Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)

1858-09-16 / 211. szám

Peat, Csütörtök Kiadó hivatal van : Egyd­em­­níciában, 2-ifc film alatt, fflldaalm BUDAPESTI HÍRLAP Megjelenik e lap, vasárnap is ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 1 frt. Hely­ben : 1 é 1 é­v­r­e 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdeté­sek ötször baailzott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedigré kri­ssá­ mu­tatik. — Egyes szám 20 pkr. NicrkesitM iroda­­, Egyetem utca l-so ai. a. 8-ik em­eleten. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utca.­­2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadi hiva­talhoz utasitandók. TARTALOM : HIVATALOS RÉSZ. NEMI HIVATALOS RÉSZ. Politikai napi­ szemle. — Mezőgaz­dasági iparvállalatok. IV. B­é­c­s. (Vegyesek.)­­ Napi hírek és események. Külföld: A­n­glia. (Választási reform­­terv.) Francziaország. (A fran­czia-chinai szerződvény. Algír ügye. A chinai fejdelem válasza.) Törökor­szág. (Vegyesek.) Ázsia. (Angol-chi­­nai szerződvény. Kantoni állapotok. Az indiai fölkelés ügye.) Távirati tudósítások. — Gazda­ság, ipar- és kereskedelem. — Színházi előadások. — Bör­ze. — Meteor­ologi­ai észlele­tek. — Dunavizárlás. Tárttá. (Kirándulás Triestből Cattaroig.) HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. kir. Apostoli Felsége f. é. sept. 8-tól kelt legfelsőbb határozatánál fogva a kas­sai sz­kés káptalannál olvasó kanonokká Mar­csén­y­i Mátyás czimzetes apát és éneklő kanono­kot, éneklő kanonokká Á­r­o­s­s­yi József őrkano­nokot, őrkanonokká Mihalovics József czim­­zetes apátot székesegyházi főesperest s ka­nonék­ot, székesegyházi főesperessé Jergencz Ferencz idősb kanonokot, idősb kanonokká Szabad Ferencz ifjabb terkanonokot s uj alapítványi ifjabb kanonokká V­o­­­n­y József váczi plébánost, alesperest s egyházmegyei is­kola felügyelőt legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége f. hó 11-ki legfelsőbb határozata által R­u­s­n­o­w Miksát a zágrábi báni tábla alelnökét, számfeletti udvari tanácsossá a legfőbb törvényszéknél és helyébe ugyanakkor Schwab József Edvard osztályta­nácsost az igazságügyministeriumban, báni táb­lai ülnökké legkegyelmesebben kinevezni mél­tóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 7-ki legfelsőbb határozata által pálosi Donath Sándor orsz. főtörvényszéki tanácsost N.-Szeben­­ben, jól kiérdemelt nyugalomba helyezni , neki ez alkalommal hosszú évi, hü és kitűnő szolgá­lataiért legmagasb megelégedését kifejeztetni méltóztatott. Orvosi jelentés: Öcs. k. Fensége Margaretha Főherczeg­ asszony olaszországi magas útjában hagymá­­zos lázban megbetegedett. A betegség mérsék­leti belterja s mostanság komolyabb aggoda­lomra ok nincsen. Monza sept. 14. 1858. Körner tanár: Dr. Obersteiner. Az igazságügyminister B­e­ő­r Kálmán figyelőt ideiglenes szolgabirói segéddé a törvénykezési szak­ban a kassai közigazgatási kerületi vegyes szolga­birói hivatalokhoz kinevezte. A pénzügyi ministeriumnak 1858. aug. 12-kén kelt kibocsátványa,*­ melylyel az 1858. novemb. 1 -jétől fogva törvényes fizetési eszközül szolgálandó minden pénznemek jegyzéke tétetik közhírré. Alábbi jegyzékben közzététetik mindazon pénzne­mek jegyzéke, melyek az 1857. September 19-n és 1858. ápril 27-kén kelt legfelsőbb nyiltparancsok (hírod. törv. lap 1867. évfolyam 169 sz. s 1868 év­folyam 63 sz.) folytán, 1858 november 1-jétől fogva törvényes fizetési eszközül szolgálandnak, s melyek ehhez képest az említett időponttól fogva, minden forgalmi viszonyokban az uj austriai pénzbecsbeni minden fizetéseknél, a nekik tulajdonított értékben elfogadandók. Ezen pénzek állanak : I. Oly austriai pénzekből, melyeknek vezetése az 1867. September 19-dikén kelt legfelsőbb nyiltpa­­rancsc­al rendeltetett. Az ábrák az új pénzek mindkét lapját és karimá­ját mutatják; az egyleti aranypénzeket, jelesen 1. a koronát 2. a fél koronát ia ideértve, melyek a törvényes ezüst pénzbecset képviselő fizetési eszköz minőségével nem bírnak. II. Oly­an átriai pénzekből, melyek az eddigi con­­ventiós pénzbecshez tartoznak, s melyeknek az *) Bir. tervl. 1858. f­­. aug. 21. XXXI. db. 119 sz. 1868. apr. 27-kén kelt legfelsőbb nyiltparancs által austriai pénzbecsben törvényes érték tulajdonittatott. III. Az 1857. január 24 én kelt pénzszerződvény által Austriával szövetkezett államok pénzeiből, mely államokban az alábbi három pénzbecs egyike van behozva: a) az austriai pénzbecs (liechtensteini fejedelem­ség) ; b) a 30 talléros vagy az eddigi 14 talléros láb szerinti talléros pénzbecs (Poroszország, a hohen­­zollerni tartományok kivételével; Szászország; Han­novers ; a hesseni választó­fejedelemség; a szász nagyherczegség; a szász-altenburgi, szász-gothai, braunschweigi, oldenburgi , birkenfeldi, anhalt­­dessau-kötheni és anhalt-bernburgi herczegségek; a schwarzburg - sondershauseni fejedelemség ; a schwarzburg - rndolstadti fejedelemség alsó-uradal­ma; a waldeck­ és pyrmonti; idősb ágbeli reussi s ifjabb ágbeli reussi; schaumburg-lippei és lippei fejedelemségek); c) az 52­­0 forintos vagy az eddigi 24­/7 forintos pénzláb szerinti déli német pénzbecs (Bajorország; Württemberg; a badeni és hesseni nagyfejedelemsé­gek ; a szász meiningeni herczegség ; a szász cobur­­gi fejedelemség; Poroszország hohenzollerni tarto­mányai ; a nassaui herczegség ; a schwarzburg ru­­dolstati fejedelemség felső uradalma; a hesseni őr­grófság ; Frankfurt szabad városa). Érvényességüket tekintve, a törvényes fizetési eszközül nyilvánított különféle pénznemek felosz­tatnak : A. Országos pénzekre (ezüstben), melyek egy bi­zonyos nemű pénz kikötése nélkül austriai pénzbecs­ben teljesítendő minden fizetéseknél különbség nélkül elfogadandók. B. Egyleti pénzekre (ezüstben), melyek az orszá­gos pénzekkel egyenlő érvénynyel bírnak, ezenkívül pedig a) még akkor is, ha a fizetési kötelezettség az austriai országos pénzek meghatározott nemére szól, fizetésre fordíttathatnak ; b) fizetésekre egyedül fordítandók, ha a fizetési kötelezettség egyleti pénzre szól, mely érvényesség az egyleti pénzeket a pénzegylet minden államaiban illeti. C. Váltópénzekre (ezüstben és rézben), melyek csak annyiban fogadandók el, a­mennyiben a fizetés 25 uj krajczárnál (% forintnál) kevesebbet tesz, vagy 25 uj krajczárnál csekélyebb összeg egyenlí­tendő ki. Báró Bruck s. k. Je­gyzéke az 1858. november 1-jétől fogva austriai pénzbecs­ben törvényes fizetési eszközül szolgálandó minden pénznemeknek. I. Az 1857. September 19-iki császári nyiltparancs szerint vert austriai pénzek: Értékük austriai pénzbecsben Országos ezü­stpénzek. frt ujkr 2 forintos . . . 1. . .' ■ .• . . 2 — 1 „ . . ..... . . 1 -W „ • • • . . 1 . . . — 25 Egyleti ezüstpénzek. Egyleti két talléros ...... 3 — Egyleti egy talléros . . . . . . 1 50 Ezüst váltópénzek. 10 uj krajczáros . .... . \ — 10 5 „­­ . V , 2 . . .­­ 5 Réz váltópénzek. 3 új krajczáros . ..........................— 3 1 „ . . . . .­­ . •­­ 1 ^ Vio » .....­­ . . 0,5 II. Az eddigi conventiós pénzbecs sze­rinti austriai pénzek. Országos ezüstpénzek. 2 forintos (scudo) . . . . . . 2 10 1 „ (Vj scudo) ...... 1 05 20 krajczáros, újabb verésü (n (u fi­nomságú) s a Lira Austriaca .... — 35 20 krajczáros, régibb verésű C9‘/3 1st finomságú)...................................................— 34 10 krajczáros s a 1 2 Lira . . . . — 17 5 krajczáros s a ’/2 Lira .... — 8,5 3 krajczáros...........................................— 5 koronás tallér.............................................2 30 V * koronás tallér ....... 1 12 V4 „ n • • ......................­.55 Ezüst váltó pénzek. 6 krajczáros (1848. és 1849. év­. . . . • . . . 10 Réz váltó pénzek. 2 krajczáros és 10 centesimós­­ 3 1 krajczáros és 5 centesimós­­ "3 1,5 3 centesimós................................. H g 1 , V2 krajczáros ......­­ S 1 0,s 1 centesimós............................ 0,5 III. Az Austriával pénzegyletté szövet­kezett államok pénzei. Országos ezüst pénzek. Egy talléros (az eddigi 14 talléros láb szerinti) ’) 1 1.................. . . . Egyleti ezüst pénzek. Egyleti pénz (2 talléros vagy 3'/* ftos) 2) ............................... Egyleti két talléros3) . . . . . Egyleti egy talléros 4)..................... 3 — 3 *­ 1 50 NEMHIVATALOS RÉSZ Pest, September 15. # (Politikai napi­ szemle.) „A történelem — mondja Bolingbroke lord — azon tudomány, mely példák által oktat.“ Oktatni akar, kellett volna mondania, mert fájdalom vajmi kevesen okulnak valóban azon példákon, miket a törté­­nelem szemük elé állít, vajmi kevesen értik meg azon igazságokat, miket Clió eléggé olvasható betűkkel örökkévaló könyvébe vésett. A törté­nelemnek alig van tragikusabb része mint Len­gyelország története; bárminő szempontból te­kintjük is a dolgot — csak a regényesből nem szabad kiindulnunk — meg kellene vallani, miszerint — ha nem is maga e nemzet enyészete — de legalább á­ll­a­m­i függetlensé­gének megszűnése úgyszólván drámai szükséggé lön. Intézményei se a gyökérig el voltak rot­hadva s az idegenek ármánykodása — repkény gyanánt— élődött az úgyis erőtlen törzsökön. Nem tehetünk róla — talán pensimisták va­gyunk - hanem a Dunafejedelemségek hely­zete önkénytelenül is a hajdani Lengyelor­szágra emlékeztet; jelenje olyan, minő Len­gyelországé való, s úgy látszik, hogy jövője is hasonlítana amazéhoz . Minő tág mezőt nyitot­tak a lengyel királyválasztások az idegen dip­lomata előtt oly fondorkodásokra, mik által a maga jelöltjét mindegyik a trónra segíthetni re­­mélte;hát a Dunafejedelemségben máskép lesz-e a dolog ? Nem mondják, miszerint a beavatko­zás minden hatalomnál már előre föltett szándék, hanem kénytelenséggé válik, mihelyt akár csak egyik­ük a mozgalomba belenyúl. A­ki ilyenkor túlzott moralitásból nyugodt néző akarna maradni, az nem csak rövidséget szen­vedne érdekében, hanem még ki is nevetnék. A különbség hajdani Lengyelhon és Moldva-Oláh­ország közt legfölebb az, hogy a lengyelek közt csak néhány főnemesi családot kelle megnyerni, mig a fejedelemségben számos választói testü­letre kell befolyást gyakorolni. S minő lehet-e befolyás ? Szellemi eszközökkel itt semmire sem mehetni, a sajtó mit sem hathat oly ország­ban, hol az olvasni tudók megszámlálhatók s ezen kevés olvasni tudónak is talán kilencz­­tizedrésze olvasni nem akar, s egészen más dol­gokban leli mulatságát, mint hírlapok vagy röp­­iratok betüzgetésében. Az agitatió tehát a lega­­nyagiabb eszközökhöz iebb kénytelen folyamodni, p­ironett módon ott semmire sem mehetni ! Pá­riában úgy mint Sz. Pétervárott úgy látszik máris készületek léteznek, a választási manoenvrek megindítására, s a főbb jelöltek mindenek előtt franczia titkárokkal (vide Danilo — Delarue) látták el magukat, kik által magas pártfo­góikkal közlekedhetnek. Ismételjük, hogy bi­zonyos aggodalommal nézzük mindezen ké­születeket , hogy akaratlanul is a „finis Po­­loniae“ cseng fülünkbe. Napi hireink tárcsája ma majdnem teljesen­­ üres , csak egy két apróbb közleménynyel szol­­gálhatunk. Az egyik igen tréfás­ Faad pasa egyenesen Londonba ment, hogy ott a köl­­csönfölvételi szerződést aláírja s igy az egész ügylet létrejöttét siettesse , hanem az angol bankárok scm­pulosus emberek ; ők azt mond­ják, miszerint Fuad pasa csak Párisra nézve a török kormány meghatalmazottja s igy csak ott írhatja alá a porta nevében a kölcsön­szerződést. A pasának tehát most Párisba visz­­sza kell térnie s a helyett hogy időt nyert volna, még néhány napot vesztett. A másik hir is elég mulattató. Azt mondták, hogy Derby lord, ki­nek ménesei a brit királyságban igen híresek, minden lovait eladta, s hogy ő, a szenvedélyes lovas a versenyfuttató, ezen passióról teljesen lemondván, egyedül a politikának akar élni. Ez természetesen nagy zajt ütött s Derby barát­­jai nem tudták eléggé dicsérni ezen önmegtaga­ ') Következő megjelöléssel: 14 eine feine Mark. 2) 7 eine feine Mark. 3) 15 ein Pfund fein, I mint a hasonnevű austriai 4) 30 ein Plund fein,( egyleti pénzeknél. dást, második Corteznek nevezték, ki hajóit megégette, második Abrahámnak, ki fiát fel akarta áldozni, hanem hiába eohauffirozták ma­gukat. A nemes lord csak egy pár vén lovat adott el, legjobb kanczáit és csikóit pedig meg­­tartá, mint egy jövendőbeli jeles lónemzedék alapját. A­mig a gyapjúzsákon ül,az igaz, nem akar többé lóra ülni, hanem miután a vi­lágon mi sem örökké tartós néhanéha a gyapjú­­zsák is oly ágaskodó, hogy a rajta ülőt lebuk­tatja, a nemes lord legalább lovainak javát akarja ez esetre reserválni, s ezeken nyargalni, ha majd a politikán többé nem lehet 1­­­50 September 16.1858. Mezőgazdasági iparvállalatok. IV.­ ­ Cseh- és Morvaországban mostanában kü­lönösen a répaczukor-gyártás látszik az lenni, melyre a takarmánypótlékot és jövedelem-kereső gazdák törekesznek. Erre mutat a létező gyá­rak száma, amott a legközelebb lefolyt évben 52, eau­tt Sziléziával együtt 36 czukorgyár dol­gozván , mi a területhez képest mindenesetre igen jelentékeny szám. Egyébiránt már a cseh és morva birtokosoknál a körülmények egészen általánossá érlelték azon véleményt, hogy na­gyobb gazdaság a mai időben, — t. i. ott náluk, — csak iparvállalattal kapcsolatban adhat ki­elégítő , s a gyarapodásnak is alapot engedő jö­vedelmet. . A c­ukorgyártás valóban nemcsak mezőgaz­dasági, de államgazdasági tekintetben is a leg­fontosabb iparvállalatok közé tartozik világ­szerte , különösen az austriai birodalomban is, mert a czukor az első fogyasztási czikkek közt foglal helyet, és még annak kiállításában biro­dalmunk is annyira hátra van, hogy belszükség­­letének , mely a legközelebb lefolyt évben 1,096,000 mázsát tett, mintegy felét külföldről gyarmati czukorral kénytelen födözni. Hogy Magyarország ez iparág kifejtésére hivatva van, bizonyítható azzal, mert földe a répater­melésre igen sok vidéken nagyon alkalmas. Azon fogyasztási adó, mely a répaczukor-gyár­­tásra ki van vetve és a gyarmati czukorra kive­tett behozatali vám viszonyosságából foly, el ne riaszszon senkit ez iparvállalattól, mert az emlí­tettem cseh és morva gyárak épen ez adó mellett virágzanak. Mégis nekem úgy tetszik, hogy magyar gazda­sági viszonyainkba ritka helyen illeszthető oly ezészerűleg, legalább még most, a gyártás e­leme, mint azt cseh birtokos társaink tapasz­talják. Ugyanis kis alakban a gyár nem képes jöve­delmezőségét kifejteni: a nagyszerűségnél esz­közölhető munkafelosztás lévén főkép a mód, mely jövedelmezőségét fokozza. A nagyszerű gyár nagy fölszerelési tőke s sok gyártandó anyag szükségletet von maga után. Bár igen ke­vés Magyarországon a pénz, mégis azt merem mondani, hogy talán könnyebb azt előteremteni, mint a gyártandó anyag elegendő tömegét. Sok répának benn a gazdaságban termelése fölötte nagy munkaerőt s különösen nagy trágyakész­letet kíván. A répatermesztés nagyon megjavítja ugyan a földet, de előbb ő alá kell annak meg­javulnia. Népünk sokkal kevesebb hajlamot mu­tat a répatermelésre , mintsem arra még most számítni lehetne. Hozzá­járul, hogy a nyers répa tömegénél fogva messze csak nagy költséggel volna szállítható. Még, miként előző czikkeinkben többször mondok, mihelyt pénzen veszi a gyár a gyártandó anyagot, megszűnt szorosan gazda­sági lenni, s az üzleti körbe vágott át. A benn­­termeléssel viszont a nagy munkaerőn és sok trágyaigény létén kívül még az is a baj, hogy míg a gyártmány vásárra vihető, részint a ter­melésben, részint a gyártmányban nagyon soká kell a forgó tőkének heverni, mely időt szapo­rítja az fb , hogy épen a fű­szerkereskedők, kik a czukorárulással foglalkoznak, szoktak legrende­sebben és leghosszabb hitelre dolgozni. Ugyan­azért ez is a tőkeszükségletet növeli. És kinek mindezek kitartására elegendő tőkéje nincs, bi­zony ne fogjon gazdasági üzletkép a czukorgyár­táshoz.­­ Ezt kell kimondanom, mind a mellett is, hogy­­ a répaczukorgyártást igen fontosnak s nagy jö­­­­vendőjűnek tartom, és kifejtését igen örömest­­ óhajtom. De épen a mely gyári vállalatok gya­rapodását és terjedését leginkább óhajtjuk, azok körül kell legvigyázóbbaknak lennünk, hogy a vigyázatlan alakítások által származható sűrű bukások ne csökkentsék a rátörekvő hajlamot. Rövid időn könnyen terjed akármely iparválla

Next