Budapesti Hírlap, 1884. augusztus (4. évfolyam, 211-241. szám)
1884-08-29 / 239. szám
2 hadihajók utasítást nyertek, hogy esetleg alkalmas pontokon gyarmatokat szerezzenek, megcáfolják. Hollandért aggódnak a párisi lapok, a „France“ is, a „Paris“ is, — ez utóbbi tudvalevőleg közel viszonyban áll a Ferry-kabinethez — arról értesülnek, hogy Courcel br. berlini francia nagykövet föltűnést keltő varzini látogatása alkalmával igen fontos megegyezésre jutott Bismarck kggel. Ez a megyezés abból állana, hogy Németország jóakarata semlegességet fog tanúsítani Franciaországnak összes Európán kívüli vállalatai iránt, viszont Franciaország nem gördít semmiféle akadályt Németország elé, ha el akarná foglalni Holland északi tengeri kikötőit. Az elhalt vagy lemondott megyebizottsági tagok helyét, a belügyminiszter hivatkozással az 1870. XLII. t. c. 29. § ra, az év végén eszközöltetni szokott általános kiigazításkor rendeli betölteni. Tehát hibás eljárás évközben pótválasztást tartani. A három császár találkozása állandóan napirenden van, ami rendesen előjele szokott lenni annak, hogy valamely — a kormányok által gondosan titkolt terv — a megvalósulás stádiumába lépett- Amit lapunk mai számában közöltünk a találkozás valószínűségéről, azt megerősítik a „Times“ és a „Nationalzeitung“ értesülései. De azóta ezenkívül már újabb igen érdekes adatot is kaptunk, amely alkalmas egészen megváltozott színben tüntetni föl a találkozást. Azt jelentik ugyanis Berlinből, hogy a találkozásra elkíséri a három uralkodót illető külügyminiszterük is. Tehát nemcsak Albrecht főherceg lesz jelen, hanem találkozni fognak Bismarck hg., Giers és Kálnoky Gusztáv gr. is. És épen mikor a találkozás ügye ilyen fordulatot vesz, kormányunk félhivatalos orgánuma reggelre is, délutánra is megiatja magának Bécsből, hogy csak a nagyképűsködő újságírók akarhatnak politikai jelleget rásütni az uralkodók találkozására. Egész határozottan jelenthetem — mondja a félhivatalos bécsi intimusa — hogy Ferenc József ő felsége és III. Sándor cár találkozni fognak, de ez kizárólag udvariassági aktus lesz. III. Sándor cár közel jár a magyar-osztrák határhoz, királyunk tehát a nemzetközi courtoisieból kifolyólag szükségesnek tartja üdvözölni azt az uralkodót, akivel barátságos viszonyban élünk. Persze nem lehet mindenki félhivatalos újságíró, és így gyakran jön abba a helyzetbe, hogy előbb megírjon olyan dolgokat, melyeket Bécsből csak akkor tartanak cél-, szerűnek megbízható forrásból jelenteni, mikor mára verebek is csiripolják. — Albrecht főherceg tudvalevőleg az egyetlen főhercegünk, kinek személyisége politikai programmot képvisel; ő, élő emléke azoknak az időknek, mikor monarkiának az Oroszországgal való szövetkezésben kereste és vélte föltalálhatni boldogulásának leglényegesebb garanciáit. Agyafúrt okoskodás nélkül is könnyen beláthatjuk, hogy uralkodónk találkozása a muszka cárral már azáltal politikai színezetet nyer, hogy Albrecht főherceg a király kíséretében van. Ahhoz kell az élénk fantázia, mikor azt akarja kisütni valaki, hogy három uralkodó és három külügyminiszter összejövetele csupa udvariasságból történik, mindannyian gondosan óvakodni fognak politikáról beszélni. Épen most, mikor a külpolitikai kérdésekben szemmel látomást háttérbe szorul a parlamentek jelentősége, és még a köztársasági Franciaországban is félretolják a törvényhozó testületet, mihelyest nagyobb fontosságú külpolitikai kérdés eldöntése kerül szőnyegre. A külpolitikát ismét az uralkodók és minisztereik csinálják. Azok a részletek, amelyek a három császár-találkozásról nyilvánosságra jutnak, mind valószínűbbé teszik, hogy ez a találkozás egy nagyobb, hosszasan előkészített új alakulás megpecsételése: föltámad a kellemetlen emlékezetű három császár-találkozás! Hiszen Bismarck orgánuma a ,,Nordd. Alig. Ztg.“ már Kálnoky Gusztáv gr. varzini látogatása előtt kijelentette, hogy Németország és Osztrák-Magyarország uralkodói nemsokára nagyon eklatáns jelét fogják adni Oroszország iránt való barátságos érzelmeiknek, fogom venni a 65 éves Marosinét. Ah Mártha, mily nyomorultnak tarthatsz te engemet! — Nem! százszor nem! kiáltott fel Mártha. Én értem e szörnyű lépést s feoldozlak téged. Hű szerelmemmel fogom elviselhetővé tenni számodra ez uj életet. Én a tied maradok akkor is ,— csak nősülj meg .. . Fridolin uj tanácsért ment, s két hét múlva igy szólott: — Mártha, én meggondoltam a dolgot, nem Marosinét veszem el, hanem az unokáját — a 18 éves Euláliát. — Szereted ? kérdé Mártha villámló szemekkel s egy hegyes tőrt rántott ki valamelyik zsebéből. — Gyűlölöm, utálom — válaszolt Fridolin megrettenve az elszánt asszony mozdulataitól. — Akkor csak vedd el édesem — és rendezd a viszonyaidat. Kezed az övé lesz, a szived az enyém... Én szeretni foglak tovább is, mindig, örökre, egész a sírig ! S nyakába borult Fridolinnak. A jó barát, ki erről is értesült, csodálkozva rázta a fejét. Ennyi hűség, s ily szerelem bizonyára ritka a mai romantikában. Ötöd nap sötét viharos este volt. Künn fergeteg dúlt, hópelyhek gomolyogtak s a szél bömbölt, mint a pályavesztett elefánt. Mártha természetesen Fridolinnál ült. Egyszerre csöngetés hallatszott az előszobában, azután ajtónyitás. Várjon ki jöhet ilyen időben? János belép s titkos jelekkel int valamit. Fridolin megdöbbenve néz Márthára s ismét Jánosra, azután fátyolozott hangon mondja: — Jól van, jól. Alig tiz perc múlva ismét csengettek. Most már idegesen ugrott föl Fridolin s maga nyitotta ki az ajtót. Mártha a lépések zajából kivehette, hogy legalább három-négy férfi érkezik. Hirtelen kinézett a kulcslyukon, s bámulva látta, hogy az érkezők arcát fekete álarc takarja. A rejtélyes társaság bement a szomszéd szobába. Kezdetben halkan suttogtak, később mind hangosabbá vált a társalgás. — Nekünk tehát még ma el kell utaznunk, szólt egy hang. — Ez lesz a legokosabb — válaszolt Fridolin. Én el nem rejthetnélek benneteket. — Tőled elég, hogy a prések nálad vannak. — Siessünk! szólt ismét az első. A rendőrség a nyomunkban van. Meg mondtam előre, hogy azok az új százasok rosszul vannak metszve. Alig adtam ki négyet ötöt, mindjárt ráismertek. Adj nekünk a régiekből Fridolin. Most valami szekrény nyílt ki, azután egy kis suttogás hallatszott, csend van. A társaság elkotródott. Fridolin visszajött Márthához. Az még akkor is ott hallgatódzott a szomszéd szoba ajtaján. — Te mindent hallottál Mártha ? kiáltott föl Fridolin, kétségbeesve ragadva meg a nőt. Azután lehanyatlott egy székbe. — Ah veszve vagyok ! Mártha, te egy gonosztevőt szerettél. Feledj el engemet szerencsétlen nő, és törüld ki nevemet is az emlékezetedből . . . — Bátorság barátom ! kiáltott fel elszántan a hölgy, mindkét kezét nyújtva Fridolinnak. Bennem nem fogsz csalatkozni soha. Bármi sors érjen, megosztom veled. Én hű maradok hozzád egész a bankócsinálásig, amivel különben nem is leptél meg. Rég sejtek már én ilyesmit barátom . . .* Másnap a jóbarát kijelentette, hogy ő kifogyott a tudományból. Fridolin pedig azon gondolkozik, hogy nem okosan tenné-e, ha a példás hűségü asszonyt oltárhoz vezetné? Bayard BUDAPESTI HÍRLAP ,239 sz. 1884. augusztus 29 FŐVÁROSI ÜGYEK. — A Margithidi vízátvezetés csőfektetési munkáinak lassúságáról panaszkodott a pénzügyminiszter — amint tudjuk — egy közelebbi leiratában. A városnak a vállalkozóval kötött szerződése tüzetes megtekintéséből kiderült, hogy a pénzügyminiszternek igaza van , mert bár a munka befejezése 180 munkanap után csak december közepére követelhető is, a munkaidő első két havában (jun. 19— aug. 19.) többet kellett volna végeznie a vállalkozónak a pontos befejezés valószínűsége érdekében, mint amennyit valóban végzett. S ezért a tanács a vállalkozót 800 frt bírsággal sújtja. De viszont a város nem vádolható mulasztással, mert minden hatalmában levő eszközzel arra törekedett és törekszik is, hogy a vízátvezetés minél hamarabb ténynyé váljék. A tanács ma felterjesztést tett a miniszterhez. A tanítók fizetésének új rendezéséről szóló szabályt a belügyminiszter jóváhagyta. A leirat a tanács mai ülésén bemutattatott. Mivel az új rendezést megállapító közgyűlési határozat még múlt évi októberből való s a törvényhatóság abban a beszemben, hogy a kormány jóváhagyása legfeljebb 1883. végére megérkezik, a számos tanító javára eső többletet már a folyó évi költségvetésbe fölvette ; a tanács méltányosnak mondá, hogy a többletek folyó évi január 1-től kezdve folyósittassanak. A városi erdőkben a fa vágatására nézve az erdőmester javaslatot készített, a mely szerint az eddigi rendszertelen eljárással a város felhagyna s a fakivágatást turnusok szerint végeztetné, 60 évre való felosztással. A fakivágással foglalkozó egyének díjazása is eddig az volt, hogy harmadot kaptak az anyagból. Az erdőmester ezekre nézve is a készpénzfizetés behozatalát proponálta. A tanács ma meghallgatván ezt az előterjesztést, ahol egész terjedelmében hozzájárult. — Andreánszky Zsigmond emlékének a fővárosi tanács mai ülésén Gerlóczy elnök kegyeletes szavakkal áldozott. A tanács elhatározta, hogy a fájdalmas veszteség fölött bánatát fejezvén ki, az elhunyt tanácsnok koporsójára koszorút helyez, a mélyen sújtott özvegyhez részvétiratot intéz, a temetés költségeit utalványozza, s annak idején oda fog hatni, hogy az özvegy és gyermekek minél tisztességesebb ellátásban részesüljenek a község részéről. — Iskolaszéki tagok választása. A II. ker. vízivárosi iskolaszék területére a közp. választmány által a küszöbön levő iskolaszéki választások vezetésére kiküldött elnök . Paulovics László, a kijelölés céljából tegnap délután értekezletet hívott össze, amelyen, a kijelölő bizottságnak ajánlata alapján a következők jelöltettek ki a II. ker. iskolaszéki tagjaiul . Rendes tagok : Paulovics László, Lutter János, Komoróczy Sándor, Bosconi Károly, Biscara Endre, Csepeli Sándor, dr. Darányi Ignác, Duma György, Eckerman Ede, Frenreisz István, Ampel Sándor, Lengyel Sándor, Mihalovics Antal, Petsics Márk, Meyer József, Schmidt Ferenc, Szemlér Mór, Sághy Gyula, Szmik Lajos, Samadam József, Sartori Béla, Virág Gyula, Kozma Gyula, Panger Fülöp, Vavra Gyula, Schiller György, Kecskeméthy István, Weichhardt Alajos, Kállay Mihály, Jenny Antal, Póttagok: dr. Ernyei Mór, Krammer Béla, Delmedics Ágost, Gaetschl Ede, Moldováni Sándor, dr. Hochstein Mór, Pázmándy János, dr. Brunner Kálmán, Pollák István, Lindmayer Ferenc, Ott Lajos, Szina Ágost, Karai Ferenc, Seidl Rezső és Koller Károly. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK — A budapesti 1848— 49-iki honvéd-egyesület folyó évi augusztus 31-én (vasárnap) délután 4 órakor Pest-Kun megye kisebb tanácskozási termében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy : A Görgey-féle rehabilitációnál is eljárással szemben egyszers mindenkorra zsinórmértékül szolgáló határozathozatal. — A Táncsics-bizottság tegnap este Bokros József elnöklete alatt tartott ülésén elhatározta, hogy a Táncsics özvegye s a Táncsicsnak emelendő síremlék javára rendezendő ünnepet szeptember 28-án a Szabó udvarban levő Csingerféle vendéglőben tartja meg. A nemzeti és népszínház több előkelő tagja is megígérte közreműködését. Az ünnep hangversenyből és táncból fog állani. TUDOMÁNY és IRODALOM. * („Ezer műkereszt.“) Ezzel a címmel jelent meg egy díszes kiállítású könyv a „Pallas“ kiadásában. Dr. Májer István c. püspök és esztergomi kanonok, a népies iratairól ismert „István bácsi“ műve ez, ki ezer s valóban művészi kereszteket „rögtönzött“ ollóval, kisebb-nagyobb papírszeletre. A hány kereszt, annyiféle alakú, egy-egy pici diszmó valamennyi. A könyvet a szerzők magvas előszava nyitja meg, utána következnek vallástörténelmi fejtegetések s végül az ezer kereszt sikerült rajzai. Ára 5 fzt. * (Magyar nyelvtani gyakorlókönyv a népiskola II., III. és IV. osztálya számára.) Irta : Sz i 1i Benedek. — Győrött, 1884. Kiadja Gross Gusztáv. Ára az első kötetnek 12, a másodiknak 18, a harmadiknak 20 kr. —' Tanítóknak kívánatra postadijmentesen küld mutatványszámokat a kiadóhivatal. * (Madame Adam könyve) Magyarországról a jövő hó első napjaiban fog megjelenni. A magyar kiadás Révai testvéreknél fog megjelenni; a szerzőnő a nevezett céget a francia kiadás terjesztésével bizta meg és e cég azok számára, akiket a könyv közvetlenebbül érdekel, finom velin-papírra nyomatott külön emlékkiadást bocsát közre, melyből csak annyi példányt fog nyomatni, ahány megrendelő lesz. Megemlítjük még, hogy a könyvben a Nouvelle Revue cikkeiben előforduló hibás adatok és tévé-