Budapesti Hírlap, 1885. október (5. évfolyam, 269-299. szám)
1885-10-18 / 286. szám
2 BUBAFESTI HÍRLAP (28. sz.) 1885. október 18. jáért rajongnak. A szultánnak se kell egyéb. A porta tehát részt vesz az európai koncertben s a berlini nótát fújja ő is. De nem ámitja magát a békével és seregeit gyűjti. Ha az egész Kelet fegyverben áll s minden szerb, bolgár, görög és török meg van róla győződve, hogy háborúnak kell lenni s a hangulat mindenütt harcias, a politikai helyzet pedig oly bonyolódott, hogy a diplomácia négy hét alatt nem tudta megoldani, de semmit nem tehetett javítására: képzelhető-e akkor, hogy a keleti háború elmaradjon? * Ez csak más alakja lenne a válságnak: szerb és bolgár forradalom. Angol-birmai háború. A „Times“ az indiai kormánynak a birmai királyhoz intézett ultimátumát közli . A kormány az ultimátumban azt kívánja, hogy a király a britt-birmai főbiztos követét tiszteletteljes fogadtatásban részesítse és a „Bombay Birma Trading Association“ ellen minden lépés megszüntettessék, míg a követ megvizsgálja a társaság és a birmai kormány közt fölmerült viszályt. Ha e két kívánság nem teljesíttetik, a hadműveletek Felső-Birma ellen minden további üzenet nélkül megkezdetnek. Végül a kormány azt kivánja, hogy a király egyezzék bele, hogy Mandalayban állandó angol ügyvivőség létesíttessék és annak védelmére angol őrség engedélyeztessék. FŐVÁROSI ÜGYEK. tás megkezdését. Pár nap alatt megteltek az osztályok Sok helyen 50—100 oly tanulót kellett elutasítani, kik törvény szerint az ipariskolák látogatására volnának kötelezve. Az iparegyesület újabb osztályokat nem mer nyitni, nincs rá pénze. Az iparosok, tartva attól, hogy, ha inasaikat iskolába nem küldik, hatóságilag meg fognak bűntettetni inasaik által egyre-másra zaklatják az ipartanodák igazgatóságát, mikor nyitnak már új osztályt? Ilyen ma a helyzet képe. Gazdátlanná lett az ipariskola. Még szomorúbbá teszi a helyzetet az, hogy az ipariskolák tanárai, kik évek hosszú során át erőmegfeszítéssel küzdöttek az ipariskolák szép sikeréért, már ötödik hónapja, hogy nem kapták kifizetéseiket az iparegyesülettől, sőt illetékes helyen azt az információt nyerték, hogy jövő januárig alig lehet kilátásuk arra, hogy fizetést kapjanak. Ez történik a fővárosban oly tekintélyes egyesülettel, mint az „Országos Iparegyesület“. A tanítás azért rendesen foly, fizetésre nem gondol senki. E szomorú helyzet tarthatatlanságán segítendők, az ipariskolák tanárai ma tekintélyes számmal gyűltek össze a belvárosi ipariskola helyiségében s Ledényi Ferenc elnöklete alatt tartott értekezletükben megbeszélték a teendőket. Rákóczy Lajos indítványára a tanári testület elhatározta, hogy folyamodványt intéz az iparegyesület igazgatóságához, melyben a hátralékos fizetésnek záros határidő alatt leendő kifizetését kérik, sikertelenség esetén a további teendőkről későbbi értekezletükön fognak megállapodni. Kérelmezni fogják továbbá, hogy miután az iparegyesület a tanároknak a múlt tanév végén köszönő levélben a szolgálatot fölmondta, de az új tanév megnyíltával írásbeli megbízatást a tanároknak még nem adott ezt ama kijelentéssel, hogy a tanári testület és az iparegyesület között az előbbi években fennállott szerződéses viszony a jelen tanévben is érvényben marad, hivatalos átiratban a tanári testülettel mielőbb tudassa. Az igy szerkeszted kérvényt Ledényi Ferenc, Lakos Vendel, Várkonyi József, Jenő József és Palkovits József tagokból álló küldöttség fogja Mudrony Soma iparegyesületi igazgatónak e napokban átnyújtani. A kérvény másolatát a küldöttség Zichy Jenő grófnak is át fogja adni, ki e szomorú állapotokról — úgy látszik — tudomással sem bír, jóllehet ő az iparegyesület elnöke. Az iparegyesület, mint tudjuk, tekintélyes alappal rendelkezik, addig is, míg a segélyt megkapja a várostól és az államtól, nyúljon hozzá, ne tűrje el azt, hogy tanárait és az utolsó évben nem tudta fizetni. — Községi választások. A terézvárosi VI. kerület több választópolgára a községi vád A föladat, melyet az ön kezeibe teszek le — mondá a gróf — nagyon veszélyes ugyan, de ügyünkre nézve a legfőbb fontosságú. „Önnek Komáromba kell mennie, hogy onnan, kerüljön bármibe. Merz altábornagyot, a többi osztrák tiszttel egyetemben, akik a magyar alkotmányra esküt tenni vonakodnának, a várból haladéktalanul eltávolítsa, hogy Magyarország e védbástyája a nemzetnek megtartassák.“ Én alárendelt állásom daczára szívesen magamra vállaltam e nehéz föladatot, de csak az alatt az egy föltétel alatt, ha a miniszterelnök a szükséges meghatalmazással ellát. „Minő meghatalmazást akar? — kérdezé tőlem. „Egy nyílt és egy titkos meghatalmazást — válaszoltam én, — a nyíltat, hogy az ottani hatóságoknak fölmutathassam a titkost, hogy azt a legvégső veszély esetén használhassam.“ Batthyány várakozást rendelt s visszavonult szobájába. Két óra múlva visszajött s magával hozta a két meghatalmazást, a melyek közül a nyílt igy hangzott: A miniszterelnök Klapka György százados urnak. Budapest, szept. 26. 1848. E jelen rendeletemmel fölszólítom önt, hogy azonnal Komáromba menjen, ott magát Majthényi lasztás ügyében ma értekezletet tartott, melyen elhatározták, hogy e hó 19-én, hétfőn este 6 órakor a teréz-templom téri iskolaépület helyiségében választói közgyűlést fognak tartani. A közgyűlésen Horváth Boldizsár fog elnökölni, kit a választók küldöttség által kértek föl erre.A VIII. kerület választópolgárai e hó 18-án (vasárnap) d. e. 10 órakor a nemzeti torna-egyesület csarnokában (ősz utca 26. sz.) közgyűlést tartatnak. Az „Egyesült belvárosi párt“ tagjai október hó 19-én hétfőn délután 5 órakor az iparosok köre nagytermében (Ferenciek hazára I. em.) párt-közgyűlést tart. Tárgy : 1. A kijelölő bizottság megválasztása. 2. A „Reform“-párt átirata. — A 45-ös bizottság ma Királyi Pál elnöklete alatt összeült, hogy a választandó virilista bizottsági tagok egy-egy kerületre eső hányadát megállapítsa. Az ülésre a bizottságnak minden Budapesten időző tagja megjelent. Elnök az ülést megnyitván, az mindjárt az elején heves folyamatot vett. Rémi Róbert a Józsefváros részéről a kerületnek eddigi 20 virilistájához még legalább kettőt kért bármelyik kerületből, minthogy 1873 óta a Józsefváros akkori 40.000-nyi lakossága megkétszereződött. Pacher ugyanily arányú emelkedést lát a Vl-ik kerületben, hol az Andrásy-út kiépülte óta a tőke fényesen van képviselve. Az arány helyesbítését kéri, mert lám a Lipótvárosnak 32 virilistája van, a Vl-ik kerületnek csak 27, méltányos, hogy ez utóbbinak kontingense kettővel szaporítassék. Erre a lipótvárosi tagok egymás után tiltakoztak kerületük kontingensének megcsonkítása ellen. Schweiger Márton fölemlíti, hogy a Lipótváros 800 községi választója közül 202 virilista, s e városrész 1,200,000 frt adót fizet, negyedét az összesnek. Kéri, hogy méltányosan hagyják meg a Lipótvárosnak a 32 virilistát, mert ha ott utána jártak volna, a lajstromban az 1200 között 800 lipótvárosi virilista szerepelhetne. Wahrmann Mór fejtegeti, hogy téves alapból indul ki, aki a virilisták arányát a lakosság lélekszám szerinti elosztásához méri; a törvény célja a vagyon képviselete s az is megtörénhetnék, hogy mind az 1200 virilista egy kerületből kerül ki, akkor aztán nem lehet elosztást végezni. Busbach Péter kijelenti, hogy a már 2 évvel ezelőtt is vettek el 2 virilistát. A Lipótváros kénytelen lesz azt a kérdést fontolóra venni, indokolt-e megjelenése a 45-ös bizottságban. Burján János csatlakozik az előtte szólók nézetéhez. Ladányi azt mondja, hogy ma a Lipótvárosban csak 800 választó iratkozott be, ez azt mutatja, hogy nem érdeklődnek a község ügyei iránt. Fucher kijelenti, hogy ,a VI. kerület, ha elutasíttatik is, nem sztrájkol. Ő az 5. kerületre azért hivatkozott, mert onnan költöztek a 6-dikba viril's biz. tagok, pl. Brüll Miksa, akit a 6-dik kerület meg óhajt választani. Királyi Pál rámutat az okra, ami a békétlenséget előidézi. A lélekszám nő évről évre, a bizottsági tagok száma ellenben csak 400 marad mindig. Ennek a javítása nem a bizottság hatáskörébe tartozik. Kéri, hogy a békét, egyetértést ne tegyék lehetetlenné, a kérdést szavazással nem lehet, nem szabad eldönteni. Kérni nagy hévvel emel szót újra a Józsefváros quotája nagyobbítása mellett. Kármán Lajos méltányolja e nagy városrész kívánságát, mely pl. a budai részekkel alezredes urnát jelentvén, annak rendelkezése alá helyezendi, s neki mindenben híven kezére játszand. Minden a várban történendő erősítési s tüzéri munkálatokról magának hiv ismereteket szerzend s gondoskodni fog arról, hogy azok pontosan, s úgy a hogy a hon java kivánja, teljesítessenek , őrködjék a vár biztonsága felett, figyelmeztesse Majthényi alezredest mindenre, ami talán a vár biztonságát illetőleg figyelmét elkerülné, hogy az, egyetértve a várparancsnokkal, vagy ha rögtöni szükség kívánná a nélkül is, tüstént létesülhessen. Általában tanúsítsa továbbá is tiszta hazafias érzelmeit s ebből származó tevékenységét. Gr. Batthyány Lajos, m. p. miniszterelnök. A második meghatalmazást, fájdalom, nem találom irományaim között. Ez magában foglalta mindazt, amire szükségem lehetett volna, ha Komáromban nem sikerült volna az ügyet közvetítő módon rendezgetnem. , Két nap múltán Komáromban voltam. Épen a pákozdi csata napján érkeztem meg. Batthyány néhány magasabb állású, részint honvéd-, részint nemzetőrségi tisztet ajánlott, akikhez mindjárt megérkezésem után fordulhassak, s akik nekem feladatom teljesítésében tevékenyen segédkezet nyújtandanak. Ezeket a vár sorsán meglehetősen aggódva találtam; ők azt hitték, hogy még a vár alparancsnokába, Majthényi alezredesbe, kit a magyar kormány adlatásul adott Merz altábornagy mellé, sem lehet sok bizalmat helyezni. — Iparos-tanulók oktatása a fővárosban Tizenhat éven át gondozta az „Országos Iparegyesület“ a fővárosi ipariskolákat. A tanulók növekedő számarányához mérten évről évre szaporította az osztályokat, ellátta a szükséges tanerőkkel, szóval áldozott sokat a főváros leendő iparosainak kellő és szakszerű kiművelése érdekében. Utóbbi időben az egyesület rászorult a város és az állam segítségére, kapott is segélyt, a teher azonban egyre nyomasztóbbá lett, gondoskodni kellett tehát, hogy az ipariskolák jövője biztosíttassék. A múlt évben az állam, a város és az iparegyesület részéről vegyes bizottság munkálkodott ez ügyben, megállapodtak abban, hogy az ipariskolákat már a jelen tanévben a főváros veszi át. A kormány le is ért a városhoz, ez meg az iparegyesületet kérte fel, hogy még egy évig tartsa meg az ipariskolákat, segélyt majd fognak adni. Az iparegyesület kihirdette a tanirályi leiratok által a magyar alkotmány elismerésére ismételten fölszólíttatott, nyilván konspirált, őt fegyverrrel, szerelvényekkel és egész hadcsapatokkal támogatta célja elérésére, hogy ezáltal, a legfőbb akarattal szemben, a királyi szó által szentesített magyar alkotmányt porba döntse: ez a gaztett a bécsi hadügyminisztériumban későbben fölfedezett titkos levelezés általl a legmegdönthetetlenebb módon bebizonyíttatott. És szintúgy megtalálták ugyanott azokat a parancsokat is, melyeket Magyarország összes várparancsnokaihoz intéztek s a melyekben ezek fölszólittattak, hogy a magyar kormánynyal mindenösszeköttetést szakítsanak meg, s a magyar csapatokat ellenség gyanánt tekintsék. A korábbi osztrák tisztek helyzete a magyar seregben e kettős játék következtében fölötte válságos volt. Ők a király parancsára esküt ü tőnek a magyar alkotmányra s most el kellett határozni magukat, hogy vagy megszegjék esküjöket s hazaárulók legyenek, vagy annak becsülete, szabadsága és politikai lételéért tovább küzdjenek és harcoljanak. A legtöbbnél győzedelmeskedett a becsületérzés minden egyéb fölött. Az egyszer letett eskühöz tartották magukat, s így történt, hogy testvérháborúra lettünk kényszerítve, amely mindkét részre oly végzetszerűvé lön. Én már ezekkel az érzelmekkel jöttem Pestre, s midőn Batthyány meleg szavakban fejtegette előttem a haza állapotát s annak jövőjét fenyegető nehéz veszélyeket, késznek nyilatkoztam bárminemű misszióra, a mivel megbízni jónak lát, föltéve hogy az nem múlja felül erőmet.