Budapesti Hírlap, 1883. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1883-06-30 / 179. szám
2 A kis vasutak táplálják a nagy vasutakat; minél több kis vasút, mely az államnak nem kerül vagy semmibe vagy kevésbe, annál több szállítmánya lesz a hosszú országos vonalaknak s annál több jövedelem s kevesebb szubvenció. Munkács-Sztry terveit most készitik újra talán ötödször. Szapáry ellenzése dacára úgy látszik az állam maga építi. A fontos csatlakozást, a legrövidebb utat Budapesttől s Trieszt- Fiumétől Lembergbe nem akarja kiadni kezéből. A budapest-szőnyi vonal megnyílik két év múlva, roppant előnyére Budapestnek és a magyar államvasutaknak. A déli vasuttársulattal is újra fel fognak vétetni az alkudozások a dunántúli vonalak szeparációjára nézve az osztrák vonalaktól. Ezen reform sem kerül pénzbe s a társulatra nézve elodázhatatlan, mióta a pécsi vonal kiépült s a magyar államvasutak üzemébe átvétetett, mert, ha tetszik, minden árut kis kerüléssel Fiuméig saját pályáinkon szállíthatjuk. De minek viseljünk háborút, ha nem kell, ha kiegyezhetünk ? Íme mily halmaza a teendőknek! Mekkora tér Kemény Gábor báró alkotó tevékenységének! És ez korántsem minden, a közlekedésügy problémái közé tartozik még a tengeri gőzhajózás is, az „Adria“ társaság megfeneklett ügyeinek rendezése. A vizek szabályozásáról nem is szólunk, országutakról, posták és távírdákról. Bízhatunk hát, hogy Szapáry fukarsága nem fogja megakasztani közlekedésügyünk fejlődését. Lehet-e a fát növésében gátolni, ha erős gyökerei jó földben hajtanak ? A magyar vasutügy oly életteljes és nagy már, hogy visszaszorítani azt többé semmi fiskalitás nem képes, de nem is áll az állam érdekében hogy tegye. Bár volna hitele és módja az államnak annyi, hogy a szubvencióból élő vasutakat mind meg- vagy átvehetné, az erdélyit, az északkeletit, a gácsországit stb., hogy jobban csoportosíthatnák és oszthatnék be a forgalmat. Sajnos, hogy a vasutak államosítása megakadt. Lesz még idő, hogy ezen munkát is folytathatjuk, csakhogy drágábban akkor, mint lehetne most. EGYESÜLETEK és INTÉZETEK. — A fővárosi szeretet ház növendékeinek ez évi zárvizsgálata ma délelőtt tartatott meg. Az egyesület tagjai közül sokan voltak jelen s az az értelmes nevelés s gondos ápolás, melyet a gyermekek minden mozdulata s helyes feleletei elárultak, a mai napon is mindenkit meggyőzött arról, hogy a szeretetház üdvös célját szépen tölti be. A derék nevelőket a közönség többször megéljenezte, Rostaházy Kálmán másodelnök pedig ezenfelül külön beszédben emelte ki a nevelők, különösen pedig Szőts András igazgató érdemeit. Weisz Bernát Ferenc elnök beszédében hangsúlyozta, hogy az intézetből kilépett gyermekek jó viseletük által díszére válnak az intézetnek s intette a gyermekeket, hogy ők is jól viseljék magukat. A jelen voltak ezután megtekintették a gyermekek által ápolt gyönyörű rózsás és konyhakertet s a méhest, melyek meglepő rendben találtattak. Az országos nőipar egyesület nagy nyeremény sorsjátéka számára a sugárút 43. számú épületben rendezik be a díszes és nagy terjedelmű bazárt, hol a nyereménytárgyak állandóan közszemlére lesznek kitéve. A nyeremények márvány és alabastrom diszműtárgyak és hazai iparcikkekből lesznek s az egyes tárgyak értéke egész 800 írtig terjed. Egy sorsjegy ára 1 frt, minden sorsjegy okvetlenül nyer, amennyiben a sorsolás oly módon történik, hogy a sorsjegy tulajdonosa jogosítva van a bazárban elhelyezett urnából egy számot kihúzni s azt a tárgyat nyeri, mely a bazárban a kihúzott számmal van megjelölve. A sorsjáték julius hó 5-én délután 4 órakor nyílik meg és szakadatlanul tart naponkint délutáni 4 órától este 10 óráig. — A m. mérnök- és épitészegyesület kebelében legközelebb egy új bizottság fog alakulni, melynek hiánya már eddig is érezhető volt. E bizottságnak feladata lesz az egyesület rendes felolvasásain kívül bizonyos időközökben oly felolvasásokat is rendezni, melyeken a laikus közönség is részt vehet; feladata lesz továbbá a szokásos BUDAPESTI HÍRLAP. (179. sz.) 1883. június 30. kisebb-nagyobb kirándulásokat, esetleges ünnepélye-ket, mulatságokat, gyártelepek és nagyobb építkezések látogatását rendezni, városunkat meglátogató előkelőbb szakférfiakat fogadni stb. E bizottságot az egyesület ez idei kirándulása után akarják megalakítani. TUDOMÁNY és IRODALOM. * (Az orvosi hetilap „Közegészségügy“) című önállóan szerkesztett mellékletének júniusi számát kaptuk meg, melynek szerkesztője Fodor József egyetemi professzor. Maga a főlap csak szakembereket érdekel, azért a szerkesztőségekbe nem jár; ellenben a „Közegészségügy“ olyan kérdésekkel foglalkozik, melyek az orvosoknak a közjólétre kiható működése körét alkotják ugyan, de tárgyuk természeténél fogva csak akkor érvényesülhetnek, ha a nagyközönség intelligens része fontosságukat megismeri. Fodor Józsefnek nagy érdemei vannak a közegészségügy terén. Ő honosítá meg nálunk e tudományt, melynek érdekében a napi sajtóban is tollat szokott ragadni, valahányszor fontos egészségügyi kérdésekben a szakember szavára hallgatni tanácsos. Dicséretet érdemel az az intézkedés is, hogy lapjának tartalmáról immár a napi sajtó is tudomást szerezhet. Lapunk különben már eddig is tudomást szokott venni az említett lap általánosabb érdekű közleményeiről, annál inkább tehetjük ezt ezentúl. A mostani szám a budapesti tejről és a budapesti kenyérről közöl hosszabb cikkeket, továbbá dr. Téry Ödön selmeci bányaorvos ír a bányásznép elrémítő nyomorúságáról és romlottságáról igen érdekes cikket. (Dr. Téry tollából lapunk is közölt volt érdekes cikket a gyermekhalandóságról.) Végül apróbb közlemények érdemelnek figyelmet, melyek némelyikére még visszatérünk. —dr. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (Az utolsó előadás.) A wiedeni színházban ismét fényes diadal volt a budapesti népszínház társulat számára. „A koldusdiák“-ot zsúfolt ház tapsolta s Baha Lujza asszonynak, Pálmai és Hegyi kisasszonyok részére egész szekérre való koszorút, bokrétát fuvaroztak a színházba. Az előadás a tömérdek ismételtetéssel alig akart véget érni, úgy a közönség, mint a művészek kölcsönösen jó emléket akartak hagyni maguk után. Érdekes jelenség volt az is, hogy Geistinger asszony, a híres operette-diva ez előadásra direkt Karinthiából érkezett meg, hogy nagy vetélytársának,Blaha asszonynak, kinek ő a bécsi lapok szerint csak egyharmadával ér föl, lévén a mi dívánkban Geistingeren kívül egy egész Gallmeyer és Raabe megalakítását élvezze. A „Koldusdiák“ címszerepét ő amerikai körútja alkalmával akarja először játszani s eljött Blahánétól tanulni. A lelkes közönség végül kitapsolta Evva urat is és beszédet várt tőle, Evva ur azonban csak meghajtotta magát, de nem beszélt Nálunk nem is szokás, ha Bécsben az is. * (A nemzeti színházban) tegnap az utolsóelőtti opera előadás volt. Bellini „Alvajáró“-j ának címszerepét Risey Lelia kisasszony énekelte, a grófot Ney úr, a korcsmárosnőt Koráinka, és Elvinot Hajós úr. Szóval a legteljesebb új szereposztás. Szerencsésnek azonban nem volt mondható. Risley k. a. a legszintelenebb éneket s a legmerevebb mozdulatlanságot mutatta be. Első felvonásbeli koloratur- áriáját nagy könnyedséggel énekelte, de sem ebben, sem későbbi dallamaiban a kifejezésnek és bensőségnek egy szikráját nem voltunk képesek fölfedezni. Csupa egyszínű szürkével festett kép volt Aminája. Neyur az Odry által annyi eleganciával és előkelő nemességgel adott szerepet primitiv felfogással adta s a könnyedséget kívánó énekrész vastag színezésben került ki ajkai közül. Ilasonlag járt Hajós úr is, ki ez inkább lírai szerepben hősi páthoszt, de igen kevés könnyedséget fejtett ki. I. felvonásbeli koloratur-dallama ugyan megviselte rokonszenves, nemes ércű, de nehézkes hangját. Helylyel-közzel nyújtott csak tiszta műélvezetet. Kordin kisasszonyról csak dicséretest mondhatunk, óhajtandó, hogy e szerep állandóan nála maradjon. A nyári előadás meglátszott a karokon, melyek nem a legbiztosabb lábakon állottak. * (Tóth Béla színtársulata) ma kezdi meg előadásait Vácon, hol a jónevű igazgató a nagy sörház kertjében szép arénát építtetett saját költségén. Első előadásul a „Tót leány“ kerül színre. A társulat a vidék jobb erői közül való, köztük van Nikó Lina is. * (Az első színészeti vizsgát a napokban tartották meg a magyar színészegyesület központi irodájában, amelyen Guba Emma kisasszony képesítettnek mondatott ki a színi pályára s erről bizonyítványt kapott. * (Vízvári Gyula ur), a nemzeti színház jeles komikusa julius 7-én kezdi meg a kecskeméti arénában hosszabb időre terjedő vendégszereplését. Első föllépteül Mo 1i ére vígjátékát: a „Szeleburdi“-t választotta. * (A magyar királyhimnusz ügyében) kiírt pályázatra már több mint 80 pályamű érkezett be, melyeknek rendszeres öszszeírását és lajstromozását a központi végrehajtóbizottság már megkezdte. * (Az angol kisasszonyok felsőbb leánynevelő intézetében) ma értek véget a zenevizsgák háromnapi munka után. A szülők az eredménynyel meg lehetnek elégedve. Az intézetben működő jeles tanerők odairányozzák igyekvésöket, hogy növendékeik a zenei képzettségben elérjék azt a színvonalat, amelyen egy művelt hölgy állhat, anélkül, hogy művésznő akarjon lenni. S ez a rendszer igen helyes ; egy leányiskola nem konzervatórium, hol a zenéből szakképzettséget lehetne nyerni, ott a zene is csak a műveltségi kellék gyanánt megszerzendő tantárgyak között foglalhat helyet. Ilyen szempontból a növendék-kisasszonyok jól megérdemelték a sok tapsot, amit e három nap alatt arattak. Bolgár párbajának utójátéka. Egyhangúlag fölmentve ! E hirt a táviró tegnap rögtön meghozta s mi röviden közöltük is. A tárgyalásról azonban, mely az osztrák-magyar monarchia minden lovagias emberét okvetlenül kell, hogy érdekelje, némileg bővebb tudósítással tartozunk olvasóinknak. Húsz évi súlyos börtön van kiszabva a szándékos emberölésre, melylyé bármely fogas államügyész szívesen minősítette volna a „bűntényt“. Nem minden államügyész Szegf Ferr úr tanítványa, azonban dr. Reiser államügyész szintén a beigazolt „elhárultatlan kényszer“ befolyása alatt állott; neki vádolnia kellett, pedig szívesebben mondott volna védbeszédet a vérig sértett, erkölcsi kényszer alatt álló vádlott mellett, kinek lovagiasságáról, kifogástalan jelleméről teljesen meg volt győződve. Azonban vádolnia kellett és vádolt is e kötelesség szigorú szabályai szerint, de bizonyára aligha örült bárki is jobban az esküdtek fölmentő ítéletének mint ő. E meggyőződést keltette mindenkiben eljárása. Az államügyész megtette szigorúan felfogott kötelességét. Más bűnpörben ezer csapdát, lest, keresztkérdést, gyanúsítást szokott használni még a legszelídebb vádló is, itt egyenesen haladt minden a maga útján, semmi fogás, semmi tagadás és rábeszélés, a vád az elítélést kérte, tekintetbe vévén az enyhítő körülményeket is , a védelem pedig ezek alapján a teljes fölmentést. Az esküdtek pedig döntöttek s bíróság, vádló, vádlottak szívből örvendettek azon, hogy az ítélet igy hangzott. A tárgyaláson, mely tegnap délelőtt kezdődött s délután végződött el, nagyszámú közönség vett részt. Bolgár főhadnagy védője dr. Markbreiter, Bécs legelső védőügyvédé, a két segédé pedig, Brandeisé és B r i 1 1 e ré, dr. Benedikt és dr. Singer. Mint tanuk megjelentek a párbajban elesett Schlager alezredes segédei, Guttenberg alezredes és Spiegelfeld őrnagy. A vádirat Bolgárt a büntetőtörvénykönyv 158. és 161. §-a alapján kéri elitéltetni. A vádirat elmondja a párbaj egész történetét s végül fölemlíti azon körülményt is, hogy Bolgárnak kezdetben az volt a szándéka, hogy Schlagert kíméli s csak azután érlelődött meg benne a sokkal komolyabb elhatározás, mikor Schlager sértőleg viselte magát vele szemben. A segédeket az államügyész a büntetőtörvénykönyv 164. §-a értelmében kérte elítéltetni. Erre következett Bolgár Ferenc kihallgatása. Vádlott előadta, hogy lapjában azon nézetnek adott kifejezést, hogy a vasúti ezred parancsnoki állomására nem a táborkarból kell venni embert, hanem a műszaki csapatokból, de az illető cikkben Schlayernek neve nem volt említve. A cikk megjelenése után megjelent nála két ismeretlen úr Schlayer nevében, akik-