Budapesti Hírlap, 1859. május (99-129. szám)

1859-05-23 / 121. szám

BUDAPESTI HÍRLAP 121—122. sz.hivatalos értesítő. MÁJUS 14. 1859. A telek jegyzőkönyvek közzététele Horvátországban Zágráb megyének modruspotoki és bosziljevoi járásaira és Fiume megyére nézve. ISMÉTELT HIRDETVÉNY. 66 A zágrábi cs. k. telek könyv-igazgatóság által az uj telekkönyveknek Horvátországban­ előhaladó szer­kesztése iránt az 1858. évi november 18-a 22884. szám alatt kelt igazságügyi ministeri rendelet folytán, követke­zők tétetnek közhirré : I. Horvátországban a telekkönyvek behozatala végett a községenkinti helyszínelés már Zágráb megyéhez tartozó modrus-potoki és bosziljevoi járásokban, továbbá Fiume megyében is. Fiume városát s ehhez kebelezett Hozare, Drenova és Plasze községeket kivéve, teljesen megtörtént, s a telekjegyzőkönyvek a hozzájuk tartozó bir­tokrészlet lajstromokkal és vázlatrajzokkal együtt: a) mindazon községekről, melyek a Zágráb megyéhez tartozó modrus-potoki és besz­ljevoi cs. k. járási hivatalok kerületeikben fekszenek, a károlyvári cs. k. telekkönyv-irod­ában ; és b) mindazon községekről, melyek Fiume megyében fekszenek, Fiume városát s a fent emlitett, ehhez a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Körmend, máj. 6 . 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. Az árverési feltételek e bírósági b­e­­szélyükre s költségükre hivatalból fog­dában megtekinthetők. Iván képviseld neveztetni, kihez a to-Körmen­d, május 10-n 1859.­vábbi kézbesítések is történni fognak. Cs. k. szolgabirói hivatal. Az árverési feltételek a cs. k. szol- (1676) (3)gabirói hivatal mint kiadó­ hivatalában 436. A körmendi cs. k. szolgabirói hivatal mint bíróság közhirré teszi, mi­szerint Nagy Juliánna férj. Horváth Jánosné egyház rádóczi lakosnő 61 frt 18 pátra becsült ingóságai s 450 pártra becsült sz e.-rádóczi helységben, s en­nek határában fekvő ház, s 3 hold szán­tóföld illetősége, Weiner Salamon fel­peres kérelme folytán, s évi julius hó 1-ik napján, d. e. 9 órakor első ízben, f. évi aug. hó 1-ső napján, d­e­ 9 óra­kor pedig másodízben nyilvános vég­rehajtási árverés útján,­eladatni fognak. Kijelentetik, hogy a vevő a jószá­gon zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, ha­bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beigtatásnál fogva zálogjogot nyertek­nek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál any­­nyival inkább bejelentsék, minthogy el­lenkező esetben maguknak tulajdonít­sák, ha a vételár felosztása az ő hitük nélkül megtörténend, s ők, a­mennyi­ben a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Az árverési feltételek e bíróságnál megtekinthetők. Végül a venni kívánóknak megha­­gyatik , hogy magukat az árverezési feltételek szerint 10% bánatpénzzel lás­sák el. Körmend, május 12-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1578) (3-3) 1183. A körmendi cs. k. szolgabiró­­ság közhirré teszi, hogy szent-jakabi lakos ifjú Szabó Józsefnek 620 frt 5­0­krra becsült, és Fürst Simon részére teljesített végrehajtás utján lezálogo­t a „.ház, és hozzátartozó belső telek­éa 3/4 va, ... , , , Va, , ' ’ telki állományának, a végrehajtó ké­ 697 A körmendi cs. k. szolgabiroság terme következtében megrendelt nyil­­közhírré teszi, hogy sircyeházi lakos Ivány(^ elárvereztetésére 1859. évi jul. L»5 T. J Z 5-ik napján délelőtti 10 óra első, szük- Kudar János részére esetben pedig f. évi augustus hó utján lezálogolt napján d. e. 10 óra második ha­a helyszínére ki tűzetett. (1586) (3-3) 1435. A szent-mártoni cs. k. szolga­­biróság által ezennel közhirré tétetik, miszerint Gergely Ferencz által 1435. sz. a. Pap Mátyás és neje nagy-baráti kosok ellen benyújtott folyamodásra az utóbb nevezetteknek a nagy-baráti hegyben fekvő 123. számú háza­s hoz­zátartozó szőlleje nyilvánosan elárve­­reztetni elrendeltetett, s az első árve­rezés 1. évi junius hó 30 ik napjára, a második pedig 11­59. évi julius hó 21-ik napjára, d. u. 3 órára kitüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelen­téssel hivatnak meg, hogy az elárve­rezendő birtok becsűjét s az árverési feltételeket a bírósági irodában meg­tekinthetik, s azok mását vehetik, to­vábbá hogy a jószág az első árvere­zéskor nem fog a becsáron alul el­adatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár ere­jéig a bíró utalványozása szerint átvál­lalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig e bíróságnál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül meg­történend, s ők, a­mennyiben a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak megha­­gyatik, hogy m­agukat az árverezési kitételek szerint 10 pret bánatpénzzel lássák el. Sz.-Márton, april 25-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. Avas Ferencznek cattlt, és Jakab teljesített végrehajtás _ _ ^ háza és 3/,„ volt jobbágytelki állomás "“f íf-A Iránalm­a Ir ntrnt. i _ * nyának a végrehajtó kérelme követ­keztében megrendelt nyilvános elárve­­­reztetésére 1859. évi junius hó 11-dik­­ napján, d. e. 10 óra első, szükség ese­­­­tében pedig 1859 évi aug. hó 5 ik nap­­­ján, d. e. 10 óra második időhatárul a helyszínére kitüzetett. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek .­ Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beigtatásnál fogva zálogjogot nyertek­nek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig e bíróságnál any­­nyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdo­nítsák, ha a vételár felosztása az ö­ri magukat ezen jószágra nyilván könyvbei í­rják ng­ k(ji megtörténend, s ők, a meny beigtatásnál fogva zálogjogot nyertek-­ a vételár kimerittetnék, abból nem vélik, hogy ebbeli igényeiket kek i­i k záratni. árverés határnapjáig a bíróságnál any- Mindazon betáblázott hitelezők pedig, nyivat is inkább bejelentsék,m­inthogy, kik nem e bíróság helyén, vagy an­ellenkező esetben maguknak tulajdo­nítsák, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül megtörténend, s ők, a­mennyiben a vételár kimeríttetnék, ab­ból ki fognak záratni. Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e bíróság helyén, vagy an­nak közelében tartják lakásukat, fel­­szólíttatnak, miszerint a vételár el­osztásánál­ jogaik megóvása végett a bíróság helyén felhatalmazottat rendel­jenek, s azoknak nevét és lakását az eladás megtörténte előtt e bíróságnál bejelentsék, mert különben az ő ve­szélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő neveztetni, kihez a további kézbesítések is történni fognak. Az árverési feltételek a bírósági iro­dában megtekinthetők. Körmend, május 12 – 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1577) (3-3) 1186. A körmendi cs. k. szolgabirói hivatal mint bíróság közhirré te­szi, hogy szent-jakabi lakos Sauhammel Já­nosnak 66o­n­tra becsült és Fürst Si­mon részére teljesített végrehajtás ut­nak közelében tartják lakásukat, fel­­szólittatnak, miszerint a vételár el­osztásánál­ jogaik megóvása végett a biróság helyén felhatalmazottat rendel­jenek s az­oknak nevét és lakását az eladás megtörténte előtt e bíróságnál bejelentsék, mert különben az ő ve­szélyük és költségükre hivatalból fog képviselő neveztetni, kihez a további kézbesítések is történni fognak. Az árverési feltételek a cs. k. szolga­birói hivatal mint biróság kiadó-hivata­lában a hivatalos órák alatt megtekint­hetők. Körmend, május 10-n 1859. Cs k. szolgabirói hivatal. (1589) , (3-3) 1955. A miskolczi cs. k. megyei tör­vényszék részéről közhirré tétetik, mi­szerint Fürst A. és Stránszky bécsi kereskedők f. évi 1955. sz. a. benyúj­tott kérelme folytán miskolczi lakos Kun Barna ellen 454 frt 13 pkr kö­vetelés fedezése végett lefoglalt alpe­res előadása szerint még 2700 psrtig behajtható követeléseket tartalmazó ke­reskedési fő könyvének kért elárverez­­tetése a fentebbi követelés valamint 18 osztr. ért forint 98 ki­ujabban iga­zolt költség erejéig megengedtetvén, ennek a helyszínén e cs. k. megyei törvényszék tárgyalási teremében le­endő eszközlésére határnapul 1­59 évi junius 16-ik napja, szükség esetében julius hó 14 ik napja, mindenkor d. e. 9 órára azzal tűzetik ki, hogy az ár­verés csak kész­pénz fizetés mellett, s a becsáron aluli eladás csak a máso­dik árveréskor fog megtörténni. Miskolc­, május 10-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (1592) (3-3) 2417. A kaposvári cs. k. megyei tör­vényszék részéről közhirré tétetik, hogy Schalter József kérelmére kaposvári Simán és Perkovátz társkereskedők 545 frt 57 krra becsült ingóságaik el árverezd­éré f. évi május 23 a reggeli 9 órája tűzetik ki. Kaposvár, april 30-n 1859 Cs. a. megyei törvényszék. ján lezálogolt háza és %« telki álló­ (1579) _ (3­3 ..................­ *—I U 1047. A körmendi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság közhírré teszi, miszerint Jóó Ferencz nádasdi lakos­mányának a végrehajtó kérelme kö­vetkeztében megrendelt nyilvános el­­árvereztetésére 1859. évi ju­ius hó 5-ik napján, d. u. 2 óra első, szükség­ese­­nak ezen helységben fekvő lakháza es tében pedig 1859. évi augustus hó 2-ik­ féltelki állománya Deutsch Fü­löp kör­napján, d. u. 2 óra második időhatárul a helyszínére kitüzetett. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbei beiktatás­nál fogva e jószágra jelzálogjogot nyer­teknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál any­­nyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdo­nítsák, ha a vételár felosztása az ő hi­rük nélkül megtörténend, s ők, a­meny­nyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e biróság helyén, vagy an­nak közelében tartják lakásukat, fel­­szólittatnak, miszerint a vételár elosz­tásánál­ jogaik megóvása végett a bi­róság helyén felhatalmazottat rendel­jenek s azoknak nevét és lakásét az eladás megtörténte előtt e bíróságnál bejelentsék, mert különben az ő ve­szélyük és költségükre hivatalból fog képviselő neveztetni, kihez a további kézbesítések is történni fognak. mendi lakos mint végrehajtató fél ré­szére f. évi junius hó 28-ik napján d. e. 9 órakor másod­ízben tartandó nyil­vános árverés útján szükség e­setében a 710 pártnyi becsáron alul is el fog adatni. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra a nyilvánköny­vekbei beigtatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényei­ket az árverés határnapjáig a bíróság­nál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül megtörténene, s ők a­mennyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e biróság helyén, vagy an­nak közelében laknak, felszóllittatnak, miszerint a vételár elosztá­snák­ jo­gaik védelmezésére e hivatali székhe­lyen meghatalmazottat, nevezzenek, és annak nevét (1571) (3-3 1105. Az ócsai cs. k. szolgabirói hi­vatal által közhirré tétetik, miszerint Deme Mária özv. Sipos Istvánodnak Halász Imre ur elleni követelése fejé­ben lezálogolt, most nevezett Halász Imre urat követelő eg, Halász Gusztáv és Halász Álmos urakat pedig szenve­­dőleg illető, s jogerőre emelkedett íté­letek által megítélt 600 pert és járulé­­kiból álló követelés, 1859. évi junius hó 8-ik, szükség esetében ugyan f. évi unius 22 ik napján, d. e. 9 órakor e bíróság irodájában árverés utján, kész­pénz fizetés mellett, a legtöbbet ígé­rőnek, s pedig az első árverésnél a követelés 9/10-ed részén, vagy azon fe­lül, második árverésnél azonban cse­kélyebb árért is eladatni fog. F.-Dabas, május 9-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (15.-7) : (3)és 2494 A kassai cs. k. orsz törvény­szék részéről közhirré tétetik, hogy Spernovits József ügyvéd ur mint a kassai polgári kórház képviselő­i által f. évi január 18 . 361. sz. attt. és Geörch Amália asszony által folyó évi május 1-n 2540. sz alatt beadott fo­lyamodásuk folytán gróf Sztáray Ti­vadar, Ferdinánd és Victor tulajdo­nukhoz tartozó, és a Kassa városi 513. sz. alatti telek jegyzőkönyvében még 586. és 587. helyszinelési és 434. régi, 64 uj, és 735. régi, 65 uj összeirási számok alatt bevezetett házaiknak, ud­varral és kertekkel együtti végrehajtási közárverezése 5000 és 144 pf­tnyi adós­ságuk miatt elrendeltetvén, annak első határnaput f. évi julius 9 e, második határnapul pedig augustus 13 a rég 9 órája ezen törvényszék épületeiben kitüzetett. Ezen árveréshez a venni szándékozók azon megjegyzéssel hivatnak meg, hogy a 64. sz. a. s 12288 frt 78 a. e. krra becsült ház, udvarral és kerttel együtt, elválasztva a 65. szám alatt fekvő, s­íb­öl írt 3500 kr a. é. becsült háztól különösen, de első határnapon­­ becs­áron alul egyik sem fog eladatni. Miről a venni szándékozók oly meg­jegyzéssel értesittetnek, hogy a becs­kebelezett községeket kivéve a fiumei cs. k. telekkönyv-irodában 1859. évi január 15-től fogva mindenki általi meg­­tekinthetés végett fel fognak táratni. v­.j| Az ezen hirdetvényben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények foganatositása hasonlókép 1859. évi január 15-n kezdődik; s e végre: az a) alatt kijelölt községekre nézve a károlyvári cs. k. járási hivatal, aki alattiakra nézve a fiumei cs. k. megyei törvényszék van rendelve. _ .* A Fiume város, s ehhez kebelezett Hozare, Drenova és Plasze községekben létező nyilvános könyvek előlegesen az eddigi mód szerint folytatandók. Az ezt illető hirdetvény egész­ szövege a „Wiener Zeitung“, továbbá az „Agramer Zeitung“ 1858. évi december 23., 27. és 31-n kelt 293., 295. és 297. számú lapjaiban, végre a „Národne Novi­ne“ 1858. évi december hó 24-n és 31 n kelt 294. és 299. számú, s 1859. évi január 3-n kelt első számú lapjaiban olvasható. Pest, május 18-a-1859. (1682)(2—3) Cs. k. telekkönyv-igazgatóság. Árverések. (1567) (3-3) 1670. A siklósi cs. k. szolgabirói hi­vatal mint bíróság által ezennel köz­hirré tétetik, miszerint siklósi Strausz Ignácz timár­ mester által 1859. évi má­jus 2-n 1670. sz. alatt siklósi izraelita község ellen benyújtott folyamodásra, az utóbb nevezett községnek Siklóson a rácz-utczában álló 147. szám alatti házának, 560 párt tőke, 1858. évi jan. 1-től járó kamat, eddigi 29 frt, úgy újabban okozott 14 forint 97 kv­a. p költségek törlesztése miatt végrehajtási nyilvános elá­vereztetése elrendeltetett, s az első árverezés f. évi julius 5-ik napjára, a másodikra pedig 1859. évi augustus 5-ik napjára, mindenkor d. e. 10 órára kitüzetett.­ Melyre a venni kivánók oly kijelen­téssel hivatnak meg, hogy az elárve­rezendő birtok becsűjét s az árverési feltételeket a bírósági irodában megte­kinthetik , azok mását vehetik, to­vábbá hogy a jószág az első árvere­zéskor nem fog a becsáron alul el­adatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár ere­jéig a bíró utalványozása szerint át­vállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra a nyilván­­könyvekbe a beiktatásnál fogva zálogjo­got nyerteknek vélik, hogy ebbeli igé­nyeiket az árverés határnapjáig a bí­róságnál annyival is inkább bejelent­sék, minthogy ellenkező esetben ma­guknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtör­­ténend, s ők, a­mennyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak megha­gyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint kellő bánatpénzzel lássák el. Siklós, május 5-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. és fárcsát e bíróságnál ____ _____ , bejelentsék, ellenkező esetben az ö­ve-i levelet, valamint az árverési feltétele­­ ket a bíróságnál a rendes hivatalos órákban megtekinthetik. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik, ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a be­iktatásnál fogva e jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt az eladásig annál bizonyosabban be­jelentsék, mert ellenkező esetben ma­guknak tulajdonítják, ha a vételár fel­osztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, a mennyire az által a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak megha­­gyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 10 pret bánatpénzzel lássák el. Kassa, május 6-n 1859. Cs. k. orsz. törvényszék. (1519) (3—3) 1065. A b.-csabai cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által ezennel köz­hírré tétetik, hogy b.-csabai lakos Kle­­ment Mihály csődtömegéhez tartozó 646 frt 80 krra becsült 1468. számú házra nézve a f. évi mártius hó 2-ról 490. számú végzéshez képest a másod árverelés f. évi junius hó 4-n reggeli 9 órakor Csabán a városházánál meg fog tartatni, a midőn a becsáron alul is a legtöbbet ígérő részért le fog tüt­­tetni. Az árverési feltételek a bíróságnál megtekinthetők. B.-Csaba, máj. 4-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1526) (2-3) 1459. A pápai cs. k. szolgabiróság közzé teszi, hogy vagyonbukott Toch Rudolf pápai lakos csődje a hitelezők­kel történt kiegyezése folytán ezen biróság f. évi ápril 15-n kelt 1459. sz. a. végzésével megszüntetett. Egyszersmind a fennebbi egyezség következtében Toch Rudolf által meg­vett Dömjénné-féle Pápa városi 781. sz. a. ház elárverezése megrendeltetett, s teljesítésére első időhatárul f. 1859. junius 17-n d. u. 3 óra, második idő­határul pedig f. évi julius 18-a, d. u. 3 óra kitüzetett. Becsárul 302 frt 40 kr a. é. álla­píttatott meg, melynek 15%-jét az ár­verésnél letenni tartozik. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beikta­tásnál fogva a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jó­szágnak eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező maguknak tulajdoníthatják, felár felosztása az ő hirük nélkül törzífelésére pedig f. évi július 28-ik nap ténik meg, s ha e miatt, a mennyire­­jának, mindenkor délutáni 3 órája a az által­a vételár kimeríttetnék, ki helyszínére kitüzetik, fognak záratni. Az árverési feltételek a bíróságnál Pápa, ápril 15-n 1859. a hivatalos órákban megtekinthetők. Cs. k. szolgabirói hivatal. Végül a venni kívánóknak megha­gyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 36 frt bánatpénzzel (1599) (2—3) 2215. A pápai cs. k. szolgabirói hi­vatal mint biróság részéről ezennel közhirré tétetik, hogy néhai Mogor Fe­rencz volt m.-laki házas zsellér hagya­tékához tartozó, m.-laki helységbeli 63. sz. ház, és annak határában lévő 1 hold 100 □ és 360 pfitra becsült le­gelő-illetőségnek, a veszprémi cs. kir. megyei törvényszék 2215. sz. a. vég­esetben s­zésével elrendelt, első izbeli árveresé­­ha a vé­lsére f. évi junius 8-ik, második árve­r600) 801. biróság által közhirré tétetik, miszerint Ungár Dávid részére Ruzsit Károly ügyvéd által 1859. évi mártius 2-kán 801 szám alatt Gerencsér István ist­­vándi lakos ellen benyújtott folyamo­dására az utóbb nevezettnek Iatván­­don 16. sz. a. fekvő lakháza, és ház­(459*) . (3-3) 50. A nagyméltóságu nagyváradi cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály , , ... . . . . .. . , , f. év és hó 10-n 5009,462. szám alatt helye, mely háznak falai sövényből és kelt rendelete következtében, közhirre szakmával fedve van, a ház végeben tétetik, miszerint Szatmár megye ke lévő /t hold kis telekkel 100 portra ke­g­yen udvari, és Szent-Márton köz becsülve, ennek 87 fr 5 pkr tartozása gy­eki határaiban létező két kincstári törlesztése miatt végrehajtási nyilvános rgj?z jószágok , melyekből az udvari oUr,0rB,t»t2„«k­ „Irendel.«tett. g az első jgggjj jy ?tg || a Bzent.mártont pedig 562 frt 80 krra ujpénzben becsültetett, elárvereztetésük elrendeltetett, s az első árverés f. évi junius hó 20-ik napjára, a második pedig 1859. évi julius hó 25 ik napjára, d. e. 10 órára kitüze­tett.A venni szándékozóknak egyúttal tudtára adatván, hogy az árverési fel­tételek, valamint a becslési okirat e bí­róságnál megtekinthetők. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyertek­nek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál any­­nyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdo­nítsák, ha a vételár felosztása az ő hi­rük nélkül megtörténend, s ők, a meny­nyiben a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak megha­­gyatik, hogy magukat az árverési fel­tételek szerint IC párt bánatpénzzel lássák el. Z.-Egerszeg, márt. 22-n 1859. Cs. k. vár. kik. biróság. (1596) (2-3) A kassai cs. k. orsz. törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy miután f. évi febr. hó 25-n 912. sz. alatt kelt, s hirdetményileg közhirré tett, f. évi május 7-dik napjára kitűzött első ha­táridő alkalmával a lefoglalt, és Pod­­borszki Károlyt és nejét Teréziát, tu­lajdonul illető 9 köbölnyi termésű, köble 1100 Q ölével számítandó, 2824 telekkönyvi sz. a a Csicski nevű dűl­lőben fekvő szántóföld, egy szőllő és mellette lévő rét, 2 köbölnyi 969 Q öl­­nyi termésű, az Alsó Szoros nevű dül­­lőben 4762 sz. a., a végrehajtást kérő pálinka pénztárnak tartozó 261 frt 36 kr és járulékai miatt elrendelt tárgya­lási határnapra, egy venni szándékozó sem jelenvén meg, második határnapul nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek örökáron el fognak adatni. Az Udvari rész-jószágot e követke­­zendők képezik: a) egy újból készült, vessző­kerítés­­sel ellátott 9 hold területű curialis telek, mely egy curialis udvarra, csű­rös, konyha- és gyümölcsös kertre el­osztva magában foglal, egy egészen új­ból készült curialis lakházat, istállót, kocsi­szint és kutat, azon felül még 8 már romlásnak indult taksás lakhá­zakat b) három holdat képező­­ belső ház­­tslkek * c) 91 hold 1200 Q öl szántó, és 34 hold 750 QJ öl kaszálló, több dűlőkben létező külső földek; d) 43 hold 600 Q öl külső, minden évben használható kerti* vagy lanka­földek ; e) három hold füzes; f) 900 æ így öl vizenyős föld ; g) 137 hold erdő, és h) kisebb királyi haszonvételekből évenkint 50 - 60 pártra menő jövedelem. A Sz.t-Mártoni részjószágot továbbá e következők képezik : a) két külön álló belső háztelkek, melynek az egyike 666­­ öleket, má­sika pedig 69- fgy­eleket foglal magá­ban, ezeken két taksásoknak saját lakó­házai léteznek; b) 6 hold 259 □ és 1100 Q elekkel számitva holdját, egy tagban lévő külső szántó- és kaszállóföldek. Minekutána az árverés f. évi junius 15 . az alulirt cs. k. pénzügyi igaz­gatóságnál tartatni fog, tehát felszólít­­tatnak minden venni szándékozók, kik ingatlan javak szerzésére törvényesen feljogosítva vannak, miszerint ezen ár­verésre a fent kijelölt becslési összeg­nek megfelelő 10 percentes, Udvarinál f. évi jan. hó 11-ik napjának, reggeli 10 órája tűzetik ki oly hozzáadással, hogy ha a lezálogolt ingatlan vagyon becsáron t. i. 964 forint a. ért­ el nem adathatik, az becsáron alul is eladandó leend. Kijelentetik, miszerint vevő a jószá­gon jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig, a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Az árverési feltételek e bíróságnál helyben megtekinthetők. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beikta­tásnál fogva a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jó­szágnak eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják,ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül történik meg, s ha e miatt, a mennyire az által a vételár kimerittetnék, ki fognak zá­ratni. Végül­­­ venni kívánóknak megha­­gyatik, hogy magukat az árverési fel­tételek szerint 10% bánatpénzzel lás­sák el. Kassa, május 10-n 1859. Cs. k. orsz. törvényszék, 1597) | | (2—3) Az aradi cs. k. megyei törvényszék­nek folyó évi 1334. és 1335. sz­­. vég­zés folytán közhirré tétetik, miszerint Lichtenstein Ferencz pankotai lakostól biróilag lezálogolt egy 4914 frt 56 pkr értékű, s Pap Simon pankotai gyógy­szerész által elfogadott váltó, Izsó Ist­ván követelésének kielégítése végett, f. évi május hó 28-n harmadszor és utol­jára d. e. 10 órakor, a cs. k. megye­törvényszéki épületben árverés útján el fog adatni. Az árverési feltételek a telekkönyvi hivatalban hivatalos órák alatt megte­kinthetők. Mire a vevők 10 száztéli bánompénz­­zel ellátva meghivatnak. Arad, máj. 16-­ 1859. Cs. k. megyei törvényszék. 1575 frt, Szent-Mártonnál 57 frt 75 kr­uspénzben képező bánompénzzel ellátva a fent kijelölt napon és helyen megje­­lenni szíveskedjenek. Egyébiránt 30 kros bélyeggel, vala­mint a fent kijelölt bánompénzzel el­látott írásbeli ajánlatok­ (Offertek) is az árverési nap előest­éjéig elfogadtat­nak, melyek mindazonáltal még azon nyilvánítást is tartalmazzák, miszerint az ajánlkozónak a vételi feltételek tudva vannak, és ő ezeknek megtartá­sára szórósan kötelezi magát. Az ajánlott összeg az írásbeli aján­latokban mind számokkal, mind pedig betűkkel kijelölendő, végtére pedig ezekhez még egy az ajánlkozónak mind vételjogi, mind vagyonbeli kép­éh­séget tanúsító bizonylat is csatlandó. A feltételek egyébiránt úgy az alul­irt, mint a pesti, aradi és debreczeni Cs. k. pénzügyi igazgatóságoknál, va­lamint a nagyváradi cs. k. orsz. pénz­ügy igazgatósági osztály segéd-hivata­­lok igazgatóságánál hivatalos órákban megtekinthetők. Szatmár, ápril 18-a 1859. Cs. k. orsz. pénzügyigazgatásági osztály. (1544) (3-2) 645. A Szatmár megyei cs. k. tör­vényszék részéről közhirré tétetik, mi­szerint n. károlyi lakos Berman Áb­­­rahám javára, Ternyei József egri la­kostól 1700 pert s járulékai erejéig le­foglalt, s megbecsült ICO kereszt tiszta búza, 94 szekér széna, és négy igás lo­vaknak, bírói árverés utján leendő el­adása megrendelhetett, a ezen árverésre f. évi junius hó 16-ik, és junius 30-ik napjai tűzettek ki, a midőn is ezek lefoglalt ingóságok Egriben a színhe­lyén a legtöbbet ígérőnek kész pénz fizetés mellett, el és által fognak adatni. Szatmár, máj. 7-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék^ (1580) 1 (D-8) 1064. A körmendi cs. k. szolgabiró­­ság közhirré teszi, hogy szent-jakabi lakos Somogyi Mihálynak 39­.) stírra becsült, és Fürst Simon részére ,1­­10- s tiszt végrehajtás utján lezálogolt)(Háza s 5­8 te­ki állományának, a végrehajtó kérelme következtében megrendelt nyil­­vános elárvereztetésére 1859. évi'j ul. 5 ik napján délelőtti 9 óra első szük­­ség esetében pedig 1859. évi augustus 2-ik napján délelőtti 9 óra második határidőül a helyszínére kitüzetetti­"* Egyúttal felhivatnak mindazok, kik ha­bár külön értesítést nem tettek-rá magukat ezen jószágra nyilván könyvbői beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteik­nek vélik, hogy ebbeli igényeiket itta árverés határnapjáig a bíróságnál any­­nyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdo­nítsák, ha a vételár felosztása az ö­­hi­tük nélkül megtörténend, s ők, a­meny­nyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e bíróság helyén, vagy an­nak közelében tartják lakásukat, meg­­szólíttatnak , miszerint a vételár lee­osztásának­ jogaik megóvása végett a bíróság helyén felhatalmazottat rendel­jenek, s azoknak nevét és lakását az eladás megtörténte előtt e bíróságnál bejelentsék, mert különben az ő ve­szélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő neveztetni, kihez a tovább­i kézbesítések is történni fognak. Az árverési feltételek a cs. k. szol­­gabirói hivatal mint biróság kiadó-hi­vatalában a hivatalos órák alatt megt­­ekinthetők. Körmend, május 10-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1605) (1-3) 1614. Az eperjesi és k. megyei tör­vényszék tudatja, miként Olasz Jáno­s mint a gr. Fáy István csődtömeg gond­noka f. évi ápril 1-a 1654. sz. a bea­dott kérvénye folytán báró Luzsénszky Lujza szül. Szirmay grófnő Nagy-Sá­ros mezővárosban fekvő, s az illető te­lekkönyvben 1. sz. alatt elősorolt kö­vetkező részletekből álló birtokának, úgymint: a) Nagy-Sáros mezővárosban 1. sz. a. fekvő ház 12755 frt 37 kr; b) téglavető kemencze 729 frt 3 kr; c) 57. szám alatti korcsma 1209 frt 19 kr; d) urasági kastély 13,862 ft 45 kr ; e) lakház 4750 frt 43 kr; f) kerti lak 2729 frt 22 kr; g) melléképületek 1499 frt 36 kr; h) házi kápolna 775 frt 40 kr ; i) istálló 2053 frt 7 kr; k) korcsma 2078 frt 10 kr; l) 130. sz. alatti ház 3751 frt 22 kr; m) 192. sz. a. malom 3598 frt 30 kr; n) 259. sz alatti ház 439 frt 45 kr; o) 312. sz. alatti korcsma 1573 frt 34 kr; p) 327. sz. alatti korcsmaház 1485 frt 45 kr; g) 33 hold és 950 Q ölnyi belső telek 6260 frt; r) 1­80 hold és 828 Q ölnyi kü­lső­­telki szántóföld ,48,596 frt 35 kr s 82 hold 1380 Q ölnyi rét 9228 frt 30 kr; f) négy erdőrész 14003 frt 26 kr ; összesen 107,794 frt 49 kr pengőpénz­­beni összértékben, kérvényező csődtö­megbe tartozó 6000 pártnyi tőke, 1857. (2—3) lássák el. Pápa, ápril 22-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal.

Next