Budapesti Hírlap, 1884. június (4. évfolyam, 151-179. szám)
1884-06-30 / 179. szám
IV. évfolyam. 179. szám. Budapest, 1884. Hétfő, junius 30 Előfizetési érák: Egész évre 14 firt, félévre 7 frt, negyedévre 8 frt 60 kr. egy hóra 1 frt 20 kr. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep utén való napon is. Felelős szerkesztő: ■ikálli József. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kalap-atera 16. sz. Hirdetések díjszabály szerint. Egyes szám ára helyben 4 kr., vidéken 5 kr. Az Adria. Egy beteg gőzhajótársulat, mely 150,000 frt évi államsegéllyel nem tud boldogulni. Magyarországnak nincs szerencséje a gőzhajótársulatokkal, akár a Dunán, akár a tengeren csinálja, mindig rossz kezekbe kerülnek. A magyar Dunagőzhajótársaságot megette az osztrák Dunagőzhajótársulat, a magyar Adriát elnyeléssel fenyegeti az osztrák Lloyd. S miért van ez így ? Mert e társulatok már keletkezésüknél megrontatnak azok által, kik „financirozzák, s kik tőkéik tetemes részét előre zsebre dugják, úgy hogy a részvénytőke nagy, a készpénz pedig kevés; azután csinálnak egy haszontalan direkciót sok ingyenélővel, aki protekció útján igazgató, felügyelő, vagy hivatalnok lesz s megeszi a jövedelmet s nem tesz a társulat érdekében semmit; mikor végre hajókat kezdenek vásárolni, drága pénzen összeszedik külföldön a legrosszabb hajókat, melyek azonban szépen ki vannak festve s magyar miniszterek neveire kereszteseinek, de rögtön tatarozás kell nekik, mert anyaguk rossz, hanem az alkusz és az eladó pompás üzletet csináltak egymással a társulat és az állam rovására; mikor pedig a hajók számára szállítmányt, s az áruk számára hajókat kell előteremteni, élhetetlen és pazar adminisztráció áll az ügyeknek élén, mely nem érti a szállítási üzletet, s nem bir kereskedelmi szellemmel, ez aztán veszteséggel dolgozik, s nem sokat bánja, mert másnak zsebére megy, nem az övére. E kombinált hibák vége a deficit, az eladósodás, a hamis mérleg, melyben t. i. a hajóátlag mindig beszerzési árakon szerepel s kellene nem iratik, veszekedés, és halál, így szokták nálunk a magyar gőzhajózási társulatokat vezetni és komprommittálni. Az országos bank szerencsétlen szülötte az „Adria“ jobb sorsot érdemelt volna, de abban is fogantatása percében benne volt már a részvénytársulatok öröklött bűne : a szindikátus. Mint az almában a féreg, olyan a részvénytársulatoknál a szindikátus, kívül a gyümölcs ép, de belől meg van rágva. S azóta, hogy a világra jött az Adria, soha sem volt egészséges. Orvosai, kik gyógyították, nem bírtak rajta segíteni. Ma végre nem lehet többé titkolni, hogy az Adriánál baj, még pedig sok és nagy baj van. Beretvás Endre az „országos“ finánczseni elnökileg konstatálta, hogy dacára a 150,000 frt szubvenciónak 261,259 frt veszteség volt tavaly. Ez 2.500,000 frt részvénytőke után 10 százalék veszteség. De ha a hajóállomány, mely 2 millióra van felbecsülve, igaz értékben igtattatnék a mérlegbe, a veszteség még nagyobb lenne, s alig hiszszük, hogy valaki az Adriát megvenné két millióért. Hogy mennyit ér, tudni nem lehet, mert boldog részvényei erényesek, mint a római nő, nem jelennek meg a piacon, s azoknak ára nincsen. Hogy hol van a bike? Mindenütt. Kevés a tőke, kevés a hajó, a társulat drága hajóbéreket fizet, sok drága hivatalnokot tart, rossz üzleteket csinál. Segíteni az Adrián lehet-e, nem tudjuk. A társulat a szubvenció felemelését kéri. Azt mindenki megtehetné. Új szubvenció alapján új részvényeket lehetne kibocsátani — ez a fő — s a régieket is magasabb áron el lehetne tán adni Értjük a kérdést, de nem tartjuk megoldhatónak, miután Szapárynak sokba kerültek a választások. Ha 150,000 frt segítség az Adriának nem elég az ő fiumei forgalmára, úgy 300,000 frt sem elég neki, azaz nem tud a pénzzel gazdálkodni, s nem tud a hajókkal üzletet csinálni. Ha életre való az Adria, segítsen önmagán ; elég tőlünk e célra évi 150,000 frt ; s ha nem életre való, az állam nem tarthatja ki őt. De a magyar tengeri gőzhajó szállítása, kát Fiiméből nyugatra nem szabad feladnunk semmi esetre. Mert ez nagy közgazdasági érdek. Ennek pedig három módja van : vagy az Adria megjavul s fentartja magát, mi a legkívánatosabb ; vagy üzletét és a tengeri gőzhajó-járatokat Fiuméből átveszik a magyar államvasutak, azaz Tolnay, ami igen szerencsés kombináció lenne , vagy várunk, mig a kiegyezés Ausztriával lejár s akkor a trieszti Lloydtól megvonandó magyar szubvencióból és az Adria szubvenciójából csinálunk egy nagyot s ezzel megalapítjuk igazán a magyar tengeri gőzhajózást. Ez lenne legjobb. De akkor ne bízzuk macskákra a tejet,mert megint leeszik a tejfelttet; megválasztattak: elnökké Vásárhelyi László, alelnökké Biró Kálmán és Urbán Iván. Egyszersmind megalakították a nagy választmányt és az arad megyei és városi központi bizottságot. Majd fölolvasták Szilágyi Dezső levelét, melyben exkuzálja magát azért, hogy nem jöhetett el a gyűlésre. Apponyi Albert gr. Aradon. — Saját tudósítónk táviratai. — A megérkezés. Arad,, jun. 29. Lelkesült napja volt ma Aradnak. Mára volt kitűzve az aradmegyei mérsékelt ellenzék megalakulása, s erre az alkalomra Apponyi Albert gr. már tegnap városunkba érkezett. Fogadtatása impozáns volt. A pályaudvart és környékét beláthatlan néptömeg lepte el, s mikor Apponyi kiszállott a kupéból, szűnni nem akaró, viharos éljenzés harsant föl. A perronon összegyűlve voltak a megye összes kiváló ellenzéki férfiai, kiknek nevében Hász Sándor szép beszéddel üdvözölte az illusztris vendéget. A bevonulás folytonos éljenzés és ezer, s ezer ember között, hosszú, fényes kocsisorral történt. Este mindjárt élénk pártkonferencia volt, melyen előre megbeszéltettek a mai nap teendői. A párt szervezkedése: Arad, jan. 29. Ma délelőtt tizenegy órakor kezdődött a nagy pártgyűlés, melyen a megyéből és városból 1000-nél több ellenzéki választó jelent meg, nemzetiségi különbség nélkül Mindenekelőtt Vásárhelyi László emelt szót, fejtegetvén a mai gyűlés célját, utána Gaál Jenő sikerült beszédben magyarázta annak szükségét, hogy az aradmegyei mérsékelt ellenzékiek egy jól szervezett párttá tömörüljenek. A gyűlés azonnal nagy lelkesedés között egyhangúlag kimondotta, hogy megalakítja az aradmegyei mérsékelt ellenzéki pár- Mai számunk 8 oldalt tartalmaz. Apponyi beszéde. Ekkor azután Vásárhelyi László bemutatta a gyűlésnek szeretett vendégünket, Apponyi Albert grófot. Mikor a lelkesült éljenzés nagy sokára lecsillapult, Apponyi A. gróf fölállott és elmondotta legszebb, leglelkesebb beszédeinek egyikét. A tetszés zaja minduntalan viharosan kitört, a nemes gróf sokszor percekig szünetelni volt kénytelen a nagy éljenzéstől. Maró erővel támadta a kormányt, kiméletlenül ostorozta a választási visszaéléseket és a pressziót, melyet a kormány a választások alatt gyakorolt. Behatóan boncolta hazánk viszonyait, majd az egyes pártok bírálatára tért át. Föltárta azt a humbugot, amelyet a kormánypárt az a liberális elnevezéssel és figyelmeztetett azokra a reakcionárius törekvésekre, melyeknek magvai Trefort Ágost miniszter pozsonyi és Ivánka Imre a párt egyik vezérférfiának szabadkai beszédében le vannak rakva. Emelkedett hangon szólt a mérsékelt ellenzékről, kifejtette ennek programmját és kijelentette, hogy a mérsékelt ellenzék misszióját abban látja, hogy az alkotmányos szabadságot megvédelmezze a kormány és pártja ellen Ennek értelmében soha egyetlen mérsékelt ellenzékinek sem szabadna kormánypárti jelöltre szavazni. Ezután az antiszemiták ellen szólott, majd pedig kijelentette, hogy sem ő, sem a mérsékelt ellenzék nem ismer el nemzetiségi pártot; ők csak magyar állameszmét és magyar honpolgárt ismernek s ezekért az eszmékért és fogalmakért készek föláldozni még a párt érdekeit is. Nem úgy, mint a kormánypárt, amely egész kerületeket átenged a nemzetiségi képviselőjelölteknek. Végül kitartásra buzdította a mérsékelt ellenzék híveit. A lakoma: Arad, jun. 29. D. u. 2 órakor a „Fehér kereszt“ vendéglő dísztermében 800 terítékes lakoma volt Apponyi Albert gr. tiszteletére. Az első pohárbeszédet Vásárhelyi L. mondotta, éltetve az ünnepelt vendéget, majd Apponyi A. gr. mondott két kitünően sikerült tósztot, melyek viharos lelkesedést keltettek. Gaál Jenő a távollevő Szilágyi Dezsőért ürített poharat. Ezután még egy sereg pohárköszöntő következett, mint az jó kedvű magyar lakomákon szokás. A banker 5 óra felé ért véget. A holnaputáni választás: Arad, jun. 29. Július 1-én lesz itt a pótválasztás Falk Miksa a kormánypárt és Milek L. a függetlenségi párt jelöltje között. Apponyi A. gr. beszédének hatása alatt a mérsékelt ellenzékiek valószínűleg mind a függetlenségi jelöltre fognak szavazni, ami könnyen Falk M. bukását vonhatja maga után. A küzdelem mindenesetre nagyon erős lesz. A kormánypárt holnap gyűlést tart és óriási erőfeszítéseket tesz jelöltje érdekében. A járadékkonverzió és a kolera. A koleraveszélyről szóló fenyegető hírek oly kedvezőtlen hatásúak az összes európai tőzsdékre, hogy megakasztották a Rothschild-konzorcium által előkészített műveletet, melylyel a 6 százalékos magyar aranyjáradék konvertálása most befejezendő volt. Az aláírási felhívás teljesen készen volt, hogy júl. 1-ére közrebocsáttassék, de