Budapesti Hírlap, 1858. április (74-98. szám)
1858-04-01 / 74. szám
leg rendelkezés alatt álló összeg 786 pft. Végül tisztúyitás történt, még pedig következő eredménynyel. Igazgató : Mátray Gábor. Aligazgató : Brauer Ferencz. Főpénztári elöljáró : Weiss Bernát. Pénztárnok : Barabás Antal. Ügyész: Barabás Dániel. Választmányi tagok betűszószerinti sorozattal: Báró Augusz Antal, Blass Móricz, Császár Ferencz, Elischer Boldizsár, gr. Festetics Leo, Fleischl Dávid, Gombos Bertalan, gr. Győry László, Hausner F. L., Hunyady János, Hupf Ágost, Karácsonyi Guido, Kern Jakab, Klössl Jakab, Kubinyi Ágoston, Mátray Józs., Meszner Józs., Mildner Ferencz, Patachich Károly, Patay József, Pertsch János, Pompéry János, Ráth József, b. Révay Simon, Rózsavölgyi Gyula, Szabó Béla, Szabó József, Szántóffy Antal, gr. Szapáry Antal, Szekrényesy József. — Az első külföldi gőzhajó Dunánkon megérkezett. Ez „Braunau“ bajor gőzös. Indult Linzből mart. 27-n este, Bécsben egy félnapot időzött, megérkezett Pestre 30-n estre, a hajóhidállomáson fölül vetvén ideiglenesen horgonyt, míg a felduna során az épülendő harminczaddal szemközt kimutatott rendes állomáshely elkészül. Terhe mintegy 200 mázsa, nagyobb részben vitriol és festőkorom (Kinross), azonkívül különféle szintén bajor bányatermékekből áll. Tátnál nagymennyiségű kőszenet vett föl a kis vendék s már Pestre magyar tűzzel jött be. A „Presb. Ztg“ szintén épen mart. 31-étől jelenti, hogy a napokban két bajor gőzös haladt el Pozson alatt. Ez az idő érkezett egy tulajdonkép tegnap hajnalban jött ott el; kettő, az előleges hír szerint „Inn“ és „Salzach“ nevű, melyek 25 és 26-án indultak Linzből, épen pozsoni rakodásra volt szánva, egy harmadik„Concordia“pedig Bécsben lakoszik. Mint a„Braunau“ kapitánya mondja, most egyelőre nem szándékoznak lejebb, legalább itt minden terhüket ki fogják rakni. * Pozsonbanf. évi ápril 30-a d.e. 10 órakor a cs. k. földtehermentesítési alapítvány igazgatósága tanácsteremében a pozsoni közigazgatási terület földtehermentesitési kötelezvényeinek második sorshúzása fog nyilvánosan megtartatni Az eredmény lapok utján is közhírré fog tétetni. * Mint Erdélyből hivatalos tudósítások közük, a Maros folyó jege Ballonk és Déva közt mart. 21 kén estre veszély nélkül eltakarodott. A parti helységek lakosai mind nagyba segítettek, hogy a jég lefolyását könnyítsék. Ennélfogva a Maros most a szászvárosi kerület hosszában egészen ment a jégtől, mi annál szerencsésebb körülmény, mivel ha a magasabb fekvésű vízterület jege előbb érkezik meg, mint ez elmegy, úgy e vidék a pusztító árvizektől az idén sem menekszik meg. * Az első magyar biztosító társulat Erdélyben is szervezni kezdi magát. A „K.K.“ értesülése szerint ott 3 főügynökség lesz, ezek egyike Kolozsvártt Kővári László cs. k. conservator s iparkamrai alelnök arra ruháztatott, Kolozsvár, Dézs, Besztercze, k.fehérvári kerületekre s a sz.-somlyói kerületből a hidalmásira határozott működési körrel. * A „Pol. Ujd. szikszói rendes levelezője teljesen alaptalannak nyilvánítja azon gyilkossági hirt, melyet a nevezett városban állítólag egy nő elkövetett volna, s ez alkalommal mentségül mint kutforrásra a mi lapjainkra hivatkozik. Amint örvendünk egy oly borzasztó tény hírének megczáfoltatásán, úgy kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy mi a közlést magunk is más lapból vettük, t. i. a „Pesth-Ofner Zeitungból, és pedig egy abban martius hó 14-dikén megjelent tokaji levélből, tehát oly lapból, melynek közlései hitelességében teljes okunk volt megnyugodni, ismervén az említett lap hitelt érdemlő levelezőkkel széles összeköttetéseit. Ha szóban levő közlése, mint a „P. U.“ cáfolatából látszik, alaptalan, az ismét azon óhajtást kelti bennünk, vajha kik levelezői tollat vesznek kezükbe, teljes lelkismeretességgel és hivatásuk komoly megfontolásával tennék azt. Czillei nem egymás mellett, hanem akkor fonják a cselszövényt, mint mikor a görény elkapja a galambot, s a görényt és galambot együtt elkapja a róka, ez helyén van igy, mert két ugyanegy czélra törő cselszövő, mint fölösleges, csak zavarná a drámai egységet. Czillei tör Hunyadi Lászlóra, Gara erre és Czilleire. V. Lászlóban szerző azt a haladást tette többi műveihez képest, hogy itt már nincsenek aránytalan részek, a drámai egyöntés rovására közbetolt episodok. Mint Staatsaction, mint a történeti külső eseményt annak egyéni indokain kívül a történet szelleméig fölfejtő mtt nem állná meg helyét, de a rendes színműi körben, hová történeti drámáink nagy része tartozik, igen tiszta és nemes hatással bíró mű, melynek több alakja: Ronow, és V. László, Szilágyi Mihály, Gara Mária, s a kis Mátyás drámai alkotás szüleménye. „Az utolsó Zách“ Tóth Kálmántól. Első műszerkezetére gyöngébb mint amaz, de szintén költői lélek kifolyása. Minden nyomon meglátszik a lyricus küzdése a drámaíróval Míg az első felvonásban, mely nem annyira expositio, mint előjáték, mert a többi 3 felvonásnak nem része, hanem csak előtörténete, kiindulási pontja, zsúfolva van a sok cselekmény, hogy a reflexió lélekzethez sem jöhet, utóbb a szerző lyrai kedélye mégis győz, s ott már meg a személyek önmagába elmélyedése, elkalandozásuk a gondolat világába gyakran békába köti a tetterőt és a cselekmény sebesebb haladását. Nem lehet kétségbe vonni, hogy a költő előtt elég tisztán lebegett a drámai forma, és a fölvett anyag egysége. Kapjai László, az utolsó Zách, a kit kedvesének meggyalázása és elvesztése a világba kerget, boszúra gyújt, s a boszú által meghasonlásba dönti szivét, úgy hogy saját nemzete ellen fog fegyvert, s később e kínzó meghasonlásnak áldozata lesz, igen helyesen válaszolt központ e drámában. A hiba csak a kivitelben van. Kapjait egészen a szenvedély lánghevével kellett volna fölruházni, hogy az, amit boszúrában a józanabb okok nem menthetnek t. i. föltámadását saját nemzete ellen, legalább a szenvedély mentené ki. E szerint neki, midőn Zách Klára meggyalázása tudtára esik, s midőn Robert a borzasztó véritéletet kimondja a Záchok ellen, rögtön e boszúval kellene eltelve lennie, a habozás kijózanító gondolatai nélkül, s csak később, midőn e szenvedélyes boszú irtóztató horderejét látja, midőn tapasztalnia kell, hogy oly térre sodortatott, a hol a vétkesekkel együtt szivének bálványát a hazát is sujítania kell, és vissza még sem léphet, ekkor kezdődjnék a tragikai harcz szive és szíve között, melyet csak halálával engesztelhet ki, így sokkal határzottabbá válnék kópjai jelleme. Nem hagyhatjuk méltányló szó nélkül azon költői szép felfogást, mely itt Zenának az oláh leánynak drámai léteit adott. Elejénte Zena úgy tűnik föl, mint a drámához nem tartozó egyén, de a legszebben hozzá van ahhoz kapcsolva azon jelenet által, hol Kópjainak a koszorút hozza. Zena szereti Kópjait, szent érzéssel, mint ez Klárát. A koszorú, melyet a szerető Zena Kópjainak hoz, a szerelem koszorúja, mely egyedül illeti meg azon szerencsétlen hős homlokát, ki hazafiai ellen állt harczban, de ezen vétket a szerelemért követte el! Még egyszer ismételjük hogy e mű nagyobb hibái mellett is költői érzéssel, s a föladat komolyságához illő gonddal van írva. Hibáit nem akarjuk menteni, csak a méltányolhatót méltányolni. B. oda ugrotta hasonlóan,zen több ütéseket ejtett, az istállóból D. Mihály és H. Simon vezette el a lovakat. A rablók S. György kocsiján távozván el, a besenyői erdőben állapodtak meg, honnan egy napi megnyugvás után Gyepűbe Sz. József korcsmájába mentek, hol Sz. Pinkász tartózkodott. Ez alkalommal D. Mihály hozta javaslatba a Türjén elkövetett rablást, hova két kocsival indultak el, a mint azonban az ötvösi pusztán keresztül haladtak, D. Mihály, a majorságba állítólag puskájáért bemenvén, ott a csendőrség által elfogatott, a többi öt rabló Tttijére menvén, kocsijaikkal a helység előtt megállották s H. Simont őrképen visszahagyván, a többiek bekormozva és bekötött arczokkal Schl. Ignácz házához mentek, hol is St. Pinkán és Kr. Pál alakszobákba nyomultak be, M. Ferencz és M. József pedig a konyhában és cselédszobában őrképen maradt. St. Pinkász volt első ki Sch. Ignáczot pénzének kiadására fölszólitá, a tettleges bántalmazásokat kezdé, s később a rablott tárgyakat magához véve, Kr. Pál a tettleges bántalmazásokban szintén részt vett, s M. Ferencz a cselédeket és későbben magát a gazdát és hozzátartozóit megkötözé. A rablók innen ismét dr. A. Istvánhoz Besenyőre visszatérvén ott a rablott tárgyakon megosztoztak. Ezután M. József az alsó-lendvai rablást hozta javaslatba, minthogy azonban ők magukat ezen rablás elkövetéséhez eléggé erőseknek nem vélték, még több tagokat szerezni igyekeztek, mi végből M. József és H. Simon Dobszára K. János megnyerése végett elmenvén, M. Ferencz utasítása folytán N. József máskép Gere gyerekhez szállottak, hova K. Ján.elhivatván,a mint N. József a tervezett rablásról értesült, az abbani részvétre neje és anyja sírás közti ellenzése s könyörgése ellenére önkénytesen ajánlkozott, s ekkor mind a négyen Besenyőre a többi rablóczimborákhoz átmentek. Innen két kocsival megindulván Kis Dencsre, B. Gyula igazabban György kanászbojtárhoz mentek, hol néhány napig tartózkodván, azt valamint K. Miklós kis-dencsi lakost a rablásbani részvétre szintén megnyerték, s ekkor kilenczen Kis-Dencsről két kocsival megindultak és Nagy-Kanizsán keresztül A. Lendvára mentek, hol kocsijaikkal a városon kivűl megállapodván az arra elhaladó Sz. Antal szabómestert megfogták, megkötözve a kocsira tették , ott N. József és H. Simont, kik mindegyike puskával volt fegyverkezve, visszahagyták. A többi hét rabló átöltözködve, bekormozott s kötözött arczokkal, fegyveresen a város felé távozott, hol Sz. Pinkász, Kr. Pál, B. György és M. Ferencz K. urat szobájában nyomultan meggyilkolták. St. Pinkász különösen még a balfelöli szobában K. Károly urat és Légrády Katalint, Kr. Pál pedig főt. H. József urat bántalmazták. P. Mór ur és B. Borbála szintén St. Pinkász által üttetett le. A többi bántalmazások se a vádlottak elismerése se tanúvallomások által megállapíthatók nem voltak. (Folytattatik.) KÜLFÖLD Anglia. Az alsóházban márt. 26-án Disraei által előterjesztett indiai bilmnek határozmányai a következők : A korona egy ministere, államtitkár, fog kineveztetni, ki az indiai tanácskamra elnöke leend. Ezen tanácskamra 18 tagból fog állni, kiket felében a korona nevez ki, felében választatnak. Az első 9 tanácsos közöl mindegyiknek valamely határozott, az indiai ügyeknél súlyos nyomatéku érdek képviselőjének kell lennie, s kineveztetésüknél következő elvek szerint kell eljárni. Mindegyik kormányzóság, polgári hivatalnokainak egyike által lesz képviselve, ki tíz évig szolgált. Ekként négy tanácsos kerül ki,miután a főkormányzó különös hatósága alatt álló felső indiai tartományok külön számíttatnak. Az ötödik tag oly férfiú lesz, ki személyes tapasztalásai által vagy mint korábbi residens vagy mint politikai ügynök valamely belhoni udvarnál egy belhoni fejedelem rangját és jellemét ismeri. A kinevezett négy más tag a katonai ügyet képviseli, és pedig egy, ki öt évig szolgált Indiában, a kir. hadsereget, a többi három, kiknek szolgálati idejüknek legalább 10 évre kell terjednie, a bengáli, madraszi és bombayi seregeket. A kinevezett tagok nevei a biliben magában föl fognak soroltatni, hogy ez új rendszer első alkalmazásánál ne csak a korona szentesítését, hanem a parliament jóváhagyását is bírják. Másik része az indiai tanácskamrának a népválasztásból rend. A választandó tagok közöl négynek azon minőséggel kell bírnia, hogy Indiában tíz évig szolgáltak vagy tizenöt évig éltek legyen. Ezen négynek választásában résztvenni fel vannak jogosítva mindazok, kik tíz évig Indiában akár mint tisztek a hadseregben akár mint polg. hivatalnokok szolgáltak és Angliában élnek, vagy kik Angliában lakó birtokosai oly 2000 ft Btr. tökének, mely indiai vasutak vagy középületekbe van fektetve,vagy kik 1000 font indiai részvényt bírnak. Ezen választók számát 5000-re teszik. Mi a többi öt választott tanácsost illeti, ezeknek legalább öt évig kellett Indiával kereskedelmi forgalomban állniuk vagy legalább 10 évig Indiában élniök. Választannak pedig az angol kereskedés és ipar főhelyeinek parliamenti tagok választására jogosult választóitól t. i. London, Manchester, Liverpool, Glasgow és Belfast városoktól, melyek mindegyike egyet választ. India ministerének joga van, a tanácskamrát bizottmányokra felosztani,ezek tevékenységüket általában ellenőrizni s azokat gyűlésekre egybehívni. Hat tanácsosnak együtt is van joga gyűlést hirdetni, ha e czélból írásilag fordulnak az indiai ministerhez. A tanácsosoknak nincs székük a parliamentben, s fizetésük 1000 font stb. Az állásokat jövőben az indiai társulat helyett az indiai tanácskamra osztogatja. A bili oly czikket fog tartalmazni, mely a reformokat az indiai hadügyben könnyítendi. Az indiai kormány költségei kizárólag India jövedelmeiből fognak fedeztetni; a számadások a parliament elé terjesztetnek s illő ellenőrködés fog vezettetni. Disraeli azonban nem csinál titkot abból, hogy az indiai pénzügyek aggodalmat képesek gerjeszteni, s úgy hiszi, hogy nemsokára eljöend az idő, midőn a parliamentnek ez ügygyel komolyan kellene foglalkoznia. A ministerek, úgymond, javasolni fogják ő felségének (s egy erre vonatkozó czikk a bilibe is fel fog vétetni, mikép egy k. bizottmányt hatalmazzon föl, hogy Indiába menve az ottani, pénzügyi helyzetet megvizsgálja s arról jelentést tegyen. L. Rushekérdé, hogy mennyi időre választatnak a tanácskamra tagjai. A kincstárkanczellár válaszul adja, hogy eleinte az első két, négy, és hat év múlva viszalépnek, de később a rendes hivatali tartam hat év. Ők újból választhatóké. Palmerston szívesen adja beleegyezését e bili előterjesztetéséhez, de még most nem mondhat véleményt annak tartalmáról. L. Russel szintén nem mond véleményt e bilire nézve, mely mindenesetre hosszú munka és gondolkodás eredménye, s azért szükséges, hogy annak megfontolására is elégséges idő engedtessék, s ő reméli, hogy az nem fog tüstént a húsvéti ünnepek után a ház elé terjesztetni. Roebuck azt mondja, hogy az egész bili eleitől fogva végig merő szemfényvesztés. Bright eléje teszi Palmerston bilijét a jelennek; a tanácsosok nagy száma s a választási mód nem tetszenek neki, Ő egyszerűbb módot kiván. Végre a kormány megnyeri a bili előterjeszthetése iránti engedélyt, s a ház elnapolja magát ápr. 12-éig. Francziaország. Míg a „K. Z.“ levelezője szerint Párisban a kedélyek az angol-franczia szövetségre nézve teljesen meg vannak nyugtatva, sőt annyira mennek, hogy már a császárnak a nyár folytán Osborneban teendő új látogatásáról is szólnak, addig az „Ind. beige“ levelezői még folyvást nehézségeket látnak a két kormány közt fönforogni, melyek előbb utóbb megoldandók lesznek. Ilyen nehézségek : Parim szigetének Anglia általi elfoglaltatása, továbbá a párisi értekezleten tárgyalandó kérdések. Ez utóbbiak számát a hatalmak úgy látszik kevesbíteni akarják, egyrészt hogy a feladatot könnyítsék, másrészt pedig hogy a hosszú tárgyalások ne szilárdítsák meg azon túlnyomóságot, melyet a franczia kormány az értekezletnek Párisban tartása által nyer. Mi Perim megszállását illeti, úgy látszik Anglia csak e föltétel alatt akarja a suezi földszoros átfúrásához beleegyezését, másrészt a porta csak akkor akarja a munkálatok megkezdhetésére a firmant kiadni, ha e szigete visszaadatik. Francziaország pedig, mely földközi kereskedelme érdekében e kérdést komolyan felfogta, az akadályok elhárításával is komolyan kezd gondolni, s így Perim szigete még erős vstályra adhat okot. Amerika, New-Yorkból mart. 1- ről azon fontos hírt veszszük, hogy Cassilek Buchanan kabinetéből kilépni szándékozik, mert az elnök rabszolgaság-pártoló politikája ellen többé mit sem bír kivinni, s annak következményeiért nem akar többé felelősséget vállalni.. Mexikóból írják, hogy a polgárháború folyvást tart. Alvarez 3000 emberrel állt a kormány ellen hadban. Zuluoga elestét bizonyosnak látták. Az ország helyzete igen szomorú volt. Minden nap új rablótámadásokról hallani. Nemzeti színház. Martius hava termékeny volt eredeti színirodalmunkra. Ekkor dőlt el vagy tíz pályavígjáték sorsa, melyek közöl — mint állítják — legalább nyolc fog színre kerülni. Tényleg pedig két történeti tragoedia adatott először: Dobsa Lajos „V. László “ja és Tóth Kálmán : „Utolsó Zách“ja. A nagy számban nincs nyereség, valamint a nagy czímekben sem, hanem igen is van azon önzetlen szorgalomban, hogy még mindig találkozik írónk, ki a magasabb drámát növeli, holott e tér valóban semmi tekintetben sem nagyon háládatos. Ez nemes örömre mutat és azok akiket ily ösztön hevít, mindenesetre komolysággal látnak munkához, ennélfogva már eleve is többet érdemelnek fitymálásnál. „V. László“ igaz a negyedik felvonás végéig csaknem ugyanazon történeti nyomokon indul, mint a „Hunyady László“ daljáték. Hanem drámában nem is annyira a mese váza, mint ami annnak organikus életet ad, bir jelentőséggel. Mi e darabban se Vik Lászlót, se Ronow Ágnest nem tartjuk főszemélynek. Átalában tragoediahősnek László király épen nem, s Ronow Ágnes is csak föltételesen illenék. Itt a történet egy gyászemlékű catastrophája a cselekmény középpontja; e körül csoportosulnak a dráma személyei, s azért egy — bukásával az eszmének diadalt vivő hős hiával — inkább neveznék azt történeti szomorujátéknak, mint tragoediának. A compositioban mint új alak Ronow Ágnes jön bevezetve, s ez tapintattal történt, mert nélküle ezen dráma események sorozata lenne, egy az összekötő szálakat kezében tartó s a drámai csomót emberileg megvédő tündér nélkül. Ronow Ágnes köti a Hunyadi-történethez a bünhödés Y-dik felvonását, s az a költői erő és drámai alkotás, mely abban nyilatkozik, meggyőzheti a kétkedőket, hogy szerző az opera mankói nélkül önállólag is tudja anyagját kezelni, formálni és megeleveníteni. Hogy Gara és Tárgyalási terem. (Folytatás.) A vádlottaknak részint önbeismerése, részint bűntársaik ellen tett vallomásaik szerint a rablótársulat alakulása és az egyes rablási merényletek elkövetése iránt következő tényálladék állapíttatott meg : H. Simon múlt évi oct. 20-án a csornai tömlöczből, hol tolvajlás miatt fogva volt, megszökvén, Pápán R. Salamonnál M. József egyik vádlottal találkozott, kivel is Gyepűre St. Pinkászhoz ment; innen ismét együtt Somogyba távozván, a lajosházi erdőben Kr. Pál és M. Ferenczczel, kik egy kocsin mentek, találkoztak . M. József Kr. Pált azonnal mint régi ismerősét megszólítván, neki azon fölfedezést téve, hogy tudna egy oly alkalmat, hol sok pénzt lehetne szerezni. Kr. Pál ekkor Horvátországba utazván, M. József és H. Simont Besenyőre ér. A. Istvánhoz utasítá, hol is ezek megszállván, Kr. Pált és M. Ferenczet, kik harmadnapra oda szintén visszaértek, bevárták. Itt együtt újabban négy vagy 5 napot töltöttek, miközben F. Gábor is hozzájuk szegődött. Nyolczadnapra Gyepűről St. Pinkász is Besenyőre érkezett, ki is a rablócsapat előtt a Hárshágyon elkövetett rablást azonnal javaslatba hozta, mely terv elfogadtatván, A. István és F. Gábor kocsijain mind a heten Hárshágyra indultak. Hárshágyon a kocsik A. István és F. Gábor őrizete alatt a földek közt hagyatván, a többiek G. Móricz ur lakására bementek , hol St. Pinkász, Kr. Pál és G. Simon a szobába benyomulván , M. Ferencz és M. József a cselédszobában és udvarban örképen visszamaradt, Sz. Pinkász pedig még különösen ezüst és aranyszereket ér M. Ferencz a kettős csövű fegyvert magukhoz vevén, ezzel a kocsikhoz eltávoztak, s innen Besenyőre ér. A. Istvánhoz visszamentek és a rablott pénzt két részre maguk közt felosztván, az ékszereket M. Józsefnek eladás védett átadták , ki is St. Pinkászszal együtt Besenyőből eltávozott. Ezek távolléte alatt Kr. Pál javaslatba hozta a Borjánczon elkövetett rablást, minélfogva is Kr. Pál, M. Ferencz és H. Simon hazulról elindulván, ttjukban D. Mihálylyal találkoztak, ki hozzájok csatlakozván , együtt a borjánczai pusztára mentek, ott D. Mihály és M. Ferencz puskákkal fegyverkezve, H. Simon pedig egy fejszével ellátva a szobába benyomultak , Kr. Pál az udvaron őrképen maradván. D Mihály szólítá fel S. Györgyöt pénzének kiadására s a mint S. fegyvereiket megragadta, M. Ferencz ejtette rajta az első ütést, mire H. Simon szintén Távirati tudósítások. Triest,mart. 30. Ferdinánd-Miksa Főherczeg cs. Fensége tegnap az „Erzsébet“ cs. Lk. hadigőzösön Miramaréba érkezett. Pár is, mart. 30. A „Patrie“-nak egy czikke szerint, a tengerészet számára folyó évi besorozások, noha azok tetemesebbek mint rendesen szoktak lenni, nem állanak összeköttetésben a jelen politikai bonyodalmakkal. Turin, mart. 29. Hír szerint a katonai akadémia ápril 5-n fog újra megnyittatni. De Candia tábornok helyébe a tábornokká kinevezett Pettinengo ezredes lesz igazgató. A „Ragione“ szerkesztője, Franchi, pótlékul Orsini emlékjegyzeteihez, közzéteszi ez utóbbival folytatott levelezését. Lucca, mart. 28. Ma végeztetett be az államügyészség előterjesztése a livornói merénylet miatt bevádlott egyének ellen. Közölük az államügyész 10 ellen halálbüntetést, 1 ellen 15 évi, 2 ellen 12, s 8 ellen 7 évi fegyházi büntetést kért; 3 ellen a vád abban hagyatott, egy megszökött. Az itélethozást f. hó 29-re várták. * Felelős szerkesztő : NÁDASKAY LAJOS. Bécsi börze. mart. 31. mart. 30. Nemzeti kölcsön % . . 843/16 84% Metalique % • • fee 813/16 Magyar földteherment. köt. p/s 80 Államkötelezvény 5% • •— 99%„ 1839. . 1 ' — 128 „ 1854.4% 107% 107% Éjszaki vaspálya * • * 186 186 Államvasutrészv. • • •1 IflMINg 302 Tiszai „ ... 100 100% Ferencz József keleti . . ti TE 50% Pozson-nagyszombati. . .— 18 B elsőségi— 28 Bankrészvény .... 974 974 Hitelintézeti....................... 2437a 244 ^ Cs. k. arany.....................M 107% Dunavizorlás: mart.31. § 50 jfölött.