Budapesti Hírlap, 1858. november (251-274. szám)
1858-11-19 / 265. szám
Pest, Péntek 265 Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 1-ső sz. a. 2-ik emeleten. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve mindennap reggel. Előfizetési díj austr. pénzértékben : Vidékre : november és december hóra: 3 frt 50 kr. Helyben : 2 frt 80 kr. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 10 kr, többszöriért pedig 7 kr számittatik. — Egyes szám 35 pkr. 1854. január 16-kán kelt császári nyiltparancsok (hírod. törv. lap 21, 22 és 23 sz) 71. §-ban föntartott határozat foganatositásaul rendelni méltóztatott, ’ hogy az 1852. november 29-kén kelt császári nyílt- i parancs (hírod. törv. lap. 246. sz.) IX. czikke által; Magyar-, Horvát- és Tótországban, nemkülönben a Szerbvajdaságban s Temesi bánságban egyelőre még fönntartott moratorium , ezen koronaországokban . 1859. január 1-jétől fogva általánosan hatályon ki-ívül léptetendő. Gróf Nádasdy s. k. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Ferencziek tere, 7-dik szám, földszint ;vidéken minden cs. kin postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadóhivatalhoz utasítandók. Kiadó hivatal van: Ferencziek tere,7-ik szám alatt, földszint. TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. NEM HIVATALOS RÉSZ. Ő Felségeik legmagasb jelenléte Prágában. — Politikai napiszemle, Levelezések: Bécs. (A nők hivatali alkalmazásáról.) Mező-Tur. (Időjárás, utak.) Érsekújvár. (Gazdasági fiókegylet újra ébredése.) Napihirek és események. Nemzeti színház. (A „falusiak“ Szigeti új színműve.) Magyar Gazdasági Egyesület. (Közgyűlése. Vége.) Külföld: Anglia. (Sir J. Young terve a róniai szigeteket illetőleg.) Francziaország. (A Montalembert gróf czikkének vádalapul szolgáló pontjai. A „Pays” a Young-féle tervről. A „Const “• a cochinchinai expeditióró .) Szerbia. (A szkupstina ügyének ismétt fönakadása.) Oroszország. (Muracheff tbk visszaérkezte ) Távirati tudósítások. :Szinházi előadások.Börze. — Meteorológiai észleletek. — Danuvi S3 A láb. Tárcza. 1 A bártfai ásványvizek. — Montenegrói harczok. Folyt.) HIVATALOS RÉSZ. . Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. od. Il ki legfelsőbb határozata által báró Doblhoff Antal rendkívüli követet és meghatalmazott ministert a németalföldi kir. udvarban, saját megkeresésére ez állomásától kegyelmesen fölmenteni , őt ez alkalommal a Lipót-rend középkeresztjével legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. 0 cs. k. A p o s t o 1i F e l séges. hó 10-ki legfelsőbb határozata által Pernhofer József osztálytanácsost a császári Ház és külügyek ministeriumában, jól megérdemelt nyugalomba helyezni s őt hosszú és jó szolgálatai elismeréséül az austriai birodalom nemesi rangjára fölemelni méltóztatott. Ő Felsége egyúttal Teichmann János eddigi udvari és ministeri titkárt, osztálytanácsossá és Henhappel János és báró Munch Bellinghausen Károly udvari és ministeri fogalmazókat valóságos udvari és ministeri titkárokká, az utóbbit, egyelőre számfelettileg, legkegyelmesebben kinevezte. Ö cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt okmány által wellenthali lovag Rueskefer Mihály alállamtitkárt a cs. k. pénzügyministerimban, mint a vaskorona rend első oszt. lovagját e rend szabályai értelmében, az austriai birodalom bárói rangjára legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. 0 cs. k. Aposto 1i Felsége I. évi nov. 2 . legfelsőbb határozata által Bogyay Lajos helytartósági tanácsost és zalai megyefönököt, érdemteljes működése elismeréséül a vaskorona rend harmadik osztályú jelével dijelengedés mellett legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. A bel- és igazságügyministerek Komáromy Imre szolgabirót, Minőkké és előadóvá a balassagyarmathi első folyamodású úrbéri törvényszékhez kinevezték. Az igazságügyminister a pesti orsz. törvényszéknél megürült ideiglenes segédhivatal igazgatósági segédi állásra Miller Ferencz hivataltisztet a szegedi megyetörvényszéknél kinevezte. Az igazságügyminiszer Serey Sándor, Király Ferencz és Félegyházy Elek ideiglenes törvényszéki segédeket végleges, továbbá Zoltán Albert figyelőt és Gellért László fogalmazói napidijast ideiglenes törvényszéki segédekké a nagyváradi orsz. főtörvényszéki kerület törvényszékeihez kinevezte. Az igazságügyi ministeriumnak 1858. october 26-kán kelt rendelete, *) kiható Magyar , Horvát-, Tótországra, s a Szerbvajdaságra és a temesi bánságra, az 1858. October 17- kén kelt legfelsőbb határozvány közzététele iránt, melylyel a Magyar-,Horvát-és Tótország, s a Szerbvajdaság és Temesi bánság koronaországokban részleg még fönálló moratorium 1859. január 1-jétől fogva megszüntetik. ő cs. k. Apostoli Felsége Ischlben 1858. October 17-kén kelt legfelsőbb határozványával, az *) Bírod, törvl. 1858- October 10-ki XLVII. darab 189. szám. NEMHIVATALOS RÉSZ. Azon ünnepélyekhez, melyekkel Prágai Fel-ségeik boldogító jelenlétét ünnepli meg, a városltalános fényes kivilágításának is kellett volna járulnia, mely által Prága lakossága Császárné . Ő Felsége irányában, a legmagasb névnap előestéjén, legmélyebb hódolatának, adóját szán-dékozott lefizetni. Császárné Ő Felségei ezen szándékról értesülvén, a hű ragaszkodás- s legmélyebb tiszteletnek ezen újabb bizonyítványát igen kegyesen fogadni, egyszersmind azonban azon legmagasb óhajtását méltóztatott kifejezni , miszerint Prága lakosai loyális érzületének oly logális kifejezés adassék, mely az évszak szigora alatt szenvedő szegényeknek váljék hasznukra. Tegnap délután ama legmagasb s magas személyek fenséges gyülekezete, kiknek Prága városa néhány nap óta falai közt szállást adhatni szerencsés, még János szász, király ő felsége által szaporíttatott. Ő Felsége ugyanis tegnap külön udvari vonattal, Drezdából a bubenci pályaudvarba érkezett, mely ezen alkalomból , szintúgy mint Albert, Bzása koronaherczegi kir. fensége megérkeztekor, ünnepiesen fel volt díszítve. A pályaudvarban Mecséry báró helytartó, Wratislaw gróf tábornagy, Clam-Gallas altábornagy s parancsnoklótábornok, valamint több más tábornok s törzstiszt urak gyűltek össze Felsége elfogadására. A Bécsből sajátlag e czélból Prágába jött Könneritz báró, a császári udvarnál levő kir. szász követ, szintén megjelent itt, saját felséges Urának üdvözlése végett. 12 óra felé a cs. kir. Apostoli Felsége, Albert koronaherczeg ö kir. fensége kiséretében, kétfogatu nyílt udvari kocsiban, a császári váriakból a bubenci állomáshelyre érkezett. Midőn körülbelül 21/4 órakor a vonat megérkezte jeleztetett, Ő Felsége, ő kir. fensége kiséretében az előtornáczba ment. A vonat kevéssel ezután a pályaudvarba érkezett. Ezen perezben a zenekar a szász néphymnuszt kezdé játszani; a felállított katonaság tisztelgett, s a császári zászlót meghajtá.Ő Felsége a király elé ment, s őt szívélyes kéz- szorítással üdvözlé. Erre Császár ŐFelséges magas vendégét a felállított katonaság megszem-lélésére kisérte el, mire a legmagasb Uraságok ismét a váró terembe mentek, hol a jelenlevő te-kintélyek bemutatása ment végbe. Most Csá-szár ŐFelsége,a szász király ŐFel jégével együtt, ki saját austriai vértes ezredének formaruháját viselő, egy nyílt udvari kocsiba ült, s a császári váriakba kocsizott, hol a magas vendég számára lakosztályok voltak előre készítve. Egy második udvari kocsiban a szász koronaherczegek.fensége ült Albrecht Főherczeg Ura császári Fenségével, ki a szász király Ő Felségének a határszélig eléje ment, s most annak kiséretében jött vissza. Délután ismét udvari ebéd festve a színházban cseh dísz-előadás volt. A Felséges Császáripár — Császár Ő Felsége a legmagasb nevét viselő vértes-ezred ezredesi egyenruhájában — 7 óra után kevés másodperczczel jelent meg; a Főherczeg Urak , császári Fenségeik s a szász koronaherczegnő ő kir. Fensége kiséretében a középső udvari páholyban. Mindjárt a legmagasb Uraságok beléptekor mindenfelől hallatszott éljen kiáltások hangzottak háromszoros tustól kísértetve. Csak midőn azok több percz múlva elhangzottak, kezdődött meg a sajátképi előadás a „Dwa Wyslowzilczi“ czímű díszjátékkal Kollár J.-től. Az első felvonás vége felé Ő Felségeik eltávoztak , miután egy egész óráig maradtak az előadáson. Ma délelőtti 11 órakor tartatott meg a nagy Csapat-szemle a rokkantak házának mezején. Császár Ő Felsége tábornagyi egyenruhában, szász király Ő Felsége saját cs k anstriai ezredének formaruhájában, egy udvari kocsin jöttek a rokkantak házához , ott lóra ültek , s erre a szász néphymnusz hangjai közt elest, november 18 . (Politikai napi szemle.) Most, miután a portugáli trónbeszéd teljes szövegét ismerjük, megfoghatónak tartjuk, hogy a franczia kormány ennek közzétételét a párisi lapokban nem kívánhatja, csakhogy meg kellene fontolni, miszerint az ember nem mindig képes azt gátolni, ami reá nézve kellemetlen. Ha a párisi lapok nem köztik e beszédet, köztk a nem-párisiak s a közönség valahogyan mégis birtokába jut ezen „tiltott gyümölcsnek“. A párisi kormány úgy tesz mint az üldözött szructmadár, mely fejét a homokba dugja s aztán azt gondolja, mert ő semmit sem lát, őt sem látják, vagy — a szóban álló esetre alkalmazva—, hogy a rendőrség szemei alatt megjelenő közlönyök nem szólván a portu- Igali beszédről, á talában nincsen róla szó. És aztán — ez is vigasztalás akar lenni — „sokan nem olvassák a külföldi lapokat“ ? Rendesen nem, de fölkeresik, mihelyt olyat tudnak ott tai lálhatni, ami a honiakban nem található és ha a beszéd passusai nem lennének egészen érthetők, az angol sajtó ismeretes jószívűsége a szükséges commentárról is gondoskodik. A portugáli király szavai kettős fontosságot nyernek az által, hogy a franczia kormány hiva- t talos közlönyét egyenesen meghazudtolja, hanem stb.’azáltal nem kell attól tartani, miszerint a viszály meg fog ujulni vagy tartós feszültséget maga után vonni. Pavianr, a portugali követ visszajö Fárisba s ott alkalmasint ismét jobb indulatot fog előidézni a fiatal portugáli király irányában, ki — úgy hiszszük és reméljük — trónbeszédével végképen búcsut vett ezen ügytől, mely újabb időben úgyis már csak az üres ideoda beszélés terén mozgott. Franczia lapok, mindenek fölött pedig a brüsseli „Nord“ hetek óta azt hirdetik, miszerint Bajorhon és Württemberg a danahajózási ügyben engedett volna, ahogy ennek következtében a párisi conferentia nemsokára egybelépend, a maga kívonatait Austriára mintegy rá diktálandó. Hiteles értesítések nyomán a dolog még korántsincs ennyire,és a két német királyság még épen nem nyilatkozott. Az igaz, hogy a franczia és orosz diplomatia mindent elkövet, hogy ama két államot Austria oldala mellől elszakaszsza, hanem természetesen Austria is ássa ellenaknáit és eddigelé a kétféle befolyás még egyensúlyban van, úgy hogy a stuttgarti és müncheni kabinet se erte se amarra nem hajlott. A conferentia egybelépéséről tehát a jelen körülmények közt még távolról sincs szó. Annak idején jelentettük, miszerint a franczia hadnak Rómábani szaporittatása, valamint a civi■ tavecchiai erődítési munkák Austria részéről diplomatiai tudakozódásokra adtak alkalmat. Egyik (különben jól értesültnek tartott) bécsi lap minden ilynemű hirt alaptalannak nyilvánított; ennek taczára is igazunk volt. Úgy hallják, miszerint Colloredo gróf austriai követtől épen e napokban érkeztek erre vonatkozó sürgönyök, melyek kétségtelenné teszik, hogy a fönnemlített tárgy iránt az austriai diplomata mind Antonelli tábornok,mind Grammont herczeg franczia követtel írásbeli utón értekezett; mind két részről kielégítő válasz adatott , sőt asivita vecchiai erődítmények egészen cserben hagyatnak, miután őszentsége határozottan visszautasítá azon tervet, melyet a franczia katonatisztek eléje terjesztettek. Csoda,hogy a franczia lapok még nem demonstrálták, miszerint a pápának erre nincs joga , hogy a Donauwörth és Austerlitz még nincs útban a türrkéni tenger felé. Lengyelországi tudósítások még mindig azon jó benyomásról szólnak, melyet a czár utolsó ott létezőn , az ország ájult reményekkel néz a jövő elé. A katholikus egyház helyzete már most is tetemesen megjavult , a czárnak jó viszonya a szent székkel azt remélteti, miszerint egymásután mindazon bajok orvosoltatni fognak, lovagoltak a felállított csapatok homlokzata előtt. A nagyszerű katonai látvány, melyen Albrecht, József Ernő,Főherczeg Urak , császári Fenségeik, a szász koronaherczeg 0 kir. Fenségei számos magas katonai tekintélyek ib .j Ion voltak, a csapatok elléptetésével végződött, mely alkalommal az épen jelenlevő ezred tulajdonosanak vezették saját ezredeiket a legmagasb Uraságok elé. Erre Császár s Király Ő Felségeik a rokkantak házában ismét a készen álló udvari kocsiba ültek s onnan a számosan összegyűlt néptömeg éljenzéseitől kisértetve a városba visszakocsiztak. November 10 .§5, melyek a katholikus népességnek eddigelé igazságos panaszra alkalmat adtak. Egyébiránt a politika egész Európában téli álomba merült, a franczia császár vadászaton van, Hübner báró Spanyolországban utazik, Bourqueney báró haza készül, az angol kormány több kevesebb aggodalommal várja a jövő esztendőt és a parlament egybelépését, — csak Poroszországban van némi mozgalom, nemcsak a választások körül, hanem a hadseregben is, mely tetemes átalakítás és szaporítás elé halad; a régens a szó teljes értelmében béke közepett készül a bábomra! Ki ellen? — Minden lehetőség ellen 1 Bécs, nov. 18. A Mint hallani, több vasúttársulatnál tervben van ~z nőket is alkalmazni képességeikhez mért hivatalokba, különösen a jegyváltó hivatalokban. Ki csak egy párszor volt azon kénytelenségben , hogy nagyobb állomásokon önmaga váltson magának úti jegyet, e rendszabályt örömmel üdvözölné. Először is a nők kétségtelenül ügyesebbek és gyorsabbak a férfiaknál; és másodszor, ha már ők is megváratnának az ablak előtt, mint eddig megváratnak a magukat a közönség fölé emelő hivatalnokok, legalább volna mit néznünk, míg eddig a többé kevésbé bajuszos vagy borotvált úriemberek, kik e jegyeket oly sohá nem tudják megtalálni, levágni, bélyegezni, kiadni: férfi létünkre sokkal kevesbbé érdekelnek, semhogy látmányuk kissé szórakoztatna , s könnyítené a váráét! — Különben van a dolognak komoly, sőt ezen az élelmi forrásokban naponkint szegényedő korban nagyon is komoly oldala. A nő mai társadalmi viszonyaink közt , ha vagyona vagy férfitámasza nincs ki élelmezze, szánandó helyzetben van. Azon munkanemek, melyek előtte nyitvák: kötés, varrás, a legfinomabb női munkákig, a nagy concurrentia következtében oly silányul díjaztatnak, miszerint abból városokban megélni alig lehet. Falu vidékekről fölösleges szólni , mert e nemű munkák városokban öszpontosítvák s a szegény női munkások is ott csődülnek össze. Némely üzletből kizárja a czéhrendszer, másokból előítélet. Sőt vannak látszólag női jellemű munkák, miket a férfikéz foglalt le diadalmasan, csaknem kiszorítva abból a nőket; például a neruha készítés, melyet a nők csak zugkontárok kiéteznek, míg Parisban, Bécsben, minden nagy városban a divatban levő nőruhaszabók férfiak. Ezen társadalmi baj viszhangoz Londonban, hol a varrónőket ezrenkint szálliták Austráliába gyarmatosítani. Viszhangoz Páriában, hol pedig a nők az iparszabadság következtében aránylag nagy tevékenységi kört foglalnak el, s a boltokban is árainak, könyveket visznek, egész üzleteket vezetnek; viszhangoz mindenütt — még az academiákban is, melyek némelyike tágítani kezd ama híres axiómától, miszerint „a tudomány önmagának czélja. “A lyoni tudós academia legalább legújabban következő pályakézdésre tűzött ki 1200 fr. jutalmat: „Adassanak elő oly gyakorlati módok, az erkölcsiség szempontjának figyelembe vételével, melyek alkalmasak legyenek a nőknek új kereseti forrásokat, új foglalkozási tért nyitni, melyek őket kárpótolják azon veszteségekért, miket a férfiak concurrentiája s a szokások s előítéletek nekik okoznak; továbbá mint lehessen elérni azt, hogy a nők, kik — a férfiakéval egyenlő munka mellett is — roszabbul díjaztatnak, ugyanazon díjban részesíttessenek,melyben a férfiak?“Sok tengődő, de állásánál fogva a középosztályhoz tartozó családon lenne némileg segítve, ha a nőnek is alkalma volna keresni. Vagy tán azt fogja valaki ellenvetni, hogy ez által elvonatnék házi, anyai kötelességeitől, hogy embertelenség volna a gyenge nőnemet még több munkával terhelni! — Azonban azon körök, melyek itt tekintetbe veendők, embertelenebbnek tartják a nyomort a munkánál, vagy eddig is embertelen , de roszul díjazott munka alatt nyögnek, vagy gyárakban töltve naponkint 10 órát, vagy kora regtől késő estig mellsorvasztó, szemrontó varrás hímzéssel vesződve ''’s alig szerezve meg, mi napi kenyérre elegendő volna. A nők ugyanis mindenütt,ott is, hol a férfiakkal egyenlő munkát végeznek, roszabbul vannak fizetve, mert a nő szükségei kevesebbek, a munkabér pedig a többi közt ezen tényezővel is arányosítja magát; ez egy elvitázhatlan közgazdászai elv. — Mig a női osztály becsületes úton oly nehezen s a bűnnel oly könynyen keresi kenyerét. . . addig ne csodáljuk a nők elerkölcstelenedését! És itt fekszik e sociális kérdés erkölcsi fontossága is.