Budapesti Hírlap, 1858. június (123-146. szám)

1858-06-05 / 126. szám

c) miután ez megtörtént, ismét szólíttassanak föl a birtokosok egyenkint, hogy nincs-e vala­kinek panasza , vagy kivánja-e fölméretni a maga birtokát, — s ha igen , akkor ugyanannyi speciális fölmérés tétessék, a bányán ezen kí­vánságot teljesíttetni óhajtják. —De még ezek után is, bárha az mutatkoznék, miszerint az első s ezen próbafölmérés szerint semmi fogyatkozás vagy hiba nem mutatkozik, még ekkor sem ta­nácsos mindjárt hitelesítni a munkát, hanem ki­­vántassék, miszerint a hitelesítő mérnök a fen­­tebbi próba alá vett drillek fölmérése után, ugyanazok drilles (perimetricus , diverticalis) mennyiségét is hasonlítsa össze az ugyanazon düllőben létező egyéni birtokok összegével,mert csak ekkor s így derülhet ki a körülmények szerint megengedhető vagy meg nem engedhető különzék. Mindezekhez végre különösen ajánlhatjuk még, hogy hagyassék meg a munkálkodó mér­nököknek , miszerint az eredeti felmérés térké­pét (mappa skiagraphica, brouillon) egész a hi­telesítés végperczéig hagyják meg a rajztáblán, s hitelesítés alkalmával mutassák elő, mert a hitelesítő mérnök ha próbát tesz ezen eredeti térképen, azonnal észreveheti s megítélheti, hogy helyesen van-e az egész határ fölmérve, külön­ben e nélkül csak tapogatódzni kell, s a vake­settől függ, hogy rá talál-e valamely hibára avagy nem. Gyula, máj. 28." (Telekkönyv.) Korunkban, midőn az úrbéri viszonyok rendbeszedése kövekeztében, egy­felől a volt földesurak eddig robottal mivelt földjei rögtön saját pénzerővel szerelendők fel, másfelől a tagosítás épen küszöb előtt lévén, az iparkodó gazda fölhivatva — mondhatnám kényszerítve van, hogy minden pénzerejét össze­szedve minél több, majdan egy tagban nyerendő birtokot szerezzen, a pénz valamint általában,úgy nálunk is mind keresettebbé lesz, annyira, hogy sokan, kik szorgalmuk és iparuk által képesek volnának maguk s a közálladalom hasznára na­gyobb jövedelmet állítani­ elő, kénytelenek a pénz nem léte miatt vagy szorgalmukkal kisebb jövedelmi térre szorítkozni, vagy a pénzt nagy, saját jövedelmüket is fölemésztő árért megsze­rezni. Csekély tapasztalásom szerint e pénzhiányt nem a pénz-, hanem a hitelhiány idézi elő : a látszó vagyonosság, a köztudomás szerint jogos tulajdonként birtokolt földterület nem biztos alapja a hitelnek, mert majd a sírjából rémként fölföljáró ősiség ragadja el a hitel alapját, majd ismét az ügyesen kicsalt hitel fellegként oszlik el, s a hitel bizonyítékául fölhasznált fényűzés annak sírjául bizonyul egyszerre a hitelezők ál­tal előre nem is gyanítva. . Csoda-e, hogy­­ily példák által intetve a pénz­­tulajdonosok készebbek pénzüket a közforga­lomból kivonni, mint azt csekély árért kockáz­tatni ? Ily viszonyok közt valóban úgy az­ egyesek, mint a köz-, úgy a hitelezők, mint a hitelt használók érdekében a legszükségesebb, a leg­hasznosabb az oly intézkedés, mely által a tu­lajdonjog megalapíttatik, az ősiség porlepte ok­mányainak hatása mind szorosabb határok közé szoríttatik, a fekvőbirtokosok viszonya és joga birtokaikhoz, mint szintén azon terhek is, me­lyek azon fekvőségekre súlyosnak, nyilvánosság­ra hozatnak, és hitelesen is kimutathatók lesznek, mely által egyfelől a pénztulajdonosok meg­mentethessenek a hitelalappal nem bírók fondor­­kodásaitól, másfelől pedig a valóságos hitelt bí­rók nem kényteleníttetvén amazokkal verse­nyezni , olcsóbb kölcsönre tehessenek szert. Magas kormányunk atyai gondoskodása folytán az ily intézkedések a telek-, a nyilvánkönyvek behozatalával már megyénkben is megtörténtek. Megyénk, az egyesített Békés-Csanád megye ] telekkönyve van Gyulán a gyulai cs. k. megye-­­ törvényszék hatósága alatt; életbe lépett az elsők közt 1856. évi febr. 1-a. körébe tartoznak az 1848-ik évben Békés és Csanád megyékhez tar­tozott községek, felszólalási első határidőül 1856. évi aug. vége, második határidőül ugyan­azon év vége tűzetvén ki. Kivévén a Csudaballai pusztát, hol a helyszínelés később történvén, a telekkönyv 1857-ik évi oct.. 1-n lépett életbe, s első határidőül 1858-ik évi april, második ha­táridőül pedig ugyanazon évi augustus vége tű­zetett ki. Telekkönyvünk hatósága terjed 94 □ műd­re, van benne 40,090 telekjegyzőkönyv (Grund­buch-Protokolle) ezek közöl 199 nemesi, to­vábbá 202,116 részletszám (Steuer-Parzellen) és végre 67,751, telekkönyvi jószágtest (Grund­buchs-Körper ) és pedig ebből több részletek­ből álló jószágtest (a) 48,417; egy részletből álló jószágtest (b) 19,334. E telekkönyvnél a köze­lebb múlt 1857-dik évi december hó utólsó nap­jáig összesen 3,265,181 p forint biztosíttatott, és pedig a) olyan tőkék, melyek már régebben is be lévén táblázva , a felsőbb rendeletek folytán 6-os kamatra biztosíttattak, vagy pedig a nemze­ti­ bankból vetettek fel kölcsön, 867,222 p forint, mind a mellett is, hogy e megye te­rületén levő többp árva­­ bizottmá­ny­ok a fel­ügyeletük alatt levő régibb tők­éket mindez ideig elmulasztották betábláztat­­n­i; b) újabb adósságok, a felsőbb rendeletek szerint 5-ös kamattal 1,170,489. c) Késedelmi kamatok régibb tartozásokból, büntetéspénzek s hasonlók, 4% kamattal 30,009. d) Letétpénzek, női hozományok, biztosítékok s hasonlók, kamat nélkül 873,402 pf. e) Végre haszonbérek bizto­sításául szintén kamat nélkül 324,059 pft. Végre Ugyancsak a múlt 1857-ik év végéig e telek­­könyvnél összesen 1,299,704 pforintnyi birtok­változás (adás verés) jelentetett be. (Folytattatik.) NAPIHÜZEK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, junius 5. * A pesti árvaház kápolnája közelebb szegény la­kosok adományaiból újra kicsinosittatott. A beszen­­telést pünkösd hétfőn nagyt. s főtiszt. Szántófy Antal prépost s helv. plébános ur vitte végbe, több helybeli plébános s más pap segédlete mellett. Ezen intézetben 45 gyermek kap ugyan ellátást, de csak 24-re van alapítvány, a többi pedig fizet évenként 120 frtot. Tehát Pesten e nagy városban, csak 24 árvagyermek láttatik el ingyen. Valóban e körül­mény megérdemelné, hogy a tehetős emberbarátok egy kissé több figyelmet fordítanának­ ez intézetre. S talán a színházak s hangversenyrendezők , s a külföldi művészvendégek is tehetnének e jó ügyben valamit. Az Isten megjutalmazza jó tetteinket, de azért ne legyünk annyira emberbarátok, hogy mint a fönnemlített kápolna kicsinosításánál is, csak a szegényekre bízzuk a jótéteményt, hogy az Is­ten őket megáldja érette! * A Szt. István társulat igazgatósága je­llenti, hogy f. hó 11-től kezdve társulati könyvek vagy képek készpénzen 25 perre egyenesen az ügy­nökségnél is (Lipót utcza 8. sz.) megrendelhetők, ide nem értve a más kiadóktól bizományba átvett könyveket vagy képeket, melyektől a készpénzen vásárlóknak az ügynökség 20 százlék­ jutalékot ad. * A polgári lődetársaság a Karolina­­alapítványból évenkint két szegény, dolgos és jó er­kölcsű polgárleány kiházasítását 60 párttal gyámo­­lítja. A közelebbi föltételeket az e jótéteményre igényt tartók Kimer József­­főlövészmesternél tud­hatják meg a szervitatéren. * Gymen lánczairóla tán ez híd jut eszünkbe. Mint értesülünk, ennek faburkolatát, mely helylyel közzel már igen meg van rongálva, a napokban el­kezdik kijavítani, s ezenkívül az egész lánczkapcso­­latot fris mázzal vonják be; az ujjítási költségekre 25.000 frt van kivetve; szép összeg, mely azonban azért nem lesz kivetve, miután e javítások — kivált a burkolaté — valóban igen , szükségessé váltak. * A mai nap a fővárosi közönséget nagy élve­zetekkel kecsegteti. Délután 4 órakor tartotik az első lóverseny a pesti gyepen. Estve a színházak ér­dekes előadásokra készülnek. A német színpadon a kitűnő német színművésznő S­e­e­b­a­c­h Marie k. a. lép föl először, egyik legjobb szerepében Kinek él­vezni ideje és pénze van, nem panaszkodhatik. * A holnap f. hó 6-kán déli 12 */2 órakor a Lloyd teremben több nő által a szent-annai és bö­szörményi tűzkárvallottak javára adandó hangverseny programmja . Dalok Mendelssohntól énekli Jekelfalussy ur. Ábránd Semiramisból zongorára Thalbergtől, játsza Schönfe­l­d L. ur E­r­k­e 1 F. tanítványa. Dalok, énekli Er1 in­gemné asszony. Verseny Teli Vilmosból vett thé­­mák felett Schubert és Kummertől, előadva Hub­er Károly és József urak által. Népdalok: „Nem nézek én — minek néznék az égre“ és „zöld leveles fehér virágos akáczfa“ Petőfitől; énekli H­o 11 é­s y L-né asszony. „Dalok“ Rubinsteintől, énekli Jekelfa­lussy. „Szavalat“ előadja Bulyovszkyné assz. Népdalok, „Barna menyecskének szeme közé néztem“ és „Világos kék a csillagos éjszaka“ Petőfitől, szer­zette és énekli F­ür­e­dy. A jótékony czél s az érde­kes programm egyaránt fölmentenek bennünket a további figyelembe ajánlástól. * Dr. Schmalz orvosi tanácsos úr Drezdából, ki már 30 év óta kizárólag a beszéd- és hallszervek gyógyításával foglalkozik, s gyógyüzletét Európa számos országaiban gyakorolva, időnkint városunkat is meg szokta látogatni, az idén is körünkbe érke­zett, elhirhedt tehetségét itt is a szenvedők javára fordítandó. .. Füredire egy újabb állomás vár. Midőn e népdal énekesünk közelebb a b. gyarmati jótékony hangversenyben énekelt, néhány földmivelő atyafi, kik szintén az 1 pártos helyre váltották be magukat, a szintén jelen volt plébánosukhoz igy szóltak: „Fő­tisztelendő úr! csak ezt szerezzük meg, ha lehet, kántornak! * Miután egy új fürdő-saison küszöbén vagyunk, mindenesetre korszerű a fürdőink tárgyában tett felszólalásokat figyelemmel kísérni. E tekintetben egy a Vág völgyéből írt czikket olvastunk, melyben következő helyes észrevételek foglaltatnak: Magyar­­ország gyógyhelyeinek látogatása néhány év óta nyaranként emelkedik. S bár ha e körülmény a für­dőállapotok javulását mutatja is, még korán sem befejezett tény, hogy Magyarország fürdői már többé semmi kívánni valót nem hagynak hátra. Budát és Füredet­ kivéve, az összes fürdőhelyek még mindig lényeges javításokat igényelnek, hogy távol tarto­mányokból magukhoz édesgethessék a­ vendégeket s , tartózkodásukat kellemessé tegyék. De egy vágással­­ nem döntik meg a fát, s remélhető, hogy für­dőinkben az eddig tett javításoknál nem állapodnak meg. Magyarország gazdag ásványforrásokban, és előnyeik közbeközbe figyelemre méltóbbak, mint némely európai híres fürdőé. A legkitűnőbbek közé tartozik a pöstyéni a Vág völgyében, melyet már a régi korban ismertek, de csak 1505 óta neveznek. E fürdőt évenként közel két­ezer szenvedő látogatja. Forrásai forrók, hévfokuk a 46 és 51 r. közt váltako­zik. Európa legerősb fürdői közé tartoznak és szénsav s szénsavas vasban mindegyiket felülmúlók a pa­­rádi források. A legrégibb és leglátogatottabbak so­rában áll a tepliczi Trencsin mellett éjszaki Magyar­­országban, melyet évenként 2000 beteg látogat. Füred látogatóinak száma még ezt is felülhaladja. A budai kénes források, számra 210, rendkívül gazda­gok és 24 óra alatt több vizet adnak 400 akónál. Itt csaknem évenként új forrásokra bukkannak. A szalatnai forrásokból évenként 10,000 üvegnél töb­bet küldenek szét. A budai Erzsébetforrást is erősen iszszák s látogatják. Ezen jeles gyógy­helyekről közelebb részletesebben fogunk­ szólni. Egy uj gyógy­hely: ’a sz.-l­á­s­z­­­ó­i fürdő Győr közelében, mely gróf Eszterházy Sándor birtoka, vegytani vizsgálat alá vétetvén, kitűnt, hogy tartalma: kéngáz, kötött al­kali, ammóniák, só,és vitriol­sav. Az új bérlő Győrből hetenkint kétszer gyorskocsikat járat oda. A szomszéd koronaország Erdély pedig még gaz­dagabb sodavizet tartalmazó iszap-, timsó s keserű vízforrásokban; van 192 fölfogott savas kútja és 593 savas forrása, sóstava stb. és igen nagyszámú csutja. Az erdélyi fürdők fájdalom még kevésbbé látogattat­­nak mint a magyarhoniak, és pedig egyedül a kénye­lem és közlekedés hiányossága miatt. Az erdélyi több száz gyógyforrást nem látogatja összesen annyi vendég, mint egy csehországi fürdőt, vizeik kitűnő tulajdonai és a vidékek szépségei daczára. S ez így lesz, míg Erdély azon megfordított gazdászati szem­pontból indul ki, hogy csak egyoldalúlag nyereséget hozzon fürdőiből, azok javítására, szépítésére mit sem tesz. De reméljük, hogy az erdélyi vasutak lé­tesítésével a sürgősen szükséges újítások ez irány­ban sem maradnak el. * Székesfehérvárt a reáltanodai tanácsi testület elhatározta, hogy lekötelezi magát''a keresk. vasárnapi tanoda díj nélkül átvételére, ha a keresk. testület azon összeget, melyet eddig saját tanodáira szokott fordítani, ezentúl egy reáltanodát új tanári állomás díjazására adta. A keresk. társulat ezen ha­tározat következtében beleegyezett a keresk. vasár­napi tanodának a reáltanodával egybeolvasztásába, és e czélból évenkint 500 pírt ajánlott­ a városi ha­tóság rendelkezésére, így tehát biztos remény van, hogy a jövő tanévre a reáltanodái 3-ik osztály meg­­nyittatik. * A „P. U.“-at egy nagy tűzvészről értesítik, mely Szathmár megyében B a t­­­z­á­n közelebb pár óra alatt száz házat hamvasztott el, ezek közt van a re­form, templom és paplak is; a kárt a tudósító 40.000 ftra teszi. A Csalóközben Tejfalun pe­dig 27 ház égett el számos melléképületekkel együtt s a „Néplap“ szerint, fájdalom, két emberélet is ve­szett el ez utóbbi tűznél. * Dunába vizet A Pr. szerint Rothschild báró nem csak a gr. St.-Genois-féle sorshúzás 70.000 ftos főnyerőjét, hanem még ugyane húzás­ban ráadásul egy másik 3000 frtos nyerőt is köszönhet a szeszélyes Fortuna kisasszonynak. Roth­schild nr nem panaszkodhatik. —T'imr Ilii mii« Ilii imwieoi—u „im , mmllll — —lllllimilllH II—IIIHII11 TÁRGZA. Monumenta graphica niedii aevi. A tanulók erejét igénybe vevő tantárgyak bő­sége mellett, a szemléleti oktatásnak az utóbbi időben mindinkább előtérbe lépő rendszere igen czélszerű s üdvös. Az nem csak hogy az elemi s közép­iskolákban a legszélesebb kiterjedésben alkalmaztatik, hanem a tudomány méltóságá­nak csorbítása nélkül annyiban még a főisko­lákban is behozatott, a­mennyiben nem elégesz­nek meg többé azzal, hogy az oktatás anyagi részét képező, szemlélhető tárgyakról a hallga­tók előtt fárasztó leírások eszközöltessenek , ha­nem az ily tárgyakat — ha csak lehet — elő­szerezni, vagy legalább azokat sikerült rajzola­tokban igyekeznek a tanodák elé terjeszteni. Ezen törekvést eléggé tanúsítják oktatási in­tézeteinknek a legújabb időben ,meglepőleg sza­porodó, gazdag tartalmú taneszköz-gyűjtemé­nyei .­­ Nemrég a cs. k. cultus- és oktatásügyi minis­­terium lankadatlan fáradozásából, egy oly tan­eszköz­ létesülése eredt, mely eddigelő szinte átalánosan hiányzott, s melynek hiánya miatt az illető tanszék hoszszu évek óta igen nyomo­zati helyzetbe jutott. A „Wiener Zig“ 1858-ik évi 16-ik számában arra a „Tudomány- művészet s közélet“ rovatban figyelmeztet. Ez a következő czimű munka: Monumenta graphica medii aevi ex archivis et bibliothecis Imperii Austriaci collecta, edita jussu et auspiciis Ministerii cultus et publ. in­­structionis C. R. Vindobonae ex officina C. R. typograph. aulae et status 1858. Fasc. I. et II. A fönnemlített értekezésből következő rajzát emeljük ki a diplomatikai tanszék eddigi hely­zetének : Gruber halála után, ki előbb Bécsben, a sa­­voyai lovag-akadémiánál s később az egyetemnél diplomatikát tanított, mely név alatt a történe­lemnek minden akkor mívelt segédtudományai összefoglaltattak, annak tanulmányozása nyil­vános tanintézeteinknél mindinkább háttérbe lé­pett, csak névleg is alig tartatván még meg egyes egyetemek tantermében, s mostoha bánás­módban részesülvén, a­mennyiben számára nem létezett külön tanszék, nem volt képes egyenlő mértékben haladni azzal, mi a palaeographia, sajátképi diplomatika, chronologia, sphragistika, kútféisme stb. érdekében, más országokban tör­tént. Az, kinek a történetnyomozás végett a se­gédtudományokra volt szüksége, kénytelen volt az öntanulmányozás nehéz útján ismerkedni meg azokkal. Mindennemű történelmi emlékek sokoldalú gaz­dagsága tekintetében, Austria egyetlen egy más országnál sem áll hátrább. De csak a legutóbbi évtizedekben jutott ezen gazdagság a bel-­s kül­földön érdemlett elismerésre. Azonban ezen tere­­ken is növekedett tevékenységgel ébredt föl a nagyobb önállóság vágya. A régiség-egyletek, országos museumok, a tudományok cb. akadé­miájának történelmi osztálya, s legújabb időben az építészeti emlékek kinyomozása s fönntartása­­ végetti cs. k. középponti bizottmány azóta azt, hogy mit képes Austria saját erejével tenni, oly­­ módon tanusíták, mely a belföldet büszke meg­elégedéssel tölti be, s melyet a külföld már most is, mint utánzásra méltó példát, figyelemmel kí­sér. Azonban még mindig érezhető volt a nagyobb számú erők megnyerésének szüksége, min a cul­tus- és oktatásügyi ministérium tüstént a legha­­tályosb módon sietett segítni az által, hogy több eddig vagy épen semmi, vagy csak kevés figye­lemre méltatott oktatási tárgyakat hozott be az egyetemek tantermébe. Az irat­ isme a kézirati kincsek megértésére az első kulcs, szintén oly vagyon volt, melynek birtokát aránylag csak csekély számú egyének élvezék, azért annak általánosítása végett a ma­gas hatóságok elrendelték, hogy jövőre az egye­temeknél az ősirattanból felolvasások, s külön tanintézeteknél abban különös gyakorlatok tar­tassanak. Ezen oktatási ágak sikerében nem csupán a tudomány, hanem az állam is közvet­lenül érdekelve van; nem csak a történetnyo­mozó- , könyvtárnok- s levéltárnoknak kell az iratismében jártasnak lennie. Ennélfogva az olasz tartományokban az ottani ősirattani isko­lák valamelyikének látogatása már föltételül tűzetett ki a cs. k. levéltárakbani alkalmazásra nézve. Már az ősirattani gyakorlatok épen úgy mint a természettaniak stb. saját tankészületei szük­ségesnek , azok mindennemű s minden korbeli iratemlék létezését teszik föl előre, miknek olva­sása által lehet az ügyességet megszerezni. Ezért a cultus- és oktatásügyi minister Thun Leo gróf ar . exéja, az oktatásügy ezen ágára is kiterjedő gondoskodásánál fogva megparancsolá, hogy a középkori iratemlékek rajzolatainak gyűjtemé­nyében ilynemű tankészület alakíttassák az illető intézetek számára. Ezen szintoly hasznos mint a maga nemében uj munkának két első füzete épen most adatik ki a félebbi czím alatt, s a latinul­ irt élőbeszédben, melyet a kiadással ő excja ál­tal megbizatott Sickel Th. tudor, ősirattan tanára a bécsi cs. k. egyetemnél irt alá, az összes mun­kát illetőleg a magas oktatásügyi ministerium által kegyesen helybenhagyott terv alapvonásait foglalják magukban. A tudomány barátja hihetőleg óhajtand pon­tosabb ismeretet szerezni magának azon rend­szerről is, mely szerint az ezen munka kiadása körüli eljárás történik, s mely iránt a „W. Z.“ következőket közöl: Az ősirattan különös feladata nálunk megkí­vánja : 1) az ős-szláv iratemlékeknek, 2) a latin graphica némely alfajainak, a mint azok némely most austriai országokban kifejlettek, 3) a 13-ik század óta a birodalom nemzeti nyelvein szer­kesztett okiratoknak , 4) ama különös okirat­alakoknak tekintetbe vételét, melyek amaz or­szágok különböző kanczelláriáiban voltak hasz­nálatban, melyek a középkorban önálló államo­kat képezvén, most Austriában olvadtak fel. Méltán ismeri el mindezt az élőbeszéd, s ha az abban előadott terv létesíttetik, a „Monumenta graphica medii nev.“ szintoly kimerítő mint je­lentékeny munka leend, az szívesen fogadott adalékot képezend az átalános ősirattanhoz, s egyszersmind az összes koronaországainkbani szak­diplomatikusok óhajtásait kielégítendi. Általános helyeslésre találand azon eljárás, miszerint a kiadó a rajzolatokhozi eredeti min- Felszólítás termelési versenyek érdekében. A Magyar Gazdasági Egyesület elfogadott pro­­grammja s folyó év május 5 -én tartott igazgató választmányi ülésének határozata nyomán, kedves kötelességének tekinti az Egyesület elnöksége, gaz­dasági előmenetelünk iránt érdekelt gazdáinkat fel­kérni , termelési versenyek tételére s az elérendő eredményeknek Egyesü­letünkkel való hűséges közlésére.­­­­Hogy a termelési versenyek mily fejlesztési hatás­sal bírnak a gazdasági üzletre átalában , világosan tanúsítják azon tapasztalások, melyek az utóbbi évek alatt az iparkodó és gazdaságilag előrehaladt Szászországban létettek. Ez irányban a serkentés­­ kétségkívül helyén van hazánkban is , mert a czél­­szerűn intézendő termelési versenyek nemcsak igazi mértéket fognának szolgáltatni azon határokról, me­lyekig a termelés egyes növényeinknél, emelhető, de adnának egyúttal számokon nyugvó s ennélfogva világosan meggyőző magyarázatot az annyira idő­szerű belterjes gazdálkodásnak hasznosságáról is. Ezen versenyeket egy-egy vidéknek szorgalma­tos gazdái, egyetértésben állva legczélszerűbben ejt­hetik meg, s egyelőre különösen szívesen látná az Egyesület, ha azok a répa- kukoricza-ló­­her- luezerna- rep­ez­e-..és gomborkára terjesztetnének ki, azon megjegyzéssel egyébiránt,­ hogy egyéb növényekkel való versenyzést is szíve­sen veend az Egyesület. Ezen versenyzéseknél az Egyesület a következő feltételeket ajánlaná szem előtt tartani n. m. 1) Versenyezni szándékozók a versenyzésre szánt növények tüzetes kijelölésével szíveskedjenek az Egyesületet annak idejében az illető növények ve­tése előtt levél útján értesíteni. 2) A versenytermelési tér minimuma a feljebbi növényekre nézve legyen legalább egy hold.

Next