Budapesti Hírlap, 1859. július (155-184. szám)

1859-07-15 / 169. szám

1859. —169. szám, Előfizetési árak ausztriai értékben. A Hivatal«» Értesítővel együtt. BUDA­PESTEN. fr. kr. Egész évre 15 — Fél évre 8 — fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy nőnapra 1 75 A Hivatal«» Értesítő nélkül. fr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 25 Évnegyedre Egy hónapra (A házhozhordásért havontint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban, egyes szám­ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: gy­ete­m-ntera, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám föld­szint. A. 3­1 ki 25 Péntek, julius 15. tr. kr. 14 — 7 — Évnegyedre 4 — Egy hónapra 1­00 Vidéken bármentes lev­­ekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petitkor egyszeri beiktatásnál 8 ujkrajezárjával; kétszeri­­nél 7 és háromszorinál 6 ujkrajezárjával e­­.ám itta­tik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármér­e­t,alt is engedtetik. A be­­igtatási bélyegdíj mindannyiszor 30 ujkr. Mind­enemű hirdetések a kiadó­hivatal­ban vétetnek föl. A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át A Hivatalos Értesítő nélkül. Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkinti postai küldéssel.) EA Hivatal«» Érte. Hűvel együtt tr. kr. ■ évre 19 — évre 10 — , fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónap a 2­10 Egész évre Fél évre HIVATALOS RÉSZ. 41. sz. hadsereg­­parancs. Igaz jogomra támaszkodva, a szerződések szentségéért harczra keltem, számítva népeim lelkesedésére, hadseregem vitézségére és Austria természetes szövetségeseire. Népeimet minden áldozatra készeknek találtam ; a véres har­­czok újólag megmutaták a világ előtt vitéz hadseregem nemes bátor­­szivetségét és halálmegvetését, mely kisebb számban harczolva, miu­tán ezernyi tisztek és katonák köteles hűségüket halállal pecsételék, erőben és bátorságban megtöretlenül örömmel néz eléje a harcz foly­tatásának. Szövetséges társak nélkül csak a politika kedvezőtlen vi­szonyai előtt hátrálok, melyekkel szemben mindenekelőtti kötelessé­gemmé válik, hogy katonáim vérét, valamint népeim áldozatait siker­telenül igénybe ne vegyem. Békét kötök, azt a Mincio-vonalra alapítva. Legteljesb szivem­ből köszönetet mondok hadseregemnek, mely újólag megmutatá, hogy jövő harczoknál reá föltétlenül számolhatok. Verona, jul. 12. 1859. Ferencz József s. k. 40. sz. hadsereg parancs. A castenedolói s montebellói ütközetekben magukat különösen kitüntetett egyénekről utólagosan Elém terjesztett jelentések folytán földt­zitem . Lipótrendem kiskeresztjével: Rupprecht Henrik vezérőrnagyot Castenedolónak­ vitéz tet­teiért ; harmadosztályú vaskoronarendemmel; báró Bourguignon Szaniszló őrnagyot a főszállásmes­­teri törzsnél és gróf Welsersheimb Otto őrnagyot, az 59. sz. Rainer Főherczeg gyalogezrednél; gr. Hardenberg Károly századost a 12. sz. gr. Haller huszárezrednél; Kasprzycki alhadnagyot a 41. sz. b. Kellner gyalog­ezrednél, mindnyájokat a Castenedolónál­ maguk­ kitüntetéséért, to­vábbá : lovag Appel János őrnagyot a 12. sz. vacant dzsidásezrednél; ezirkálócsapat-parancsnoki minőségben tanúsított vitézsége és óvatos­ságáért ; a fölebbnevezettek mindegyikét dijelengedés mellett; katonai é­r­d­e­m­k­e­r­e­s­z­tt­e­l díszítem föl: Schmidt Mihály őrnagyot a 61. sz. báró Zobel gyalogez­rednél ; a következő századosokat :gr. Ysenburg Ferdinándot a 41. sz. b. Kellner gyalogezrednél s lovag Latterer Józsefet a főszállásmesteri törzsnél; a következő főhadnagyokat: Schwarz Antalt a 19. vadász­zászlóaljnál s Melczer Bélát a 12. sz. gr. Haller huszárezrednél; to­vábbá B­u­r­i­á­n Ferencz alhadnagyot a 19-ik vadászzászlóaljtól, kik Gastenedolónál tünteték ki magukat; valamint: a következő századosokat: b. Skrbensky Károlyt, a 12. sz. vacant dzsidásezrednél s Sei­dl Józsefet,az Én Nevemet viselő 1. sz. huszárezrednél, továbbá: Zylewicz Edvárd alhadnagyot az 5. sz. b. Stwrtnik tüzér­­ezrednél, Rivoltella- 8 Castelgoffredonál­ érdemteljes maguk visele­­téért, végre Khiebach Alajos alhadnagyot, a 3-ik vadászzászlóaljnál Montebellónáli maga kitüntetéséért. A koronás arany érdemkereszttel földiszitem : F­r­o­s­e­k Péter tndor ezredi orvost a 3-ik vadászzászlóaljnál, Monte­­bellónál, elszánt s óvatos működéséért, s az arany érdemkereszttel Kremliczka Alajos fősebészt a 12. sz. vacant dzsidás ezrednél, Rivoltella s Castelgoffre­­donáli szolgálataiért. Eckert Edvárd alezredesnek s a 19-ik vadász-zászlóalj pa­rancsnokának, ki Castenedalónál tünteté ki magát, s Sonntag Ágoston századosnak a hadmérnöki törzsnél, ki Ferrarában különös óvatosságot s erélyt tanúsított, dicsérő elismeré­semet fejezem ki. Verona, jul. 7-én 1859. Ferencz József s. k. , cs. k. Apostoli Felsége Liechtenstein Edvárd herczeg altábornagyot s a 2-ik hadtest parancsnokát, a magentai csatábani különös maga­ kitü­ntetéséért az első osztályú vaskoronarenddel legke­gyelmesebben földisziint méltóztatott. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztettek s előléptettek: gróf Corti Ferencz ezredes, a hadmérnöki törzsnél, vezérőrnagygyá s palmanuo­­vai várparancsnokká; báró Rummers­kir­ch Gusztáv ezredes s az 58. sz. István Főherczeg gyalogezred parancsnoka, vezérőrnagygyá s dandárnokká; a 11. sz. szász koronaherczeg gyalogezredben ; D­a­g­n­e­n La­jos őrnagy alezredessé sternburgi Thour Armin első­osz­tályú százados, őrnagygyá , a 14. sz. hessen - nagyherczeg gyalogezredben : warens­­bergi b. Schütte Adolf alezredes, ezredessé s ezredparancs­nokká s J­ó­z­s­a Sándor elsőosztályu százados őrnagygyá, a 19. sz. Rudolf Koronaherczeg gyalogezredben : Reznicsek Károly őrnagy, gránátos-zászlóaljparancsnokká ; továbbá Zollern Ferencz s nemes R­a­t­h Károly, első osztályú századosok, őrna­gyokká ; a 39. sz. Dom Miguel gyalogezredben ,freibergswalli nemes Kocziczka Sándor s Krautwald József első osztályú századosok őrnagyokká; a 2. sz. otocsáni határ gy. ezredben: Bach Natalis első oszt. százados, a 3. sz. ogulini határ gyalog ezredtől őrnagygyá; a 8. sz. gradiskai határ gyalog ezredben: F­r­a­n­c­z Frigyes alezredes, másod ezredessé; a 11. sz. 2-ik báni határ gyalog ezredben: freyenwaldi Degoricia Károly őrnagy a 2. sz. otocsáni határ gyalog ezredtől alezredessé s Mir­lovics Ádám első osztálya százados őrnagygyá. A vadász csapatnál: Standnar Ödön első osztálya százados az 5-diktől őrnagygyá s a 7-ik vadászzászlóalj parancsnokivá; Kuhn Ágoston első osztálya százados a 2-iktől őrnagygyá s a 18-ik vadászzászlóalj parancsnokává; Ball­arini Károly őrnagy, a 18-ik vadászzászlóalj parancs­noka, hasonló minőségben a 2-ik vadászzászlóaljhoz tétetett át; az 0 cs. k. Apostoli Felsége legmagasb nevét viselő 1. sz. hu­szárezredben Stamborsky Károly első osztálya százados, őr­­nagygyá; a 12. sz. Sándor württembergi herczeghuszárezredben: b. Ram­­b­e­r­g Victor első osztálya százados őrnagygyá; az utász-­s flottilla-testnél: grünbali Mayerhofer Károly alezredes ezredessé; a katonai mérnöki földrajzi testnél: Pechmann Edvárd őr­nagy alezredessé s Grünner Károly első osztályú százados őr­­nagygyá; lovag Wiederkhein Lipót alezredes észtes herczegi szolgálatban mint őrnagy újra fölvétetik a cs. k. hadseregbe. Nyugdijaztattak: waterplieti lovag We- f­ranneman Károly vezérőrnagy; Bakowsky­­József ezredes s palmanuovai várparancsnok; b. Burrette Tivadar, hajdani milánói térezredes. Zuccarelli János őrnagy az 51. sz. Károly Ferdinánd Fő­herczeg gyalogezredben. Községtörvény. MÁSODIK RÉSZ. Községi szerkezet. Harmadik ceim. Vidéki községi r­en­d­t­a­r­t­á­s. Második fejezet. A községi képviseletről. (Folytatás.) 284. §. A községfőnök s a községi elöljáró­­ság többi tagjai, hivatalba lépésük alkalmával, a Császár­ iránti hűséget és engedelmességet s köteles-­­­ségeiknek lelkiismeretes teljesítését az elöl-­­ járó hatóság főnökének vagy kirendeltjének kezébe, magában a helység­ben s a községi választmány előtt esküvel kötelesek fogadni. A választmányi tagok ugyanazt fogadják eskü helyetti kézadással a községfőnök kezébe, az egybegyű­lt községi választmány előtt. 285. §. A községfőnök a helyettest beszólitja s vele a kisza­bott fogadmányt (284. §.) letéteti: a) ha a községi választmányban vagy a kirendeltek létszámában valamely hely a hivatalidő elteltén kívüli más okból ürül meg, vagy b) ha valamely választmányi tag vagy kirendelt hivatala gyakorlá­sában csak múlólag akadályoztatik s a körülmények ezen két eset közöl (a, b) mind a kettőben szükségessé teszik, miszerint a megürült állomás betöltéséről vagy annak ideiglenes helyettezéséről gondoskodás történjék. Ezen esetek közöl az elsőben (a) a beszólított helyettes választmányi taggá vagy kirendeltté neveztetik ki, de csak azon időre, mely annak hivatalidejéből, a kinek helyét a helyettes pótolja, még el nem telt. A második esetben (b) a helyettes alkalmazása csupán muló­­lagos s a helyettes beszólitásának oka elenyészvén, megszűnik. A köz­­sé­g választmányba való beszólítás, az erre nézve kinevezett helyettesek­ből a sorshúzás eredménye szerint történik. Ellenben a kirendeltek helyetteseinek beszólítása, a kirendeltek számára a 262. §. folytán választott helyettesekből, s ez utóbbiak között a szavazatok számának sorrende szerint, a melyek által választottak, a szavazatok egyenlő száma mellett pedig, a sorshúzás eredménye szerint történik. 286. §. A községfőnökök és a kirendeltek három évre, a választmányi tagok és helyettesek pedig hat évre neveztetnek ki. Azon községi képviselet kinevezése után, mely a jelen törvény foganatosítása végett, vagy jövőben a községi képviselet teljes feloszlása után történik, minden három év elteltével, a választ­mányi tagoknak, kirendelteknek és helyetteseknek fele kilépend. A kilépés jelen törvény foganatosítása után először, vagy ha jövő­ben a választmány teljesen feloszlattatnék, annak teljes megnyitása után, oly módon történik, hogy a valamely választó­osztály által választott vá­lasztmányi tagok fele a sorshúzás eredménye szerint lépend ki. Jövendőre pedig a fennebbi eseteken kívül, a kilépendők a hivatalidő eltelte által jelöltetnek ki. A kilépők, ha azt valamely törvényes akadály nem gátolja, mindig újraválaszthatók. 287. §. A községfőnöknek s a kirendelteknek ál­landóan a községben kell tartózkodniok. 288. §. Különös rendeletek által határoztatik meg, hogy a község­­főnök hivatalának mely külső jeleit kapja, s hogy őt, nemkülön­ben a községelőljáróság többi tagjait mely tiszteletbeli előjogok illessék. 289. §. A választmányi tag hivatala fizetéstelen. A községfőnök a katonai beszállásozástól és az előfogatszolgáltatástól mentes, é­s a kirendeltek, továbbá a községfőnöknek az egyes községi járásokra nézve (203. §.) ki­nevezett segédei, a köz- és községi czélokra teendő munkáktól s azok­nak megváltásától mentesek. A mennyiben a községfőnöknek s a kirendelteknek a törvény által engedett előnyök fáradozásukért elegendő kárpótlást nem nyújtanak, a község határozata által megállapítandó, hogy mely jutalm­at kell-e azoknak készpénzben vagy természeti illetékekben kapniuk. A községfőnököt, valamint a kirendelteket, az ügyvitellel egybe­kapcsolt készpénzbeli kiadásokért, a községi pénztár­ból mindenesetre megfelelő kárpótlás illeti. Díjak és m­el­l­ékille­tékek húzása a községi választmány és elöljáróság tagjainak tiltatik. 290. §. A közs­égfőnök helyét, időnkénti akadályoztatása esetében az első kirendelt pótolja. 291. §. Ha valamely választmányi vagy elölj­áró­­s­á­g­i tag tekintetében oly körülmény jő körbe, mely eredetileg annak kinevezését gátolta volna, vagy ha ezen körülmény, a­mennyiben az már a kinevezés előtt létezett volna, kitudódik, azon választmányi vagy elöl­­járósági tag hivatalát elveszti, s a községnek az ilyen körülmény előidé­zése vagy eltitkolása által okozott minden kárért felelős marad. 292. §. Ha a választmány vagy elöljáróság valamely tagja a 129. §. a) bet. alatt elősorolt büntetésre méltó cselekvé­­n­y­e­k valamelyike miatt vizsgálat alá kerül, vagy ha vagyonára csőd nyittatik, az mindaddig, míg a büntető eljárás vagy a csődtárgyalás tart, hivatalát nem folytathatja. 293. §: A községi elöljáróság tagjai az arra hivatott hatóság határozata által hivatalukból kitétethetnek, ha a hivatali hűség megszegésével vagy ismételt intések daczára hiva­tali kötelességeik elhanyagolásával terhelvék. 294. §. Ha valamely községben a választmányi tagok és kirendel­tek között egyes helyek megürülésének esetei oly gyakran fordulnának elő, hogy a helyettesek összes száma még a választás időszaki megújítása előtt (286. §.) egészen kimeríttetnék, az erre hivatott hatóság köteles meghatározni, váljon a legközelebbi nyitó­ választásig terjedő időköz hosszára való tekintettel, rendkívüli kiegészítő választás tartandó-e, vagy pedig a rendezett községigazgatás biztosítása végett mely más intézke­dés teendő. Harmadik fejezet. A községi választmány hatályosságáról. 295. §. A jelen törvény II. rész H. czim negyedik fejezetében foglalt elvek a községi választmány hatályosságára nézve is zsinórmérté­kül veendők. 296. §. A községi választmány évenként kétszer rendes gyűlésre gyűl össze,­jelesen a megelőző évi számadás megbírálása és a legközelebbi évi költségvetés megállapítása végett. Ezen két gyűlésben tárgyalandók azon más ügyek is, melyek fölött a választmány tartozik határozni. 297. §. Szükség esetében a választmány rendkívüli gyű­lésre hivathatik össze. Ezen összehívás csak a községfőnök által, vagy annak akadályoz­tatása esetében annak helyettese által, avagy az elöljáró hatóság megha­gyása folytán is történhetik. Minden gyűlés, mely ily előleges egybehíváson nem alapul, tör­vénytelen, s a hozott határozatok érvénytelenek. Az elöljáró hatóság minden rendkívüli gyűlés egybehivásáról, melyre nem maga adott meghagyást, értesítendő: 298. §. A gyűlésekben a községfönök s akadályoztatása esetében helyettese elnököl. Minden tárgyalás, melyben ez figyelemben nem tartatik, érvénytelen. 299. §. A községi válaszmányban a szavazás mindig szó­val történik. 300. §. A községi választmány nem határozhat, ha tagjainak leg­alább is két­harmadrésze nincs jelen, melynél, ha a vá­lasztmány tagjainak száma hárommal teljesen nem osztható, a fönnma­radó töredék egésznek számittatik s a két harmadrészhez adatik. Ha a választmányi tagok ezen számának hiánya miatt a tanácsko­zás meg nem történhetik, az említett körülmény világos előadása mellett a­­ gyűlés hirdetendő, melyre a választmányi tagok helyet­tesei is meghívandók. A községfőnöknek egyszersmind jogában áll, min­den oly meg nem jelent választmányi tag ellen, a­ki kimaradását kellőleg igazolni nem képes, egytől tíz forintiglani bírságot szabni. A bírság a község pénztárába foly. Ha valamely tovább nem halasztható ügy, a határozási képességre megkívántató számú szavazók hiánya miatt, még új gyűlésben, a helyet­tesek és a döntő szavazattal bíró kirendeltek meghívása mellett sem vé­tethetnék tárgyalás alá, a községfőnök, a kimaradt tagok ellen az emlí­tett bírság kiszabhatásának fönnmaradása mellett, a jelenlevők által tett indítványt, az elöljáró hatóság elé köteles terjeszteni az ügy eldöntése végett. Negyedik fejezet. A községi elöljáróság s a községi hivatalno­kok és szolgák hatályosságáról. 301. §. A községfőnök a községnek feje. Ily minőségben iránta a községben mindenki tisztelettel s a törvények és felsőbb rendeletek foganatosítása tekintetében engedelmes­séggel tartozik. 302. §. A községi elöljárósághoz utasított ügyek tekintetében a községfőnök alatt állanak : 1. A községi képviselők sorábóli kirendeltek, és 2. A szükséghez képest, községi hivatalnokok, segédek és szolgák, bizonyos ügyágakra vagy működé­sekre nézve. 303. §. Ha valamely helyközség két vagy több kiterjedt’ helység­ből áll, vagy ha általában a község határa valamely messze nyúló téren s tetemes távolságban szétoszló sok lakhelyekre kiterjed, ezen község az elöljáró hatóság jóváhagyásával, a hely rendőrségi s más helybeli ügyek könnyebb ellátása végett, községi járásokra osztathatik. Minden ily községi járásra nézve, melyben a községfőnöknek hiva­tali székhelye nem létezik, a községfőnök segéde rendelendő ki, a­ki a községfőnök felügy­elése és vezérlete alatt az említett ügyeket ott maga köteles ellátni. Erre legközelebb a községi járásban vagy annak közelében lakó kirendelteket kell alkalmazni. Ha azonban a kirendel­tek közöl egy sem laknék a községi járásban vagy annak közelében, a

Next