Budapesti Hírlap, 1885. augusztus (5. évfolyam, 209-238. szám)
1885-08-01 / 209. szám
1885. augusztusi SUBAPESTI HISLAF. (209. sz.) elött folyt a diskusszió, vájjon Ferry az 50 milliónyi hitel megszavazása előtt vagy után bukjék-e. Bukására nézve azonban mindnyájan megegyeztek. Talán valaki dementálni akar ? Nem, a szélsőbal volt az, melyből a Ferrynek vád alá helyezésére vonatkozó indítvány kiindult. (Gúnyos felkiáltások a középen. (Szónok igen izgatottan.) Az, aki a vádat emelte, oly ember, aki tűzben állt s akineka nemzeti temetést megszavazták. E férfiú azt kérdezte, vájjon senki sem fog-e találkozni hogy azt a Szomorú egyéniséget, aki Franciaországot annyi megalázásnak és szerencsétlenségnek vitte eléje, a vádlottak padjára helyezze? Látni szeretném, vájjon lesz-e bátorsága Ferry úrnak Courbet tengernagy temetésén megjelenünk (Lárma és tetszés.) Clémenceau azzal végzi beszédét, hogy bizalommal viseltetik a jelenlegi kormány iránt, de tudni szeretné, hogy az Ferry- vagy Brisson-kormány-e. (Élénk hosszas tetszés a baloldalon.) Cassagnac nem a cenzúra miatt panaszkodik, mert azt ő megérdemelte, hanem amiatt, hogy a szabályzatot nem mindenki ellen alkalmazzák. Csak az imént fenyegette két republikánus egymást. Vagy talán ez a köztársasági erők egyesítése? (Kacaj.) A republikánusok egyesülése verekedéssel kezdődik ? (Kacaj.) Szónok nem köveli, hogy a rend eme megzavarósa ellen a szabályokat alkalmazzák, mert mindez csak azt mutatja... Elnök: Miután a hangulat már lecsillapodott, nem látom át, miért kell ezt az ügyet újra felbolygatni. (Tetszés.) Általános érdeklődés között kezd szólni B r is:V o a miniszterelnök : Nemrég, mondá, arra kérte a kamarát, hogy hagyjon föl a retrospektív vitákkal, mert azokból nincs haszna sem a kamarának, sem a köztársaságnak. (Tetszés.) Még egyszer appellál az egységre , az összes köztársasági erőket egyesíteni, ez a föladat, melyet mindaddig fog követni, míg ,célt nem ér. Nem hiheti, hogy ez az egység csak illúzió. (Élénk taps. Spuller: Ön, mint hazafi és kormány férfi beszél.) A kormány 12 milliót akér Madagaszkár részére. Hogy ez a követelés igazoltassék, nem szükséges a gyarmatpolitika elméletét fejtegetni. Csak azt kell nézni, mit kíván Franciaország érdeke. Franciaországnak vannak régi- és új gyarmatai. Mind a kettőt drága és a jövő fogja megmutatni, vájjon nagyon drágán vásároltattak-e meg. (Tetszés.) A statisztikával együtt nem lehet itt boldogulni. A gyarmatokkal egybe van kötve Franciaország becsületének és érdekeinek egy része. A kormány nem akarja feladni az eddigi gyarmatokat, akár új hódításokat, csakis Franciaország birtokát nem akarja érintetlenül fentartani és oly intézkedéseket hozni, hogy a gyarmatok kevés költséggel sokat jövedelmezzenek. A szünet alatt a kormány javaslatokat fog készíteni és azokat majd az új kamara elé terjeszti. Most azonban kéri, hogy fejezzék be a hoszszúra nyúlt vitát, mert csak újabb viszálykodásra szolgáltat okot (Hosszasan tartó általános tetszés.) A hitel 291 szóval 142 szavazat ellen, megadatott. Az V. kerületi polgári kör választmánya tegnap tartotta díszes uj helyiségeiben — a Tüköry-palotában — első ülését, mely dacára a nyári idénynek, igen látogatott, volt. A választmány elhatározta, hogy egy felállítandó keleti múzeum ügyét támogatni fogja s a kérdés tanulmányozására s emlékirat szerkesztésére bizottságot küldött ki. — Az országos ügyvédi értekezlet, szakbizottsága ez év augusztus hó 3-án a budapesti ügyvédi kör helyiségében (Ferenciek bazárépület) d. e. 11 órakor ülést tart. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. — Értesítés az I-ső budapesti 1848/9. honvédaggharcos egyesület t. tagjainak. A főváros nagytekintetű tanácsa ez évi 28719. és 29924. sz. végzésében azt határozta el, hogy az aug. 2-ára kitűzött közgyűlés napirendje lesz : „A jelenlegi tisztikar és választmány letétele és új tisztikar és választmány megválasztatása.“ Miután Kralik Ferenc elnök ezen tanácsi határozatnak eleget nem tett, amennyiben a jogosultakat a közgyűlésre meg nem hívta, a nem jogosultakat pedig igen. Ezen oknál fogva a VII. kerületi elöljáróság az aug. 2-ra kitűzött közgyűlést beszüntette és a másik közgyűlést aug. 9-re tűzte ki, melyre a meghívókat a jogosult tagoknak saját hatáskörében szét fogja küldeni. Tisztelettel felkérjük a szavazati joggal biró egyesületi tagokat, nem aug. 2 án, hanem aug. 9 én a VIII. kerületi elöljáróság meghívója szerint a közgyűlésre megjelenni. Schubert János 63 érdektársai. — A kisded nevelők őrsz. egyesülete évi közgyűlését augusztus hó 21-én és a következő napokon fogja megtartani a következő napirenddel : 21-én reggel 8 órakor nyilvános gyakorlati munkafoglalkozás 3—6 éves kisdedekkel. 10 órakor a közgyűlés megnyitása. 22-én reggel 8 órakor . Eszmecsere az előző napi gyakorlati foglalkozás fölött. Fölolvasások , mégpedig : 1. Székely Gábortól (Szeged) „A rendelkezésünkre álló eszközök helyes fölhasználásával miként lehet a kisdednevelő-intézetek növendékei közt a megkívántató fegyelmet fönntartani ?“ 2. Molnár Mária (Mező- Berény) „A kegyeletes érzés fejlesztéséről az óvodában.“ 3. Székely Géza (Nagy-Kanizsa) „Frébel Frigyes nevelési rendszere viszonyítva a kisded testi és lelki fejlődésének törvényeihez.“ Végül tisztújítás. Délután 3 órakor testületileg megtekintik az országos kiállítást, mely alkalommal P. Szathmáry Károly a hangverseny-teremben fölolvasást tart a kisdebnevelésről. A szemlét társas búcsú-estély fejezi. TUDOMÁNY és IRODALOM. * (Megjelent:) „Számoló könyv“ a népiskolák számára, írta Mocsik Ferenc dió, a 18-ik kiadás után átdolgozta Orbók Mór a pozsonyi m. kir. állami tanítóképzőintézet rendes tanára. Az előttünk fekvő Számolókönyv összes feladványait szorosan a gyakorlati élet, nevezetesen a háztartás, ipar és kereskedelem köréből meríti s azoknak megoldását mindig következtetés útján, ittott praktikus mesterfogások által eszközölteti, az emlékező teletség folytonosságát fejlesztő úgynevezett fejbeli számvetést folyton alkalmazza s a krétának és ceruzának csak szükség esetén enged tért. A metrikus rendszert, mint a gyakorlati számolás alapját — négy füzetben keresztül olyan remek fokozatossággal s kitűnő alkalmazással tárgyalja, hogy reményünk lehet az iránt, hogy fiatal számvetőink, e könyvek használása mellett, annak teljes ismeretére jutnak s nem kellene bosszankodva néznünk, hogy az osztályok egész során átvergődött tanulók a metrikus rendszerről csak homályos fogalommal birknak. Az egész 6 füzetből áll; az első 3 füzet 20 kr., a 4 ik 24 kr. az 5-ik (kettős) füzet 40 kr. Megjelent Bpesten és Pozsonyban Drodtleff Rezsőnél (Heckenast utóda). * (Uj könyek.) „Anglia története korunkban“ Mr. Carthyez ismert jeles művét tudvalevőleg a tud. akadémia könyvkiadó bizottsága magyar nyelvre fordittatja. A nagy munkának első kötete most jelent meg. Forditotta Szász Béla a vaskos kötet ára 3 frt. — A herényi asztrofizikai obszervatórium sarkmagasságának meghatározása, cím alatt Gothard Jenő értekezése, mint a tud. akadémia IIIk osztályának kiadványa megjelent. Ára 20 kr. — A tud. akadémia legutóbbi közgyűlésének tárgysorozata , Pulszky Ferenc megnyitója, Fraknói titkári jelentése, Trefort miniszter emlékbeszéde Lónyay Menyhért gr. felett, Fodor József értekezése s a jutalomtételek foglaltatnak, külön füzetben most jelent meg s ára 80 kr. A párisiak nálunk. A párisi írók és művészek fogadtatása ügyében a főváros kiállítási bizottsága ma Gerlóczy polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak Királyi Pál, Cséry Lajos, Ország Sándor, Pulszky Ferenc, Thaisz Elek, Posner K. L., Forgó, Schnierer Gyula dr., Heinrich, Pulszky Károly, Szemere Attila, Thallóczy Lajos, utóbbiak az Írói kör képviseletiben. Elnök utalt arra, hogy már eleinte, mikor a kiállítás megnyíltakor a törvényhatóság a külföldi vendégek fogadására 25.000 frtot szavazott meg, különös tekintet volt a francia vendégekig, kiknek érkeztét már előre reméltük. Midőn a magyar kék társasága Párisban két év előtt Pulszky Ferenc vezetése alatt megfordult, oly fogadtatásban, sőt ünnepeltetésben részesült, hogy a francia vendégek fogadtatása most, kell, hogy nálunk is méltó legyen ahoz, amit a mieink Párisban tapasztaltak. Különben is a társaság, mely kiállításunkat fölkeresi és megragadja az alkalmat, hogy fővárosunkat és hazánkat megismerje, oly neves embereket, oly előkelőségeket foglal magában, mint Lesseps, Ulbach, Massanet, Delibes stb. A kiállítás országos bizottsága tudatta, hogy a fogadtatásban szintén hivatalosan részt vesz. Elnök elmondta ezután, hoogy a programm értesülése szerint körülbelül ez volna: érkezés augusztus 9-dikén (vasárnap) valószínűleg a déli órákban. Az ünnepies fogadtatás után mely a hajókiállásnál történik, elszállásolás hotelekben s este 7 órakor 60--70 személyre szűkebb ebéd a Frobnerben. Hétfőn augusztus 10-én d. e. 10 órakor az írói körben jönnek össze a vendégek, honnan nullás reggeli elköltése után az Andrássyúton át bérkocsikon a kiállításba hajtatnak, hol ünnepies fogadtatás és kalauzolás vár reájuk. Ez elfoglalja az egész napot. Este a nemzeti színházban díszelőadás Dreyfuss egy vígjátékéval. Előadás után az írói kör által a nemzeti múzeumok oszlopcsarnokában soirét adatik hideg ételekből. Egy alkalommal tán a múzeumkert villámmal is lesz világítva. Kedden augusztus 11-én további kirándulások lesznek a város nevezetességei (köztük a Margitsziget) megtekintésére. Este díszelőadás az operában, hol Massenet „Heródiás“-ából adnak elő egy részt, s Delibes-nek egy darabját. Szerda, augusztus 12-ike szabad nap,melyet a vendégek valószínűleg a kiállításnak szentelnek. Este a kiállítás területén a főváros bankettje. A következő napok kirándulásokra lesznek fentartva, nemcsak a főváros környékének, hanem az országnak is megtekintésére. Tervben van Mezőhegyes, Szentes, Szeged, Dobsina, Tátrafüred. Elnök emez előadása után, mely a programjuot fővonásaiban foglalja csak magában, Szemere Attila ismertette hosszabban az írói kör tevékenységét ez ügyben, előadta a vendégek névsorát, kik mindössze 39-en lesznek, s köztük a Times és Morning Post angol lapok és Union Belge belgiumi lap szerkesztői is. Pulszky Károly pedig azt mondá, hogy a franciák itt tartózkodása a párisi utat is beleszámítva, 13 napra terjed. Az előzetesen megbeszélt programmot a bizottság elfogadta, s a részletek megállapítására s végrehajtására kisebb bizottságot küldött ki, melynek tagjai a főváros részéről Királyi Pál, Országh, Forgó, Szabó Károly jegyző , az írói kör részéről Pulszky Ferenc, Paulay, Várady Antal, Szemere Attila, Pulszky Károly. A bizottság elfogadta még Mérő János indítványát, hogy, mivel a vendégek hosszabb ideig lesznek itt, egy délután ránduljanak ki a Svábhegyre, a költségekhez a főváros hozzájárulásakép megszavazott hatezer forintot, elhatározta, hogy a hajónál a második üdvözletét mondják a főváros nevében s ezzel az ülés véget ért. Az előpataki fürdő, Előpatakra egyik vidéki lap azt a megjegyzést tette, hogy olyan mint egy vén kisasszony: mitalán szépitgetik, csinosítják, csakhogy a púder kissé sokba kerül. S ez igaz is. De nagyon kellemesen lepi meg a vendéget, kiváltása az utolsó pár évben nem járt, itt, hogy milyen divatos hölgyet faragtak a vén kisasszonyból. A közlekedő utat elzárták, helyette a fürdőn kívül, a kertek mögött építettek egymást, a régi helyét, ott, hol a főkút áll, gyönyörű virágágyak foglalják el, több épületet, mely a csin és szépség útjában állott, lerontottak, kívül a déli szélen egy kedves tavat csináltattak, hová Nemes János gróf épített egy csinos villát ; az északi szélen a fürdőt elhányták, s helyébe egy sok ezerbe kerülő remeket építenek. És ez mind helyén való. A világon egy ország sem oly gazdag ásványvizekben, mint ez a mi kis Erdélyünk, s mégis világhírűvé egyet se tudtunk tenni, mind ez ideig. Élőpatak megérdemli, hogy azzá legyen. Élőpatak vizét dicsérni ma már felesleges. Legcsattanósabb dicséret a roppant fogyasztás. Reggeltől késő estig szakadatlan töltik és hordják. A vendégek kecsketejjel, de legnagyobb részt tisztán isszák. Reggel pont 6 órakor kezdődik a kúra. A kutak kinyitva, a sétány kitakarítva, s ki-ki poharával sétál, hallgatja a zenét s negyedóránkint iszik egyet. Szokás szerint első reggel csak egy pohárral, másodikon már kettővel s igy tovább egész 6—7-ig. Forrás 4 is van. Legnevezetesebb az u. n. főkut, a legtöbb vendég ezt használja, kettőt közönségesen csak alsókutnak hívnak, hanem már a negyediknek neve van. Most egy éve volt a hivatalos keresztelő egész pompával és nagyszerű ünnepséggel. József főherceg tavaly itt utazván keresztül, az igazgatóság fehasználta az alkalmat s felkérte a keresztapaságra. A főherceg ezt elfogadta s a kutat Józsefkutnak meg is keresztelték. Mind a négy kút vizét nagy sikerrel használják gyomorbetegség ellen. Vendéglő kvantum szálisz, postája naponkint kétszer is közlekedik a földvári vasúti állomás és S.-Szt.-György felé, úgy távirdája is. A vasúton jövő vendégnek Földváron kell leszállani, hol kocsit mindig kapni, de ami természetesen, mégsem involválja, hogy vasutat nem kellene építeni. Ennek a hiányát bizony érzi Előpataka, különösen az új menetrend következtében. Földvárra érkezik a vonat este 8 órakor, tessék most ott kocsi után látni — ha az indóházban halni nem akar, onnan szép sötétbe megérkezni s akkor ha lehet befészkelődni. Időtöltésben sincs hiány. A minap a vörös keresztesek rendeztek egy tombolával összekötött mulatságot. Most ismét készül egy, a melylyel mi háromszékiek úgy vagyunk, mint az én Hory Farkas barátom a kalabiztásszal, t. i. ő örökké azt ügyelte, hogy ki az első, s a végén ki volt a hibás. No, majd megválik. Ezenkívül úgy hallom, hogy Polgár Károly is ide készül a színtársulatával. ”