Budapesti Hírlap, 1884. június (4. évfolyam, 151-179. szám)

1884-06-30 / 179. szám

IV. évfolyam. 179. szám. Budapest, 1884. Hétfő, junius 30 Előfizetési érák: Egész évre 14 firt, félévre 7 frt, negyedévre 8 frt 60 kr. egy hóra 1 frt 20 kr. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep utén való napon is. Felelős szerkesztő: ■­ikálli József. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kalap-atera 16. sz. Hirdetések díjszabály szerint. Egyes szám ára helyben 4 kr., vidéken 5 kr. Az Adria. Egy beteg gőzhajótársulat, mely 150,000 frt évi államsegéllyel nem tud boldogulni. Magyarországnak nincs szerencséje a gőzhajó­társulatokkal, akár a Dunán, akár a tengeren csinálja, mindig rossz kezekbe kerülnek. A magyar Dunagőzhajótársaságot megette az osz­trák Dunagőzhajótársulat, a magyar Adriát el­nyeléssel fenyegeti az osztrák Lloyd. S miért van ez így ? Mert e társulatok már keletke­zésüknél megrontatnak azok által, kik „finan­­cirozzák, s kik tőkéik tetemes részét előre zsebre dugják, úgy hogy a részvénytőke nagy, a készpénz pedig kevés; azután csinálnak egy haszontalan direkciót sok ingyenélővel, aki pro­tekció útján igazgató, felügyelő, vagy hivatal­nok lesz s megeszi a jövedelmet s nem tesz a társulat érdekében semmit; mikor végre ha­jókat kezdenek vásárolni, drága pénzen össze­szedik külföldön a legrosszabb hajókat, melyek azonban szépen ki vannak festve s magyar miniszterek neveire kereszteseinek, de rögtön tatarozás kell nekik, mert anyaguk rossz, ha­nem az alkusz és az eladó pompás üzletet csináltak egymással a társulat és az állam rovására; mikor pedig a hajók számára szál­lítmányt, s az áruk számára hajókat kell elő­teremteni, élhetetlen és pazar adminisztráció áll az ügyeknek élén, mely nem érti a szál­lítási üzletet, s nem bir kereskedelmi szellem­mel, ez aztán veszteséggel dolgozik, s nem sokat bánja, mert másnak zsebére megy, nem az övére. E kombinált hibák vége a de­ficit, az eladósodás, a hamis mérleg, melyben t. i. a hajóátlag mindig beszerzési árakon szerepel s kellen­­e nem iratik, veszekedés, és halál, így szokták nálunk a magyar gőz­hajózási társulatokat vezetni és komprommit­­tálni. Az országos bank szerencsétlen szülötte az „Adria“ jobb sorsot érdemelt volna, de abban is fogantatása percében benne volt már a részvénytársulatok öröklött bűne : a szindi­kátus. Mint az almában a féreg, olyan a rész­vénytársulatoknál a szindikátus, kívül a gyü­mölcs ép, de belől meg van rágva. S azóta, hogy a világra jött az Adria, soha sem volt egészséges. Orvosai, kik gyógyították, nem bírtak rajta segíteni. Ma végre nem lehet többé titkolni, hogy az Adriánál baj, még pedig sok és nagy baj van. Beretvás Endre az „országos“ finánc­­zseni elnökileg konstatálta, hogy dacára a 150,000 frt szubvenciónak 261,259 frt vesz­teség volt tavaly. Ez 2.500,000 frt részvény­­tőke után 10 százalék veszteség. De ha a hajóállomány, mely 2 millióra van felbecsülve, igaz értékben igtattatnék a mérlegbe, a vesz­teség még nagyobb lenne, s alig hiszszük, hogy valaki az Adriát megvenné két millióért. Hogy mennyit ér, tudni nem lehet, mert bol­dog részvényei erényesek, mint a római nő, nem jelennek meg a piacon, s azoknak ára nincsen. Hogy hol van a bike? Mindenütt. Kevés a tőke, kevés a hajó, a társulat drága hajó­béreket fizet, sok drága hivatalnokot tart, rossz üzleteket csinál. Segíteni az Adrián lehet-e, nem tudjuk. A társulat a szubvenció felemelését kéri. Azt mindenki megtehetné. Új szubvenció alapján új részvényeket lehetne kibocsátani — ez a fő — s a régieket is magasabb áron el le­hetne tán adni Értjük a kérdést, de nem tartjuk megoldhatónak, miután Szapárynak sokba kerültek a választások. Ha 150,000 frt segítség az Adriának nem elég az ő fiumei forgalmára, úgy 300,000 frt sem elég neki, azaz nem tud a pénzzel gazdálkodni, s nem tud a hajókkal üzletet csinálni. Ha életre való az Adria, segítsen önma­gán ; elég tőlünk e célra évi 150,000 frt ; s ha nem életre való, az állam nem tarthatja ki őt. De a magyar tengeri gőzhajó­ szállítása­, kát Fiiméből nyugatra nem szabad feladnunk semmi esetre. Mert ez nagy közgazdasági érdek. Ennek pedig három módja van : vagy az Adria megjavul s fentartja magát, mi a leg­kívánatosabb ; vagy üzletét és a tengeri gőz­hajó-járatokat Fiuméből átveszik a magyar államvasutak, azaz Tolnay, ami igen szeren­csés kombináció lenne , vagy várunk, mig a kiegyezés Ausztriával lejár s akkor a trieszti Lloydtól megvonandó magyar szubvencióból és az Adria szubvenciójából csinálunk egy na­gyot s ezzel megalapítjuk igazán a magyar tengeri gőzhajózást. Ez lenne legjobb. De akkor ne bízzuk macskákra a tejet,­­mert megint leeszik a tejfelt­­tet; megválasztattak: elnökké Vásárhelyi László, alelnökké Biró Kálmán és U­r­b­á­n Iván. Egyszersmind megalakították a nagy választmányt és az arad megyei és városi központi bizottságot. Majd fölolvasták Szilágyi Dezső levelét, melyben exkuzálja magát azért, hogy nem jöhetett el a gyűlésre. Apponyi Albert gr. Aradon. — Saját tudósítónk táviratai. — A megérkezés. Arad,, jun. 29. Lelkesült napja volt ma Arad­nak. Mára volt kitűzve az aradmegyei mér­sékelt ellenzék megalakulása, s erre az alkalomra Apponyi Albert gr. már tegnap vá­rosunkba érkezett. Fogadtatása impozáns volt. A pá­lyaudvart és környékét beláthatlan néptömeg lepte el, s mikor Apponyi kiszállott a kupéból, szűnni nem akaró, viharos éljenzés harsant föl. A perronon össze­gyűlve voltak a megye összes kiváló ellenzéki férfiai, kiknek nevében H­á­s­z Sándor szép be­széddel üdvözölte az illusztris vendéget. A bevonu­lás folytonos éljenzés és ezer, s ezer ember között, hosszú, fényes kocsisorral történt. Este mindjárt élénk párt­konferencia volt, melyen előre megbe­széltettek a mai nap teendői. A párt szervezkedése: Arad, jan. 29. Ma délelőtt tizenegy órakor kezdődött a nagy pártgyűlés, melyen a megyéből és városból 1000-nél több ellenzéki vá­lasztó jelent meg, nemzetiségi különbség nélkül Mindenekelőtt Vásárhelyi László emelt szót, fejtegetvén a mai gyűlés célját, utána G­a­á­l Jenő sikerült beszédben magyarázta annak szükségét, hogy az aradmegyei mérsékelt ellenzékiek egy jól szervezett párttá tömörüljenek. A gyűlés azonnal nagy lelkesedés között egy­hangúlag kimondotta, hogy megalakítja az arad­megyei mérsékelt ellenzéki pár- Mai számunk 8 oldalt tartalmaz. Apponyi beszéde. Ekkor azután Vásárhelyi László bemutatta a gyűlésnek szeretett vendégünket, Apponyi Albert grófot. Mikor a lelkesült éljenzés nagy sokára le­csillapult, Apponyi A. gróf fölállott és elmon­dotta legszebb, leglelkesebb beszédeinek egyikét. A tetszés zaja minduntalan viharosan kitört, a nemes gróf sokszor percekig szünetelni volt kény­telen a nagy éljenzéstől. Maró erővel támadta a kormányt, kiméletlenül ostorozta a választási visszaéléseket és a pressziót, melyet a kormány a választások alatt gyakorolt. Behatóan boncolta hazánk viszonyait, majd az egyes pártok bírálatára tért át. Föltárta azt a humbugot, amelyet a kormánypárt az a liberális elnevezéssel és figyelmeztetett azokra a reakcionárius törekvésekre, melyeknek magvai Trefort Ágost miniszter pozsonyi és Ivánka Imre a párt egyik vezérférfiának szabadkai beszédében le vannak rakva. Emelkedett hangon szólt a mérsékelt ellenzékről, kifejtette ennek programmját és kijelentette, hogy a mérsé­kelt ellenzék misszióját abban látja, hogy az a­l­­kotmányos szabadságot megvé­delmezze a kormány és pártja ellen Ennek értelmében soha egyetlen mérsékelt ellenzékinek sem sza­badna kormánypárti jelöltre szavazni. Ezután az antiszemiták ellen szólott, majd pedig kijelentette, hogy sem ő, sem a mérsékelt ellenzék nem ismer el nemze­tiségi pártot; ők csak magyar államesz­mét és magyar honpolgárt ismernek s ezekért az eszmékért és fogalmakért készek föláldozni még a párt érdekeit is. Nem úgy, mint a kormánypárt, amely egész kerületeket átenged a nemzetiségi képviselőjelölteknek. Végül kitartásra buzdította a mérsékelt ellenzék híveit. A lakoma: Arad, jun. 29. D. u. 2 órakor a „Fehér ke­reszt“ vendéglő dísztermében 800 terítékes lakoma volt Apponyi Albert gr. tiszteletére. Az első pohár­­beszédet V­ásárhelyi L. mondotta, éltetve az ünnepelt vendéget, majd Apponyi A. gr. mon­dott két kitünően sikerült tósztot, melyek viharos lelkesedést keltettek. G­a­á­l Jenő a távollevő Szi­lágyi Dezsőért ürített poharat. Ezután még egy sereg pohárköszöntő következett, mint az jó kedvű magyar lakomákon szokás. A banker 5 óra felé ért véget. A holnaputáni választás: Arad, jun. 29. Július 1-én lesz itt a pót­választás Falk Miksa a kormánypárt és M­­i­le­k L. a függetlenségi párt jelöltje között. Ap­ponyi A. gr. beszédének hatása alatt a mérsékelt ellenzékiek valószínűleg mind a függetlenségi je­löltre fognak szavazni, ami könnyen Falk M. bu­kását vonhatja maga után. A küzdelem minden­esetre nagyon erős lesz. A kormánypárt holnap gyűlést tart és óriási erőfeszítéseket tesz jelöltje érdekében. A járadékkonverzió és a kolera. A kolera­veszélyről szóló fenyegető hírek oly kedvezőtlen ha­tásúak az összes európai tőzsdékre, hogy megakasz­tották a Rothschild-konzorcium által előkészített műveletet, melylyel a 6 százalékos magyar arany­járadék konvertá­lása most befejezendő volt. Az aláírási felhívás tel­­­­jesen készen volt, hogy júl. 1-ére közrebocsáttassék, de

Next