Budapesti Hírlap, 1884. október (4. évfolyam, 271-301. szám)

1884-10-09 / 279. szám

minden padsorában, valamennyi pártján, kívül a folyosókon, a büffetben s — elvétve — a könyvtárban is. Az említett melankólia hatalmába veszi képzeletünket ennyi új ember láttára, kiknek mindegyike szemünkben kihült veteránok élő síremléke. Aggodalmaink, nem a bizalmatlan­ság gyermekei önök iránt; egyszerűen, úgy termettek, ahogy önök a — képviselői szék­ben : kéretlenül. S mihelyt a jobb meggyő­ződést, hogy önök nemcsak választott, de hi­vatott utódai is a régi nemzedéknek, komoly s lelkiismeretes munkásságukkal kivívták, — ez aggodalmak el fognak tűnni, mint a lidérc­nyomás virradat óráján. Előbb az önök lelkében kell megvirradni nehéz, de szép kötelmeik komoly tudatának. Ha a nap nem volna álló csillag, s mi Józsue hatalmával bírnánk, megálljtnak külön az önök számára. A parlamenti munka komoly tiszte s elő­deik fényes emléke lebegjen szemeik előtt, midőn az ország sorsának intézésében részt vesznek, s tapasztalatlan kezeiket a pár nap múlva megindítandó országos gépezetre rá­teszik . Áldja meg a gondviselés ezt a mi jó hazánkat azzal, hogy az új politikai nemzedék megfeleljen a nemes tradíciók mértékének, s ma még ismeretlen, homályos, mit sem mondó neveikből az idő nagy tehetségek, hatalmas gondolkozók, szívós munkaerők értékmérőjét fejleszsze ki — a magyar parlament díszére, a magyar közpálya dicsőségére! A képviselőház válaszfelirati bizottsága ma d. u. 6 órakor értekezletet tartott Tisza La­jos gróf elnöklete alatt, a válaszfelirat szövegének megállapítása tárgyában. Az értekezleten a kormány részéről Tisza miniszterelnök és Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter voltak j­elen. A képviselőház I. bíráló bizottsága ma délelőtt tartott alakuló ülésén elhatározta, hogy leg­közelebbi ülését f. hó 13-án délután 4 órakor tartja, amikor a tárgyalás sorrendjét és napját is ki fogja tűzni. Előadókká választották , a Chorin Ferenc és Ucktritz Zsigmond b. választása ellen beadott kér­vényekre nézve : Darányi Ignác, — az Imre Aurél választása elleni kérvényre : E­n­g­e­­­m­a­­j­e­r József — és a Haller Rezső választása ellen benyújtott kérvényre vonatkozólag : Antal Gyula. A képviselőház állandó igazoló bizott­sága ma délelőtt tartott­­ülésében első­sorban újdonsága, mely a Bolond Miska egyik szte­reotip alakját Kipfelhauzert parodizálta. A címe ez volt „Kipfelhauzer“. A magyarfaló né­met sógornak szájába adott bolondnál bolondabb dolgok, a német szemtelenségnek abszurdumig vitt végletei, rengeteg tapsokat keltettek. De mindez nem volt hasonlítható ahoz a hatáshoz, amelyet a „Zsigmond király álma“ című látványosság kel­tett. A politikai tüntetések ebben a darabban ér­ték el tetőpontjukat. Az egyes képeknek oly ártatlan címeket adtak hogy a cenzúra semmi rosszat sem gyaníthatott. Sőt hogy W o r a f k­á t annál inkább lefőzzék, a legutolsó tabloaut a Habsburg-dinasztia kultuszá­nak szentelték, ezen a címen „a népek testvér­ülése.“ Azonban mekkora lett a rendőrség rémülete, mi­kor látta a népek azon testvérülését, melyet a szí­nészek produkáltak. Igaz ugyan, hogy Mária Terézia alakja is ott volt, az is igaz, hogy a híres pozsonyi országgyűlés „moriamur pro rege nostro“ jelenete is látható volt. De mit mutatott a háttér ! Mária Terézia milyen kísérettel jön be­mutatva !Klapk­a, Tür­r, Garibaldi és Kossuth Lajos alakjai ott parádéztak a tableau hátterében. Türr francia kabátban, Klapka vö­rös angolfrakkban, Garibaldi vörös ingben, Kossuth Lajos pedig olyan öltözetben, amilyen­ben a pesti fiatalsággal Bécsbe ment! Ki írhatná le e jelenet hatását? A kordinahuzogatónak már a keze is elfáradt a huzogatásban, annyiszor kelle ezt a képet ismé­telni. Worafka is végig nézte az egészet, s úgy­­látszik, hogy Zsigmond király álma ellen semmi kifogása sem volt addig, mig azok az ármányos forradalmárok is bele nem vegyültek az alvó ki­rály álmába. Hogy az utánna következő esemé­nyeket s azok hőseit, divinációként álmában előre­láthatta a zaklatott lelkű király, azt még a rend­őri lélektan szempontjából sem találta kifogásoln­­­hatónak, hanem azt mégis kissé balek dolognak találta, hogy az 1741-diki országgyűlés tagjai kö­zött ott legyenek Kossuth, Klapka, Türr, de sőt még Garibaldi is, holott rendőri bölcsesége úgy súgta neki, hogy ezeket az urakat akkor az ország semmiféle megyéje vagy városa sem választotta meg követnek. Tett is kemény följelentést a re­bellis tablókról Majláthnak a helytartóta­nács elnökének — azonban e főur hazafias ér­zülete tréfás mosolylyal fogadta, a maga elé hí­vott színigazgató ügyes mentegetődzését! Hát még mikor „II. Rákóczy fog­sága“ került színpadra ! Igaz ugyan, hogy Mai­­láth protekciója segítette e darabot győzelemre az akkori szemfüles rendőrség ellenzésével szemben, mindannak dacára az igazgatóság nem merte a találó részeket túlságosan kidomborí­tani. Egy igen ügyes incidens mégis előadta ma­gát. Tokaj vára ott tündöklött a távolban. Jön a kuruc postás és politizál a maga módja szerint. P­á­r t­é­n­y­­ játszotta e szerepet igen élénk szí­nezéssel. Egyszer csak a szent Gallért-hegy felé fordul s erősen hangsúlyozott célzással e szavakat mondja : „Minden várat bevettünk már, nemsokára ezt is lefüleljük !“ Aztán egy kis pauza követke­zett, melyet a publikum arra használt fel, hogy ajkával éljenzett, a kezével tapsolt, a lábával pe­dig úgy dobogott, hogy rengett belé szent Gellért hegye . BUDAPESTI HÍRLAP (279. 3.884. október 9 Nyáry Béla b., az ipolysági és T­e­l­e­k­y Domo­kos gróf, a magyar-láposi kerületben megválasztott képviselők megbízó leveleit vette tárgyalás alá, és tekintettel arra, hogy mindkét választás kérvénynyel támadtatott meg, elrendelte, hogy azok a VIII., ille­tőleg IX. biráló bizottsághoz tétessenek át. Ezután a bizottság tárgyalás alá vette és feltétlenül igazo­­landónak találta a következő képviselők választását: Doda Traján (Karánsebes); Andrássy Tivadar gróf (Tőke-Terebes); Bánffy György b. (Szilágy-Somlyó) ; Roth Pál (Deés); Somogyi Gyula (Nyíregyháza); Fluger Károly (Beszterce); Bissingen Ernő gr. (Lu­gos), Lits Gyula (Vaál). Ezzel az ülés véget ért. Főispán-változás: P­e­r­c­z­e­l István Tolna­megye főispánja, több ízben benyújtotta lemondását, s legutóbb csak a belügyminiszter kérésére egyezett bele, hogy a lemondás elfogadása egyelőre elhalasz­­tassék. Mint itt rendesen jól értesült körökben hír­lik, Perczel István a napokban ismét megsürgette kérelme elfogadását s ennélfogva a tolna megyei főispáni állás betöltése a közelebbi jövőben várható. A N­et értesülése szerint Perczel visszalépése után, gróf Széchenyi Sándor tolna megyei földbirto­kos lesz a főispán. A marha­háború. A Bruckban elhullott szarvasmarha megvizsgálására kiküldött állami állat­orvos a kereskedelmi minisztériumnak a következő­ket jelenti: Az erdélyi részekből Bruckba érkezett 168 drb marhát dr. Müller bécsi állatgyógyintézeti igazgató jelenlétében megvizsgálta és teljesen egészségesnek találta. Ezenkívül a f. hó­­­dikán elhullott marhát kiásatta és újra boncolta s azon a marhavész legkisebb gyanú­ját sem észlelte. E szerint a marhavész leg­csekélyebb gyanúja is ki van zárva. Ennek a körül­ménynek tulajdonítható a bécsi hivatalos „Wiener Abendpost“ mai számának következő közleménye : A Bruckban (Lajtha mellett) gyanús tünetek mellett elhullott marha kiásatása és boncolása világosan bebizonyította, hogy marhavészről szó sem lehet és a vésznek legkisebb gyanúja is ki van zárva. Ennél fogva mindazon intéz­kedések, melyek a marhavész behurcoltatásának veszélye miatt rendeltettek el, tárgytalanokká vál­tak és azonnal hatályon kívül he­lyeztettek!­­ A magyarországi marhaszállítmányok ellen kiadott zár­lati rendelet tárgyában az esti órákban táv­irati értesítés jött az osztrák kormánytól a magyar földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz, melyben tudatja, hogy a marhaszállítmányok bevite­lét felfüggesztő rendelet visszavonatott, mi­után a Bruckban megejtett hivatalos vizsgálat nyo­mán kiderült, hogy a marhavésznek ott semmi nyo­ma sem volt. Ennélfogva a magyarországi marha­szállítmányok ismét akadálytalanul mehetnek osztrák területre. Somogyi Gyula orsz. képviselő úr fölkért bennünket a következő sorok közlésére: Tisztelt szerkesztő úr! A „Budapesti Hírlap“ folyó hó 7-ki számában megjelent cikknek reám vonatkozó azon állítását, hogy én „a megválasztatásomnál előfordult visszaélések és erőszakoskodások miatt képviselői mandátumomat letenni szándékozom.“ H­a valóval mindenben homlokegyenesen ellenkezőnek és így lég­ből kapottnak nyilvánítani elmulaszthatlan kötelessé­gemnek ismerem éppen úgy a 15 éven át meg nem ingathatott függetlensége és minden egyéni s helyi érdekeket a haza javának alárendelő hazafisága által kitűnt választóim iránt meggyőződésileg táplált sze­retetteljes nagyrabecsülésem, — mint a cikkíró által látszólagos jóakarattal használt „becsülésre — méltó példaadás“, mint ok hiánya miatt nem létező okozat, el nem fogadhatása által indíttatva. Képviselői vá­lasztásom ellen sem semmiféle „petíció“ be nem ada­tott, sem annak követésre méltóan példás lefolyása ellen a legszigorúbb — de részrehajlatlan — bíráló is semmi bizonyítékot fel nem hozhat. Bekövetkez­hető lemondásom tisztán és kizárólag közjegyzői ál­lásomnak megtarthatásában találhatja helyes magya­rázatát. Ezen cáfolat­­soraimnak mielőbbi szives közzétételét kérve vagyok hazafias kiváló tisztelet­tel, Budapest 1884. október hó 7-ik napján, alázatos szolgája: Somogyi Gyula Nyíregyháza városának országgyűlési képviselője. Az állami végrehajtók által leteendő vizsga tárgyában a pénzügyminiszter következőkép intézke­dett : a szakvizsga szóbeli és írásbeli. A szóbeli vizsga tárgyát képezi: a) a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. t. c. b) a magyar kir. adófelügye­lők működési köre iránt 1883. évi 73-662 sz. a. ki­adott „Utasítás“ és ennek A., B., C., D. és E. be­tűk alatti mellékletei; c) az adóhivatalok szolgála­tára vonatkozó utasítások és szabályrendeletek gyűj­teménye XII. fejezetének azon részei, melyek nem kizárólag adóhivatali, hanem általános szolgálati vi­szonyokra vonatkoznak; végre d) a pénzügyminisz­térium ügykörére vonatkozó szolgálati szabályok főbb pontjaiban. Az írásbeli vizsgálat tárgyát a vég­rehajtási eljárás folyamán kiállítandó jegyzőköny­vek, értesítések, felhívások és jelentések szerkesz­tése képezi. ÓVÁROSI ÜGYEK. — Az olcsó lakások. A főváros elhatározta, hogy az országos kiállítás alkalmára tanulók, taní­tók, iparosok stb. részére városi épületekben olcsó szállásokat rendez be. E célra iskolák és egyéb ki­sebb épületek fognak szolgálni. A város már gon­doskodott e lakások berendezéséről is. A Dózsa-cég ajánlatát fogadták el, mely cég használatra szállítja az ágyakat, hozzátartozó bútorokat, mosdókészletet, fogast stb. Ezenkívül minden épülethez egy-egy ru­határt rendez be, ahova az értékesebb holmikat, ru­hát, pénzt lehet elhelyezni, s minden szobához tart egy szolgát nappalra is tisztogatásra. A cég minden vendég után egy napra 35 krnyi díjat kap a város­tól, s ez összegnek is 10°/%-át jótékony célra fogja adni. A cég viseli ezenkívül a légszeszvilágítási költ­séget is. Ha ezernél több ágy rendeztetik be, még újabb engedményt is ad. — A tananyag leszállítása a népisko­lákban. A közoktatási miniszter a város azt a ha­tározatát, a­melylyel az elemi iskolai tananyag le­szállítását, mondotta ki, nem hagyta egye­lő­re jóvá, mert a tananyag rendezését országo­san kívánja eszközölni. De mivel a főváros az idei tantervet már a leszállított anyaghoz képest állapí­totta meg, a főváros fölterjesztése folytán beleegye­zett abba, hogy az elemi iskolákban a német nyelv, torna és kézimunka a 2-ik osztály helyett a 3 ikban kezdődjék, a kézimunka pedig az eddigi heti 6 óra helyett a 3-dik osztályban heti 2, a többi osztályok­ban pedig heti 3 órán át taníttassék. Megkezdődött a tevékenység a polgári iskolai tananyag leszállítása érdekében is. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. — Kirándulás kerékpáron. A bu­dapesti kerékpár-egyesületnek a múlt vasárnapra tervezett hivatalos kirándulása a rossz idő következ­tében elmaradt, ezért ehelyett új kirándulást rendez f. hó 12-én, vasárnap Cinkotára.A találkozás délután 4 órakor lesz a Stefánia-úti víztoronynál.. . A „b­u­d­a­p­e­s t­i társaskör“ f. hó 11-dikén (szombaton) este 8 órakor a „Magyar Ki­rály“ kávéh­áz külön termében, mint a kör új és állandó helyiségében, rendkívüli közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjait minél nagyobb számban való részvételre hívja föl az elnökség. A kör az idén is rendez fölolvasásokat és estélyeket, mely utóbbiak sorozatát a f. hó 18-dikán tartandó társas­vacsorával egybekötött férfiestély rendezésével kezdi meg.­­ A magyar iskola egyesület felügyelő bizottsága e hó 13-án d. u. 4 órakor az új városházi társalkodó termében ülést fog tartani.

Next