Budapesti Hírlap, 1859. november (260-284. szám)
1859-11-08 / 265. szám
közeledésre és kiszeledhetésre dolgozik. Hiszen több városai vannakédes hazánknak, hol ily kétszerességet mutathatunk föl, s az összedolgozó társulatok az előhaladás élénkítésében kezet fognak. Így fog ez lenni Gyöngyösön is. Gyalázatára szolgált több évekkel ezelőtt a kőtermő Mátra tövében fekvő e városnak a kimondhatatlan rész kövezet, mely, mihelyt egy kis sár volt, a gyalog-járdákon is csak keservesen engedett mozoghatást; dicséretére emelem ki a városi hatóságnak az erélyességet, melyet pár év óta a gyalog-járdáknak négyszeg faragott kövekkel kirakásában tanúsít; ehhez csatlakozik a piacz teljes kiköveztetése, mely épen most jár bevégeztetése felé. Valószínűleg következni fog a főbb utczáknak is egészen kikövezése, hogy utczáinknak uj buroköltözete által mintegy megifjodva városunk méltólag azzá fejtse magát, mivé lenni fekvésénél fogva hivatása van, e vidék provinciális fővárosává. Napi ujdonságok. * A hg prímás ő eminensiájának rövid életrajza. Az esztergomi főmegye biboros érseke s országunk herczegprimása ötven éves papi hivatalának áldások- és tettekben dús félszázados pályakorát f. hó 5-én töltvén be, ez emlékünnepre megjelent „Arany-misei bosioru“ból a „Religio“ után röviden közöljük, hogy: a fő magasságú bibornok érsek Scitovszky Keresztelő János született 1785. nov. 1. Bélán, Abauj vármegyében. Elemi iskoláit Jolsván, a gymnasiumot Rosnyón végezte. 1804-ben a rosnyói püspöki megye papnövendékei sorába fölvétetvén, 1809. nov. 5-én Jászón, a franczia háború miatt ott tartózkodott pápai nuncius, Severolli Gabriel, viterbói püspök, később bibornok által pappá szenteltetett. Nemsokára ezután a rosnyói iskolában bölcsészeti, két év után hittudományi tanárrá, jelesül az erkölcstan s lelkipásztorkodás tanárává neveztetett. Ezalatt 1808-ban a bölcsészet, 1813-ban a hittudomány tudori koszorúját nyeré el a pesti magyar kir. egyetemnél. 1824-ben sept. 14-én a rosnyói székesegyház kanonokává, éz a püspöki papnövelde igazgatójává neveztetett, a tanári tisztet ezentúl is teljesítvén. 1827. aug. 17. boldog emlékezetű I. Ferencs császár s apostoli király által rosnyói püspöknek; 1838. nov. 19-én V. Ferdinand cs. s apostoli királyi felsége által pécsi püspöknek; 1849. július 21-kén I. Ferenci József császári , Apostoli királyi Felsége által esztergomi érseknek s Magyarország prímásának neveztetett ki. Ez utóbbi székét 1850. jan. 6-án foglalá el. 1852-ben ő szentsége IX. Pius pápa az esztergomi, kalocsai és egri érseki tartományok akkori határain belül székelő szerzetes-rendek apostoli látogatójává, 1853. mártius 7-dikén pedig a romai szentegyház bibornokává tette, s 1854-ben nov. 16-án, midőn ő eminentiája Romában volt, átadá neki a bibornoki kalapot, s a j jeruzsálemi sz.-keresztről czimzett áldozár-bibornoki egyházat.“ Az ez évi jubilaeumi ünnepély emlékére egyéb intézkedéseken kivül „emlékpénz“ is veretett Bécsben, „melynek egyik felén ő eminentiájának dombor mellképe látható, a másikon pedig e szavak: „Semiseculo Sacerdos. 1859. D. 6. nov.“ Hasonló czélra szolgál az „emlékkép“ is, mely Rohn A. kőnyomdájából került ki, a igen sikerült alakban tünteti elő az esztergomi főtemplomot, fölötte angyalok csoportozatával, kik közöl egyik az áldozatkelyhet viszi, s ég felé tartva, mintegy képben fejezi ki az alul olvasható szavak értelmét: „Omnipotens Deus, iube haec perferri per manus sancti Angeli tui.“ (Mindenható Isten, vitesd föl e hálaáldozatot szent angyalod keze által.) A kép hátlapján „az aranymisés pap áldása“ olvasható. * A pesti jótékony nőegylet i. é. nov. 6-tól dec. 3-ig terjedő 4 hétre jelenleg létszámban álló 198 szegény számára — kik közöl 44 új, és 154 már elébb is részeltetett — 517 ft 30 krt a. é. utalványozott; és pedig hetenkint és ’/4 évenkint részesítetteknek 15 ft 85 krt, egyszer mindenkorra segélyezett 30 szegénynek 127 ft. — Ez alkalommal a választmányi nők szegények állapotát tárgyszó 50 vizsgálatról tettek jelentést. — Az egylet kötőintézetében jelenleg egyéb munkára nem képes 1& szegény talál foglalkozást és keresetet. __i_. * Halálozás. A nagyváradi latin szertartású székesegyházi káptalan fájdalmas részvéttel jelenti tagtársának Szilasy János nagyváradi gyóntató kanonok, püspöki biztos, zsinati vizsgáló, növeldei főigazgató, szent hittan tudora, a pesti tudományos egyetem hittani kara, s a magyar tudós társaság 1. tagjának, a nagyváradi latin szertartásu és szombathelyi püspöki szentszékek ülnökének i. é. nov. 4-kén életének 64-dik évében vizi betegség folytán történt elhunytét. A boldogultnak hideg tetemei 6-kán d. u. a nagyváradi székesegyház sírboltjába tétettek le. Béke hamvaira! * Eperjesről Írja rendes levelezőnk. Néhány tanuló ifjú, ki magát Herfurth József tanár úr vezérlése mellett a magyar irályban gyakorolja. Mindenszentek napján szintén egy ünneplő órát szentelt Kazinczy Ferencz emlékének, neki, ki mind fiatal, mind agg korában többször mulatott Eperjesen, s ki maga is megvallá, hogy ifjúkori itt tartózkodása egy mivelt család körében, lényeges befolyással volt aesthetikai kiképeztetésére. Az Ünnepély kis körben egyszerű ugyan, de valóban megható vala. Az irodalmi hős reformátort dicsőítő beszéd Herfurth tanártól s Kósa Sándor hitjelöltnek a körben pályadíjt nyert szép költeménye, megérdemli rala, hogy a legfényesb közönség előtt elmondassék, s bizonyára méltó, hogy egy általános Kazinczy-Albumba, ha ilyen létre jövend, fölvétessék. * Távirda. Ugyanezen levelezőnk közli: Oct. 24-ike óta az Eperjes és Kassa, Eperjes és Dukla közötti távirda már működik. Várjuk a vasút kilátásba tett tervének valósulását is a legközelebbi évben. A vonal Galiczia felé a Tarcza mentében, valamint legrövidebb, úgy legolcsóbbbb leend. * Gylmölcskiállítás. A kertészeti társulatnak jelenleg a múzeum alsó termeiben nyitva levő tárlatán beküldve találtatnak jeles gyümölcspéldányok Fabriczius Endre angyalmezei kertjéből; Glocker Ferencz enyingi főkertésztől; Gozsdu Manótól; Kubinyi Ferencz váczi kertjéből ; La mo 1ta József pesti herminamezei kertjéből; Lyka Pál pesti kertjéből; Mátray József k. megyeri szőlejéből; Nagy Ambrus pusztapoói kertjéből ;dr. Obonyaitól a margitszigeti kertből; Perger Ignác* pesti s b. Podmaniczky Lajos aszódi kertjéből; b. Prónay Gábor karantsági birtokából; Ritter Mátyástól Szenczről; Szántó Ferencz vörösvári kertjéből; Szilassy György pándi kertjéből; Sztupa György gödöllői és Wagner Ignácz pesti herminamezei kertjéből. * Színházi lap: Havi Mihály színigazgató új vállalata a „Kolozsvári szinházi közlöny“ f. hó 5-kén megindult. Az első szám azon emléksorokat tartalmazza, melyek Kolozsvárit Kazinczy Ferencz születése 100-ik évnapján fölolvastattak. Szerzője e költeménynek Szász Domokos. A második czikk Harai Viktortól egy humoristikus dolgozat, melyben bukott, vagy legalább kevesbbé sikerült színműveinket egy történeti drámaszöveg alakjában adja elő. Az ulsó oldal végre a napi előadás hirdetménye egész terjedelemben. A czimkép az 1813-ban épült kolozsvári színházat ábrázolja, Melpomene és Thalia áloráival s Magyarország és Erdély czimereivel. A fölkelő nap, mely délpontra siet, sugarait a színházra és egy méhkasra hinti, mely a drámairodalmi szorgalom allegorikus képe, s munkás méhei: drámaíróink, kiknek nevei a kosár fonadékán olvashatók. Kár hogy fordított rendben, t. i. tetején Dugonics áll, s alapján Szigligeti, holott fordítva jelképesebb lenne : az alap Dugonicsé, a tetőpont Szigligetié, és Katona neve a kas minden gyűrűjén keresztül mehetne. Az egésznek jelszava : „Virrad, haladjunk !“ Óhajtjuk, hogy e jelszó a kolozsvári színház művészi hatáskörében tettleg is igazolva legyen. — Azt már régebben említettük, hogy e lap naponkint megjelenik, s hogy ára egy egész szinidényre : novembertől húsvétig 4 ft 50 kr; vidékre 5 ft. * Születési és halálévnap. Gothából egy figyelmeztetés indult ki, hogy Schiller születési évnapjával összeesik Romberg Jakab András halálozási évnapja, ki Schiller több jeles költeményére, mint „A harang“ s „A Dal hatalma“ a zenét szerzette, s korának leghírebb zeneköltői közé tartozik. * Vasút. A Pragerhoftól Nagy-Kanizsára vezető új pályán m. hó 29-kén volt az első próbamenet. * Divatváltozás. A császári udvar mulatója Compiegneben — mint Párisból írják — határozó következményű volt az idény hivataira. A császárné példájára a krinolin határozottan meg van szüntetve, és Béta-s házi öltözékekre a gyapjúszövet fogadtatott el. A delnők ruhái ezentúl mind gyapotból lesznek, de nem hosszak és aszályosak többé. Ellenkezőleg oly rövideknek kell lenniük, hogy a lábszár alsó részét valamicskét látni engedjék. Mi történik a krinolinokkal ? — Mi czélra fognak fordíttatni ? — Ki tudná megmondani. Elég az hozzá, a szobrok le vannak leplezve, most ki kell tűnnie, melyik az igaz, melyik a hamis mestermű ! Tudomány, művészet és közélet A magyar természettudományi társulat a szünhónapok után november 5-kén tarta első ülését. Abban Szabó József úr mint titoknok a szünidő előtti utolsó ülés jegyzőkönyvét olvasta, és azután a dr. Mohr Fridrik „Lehrbuch der chemisch-analytischen Methode“ czímű könyvéről tartott rövid értekezést. A „Titrirmethode“ vagy térj - elemzés elve: bizonyos folyó állapotban lévő vegyülethez olyan testet hozni, mely annak színét megváltoztatja. Értekező gyakorlatilag is mutatta volna, ha nem színekről lévén szó, a kísérletet gyertyavilágnál nem teheti, és az illető példát csak élőszóval adja elő. Ha p. o. a szinetlen vasoxydullal a vörös félmangánsavas halt vegyíttetik, a vegyület az első perezben szinetlenné válik. Azon mennyisége egy bizonyos testnek, mely egy másik színében változást okoz, a francziák által „titre“-nek neveztetett, s a „titre“ által a vegyületekben bizonyos elemek mennyiségét meghatározhatni. Újólag Mohr Fr. három módot fedezvén föl , mint lehet a vasat oxydállapotban meghatározni, azok leírását levélben közölte értekezővel, ki azt röviden elő is adta. Ugyanő egy mésztuff-darabot és keserű sót mutatott elő, mely két anyag a társulatnak a szobránczi fürdőből küldetett; az utólsóról a kísérőlevélben az mondatik, hogy „adamitice“ készül, mely szónak értelme valóban rejtelmes. Ezután a titoknak ar egy hivatalos levelet olvasott föl, melynek kíséretében a felsőbb helyre megerősítés végett felterjesztett társulati alapszabályok tervezete átdolgozás végett visszaküldetik. Végre elhatároztatott, hogy a társulat az erdélyi múzeumi egyletnek, ennek alakító gyűlése alkalmával, eddigi nyomtatványait megküldi, és ha lehet küldöttséget is nevez ki, mely utóbbi az akadémiaival alkalmasint ugyanazonos lesz, minthogy az akadémia tagjai nagyobb részt a természettudományi társulatnak is tagjai. legújabb külposta. Páris, nov. 2 (A császári levél közzétevésének története.) Innen a „Móra Post“-nak írják : „Lord John Russel tegnap vagy tegnapelőtt egy fontos sürgönyt küldött a franczia kormánynak, melyben kifejtvék az okok, mik alatt Anglia a congressusban részt venni szándékozik. Ezen föltételeket az angol nép s Olaszország barátai az egészföldön helyeselni fogják. Az itteni kormány,mint hiszem közölni fogja a sürgöny tartalmát az austriaival, s ha ez utóbbi Olaszországra nézve valóban új politikát akar követni, nem csinálhat többé semmi nehézségeket arra nézve, hogy ez alapon Angliával és Piemonttal a congressusban részt vegyen. — Napóleon császár levele a szárd királyhoz a nyilvánosságra volt szánva. Az austriai kormány úgy látszik azon óhajt fejezte ki, hogy a világ imertessék meg a franczia császár nézeteivel. S ezért kérte a császár a királyt ama levélnek közzétevésére. (A marokkói expeditió.) A gibraltári szorosban nagy az élénkség. A franczia és angol tengerészek közt gyakran fordulnak elő súrlódások és tettlegességek; a spanyolok és francziák ellenben igen jól megférnek egymással. Az itteni kormány a spanyol hadügyminiszériumnak a gibraltári szorosa az érintkező marokkói partok összes franczia vízrajzi felvételeit rendelkezésére helyezi. Nagy mennyiségű különféle hadszer ment Francziaországból Algesirasba. Spanyolország korábban kötött szerződéseknél fogva hadikértékeinek nagy részét Francziaországból hozza, valamint Marokkó angol gyárakból. Egyébiránt Algesirasban erősen uralkodik a cholera ; két spanyol tábornokot említnek, kik már áldozatul estek. Turin, nov. 1. (A király válasza: a franczia javaslatok kivihetlensége piemonti szempontból;Garibaldi elutazása.) Napóleon császár levelére a király néhány szívélyes szóval válaszolt, de sajátkezű iratához kormányának egy emlékirata van csatolva, melyben a Francziaország által kitűzött föltételek kivihetlensége mutogattatik. Austria, ha beleegyez Mantua és Peschierának szöveti, csapatok általi megszállatásába, ez esetben Veronát és Legnanót is szívesebben látná szövetségi mint velenczei csapatok által megszállva. Velencze tisztán nemzeti sereg által 14 napig sem tartható. A nápolyi király nem fog oly alkotmányt adni, milyet az olaszok kívánnak. A szövetség semmi nemzeti határozatot sem fog hozhatni, minthogy se Nápoly, se a pápa, se Austria s ém oly kevéssé a netalán visszaállítandó hgek nem fogják magukat egyegy szövetségi határozat által kötve érezni. Alig lenne a levélben egy pont, melynek gyakorlati kivihetősége kétségbe ne lenne vonva. Egyébiránt a lapok általánosan azon nézetet fejezik ki,hogy a császár levele a helyzeten mit sem változtat. Garibaldinak Turinban léte s a királylyali értekezlete igen különböző commentárokra adott alkalmat. Némelyek szerint, a tábornokot maga a király hivatta volna, ki bizonyos adatokat akart szerezni a középolaszországi sereg erejes helyzetéről, s Garibaldi azon biztosíttatással távozott volna el, mikép megtámadtatás esetében, a piemonti sereg őt segítendi. Egy más versió szerint,melyet a „Times“nek egy párisi levelezője közöl, Garibaldi kijelentette volna a királynak, hogy Olaszország el van árulva, s hogy ő maga fog a forradalom élére állani. Victor Emanuel erre azt válaszolta volna, mikép ha reménye ellenére, a tábornok ezen képtelen esztelenséget követné el, Piemontnak nem maradna más választása, mint őt ebben erőszakosan meggátolni. Ezen előadással öszhangzik az, mit az „Indep, beige“-nak imák Turinból. E szerint Fanti tábornok küldötte volna Garibaldit Turinba, fölvilágosítás-kérés végett, miután a piemonti kormánynak egy, Romagna függetlenségének ügyére nézve nagyon elcsüggesztő levelét vette. A király minden hímezés nélkül kijelentette volna az olasz liga főparancsnoka küldöttjének, hogy ő a legallók ügyét elveszettnek tartja, s hogy Piemont, a villafrancai s zürichi szerződések által meg lévén kötve, tökéletesen gátolva van a Középolaszországbai beavatkozásban. Még azt is hozzátette volna, mikép a romagnaiaknak s a Fanti parancsnoksága alatti seregnek szabadságukban áll, tetszésük szerint cselekedni, de a piemonti kormány föltétlenül visszautasítja az az iránti felelősséget, amihez ők netalán kezdhetnének. Ezen versio támogatására az „Indep.“ levelezője azon tényt is fölhozza,miszerint Roras Mig-ior a ti marquis ama két hivatalnok, kik még eddig a legatiókban maradtak, visszahivattak. Garibaldi egyébiránt ma elutazott, miután hotelében előbb egy fényes ovatiót fogadott. Útjáról a „Corr.mere“ így szól: „Bármit mondjanak a tábornok útjáról s a királylyal értekezéséről, a valónak legmegfelelőbb az látszik lenni, hogy a tábornok a az értekezlet kimenete által tökéletesen ki van elégítve. Meghivatása nem csak a kormánynak, hanem különösen a királynak a közép olasz ügyek felöli gondoskodását mutatja. Nem azt mutatja, hogy éretlen vagy merész határozatok hozattak, mint az „Unione“ állítja, hanem hogy a mi államunk s középolaszország közt szoros együttesség létezik. ’ . a .rci Nápoly. (A h e ly z e t.) Párisból jelentik, hogy az itteni hangulat magasb helyen nem igen tudja magát elhatározni,hogy a fölkelő romagnaiakkal a pápai kormány javára kikössön. Vájjon ezen egész a leveretésig menő szelid hangulat bizonyos nyilatkozatokból ered-e, melyeket Bremer a nápolyi kabinetnek tett, vagy talán a hadsereg szelleme, melylyel mint hivatalos körökben fájlalják, a legmagasb körökben nincsenek megelégedve s mely a királyt a honfiaikkali harcztól visszariasztja, oka-e ezen elcsüggedésnek, nehéz lenne meghatározni. Bizonyos, hogy az udvarnál nem néznek aggály nélkül a jövőbe, minthogy az Olaszország többi részében előforduló események mindig nagyobb hatást gyakorolnak a két királyság lakosságára s e hatás napról napra elháríthatlanabbá válik. Még remélik a hgek visszahelyezését, de annyit az elfogulatlanabbak belátnak az udvarnál, hogy ha az nem következnék be, a nápolyi politikában nagy változásnak kell bekövetkezni, ha csak az ország, sőt a dynastia nyugalmát koczkára tenni nem akarják. Nagy aggályt gerjeszt a korona óvatosb barátaiban a király hajthatatlan érzülete, ki el van határozva, elvei mellett változatlanul megmaradni. — October 28-dikán Riminibe érkezett egy nápolyi hadigőzös , a nápolyi conaninak Sürgönyöket adandó át. Ez utóbbinak megtiltatott a közlekedés a legénység tisztjeivel, állítólag mivel a romagnai forradalmi kormánytól még exequaturt nem nyert. A legveszélyesb pontot kétségtelenül Ancona képzi. Ott hatalmas forrongás van.A hat vagy hét partjárónak megjelenése, melyeket Garibaldi Rimininél csapatok felvétele végett állíttatott, 6—700 emberrel a fedélzeten, Anconában a veszélyes elemet természetesen ismét életre kelte. A pápai kormány ennélfogva megkérese a nápolyit, hogy hajóraját egész az anconai és pesaroi vizekig czirkáltassa. — Pesaróban néhány nap előtt befogták marqit. Antaldit s azonnal Anconába vivék. Épen azon perezben fogták el, midőn kész levelét Garibaldihoz bepecsételni készült. Antaldi s egész családja mindig kedvezmény s előnyben részesült a pápai kormány részéről. Madrid, nov. 2.(Hadi költségek.) A kormány a cortesgyűlés elé hozott legújabb előterjesztvényeiben a hadi költségek fedezésére kívánja: 1) a telekadó kiterjesztését mindazon ingatlan értékekre, melyek ekkorig adózás alatt nem álltak; 2) a fogyasztási adó fölemelését; 3) a mostani bélyegadó fölemelését s kiterjesztését a bankok és pénz-, ipar-, kereskedelmi- és bányászati társulatok részvényei s kötelezvényeire más hasonló adók mellett, melyeket már szerencsétlenebbül nem lehetett volna kigondolni. Hogy a kormánynak a háború folytatására pénzre van szüksége, hogy tehát az ország adózó erejét jobban igénybe kell vennie mint béke idején, ez természetes, de fájlalják mégis, hogy oly rendszabályokhoz folyamodtak, melyek az ismét emelkedni kezdő spanyol ipart tönkre tehetik. Egyébiránt a követi kamra ellenzék nélkül elfogadta a pénzügyi javaslatokat, hogy a kormányt a háború eszközeire nézve zavarba ne ejtse, bár az új előterjesztvények annyira nem népszerűk, hogy miattuk a harczi lelkesedés is tetemesen alább szállt. Táviratok London, nov. 5. A „M. Post“ ismételve megerősíti Angolországnak a congressusbani részvevőjét, csak hogy — úgy véli e lap — még előbb némely pontokat rendezni kell. London, nov. 6. Az „Observer“ a „Morning Post“-nak a cong res sus tárgyábani tegnapi jelentését némileg elsietettnek tartja; a congresus feladatai iránt még nem létesült tökéletes kiegyezés, noha Napoleon császár irata által némely pontok előmozdíttattak. Névszerint az egyházi államba behozandó reformok s még némely más pontok iránt nagyobb világosságot kell szerezni. — Ma itt heves orkán dühöng. Zürich, nov. 6. Mint biztos kútfőből hallatszik, a békeszerződés aláírása iránti parancsok tegnap érkeztek ide. Az aláírás holnap, hétfőn leend. Ezután csakhamar a congressus összehívása fog eszközöltetni, az gyaníthatólag Párisban ülend össze. Páris, nov. 5. A börzén azon bír szárnyalt, mikép a békeszerződésnek Zürichben még ma alá kell íratnia. Frankfurt, nov. 4. A törvényhozógyülés elhatározása senatust az iránt keresni meg, hogy az itteni szövetséggyülési követeket a szövetségi szavazásnál az 1831-ki hesseni vál. fejedelemségi alkotmány melletti szavazásra utasítsa. Turin, nov. 1. Az itteni lapok Napóleonnak Victor Emanuel királyhoz intézett levelét valódinak tartják s megerősítik azon közlést, miszerint Dabor mid a hozá azt meg. — Az „Opinione“ az olasz szövetség terve ellen nyilatkozik. — Garibaldi viszszatért Bolognába. — Ratazzi az igazságügyministerium ideiglenes vezetésével bízatott meg. — Nizzába a dán királynőt, az oldenburgi herczeget s herczegnét, a holsteini herczeget s az özvegy Leucatenberg herczegné fiát várják. — Az itteni ügyvédek collectiv előterjesztést akarnak átnyújtani, a semmisítőtörvényszéknek Milánóba áthelyezése ellen. — Hirszerint Scops gróf párisi követté skora marchese milánói kormányzóvá fognak kineveztetni. — A király egy uj katonai büntető törvénykönyvet szentesített; legközelebb egy uj közoktatási szabályzat fog kiadatni. — A büntető törvényszéki rendtartás szintén át fog alakíttatni. — Lombardia 7 tartományra osztatott fel, u. m. a milánói, páviai, comói, bresciai, bergamói, sondriói s cremonai tartományokra. Lodi részint Milánóval, részint Cremonával olvasztatik össze. Bern, nov. 4. A franczia s szárd meghatalmazottak közt Zürichben folyt legutóbbi tárgyalások következtében a békeszerződés minden részeiben készen van s még csak Tarinból várták az aláírás iránti parancsot. Genua, nov. 4. Egy itt szárnyaló hír szerint a pármai, modenai, toskánai s romagnai forradalmi nemzeti gyűlések legközelebb össze fognának ülni, hogy Olaszország számára egy központi dictaturát állítsanak fő). Kassel, nov. 5. A második kamra mai összülésében Herleinnak azon indítványa, miszerint a választófejedelemnek egy fölirat nyujtassék át az 1831-ki alkotmány helyreállítása iránt, 38 szavazattal 5 ellen véglegesen elfogadtatott. Florencz, oct. 29. Bnsi ügyvéd, ki Poniatowski herczegnél, ennek itt mutatása alatt tett gyakori látogatásai miatt befogatott, a kormány parancsára ismét szabadon bocsáttatott. — A forradalmi kormány által kiállított úgynevezett toskánai hadosztály fr anti parancsnoksága alá helyeztetett. Garibaldi, ki már Romagnába visszatért, Riminibendte föl főhadiszállását. — Salvagnoli turini küldetéséből visszatért. Gazdaság, ipar s kereskedelem Távirati tudósítás a bécsi gabna-börzéről nov. 5-ről .: 86 fontos bánáti uj búza Győrben helyben 4 ft 80 kr, ugyanaz 86’a fontos Mosonyban helyben 4 ft 90 kr. — 86 fontos marosi uj búza ugyanott 4 ft 95 kr; 86 fontos szanádi ugyanott 5 ft. — Eladatott: 9900 mérő búza s forgalomban volt 35,000 mérő. Kemenes vidéke, nov. 1 én. A mily aggasztólag hatott a gazda kedélyére a tavasztól kezdve egész sept. közepéig tartó szárazság, épen oly nyomasztólag hat arra a már több hetekig tartó esőzés. Vetési időszakunk már három hét óta tökéletesen megakadályoztatva áll a folytonos esőzések következtében. — És ezen hátrányos idő*