Budapesti Hírlap, 1858. május (99-122. szám)

1858-05-23 / 117. szám

Pest, Vasárnap 119 sz. Szerkesztői iroda: Egyetem­ utcza f.gfi gy. 2-ik emeleten. Kiadóhivatal van : Egyetem-utódban, 2-ik ágam alatt, ffildsiint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 írt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben: félévre 8 frt, évnegyedre:­4 frt,t-f A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utea a 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs­ kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely ■ utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadóhiva­talhoz utasitandók. TARTALOM: Hív­a­tal­os rész. Nemhivatalos rész. — Adakozások­. Al­­tanitói állomás Csolnokon. — Politikai napiszemle,­­r Nemzetgaz­dászatunk gyara­podásának alapjai. Vill. Napihirek és események. [Nemz­e­­ti színház. Tárgyalási terem. (A bankjegyhamisítók elleni végtárgya­lás XX.) Külföld: Anglia. (Napier indítványa a hajóhad legénységét illetőleg.( Az­­indiai­ társulat igazgatóságának utasításai a föl­­kelőkkeli bánásmód iránt.) Franc­z­i­a­­o­r­s­z­á­g. (A félhivatalos lapok az Orleans lgnőről. A montenegrói viszály. Az érte­kezlet megnyitása. Dr. Cavour Párisba vá­­ratik. Egy párviadal.) , Távirati tudósítások. — Gazdaság ipar és kereskedelem. B­ö­rz­e.~ Meteorologiai’ észlel­etek.— M­e­g’é­r­k­e­z­t­e­k.—D­u­na vi zá­r­lá­s. T­á­r­c­z­a. (Ég és föld között. Elbeszélés. Folyt.) HIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. A­p­o­s­t­oli F­e­l­s­é­g­e f. hó 16-iki legmagasb kabineti irata által Ferdinand Császár Ő Felsége intendánsát, Geringer Ferencz kor­mánytanácsost ,­ cs. kir. udv. tanácsos czime és rangjával legkegyelmesebben fölru­házni méltóz­­tatott. _______ A nagyváradi cg. k. országos pénzügyigazgatósági osztály egy I. osztályú adóhivatali segédi állomásra T­r­i­n­k­s Károly pénzügyőri utánnézőt nevezte ki. A soproni cs. k. országos pénzügyigazgatósági osz­tály Kratonhwill Ferencz számvivő hivatali napdijnokot QL osztályú adóhivatali segéddé kine­­vezte, nemhivatal­os rész. Jegyzéke a nagyváradi helytartósági osz­tály elnökségénél a lőporfellobbanás által káro­­sult m­a­i­n­d­­­a­k javára begyült pénzjárulékok­nak. A debreczeni evang. helv. egyházkerület 393 frt. A miskolczi evang ágost. egyházkerület 64 frt 45 kr. További gyűjtés Dorbiharmegyé­­ben: 9 frt 47 kr. További gyűjtés Éjszakbihar­­megyében 15 frt 58 kr. Összeg 483 frt 30 kr. Ehhez járul az előbb kimutatott összeg: 4871 ft 27 V* kr. Egész összeg 5,354 frt 57 V­ kr. Az eperjesi takarékpénztár a tű­zkárvallott Böszörmény községének 200 portnyi összeget ajándékozott. C­s­o­­­n­o­k községe Esztergom megyében saját iskolaházát átépíttető, egy második osztálylyal szélesbité­s egy altank­ói állomást rendszeresí­tett, mi teljes elismerést érdemel s köztudomásra juttatik. Pest, május 22.­ ­ (Politikai napi­ szemle.) Azon hir, misze­rint a két franczia hadihajó, mely az adriai ten­ger felé útnak indult, ellenparancsot vett volna, még sehonnan Bines hivatalosan megerősítve, sőt a „Patrie“ csak most jelenti, hogy e két hajó az adriai tengerre ment, a­hol „jelenlétük a porta és Montenegro közti bonyodalomnál fogva szük­ségeltetik.“ Mindazáltal figyelmeztetnünk kell, hogy tulajdonképeni ellen­parancsról sehol sem vola szó, hanem csak arról, hogy a franczia lobogó, az albániai partok közelében megjelen­vén , az úgyis nyugtalankodó lakosságnak új bátorságot adna s azért e két hajó az adriai tenger közelében marad, de oda be nem menend. A­mi a porta alkudozási készségét illeti, erre nézve nem kell mindent betű szerint úgy venni, miként a franczia „Moniteur“ adja , mert más tudósítások szerint a porta azt kívánja, miszerint a viszály ne csak amúgy fölületesen tárgyaltas­­sék, hogy jövőbeli bonyodalmakra száz házakó ajtócska maradjon, hanem a suzeranitási kérdé­s megoldatását vagy helyesebben Törökország Montenegro feletti suzerainitásának elismerteté­sét sürgeti ; ekkor kisebb nagyobb terület áten­gedésétől sem vonakodnék. Ez merőben külön­böző a „Moniteur“ közleményétől. De a „Mo­niteur“ még többet is hallgatott el; bizo­nyosan tudjuk egyebek közt, miszerint a por­tától azt kívánták vala, hogy midőn az el­lenségeskedés felfüggesztését parancsolja, egy­szersmind tábornokait defavonálja vagy legalább olyformát mondjon, mintha a történteket meg­bánná, — tehát in optima forma „térdepeltetni“ akarták a portát, nem mivel a törökök a monte­­negróiakat megtámadták, hanem mivel közelükbe jővén, ezeknek „alkalmat“­ adtak a megtáma­dásra. Azonban nem oda Buda, mondták Stam­­bulban és csak annyiba egyeztek bele, a­mennyi múlhatlanul szükségesnek látszott a Franczia- és Oroszországgal­ nyílt szakadás elkerülésére; a m­ileliákban pedig látván, hogy a törökök is is­merik azt a berlini példabeszédet „hange machen gilt nicht“ szépen beérendik azzal, a­mit a porta megadni késznek nyilatkozott, azaz az öt nagy­hatalom képviselőiből alakítandó bizottmány­nyal. Némely oldalról e bizottmány létrejöttét még azon feltételtől teszik függővé, hogy székhe­lye ne Páris legyen, hanem Bécs, miután Aus­tria, mint mind a két czivódó félnek szomszédja, leginkább hivatottnak látszik arra, hogy e bi­zottmányban elnököljön, elnök pedig a diploma­­tiai usus szerint rendesen azon hatalom képvi­selője, melynek székhelyén a bizottmány üléseit tartja. Ez, ha nem csalódunk, aztán az ötödik európai bizottmány lesz, mely a párisi szerző­désből következik; az embernek külön lajstro­­­mot kellene magával hordania, hogy e tekintet­ben mindig au courant legyen, csak az a sze­rencse, hogy bizony kevesen vannak, kik annyi érdekkel s türelemmel bírnak a dolog iránt, mi­szerint e bizottmányoknak nagyobb figyelmet szentelnének. A conferentia egybeléptét nagyon könnyítendi az, ha Montenegro ügyében külön bizottmány alakul, mert akkor nem kell attól tartani, hogy Francziaország a conferentia határain túllépvén, ott a montenegrói s több ezzel rokon ügyet is szóba hozhatná. Austria és a porta részéről tehát elvben­­már nem leend kifogás a cngigrantia egy­­belépte ellen , csak a szükséges egyetértés le­gyen meg az egyes pontok megoldására nézve, Francziaország pedig igen nagyon sürgeti, mert a császárnak épen e nyáron rendkívül sok dolga van, t. i. Fontainebleanba akar menni, aztán vala­mely bretagnei fürdőbe, aztán a cherbourgi ha­jóhadi parádéra, aztán a chalensi szárazhadi parádéra, aztán Biarritzba; tehát alig várja, hogy a conferentia munkáját kezdje és C­he id végezze. Hogy e téren valami nagyszerű babéra­ratást nem tarthatni, arról Párisban régen meg­győződtek. A Cagliari-ügyben két újdonságot mondha­tunk, először azt, hogy Nápolyban az e hajóra vonatkozó pertárgyalás ismét elhalasztatott; a dolog így van: a szárd hajón lefoglalt fegyverek, lőpor stb állítólag Tunisba voltak czímezve,a­mit a nápolyi hatóságok természetesen hazugságnak tartottak. Hanem legújabb tunisi tudósítások szerint ott nagyszerű njonczozás, fegyvergyűjtés stb foly, s igy csakugyan érdemesnek vélik tu­dakozódni, vájjon ama Cagliari-féle fegyverek nem voltak , mégis Tunisba szánva ? ! Második újdonság az, hogy Piemont a közbenjárás­­elfo­gadására kevésbbé hajlandó mint valaha. Ő azt mondja, hogy neki ugyanazon igényei vannak, mint Angliának ; ha ez — saját erejébe bízván — idegen beavatkozás nélkül tud a maga igé­nyeinek érvényt szerezni, akkor Piemont — egyedül azért, mivel kisebb állam — nem aláz­hatja meg magát annyira, hogy idegen pártolá­sért koldulna. Lám lám, minő büszkévé teszi az embert a pénz, pedig Cavour grófnak még nincs is pénze, hanem csak kilátása van enge­delmet nyerni a pénz kölcsönvételére; miként fog majd beszélni, ha az aranyak való­sággal zsebében lesznek ?! Nemzetgazdászatunk gyarapodásá­nak alapja. VIII. Melyek azon iparágak, melyeknek Magyarországon jövendőjük van. (Vége. Lásd B. H. 100. sz.­ 8)Vasáruczikkgyártás. Ha figyelem­mel kísérjük ki- és beviteli kereskedésünkben a vasáruczikkek forgalmát, világos adatok nyo­mán jövünk arra, mit a közönséges életbeli ta­pasztalás csak gyanittat, hogy t. i. e czikkeknek használata és fogyasztása rendkívüli emelkedés­ben van Jelesen a kivételt és behozatalt össze­véve 1856-ban még 165,664 mázsa volt ezekből a birodalomnak kültartományokkal való forgal­ma; a legközelebb múlt 1857-ben pedig már 224,210, tehát emelkedés 58,607 mázsa. És pe­dig behozatalunk volt 1857-ben 100,042.., 1856- ban 48,688, tehát egy év alatt behozatali emel­kedés 51,354 mázsa, kivitelünk volt 1857-ben 124,229, 1856­-ban 116,976, tehát kiviteli emel­kedés 7253 mázsa. A behozatal szaporodása te­temesen haladván a kivitel szaporodását, vilá­gos, hogy a belfogyasztás szaporodott , de miu­tán mégis a kivitelnek is emelkedése van, ez is­mét kiviteli piacának terjedését s a külföldi fogyasztásnak is szaporodását bizonyítja. Mily tetemes összeg jönne ki, ha azon meny­­nyiséget ki tudnák számítani, melyet a belfo­gyasztás magából a belgyártásból nyert ? Kivitelünk főkép az aldunai fejedelemségek­be és levantei tartományokba megyen. Ezekkel Magyarországnak mindenek közt legjobb és pe­dig vízi egybeköttetése van. Behozatalunk egy nevezetes része a német vámszövetségből kerül, melynek ha­bár fejlettebb vasipara van, de sem­mivel sincs jobb természeti alapja a vasgyár­­tásra, mint épen Magyarországnak; kereskedelmi állásunk pedig e tekintetben azokénál jobb, mert azok egy nevezetes részben csak Magyarorszá­gon keresztül adhatják tovább e nemű gyártmá­nyaikat ; ha pedig Magyarország ez iparágat ki­fejtheti, az alkalmas kiviteli piac­ hasznán kí­vül magát a birodalmat is jelentékeny kiadástól menti meg, mivel a múlt évben behozott többlet is csak a vámtáblázati árak szerint 5,412,245 pontot tett. És a vasárlezikkek gyártásának ezen terjesztése annál fontosabb, mert ez fejtheti ki legtöbb haszonnal, kezet fogva, magát az alapot adó nyers vastermelést is. 9. Kocsigyártás. Még idáig nem sok ugyan­az, mi a birodalomba a kocsigyártásból bejön, mert a legközelebb múlt évben is börözet­­ len kocsi és szán mindössze 1908, börözött s­zán­­kosos kocsi és szán 1763 darab vizetett ki,­­ ezért a vámtáblázat szerint 1,086,800 pfrt jött be, de ugyanilyfélékből csak 103­­ darab hozatván be 23,200 pfrt értékben, e gyenge­ forgalom is mégis 1,063,600 ponttal szép kis hasznot adott. Ez azt bizonyítja­­, hogy gyártásnak kiterjesztése által ugyancsak a kivitelből még nagyobb nyereségre számíthatnánk. Kivitelünk itt már ugyanis nem­csak az aldunai fejedelemségekre s Levantéra,ha­nem Oroszországra is kiterjed, s e tekintetben a vámszövetség is a különben szabad behozatalt csak 16,600 pontnyi értékkel használta fel, mi jeléül szolgál annak, hogy legközelebbi vetély­­társunkkal itt túlnyomólag erősek is lehetnénk a versenyben. Minél jobban fejük pedig a kiviteli tartományok civilsatiója, ismét annál több ki­vitelre számíthatunk oda. Mely körülmények ál­tal okadatok­ fontosságát ez iparágnak még az is növeli, hogy általa vasgyártásunk, sőt bőrgyár­tásunk is egyszersmind segélyelve van, melyek készítményeit a kocsigyártás nagy mértékben fo­gyasztja. Annál sajnosabb, hogy míg a közönséges hin­­tók gyártásában jól állónk, a vasúti kocsik gyár­tására nézve nagyon el vagyunk maradva. Ugyanis míg 1854-ben csak 14, 1855-ben 11 vasúti kocsi hozatott be a birodalomba, már 1856-ban 795 darabra, a legközelebb lefolyt év­ben pedig szintén 1342 darabra megy ezek száma, melyért több mint 5,368,000 pft adatott ki, sőt ez sem elég, mert még ezenkívül egészen föl nem szerelt vasúti kocsi hozatott be az e tekintetben vámmentes német vámszövetségből 333 darab, melyért ismét 199,800 pfttal szaporodott a kü­lönben is tetemes kiadás. Hogy a vasúti igazga­tóságok külföldről teljesítik ebbeli tetemes szük­ségletüket, oka , mert azt onnan olcsóbbért tel­jesíthetik, mint belföldről, és ily körülmények közt nem is lehet kárhoztatni őket. Hanem a te­temes kifolyó ősziét, mely a kocsigyártásból kü­lönben bejött jövedelmünket ötszörösen haladja, annál inkább megérdemli, hogy azt gyárosaink egyenlő munka és árszabás által megnyerni igye­kezzenek, mert a vasúti hálózat terjedése által tetemesen növekszik az ebbeli szükség. 17. Czukorgyártás. A legközelebb le­folyt évben tisztított czukor mindössze 26,370 mázsa hozatott be a birodalomba. Ezt soknak mondanunk épen nem lehet, de már ezért is csak a trienti alsó árakat, mázsán­ént 25 pengő forintot véve is, 669,250 pengő forint ment ki , a nyers czukor, czukorliszt és szörp behozatal pedig már 501,330 mázsára, s az ezért kiment pénzérték csak a vámtáblázati igen ala­csony árak szerint is 5,524,347 pftra rúg. A czukorbehozatalt legczélszerűbben pótol­hatjuk répaczukorgyártásunkkal, mert ez nem­csak a gyártásból ad hasznot, hanem a répatermelés által földmivelésü­nket is nagy mértékben javítja, hulladékaival ugyanan­nak alapját, a baromtenyésztést is gyarapítván. És a répaczukor gyártásra a birodalomnak egy A pünkösdi szent ünnep miatt lapunk következő száma máj. 26-án jelenik meg. Május 23.1858. tartománya sem hivatottabb, mint Magyaror­szág , mert Magyarországnak répatermelésre igen alkalmas és terjedt birtokai vannak, melyek czélszerű fölszerelés által ennek kifejtésére szük­séges nagy trágyaerőt is meggyőzik úgy, hogy se a répa jósága a fris trágyázás által veszé­lyeztetve, se a trágyaerő a föld összeérésnek szükséges bevárása által pazarolva ne legyen. Mégis a megszorított földviszonya Csehország­ban, utána a kis Morvaországban van a biroda­lomban a czukorgyártásnak legnagyobb terjedt­sége. Ennek kétségtelenül ez országok legna­gyobb iparos fejlettségében alapszik, oka. Ha­nem remélhető, hogy Magyarország is elfogla­­landja e tekintetben méltó helyét, a minthogy a mostanában szaporodó czukorgyárak szilárd állással haladnak előre. Felmutattam ekkép czikkeim sorozatán a ki­­emelt kézi mesterségeken kívül különösen 10 nevezetes gyáriparágat, melyeknek Magyaror­szágon alapjok és jövendőjök van.­­ Ezen fölmutatással czélom nem egyedül csak épen az volt, hogy a kik immár országunkban e pá­lyán működnek, állások fölismerésének talán némileg segélyezése által igyekezetü­kben gya­rapítsam , hanem kitűzött komoly czélom min­denek fölött különösen oda irányul, hogy a pá­lyát választó növendék fiatalságnak , és a szü­lőknek, kik gyermekeik számára életmódot ke­resnek, némileg az utat eltalálni segítsem. Meg­győződésem az, hogy földmivelésünknek meg­levő igen szép alapján, melyet a mezőgazdászai­hoz való természetes hajlamúnk eddig soha még nem ismert dicséretes erélylyel és kitartással igyekszik jobban kifejteni, hazánkat nagggyá, boldoggá, második tényezőkép egyedül az ipar emelheti , épen most, midőn ez állítás iránt való meggyőződés naponként növekszik bennünk, mi­dőn tökéletességre jutott a hit, hogy az anyagi erő és anyagi nagyság növesztheti meg egy­szersmind maga vállain a szellemi nagyságot, midőn ily szempontokból az iparos szellem köz­tünk is éledezni kezd: hasznos és szükséges, hogy abban a helyes fejtési irány eltalálásán is dol­­gozzunk. GALGÓCZI KÁ­­OLY: NAPIHÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, május 23. —Bibornok hyprimus­­ eminentiija, mint a Rel. je­lenti, a birodalmi fővárosban hosszú utazása s fárado­­zása után egy kissé kipihenvén magát, f. hó 14-én Brünnbe utazott, és a nm. püspök urnát megszállott. Délutáni órákban megszemlélte a székes­egyházat, az augustinusok különösen miseruhákban gazdag kincstárát, a gyermek­növeldét és a sírkertet. Este jelen volt a székes­egyházban a Mária tiszteletére itt is naponkint tartatni szokott litánián. Másnap a vaspálya megérkezte után Prága felé folytatta útját 3 eminentiája; már a pályaudvaron találkozott a fő­tiszt, főkáptalan tagjai tisztelkedésével, kik által a bibornok érsek­i eminentiájának palotájába vezet­tetett. Másnap, úgymint Csehország védszentjének ünnepén, jelen volt az ünnepélyes nagy misén, dél­után pedig némely látogatásokat tön. Hétfőn miséjét végezvén sz. János sírjánál megszemlélte a főegyház és a 1­1. kapucinus atyák kincstárát Kedden reg­geli 8 órakor ő eminentiája Prágától búcsút von és éjfél után 2 órakor szerencsésen Esztergomba ér­kezett. * Egy f. évi jan. 26-n kelt pápai breveben, mely­nek tartalmát a „Rel.“ közli, mindazoknak a kik a kereszt feltalálása és keresztemelése ünnepén a kék­­keöi bucsuhelyre zarándokolnak s ott a keresztény fejedelmek egyetértéséért, a tévelyek kiirtásáért s a szent anyaegyház­ dicsőítéséért Istenhez buzgón imád­koznak, pápa ő szentségétől teljes hímntocsánatot nyernek. A vártemplomban a Mária képet évről évre számosabban látogatják. Kékkeő egy szláv falu a balassa-gyarmathi szolgabirói járásban 1300 lakos­sal és egy régi megtekintésre méltó váriakkal. * A budapesti német színpadokon a vendégek sürűt gyorsasággal követik egymást. Alig nyitá meg Treu­­mann Károly úr vendégjátékait, az igazgatóság már Schiller Katalin k. a. jövetelét hirdeti, ki mint tudjuk az „Ál-Pepitával“ nyerte hírét, s ezúttal is ez ismert paródiában fog először föllépni. * Az egésségi bizottmány f. hó 16-kán Pesten az új épületek vizsgálata alkalmával 1 évi Jakab napra következő házakat nyilvánított lakhatókul: A bel­városban régi postantezában a 4 dik számú házat, a Lipót külváro­sban 3 koronautezában a 16 dik számú laképületet, és a terézvárosi Valero-utczában a 8-ik számú ház új melléképületét. — Jeles szakfolyóiratunk a „Magyar nyelvészet“ I. é. legújabb V-ik füzete, melyet épen most ve­tünk, ismét a nyelvészekre nézve érdekes, magára a nyelvre

Next