Budapesti Hírlap, 1886. november (6. évfolyam, 303-331. szám)
1886-11-08 / 309. szám
A minisztertanácsnak ma este többóráig tartó ülése volt, melyen folyó ügyeket intéztek el. Arad megye főispánjává — mint már említettük — Fábián László, az aradi kir. törvényszék elnöke van kiszemelve. Fábiánt Tisza miniszterelnök tegnap fogadta, s a mai minisztertanácsban ajánlja Fábián kinevezését. Kétségtelen, hogy Fábián kinevezése ellen egy miniszternek se lesz kifogása s a kinevezés már a napokban ő felsége elé fog terjesztetni. A bolgár válság. A bolgár nemzetgyűlés tegnap nem tartott ülést, minthogy a kormányzóság beszédére adandó válaszfelirat még nincs megkészítve. A legközelebbi ülés holnap (hétfőn) lesz. Szófiában a hangulatot nagyban emelték a Tirnovából érkezett ama tudósítások, hogy a régensség, a minisztérium és a szobrán ie elhatározták feladatuk teljesítését, hogy a fejedelmi választás a választások igazolása után napirendre fog kerülni, és hogy sem a régensség, sem a minisztérium nem gondol visszavonulásra, az új fejedelem trónra lépte előtt. Orosz politikai körökben az a hír járja, hogy Oroszország a bolgár kormány bukása esetén még oroszbarát bolgárt sem tűrne meg a kormány élén s az orosz kabinet, mig a fejedelmet tényleg megválasztják, egy orosz méltóságot bízna meg a kormány vezetésével, a ki nem más volna, mint Stojanovszki szenátor. Uj rendeletek a tartalékos tisztek számára. Az 1881. évi nyilvántartási rendszabályok második részéhez — a tartalékos havi fizetésesekre vonatkozólag — e napokban egy pótlék jelent meg, amelyet mi, tekintettel arra, hogy e határozatok széles kör érdekeit érintik, teljességében közlünk: 1. Pótlék az 1881. nyilvántartási rendszabályok második — a tartalékos havi fizetésesekre vonatkozó részéhez. A 40. és 41. lapon a 6. pont szövege törlendő és helyére a következő szúrandó be : „A többi katonai jelentkezések, amelyre a tartalékos havi fizetésesek kötelezve vannak, a cs. kir. hadsereg szolgálati szabályzata I. rész 267. b) pontjában, illetőleg a cs. kir. haditengerészet szolgálati szabályzata II. rész 13. §-ban vannak előírva. A négy hétnél tovább tartó időleges tartózkodási változásokra nézve előírt jelentkezés — ami mellett e paragrafus 2. pontjában foglalt jelentés érintetlen marad — a tér-, illetőleg a katonai állomás parancsnokságnál a tartózkodási helyen akkor teendő meg, ha az utóbbi helység egyszersmind a nyilvántartásra illetőségű hadkiegészítő kerületi parancsnokságnak székhelye nem volna. Azonkívül tartoznak a havi fizetésesek, akiknek állandó tartózkodás helyén oly csapattestek (hadseregbeli intézetek) vagy csapattestek szakaszai léteznek, amelyhez a beosztási tárca szerint a mozgósítás esetén kijelölve vannak, e csapattestek (hadseregbeli intézetek) illetőleg szakaszok parancsnokainál jelentkezni. Végül ama tartalékos havi fizetésesek, kiknek külföldön való tartózkodásuk alatt a katonai egyenruha viselése kivételesen megengedtetik, kötelesek magukat a tartózkodásuk helyén levő katonai állomási hatóságnál és a cs- és kir. képviseleti hatóságok székhelyén, ezeknél is egyenruhában bemutatni. Az 50. oldalon az 1. pont szövege törlendő, helyébe a következő határozatok jönnek: Katonaszolgálati alkalmaknál a tartalékos havifizetésesek kötelesek az előírt katonai egyenruhában megjelenni. Tartalékos tábori lelkészek azonban a 30. §. alapján teendő jelentkezéseknél a nekik az egyházmegyei rendbeli vagy más szabályzat által előírt papi öltönyeiket használhatják. Ezenkívül megengedtetik az egyenruha viselése ama havidíjasoknak, kik tényleges tisztek (tábori lelkészek, katonai hivatalnokok) voltak megfelelő alkalmakkor, míg azok közülök, kik nem a tényleges tiszti pályáról valók, szolgálaton kívül csak ünnepies alkalmakkor viselhetik az egyenruhát. Ez alkalmak közé tartoznak: A királyi udvarnál végbemenő ünnepiességek, tisztán katonai és hivatalos jellegű olyan aktusok, melyeknél a politikai és egyéb állami hatóságok képviseletei meg szoktak jelenni, továbbá a királyi ház valamely tagjának tiszteletére rendezett ünnepségek, végre azok az esetek, amelyekben valamely helyőrség tisztikara vagy annak egy része bajtársi összejöveteleket tartanak. Ama tartalékos havidíjasok, kik valamely polgári hivatalt viselnek, akkor, midőn ily minőségükben működnek, a katonai egyenruhát nem hordhatják. Az egyenruhában megjelenő tartalékos havidíjasokat a tettleges állományú tiszt (tábori lelkész, katonai hivatalnok) jogai és kötelességei megilletik, minélfogva egyenruházatuknak szabályszerűnek kell lennie. A katonai fegyelem fogalmaival össze nem egyeztethető, hogy katonai személyek egyenruhában politikai jellegű nyilvános gyűléseken és tüntetéseken résztvegyenek. Az ily részvétel ennélfogva minden katonai egyenruhában megjelenő tartalékos tiszt, tábori lelkész és katonai tisztviselőre nézve tilos. Ugyane tilalom áll fönn a tengerészet tagjaira nézve is. Az 55. oldalon a 42. § 2. és 3 pontjai törlendők. Ellenben felveendő : „3. Az összes tartalékos havidíjasok alávetvék a katonai fegyelmi hatalomnak: a tiszti ellenőrzési (és utó-) szemlén való megjelenési kötelezettségük indokolatlan elmulasztása eseteiben, valamint egyáltalán ezen szemle tartama alatt, mihelyt egyenruhát viselnek, nevezetesen akkor, ha ez egyenruhában a katonai alárendeltségi vagy fölebbvalói viszony ellen vétenek vagy az egyenruházati szabályzat határozmányait figyelmen kívül hagyják, valamint akkor is, ha az előírt egyéb katonai jelentéseket (30. §. 6 pont) elmulasztják. FŐVÁROSI ÜGYEK. A villamos vasút. Ha valaki végig megy a Dunaparton és elgondolja, hogy néhány nap múlva közigazgatási bejárása lesz itt egy villamos vasútnak, mely az elevátortól az egész Dunasoron végig az akadémiáig fog haladni — nagy csodálkozva kérdi magában : hogyan lehetséges az ? Megszűnik a korzó s oda vasúti síneket raknak ? A Dunapartot elzárják a közönség elől ? Dehogy zárják ! sőt szélesebb lesz a sétáló és tisztességesebb arculatot nyer a Dunapart és mindenekfölött lesz egy intézményünk, amivel megelőzünk sok európai nagyvárost. Akik még nem tanulmányozták volna Budapest jövő közlekedési tervét, azok számára el kell mondani, hogy nem céltalan ez aránylag rövid pályának az építése, mert az a vállalat e pályát összeköttetésül akarja felhasználni a nagykörút vonalának boráros téri végpontja és a Podmaniczky utcai vasút kiinduló pontja közt. Evvel a vállalat még a közúti vasút cirkulusaiba se ütközik, azért remélhető, hogy a részvényes urak a városházán nem tagadják meg tőle az áment. Igen érdekes, hogy mikép akarják a villamos vasutat kiépíteni. Memorandumjukban, melyet a város uraihoz benyújtottak, azt mondják, hogy a borárustértől kezdve egy vágány megy az elevátor és közrakodóházak mellett a vámházig, onnan kettős vágány kanyarodik a vámház alatti alsó rakodóhoz, s azután a lépcsős rakodópartnál az alsó sétáló fölött, majdnem 3 méteres vasoszlopokon nyugvó vaspályatesten megy az eskütérig, honnan a korzó mellett, szintén az alsó rakodóra helyezett vasoszlopokon vonul a kettős sínpár a Ferenc Józseftérig, s itt alagúton át csatlakozik a Podmaniczkyutcai vasút síneihez. A vasoszlopok egymástól 10 méternyi távolra lesznek. A forgalom, közlekedés tehát hátrányt nem szenved. A pálya alatt minden a kép mehet azután is, mint most. Technikai kivihetősége fölött ítéletet mondani a szakközegek hivatása. A közlekedési minisztérium műszaki tanácsa már a kivitelről kedvezőleg nyilatkozott, mert máskép a miniszter a közigazgatási bejárást alig rendelte volna el. Azok után, amiket a közönség főleg közlekedési ügyekben a város részéről eddig tapasztalt hogy háznak-halasztanak ismeretlen okból — nem akarunk hanyagságot mondani, mert ez kemény szó — már évek óta mindent, tesznek cifrábbnál cifrább kikötéseket, kölöncöt kötnek minden szekérkerékre , itt is lehet félni egy kis akadékoskodástól. Látjuk a stáció utcai és köztemetői vasútnál (évek óta vannak a levegőben), sőt a Podmaniczkyutcainál is, hogy van határozat egy tucat, de vagyon még nincs egy se. Talán a város, mely a levegőben szereti a vasutat, a villamos vasúttal szemben, mely valósággal a levegőben jár, ezért nem lesz olyan kegyetlen! Érdekes a memorandumnak az a része, mely a korzó melletti pálya aljának a kihasználásáról szól. E viadukt alatt az alsó rakodó parton ürességek támadnak. „Ezeket — mondja az irat — a legkülönbözőbb módon lehetne értékesíteni. Oda lehetne tenni a helyi csavargőzösök és gőzhajók jegyárusító irodáit, élelmiszerek árulóhelyeit a rakodóparti munkások számára, a rakodóparti eszközök és szerszámok vagy áruk lerakó helyeit, melyek jelenleg legtöbbnyire a szabadban s legfeljebb ponyvákkal betakarva vannak összehalmozva. Odajöhetnének a kloszetek s több efélék is, úgy hogy a rakodópart alsó része ily formán sok, szemet sértő disztelenségtől mentesittetnék.“ A villamosságot egy állandósított gépházból fogják vezetni, mely a Csepel-rakodópart egyik telepén a pálya közelében lesz. Másrészt minden villamos kocsinak meg lesz az ő másodrendű villamos dinamogépe, mely a kocsit mozgásba hozza. Egyidejűleg több kocsi is futhat, egyenként vagy egymáshoz kapcsolva. Annyi bizonyos, hogy a közönség örömmel fogadhat minden, érdekeivel egyező újabb intézményt és beruházást; több család kap itt is kenyeret, pedig nálunk, hol a szabad ég alatt tanyázó családok fogalmat adhatnak a jólétről, erre súlyt kell helyezni. Annak meg épen nagy ideje, hogy a fővárosnál mozduljon meg már egyszer az élet s a törvényhatóság őrködjék a közlekedési érdekek fejlesztése fölött is!* A villamos vasút közigazgatási bejárásához kiküldött fővárosi bizottság ma előleges értekezletet tartott. Jelen voltak Rózsa Péter tanácsos, Lechner Lajos középítészeti igazgató, Toldy főügyész , Heuffer osztálymérnök, Preuszner József, Szarvassy Sándor biz. tagok, Buchmayer V. kerületi, Gebhardt IV. kerületi elöljárók, Zwick IX. ker. elöljáróhelyettes, Schweiger mérnök, a pálya tervezője és Balázs Mór a vállalkozó Siemens és Halóké berlini cég képviseletében. A bizottság alaposan tájékozta magát a vasútépítés kérdésében s úgy találta, hogy általában a tervezett pálya ellen semmi nehézség nem emelhető. Némely csekélyebb módosítást fognak tenni a terven a részlettervek bemutatásánál, tőlem a subáért kaptál, hát adok egy piroshasút, ha nyomra vezetsz. Mikor a markában volt a borravaló Baka Jancsinak, azt mondta a biztosnak, hogy menjen a kapitányhoz, ott van Baló Péter, aki most akar passzust íratni a sárgának, amelyik most is ott nyomtat a tanyáján. Egy hadnagy lóra ült azonnal és kivágtatott Baló Péter tanyájára, a biztos pedig indult a kapitányhoz. A kapitánynál sürgött-forgott a sok vásáros s Baló Péter is ott várta türelmesen, hogy mikor hozza Baka Jancsi a sárga paszszusát. — Hát kend Baló mi járatban van így, kérdi gúnyosan a kárvallott biztos. — Egy lovat vettem, annak a passzusáért jöttem be. — Úgy ? Többet nem szólt a biztos, hanem csak szemmel tartotta mindaddig, mig egyszer hozza ám be a hadnagy az udvarra a sárgát. Szegény sárgából a nyomtatás olyan ,,Rozinántét“ csinált, hogy a csendbiztost a düh fogta el a kiálló oldalbordák láttára. — Tán ez az a ló Baló uram ? Baló Péternek kezdett a háta borsókázni, mert úgy szimatolta, hogy itt valami baj van. Ijedtében egészen hebegve mondta , hogy „ez.“ — Hát aztán, hogy jutott ez rendhez ? Baló Péter még hebegebben azt mondta, hogy a Baka Jancsitól vette. — De az árgyélusát kendnek nem, suba ez ! Előre, de vele. Szegény Baló Péter be került s akár menynyit esküdözött, csak rajta száradt ez a jó história és még azt is el kellett szívelnie, hogy valahányszor csak találkozott Baka Jancsival, az mindig azt a nótát fütyülte a fülébe : „ki fordítom befordítom, még is bunda a bunda.“ Kada Elek. BUDAPESTI HÍRLAP, (309. sz.) 1886. november 8.