Budapesti Hírlap, 1884. február (4. évfolyam, 32-59. szám)
1884-02-01 / 32. szám
2 BUDAPESTI ami.AP. (32. BS.) 1884. február 1 „Ne feledjétek, hogy az, a ki őseink megszen-telt küzdelmének e magasztos célját hordja keblében, saját keble legnemesebb és legjogosabb vágya ellen cselekszik, ha a küzdelmet, melyet e cél követel, más törekvésnek rendeli alá, ha az erélyt és kitartást, melyet e küzdelem kíván, más küzdelem támogatására fordítja. „Ne feledjétek, hogy aki ezt teszi és a nép szenvedélyeit izgatva fel, a zsidókérdés keretébe, egészen idegen kérdéseket erőszakosan belevon, az árt a függetlenség ügyének és a jelenlegi politikai rendszernek tesz szolgálatot!“ A szegedi főispáni teendőkkel ideiglenesen megbízott Kállay Albert ünnepélyes beigtatása a jövő vasárnap i. e. 11 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésen fog végbemenni. A magyar-osztrák-francia kereskedelmi szerződés iránt folytatott tárgyalások ügyében ma a következő félhivatalos komüniké jelent meg: „A Franciaországgal való újabb kereskedelmi szerződés megkötése eddig tudvalevőleg azon akadt meg, hogy Franciaország ki akarta zárni a mi marháinkat. Gróf Kuefsteinnak, kit a közös külügyminiszter e régből Párisba küldött, sikerült azon koncessziót kieszközölni, hogy a francia egészségügyi szabályok mellett marháink bevitele megengedtessék. Ez újabb francia propozíció fölött fog, értesülésünk szerint, a legközelebbi napokban tanácskozni az osztrák-magyar közös vámértekezlet. Ezen propozíciók alapján az egyezmény létesítése remélhető, habár provizóriumra mindenesetre szükség lesz, mivel a fennálló szerződés február végén lejár, addig pedig a tárgyalások alig lesznek befejezhetők.“ A magyar kormány horvát politikájával foglalkozik a zágrábi „Pozor“ utolsó száma ; elmélkedésének kiindulópontjául a lapok azon hírét veszi, hogy a miniszterelnök bécsi útja alkalmával kinyerte az uralkodó feltétlen elismerését és helyeslését horvátországi rendszabályai részére. Az említett lap okoskodásának lényege a következő: „Tisza horvát politikája arra törekszik, hogy a kiegyezést megdöntetlen alapul tüntesse föl. Ez van elvül felállítva, ami alól nincs kivétel. Ezen alap tehát fenntartandó ha máskép nem, abszolút kormányzattal is. Az abszolutizmussal azonban megdöntik a rendithetlennek nyilvánított alapot épen azok, kik azt ma rendithetlennek nyilatkoztatják ki. Mi a neve ezen eljárásnak? Teljes győzelem a horvát kérdésben! E siker mentette meg a magyar minisztériumot a bukástól — így kürtölik a lapok. Tisza ezen politikája csakugyan megnyerte volna a korona szentesítését ?“ Gazdasági hitelszövetkezet. — A „Gazdakör“ mai estélyéről. — — jan. 31. A „Gazdakör“ ma folytatta a "gazdasági hitelszövetkezet fölött tegnap megkezdett nagy érdekű eszmecserét. Ma már megbomlott az egyetértés. Keglevich István gr. mindenekelőtt Apponyi Albert gr. rendszerét támadta meg, kárhozatosnak mondván a központosítást oly intézménynél, amelynek minden vidéken más természetű viszonyokhoz kell alkalmazkodni. Tisza István az egész mozgalmat rossz szemmel nézi, mert nem vár semmi eredményt a gazdasági hitelszövetkezettől. Ez természetes és nem meglepő mindazok előtt, akik ismerik Tisza István álláspontját az agrárius törekvésekkel szemben. Károlyi Sándor gróf már sokkal inkább közeledik Apponyi és Pólya rendszeréhez , ő azonban nagyobb súlyt kíván fektetni a gazdasági egyesületek és az állam közremunkálására. * A vita lefolyásáról a következőkben teszünk jelentést : Legelőször Keglevich István gr. szólott. Hangsúlyozza, hogy a hitelszövetkezetek megvalósításának terén eddig praktikus eredmény nem lett elérve, mert a megoldás nem a helyes úton lett keresve. Nem a központban s nem is elméletileg oldható meg a kérdés, hanem a megoldás a gyakorlati kivitel embereinek feladata. A múltban a kérdés megoldása nem sikerült, mert ha volt jóakarat, nem volt bizalom ; ha volt jóakarat és bizalom, hiányzott az, aki az ügygyel komolyan foglalkozott volna. A kérdést szólónak sikerült megoldani, amennyiben ő több ily egyesületet léptetett életbe, melyeknél a nyerészkedés ki van zárva. Az egyesületek, amint azt szóló számokkal bizonyítja, szépen virágzanak s soha kellemetlenség ott nem fordult elő. Szerinte a gazdakörnek csak az a hivatása, hogy az elméleti kérdéseket megoldja s az érdekeltséget minden irányban fölköltse. A gazda-ági egyesületekre marad pedig a feladat, hogy azt, amit a gazdakör körvonalazott, az egyes vidékek igényeihez képest létesítsék. Ami azt a kérdést illeti, hogy az ismert rendszerek közül melyik fogadtassák el, ez szóló szerint jelentéktelen. Arra a kérdésre, hogy ezek a hitelegyesületek a személyes hitel avagy a jelzáloghitel alapján szerveztessenek-e ? szóló azzal válaszol, hogy csakis a jelzáloghitel az, mely a mi viszonyainknak megfelel. Az éljenzéssel fogadott fejtegetések után Welsz B. F. a kérdést úgy tartja megvalósíthatónak, ha a földesurak hazamenve a lelkészekkel, a bíróval, a jegyzővel, az orvossal s talán a szolgabiróval beszélnék meg a kérdést s úgy járnának el mint az az iskolai takarékpénztárak életbeléptetésénél történt. Tisza István nagy fontosságot helyez a hitelegyesületek azon működésére, mely az előlegezést kultiválná, mert nálunk személyes és rövid lejáratú hitelről lehet szó. Apponyi gróf fejtegetéseire utalva megjegyzi, hogy ő a megyei municipál bankokat kivihetetlennek tartja, mert a megyének alig van valamije, amit biztosítékképen leköthetne. Ott ahol meg vannak az alapok, örömmel üdvözli a hitelszövetkezeteket, ellenkező esetben több kárt teszünk itt, mint amnyi hasznot hajtottunk ott. Fontosnak tartja, hogy a megyei gazdasági egyesületek szorosabb kapcsolatba hozassanak a községekkel, amire eddig kevés figyelmet fordítottak. Pólya Jakab és gróf Apponyi Albert rövid megjegyzései után Károlyi Sándor gr. szólalt fel. Helyesnek tartja Apponyi Albert gróf rendszerét, de" attól tart, hogy az a gyakorlatban bizonyos nehézségeken hajótörést fog szenvedni. Másrészt azonban azt hiszi, hogy ha a municipális bankok, a hitelszövetkezetek életbe lépnek és sikerrel működni fognak, akkor a kormány is részesíteni fogja őket támogatásban. Szükségesnek tartja, hogy az ügy érdekében a gazdasági egyesületek és hitelegyesületek akcióra hivassanak fel s a központban egy orgánum teremtetnék, mely a mozgalmat intézné. Még Imrédy Kálmán szólott s ezzel az ülés véget ért. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. — Az „Eötvösalap gyűjtő központi bizottság“ február 2-án, báró Eötvös József halálának évfordulóján, délelőtt 10 órakor, a sugárúti tanítónő-képző intézet helyiségében ünnepélyes gyűlést tart. Tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Király József képezdei tanár felolvasása. 3 Titkári jelentés és az Eötvös alap jótéteményeire vonatkozó pályázat kihirdetése. (A magyarországi központi Frőbel-nőegyesület állami érvényességű gyermek-kertésznő képzőintézetében (Széchenyi sétatér 2. szám) a folyó évben az első félévi vizsgálatok Péterfy Sándor igazgató vezetése alatt február 4-én, 5-én, 6-án délután 3—6 ig fognak megtartatni. — A magyarországi hírlapírók nyugdíjintzete február 2-án, d. e. 11 órakor az írók és művészek társasága helyiségében rendes közgyűlést tart. — A magyar iskolaegyesület ma Gerlóczy alpolgármester elnöklete alatt tartott értekezletén az alakuló közgyűlést február 12-ikének délután 5 órájára tűzte ki. A budapesti orvosi kör tegnap tartotta meg rendes közgyűlését. A pénztárnok jelentése szerint a körnek 110 tagja van s 785 írt vagyona. Dr. Kuncz, az orvosi kör segély-egyesületének elnöke jelenti, hogy a segély egyesület tagjainak száma 700, vagyona pedig 14,900 írt. A múlt évben 800 irtot osztottak ki, 12 félnek segélyképen, három segélykérő visszautasíttatott. A jelentések tudomásul vétele után az alapszabályok némely pontját változtatta meg a közgyűlés, így az igazgató tanácsosok számát 42-ről 16-ra szállították le. A választást azonban még a régi alapszabályok értelmében hajtották végre. Megválasztottak: elnöknek Barabás József, másodelnöknek ; Kuncz Gyula , titskárosnak Morvai Ignác, pénztárosnak Grüf Ignác. Választottak ezen kívül 30 választmányi tagot. A közgyülés után közvacsora volt. — A m. mérnök és épitész-egyesület ma és középitési szakosztálya febr. 4-én ülést tart. Tárgy: Ney Béla előterjesztése az épittészeti munkálatok díjszabályzata tárgyában. — A választmány február 9-én tartja ülését, melyen a folyó ügyek fognak elintéztetni. — A soproni társas kör febr. 4-én (hétfőn) este fél 8 órakor a Holzwarth-féle vendéglőben társas összejövetelt tart. TUDOMÁNY és IRODALOM. * (A nyilvános felolvasásokat rendező) társulat tegnap igen érdekes estélyt rendezett, melyet jeles fiatal tudósunk dr. Thallóczy Lajos „Budai élet a múlt században“ című felolvasásával tett élvezetessé. Hiteles adatok és alapos tanulmányok alapján ismertette a száz év előtti budai élet minden oldalát, az akkori szokásokat, társaséleti viszonyokat. Igen érdekesek voltak a lakosok nemzetiségére vonatkozó adatai, melyek szerint Óbudán és Újlakon igen sokan letelepedett török családokból származnak, a többi közt a mai sváb „kapások“, kiket gúnyból még ma is „braunhakszler“-eknek neveznek, eredetileg németalföldi svábok voltak, akikre sötét harisnyáikról ragadt ez elnevezés. — Általában konstatáljuk, hogy T h a 1 1 ó c z y ur előadása egyike volt a legjobbaknak, melyeket az idén hallottunk és a nagyszámú közönség csakugyan élvezettel hallgatta a rokonszenves tősgyökeres magyar tudós, folyékony, mondhatnék, kedélyes társalgó hangon tartott elmés előadását. — Meglehetős senzációt keltett egy kőnyomatos urnák nagy garral való letelepedése, ki nem győzvén fülével, külön asztalon jegyezgetett nagy fontoskodással, erősen meg lévén győződve, hogy ő is fontos tényezője a mai est sikerének. * (A „Magyar-zsidó szemle“) első füzete a következő tartalommal jelent meg: Tudomány. Kohn Sámuel. A honfoglaló magyarok és a zsidók. — Hochmuth Ábrahám. A zsidóság és kereszténység viszonya időszámításunk első két századában. — Irodalom. Bacher Vilmos. A szentirás és a zsidó tudomány irodalma 1883-ban. — Bloch Henrik. A zsidók története az osztrák-magyar monarkiában. — Kiss József. Templomi énekek. — Társadalom. Kaufmann Dávid. Az év küszöbén. — * * * Automiánkról. — Palóczy Lipót. A műveltség állapota Magyarországon, különös tekintettel a zsidókra. I. — Löw Immánuel. Néhány reflekszió. Szerkesztik Bacher Vilmos és Bánóczi József. Ára 1 évre hat frt., rabbiknak 3 frt. * (Vörösmarthy Mihály összes munkáinak) kiadására készül Mehner Vilmos, kiváló nevű könyvkiadó, ki a jogot erre Vörösmarthy Mihály örököseitől nem rég megvásárolta. Vörösmarthy műveit Gyulai Pál rendezi sajtó alá, s azok 10 kötetben fognak megjelenni. * („A magyar nép imádsága“) címü 8 oldalból álló kis füzet jelent meg Somogyi Árpádtól Kaposváron, Hagelmann Károly nyomdájában. Zsidóellenes tendenciájú, s a nép közt máris ezer meg ezer példányban el van terjesztve. * („Regatta-csárdás“) cím alatt új zenemű jelent meg Komlódy Gyulától, Táborszky és Porschnál. Ára 1 forint. Igen díszes kiállítása. * (A magyar heraldikai és genealógiai társaság) ma délután választmányi ülést tartott Nagy Imre elnöklete alatt. Az ülés legérdekesebb tárgyát az ország címerének bemutatása képezte. A miniszterelnök ugyanis az országos levéltár által kidolgozott címerjavaslatot leküldte véleményezés végett a heraldikai társasághoz. A társaság annak megvizsgálására egy bizottságot küldött ki, melynek jelentését dr. Fejérpataki a következőkben terjesztette elő : A bizottság egészben véve helyeslé az orsz. levéltár által megállapított elveket, csak az ábrázolás módjára, az arányokra s más ilyenekre tett megjegyzést s pótlólag felvette Fiume címerét is. A nagy címerben vannak nemcsak a Magyarországot jelenleg alkotó, hanem a volt részek és tartományok címerei is. Ezt a címert használták századokon át királyaink s azért ezt, Magyarország címerének törvénybe iktatásánál mellőzni nem lehet. A választmány a bizottság jelentését néhány kisebb módosítással, melyeket Torma Károly hozott javaslatba s melyek élénk vitát keltettek, elfogadta s a módosított címer újrarajzolása után, a miniszterelnökhöz leendő felterjesztésével az elnökséget bízta meg. Ezután Mailáth Béla tartott érdekes felolvasást a „A Laczk nemzetségről“, bemutatva egy családfát, melyben 40 Laczffit sorol fel, kik majdnem mindannyian zászlósurak voltak. Végül beterjesztették a múlt évi számadások s ezekről a számvizsgáló bizottság jelentése. A bevétel volt 3859 frt, a kiadás 3385 frt 10 kr, s igy a maradvány 473 frt 93 kr. A társulat vagyona 2073 frt 93 krból áll. A választmány e jelentéseket tudomásul vette s a pénztárnoknak a felmentvényt megadta. Ezzel az ülés véget ért. * (Megjelentek) „Magyarország függetlenségi harca 1848—49-ben.“ Irta Gelieh Rikhárd, tábornok. Első kötet. Ára 3 frt 60 kr. A könyvnek egy szinnyomatú kép is szolgál díszéül, amely az 1848— 49-iki nemzetőrség diszegyenruháját tünteti fel. — „Magyar paedagorai szemle“ I. füzete Rill József szerkesztésében. Tanügy barátokra nézve érdekes közleményeket tartalmaz. — „Lelki buzgóság hangjai“ irta Burányi Gyula peéri ev. ref. pap. A könyv Révész Bálint püspöknek van ajánlva. Ára 50 kr. — „Önkényes-e vagy önkéntes“ cimü nyelvészeti cikkét kiadta Thewrewk Árpád egy füzetecskében, melyben — József főherceg segélyével az „önkéntes“ javára dönt.