Budapesti Hírlap, 1886. május (6. évfolyam, 120-150. szám)

1886-05-01 / 120. szám

s­ kedelmi szerződés ez évi május 31-én le fo­g járni. A főrendiház állandó közjogi és törvényke­­zésügyi bizottsága ez év május 4-én délelőtt 11 óra­kor és a reá következő napokon tárgyalja „a tör­vényhatóságokról“, „a községekről“ és „a fegyelmi eljárásról“ szóló törvényjavaslatokat. E­onarkiánk amerikai követe. Angol lapok Filadelfiából azt jelentik, hogy Schaffer urat, az osztrák-magyar monarkia washingtoni követét visszahívták. Ha e hir való, úgy e visszahí­vás bizonyára összefüggésben van a tavalyi Kesleg­­esettel. A horvát nemzeti párt — mint nekünk Zágrábból távírják — holnap ülést tart, a­melyen tárgyaltatni fog a regnikoláris bizottsága nunciumá­­nak kérdése, a népfölkelésről szóló törvényjavaslat és még más politikai kérdések. Az ülésen hír sze­rint jelen lesz a bűn is. „Egy csepp méreg.“­ ­Vígjáték 4 fölvonásban. írta Blumenth­al Oszkár. Először a nemzeti színházban ápr. 30.) Német csont, kirakva francia hússal, — szen­timentális berlini szemek, pajkos párisi ajkak, —­­nagy és nehézkes pomeráni lábak, élénk s játszi provengei mozdulatok : ez a Blumenthal Oszkár mú­zsája, — a legújabb német színműírói portentuine, kit a kön. Schauspielhausban sok évi meddőség után boldogan fedözött föl nagy Germánia. Előbb mint élclapszerkesztő s elmenckedő epigrammiró tette nevét, tollát ismertté, — a né­metek most a tengerükön hordják, mióta tudják róla, hogy darabot is tud írni. De azt eltagadják, hogy előbb a franciákhoz járt iskolába s ötleteinek a drámavilágban értékesítését, az idegek ama fino­mabb kézzel izgatását, a határok szervezését,­­ ami a modern színpadnál a drámaíró nélkülözhetien kelléke: francia minták után tanulta. Ezt leolvashatja mindenki a mai újdonság leg­­értékesb vonásairól. Az „Egy csepp méreg“ voltakép csak az a csepp, melyet a pletykázó világ lenyelet azokkal, kiknek rovására megy a mendemonda. S ezt a vilá­got mutatja be a szerző két fölvonáson át. Wahl­berg grófról, egy Duodec német fejedelemség volt miniszteréről azt írja egy Revue botránycikke, hogy 1866-ban elárulta fejedelmét a poroszoknak. A lát­szat ez ember ellen szól s ő hiába jelen meg tün­tetőleg, érdemjeleivel egy bálon, — hiába bi­zonyítja imponáló egyéniségével ártatlan voltát , a fölső porosz bürokrácia körei kegyetlenül éreztetik vele gyanúsításaikat. Veje, Erwin báró csaknem lemondani kénytelen hivataláról, leánykája, Liddy nem mehet nőül Wendlingen tá­bornok fiához, Bruno testőrhadnagyhoz. Elég komoly szü­zsé, melyet csak a dologhoz nem tartozó epizó­dok bírnak a vígjátéki hangulatba és tempóba vissza­rántani, drámai megoldásra pedig oly elemekkel jut, melyek a darabnak két fölvonáson át csak érthetlen léghajóterül szolgáltak. Mattenborn Lothar báró, egy kiélt szeladon, vágyódik a gróf menyecskelánya után, ki eddig gyűlölte őt s azon az áron véli őt megnyerhetni, hogy megszerzi atyja ártatlanságának bizonyítékait. Erős művészi érzékkel van kidolgozva az a jelenet, mikor a bizonyítékokkal a fiatal nőt fölke­resi, ez a gyermeki szeretet őrjöngésével­­ kezet csókol neki, s e kézcsók a sivár lelkű kéjencet ki­forgatja önmagából, s restaurálja benne a férfi-jellem romjait. A megoldás persze az, hogy a gróf fényes re­habilitációban részesül, lánykája férjhez mehet a maga hadnagyához s a család boldogul él,­­ mert az árulást 1866-ban nem a volt miniszter, hanem maga a fejedelem követte el, a német egységért való rajongásból. Értjük, ha ez Berlinben nagyon tetszik, s nekünk ily megoldás nem imponál, mert mi a drá­mákban színpadi tényezők ütközését s ennek ered­ményét keressük. De a kézcsókjelenet szépségeit mi is élvezzük, s érte megbocsátjuk a két fölvonásos expozíciót, s a dialógok némely zökkenéseit, me­lyekben a francia minták dacára is elszólta magát a német szerző. Az előadás alig hagyott föl kívánni valót. A kézcsókjelenetben P. Márkus E. asszony és N­á­d­a­y nagy hatással és jellemző erővel ábrázol­ták a két lélek átalakulását: a gyűlölő asszonyét a hála elragadtatásába s ;az élvsovár szeladonét a be­csülés rezignációjába. Érdekes alakok voltak : B­er­es­é­n­y­i, mint a volt miniszter, Mihályfi, mint Erwin báró ; — igen kedves Liddi volt G. Csil­lag asszony és kisebb szerepeikben sok jellemze­­test nyújtottak Egressy, Benedek, Vizváry, Gabá­­nyi, Lendvayné. A közönség az első felvonás után hideg ma­radt, a másodikat már élénkebben fogadta,­­ a harmadik után, főleg a kézcsók-jelenetet zajos ová­ciókban részesült P. Márkus E. és Náday. E sike­­rükhöz mi is gratulálunk. BUDAPESTI HÍRLAP. (120. sz.) 1886. május 1. TÁVIRATOK. A szerb külügyminiszter a helyzetről. Prága, ápr. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Egy a „Horodni Listy“ bécsi levelezőjével folytatott beszélgetés közben Fra­­nassovics ezredes szerb külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy semmit sem tud egy találkozásról Ferenc Jó­zsef király, a cár és Milán király között. Ha eféle meghívás érkezett uralko­dójához, neki tudnia kellett volna.­­ A hely­zetet Görögországban igen komolynak mondta Franassovics. Háborúra bajosan kerül a dolog, de ha Görögország visszavonul, a lázadás veszedelme fenyegeti az országot s köny­­nyen ismétlődhetik a marathoni vérengzés.­­• A levelezőnek arra a kérdésére, hogy minő lé­péseket tett Görögország a szerb-bolgár kibékü­lés s egy Balkán-föderáció érdekében, Franas­sovics ezt mondta: „A görög követek úgy Bel­­grádban, mint Szófiában arra működtek, hogy rábírják Bulgáriát, hogy ő tegye meg az első lépést Szerbia felé. Egy Balkán-föderáció a szerb-bolgár és a szerb-görög érdekek eltérő volta folytán nem képzelhető, mindaddig, míg a három állam Macedónia földarabolását illetőleg meg nem egyezett.“ — F. ma kihallgatáson volt Kálnoky grófnál, holnap utazik. A livádiai tanácskozások. Yalta, ápr. 30. A cár Edhem basát a Newski­ Sándor-renddel tüntette ki. A basa kí­séretének tagjai is kaptak rendjeleket. A cár és a cár né­ma bucsukihallgatáson fogadták Edhem basát, ki ezután G­i­e­r­s külügyminiszternél és Woronzo­w-D­a­s­k­o­w grófnál tett bucsu­­látogatást. Francia-német súrlódások. Berlin, ápr. 29. A „Horold. Alig. Ztg.“ első helyen közli a kémekről szóló f­r­a­n­­ci­atör­vényt és azt igen é­l­e­s­e­n bí­ráló megjegyzésekkel kiséri, kiemelve, hogy a törvény még a bűnös szándékot sem követeli meg és hogy erődítvényeknek a foglalkozás el­hallgatásával meglátogatása is már büntetendő cselekményt állapít meg. A törvény lehetővé te­szi azt is, hogy magánügyben inkognito Párisba utazó német tiszteket is zaklassanak, mivel Pa­ris erődített hely. A görög bonyodalom. Berlin, ápr. 30. A sajtó, ideértve a „Horold. Alig. Zig“-ot is, Delyannis leg­utóbb tanúsított magatartásáról mint tehetet­len zavarának kifolyásáról, a legnagyobb mérvű kicsinyléssel nyilatkozik s a hatalmak azon ál­láspontját, hogy az ultimátum átnyújtásához ra­gaszkodnak, dicséri. London, ápr. 30. A „Times“ az ultimá­tumra vonatkozó görög jegyzékről írván, oda nyilatkozik, hogy Európa nem irathat magának feltételeket elő Delyannis által a görög kérdés megoldását illetőleg. Delyannis agyafúrt diplomáciájának egyedüli eredménye az lesz, hogy Franciaország valószí­nűleg csatlakozni fog a többi hatalmakhoz az esetleg teendő kényszerintézkedések végrehajtásánál. Athéné, ápr. 30. A „Havas-ügynökség“ távirata. A választ az ultimátumra tegnap este nyújtották át. Delyan­nis kormányelnök e válaszában utal arra a jegyzékre, melyben Görögország kijelenti, hogy elfogadja Franciaország tanácsát, mely a meg­állapított határidő nélkül való lefegyverzést ajánlotta. E jegyzék tartalmát egyébiránt D­e­­­­y­a­n­n­i­s még az ultimátum átadása előtt kö­zölte a hatalmak képviselőivel: " A­­ h­e­l­y­­zet kevésbé feszültnek látszik. Azt hiszik, hogy a hatalmak meg fognak elé­gedni Görögország e nyilatkozatával, miután a görög kormánynak határozott szándéka a Fran­ciaországgal szemben elvállalt kötelezettségeket legálisan teljesíteni. Paris, ápr. 30. A minisztertanácsban Frey cinet külügyminiszter bejelenti, hogy a legutóbbi napok eseményei ismét kétségessé teszik a gö­rög ügyekben eddig kivívott eredményeket. Ő megbízta az athénei francia követet, újabb közvetítő­kéné­s megtéte­lére, hogy rábírja a görög kormányt arra, hogy hivatalosan adja tudtul a hatalmaknak a lefegy­verzés megkezdését, s hogy ennek ráadásul úgy az ultimátumot, mint Franciaország tanácsait is illő formában említse föl. Konstantinápoly, ápr. 30. (A „Bp. H.“ eredeti t­á­v­i­r­a­t­a.) Mint a hivatalos „T­ü­­r­­­k“ jelenti, a minisztertanács a görög kérdés­sel foglalkozott s energikus eszközök alkalmazását határozta arra az esetre, ha G­ö­­rögország nem veti magát teljesen alá a nagyhatalmak ultimátumának. Konstantinápoly, ápr. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Török körökben az a fölfogás uralkodik, hogy a görög kérdés még a görög hadsereg demobili­­zálása által sincs végleg meg­oldva. Attól tartanak, hogy ebben az esetben forradalom üt ki Görögországban, vagy ha ez nem is, a félhellén elemek Francia- és Angol­országban állandóan oda fognak működni, hogy határigazítás történjék Görögország javára. Athéné, ápr. 30. Delyannis ideigle­nesen a hadügyminiszteri tárcát is átveszi. A „Babagas“ című élclap szerkesztőjét a király megsértése miatt elfogták. A kormány a nemzeti banknál 15 milliós kölcsönt vett föl. A külföldi hadihajók a Pireusban horgonyoznak. Páris, ápr. 30. Mint a „Temps“-nak Athénéből táviratilag jelentik, a görög gőz­hajózási társaság négy gőzöse, me­lyeket Salamisban ép hadi szolgálatra szereltek föl, parancsot kapott a leszere­lésre. Az athénei helyőrség, melynek e héten kellett volna a határra indulnia, e­zt­e­n p­a­­r­a­n­c­s­o­t kapott. A Starcsevics-per utójátéka. Zágráb, ápril 30. (Saját tudósítónk távirata.) A T­u­s­k­á­n-p­erben ma d. e. 8 órakor vette kezdetét a tárgyalás. Tuskánt tudvale­vőleg azért, helyezték vád alá, mivel a Starcsevics­­perben azt vallotta, hogy az 1885. okt. 5-iki tarto­mány­gyűlésen lefolyt botrány alkalmával Khuen- Héderváry gróf bánt valaki megfogta. Emez állítása valótlan lévén, hamis tanuzásért vád alá helyezték. Terhelő tanukal beidéztettek: Erdődy István gróf, Kusmanovics Poso, a tartomány­­gyűlés irodafőnöke, Dedovics György, Gyu­­r­i­c­s Iván, Gvozdanovics Károly pozsegai főispán, kik valamennyien azt vallották, hogy ama botrányos ülésen senki sem nyúlt a bánhoz. T­u­s­­k­á­n vádlott, múlt évi december 18-án tett és es­küvel megerősített vallomását módosítani törekszik és tagad több kifejezést, melyek az általa aláírt és helyesnek nyilvánított vallomásban előfordulnak. Ő — úgy­mond — nem tartja magát csalhatat­lannak, tehát rosszul látott, vagy optikai csalódás lehetett, de határozottan kijelenti, hogy nem volt szándékában hamis esküt tenni. Nem látta, hogy valaki megragadta vagy meglökte a bánt, hanem csak azt látta, hogy valaki a bán vállára tette a ke­zét, a­mi barátságos indulatból is történhetett. K­u­­micsics (Szarcsevics-párti képviselő),kire a vád­lott mint mentő tanúra hivatkozott, azt vallotta, hogy észrevette, hogy valaki barátságosan a bán há­tára tette a kezét, hogy őt léptei gyorsítására bírja.­­ Délután 4 órakor a vád- és védbeszédeket terjesztették elő. Bredschneiner államügyész a vádlottra a 197. és 199. §§-ban körülírt büntetést kért kimérni, miután a tanúvallomásokból kimutatja a Tuskán által tett vallomás valótlanságát. Utána Hinkovics védőügyvéd szólt, kérve a vádlott fölmentését. Majd ismét az államügyész emelt szót izgatott hangon aposztrofálva a védőügyvédet, mond­ván, hogy védencét Lopáliákkal védi. Cue­u­lies lovag elnök ezért rendreutasította az állam­ügyészt. Az ítéletet holnap délben fogják kihirdetni. Közgazdasági táviratok. Bécs, ápr. 30. (A „Bp. H.“ eredeti táv­irata.) Az összes osztrák és magyar vasutak eleget tettek már a kétoldalú felszólítás­nak, hogy ez év novemberére mondják föl a régi tarifát Romániának. A dunai gőzhajós-társaság csak azzal a feltétellel nyilatkozott erre késznek, ha eset­leges kára megtéríttetik. Beszterce, ápr. 30. A deés-besztercei vasút­vonal mátan-rendőri bejárása ma befejeztetett. A vasút május hó­n­ ikán át fog adatni a közforga­lomnak. Bécs, ápr. 30. Búza 8.55—8.60, 8.38—8.43, 8.42—8.47. Bors 6.10—6.15, 6.03—6.08, 6.67—6.72. Zab 6.63—6.68, 6.63—6.68, 6.62—6.67. Tengeri 5.75—5.80, 5.80—5.85, 5.86—5.91. Szeszi 23.62 —23.75. Bécs, ápr. 30. (Esti tőzsde.) Osztr.hitel­részvény 288.50, osztr. államv. részv. 236.6, angol* oszt­r. bank-részv. 115.50, 20 frankos 10.02 'A, déli vas.

Next