Budapesti Hírlap, 1859. április (74-98. szám)

1859-04-01 / 74. szám

1859. — 74. szám. Péntek, április 1 Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA-PESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. 5 A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. , fr. kr. | fr. kr. I fr. ki Egész évre 15 — Évnegyedre 4 50 I Egész évre 10 — Évnegyedre 3 — Fél évre 8 — Egy hónapra 1 75 | Fél évre 5 25 I Egy hónapra 1 25 Előfizetési árak ausztriai értékben VIDÉKRE. (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. (Naponkintl postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt. f.. L. Egész évre 19 — Fel évre 10 — fr. kr. A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. 1 , fr kr Egész évre 14 — | Évnegyedre 4 — Fel évre 7 — j Egy hónapra 1 60 , fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 Vidéken bérmentes levelekben minden es. kir. postahivatalnál. egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: egyetem-utcza, 1. szám 2-dil emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám föld­szint BUDAPESTI HÍRLAP. Igtatványok. Egy hatodbasabos petitsor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajczárjával; kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczáijával számittatik. Még többszöri ismétlésnél arányjagos ármérséklés engedtetik. Abe- igtatási bélyegdij mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatal­ban vétetnek föl. Akülföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt okmány által dr. Perissutti Henriket, a soproni cs. k. orsz. fötőrvényszék alelnö- két, mint az austriai csász. Lipót-rend lovagját, e rend szabályai értel­mében, az austriai birodalom lovagi rangjára legkegyelmesebben föl­emelni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. hó 17 ki legfelsőbb határozata által khuenbergi nemes K h u e n Henrik pénzügyi titkárt a grátzi cs. k. orsz. pénzügyigazgatóságnál cs. k. pénzügyi tanácsos czime és rang­jával legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége Wladissavlevits M. volói con- sulsági ügynöknek az ottoman Medzsidié-rend negyedik osztályú je­lének elfogadására és viselésére legkegyelmesebben engedélyt adni méltóztatott. 0 cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 26-ki legfelsőbb határozata által Kossá József komáromi börtönmestert, dicséretes szolgálati magatartása és több tűz- és vizveszély esetében tanúsított bátor és si­keres magaviseleté elismeréséül arany érdemkereszttel legkegyelme­sebben föidisziteni méltóztatott. A kül-, bel- és igazságügyi ministeriumoknak, a hadsereg főparancs­nokságának s a legfőbb rendőri hatóságnak 1858. december 27-n kelt rendele te, kiható minden koronaországokra, mely által a német szövetséggyülésnek az irodalmi és művészeti tulajdon védelme tárgyában 1856. november 6-n és 1857. martins 12-kén kelt határozatai tétetnek közhírré. * ) *) Birod. tőre.lap 1859. jan. 13-i II. db 6. sz. **) Igazságügyi törvénygyűjtemény 483. sz. ***) Igazságügyi törvénygyűjtemény 897. sz. »***) Igazságügyi törvénygyűjtemény 537. sz. A német szövetséggyülés 1856. november 6-ki ülésében következő határozatot hozott : Az 1837. november 9-kén kelt szövetségi határozat ** ) 2. czikke s az 1845. junius 19-kén kelt szövetségi határozat *** ) által az irodalmi és művészeti müveknek az utánnyomás és gépi többszörözés ellen, nemkülön­ben a különös szövetségi határozatok által szabadalmazás utján egyes meghatározott szerzők műveire nézve engedett oltalom akkép terjesztetik ki, hogy ezen olt^jpm az 1837. november 9-kén kelt szövetségi határozat előtt meghalt szerzők műveire nézve még 1867. november 9-kéig marad érvényes. Jelen szövetségi határozat azonban csak oly müvekre alkalmazandó, melyek jelenleg még az egész szövetségi területben az utánnyomás vagy utánképzés ellen törvények vagy szabadalmak által vannak védve. Továbbá a német szövetséggyülés 1857. martius 12-kén kelt ülésé­ben következő határozatot hozott : Az 1841. april 22-n kelt szövetségi határozat **** ) által a belföldi szerzők szin- és zenemüveinek oltalma végett, azoknak a szövetségi te- rületbeni jogositlan előadása ellen megállapított intézkedések következő­leg terjesztetnek ki : I. Valamely szin- vagy zeneműnek egészben vagy röviditésekkeli nyilvános előadása csak a szerzőnek, örököseinek vagy különbeni jogutód­jainak engedelmével történhetik, mindaddig, míg a mű nyomtatás által közzé nem tétetett. Ezen engedelem megadásárai kizáró jog a szerzőt élet­fogytiglan, örökösét vagy különbeni jogutódját pedig a szerző halála után még tiz évig illeti. II. Azon esetben is, ha valamely szin- vagy zenemű szerzője müvét nyomtatás által közzé teszi, a nyilvános előadás megengedésére! kizáró jogot, magának s örököseinek vagy különbeni jog-utódjainak, egy neve alányomásával ellátott nyilatkozat által fönntarthatja, melynek müve min- denik példányán a czimlapra kell nyomva lennie. — Az ilyes fönntartás magának a szerzőnek egész életidejére s örököseinek vagy különbeni jog­utódjainak javára a szerző halála után még tiz évig marad hatályos. III. A szerzőt vagy jogutódjait mindenki ellen, a ki az ő kizáró jo­gukat, valamely még nyomtatásban közzé nem tett, vagy pedig nyomtatás­ban a II. szám alatt említett nyilatkozattal közzétett szin- vagy zenemű nyilvános előadása által sérti, kárpótlási igény illeti. IV. Ezen kiterjesztett határozatok 1857. julius 1-jétől fogva lépend- nek hatályba. V. Az 1841. april 22-kén kelt szövetségi határozat 1, 2 és 3. szá­mai ennélfogva megszüntet ék, ellenben a 4. szám a kárpótlás tekinteté­ben fönnmarad. Ezen szövetségi határozatok Ö cs. k. Apostoli Felsége által az 1858. december 18-n kelt legfelsőbb hntározványnyal adott fölhatalmazás folytán, oly megjegyzéssel tétetnek közhírré, hogy azoknak rendeletéi, az austriai császárságnak a német szövetséghez nem tartozó koronaorszá­gaiban is, tehát annak egész területében hatályba lépendnek annyiban a mennyiben már a fönnálló törvények által az irodalmi s művészeti tulaj­don bővebb oltalomban nem részesül. Gróf Buol-Schauenstein s. k. Báró Bach s. k. Gróf Nádasdy s. k. ö császári Fensége a hadsereg főparancs­nokságának főnöke helyett : Báró Kempen s. k. k. a. t. n. Teuchert s. k. a. t. n. A vallás- és oktatásügyi minister a pesti cs. k. egyetemi könyvtárnál megürült első őrállomásra Nagy Iván ottani első könyvtári hivataltisztet ki­nevezte. Változások a cs. k. hadseregben. Előléptettek: a hadsegéd! testületben : menteni b. d u M o n_t Alfonz alezredes ezredessé, jelen szolgálati alkalmazásában elölegesen megha­gyatván ; a csendőrségnél: W ö 1 f e 1 Sándor alezredes, az 5. csendőr ezred parancs­noka, ezredessé ; nemes Kendler Ferencz alezredes a 14-ik csendőrezredben, az 1. csendőrezred parancsnokává; tapferheimi nemes Me 1 ezer Ferencz őrnagy, alezredessé a 8-ik csend­őrezredben és Wünsche Karoly első oszt, százados az 1. csendőrezredben őrnagygyá a 9-ik csendőrezredben; a bécsi térparancsnokságnál: Richter József térőrnagy tér-alezredessé és Cent n e r József első oszt, százados, térőrnagygyá. Nyugalmaztalak: lovag Tursky József ezredes a 11. sz. második báni határőrezredben; ezen alezredesek: Kirsch Károly a 6 sz gr. Coronini gy. ezredben ; steinburgi Pildner Gyula az 51 sz. Károly Ferdinand Főhz gy. ezredben: J a s i c h Mihály- a 7. sz. broodi gy. határőrezredben és nordenfeldi B ö h n 1 i c h Ferdinand a bécsi térparancsnokságnál, mind a négyen ezredesi ranggal ad ho­nores ; továbbá ezen őrnagyok : grabensprungi lovag C i v a 11 a r Ferdinand a 32. sz. Fe­rencz Ferdinand Főhg gy ezredben, és rohraui Harr a eh Alajosa 10. sz. po­rosz király- huszárezredben, mindketten alezredesi ranggal ad honores ; végre ezen őrnagyok : lovag Z a r e m b a Antal a 25. sz. b. Mamula gy. ezredben ; Büsch Róbert a 40. sz. b. Kellner gy. ezredben; V o 11 m a r János a 26. sz. Mihály nhg gy. ezredben, és Tekusch Károly a 8. sz Ferdinand Miksa dzsidás ezredben. F. é. mart. 17-n jelent meg és küldetett szét a budai cs. k. egyetemi nyomdából a magyar orsz. kormány lap I. osztályának 4-dik, és a II. osztálynak 3-dik darabja, mind a német egyes, mind az összes kettős kiadásokban. Az I. osztály IV-d. darabjának tartalma : 25. sz. A bel-, pénz-, igazságügyi, továbbá a kereskedelmi, ipar és középí­tészeti ministeriumoknak 1859. január 3-kán kelt rendelete, kiható minden koro­naországokra, a katonai határőrséget kivéve, a bányászati és vaspálya-vállala­tok közötti összeütközéseknek s ebből az élet és tulajdon biztonságára nézve keletkező veszélyeknek meggátlása és elhárítása iránt. 26. sz. A belügymimsteriumnak 1859. január 16-kán kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, az austriai uj gyógyszerárszabás tárgyában. 27. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. január 28-kán kelt kibocsát- ványa, kiható minden koronaországokra, a házalási engedélyek meghosszabbí­tásainak bélyegkezelése iránt. A II. osztály III. darabjának tartalma : 7. sz. Hirdetés a cs. k helytartóság soproni osztályától 1859-diki február 4-kéről, a hadsereg közelebbi kiegészítésére fölszólított korosztályok iránt. 8 sz Hirdetés a cs. k. országos pénzügyigazgatóság budai osztályától 1859 di ki febr. 6 káról, a cs k. dohányjövedékhez beszolgáltatott dohánylevelek 1859. 1860 s 1861. termesztési évekre megállapított beváltási árai iránt. NEMHIVATALOS RÉSZ. Budapest, mart. 31. # (Politikai szemle.) Napról napra világosabbá válik azon tény, bogy Austria — a congressusba beleegyezvén — semmi egyebet nem adott, mint épen ezen beleegyezést, azaz előbbi ellenállásáról lemond­ván, a congressus létrejöttét többé akadályozni nem akarja, de azért valódi „engedmények“ által sem fogja azt könnyíteni. Biztos kútfő­ből tudjuk, miszerint a bécsi kabinet nemcsak az 1815-ki szerződé­sek fönntartását kívánja, hanem még a külön szerződésekre sem tett semmiféle hátráló lépést s igy a kérdés egyszerűen ez : olyan-e Francziaország helyzete, melynél fogva a congressust még i 1 y alak­ban is el k e 11 fogadnia, csak hogy szép szerével az egész affaireből kijusson a nélkül, hogy valódi sikerrel dicsekedhetnék ? vagy pedig egyszerű visszautasítás követendi-e Austria azon nyilatkozatát, misze- szerint ö a congressusban egyedül a fönnálló szerződések alapján részt venni kész. Okunk van hinni, és hiteles bécsi tudósítások megerősíte­nek e hitben, miszerint az utóbbi vélemény a helyesebb, azaz hogy Napóleon császár az Austria által megjelölt alapon nem fogadandja el a congressus egybeléptét. ügy látszik, hogy a dolgok a múlt hét utólsó napjaiban, körül­belül pénteken vagy szombaton rögtön harcziasb fordulatot vettek is­mét, akkor t. i., midőn Párisban az osztrák felelet mibenlétéről jobban értesültek. Először is Cavour gróf tüstént Párisba hivatott; másodszor pedig az egyidöre legalább részben fölfüggesztett hadi készületek új­ból kezdődtek és azóta minden erélylyel folytattatnak. Mind a két irányban néhány érdekes hírrel szolgálhatunk. Jó forrásból halljuk, miszerint Turinban a congressusról csak akkor értesültek, midőn a táviró a „Mónit.“ ebbeli első közleményének hírét hozta oda; vájjon a király és Cavour gróf nem részesült-e k ü- 1 ö n bizalomban, azt nem tudjuk, de a többi ministernek s a turini idegen diplomatiának sejtelme sem vala Oroszország közbenjárásáról és a franczia elfogadásról. A „Moniteur“ czikkét tartalmazó sürgönyt tüstént követé egy másik a franczia kormány részéről, mely a dolog genesisét (úgy látszik a n ép r e számított modorban) adja elő, azt tu­datván, miszerint a congressusi terv elfogadása mulhatlanul szükséges vala, nehogy Francziaország roszakaratról vádoltassék és hogy Europa alapos megvitatás utján ismerkedjék meg azon ügygyei, mely mellett Franczia- és Olaszország fegyvert fogni készül. E sürgöny, melynek tartalma szántszándékkal a legbuzgóbban terjesztetett a kö­zönség közt, egyszersmind megujítá Francziaország jóakaratának nyilvánítását és azon ígéretet, miszerint a császár Piemontot semmi­esetre nem fogja cserben hagyni. Midőn aztán pénteken köztudomá­súvá lett az, hogy Napoleon császár Cavour grófot távirat utján Pá­risba hivatta, végképen eltűnt azon leverő benyomás, melyet a con­gressusi hir első pillanatban a lakosság többségére tett vala. Ha Na­póleon császár — igy okoskodtak — a szárd kormánytól vissza akarna vonulni, ezt kényelmesebben tehetné levelezés utján s nem hívná magához azon ministert , ki a „Sardinia militans“ képviselője. Örömükben már azt is beszélték , miszerint Napó­leon császár Cavourral a két hadsereg mozgalmait akarná „com- bináini“. Cavour gróf, ha jól emlékszünk , valamikor igen de­rék mérnöktb zt volt, hanem azért az „egyesült hadak mozgalmai“ iránt nem ö vele, hanem Lamarmora tábornokkal kellene értekezni. Párisban a kis gróf igen hízelgő fogadtatásban részesült, sőt hallomás szerint a császári párral ki is kocsikázott, és azon kevés kiválasztott, a ki a szárd premier közelébe juthatott (mert úgy szólván senkit sem bocsátott maga (elé azt állítja, miszerint a gróf (daczára annak, hogy miként a turini lapok írták, éjjelenként csak két órát szentel Mor­pheus uramnak ?!) nem csak igen jó színben van, hanem igen derült­nek is látszik, és midőn a császárral folytatott, egy óránál tovább tar­tott igen élénk párbeszéd után a teremből kilépett, „megelé­gedés sugárzók arczairól“. A „Nord“ azt állítja, miszerint a gróf tüstént azt izente haza, hogy Szárdinia a congressusba belép, az „Independance“ ellenben teljesen alaptalannak tartja e hirt, azt tudatván, miszerint Piemont csak akkor és csak úgy fog képviseltetni a congressusban, a mikor és a miként ily képviseltetésben a többi olasz állam is részesülni fog. Majd meglátjuk! A mi a hadikészületeket illeti, azok csakugyan meglepő terje­delmet nyernek ismét Francziaországban. A minap azt jelentették — sőt békejelenségnek is vették, — miszerint négy ezred Afrikába kül­detett ; most kisül, hogy e négy ezred csapat ujoncz vala és hogy he­lyette öt más ezred, még pedig harczedzett katonákból álló (köztük az idegen légió két ezrede) visszahivatott Francziaországba; továbbá a Var-megyei tábor, melyről már több Ízben vala szó (az illető hir mind­annyiszor „prématurée“-nek mondatott) most csakugyan létre jöne; végre száz uj gyalog-zászlóalj alakittatik, és mindez ad majorem con­gressus gloriam ! Már most ítélje meg az olvasó, mennyiben alaposak azon remé­nyek, melyek a congressusi hirekhez csatlakoznak s melyek pél­dául a „Times“ lelkében már annyira megszilárdultak, hogy már a képviselők neveit is akarja tudni. Ismételjük, a mint már teg­nap mondtuk, hogy franczia részről Walewski grófról nincs szó, és hogy Malmesbury lord választatása Angliában épen nem elégítené ki a közvéleményt. Persze kudarezot vallana a két nyugati külügymi- nister, ha a congressusban nem ők képviselnék az illető kormányokat, hacsak netalán a véletlen meg nem ója őket e szégyentől az által, hogy — a congressusból semmi sem lesz 1 Irodalmi termékek olcsó- vagy drágasága. Gyakran panaszkodik az olvasó közönség, hogy a magyar irodalmi termékek drágák, német s más nyelven irt könyveket sok­kal olcsóbbért lehet megszerezni, mint a magyarokat. Némely tár­gyakra nézve van ebben igazság, mert csak a legújabban megjelent könyvek közöl is tudnék néhányat fölmutatni, melynek nagyon az igazi sáfrán mértéke szerint van megszabva az ára. Lehet, hogy aztán béltartalmuk is hasonlít az igazi sáfránhoz. Erről már nem szólok. Más részről ismét az irók és kiadók panaszkodnak, hogy lehe­tetlenség olcsóbb árakat szabni, mert még a mostaniak mellett is na­gyon nehéz a megállhatás. Ebben is van viszonylagos igazság, mert ismét némely magyar könyvek árában oly olcsóságot találunk föl, mely akármely más nyelvű irodalmi termékek mellett is a legalsók közt foglal helyet. Mind a kiadókat , mind kivált az olvasó közönséget illetőleg szolgálatot vélek teljesíteni irodalmunk irányában, ha e tekintetben ez irodalmi ügyet egész őszinteséggel megismertetem, mert a nagy közönség közt bizonyára nagyon kevés egyénnek jut ki az alkalom, hogy ez ügygyei gyakorlatilag megismerkedjék, holott hogy valaki az irodalmi müveket kiállítási becsük szerint mérlegelni tudja, ehhez min­den esetre gyakorlati ismeretre volna szüksége. Mindenekelőtt föl kell említenem azon körülményt, hogy a ma­gyar irodalom egyedül Magyar- és Erdélyországra van szorítva. Külföldön s a birodalom egyéb tartományaiban nyelvünkkel kevés egyén ismeretes, annál fogva irodalmunkkal is kevés foglalkozik. Sőt országunk népessége sem kizárólag magyar. Ennélfogva, bárha azon hat millió lélek, mennyire a részint magyar, részint nyelvünk isme­reténél fogva irodalmunk iránt érdekkel viseltethető közönséget szá­mítói lehet, az irodalmi élvezetre általában elég miveltségü volna, mégis elég tág mezeje mutatkoznék irodalmunknak, kiváltképen az irodalom mezejét mivelök számához arányban : de a miveltség mos tani fokán még sem lehet itt az egyes müvek oly terjedtségére szá­mítani, mint példánl a német, franczia, vagy angol nyelvben, hol a forgalmi mező tiz- húszszorta nagyobb; minélfogva nálunk a kiállítási költségnek csak kevés számú példányok közt kell megoszolnia. Ez legtermészetesebb indoka a sokszor látszó, s talán néha va­lóban is létező ármagasságnak. És kik egyes szakmunkáknál, me­lyek köre természetesen még jobban megszorított, mint az általános irodalmiaké, e körülmény szerint mérsékelve szabják meg az árakat, azok bizonyára nem is kárhoztathatók; bár ez által a túlságosan föl- csigázott árt követelők még sincsenek kimentve. Mennyibe kerülhet egy munkának.kinyomatása, azt nem tájékozó okoskodással, tervelgetéssel, hanem valóságos ténynyel, saját nyo- matási számlámmal mutatom ki. Ugyanis legközelebb megjelent: „Mire nevelje a magyar em­ber gyermekeit“ czimü munkámat, mely már e lapok által is be van mutatva az olvasó közönségnek, saját költségemen nyomattam ki. A munka tizenhat és fél iv, előfizetési ára 1 pforint, bolti ára 1 forint 50 krajezár uj pénzben. Nyomattam 1000 példányt. Az Írói munkán kívül reá tett költségem következő: nyomásdij és papiros ivenként 21 uj forintjával , borítékkal együtt 353 forint 85 krajezár, kötés 15 ft 75 kr, előfizetési ivek nyomtatása és bérmentve széljel küldése 44 ft 10 kr, beérkezett pénzes levelek kihozási postadíja 2 ft 27 kr, széljelküldött csomagok bérmentesítése 26 ft 74 kr, csomagok bepakolásához szükséges pakolópapir, kötőzsinor, peesétviasz 1 ft 49 kr, összeg 444 ft 20 kr. Még ezután bizonyosan szükségesül számít­ható költség, további hirdetésekre, vagy netalán megrendelési ívekre 30 ft, meglevő példányok széljelküldésére s bepakolására szintén leg­kevesebb 30 ft; kiadási főösszeg 504 ft 20 kr. A nyomatott 1000 példányból 500-t saját eladási kezelésemre tartottam meg, másik 500-t könyvárusi útra adtam át. A visszatartott 500-ból részint hírlapoknak, részint barátimnak, kik munkámhoz barátságosan adatokat szolgáltattak, majd némely

Next

/
Thumbnails
Contents