Budapesti Hírlap, 1886. május (6. évfolyam, 120-150. szám)
1886-05-01 / 120. szám
s kedelmi szerződés ez évi május 31-én le fog járni. A főrendiház állandó közjogi és törvénykezésügyi bizottsága ez év május 4-én délelőtt 11 órakor és a reá következő napokon tárgyalja „a törvényhatóságokról“, „a községekről“ és „a fegyelmi eljárásról“ szóló törvényjavaslatokat. Eonarkiánk amerikai követe. Angol lapok Filadelfiából azt jelentik, hogy Schaffer urat, az osztrák-magyar monarkia washingtoni követét visszahívták. Ha e hir való, úgy e visszahívás bizonyára összefüggésben van a tavalyi Keslegesettel. A horvát nemzeti párt — mint nekünk Zágrábból távírják — holnap ülést tart, amelyen tárgyaltatni fog a regnikoláris bizottsága nunciumának kérdése, a népfölkelésről szóló törvényjavaslat és még más politikai kérdések. Az ülésen hír szerint jelen lesz a bűn is. „Egy csepp méreg.“ Vígjáték 4 fölvonásban. írta Blumenthal Oszkár. Először a nemzeti színházban ápr. 30.) Német csont, kirakva francia hússal, — szentimentális berlini szemek, pajkos párisi ajkak, —nagy és nehézkes pomeráni lábak, élénk s játszi provengei mozdulatok : ez a Blumenthal Oszkár múzsája, — a legújabb német színműírói portentuine, kit a kön. Schauspielhausban sok évi meddőség után boldogan fedözött föl nagy Germánia. Előbb mint élclapszerkesztő s elmenckedő epigrammiró tette nevét, tollát ismertté, — a németek most a tengerükön hordják, mióta tudják róla, hogy darabot is tud írni. De azt eltagadják, hogy előbb a franciákhoz járt iskolába s ötleteinek a drámavilágban értékesítését, az idegek ama finomabb kézzel izgatását, a határok szervezését, ami a modern színpadnál a drámaíró nélkülözhetien kelléke: francia minták után tanulta. Ezt leolvashatja mindenki a mai újdonság legértékesb vonásairól. Az „Egy csepp méreg“ voltakép csak az a csepp, melyet a pletykázó világ lenyelet azokkal, kiknek rovására megy a mendemonda. S ezt a világot mutatja be a szerző két fölvonáson át. Wahlberg grófról, egy Duodec német fejedelemség volt miniszteréről azt írja egy Revue botránycikke, hogy 1866-ban elárulta fejedelmét a poroszoknak. A látszat ez ember ellen szól s ő hiába jelen meg tüntetőleg, érdemjeleivel egy bálon, — hiába bizonyítja imponáló egyéniségével ártatlan voltát , a fölső porosz bürokrácia körei kegyetlenül éreztetik vele gyanúsításaikat. Veje, Erwin báró csaknem lemondani kénytelen hivataláról, leánykája, Liddy nem mehet nőül Wendlingen tábornok fiához, Bruno testőrhadnagyhoz. Elég komoly szüzsé, melyet csak a dologhoz nem tartozó epizódok bírnak a vígjátéki hangulatba és tempóba visszarántani, drámai megoldásra pedig oly elemekkel jut, melyek a darabnak két fölvonáson át csak érthetlen léghajóterül szolgáltak. Mattenborn Lothar báró, egy kiélt szeladon, vágyódik a gróf menyecskelánya után, ki eddig gyűlölte őt s azon az áron véli őt megnyerhetni, hogy megszerzi atyja ártatlanságának bizonyítékait. Erős művészi érzékkel van kidolgozva az a jelenet, mikor a bizonyítékokkal a fiatal nőt fölkeresi, ez a gyermeki szeretet őrjöngésével kezet csókol neki, s e kézcsók a sivár lelkű kéjencet kiforgatja önmagából, s restaurálja benne a férfi-jellem romjait. A megoldás persze az, hogy a gróf fényes rehabilitációban részesül, lánykája férjhez mehet a maga hadnagyához s a család boldogul él, mert az árulást 1866-ban nem a volt miniszter, hanem maga a fejedelem követte el, a német egységért való rajongásból. Értjük, ha ez Berlinben nagyon tetszik, s nekünk ily megoldás nem imponál, mert mi a drámákban színpadi tényezők ütközését s ennek eredményét keressük. De a kézcsókjelenet szépségeit mi is élvezzük, s érte megbocsátjuk a két fölvonásos expozíciót, s a dialógok némely zökkenéseit, melyekben a francia minták dacára is elszólta magát a német szerző. Az előadás alig hagyott föl kívánni valót. A kézcsókjelenetben P. Márkus E. asszony és Náday nagy hatással és jellemző erővel ábrázolták a két lélek átalakulását: a gyűlölő asszonyét a hála elragadtatásába s ;az élvsovár szeladonét a becsülés rezignációjába. Érdekes alakok voltak : Beresényi, mint a volt miniszter, Mihályfi, mint Erwin báró ; — igen kedves Liddi volt G. Csillag asszony és kisebb szerepeikben sok jellemzetest nyújtottak Egressy, Benedek, Vizváry, Gabányi, Lendvayné. A közönség az első felvonás után hideg maradt, a másodikat már élénkebben fogadta, a harmadik után, főleg a kézcsók-jelenetet zajos ovációkban részesült P. Márkus E. és Náday. E sikerükhöz mi is gratulálunk. BUDAPESTI HÍRLAP. (120. sz.) 1886. május 1. TÁVIRATOK. A szerb külügyminiszter a helyzetről. Prága, ápr. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Egy a „Horodni Listy“ bécsi levelezőjével folytatott beszélgetés közben Franassovics ezredes szerb külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy semmit sem tud egy találkozásról Ferenc József király, a cár és Milán király között. Ha eféle meghívás érkezett uralkodójához, neki tudnia kellett volna. A helyzetet Görögországban igen komolynak mondta Franassovics. Háborúra bajosan kerül a dolog, de ha Görögország visszavonul, a lázadás veszedelme fenyegeti az országot s könynyen ismétlődhetik a marathoni vérengzés.• A levelezőnek arra a kérdésére, hogy minő lépéseket tett Görögország a szerb-bolgár kibékülés s egy Balkán-föderáció érdekében, Franassovics ezt mondta: „A görög követek úgy Belgrádban, mint Szófiában arra működtek, hogy rábírják Bulgáriát, hogy ő tegye meg az első lépést Szerbia felé. Egy Balkán-föderáció a szerb-bolgár és a szerb-görög érdekek eltérő volta folytán nem képzelhető, mindaddig, míg a három állam Macedónia földarabolását illetőleg meg nem egyezett.“ — F. ma kihallgatáson volt Kálnoky grófnál, holnap utazik. A livádiai tanácskozások. Yalta, ápr. 30. A cár Edhem basát a Newski Sándor-renddel tüntette ki. A basa kíséretének tagjai is kaptak rendjeleket. A cár és a cár néma bucsukihallgatáson fogadták Edhem basát, ki ezután Giers külügyminiszternél és Woronzow-Daskow grófnál tett bucsulátogatást. Francia-német súrlódások. Berlin, ápr. 29. A „Horold. Alig. Ztg.“ első helyen közli a kémekről szóló franciatörvényt és azt igen élesen bíráló megjegyzésekkel kiséri, kiemelve, hogy a törvény még a bűnös szándékot sem követeli meg és hogy erődítvényeknek a foglalkozás elhallgatásával meglátogatása is már büntetendő cselekményt állapít meg. A törvény lehetővé teszi azt is, hogy magánügyben inkognito Párisba utazó német tiszteket is zaklassanak, mivel Paris erődített hely. A görög bonyodalom. Berlin, ápr. 30. A sajtó, ideértve a „Horold. Alig. Zig“-ot is, Delyannis legutóbb tanúsított magatartásáról mint tehetetlen zavarának kifolyásáról, a legnagyobb mérvű kicsinyléssel nyilatkozik s a hatalmak azon álláspontját, hogy az ultimátum átnyújtásához ragaszkodnak, dicséri. London, ápr. 30. A „Times“ az ultimátumra vonatkozó görög jegyzékről írván, oda nyilatkozik, hogy Európa nem irathat magának feltételeket elő Delyannis által a görög kérdés megoldását illetőleg. Delyannis agyafúrt diplomáciájának egyedüli eredménye az lesz, hogy Franciaország valószínűleg csatlakozni fog a többi hatalmakhoz az esetleg teendő kényszerintézkedések végrehajtásánál. Athéné, ápr. 30. A „Havas-ügynökség“ távirata. A választ az ultimátumra tegnap este nyújtották át. Delyannis kormányelnök e válaszában utal arra a jegyzékre, melyben Görögország kijelenti, hogy elfogadja Franciaország tanácsát, mely a megállapított határidő nélkül való lefegyverzést ajánlotta. E jegyzék tartalmát egyébiránt Deyannis még az ultimátum átadása előtt közölte a hatalmak képviselőivel: " A helyzet kevésbé feszültnek látszik. Azt hiszik, hogy a hatalmak meg fognak elégedni Görögország e nyilatkozatával, miután a görög kormánynak határozott szándéka a Franciaországgal szemben elvállalt kötelezettségeket legálisan teljesíteni. Paris, ápr. 30. A minisztertanácsban Frey cinet külügyminiszter bejelenti, hogy a legutóbbi napok eseményei ismét kétségessé teszik a görög ügyekben eddig kivívott eredményeket. Ő megbízta az athénei francia követet, újabb közvetítőkénés megtételére, hogy rábírja a görög kormányt arra, hogy hivatalosan adja tudtul a hatalmaknak a lefegyverzés megkezdését, s hogy ennek ráadásul úgy az ultimátumot, mint Franciaország tanácsait is illő formában említse föl. Konstantinápoly, ápr. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Mint a hivatalos „Türk“ jelenti, a minisztertanács a görög kérdéssel foglalkozott s energikus eszközök alkalmazását határozta arra az esetre, ha Görögország nem veti magát teljesen alá a nagyhatalmak ultimátumának. Konstantinápoly, ápr. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Török körökben az a fölfogás uralkodik, hogy a görög kérdés még a görög hadsereg demobilizálása által sincs végleg megoldva. Attól tartanak, hogy ebben az esetben forradalom üt ki Görögországban, vagy ha ez nem is, a félhellén elemek Francia- és Angolországban állandóan oda fognak működni, hogy határigazítás történjék Görögország javára. Athéné, ápr. 30. Delyannis ideiglenesen a hadügyminiszteri tárcát is átveszi. A „Babagas“ című élclap szerkesztőjét a király megsértése miatt elfogták. A kormány a nemzeti banknál 15 milliós kölcsönt vett föl. A külföldi hadihajók a Pireusban horgonyoznak. Páris, ápr. 30. Mint a „Temps“-nak Athénéből táviratilag jelentik, a görög gőzhajózási társaság négy gőzöse, melyeket Salamisban ép hadi szolgálatra szereltek föl, parancsot kapott a leszerelésre. Az athénei helyőrség, melynek e héten kellett volna a határra indulnia, ezten parancsot kapott. A Starcsevics-per utójátéka. Zágráb, ápril 30. (Saját tudósítónk távirata.) A Tuskán-perben ma d. e. 8 órakor vette kezdetét a tárgyalás. Tuskánt tudvalevőleg azért, helyezték vád alá, mivel a Starcsevicsperben azt vallotta, hogy az 1885. okt. 5-iki tartománygyűlésen lefolyt botrány alkalmával Khuen- Héderváry gróf bánt valaki megfogta. Emez állítása valótlan lévén, hamis tanuzásért vád alá helyezték. Terhelő tanukal beidéztettek: Erdődy István gróf, Kusmanovics Poso, a tartománygyűlés irodafőnöke, Dedovics György, Gyurics Iván, Gvozdanovics Károly pozsegai főispán, kik valamennyien azt vallották, hogy ama botrányos ülésen senki sem nyúlt a bánhoz. Tuskán vádlott, múlt évi december 18-án tett és esküvel megerősített vallomását módosítani törekszik és tagad több kifejezést, melyek az általa aláírt és helyesnek nyilvánított vallomásban előfordulnak. Ő — úgymond — nem tartja magát csalhatatlannak, tehát rosszul látott, vagy optikai csalódás lehetett, de határozottan kijelenti, hogy nem volt szándékában hamis esküt tenni. Nem látta, hogy valaki megragadta vagy meglökte a bánt, hanem csak azt látta, hogy valaki a bán vállára tette a kezét, ami barátságos indulatból is történhetett. Kumicsics (Szarcsevics-párti képviselő),kire a vádlott mint mentő tanúra hivatkozott, azt vallotta, hogy észrevette, hogy valaki barátságosan a bán hátára tette a kezét, hogy őt léptei gyorsítására bírja. Délután 4 órakor a vád- és védbeszédeket terjesztették elő. Bredschneiner államügyész a vádlottra a 197. és 199. §§-ban körülírt büntetést kért kimérni, miután a tanúvallomásokból kimutatja a Tuskán által tett vallomás valótlanságát. Utána Hinkovics védőügyvéd szólt, kérve a vádlott fölmentését. Majd ismét az államügyész emelt szót izgatott hangon aposztrofálva a védőügyvédet, mondván, hogy védencét Lopáliákkal védi. Cueulies lovag elnök ezért rendreutasította az államügyészt. Az ítéletet holnap délben fogják kihirdetni. Közgazdasági táviratok. Bécs, ápr. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Az összes osztrák és magyar vasutak eleget tettek már a kétoldalú felszólításnak, hogy ez év novemberére mondják föl a régi tarifát Romániának. A dunai gőzhajós-társaság csak azzal a feltétellel nyilatkozott erre késznek, ha esetleges kára megtéríttetik. Beszterce, ápr. 30. A deés-besztercei vasútvonal mátan-rendőri bejárása ma befejeztetett. A vasút május hón ikán át fog adatni a közforgalomnak. Bécs, ápr. 30. Búza 8.55—8.60, 8.38—8.43, 8.42—8.47. Bors 6.10—6.15, 6.03—6.08, 6.67—6.72. Zab 6.63—6.68, 6.63—6.68, 6.62—6.67. Tengeri 5.75—5.80, 5.80—5.85, 5.86—5.91. Szeszi 23.62 —23.75. Bécs, ápr. 30. (Esti tőzsde.) Osztr.hitelrészvény 288.50, osztr. államv. részv. 236.6, angol* osztr. bank-részv. 115.50, 20 frankos 10.02 'A, déli vas.