Budapesti Hírlap, 1859. február (25-47. szám)

1859-02-26 / 46. szám

Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA­PESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. I A Hivatalos Értesítő nélkül ft. kr. I ft. kr. Évnegyedre 4 50 | Egész évre 10 — Egy hónapra 1 75 | Fél évre 5 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. 1 évre ft. kr. 8 gyes szám­ára a Hivatalos Értesítővel együtt a 30 kr. „ nélkül .' 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: egy d­­em -u­t­cza , 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám föld­szint. fr. kr. Évnegyedre 8 — Egy hónapra 1 25 Szombat, február 26. A Hivatalos Értesítő nélkül. 1 ft. kr. Egész évre 14 — Fél évre 7 — ft. kr - Évnegyedre 4 — Egy hónapra 1­60 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. BUDAPESTI HÍRLAP. Igtatványok. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajezágyával, kétszeri­nél 1 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával számittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A be­­igtatási bélyegdij mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatal­ban vétetnek föl. A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. 1859. — 46. szám. Egy Fél Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkint! postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel ft. kr. Egész évre 19 Fél évre 10 — vfk­t. ft. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. dec. 4-ki legfelsőbb kézirata által .Báró Stertnik Ágoston altlgyot, a II. hadsereg tábori tüzérségi igazgatóját, titkos tanácsosi méltósággal díjelengedés mellett legke­­gyelmesebben fölruházni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 17-ki legfelsőbb határozata által a kalocsai székeskáptalannál S. Pauli de Bács prépostjává Klassanovich Marián apátot, székesfőesperest, továbbá rang fönn­tartásával T­a­r­y Ferencz canonicus magister senior és kalocsai lel­kész számára, székes főesperessé dr. Kovács József apátot, bácsi főesperest és canonicus theologust; bácsi főesperessé Barakovics Antal tiszai főesperest és kanonokát; tiszai főesperessé dr. Hausen­­b­­­a­s­z József canonicus magister juniort, és canonicus magister ju­niorrá Antunovich János esperest és almási lelkészt legkegyel­mesebben kinevezni méltóztatott. F. é. febr. 22-én jelent meg s küldetett szét a budai cb. k. egyetemi nyom­dában a magyar orsz kormánylap első osztályának II. és második osz­tályának II. darabja német egyes és összes kiadásokban. Az I.­ oszt. II. darabjának tartalma : 10. sz . bel-, igazságügyi, kereskedelmi, ipar- és középítészeti ministeri­­umoknak, továbbá a legfőbb rendőri hatóságnak 1859. január 4-n kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, a Ragueneau-, Thielen-féle s hasonló többszörözési sajtók használása iránt. 11. sz. Az igazság- és pénzügyi ministeriumoknak, továbbá a hadsereg fő­parancsnokságának s a legfőbb rendőri hatóságnak 1859. jan. 4-n kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a csendőrlegénység számára az őrmestertől kezdve lefelé, büntető ügyekben polgári büntető biróság elé, vagy jövedéki bün­tető tárgyalásokra tanukepeni idéztetése alkalmával járó illetékek eddigi meny­­nyiségének austriai pénzbecslei átszámítása iránt. 12. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. jan. 10-kén kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész területére, melylyel a két conventiós krajczárosok és tiz centesimosok behúzása rendeltetik. 13. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. jan. 10-kén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, az általános katonáskodási kötelezettségtöli törvényes fölmentés föltételeinek tanúsítása végett fölmutatandó bizonyítványok bélyegkezelése iránt. 14. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1859. január 16-kán kelt rendelete, mely által azon időpont határoztatik meg, melyben a jegyzői rendtartás az eper­jesi országos főtörvényszék kerületében hatályba lépend. 15. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1859. jan. 18-kán kelt rendelete, kiható Galicziára, mely által az ’ 1785. October 31-kén kelt udvari rendelvény (igazságügyi törvénygyűjtemény 489. sz.) aaa. betűjének, s az 1801. julius 31-én kelt udvari rendelvénynek (igazs. törv. gyűjt. 534. sz.) határozata megszüntetik. 16. sz. Az igazságügyi és kereskedelmi ministeriumoknak 1859. jan. 18-án kelt rendelete, kiható Magyar-, Horváth- és Tótországra, a Szerbvajdaságra s a temesi bánságra, a gyökerezett iparoknak a telekjegyzőkönyvekbei bejegyzése iránt. A II. osztály II. darabjának tartalma : 4. sz. Hirdetés a cs. k. országos pénzügy igazgatóság kassai osztályától 1859-diki január 5-kétől, a sátor-alja-ujhelyi adóhivatalnak naptárakra szolgáló bélyegjegyekkeli ellátása iránt. 5. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság pozsoni osztályától 1859-diki január 14-kétől, a kincstári bányavámnak a liptó­valaszkai kincstári bányavámúton Zó­lyom vármegyében megszüntetése s ezen útdarabnak az országutak sorába átté­tele iránt. 6. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság budai osztályától 1859-diki jan. 19-ké­­röl, Répáshuta és Gyertyánvölgy pusztáknak a mező­kövesdi járáshoz tartozó Cserépfalu községhezi eddigi kapcsolatból kiszakitása s a miskolczi járásban fekvő Ujhuta községben keblezése iránt. NEMHIVATALOS RÉSZ. Budapest, február 25. pp (Politikai szemle.) Ha az olvasó látja, miszerint a politi­kai helyzet nemcsak napról napra, hanem úgy­szólván éráról érára változik, s hogy a legközelebbi perez már az előtte valónak combina­­tióit meghazudtolja , csak azt lehet vigasztalásául mondani, hogy bi­zony még azok sem tudnak többet, a­kik a világ sorsának látható rendezői. Az események oly stádiumba jutottak, a­melyben ők paran­csolnak a diplomatiának, nem a diplomatia nekik, bármennyire eről­ködik is ez utóbbi veszni indult hatalmát ismét visszanyerni. Ilyen végső erőfeszítésnek tartjuk Cowley lord Bécsbe utazását, mely­ről a lapok nagy határozottsággal szólnak, s igy nem tévedtünk, midőn Cowley lord hazamenetelének elejétől fogva különös fon­tosságot tulajdonítottunk. Miként most halljuk, a lord rögtön hagyta oda a franczia fővárost, miután telegráfi után Londonba hivatott vala; ez okozta alkalmasint azon börzei hírt, misze­rint Cowley lord végképen visszahivatott Párisból, a­mi — a lordnak Napóleon császárhoz való bizalmas viszonyát tekintve — csakugyan aggasztó jelenség lett volna. Hozzáteszik, miszerint az an­gol követ leginkább a Dunafejedelemségek Ügye miatt hivatott haza, miután vele majdnem egy időben Cypriani moldva ezredes és húza hadsegédje szintén Párisból Londonba ment, hogy ott a kettős válasz­tás elismertetése mellett hasson. Minő utasításokkal fog Cowley lord Párisba visszatérni, mi végre látogatja meg Bécset, arra nézve csak a legavatottabb személyek szolgálhatnának fölvilágosítással, hanem annyi bizonyos, hogy — miként már tegnap mondtuk — a conferentia egybelépte nem oly gyorsan várható, és tán el is marad, ha a hatal­masságok legalább bizonyos legáltalánosabb pontokra nézve előleg nem egyezkedhetnek. Valószínűtlennek tartjuk egyébiránt azon hírt, melyet ma Párisból veszünk, és mely szerint az ottani udvar mellett elég tekintélyes párt léteznék, mely azt ajánlja : hagyassák abba az egész augustus 19-diki conventio, vétessék új tárgyalás alá az unió kérdése és egyesíttessék mind a két fejedelemség egy külföldi fejede­lem alatt, minthogy előbb utóbb mégis erre fog kerülni a dolog és ta­nácsosabbnak látszik az elkerülhetlent legalább „jogszerű utón“ léte­síteni. Nem bocsátkozunk annak vizsgálatába, vájjon „jogszerű“ len­ne-e ha az augustus lí­diki conventio az flanesélyies ratifi­catio dactára, most egyszerűen félretolatnék, de véleményünk szerint — habár ettől eltérnénk is —­ az idegen fejedelem alatti unió, ha most indítványoztatnék, csak oly heves ellenállásra akadna , mint tavaly. ... Az ember valóban megfoghatja , hogy a pessimisticus nézetek napról napra több tért nyernek, midőn látja, hogy ezen (első pillanatra alárendelt fontosságúnak látszó) fejedelem­­ségi ügy mennyi nehézséget okoz, s mennyi bajjal jár az e tekintet­ben fönnálló szerződések érvényesítése! Mennyivel óriásibb munka lenne az, melyet Francziaország erőnek erejével az európai diploma­tia vállaira rakni szándékozik, s mely abban állana, hogy az egész olasz félsziget viszonyai felforgattassanak s újjá rendeztessenek ?! Az eddigi tapasztalások után ítélve oly munka lenne az, melynek befeje­zésén talán a mi unokáink fognának örülhetni, míg mi reánk semmi egyéb nem várna, mint azon számtalan baj, melylyel ily gyökeres felforgatás össze lenne kötve! A „Times“, mely eddigelé józanság és higgadt fölfogásra nézve például tündökölt az európai sajtóban, és minden gyanú mellett még egy kis bizalmat is táplált keblében, ez utóbbit most teljesen elvesz­tette, és a szárazföld helyzetét nagyon komornak látja. Ez, úgy lát­­szik, a parl­ament véleménye is, mely jövő pénteken fog az európai háború- és békekérdéssel foglalkozni. Londoni tudósítások szerint ott jelen kabinet állását nagyon megrendültnek tartják s attól félnek, hogy az első hevesebb lökésre a mostani kormány egyszerűen halomra dől. Min alapul e baljóslat ? nem tudjuk, csak annyit hallottunk, hogy kabinet he­lyében sincs egy­esség, sőt hogy nemcsak politikai nézetek, hanem személyiségek körül is forog a vélemény­különbség. Ez aztán a pénteki vitának csakugyan eldöntő súlyt adhatna. Nem lehet hallgatással mellőznünk azon föltűnő rokonszenvet sem, melyet Párisban a politikai menekültek iránt tanusítanak és mely — véleményünk szerint — szintén nem számítható a béke jelenségei közé. Azon menekültek, kik Napoleon hgnek és Klotild hgnenek fehér-vörös-zöld bokrétákat nyújtottak át, és a herczeg közt, oly szónoklatok váltottak, melyek aligha nagy megnyugtatást tar­talmaznak Europa conservativ kormányaira nézve. Az illető küldött­­­ azonkívül oly férfiakból állt, kik a római és felső-olaszhoni forradalmakban nem valami alárendelt, hanem kitűnő szerepet ját­szottak és azóta soha el nem titkolták azon reményüket, hogy e sze­replés még valamikor ismétlődni fog, most számítanak e remény tel­jesülésére és seregesen tódulnak Piemont zászlói alá! Ha párisi leve­lekben azt olvassuk, miszerint már 10,000 menekült lépett be a szar­díniai hadseregbe, ez ugyan kézzelfogható túlzás, de ha bárcsak fele e számnak valóság, ez elég jellemző esemény. Oly hadserget, melyben ennyi veszélyes elem foglal helyet, talán nem mindig lehetend a főnö­kök kénye kedve szerint vezérelni s mihelyt egyszer neki eresztik a zabolát, könnyen meglehet, hogy ha majd vissza kellene tartóztatni — „deficient vires“. A­mi Napoleon herczeget illeti, az imént említett esemény nem csillapítandja azon aggodalmakat, miket épen az ő is­meretes politikai indulata Francziaország conservativ köreiben köl­tött és mik — mirabile dictu — még a különben legalázatosabb senatusban is hallatták magukat, midőn az új házaspár dotatió­­jára vonatkozó javaslat terjesztetett elő. A senatorok elég ért­hetően nyilvánították abbeli véleményüket, hogy a harczias párt fölülkerekedését egyedül a herczegsége befolyásának vélik kö­szönhetni, a­mi nagyon igaz lehet, de azért mégsem változtat sem­mit a helyzeten. Sőt ha a császár megtudja, miszerint abban a­mi most történik, nem látják az ő személyes indulatának, hanem idegen befolyásnak nyilvánulását, könnyen meglehetne, hogy — az ellenkezőt tanúsítandó — annál makacsabban és merészebben folytatandja azon utat, melyen 2 —3 hónap óta járni látjuk. Párhuzam a poroszhoni és austriai vaspályák közt. K—k. Kifejlett vaspálya-rendszer napjainkban egyik fő életkér­dése minden államnak. Minél gyorsabban halad elő a vassínek háló­zata valamely országban és minél összefüggőbb egészszé válik az, minél jobban hatnak ki a vaserek az állam­terület minden vidékei felé, annál gyorsabb leend a belforgalom, az államtestnek e valóságos vérlüktetése. Ez oly elismert igazság, hogy nevetséges lenne annak bebizonyításával vagy egy perczig is vesződni. Kevés kivétellel egyaránt iparkodnak Európa miveltebb népei, még azok is, melyek a polgárosodási fokozat ezen egyik ismérvével igen hátramaradtak, a múlt évtizedek ebbeli elmulasztásait kettőzte­­tett erővel helyre pótolni, s épen e törekvésben, jelesen a legutolsó évek fáradozásaiban lelhetni föl azon arányt, melyben az egyes államok annak szükségességét fölismerni tanulták; a munkagyorsí­­tás az erőfeszítés mértékében nyilvánul leginkább, mennyire érzik az egyes államok egy teljesen kiképezett vaspályarendszernek a keres­kedelmi túlsúly, sikeres forgalmi versenyzés és élénk üzlet kivívá­sára való múlhatlan szükségét. Nem lesz érdektelen e tekintetben Austria és a szintén első rangú státusként szereplő Poroszhon közt egy kis párhuzamot vonni, ha ez mindjárt szomszédunk javára ütne is ki; mindenesetre tanúságul­ szolgálhat, miszerint Austria is a múlt idők elmaradásait megfeszített erővel helyreütni törekszik. Birodalmunk 1858 végével befejezett s közlekedésnek átadott vaspályáinak hossza 5843/10 mtfdre ment, és hozzászámítva még a 30 mtfdt, mely már tökéletesen kiépíttetett s a közlekedésnek legköze­lebb meg fog nyílni, összesen 614 mtf. kész vaspályával bírunk. A porosz birodalomban hasonlag a most letűnt 1858-as év végén 640 mértföldre rúgott a kész és használt vaspályák hossza, úgy hogy még általán véve is a szomszéd Poroszország fejlettebb pályahálózattal bír mint Austria, már a múlt évben a vassínek ott 26 mértfölddel továbbra terjedvén mint nálunk. De még föltűnőbb a különbség, ha akár a térnagyságot, melyre a pályák itt és ott szétoszlanak, akár a népességet veszszük tekintetbe, mely azoknak használatára szorul; igy nálunk csak 19­3 □ mfdre jön egy pályamértföld, midőn Poroszországban már minden 8­0 mfdre számittatik egy pályamértföld, belterjüleg tehát csaknem másodfél­­annyi pályahoszszal bir mint Austria, s midőn nálunk mintegy 61,000 lélek kénytelen beérni egyegy pályamértfölddel, ott már valami 26,000 főre esik egy pályamértföld. Pedig Austria elég gyorsan haladt az utóbbi években, és komo­lyan rajta van, hogy a múltnak hátramaradását kipótolhassa, mert a két utolsó évben több mértföld adatott át a közforgalomnak, mint ez­előtt évtizedeken át, minthogy a 30 műdnek betudtával, mely még nincs átengedve a közhasználatnak, a többi 584.30 műdből kiépült: 1827—1836-ig vagyis tiz éven át 33.13 mértföld pályahoszsza 1837—1846-ig I „ 146.50 „ „ 1847—1856-ig „ „ 233.50 „ „ 1857—1858-ig két éven át . . . 170.47 „ „ Összesen: 584.30 „ „ De Poroszország még gyorsabb léptekkel haladt e téren, mi legjobban kitűnik, ha az 1844-ks év óta, mely esztendőben a vaspá­lyák mindkét országban jóformán egyenlő hosszúra nyúltak, az egyik és másik államban létre­jött építkezési eredményeket egybevetve, az ebbeli cselekvőség meglatoltatik, mire nézve úgy találják, hogy Austriában Poroszh.-ban 1844- ben a kész pályák hoszsza volt . . . 104.58 1845— 1847-ig kiépíttetett . . . . . . 113.00 1848—1850-ig 1851—1853-ig 1854—1856-ig 1857—1858-ig Összesen 584,30 Austria tehát csak az utolsó két évben fejtett ki nagyobb erélyt, mint a szomszéd állam, és ha tekintetbe veszszük, hogy nálunk ezen­­felül 153 mfd épülőben, továbbá 194 mértföldnek kiépítése pedig vég­legesen biztosítva van, el kell ismernünk, hogy Austria komolyan törekszik a birodalom főhelyeit vaskarokkal mihamarább összefűzni. Igaz, hogy Poroszország sem nyugszik, ott jelesen legújabban foko­zottabb tevékenység mutatkozik, mert bár ott is az utolsó kereske­delmi válság szülte pénzszűke zsibbasztólag hat az építkezések élén­­kebb folyamára, mégis a folyó évben még valami 100 épülő­félben lévő új mértföld nyilván át fog adatni a közforgalomnak és hason ki­terjedésű új pályáknak létrehozása közel kilátásban van, úgy hogy még a jövő két évre nézve sincs remény, miszerint birodalmunk, vagy csak külterjnleg véve is, túlszárnyalhatná a szomszéd államot. A 614 mfdnyi már kiépített pályák közöl nálunk jelenleg csak 1% mfd van a kormány kezében, a többi mind magántársulatok bir­tokába ment át, holott a 640 mfd porosz pályák közöl még 166 */3 mfd az állampályákra jön, sőt a magánpályákból is 121% mfd államke­zelés alatt van, s sajátszerű, hogy az államkezelés mellett az üzleti költség csekélyebb, mint a magánkezelés alatt lévőknél, mert midőn amazoknál az üzleti kiadások a nyers jövedelemnek csak 41,27 szá­zalékát teszik, emezeknél 45,12 percentre rúgnak, sőt némelyeknél, mint például a Berlin-Stettininél, 50.40%, az Achen-Meserichtinál épen 93.53 százlék­ra emelkednek. A porosz pályákra legújabb ideig fordított összes költség 402,467,000 ftra rúg, midőn nálunk e czélra egész 1856-ig (hol csak 485 mfld ki volt építve) 371 mil. frt, és pedig akkorig az állam részé­ről 290,933,000 ft pp. a magántársulatok által 80,600,000 forint pp. fordíttatott; ez arány természetesen legújabban, hol az állampályák rendre magánkezekbe jutottak, megfordult, minthogy a kormány ál­tal a pályákba befektetett tőkék egy része megint lassan kint vissza­szivárog a birodalmi kincstárba. Végül még a mi vaspályánkon a legközelebb letűnt évben volt üz­leti mozgalmat akarjuk szemügyre venni,és pedig szállíttatott 1858-ban. .. ? , 1.167.000 246,700 463,327 112,015 nem mindenben összevágó!! és egyformák, a végszámok sem közölhetők egész biztossággal; annyi azonban már a közhitekből is kiderül, hogy a tiszai pálya, bár 1858-ik év october 25-éig a midőn a 20 mfldnyi szolnok-aradi vonal adatott át a közfor­galomnak, csak 29 műdre terjedt, már igen jelentékeny forgalmi üz­lettel szerepel a birodalmi pályák közt, mi az e hazai sínek iránt táp­lált vérmes reményeket tökéletesen igazolja és fölötte örvendetes jövő­vel kecsegtet. Bécs, febr. 24. (Vegyesek.) A cs. k. kereskedelmi ministerium az iparosok s ke­reskedők érdekében jónak látta megrendelni, miszerint az összes keres­kedelmi- s ipar­kamrák havonkint kimutatást küldjenek be az ipa­ri j­elek s jelzetek, mustrák­­ mintáknak náluk esz­­k­öz lett bejegyzései iránt, s miszerint az az „Austria“ cz. hetilapban közzététessék. Ezen kimutatások a bejegyzett ipari jelek s más megjelölé­sek rajzaival vagy leírásaival lesznek, ellátva, s az uj vállalatok számára az ipari jel megválasztása könnyebbítve lesz. Azok sokat teendnek arra, hogy az egyforma jelek választása meggátoltassék, vagy tüstént fölfedöz- 79.25 19.50 97.50 170.47 114.y* 124-Ws 140. 23. 133. 106. 640.* a déli állampályán . . az austriai társulatéin . a lombard velenczein Ferdinánd északpályán Erzsébet-pályán . . Budweis-Gmundenin Pozson-Szeredin . . Buschschradin . . . a Tiszapályán . . . a dél-észak-német pályán a Lajos Károly gal. pályán az Aussig-Tepliczin . . Miután a kimutatások személy 3,341,965* 2,447,545 1,637,432 16,709 173,474 84,927 23,789 236,014 143,512. 90,275 124,497 portéka mázsa 17.242.000 6,090.000 20.884.000 2,450.000 532,571 5,058,000 3,116,235 894,555 1,472,791 1,808,478 jövedelem pp.st. 10.300.000 14.384.000 3.931.000 11.367.000 36.000 1.004.000 131,800

Next