Budapesti Hírlap, 1858. augusztus (174-198. szám)

1858-08-03 / 175. szám

Pest, Kedd Augustus 3.1858 Megjelenik e lep, vasárnap as Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 6 frt. Hely­ben: félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. .. A hirdetések Ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr ezá­­mittatik. — Egyes^szám 20 pkr. ttiterkeniinl iroda: Egyetemutcia 1-sc az. a. 2-ik emeleten. «m­uwp.« rr* Kiadó hivatal van Egyetem-utczában, 2-ifc szint alatt, földszint. BUDAPESTI HIRL Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza ,2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivat­­­a­­­h­o­z utasítandók. MacMar.T­rvunchStatu JL'nft .uuihshw TARTALOM: HIVATALOS­ RÉSZ. , NEMHIVATALOS RÉSZ. Politikai napi szemle. Gyü­mölcsfatenyésztés. Levelezések: Gyula. (Piaczforgalom. Folyt.) Somogy. (Erdő­sleg élő elkü­lön­­zési perlekedés. Egy 743 éves selyemkendő. Időjárás. Gabnatermelés.) Napi hírek és események. 1­0 I fii U: Ang­l­ia. (A királynő útja és kí­sérete.) Francziaország. (Vegye­sek.) S­e­h­r­e­s­z (Elnökválasztás Neu­­chateli alkotmány.) T­ü­r­ö­k­or­szág. (Crelai, dzseddahi és török horvátországi zavarok ügye.) Ázsia. Távirati tudósítások. — Színházi előadások,­ö­r­z­e. — Mete­orológiai észleletek. — D­u­­naviz állás. T­á­r­c­z­a. (Vasárnapi levelek Bécsből. Zöld dáma. Beszély. Folyt. HIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. Apostoli Felsége sajátkezű­leg aláirt okmány által dr. B­r­u­m Ferencz cs. kir. első osztálya főtörzsorvost, különös kegyelemből az austriai cs. birodalom nemesi rangjára „ne­mes“ disznévvel legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 20-ki legmagasb kézirata által Lombardia és Velencze területén mind azon városok sánczainak lerontá­sát, melyek nem katonai várak, megparancsolni és egyúttal rendelni méltóztatott, hogy az e sán­­czoknak más nyilvános czélokra használtatása vagy más jogczimekből netán eredő kifogások hatósági úton kiegyenlíttessenek. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osz­tály T r e 11 i n a Lajos ideiglenes 111. osztályú pénz­ügyi fogalmazót végleges, és Rieger Vilmos, saját fogalmazó gyakornokát III. osztályú pénzügyi fogal­mazóvá ideiglenes minőségben kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, augustus 2. V. (Politikai napi­ szemle.) Oly nemes hév­vel, oly tüzesen verték a franczia lapok a múlt hét végén már a riadót, h­inne­g mindezen ne­mes buzgalom, ezen mesteri nyelv­pergés mind hasztalan és időtlen! A „Const.“ maga józanít­­gatja ki túl heves társait egy raguzai közleménye által, melyben az egész nagy eseményt jelen­téktelen összecsapássá, néhány előőrsi katona által váltott puskalövésekké szállítja le. Mily szerencsétlenség! A tömérdek hírlapi phrasisok a törökök szószegése, a muzulmánok gyűlöl­ködő ravarsága, a porta tehetlensége ellen már oly szépen elő valának készítve, s inne­n mindezen hírlapi vikészülék most ismét visz­­szavándorolhat azon szekrény vagy is azon agy homályába, honnan szikrázva elépattant. Hát saját nemes tüze által emésztessé-e föl ma­gát a „Nord“ úgy, mint az „Ind. beige“, nem! — ők inkább nem hisznek a „Const.“ adott föl­­világositásában, s az első már látja, mint küldi meg a franczia kabinet Fuad pasának az ő útle­veleit , s mint sürgeti a hatalmak közös beavat­kozását Törökországba! Az „Ind. beige“ keble is Bajog, de jobban ért az önmérséklethez, s fölkapva egy skatarii újabb sürgönyt, nem szól ugyan az esemény jelentősségéről, de azon nyargal, hogy ime mégis a törökök voltak a támadók, s habár halkabb hangon, mégis elmondja előre elkészí­tett mondókáját. Azonban ez öröme is alig marad zavartalanul. Az „O. D. P.“ dalmatiai levele, mely a porta herczegovinai biztosa Kemal effendihez érkezett hivatalos tudósítások alapján értesít, ekként adja elő ez eseményt. F. hó 3-án egy tabor ni­­zam csapat és 400 albániai önkény­tes érkezett Podgorizzába az ottani helyőrség erősítése vé­gett; ezeket 17-ben határszolgálatra rendelék. Azon hírre, hogy az önkénytesek közt a mon­­tenegróiak által Konstantipolyban orul le­gyilkolt Zuza, Danilo herczeg egy unoka­bátyjának atyja is van, a senatus elnöke azon­nal erős csapatosztályokat küldött a­­határra, attól kellvén tartania , hogy a legyilkolt­­nak atyja, vérboszút kívánván gyakorolni,a Ber­­dában és a Lissanska nahiában fölkelést fog Da­nilo ellen megkísérteni. 23-dikán a montene­­g­r­ó­i­a­k megtámadtak egy 20 emberből álló őr­csapatot s megszalaszták azt. Ennek folytán a törökök 24-kén megkettőzteték az őrcsapatot Sputs felé ; ez összecsapott a montenegróiak­­kal és előnyomult egész Formákig. Ennek hire eljutván a Morazsa völgyébe , a piper­i nép­törzs azonnal fölkelt és a törökökhez csatlako­zott. Ali pasa 25-n, miután az egész őrvonal fel volt riasztva, ismét visszavonta csapatjait és pe­­dig egyetértésben Vukotics senatorral, ki a mon­tenegróiak kicsapongásait nagyon rászallta. A futár elindultakor 26-án az egész határon ismét a legmélyebb csend uralkodott, mert mindkét fél új legénységgel váltatá föl a határcsapatokat. Az esemény ily előadásával szemközt aztán hogy veszi ki magát az „Ind.­beige“ azon okos­kodása, mely szerint azon loyalitás, melylyel Danilo hg a maga érdekeit a hatalmak kezébe létévé, és a civilisatio nagy elvei határozott föl­lépést és komoly biztosítékokat kívánnak! Ugyanezen lapnak különben más vigasza is van, s ez az, hogy egy váratlan baj­társra talált a porta elleni zajongásban. A „M. Post“, Palmerston állí­tólagos közlönye a dzseddahi események al­kalmából komoly biztosítékokat sürget a Tö­rökországban lakó európaiak oltalmára , s reméli, hogy akad majd valaki, ki még a parl­ament ülésszakának bezárta előtt a kormány­nak erélyes föllépését fogja sürgetni. Természe­tes , hogy a lelépett premier közlönye a mostani kormánynak még a parlament ajtainak bezárta előtti utolsó óráit is el szeretné keseríteni, de ez már alig fog megtörténhetni, mert a parliament mint a hivatalos Count-fournal jelenti, már ang. 2-n (tehát ma) fog bezárattatni. Különben is alig lehet az angol kormánynak ez ügyben erély­­telenséget szemére vetni, s épen most is közvetett c­áfolatot hoz a „Moniteur“ az említett angol lap interpellátiójára, állítván, miszerint Anglia és Francziaország a vérestengeri partokon elkövetett bűnök megfenyítése iránt kiegyeztek a portával oly kép,hogy mindegyik egy egy biztost fog kine­vezni,kik a szultán ügynökével egyetértőleg fog­­nak eljárni, és nemcsak a bűnösöket, kik közös hír szerint már 200 an be vannak fogva, érdem sze­rint lakoltatni, hanem a török hatóságok ellen is szigorú vizsgálatot rendezni. A hatalmak ré­széről tehát épen nem hiányzik az erély, vala­mint a porta részéről sem a jóakarat. Az executio tehát itt mindenesetre kemény és szigorú lesz, de épen nem lesz oly szigorú az, mely a német szövetséggyűlés részéről Dá­niát fenyegeti, miután a holstein-lauenburgi bi­zottmány jelentésének indokai tetemesen leszál­lítják komolyságban azon határozatot, melynél fogva a dán választ ki nem elégítőnek indít­­ványozó nyilatkoztatni. Ezen indokok közt olvassuk , miszerint a bizottmány a dán al­kotmány ideiglenes fölfüggesztésében igen e­­­ts­zébe­n­y jelt lát , s csak mert a dán bel­ügyi ész-miniszérium még folyvást létezik, ezért nem tartja ama választ kielégítőnek. Dánia azonban mint tudjuk azóta már ezt is megszüntette. A bizottmányban még az is határozatta jön,hogy a dán követ is helyet nyerjen a végrehajtó bi­zottmányban. A hannover­i követ tiltakozott e határozat ellen, valamint külön véleményt kívánt az egész jelentéshez mellékelni, de a bizottmány nem véve azt föl. A „Hann. Ztg.“ egész elkese­redését fejezi ki az eljárás miatt, s elveszettnek hirdeti az egész holstein-lauenburgi ügyet Né­metországra nézve, ha a többség ez indítványt elfogadja. Gyümölcsfatenyésztés.­ ­ Különösen a népiskola tanítókhoz kívánok szólani, és­pedig a községi faiskolák ügyében sürgetőleg, megmondom az okát is, hogy miért épen most : először azért, mert most érik min­denféle gyümölcs s annak kedvessége legkézzel­foghatóbb ösztönt nyújthat a cselekvésre buzdí­tásban azok irányában, kiket erre még ily argu­mentummal ösztönözni kell; másodszor azért, mert most érvén a gyümölcs, legjobb alkalom van a faiskola alakításához szükséges gyümölcs­­mag gyűjtésére, egyszersmind sokféle gyümölcs­magvetésnek is most van ideje. Mikép szólhatnék pedig e tárgyban hatható­sabban , mint jó példáknak minél tömegesebb fölmutatása által. Pest Pilis megyéről a múlt hetekben hozták lapjaink azon hiteles közlést, hogy 145 köz­sége közöl már 119-ben van községi faiskola, melyek területe 86 holdat s 1057 □ ölet foglal­ván el, 20 ugyan még csak idei, de 39, már 29,440 egy és két éves csemetékkel dicseked­hetik. Most a birodalomnak egy oly tartományáról van alkalmunk e tekintetben hivatalos adatokat közleni, melyet igen sok tekintetben a birodal­mi tartományok közt legelül haladni látunk, s mely megérdemli, hogy a gyümölcstenyésztés­­ben s különösen a községi faiskolák alakításá­ban szintén példányai tűzzük magunk elé. E birodalmi tartomány Csehország. Csehország 943 geographiai □ mérföldet fog­laló , 13 kerületre osztott összes területén van 8920 adó község. Az ezekben találtató népisko­lák közöl 1367 mellett van már községi gyü­mölcsiskola. E községi gyümölcsiskolák térfo­gata e most folyó évben 106 katastrális holdat és 150 □ ölet tesz, van pedig bennük összesen 296,935 nemesített, vagy nemesítetlen ugyan de jó gyümölcsű fa, és 148,512 vadoncz. Ha ez adatot párhuzamba teszszük a föntebb Pest-Pilis megyéről előbocsátott hiteles adat­tal, mely irányában megjegyzendő, hogy Pest- Pilis megye e tekintetben Magyarország legelő­­haladottabb megyéi egyikéül mutatkozik, azt tapasztaljuk, hogy a cseh népiskolák mellett álló gyümölcskertek sokkal kisebbek mint a mieink, de sokkal több csemetével bővelkednek. Név szerint ott egy egy faiskolára alig jut 120­0 öl, míg Pest Pilis megyében csaknem 1200, hanem ott egy holdon 4200 darab csemete van, míg mi nálunk alig 300. De meg is tetszik Csehországon a községi fa­iskolák működése. Ugyanis ugyancsak ez évben a kertekben széljel lévő gyümölcsfák száma 8,985,104 db. Ezenkívül 11,978 hold lévén az oly legelő és puszta tér, mely gyümölcsfa ültetvénye­ket is foglal, itt van 1,493,656 db gyümölcsfa to­vábbá közutak mellett salcokban 1,533,958­ da­rab , és ez már mind nemes gyümölcscsel ked­veskedhető fa. Ugyancsak e két helyen pedig a már kiültetett vadonezek száma 2,130,108 da­rab. Úgyhogy az egész országban a gyümölcsfák száma 11,996,785, vadonczeké 2,379,647 darab. Mily hasznot és gyönyörűséget képes szolgál­tatni ennyi szép gyümölcstermő jó fa! Leggyümölcsösebb vidék mindenek közt a leitmericzi és jicsini kerület, mely közöl amaz 55, ez 51­­ mértföldet foglalván 1,521,914, s illető­leg 1,162,979 gyümölcsfát számlál; leggyümölcs­­telenebb az egeri kerület, mely 75­0 mfldnyi területen 29,806 nemes fát alig mutathat föl, de ez is törekszik előre s vadonczainak száma ha­ladja amazokét. Népnevelő, néptanító számára alig van egy­egy háladatosabb tér hatni a nép erkölcsének javulására és boldogságának előmozdítására, mint a gyümölcsfatenyésztés köre. A kis karanthaui herczegségben, melynek ösz­­szes területe nincs egészen 180­0 mértföld, 100 népiskolával összekötött faiskola áll már szin­tén fönn csak 5133 □ ölnyi területen, némely helyeken még 1856. és 1857-töl való magkelést nem számítva, 22 fajban 24,118 darab fa növe­kedett már. A növendékeknek a gyümölcste­­nyésztésben való oktatásában részt vesz 9 lel­kész, 55 tanító, 2 községi iskolagondnok és 2 magányzó. De tér kell mindenekelőtt ahhoz, hogy tanító­ink ilyenekben kezdeményezhessenek, sokak­nál immár nem is a jó szándék nemlétén és akaraton, mint csupán a tér hiányán törik meg a községi faiskolák fölállítása. Hol egyéb tér nincs, épen e lapok ajánlották már e czélra a temetőt, melylyel minden iskolai község el van látva. Épen a csehországi faisko­lák által előállított igen szép eredmény tesz ta­núságot az iránt, hogy kis téren is mily szépre képes az átalános közreműködéssel segített si­ker emelkedni. Előre azért néptanítóink,­­­a nemes öntuda­ton kívül a gyümölcstenyésztés előmozdítása a körülötte tett fáradságot már maga anyagilag is gazdagon jutalmazza! Gyula, júl. 26. (Piaczforgalom. Folytatás.)Épületfákat leginkább a biharmegyei oláhok szállitnak pia­ciunkra. Ezek alig V-1 lábáltal méretüek, durván faragottak, nád, vagy szorultságból fazsindely fedél alá valók. Kiknek különbre van szüksé­gük, azoknak Aradról kell azt vásárolniok. Me­szes kocsi gyakran 15—25 is van egy hetivásá­ron ; szállítják azt Kis-Telekről, Élesdről, Sz. Mártonból, Batfiáról, Agrisról, N.-Váradról. Leg­jobbnak tartják a sz. mártonit és ún.-váradit, és pedig a barnás szintit; csekélyebb a sárgás, leg­csekélyebb értékű a fehér.­­ A meszes kocsik többnyire búzával rakottan térnek vissza. A mész ára nagyon változó, többnyire az határoz­ván, mily számmal jönek össze a kocsik, s mily számosan keresik ; igy folyó évben volt idő, mi­dőn 2 pfton elkelt vékája, volt ismét, midőn 24 áron is lehetett volna vásárolni. Rendesen árul­nak minden hetivásárban faszenet is 5—6,néha 10 —15 kocsival. Legtöbbet hordanak N.-Zerénd­­ről, azonban legjobbnak tartják az agyait, hord­ják még Bél-Zerendről, Vadászról, Micskéről, Erdőhegyről is; ráraknak egy kocsira 20—25 mérőt. Ára egy kocsi tehernek 4—6 ft pp. A deszka szintén gyakori áruja hetivásárunknak, középszerűek párja 1 ft pp. a jónak 4 váltó fo­rinton is elkél; nálunk azt többnyire váradvi­­déki oláhok árulják, kik Váradon vagy Belé­­nyesen — hol­­ azt többnyire metszik — nyere­ségre vévén, hozzánk szállítják. E deszka azon­ban utána áll az aradinak, különösen azért, mert többnyire nagyon nyers és csak 1 és 2 hü­velyk vastagságú, míg Aradon kívánathoz képest különböző vastagságuakat és szárazat lehet venni — és az asztalos munkáknál dicséretül hozzák föl, hogy nem váradi, hanem aradi desz­kából készültek. Épen ily gyakori árnya hetivá­sárunknak a timár cser. Ebből két osztályú jön elő, egyik a nálunk úgynevezett kürtös cser (­ röf hosszú darabok úgy összehengergetve mint a papirost szokták) ezt a szomszéd Arad és Bihar megyéből — jelesen pedig Tamásdáról, Zerend­­ről, Vadászról stb. hordják; ára egy rakott ko­csinak 8—9 pft, de a télen megadtak érte 10—11 pforintot is; a másikféle fenyő­cser; ezt Erdélyből, Bánfk Hányad tájékáról hozzák, vagy általában vagy mázsa számra árulják; mázsája elkél 1­tt 45 kr — 2 forinton pengőben. Tűzi­fát szintén kaphatni minden heti vásáron, szállítják azt Bihar megyéből. Legkapósabb a gyertyánfa, a szilfa; egy kocsi teker ilyen fából, mely körülbelül 1/2 ölet tesz, 3 port, ugyanennyi tölgyfát 2 forinton sőt olcsóbban is lehet venni; azonban az ekkér szállított tűzifa koránsem elé­gíti ki a házi szükséget, télire való fát a gellai, dobozi és vári erdőkön szoktunk vásárolni; a fehér fának (igy nevezi a nép a gyertyánt) és szilfának öle 7 frt 10—12 kr pp., a tölgyfáé 6 frt, sőt 5 forint is. Ezenkívül télire lakhelyük szokott itt lenni majd egy majd más helységbeli irtóknak. Ezeknél körülbelül 8 frt szokott lenni a fehér és 7 frt a tölgyfa; az árak ily különbfé­lesége mellett nagyon különböző az ölek tömeg­tartalma is. A kocsiszámra vett hasábok */2 öl hosszúak sincsenek, mig az erdőn vett ölek ha­sábjai néha a 4 lábat is meghaladják. Ezeken kivül van még az úgynevezett úsztatott fa; hasáb­darabokkal telehányják a Köröst, a fa leúszik s kiszedve ölbe rakják, ezt nevezik dögfának is; de ennek se parázsa, se lángja, csak szene van; legolcsóbb, öle 4 frt 30 kr szokott lenni. Tőze­get kiki csak maga szükségére készít, az nem rendes tüzelő — vagy legalább nem vásári czikk. (Vége köv.) Somogy, jul. 29. (Erdő­­s legelőelkülönzési perle­kedés. Egy 743 éves selyemkendő. Időjárás. Gabnatermés.) Megyénk azon községeiben, hol még az erdő­­s legelőelkülönzés eddig meg nem történt, lassan kint mindenütt végbe megy, és pedig legtöbbnyire békés után. De sajnos, hogy kivételkép mégis több község találkozik, melyek semmit nem hajtanak a békés egyességet tiszta meggyőződésből s jóakaratból javasló emberbarátokra , hanem inkább azon részlelkű ámítókra, kik miatt a békés egyesség hajótörést szenved. E miatt hiusult az meg a töb­bek közt J­á­d községben is, hol az elöljárók oly túlságos mennyiségű szántóföldet, rétet, er­dőt s legelőt kértek, hogy a békés egyesség oly föltét alatt m­eg nem történhetett s tán épen azért kértek annyit, hogy az meg se történhes­sék. Kértek ugyanis egy telek után, az eddig ál­taluk birt 14 hold szántóföld helyett, 40 holdat, a 12 hold rét helyett 20 holdat, erdő részt 14 holdat, legelőt 18 holdat , holott a szomszéd községek erdőrészt egy telek után legfeljebb 4 holdat, s legelő részt 12 holdat nyertek. Ezen fölül az­ eddig census alatt álló szőlőhegyet in­gyen kivánják átadatni, a községben levő min­den uradalmi házakkal s épületekkel együtt. Az egyesség megkisértése alkalmával írásban át­adott föntebbi követelésükre azt felelte az ura­dalmi ügyész, hogy ha kívánságukat teljesítni akarná az uradalom, akkor a szomszéd község­beli allodialis földekből kellene még egy részt kiszakasztani, mert a jádi allodialis földekből nem kerülne ki a mit meggondolatlanul kértek. Feledi e község, hogy valamint a többi herczegi községeknek, úgy Jád községnek is már ré­gebben a templom részére­­-4, a község részére 1 egész, a tanító részére 1­­ telek birtokot adomá­nyozott kegyes földesura. — Feledi, hogy az építkezésben mily hathatós segélyt nyújtott, mind nála, mind a szomszéd községekben nem­csak a népiskola, paplak, templom, hanem még

Next