Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)

1858-10-09 / 231. szám

teleppé alakította át és a gránitsziklákból természe­tesen képződött grottában a költőnek emléket állít­tatott. A költő szobra itt egy falapon áll a Lusiade­­ból vett felirattal; a bejárást chinai jelvények díszí­tik, és a legfelsőbb sziklalapon egy pavilion áll fel­séges kilátással a városra és a macaoi belső kikö­tőre. Az egész magas árnyékos fügefák közé van rejtve, de azért mégis nyilt arczal beszél fényesebb múlt időkről és a nagy költői léleknek adózott ke­gyeletről ! Sajátszerű ellentétben áll ez európai kert­tel és költőcsarnokkal a másik oldalon egy bálvá­nyoknak emelt chinai templom. * E 6 11 a bécsiek egyik kedvenc­ komikusa, ren­des szerződése kötelezményeinél fogva, vendégjáté­kait az itteni német színpadon kénytelen volt rögtön félbeszakasztani, és tegnap visszautazott Bécsbe.— Tegnapelőtt a „Kathi von Eisen“ czímű új darabban lépett föl utólszor, mely a „Cato von Eisen“ czimü burgszinházi vígjáték paródiája, némely ízetlen, de sok mulattató és ügyes helyzettel. — Különösen nagy tetszést aratott Rott urnak egy couplet éneke, mely az idegen szavak segélyzett használatát gú­nyolja ki. * A pest-temesvári vaspálya megnyitása után fe­lette jelentékeny lesz azon közfogalmi év, melyet a Bega és Ferencz csatorna összeköttetésére indítvá­nyoztak. E csatornák átvágásai Becskereknél fogná­nak munkába vétetni. A Ferencz csatorna hajózását a dunagőzhajózási társaság már előbb elhatározta. * A szarvasi evang. gymnasium igazgatóságához néhány nap előtt a vallás és közoktatási ministeri­­umtól egy bocsátvány érkezett, mely szerint a cs. k. iskolatanácsos kedvező jelentése következtében a szarvasi gymnasium jogaiban meghagyatik. Habe­­r­e­m­n Jonathan, ki meghívást kapott a pesti helv. hitv. theologiai intézethez, a folyó tanévben lega­lább­­ nem hagyja el a szarvasi iskolát. * A cselédösztöndijak üdvös eszméjét Pozson emelte legelsőbben gyakorlati sikerre, hol a község­tanács által alapított száz-száz forint dij két jó ma­­gaviseletü s dolgos cseléd számára f. hó 4-n adatott ki kellő ünnepélyességgel. E jutalmazott két cseléd egyike : Merta Terézia 65 éves, ki már 40 és fél éve szolgál ugyanegy családnál, a másik Sedlacsek Anna 62 éves, ki két háznál 39 évet töltött hü szol­gálatban. * Gölnitzbányán, mint az E. W. írja, még mindig fenáll azon kegyeletdús szokás , hogy Sz. Mihály napján a bányászok kegyajándékkal járulnak az egyház számára. Az idén is végbement e menet, melyet maga a cs. k. hivatal nyitott meg s legalább egy óra hosszant tartott, mi­alatt a feldíszített vas rudak, gazdag érczstufák, viaszgyertyák és pénzaján­dékokat vivő menet áldozatadományaival elvonult E menethez minden bányabirtokos egész népességé­vel s önkénytes áldozatadományokkal járul. * Baranyamegyéből Tengerinből írják a „P. U.“-nak : Sept 28-án délután 2 órakor egy­szerre vészt hirdetett a harang. Egy polgártársunk istálója meggyuladván néhány percz múlva a nyu­gati szél segítségével 13 gazdát juttatott koldus botra. A sok gabona, széna, szalma, zab és sok tűzf ölfa, mit az egész évben nagy szorgalmasan össze­gyűjtöttek, mind hamuvá vált. Csak rajtuk levő ru­­hájuk maradt meg. Az oltásról szó sem lehetett, mert a lakosok a hegyen voltak szüretelni és mire haza értek, akkor már minden romban hevert. Odra János csendőrkáplár egy öreg asszonyt a lángok közöl húzott ki, azon kívül Farkas András és Dra­­gutinovitz közvitézek sok gabonát, lisztet, ruhát, sertést mentettek meg, derék községbiránk Lau­rentsits József pedig tüstént kocsikat rendelt vizet hordani, máskép az egész falu porrá ég. — Hoz­zánk szomszéd falusiak Egerszeg, H.-Szt.-Mártony és Monyorosd lakosai azonnal a vész helyén termet­tek egész erővel, de akkor már nem lehetett semmit is megmenteni, de azért őrködtek, hogy a tűz tovább ne harapózzék.­­ A hozzánk 7, óra járásnyira eső Raffai pusztán levő Jusztus Jakab ur, azonnal a vész helyén termett béreseivel együtt és rögtön há­rom kocsit parancsoltatott vizet hordani. Emberál­dozat nem esett, hanem 5 darab sertés és két darab borjú megégett. Biztosítva, fájdalom, semmi nem volt, most mondják , hogy de jó lett volna. A fönt nevezett Raffai J. J. úr a kárvallottaknak ígért egy­­egy szekér szalmát és a­kinek az ő pusztáján vagyon feles kukoriczája, egészen nekik ajándékozá, me­lyért hálás köszönetünket szívesen vegye. — A kárt csak úgy nagyjából számítva, 15—16 ezer pengő forintra teszik.“ * Mint a „Hftr“ értesül, a pécsi magyar szín­házi szak — melyet Molnár társulata nyitott meg — nagy érdeket fog nyerni az által, hogy több drámaíró kész új darabját ott akarja először elő­­adatni. *A bécsi egyetem jövő évi mart­­hóban tartja fönállásának félezredéves jubilaeumát. Mint hallik, a nevezett évben egy az egyetemet illető tör­téneti mű fog megjelenni, melyre már most léteznek előkészületek. * A „Düsseld. Ztg.“ jelenti, hogy Horace Tuttle Cambridge Massachusetts-ben m. hó 5-én a nyol­­c­­­a­d­i­k idei üstököst fedezte föl a Capella csillag közelében. Ezen üstökös f. hó 17-kén éri el napkö­zelét. * Berlinben Flotowtól a „Mártha“ szerzőjét, egy új regényes via daljátékot adtak a „Sophia Ka­­therina“ czím alatt, mely salonstylben írva több si­került részletekkel bír, s balletje is, melyben cser­kész táncz fordul elő, igen vonzó. * Seniora Pepita de Oliva ismét fölmerült, még pedig most, miután arczáról a fiatalság már tü­nedezni kezd, oldalán mutatja be azt. A seniora t. i. egy 13—14 éves bájor leánykájával szokott­ föllépni, ki az andalusiai szépség első világában van Koppenhágából, hol nagy tetszést arattak, Berlinbe jönek s valószínűleg a jó visszaemlékezés Pestre is elvezeti őket. * A nők már nem csak az íróasztalt foglalják el hanem a mi veszedelmesebb a­l­pénztárt is. Fran­cziaországban a vasúti pénztáraknál már több he­lyütt alkalmaznak leányokat és nőket. Mint állítják ép oly hűséggel, mint a férfiak, mégis kevesebbe ke­rülnek. Mindenesetre nehéz feladat lehet rájuk nézve oly állás, a­hol arra kárhoztatják őket, hogy min­dig ülve maradjanak. KÜLFÖLD­ Francziaország. Napóleon hg varsói fo­gadtatásával is igen meg van elégedve, tüstént a pályaudvarnál: Vive l’ Empereur!“ és „Vive le Prince Napoleon!“ kiáltásokkal fogadtatott, sőt úgy látszott, hogy a lengyelek nyilatkozatait az orosz kormány kissé nagyon is élénkeknek találta, mert a herczeg rövid ottléte alatt meg­­gátolni igyekeztek gyakori érintkezéseit a nagy közönséggel. Különben a herczeg igen nagy szí­vélyességgel fogadtatott, s a czár Francziaor­­szágban és Angliában teendő látogatását hatá­rozottan megígérte. A Franczia­ és Orosz­ország közti szövetség állítólag jó úton van, egyébiránt még azon reménynyel sem hagytak föl, hogy az Austria és Oroszország közti köze­ledésre irányzott törekvések, habár még egye­lőre nem is, mégis nem maradandnak siker nél­kül. Azon tisztek, kik a herczeget Varsóba kisér­ték, kedvezőn nyilatkoznak a csapatok magatar­tása és ügyességéről, ellenben attól tartanak,hogy azon reformok, melyeket a czár megkisérlett, az országot erős válságba dönthetik , melynek le­győzésére igen erős lélek megkívántatni. Valósul, hogy két franczia sorhajó, az „Aus­terlitz“ és „Donawerth“ Lisabonba mentek, a franczia kormánynak a portugáli hatóságok ál­tal elfogott „Georges Charles“-ra vonatkozó kö­veteléseit támogatni. Ez ügyet illető helyen igen komolyan veszik. Az ugyan nem való, hogy a fran­czia követ Lisabonból visszahivatott, de teljesen való az, hogy a portugáli kormány, az angol ál­tal támogatva, nem akar engedni s az itteni kor­mány ezért küldötte a két sorhajót Lisabonba. Fe­szülten várják ez ügy kimenetét, bár remélik,hogy végre is békés egyezmény fog létrejönni, mint­hogy nem igen találják lehetőnek azt, hogy a franczia hajók az angol hajók szeme láttára bom­bázzák Lisabont. Ezen ügynél mint tudva van a szabad - néger­­ költöztetés Ügye forog fönn, melyet Angolországban rabszolga-kereskedés­nek neveznek.­­ A „Georges Charles“ Afri­kában a portugali birtokok egyik kikötőjében egy ily kivándorló-szállítmányt vett föl fedélze­tére s ennélfogva a portugáli hatóságok által a rabszolgakereskedés vádja mellett elfogatott. A lisaboni törvényhatóságok szintén rabszolga ke­reskedésnek ítélték, s ezért ama hajót nem akar­ják kiadni. Különös érdeket kölcsönöz ez ügy­nek azon körülmény, hogy Angliában a szabad­néger - kivándorlás rendszerét rejtett rabszol­gakereskedésnek tartják s ezért a portugáli kormány magatartásával teljesen egyetérte­nek. Hogy különben e négerkiköltöztetés l­egnagyobb mértékben űzetik, mutatja a „Pays“ egy jegyzéke, melyben ez több hajóról szólt, me­lyek Afrika keleti partján e miveletekkel fog­askodnak. Németország: A porosz király aláírását, mely­nek erejénél fogva a kormány kérdése egész helyreállíttatásáig szilárdul és határozottan ren­­deztetnék, a berlini „Korr. Bureau“ folyó hó­dik vagy 8-dikáig várta. Szerinte a dolog­ban már alig voltak nehézségek, csupán mel­lékpontokra nézve kelle még megállapodni, milyen a korona-hitbizottmányi­ alapot illető kifejtések. Az országképviseletnek rendkívüli egybehívására a herczeg helyettességének lejár­táig ezután még elég idő lesz; e lap szerint azonban nem ezen, hanem az új képviseletnek fognak a régensségi kérdéssel egybefüggő pénz­ügyi előterjesztések tétezni. A holstein-lauenburgi ügy végre kedvezőbb phasisba kezd átmenni,mely a békés kiegyenlítés iránt reményt nyújt. Erre vonatkozólag a „Leip. Z.“-hoz Berlinből tudósítást, mely szerint szán­dék volt a szö­v.­gyűlés utolsóelőtti teljes ülésé­ben tárgyalni az említett ügyet; annak oka pe­dig, hogy ez nem történt, csupán az, hogy a dán követ a végrehajtó bizottmányban nyilat­kozatokat tett, melyek fölött a szövetségi kor­mányok közt még diplomatiai úton folynak tár­gyalások, a czélból, hogy Dánia irányában egyet­értő magatartás állapíttassák meg. A tett nyilat­kozatok egyébiránt nem voltak teljesen ki nem elégítők.— A „Const.“ sem mond le a békés kie­gyenlítés reményéről, s legfölebb azt sajnálja, hogy Francziaországnak nem jut alkalom a német ügyekbe beavatkozhatni. A király egésségi állapota egyébiránt a „K Z.“ berlini levelezője szerint, Tegernseeből vissza­­érkezte óta folyvást roszabbult, sőt három nap óta aggasztó jellemet vett föl. Olaszország. A Savoyában megjelenő „Cour­­rier de Alpes“ sept. 23-iki számában egy pro­­grammját hozá az állítólagos olasz kérdés­nek, úgy a­mint azt ő felfogja. Az „Osterr. Cofr.“ egy nagy éjszaknémet lap turini levele­zője ellenében azon programainak kritikai részét tökéletesen találónak ismeri el. „Tökéletesen igaz“ — úgymond — „hogy a fülolasz nemzeti párt combinatiói rendkívül valószínűtlen esetle­gességekre irányozzák , hogy a pártfőnökök a helyzet valódi föltételeit egészen szem elől té­vesztik, hogy C­a­v­o­u­r politikája talán eszközül fölhasználtatik, ellenben azon czélok, miket az — mint látszik — maga elé kitűzött. sohasem igényelhetnek különös figyelembevételt, hogy a béke az összes világrésznek alapszüksége, s hogy ama nagyhatalmasságok, melyek annak Bornát igazgatják, sohasem fognak önakaratúlag túllépni ezen átalános hangulat bűvkörén, hogy szédelgős terveket mozdítsanak elő. A­mi a „Cour, des Alp.“ program zajának, egyébiránt csak fortélyos alapvo­násokban vázolt második részét illeti, melyben a szerző, Cesare Balbo­­ Gioberti eszméi­hez csatlakozva némely tanácsokat ad,­­ min­denesetre az abban nyilvánuló szándék ellen kell nyilatkoznunk. Austriának mind becsülete, mind érdekei azt parancsolják, hogy saját olasz birtokait megtartsa, s hogy ez iránti jogának semminemű megtámadását se engedje meg. Azt azonban bizonyosnak tartják, hogy ha a pro­gramot szerzője által javasolt­at követtetnék, tudniillik, hogy ha az olasz kormányok össze­­szövetkeznének oly czélból, miszerint egyrész­ről a forradalom mindenütt, a­hol mutatkoznék, elnyomasnék, s másrészről hogy józan s rende­zett haladás útján járjanak. Austriát ez­által, utoljára is semmi veszély sem fenyegetné, mivel a forradalom elleni ellentállás szükségkép ma­gában foglalja a nemzetközi állapotok elismeré­sét s tiszteletben tartását, s az ezen ellenállás alapjául szolgáló eszme lényegesen a túlnemzeti pártok túlcsapongásai ellen is van irányozva. A lombardvelenczei tartományok közigazgatására vonatkozólag, Austria elég világosan bebizonyítá, hogy a jót komolyan s őszintén óhajtja, a becsü­letesen létesítni igyekszik. Az eszme hatalma, s a tény erélye Austria részén állanának, s ellen­kező vágyak egyátalában nem merülhetnének föl mindazoknál, kik ugyanazon sinórmértéket ismerik el“. A „W. Z.“ római tudósítása szerint sept. 29-n ment végbe Katalin özvegy hohenzol­­lern sigmaringeni hgnő ünnepélyes fölavatása a sz. Klarissa szerzetes női közé. „Szabadságot ve­szek magamnak, úgymond továbbá a levelező, ezen fejedelemnő után, ki oly hősileg törekszik föl az éghez, még egy fejedelemnőről emlékezni, ki ezen czélt dicsőn elérte. Az uralkodó nápo­lyi király első hitvese, az ugyanoly magasztos lelkű Mária Anna császárné nővérének szentté nevezése iránti tárgyalások a bol­dogult kimúlását követő ismeretes csodák foly­tán rendeltettek el e szentsége által, s ezek most már kezdetüket is vették.“ A Párisba érkezett legújabb nápolyi tudó­sítások ismét számos befogatásokról szólnak, melyek okát nem ismerik. A befogatottak közt van Nicolo Sole költő , két fiatal journalista és néhány ügyvéd. Proto hg, az 1848-ki ex pair, és és Caracciolo hg, Torella hg fia, ki 1848-ban minister volt, eltűntek , és senki nem tudja, hová lettek. A mostani befogatásokra á­llítólag egy levél adott alkalmat, melyet egy a Miseno hegyfoknál talált vízbefult hullájánál találtak. Ez oly egyén lett volna, ki külföldről jőve Procida Ligetnél kiszállt , innen a Misenó-fok­hoz úszva akart átjutni. Állítólag fontos okmá­nyokat találtak nála, melyek a kormányt egy messze elágazott összeesküvés nyomaira vezet­ték, így beszélik, ki tudja, mi igaz az egész párisi tudósításból. Oroszország: Az orosz császár sept. 30-kán távozott el Varsóból.Ugyanaz­nap ismét a Powows­­ki-mezőkön , ismét issonyu porban az itt levő összes katonaság felett ünnepélyes szemlét tar­tott , melyen ezúttal Napóleon herczeg is jelen volt. A mai katonai szemle csak abban különbö­zött a múlt szombatitól, hogy ezúttal 2 zászlóalj árkász is fel volt a homlokzaton állítva, és pedig a jobb szárny első osztályában, a kinyomtatott jelentés szerint 33,046 ember állt sorban , ezek közt 11 tábornok, 1199 törzstiszt és főtiszt és 31,836 altiszt és közlegény, összesen 45 zászló­alj, 28 lovassági század és 14 üteg. Egy bucsu­­ebéd után Napóleon herczeg este, külön vonaton a határszél felé indult, hová valamint Skierne­­viczébe is császári cselédség küldetett előre, hogyha kívánja, megvendégeltessék. — A­ki legnagyobb ellensége is az orosz Lengyelor­szágban való uralmának , nem fogja tagad­hatni , hogy a császár egész u­tmulatása alatt lényeges változás volt a hangulatban észre­vehető II. Sándor császár ért azon mesterség­hez, hogy szóval­ tettel megnyerje, még a leg­­daczosabbakat is , még­pedig a­nélkül, hogy erre igyekezni látszanék, így a katholikus fő­templom meglátogatása és ott az isteni tisztelet meghallgatása által, miután a görög templomban volt, igen jó benyomást tön a népre. Naponként térnek vissza emigránsok és száműzöttek kül­földről s ha békésen viselik magukat és újabb vádra nem adnak okot, a rendőrség legkevésb­é sem alkalmatlankodik náluk. Törökország. A Konstantinápolyból a leg­utóbbi levantei postával érkezett közlések azt jelenték, hogy Várnában Tedeschi austriai a­ franczia alconsul, s a Lloyd s a Messagerie ügynökének raktárai leégtek; a levéltárak is a lángok prédájává lettek. Most a „Triest. Ztg“­­nak egyenesen Várnából írják, hogy a tűz mú­ló 19-én a cs. k. austriai alconsulság épületében ütött ki,­­ ama gyors segély daczára, melyet az épen akkor megérkezett „Merkur“ Lloyd gőzös kapitánya Smeguina, legénységével együtt nyúj­tott, kevesebb mint 5 óra alatt az egész épület leégett Csupán némely iratokat s a pénztárt le­hetett megmenteni, ellenben a franczia, porosz, orosz és svéd kanczellária, valamint a franczia CB. messagerie-k ügynöksége, s több raktárak a lángok martalékává lettek. A tűzvész színhelyé­től némi távolságra eső Lloyd-Ügynökség sértet­lenül maradt, noha elővigyázatból odahagya­tott, mivel azon hamis hír terjedt el, hogy­­ lángba borult épületben lőpor­készlet van. Ázsia: A hongkongi tudósítások,me­lyek aug. 10-dikéig terjednek, igen aggasztólag tüntetik föl a chinai birodalom déli részeinek ál­lapotát. Úgy látszik, a Japánba utazott Elgin lord hoszszabb kimaradása a Kanton környékén összecsoportosult chinaiakat arra bátorítá, hogy a várost fölmentsék.­­ Július 21-én több felől meg is támadták a várost, de oly ügyetlenül, hogy a szövetséges helyőrség könnyű szerrel visszavette őket. Chinai adatok szerint az ost­romlók összes száma 5—6000 volt, kik közöl négyszáz esett el vagy sebesült meg. Ezen támadás —­ bár meg jön hiúsítva, — de mu­tatja, mily kevés barátsággal vannak a déli la­kosok az idegenek iránt és mennyit mernek. Ugyanezen táborból kiáltványokat bocsátottak ki, melyeket Hongkongig is el tudtak terjeszteni , melyek a Hongkongban európaiak szolgálatá­ban álló chinaiak, továbbá kereskedők és mun­kások nagy részét annyira megfélemtték, hogy a szigetet odahagyván, hazájukba, a szárazföld déli kerületeibe visszatértek. A fenyegető kiált­ványok azonfelül még azt is eredményezték, hogy a chinaiak nem akarnak többé a brit szi­get­gyarmatra eleséget szállítani. A victoriai brit főkormányzó ennélfogva júl. 30-án kibocsátott rendeletében a megszökötteket visszatérésre szó­­l­ta, azokat pedig, kik az eleség beszállításának útját állják, kemény büntetéssel fenyegető.­­ Hasonló tünemények mutatkoznak Macaoban is, hol már tettlegességekre is került a dolog, így például egy sütőnél három láda lőport találtak. A portugál kormányzó néhány hajót fölszerelte­tett, az őröket megkettőztette s a nemzetőrséget fegyverbe szólította. Többeket elfogtak. Távirati tudósítások. P­á­r­i­s, oct. 6. T­o­u­l­o­n­i lapok szerint Kon­stantin nagyherczeget egy orosz flottillával Toulonba várják. Berlin,oct. 6. A lipcsei váltóbank-disconto 4 pc.-ről 5-re emeltetett. Frankfurtban szin­tén további disconto-fölemelést vártak. Turin, oct. 6. A „Gazetta piemontese“ ma jelenti : A turini földmivelési s kereskedelmi kamrák csatlakoztak T­o­r e 11­­ követ indítvá­nyaihoz, ki Lesseps által azzal bízatott meg, hogy Olaszországban a szuezi csatorna ügyét előmozdítsa, azok aláírásokat fogadandnak el, oly czélból, hogy a vállalathoz 4 millió lírányi járulékot szerezzenek elő. Legúj­abb levantei posta. (Az „Austra­lia“ Lloyd-gőzössel f. hó 7-én érkezett Triestbe.) Konstantinápoly, oct. 2. Feruk-khán az első osztályú Medzsidé-renddel földiszíttetve, Trapezunton át Persiába utazott el. Ethem pasa , sophiai exkormányzó, philipopolis kor­mányzóvá neveztetett ke. — A franczia követ Thouvenel neje Francziaországba utazott el. Az­üsztendzsétől a Dunáig kiépítendő vas­út munkálatai már megkezdettek. Philipopoli­s Bazardzsikban nagy vízáradások voltak. Smyrna, oct. 2. A „Wabash“ amerikai fre­­gát ide érkezett. Athéné, oct. 2. Múlt héten adatott át a nyil­vános közlekedésnek az Euripusoni átjárás. A­ Budapesti Hírlap magán-sürgönye, jelenti, helyre-Berlin, oct. 8. A „Preuss. Corr." miszerint király 6 felsége egéssége álltáig a teljesen önálló kormányt a porosz herczegre mint régensre ruházta. Az erre vonatkozó hirdetmények legközelebb meg­­jelenendnek. Az országgyűlés valószinüleg oct. 20-kán fog összeülni. SZÍNHÁZI előadások: Lammermoori A nemzeti színpadon Lucia.“ Opera 3 felv. A .pesti német sz lupádon: „Zopf Schwert.“ Historisches Lustspiel in 5 Aufz. und Bécsi börze. oct. 8. oct. 7. Nemzeti kölcsön % . . 82%8 83*%is Metallique % . . 8274 827, Dunagőzhajózási . . 520 Államkö­telez­vény 5° „ . . 312 310 „ 1839. .— — „ 1854.4%— 109% Államvasutrészv. . . 2593 4 2637, Pozson-nagyszombati . .— 17 „ elsőségi 27 Tiszai „ ....— — Éjszaki vaspálya . . . 17277* 1745 Pesti lánczhid ....— 58 Hamburg............................ 747* 74% London . . ... 9­56 9—57 Cs. k. arany . . 4-44710 5'/, Duna vízállás: oct. 8. estve: 5' 1' 6'" 0 fölött. Felelős szerkesztő * NADASKAY LAJOS, Meteorologiai észleletek Budán. October 4. OD ffi O »5 a A § O g •SP i (S i-3 ' a | £ 3 A ® au 35 lg * i h «8 )• fr fr p­ I fl­­fl I r§ © w hfl 11} OQ *© £ © I OS bo fl *©m . Qi­­ eS 2 MM iO a ’© •§ fr fl ■ fr 5014 ja JUD*© •© rg 6 6.r.336.57+ 8.23.83 940 26.d.335.35­+­17.5H 13 lOc.e.336.02+11.34.62.860 Köz.335.94+12.34.74 182— Ny DK DK DNyj A lég ozon tartalma 0—10. reg. 6 6. 0. est. 10 6. 0

Next