Budapesti Hírlap, 1859. július (155-184. szám)
1859-07-15 / 169. szám
1859. —169. szám, Előfizetési árak ausztriai értékben. A Hivatal«» Értesítővel együtt. BUDAPESTEN. fr. kr. Egész évre 15 — Fél évre 8 — fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy nőnapra 1 75 A Hivatal«» Értesítő nélkül. fr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 25 Évnegyedre Egy hónapra (A házhozhordásért havontint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban, egyes számára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: gyetem-ntera, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám földszint. A. 31 ki 25 Péntek, julius 15. tr. kr. 14 — 7 — Évnegyedre 4 — Egy hónapra 100 Vidéken bármentes levekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petitkor egyszeri beiktatásnál 8 ujkrajezárjával; kétszerinél 7 és háromszorinál 6 ujkrajezárjával e.ám ittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos árméret,alt is engedtetik. A beigtatási bélyegdíj mindannyiszor 30 ujkr. Mindenemű hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek föl. A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át A Hivatalos Értesítő nélkül. Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkinti postai küldéssel.) EA Hivatal«» Érte. Hűvel együtt tr. kr. ■ évre 19 — évre 10 — , fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónap a 210 Egész évre Fél évre HIVATALOS RÉSZ. 41. sz. hadseregparancs. Igaz jogomra támaszkodva, a szerződések szentségéért harczra keltem, számítva népeim lelkesedésére, hadseregem vitézségére és Austria természetes szövetségeseire. Népeimet minden áldozatra készeknek találtam ; a véres harczok újólag megmutaták a világ előtt vitéz hadseregem nemes bátorszivetségét és halálmegvetését, mely kisebb számban harczolva, miután ezernyi tisztek és katonák köteles hűségüket halállal pecsételék, erőben és bátorságban megtöretlenül örömmel néz eléje a harcz folytatásának. Szövetséges társak nélkül csak a politika kedvezőtlen viszonyai előtt hátrálok, melyekkel szemben mindenekelőtti kötelességemmé válik, hogy katonáim vérét, valamint népeim áldozatait sikertelenül igénybe ne vegyem. Békét kötök, azt a Mincio-vonalra alapítva. Legteljesb szivemből köszönetet mondok hadseregemnek, mely újólag megmutatá, hogy jövő harczoknál reá föltétlenül számolhatok. Verona, jul. 12. 1859. Ferencz József s. k. 40. sz. hadsereg parancs. A castenedolói s montebellói ütközetekben magukat különösen kitüntetett egyénekről utólagosan Elém terjesztett jelentések folytán földtzitem . Lipótrendem kiskeresztjével: Rupprecht Henrik vezérőrnagyot Castenedolónak vitéz tetteiért ; harmadosztályú vaskoronarendemmel; báró Bourguignon Szaniszló őrnagyot a főszállásmesteri törzsnél és gróf Welsersheimb Otto őrnagyot, az 59. sz. Rainer Főherczeg gyalogezrednél; gr. Hardenberg Károly századost a 12. sz. gr. Haller huszárezrednél; Kasprzycki alhadnagyot a 41. sz. b. Kellner gyalogezrednél, mindnyájokat a Castenedolónál maguk kitüntetéséért, továbbá : lovag Appel János őrnagyot a 12. sz. vacant dzsidásezrednél; ezirkálócsapat-parancsnoki minőségben tanúsított vitézsége és óvatosságáért ; a fölebbnevezettek mindegyikét dijelengedés mellett; katonai érdemkereszttel díszítem föl: Schmidt Mihály őrnagyot a 61. sz. báró Zobel gyalogezrednél ; a következő századosokat :gr. Ysenburg Ferdinándot a 41. sz. b. Kellner gyalogezrednél s lovag Latterer Józsefet a főszállásmesteri törzsnél; a következő főhadnagyokat: Schwarz Antalt a 19. vadászzászlóaljnál s Melczer Bélát a 12. sz. gr. Haller huszárezrednél; továbbá Burián Ferencz alhadnagyot a 19-ik vadászzászlóaljtól, kik Gastenedolónál tünteték ki magukat; valamint: a következő századosokat: b. Skrbensky Károlyt, a 12. sz. vacant dzsidásezrednél s Seidl Józsefet,az Én Nevemet viselő 1. sz. huszárezrednél, továbbá: Zylewicz Edvárd alhadnagyot az 5. sz. b. Stwrtnik tüzérezrednél, Rivoltella- 8 Castelgoffredonál érdemteljes maguk viseletéért, végre Khiebach Alajos alhadnagyot, a 3-ik vadászzászlóaljnál Montebellónáli maga kitüntetéséért. A koronás arany érdemkereszttel földiszitem : Frosek Péter tndor ezredi orvost a 3-ik vadászzászlóaljnál, Montebellónál, elszánt s óvatos működéséért, s az arany érdemkereszttel Kremliczka Alajos fősebészt a 12. sz. vacant dzsidás ezrednél, Rivoltella s Castelgoffredonáli szolgálataiért. Eckert Edvárd alezredesnek s a 19-ik vadász-zászlóalj parancsnokának, ki Castenedalónál tünteté ki magát, s Sonntag Ágoston századosnak a hadmérnöki törzsnél, ki Ferrarában különös óvatosságot s erélyt tanúsított, dicsérő elismerésemet fejezem ki. Verona, jul. 7-én 1859. Ferencz József s. k. , cs. k. Apostoli Felsége Liechtenstein Edvárd herczeg altábornagyot s a 2-ik hadtest parancsnokát, a magentai csatábani különös maga kitüntetéséért az első osztályú vaskoronarenddel legkegyelmesebben földisziint méltóztatott. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztettek s előléptettek: gróf Corti Ferencz ezredes, a hadmérnöki törzsnél, vezérőrnagygyá s palmanuovai várparancsnokká; báró Rummerskirch Gusztáv ezredes s az 58. sz. István Főherczeg gyalogezred parancsnoka, vezérőrnagygyá s dandárnokká; a 11. sz. szász koronaherczeg gyalogezredben ; Dagnen Lajos őrnagy alezredessé sternburgi Thour Armin elsőosztályú százados, őrnagygyá , a 14. sz. hessen - nagyherczeg gyalogezredben : warensbergi b. Schütte Adolf alezredes, ezredessé s ezredparancsnokká s Józsa Sándor elsőosztályu százados őrnagygyá, a 19. sz. Rudolf Koronaherczeg gyalogezredben : Reznicsek Károly őrnagy, gránátos-zászlóaljparancsnokká ; továbbá Zollern Ferencz s nemes Rath Károly, első osztályú századosok, őrnagyokká ; a 39. sz. Dom Miguel gyalogezredben ,freibergswalli nemes Kocziczka Sándor s Krautwald József első osztályú századosok őrnagyokká; a 2. sz. otocsáni határ gy. ezredben: Bach Natalis első oszt. százados, a 3. sz. ogulini határ gyalog ezredtől őrnagygyá; a 8. sz. gradiskai határ gyalog ezredben: Francz Frigyes alezredes, másod ezredessé; a 11. sz. 2-ik báni határ gyalog ezredben: freyenwaldi Degoricia Károly őrnagy a 2. sz. otocsáni határ gyalog ezredtől alezredessé s Mirlovics Ádám első osztálya százados őrnagygyá. A vadász csapatnál: Standnar Ödön első osztálya százados az 5-diktől őrnagygyá s a 7-ik vadászzászlóalj parancsnokivá; Kuhn Ágoston első osztálya százados a 2-iktől őrnagygyá s a 18-ik vadászzászlóalj parancsnokává; Ballarini Károly őrnagy, a 18-ik vadászzászlóalj parancsnoka, hasonló minőségben a 2-ik vadászzászlóaljhoz tétetett át; az 0 cs. k. Apostoli Felsége legmagasb nevét viselő 1. sz. huszárezredben Stamborsky Károly első osztálya százados, őrnagygyá; a 12. sz. Sándor württembergi herczeghuszárezredben: b. Ramberg Victor első osztálya százados őrnagygyá; az utász-s flottilla-testnél: grünbali Mayerhofer Károly alezredes ezredessé; a katonai mérnöki földrajzi testnél: Pechmann Edvárd őrnagy alezredessé s Grünner Károly első osztályú százados őrnagygyá; lovag Wiederkhein Lipót alezredes észtes herczegi szolgálatban mint őrnagy újra fölvétetik a cs. k. hadseregbe. Nyugdijaztattak: waterplieti lovag We- franneman Károly vezérőrnagy; BakowskyJózsef ezredes s palmanuovai várparancsnok; b. Burrette Tivadar, hajdani milánói térezredes. Zuccarelli János őrnagy az 51. sz. Károly Ferdinánd Főherczeg gyalogezredben. Községtörvény. MÁSODIK RÉSZ. Községi szerkezet. Harmadik ceim. Vidéki községi rendtartás. Második fejezet. A községi képviseletről. (Folytatás.) 284. §. A községfőnök s a községi elöljáróság többi tagjai, hivatalba lépésük alkalmával, a Császár iránti hűséget és engedelmességet s köteles-ségeiknek lelkiismeretes teljesítését az elöl- járó hatóság főnökének vagy kirendeltjének kezébe, magában a helységben s a községi választmány előtt esküvel kötelesek fogadni. A választmányi tagok ugyanazt fogadják eskü helyetti kézadással a községfőnök kezébe, az egybegyűlt községi választmány előtt. 285. §. A községfőnök a helyettest beszólitja s vele a kiszabott fogadmányt (284. §.) letéteti: a) ha a községi választmányban vagy a kirendeltek létszámában valamely hely a hivatalidő elteltén kívüli más okból ürül meg, vagy b) ha valamely választmányi tag vagy kirendelt hivatala gyakorlásában csak múlólag akadályoztatik s a körülmények ezen két eset közöl (a, b) mind a kettőben szükségessé teszik, miszerint a megürült állomás betöltéséről vagy annak ideiglenes helyettezéséről gondoskodás történjék. Ezen esetek közöl az elsőben (a) a beszólított helyettes választmányi taggá vagy kirendeltté neveztetik ki, de csak azon időre, mely annak hivatalidejéből, a kinek helyét a helyettes pótolja, még el nem telt. A második esetben (b) a helyettes alkalmazása csupán mulólagos s a helyettes beszólitásának oka elenyészvén, megszűnik. A község választmányba való beszólítás, az erre nézve kinevezett helyettesekből a sorshúzás eredménye szerint történik. Ellenben a kirendeltek helyetteseinek beszólítása, a kirendeltek számára a 262. §. folytán választott helyettesekből, s ez utóbbiak között a szavazatok számának sorrende szerint, a melyek által választottak, a szavazatok egyenlő száma mellett pedig, a sorshúzás eredménye szerint történik. 286. §. A községfőnökök és a kirendeltek három évre, a választmányi tagok és helyettesek pedig hat évre neveztetnek ki. Azon községi képviselet kinevezése után, mely a jelen törvény foganatosítása végett, vagy jövőben a községi képviselet teljes feloszlása után történik, minden három év elteltével, a választmányi tagoknak, kirendelteknek és helyetteseknek fele kilépend. A kilépés jelen törvény foganatosítása után először, vagy ha jövőben a választmány teljesen feloszlattatnék, annak teljes megnyitása után, oly módon történik, hogy a valamely választóosztály által választott választmányi tagok fele a sorshúzás eredménye szerint lépend ki. Jövendőre pedig a fennebbi eseteken kívül, a kilépendők a hivatalidő eltelte által jelöltetnek ki. A kilépők, ha azt valamely törvényes akadály nem gátolja, mindig újraválaszthatók. 287. §. A községfőnöknek s a kirendelteknek állandóan a községben kell tartózkodniok. 288. §. Különös rendeletek által határoztatik meg, hogy a községfőnök hivatalának mely külső jeleit kapja, s hogy őt, nemkülönben a községelőljáróság többi tagjait mely tiszteletbeli előjogok illessék. 289. §. A választmányi tag hivatala fizetéstelen. A községfőnök a katonai beszállásozástól és az előfogatszolgáltatástól mentes, és a kirendeltek, továbbá a községfőnöknek az egyes községi járásokra nézve (203. §.) kinevezett segédei, a köz- és községi czélokra teendő munkáktól s azoknak megváltásától mentesek. A mennyiben a községfőnöknek s a kirendelteknek a törvény által engedett előnyök fáradozásukért elegendő kárpótlást nem nyújtanak, a község határozata által megállapítandó, hogy mely jutalmat kell-e azoknak készpénzben vagy természeti illetékekben kapniuk. A községfőnököt, valamint a kirendelteket, az ügyvitellel egybekapcsolt készpénzbeli kiadásokért, a községi pénztárból mindenesetre megfelelő kárpótlás illeti. Díjak és mellékilletékek húzása a községi választmány és elöljáróság tagjainak tiltatik. 290. §. A községfőnök helyét, időnkénti akadályoztatása esetében az első kirendelt pótolja. 291. §. Ha valamely választmányi vagy elöljárósági tag tekintetében oly körülmény jő körbe, mely eredetileg annak kinevezését gátolta volna, vagy ha ezen körülmény, amennyiben az már a kinevezés előtt létezett volna, kitudódik, azon választmányi vagy elöljárósági tag hivatalát elveszti, s a községnek az ilyen körülmény előidézése vagy eltitkolása által okozott minden kárért felelős marad. 292. §. Ha a választmány vagy elöljáróság valamely tagja a 129. §. a) bet. alatt elősorolt büntetésre méltó cselekvények valamelyike miatt vizsgálat alá kerül, vagy ha vagyonára csőd nyittatik, az mindaddig, míg a büntető eljárás vagy a csődtárgyalás tart, hivatalát nem folytathatja. 293. §: A községi elöljáróság tagjai az arra hivatott hatóság határozata által hivatalukból kitétethetnek, ha a hivatali hűség megszegésével vagy ismételt intések daczára hivatali kötelességeik elhanyagolásával terhelvék. 294. §. Ha valamely községben a választmányi tagok és kirendeltek között egyes helyek megürülésének esetei oly gyakran fordulnának elő, hogy a helyettesek összes száma még a választás időszaki megújítása előtt (286. §.) egészen kimeríttetnék, az erre hivatott hatóság köteles meghatározni, váljon a legközelebbi nyitó választásig terjedő időköz hosszára való tekintettel, rendkívüli kiegészítő választás tartandó-e, vagy pedig a rendezett községigazgatás biztosítása végett mely más intézkedés teendő. Harmadik fejezet. A községi választmány hatályosságáról. 295. §. A jelen törvény II. rész H. czim negyedik fejezetében foglalt elvek a községi választmány hatályosságára nézve is zsinórmértékül veendők. 296. §. A községi választmány évenként kétszer rendes gyűlésre gyűl össze,jelesen a megelőző évi számadás megbírálása és a legközelebbi évi költségvetés megállapítása végett. Ezen két gyűlésben tárgyalandók azon más ügyek is, melyek fölött a választmány tartozik határozni. 297. §. Szükség esetében a választmány rendkívüli gyűlésre hivathatik össze. Ezen összehívás csak a községfőnök által, vagy annak akadályoztatása esetében annak helyettese által, avagy az elöljáró hatóság meghagyása folytán is történhetik. Minden gyűlés, mely ily előleges egybehíváson nem alapul, törvénytelen, s a hozott határozatok érvénytelenek. Az elöljáró hatóság minden rendkívüli gyűlés egybehivásáról, melyre nem maga adott meghagyást, értesítendő: 298. §. A gyűlésekben a községfönök s akadályoztatása esetében helyettese elnököl. Minden tárgyalás, melyben ez figyelemben nem tartatik, érvénytelen. 299. §. A községi válaszmányban a szavazás mindig szóval történik. 300. §. A községi választmány nem határozhat, ha tagjainak legalább is kétharmadrésze nincs jelen, melynél, ha a választmány tagjainak száma hárommal teljesen nem osztható, a fönnmaradó töredék egésznek számittatik s a két harmadrészhez adatik. Ha a választmányi tagok ezen számának hiánya miatt a tanácskozás meg nem történhetik, az említett körülmény világos előadása mellett a gyűlés hirdetendő, melyre a választmányi tagok helyettesei is meghívandók. A községfőnöknek egyszersmind jogában áll, minden oly meg nem jelent választmányi tag ellen, aki kimaradását kellőleg igazolni nem képes, egytől tíz forintiglani bírságot szabni. A bírság a község pénztárába foly. Ha valamely tovább nem halasztható ügy, a határozási képességre megkívántató számú szavazók hiánya miatt, még új gyűlésben, a helyettesek és a döntő szavazattal bíró kirendeltek meghívása mellett sem vétethetnék tárgyalás alá, a községfőnök, a kimaradt tagok ellen az említett bírság kiszabhatásának fönnmaradása mellett, a jelenlevők által tett indítványt, az elöljáró hatóság elé köteles terjeszteni az ügy eldöntése végett. Negyedik fejezet. A községi elöljáróság s a községi hivatalnokok és szolgák hatályosságáról. 301. §. A községfőnök a községnek feje. Ily minőségben iránta a községben mindenki tisztelettel s a törvények és felsőbb rendeletek foganatosítása tekintetében engedelmességgel tartozik. 302. §. A községi elöljárósághoz utasított ügyek tekintetében a községfőnök alatt állanak : 1. A községi képviselők sorábóli kirendeltek, és 2. A szükséghez képest, községi hivatalnokok, segédek és szolgák, bizonyos ügyágakra vagy működésekre nézve. 303. §. Ha valamely helyközség két vagy több kiterjedt’ helységből áll, vagy ha általában a község határa valamely messze nyúló téren s tetemes távolságban szétoszló sok lakhelyekre kiterjed, ezen község az elöljáró hatóság jóváhagyásával, a hely rendőrségi s más helybeli ügyek könnyebb ellátása végett, községi járásokra osztathatik. Minden ily községi járásra nézve, melyben a községfőnöknek hivatali székhelye nem létezik, a községfőnök segéde rendelendő ki, aki a községfőnök felügyelése és vezérlete alatt az említett ügyeket ott maga köteles ellátni. Erre legközelebb a községi járásban vagy annak közelében lakó kirendelteket kell alkalmazni. Ha azonban a kirendeltek közöl egy sem laknék a községi járásban vagy annak közelében, a