Budapesti Hírlap, 1858. június (123-146. szám)
1858-06-05 / 126. szám
c) miután ez megtörtént, ismét szólíttassanak föl a birtokosok egyenkint, hogy nincs-e valakinek panasza , vagy kivánja-e fölméretni a maga birtokát, — s ha igen , akkor ugyanannyi speciális fölmérés tétessék, a bányán ezen kívánságot teljesíttetni óhajtják. —De még ezek után is, bárha az mutatkoznék, miszerint az első s ezen próbafölmérés szerint semmi fogyatkozás vagy hiba nem mutatkozik, még ekkor sem tanácsos mindjárt hitelesítni a munkát, hanem kivántassék, miszerint a hitelesítő mérnök a fentebbi próba alá vett drillek fölmérése után, ugyanazok drilles (perimetricus , diverticalis) mennyiségét is hasonlítsa össze az ugyanazon düllőben létező egyéni birtokok összegével,mert csak ekkor s így derülhet ki a körülmények szerint megengedhető vagy meg nem engedhető különzék. Mindezekhez végre különösen ajánlhatjuk még, hogy hagyassék meg a munkálkodó mérnököknek , miszerint az eredeti felmérés térképét (mappa skiagraphica, brouillon) egész a hitelesítés végperczéig hagyják meg a rajztáblán, s hitelesítés alkalmával mutassák elő, mert a hitelesítő mérnök ha próbát tesz ezen eredeti térképen, azonnal észreveheti s megítélheti, hogy helyesen van-e az egész határ fölmérve, különben e nélkül csak tapogatódzni kell, s a vakesettől függ, hogy rá talál-e valamely hibára avagy nem. Gyula, máj. 28." (Telekkönyv.) Korunkban, midőn az úrbéri viszonyok rendbeszedése kövekeztében, egyfelől a volt földesurak eddig robottal mivelt földjei rögtön saját pénzerővel szerelendők fel, másfelől a tagosítás épen küszöb előtt lévén, az iparkodó gazda fölhivatva — mondhatnám kényszerítve van, hogy minden pénzerejét összeszedve minél több, majdan egy tagban nyerendő birtokot szerezzen, a pénz valamint általában,úgy nálunk is mind keresettebbé lesz, annyira, hogy sokan, kik szorgalmuk és iparuk által képesek volnának maguk s a közálladalom hasznára nagyobb jövedelmet állítani elő, kénytelenek a pénz nem léte miatt vagy szorgalmukkal kisebb jövedelmi térre szorítkozni, vagy a pénzt nagy, saját jövedelmüket is fölemésztő árért megszerezni. Csekély tapasztalásom szerint e pénzhiányt nem a pénz-, hanem a hitelhiány idézi elő : a látszó vagyonosság, a köztudomás szerint jogos tulajdonként birtokolt földterület nem biztos alapja a hitelnek, mert majd a sírjából rémként fölföljáró ősiség ragadja el a hitel alapját, majd ismét az ügyesen kicsalt hitel fellegként oszlik el, s a hitel bizonyítékául fölhasznált fényűzés annak sírjául bizonyul egyszerre a hitelezők által előre nem is gyanítva. . Csoda-e, hogyily példák által intetve a pénztulajdonosok készebbek pénzüket a közforgalomból kivonni, mint azt csekély árért kockáztatni ? Ily viszonyok közt valóban úgy az egyesek, mint a köz-, úgy a hitelezők, mint a hitelt használók érdekében a legszükségesebb, a leghasznosabb az oly intézkedés, mely által a tulajdonjog megalapíttatik, az ősiség porlepte okmányainak hatása mind szorosabb határok közé szoríttatik, a fekvőbirtokosok viszonya és joga birtokaikhoz, mint szintén azon terhek is, melyek azon fekvőségekre súlyosnak, nyilvánosságra hozatnak, és hitelesen is kimutathatók lesznek, mely által egyfelől a pénztulajdonosok megmentethessenek a hitelalappal nem bírók fondorkodásaitól, másfelől pedig a valóságos hitelt bírók nem kényteleníttetvén amazokkal versenyezni , olcsóbb kölcsönre tehessenek szert. Magas kormányunk atyai gondoskodása folytán az ily intézkedések a telek-, a nyilvánkönyvek behozatalával már megyénkben is megtörténtek. Megyénk, az egyesített Békés-Csanád megye ] telekkönyve van Gyulán a gyulai cs. k. megye- törvényszék hatósága alatt; életbe lépett az elsők közt 1856. évi febr. 1-a. körébe tartoznak az 1848-ik évben Békés és Csanád megyékhez tartozott községek, felszólalási első határidőül 1856. évi aug. vége, második határidőül ugyanazon év vége tűzetvén ki. Kivévén a Csudaballai pusztát, hol a helyszínelés később történvén, a telekkönyv 1857-ik évi oct.. 1-n lépett életbe, s első határidőül 1858-ik évi april, második határidőül pedig ugyanazon évi augustus vége tűzetett ki. Telekkönyvünk hatósága terjed 94 □ műdre, van benne 40,090 telekjegyzőkönyv (Grundbuch-Protokolle) ezek közöl 199 nemesi, továbbá 202,116 részletszám (Steuer-Parzellen) és végre 67,751, telekkönyvi jószágtest (Grundbuchs-Körper ) és pedig ebből több részletekből álló jószágtest (a) 48,417; egy részletből álló jószágtest (b) 19,334. E telekkönyvnél a közelebb múlt 1857-dik évi december hó utólsó napjáig összesen 3,265,181 p forint biztosíttatott, és pedig a) olyan tőkék, melyek már régebben is be lévén táblázva , a felsőbb rendeletek folytán 6-os kamatra biztosíttattak, vagy pedig a nemzeti bankból vetettek fel kölcsön, 867,222 p forint, mind a mellett is, hogy e megye területén levő többp árva bizottmányok a felügyeletük alatt levő régibb tőkéket mindez ideig elmulasztották betábláztatni; b) újabb adósságok, a felsőbb rendeletek szerint 5-ös kamattal 1,170,489. c) Késedelmi kamatok régibb tartozásokból, büntetéspénzek s hasonlók, 4% kamattal 30,009. d) Letétpénzek, női hozományok, biztosítékok s hasonlók, kamat nélkül 873,402 pf. e) Végre haszonbérek biztosításául szintén kamat nélkül 324,059 pft. Végre Ugyancsak a múlt 1857-ik év végéig e telekkönyvnél összesen 1,299,704 pforintnyi birtokváltozás (adás verés) jelentetett be. (Folytattatik.) NAPIHÜZEK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, junius 5. * A pesti árvaház kápolnája közelebb szegény lakosok adományaiból újra kicsinosittatott. A beszentelést pünkösd hétfőn nagyt. s főtiszt. Szántófy Antal prépost s helv. plébános ur vitte végbe, több helybeli plébános s más pap segédlete mellett. Ezen intézetben 45 gyermek kap ugyan ellátást, de csak 24-re van alapítvány, a többi pedig fizet évenként 120 frtot. Tehát Pesten e nagy városban, csak 24 árvagyermek láttatik el ingyen. Valóban e körülmény megérdemelné, hogy a tehetős emberbarátok egy kissé több figyelmet fordítanának ez intézetre. S talán a színházak s hangversenyrendezők , s a külföldi művészvendégek is tehetnének e jó ügyben valamit. Az Isten megjutalmazza jó tetteinket, de azért ne legyünk annyira emberbarátok, hogy mint a fönnemlített kápolna kicsinosításánál is, csak a szegényekre bízzuk a jótéteményt, hogy az Isten őket megáldja érette! * A Szt. István társulat igazgatósága jellenti, hogy f. hó 11-től kezdve társulati könyvek vagy képek készpénzen 25 perre egyenesen az ügynökségnél is (Lipót utcza 8. sz.) megrendelhetők, ide nem értve a más kiadóktól bizományba átvett könyveket vagy képeket, melyektől a készpénzen vásárlóknak az ügynökség 20 százlék jutalékot ad. * A polgári lődetársaság a Karolinaalapítványból évenkint két szegény, dolgos és jó erkölcsű polgárleány kiházasítását 60 párttal gyámolítja. A közelebbi föltételeket az e jótéteményre igényt tartók Kimer Józseffőlövészmesternél tudhatják meg a szervitatéren. * Gymen lánczairóla tán ez híd jut eszünkbe. Mint értesülünk, ennek faburkolatát, mely helylyel közzel már igen meg van rongálva, a napokban elkezdik kijavítani, s ezenkívül az egész lánczkapcsolatot fris mázzal vonják be; az ujjítási költségekre 25.000 frt van kivetve; szép összeg, mely azonban azért nem lesz kivetve, miután e javítások — kivált a burkolaté — valóban igen , szükségessé váltak. * A mai nap a fővárosi közönséget nagy élvezetekkel kecsegteti. Délután 4 órakor tartotik az első lóverseny a pesti gyepen. Estve a színházak érdekes előadásokra készülnek. A német színpadon a kitűnő német színművésznő Seebach Marie k. a. lép föl először, egyik legjobb szerepében Kinek élvezni ideje és pénze van, nem panaszkodhatik. * A holnap f. hó 6-kán déli 12 */2 órakor a Lloyd teremben több nő által a szent-annai és böszörményi tűzkárvallottak javára adandó hangverseny programmja . Dalok Mendelssohntól énekli Jekelfalussy ur. Ábránd Semiramisból zongorára Thalbergtől, játsza Schönfeld L. ur Erke 1 F. tanítványa. Dalok, énekli Er1 ingemné asszony. Verseny Teli Vilmosból vett thémák felett Schubert és Kummertől, előadva Huber Károly és József urak által. Népdalok: „Nem nézek én — minek néznék az égre“ és „zöld leveles fehér virágos akáczfa“ Petőfitől; énekli Ho 11 és y L-né asszony. „Dalok“ Rubinsteintől, énekli Jekelfalussy. „Szavalat“ előadja Bulyovszkyné assz. Népdalok, „Barna menyecskének szeme közé néztem“ és „Világos kék a csillagos éjszaka“ Petőfitől, szerzette és énekli Füredy. A jótékony czél s az érdekes programm egyaránt fölmentenek bennünket a további figyelembe ajánlástól. * Dr. Schmalz orvosi tanácsos úr Drezdából, ki már 30 év óta kizárólag a beszéd- és hallszervek gyógyításával foglalkozik, s gyógyüzletét Európa számos országaiban gyakorolva, időnkint városunkat is meg szokta látogatni, az idén is körünkbe érkezett, elhirhedt tehetségét itt is a szenvedők javára fordítandó. .. Füredire egy újabb állomás vár. Midőn e népdal énekesünk közelebb a b. gyarmati jótékony hangversenyben énekelt, néhány földmivelő atyafi, kik szintén az 1 pártos helyre váltották be magukat, a szintén jelen volt plébánosukhoz igy szóltak: „Főtisztelendő úr! csak ezt szerezzük meg, ha lehet, kántornak! * Miután egy új fürdő-saison küszöbén vagyunk, mindenesetre korszerű a fürdőink tárgyában tett felszólalásokat figyelemmel kísérni. E tekintetben egy a Vág völgyéből írt czikket olvastunk, melyben következő helyes észrevételek foglaltatnak: Magyarország gyógyhelyeinek látogatása néhány év óta nyaranként emelkedik. S bár ha e körülmény a fürdőállapotok javulását mutatja is, még korán sem befejezett tény, hogy Magyarország fürdői már többé semmi kívánni valót nem hagynak hátra. Budát és Füredet kivéve, az összes fürdőhelyek még mindig lényeges javításokat igényelnek, hogy távol tartományokból magukhoz édesgethessék a vendégeket s , tartózkodásukat kellemessé tegyék. De egy vágással nem döntik meg a fát, s remélhető, hogy fürdőinkben az eddig tett javításoknál nem állapodnak meg. Magyarország gazdag ásványforrásokban, és előnyeik közbeközbe figyelemre méltóbbak, mint némely európai híres fürdőé. A legkitűnőbbek közé tartozik a pöstyéni a Vág völgyében, melyet már a régi korban ismertek, de csak 1505 óta neveznek. E fürdőt évenként közel kétezer szenvedő látogatja. Forrásai forrók, hévfokuk a 46 és 51 r. közt váltakozik. Európa legerősb fürdői közé tartoznak és szénsav s szénsavas vasban mindegyiket felülmúlók a parádi források. A legrégibb és leglátogatottabbak sorában áll a tepliczi Trencsin mellett éjszaki Magyarországban, melyet évenként 2000 beteg látogat. Füred látogatóinak száma még ezt is felülhaladja. A budai kénes források, számra 210, rendkívül gazdagok és 24 óra alatt több vizet adnak 400 akónál. Itt csaknem évenként új forrásokra bukkannak. A szalatnai forrásokból évenként 10,000 üvegnél többet küldenek szét. A budai Erzsébetforrást is erősen iszszák s látogatják. Ezen jeles gyógyhelyekről közelebb részletesebben fogunk szólni. Egy uj gyógyhely: ’a sz.-lászói fürdő Győr közelében, mely gróf Eszterházy Sándor birtoka, vegytani vizsgálat alá vétetvén, kitűnt, hogy tartalma: kéngáz, kötött alkali, ammóniák, só,és vitriolsav. Az új bérlő Győrből hetenkint kétszer gyorskocsikat járat oda. A szomszéd koronaország Erdély pedig még gazdagabb sodavizet tartalmazó iszap-, timsó s keserű vízforrásokban; van 192 fölfogott savas kútja és 593 savas forrása, sóstava stb. és igen nagyszámú csutja. Az erdélyi fürdők fájdalom még kevésbbé látogattatnak mint a magyarhoniak, és pedig egyedül a kényelem és közlekedés hiányossága miatt. Az erdélyi több száz gyógyforrást nem látogatja összesen annyi vendég, mint egy csehországi fürdőt, vizeik kitűnő tulajdonai és a vidékek szépségei daczára. S ez így lesz, míg Erdély azon megfordított gazdászati szempontból indul ki, hogy csak egyoldalúlag nyereséget hozzon fürdőiből, azok javítására, szépítésére mit sem tesz. De reméljük, hogy az erdélyi vasutak létesítésével a sürgősen szükséges újítások ez irányban sem maradnak el. * Székesfehérvárt a reáltanodai tanácsi testület elhatározta, hogy lekötelezi magát''a keresk. vasárnapi tanoda díj nélkül átvételére, ha a keresk. testület azon összeget, melyet eddig saját tanodáira szokott fordítani, ezentúl egy reáltanodát új tanári állomás díjazására adta. A keresk. társulat ezen határozat következtében beleegyezett a keresk. vasárnapi tanodának a reáltanodával egybeolvasztásába, és e czélból évenkint 500 pírt ajánlott a városi hatóság rendelkezésére, így tehát biztos remény van, hogy a jövő tanévre a reáltanodái 3-ik osztály megnyittatik. * A „P. U.“-at egy nagy tűzvészről értesítik, mely Szathmár megyében B a tzán közelebb pár óra alatt száz házat hamvasztott el, ezek közt van a reform, templom és paplak is; a kárt a tudósító 40.000 ftra teszi. A Csalóközben Tejfalun pedig 27 ház égett el számos melléképületekkel együtt s a „Néplap“ szerint, fájdalom, két emberélet is veszett el ez utóbbi tűznél. * Dunába vizet A Pr. szerint Rothschild báró nem csak a gr. St.-Genois-féle sorshúzás 70.000 ftos főnyerőjét, hanem még ugyane húzásban ráadásul egy másik 3000 frtos nyerőt is köszönhet a szeszélyes Fortuna kisasszonynak. Rothschild nr nem panaszkodhatik. —T'imr Ilii mii« Ilii imwieoi—u „im , mmllll — —lllllimilllH II—IIIHII11 TÁRGZA. Monumenta graphica niedii aevi. A tanulók erejét igénybe vevő tantárgyak bősége mellett, a szemléleti oktatásnak az utóbbi időben mindinkább előtérbe lépő rendszere igen czélszerű s üdvös. Az nem csak hogy az elemi s középiskolákban a legszélesebb kiterjedésben alkalmaztatik, hanem a tudomány méltóságának csorbítása nélkül annyiban még a főiskolákban is behozatott, amennyiben nem elégesznek meg többé azzal, hogy az oktatás anyagi részét képező, szemlélhető tárgyakról a hallgatók előtt fárasztó leírások eszközöltessenek , hanem az ily tárgyakat — ha csak lehet — előszerezni, vagy legalább azokat sikerült rajzolatokban igyekeznek a tanodák elé terjeszteni. Ezen törekvést eléggé tanúsítják oktatási intézeteinknek a legújabb időben ,meglepőleg szaporodó, gazdag tartalmú taneszköz-gyűjteményei . Nemrég a cs. k. cultus- és oktatásügyi ministerium lankadatlan fáradozásából, egy oly taneszköz létesülése eredt, mely eddigelő szinte átalánosan hiányzott, s melynek hiánya miatt az illető tanszék hoszszu évek óta igen nyomozati helyzetbe jutott. A „Wiener Zig“ 1858-ik évi 16-ik számában arra a „Tudomány- művészet s közélet“ rovatban figyelmeztet. Ez a következő czimű munka: Monumenta graphica medii aevi ex archivis et bibliothecis Imperii Austriaci collecta, edita jussu et auspiciis Ministerii cultus et publ. instructionis C. R. Vindobonae ex officina C. R. typograph. aulae et status 1858. Fasc. I. et II. A fönnemlített értekezésből következő rajzát emeljük ki a diplomatikai tanszék eddigi helyzetének : Gruber halála után, ki előbb Bécsben, a savoyai lovag-akadémiánál s később az egyetemnél diplomatikát tanított, mely név alatt a történelemnek minden akkor mívelt segédtudományai összefoglaltattak, annak tanulmányozása nyilvános tanintézeteinknél mindinkább háttérbe lépett, csak névleg is alig tartatván még meg egyes egyetemek tantermében, s mostoha bánásmódban részesülvén, amennyiben számára nem létezett külön tanszék, nem volt képes egyenlő mértékben haladni azzal, mi a palaeographia, sajátképi diplomatika, chronologia, sphragistika, kútféisme stb. érdekében, más országokban történt. Az, kinek a történetnyomozás végett a segédtudományokra volt szüksége, kénytelen volt az öntanulmányozás nehéz útján ismerkedni meg azokkal. Mindennemű történelmi emlékek sokoldalú gazdagsága tekintetében, Austria egyetlen egy más országnál sem áll hátrább. De csak a legutóbbi évtizedekben jutott ezen gazdagság a bel-s külföldön érdemlett elismerésre. Azonban ezen tereken is növekedett tevékenységgel ébredt föl a nagyobb önállóság vágya. A régiség-egyletek, országos museumok, a tudományok cb. akadémiájának történelmi osztálya, s legújabb időben az építészeti emlékek kinyomozása s fönntartása végetti cs. k. középponti bizottmány azóta azt, hogy mit képes Austria saját erejével tenni, oly módon tanusíták, mely a belföldet büszke megelégedéssel tölti be, s melyet a külföld már most is, mint utánzásra méltó példát, figyelemmel kísér. Azonban még mindig érezhető volt a nagyobb számú erők megnyerésének szüksége, min a cultus- és oktatásügyi ministérium tüstént a leghatályosb módon sietett segítni az által, hogy több eddig vagy épen semmi, vagy csak kevés figyelemre méltatott oktatási tárgyakat hozott be az egyetemek tantermébe. Az irat isme a kézirati kincsek megértésére az első kulcs, szintén oly vagyon volt, melynek birtokát aránylag csak csekély számú egyének élvezék, azért annak általánosítása végett a magas hatóságok elrendelték, hogy jövőre az egyetemeknél az ősirattanból felolvasások, s külön tanintézeteknél abban különös gyakorlatok tartassanak. Ezen oktatási ágak sikerében nem csupán a tudomány, hanem az állam is közvetlenül érdekelve van; nem csak a történetnyomozó- , könyvtárnok- s levéltárnoknak kell az iratismében jártasnak lennie. Ennélfogva az olasz tartományokban az ottani ősirattani iskolák valamelyikének látogatása már föltételül tűzetett ki a cs. k. levéltárakbani alkalmazásra nézve. Már az ősirattani gyakorlatok épen úgy mint a természettaniak stb. saját tankészületei szükségesnek , azok mindennemű s minden korbeli iratemlék létezését teszik föl előre, miknek olvasása által lehet az ügyességet megszerezni. Ezért a cultus- és oktatásügyi minister Thun Leo gróf ar . exéja, az oktatásügy ezen ágára is kiterjedő gondoskodásánál fogva megparancsolá, hogy a középkori iratemlékek rajzolatainak gyűjteményében ilynemű tankészület alakíttassák az illető intézetek számára. Ezen szintoly hasznos mint a maga nemében uj munkának két első füzete épen most adatik ki a félebbi czím alatt, s a latinul irt élőbeszédben, melyet a kiadással ő excja által megbizatott Sickel Th. tudor, ősirattan tanára a bécsi cs. k. egyetemnél irt alá, az összes munkát illetőleg a magas oktatásügyi ministerium által kegyesen helybenhagyott terv alapvonásait foglalják magukban. A tudomány barátja hihetőleg óhajtand pontosabb ismeretet szerezni magának azon rendszerről is, mely szerint az ezen munka kiadása körüli eljárás történik, s mely iránt a „W. Z.“ következőket közöl: Az ősirattan különös feladata nálunk megkívánja : 1) az ős-szláv iratemlékeknek, 2) a latin graphica némely alfajainak, a mint azok némely most austriai országokban kifejlettek, 3) a 13-ik század óta a birodalom nemzeti nyelvein szerkesztett okiratoknak , 4) ama különös okiratalakoknak tekintetbe vételét, melyek amaz országok különböző kanczelláriáiban voltak használatban, melyek a középkorban önálló államokat képezvén, most Austriában olvadtak fel. Méltán ismeri el mindezt az élőbeszéd, s ha az abban előadott terv létesíttetik, a „Monumenta graphica medii nev.“ szintoly kimerítő mint jelentékeny munka leend, az szívesen fogadott adalékot képezend az átalános ősirattanhoz, s egyszersmind az összes koronaországainkbani szakdiplomatikusok óhajtásait kielégítendi. Általános helyeslésre találand azon eljárás, miszerint a kiadó a rajzolatokhozi eredeti min- Felszólítás termelési versenyek érdekében. A Magyar Gazdasági Egyesület elfogadott programmja s folyó év május 5 -én tartott igazgató választmányi ülésének határozata nyomán, kedves kötelességének tekinti az Egyesület elnöksége, gazdasági előmenetelünk iránt érdekelt gazdáinkat felkérni , termelési versenyek tételére s az elérendő eredményeknek Egyesületünkkel való hűséges közlésére.Hogy a termelési versenyek mily fejlesztési hatással bírnak a gazdasági üzletre átalában , világosan tanúsítják azon tapasztalások, melyek az utóbbi évek alatt az iparkodó és gazdaságilag előrehaladt Szászországban létettek. Ez irányban a serkentés kétségkívül helyén van hazánkban is , mert a czélszerűn intézendő termelési versenyek nemcsak igazi mértéket fognának szolgáltatni azon határokról, melyekig a termelés egyes növényeinknél, emelhető, de adnának egyúttal számokon nyugvó s ennélfogva világosan meggyőző magyarázatot az annyira időszerű belterjes gazdálkodásnak hasznosságáról is. Ezen versenyeket egy-egy vidéknek szorgalmatos gazdái, egyetértésben állva legczélszerűbben ejthetik meg, s egyelőre különösen szívesen látná az Egyesület, ha azok a répa- kukoricza-lóher- luezerna- repeze-..és gomborkára terjesztetnének ki, azon megjegyzéssel egyébiránt, hogy egyéb növényekkel való versenyzést is szívesen veend az Egyesület. Ezen versenyzéseknél az Egyesület a következő feltételeket ajánlaná szem előtt tartani n. m. 1) Versenyezni szándékozók a versenyzésre szánt növények tüzetes kijelölésével szíveskedjenek az Egyesületet annak idejében az illető növények vetése előtt levél útján értesíteni. 2) A versenytermelési tér minimuma a feljebbi növényekre nézve legyen legalább egy hold.