Budapesti Hírlap, 1886. november (6. évfolyam, 303-331. szám)

1886-11-08 / 309. szám

A minisztertanácsnak ma este több­­óráig tartó ülése volt, melyen folyó ügyeket in­téztek el. Arad megye főispánjává — mint már emlí­tettük — Fábián László, az aradi kir. törvény­szék elnöke van kiszemelve. Fábiánt Tisza mi­niszterelnök tegnap fogadta, s a mai minisztertanács­ban ajánlja Fábián kinevezését. Kétségtelen, hogy Fábián kinevezése ellen egy miniszternek se lesz kifogása s a kinevezés már a napokban ő felsége elé fog terjesztetni. A bolgár válság. A bolgár nemzetgyűlés tegnap nem tartott ülést, minthogy a kormányzóság beszédére adandó válaszfelirat még nincs megké­­szítve. A legközelebbi ülés holnap (hétfőn) lesz. Szófiában a hangulatot nagyban emelték a Tirno­­v­á­b­ó­l érkezett ama tudósítások, hogy a régens­­ség, a minisztérium és a szobrán ie elhatározták fel­adatuk teljesítését, hogy a fejedelmi választás a vá­lasztások igazolása után napirendre fog kerülni, és hogy sem a régensség, sem a minisztérium nem gondol visszavonulásra, az új fejedelem trónra lépte előtt. Orosz politikai körökben az a hír járja, hogy Oroszország a bolgár kormány bukása esetén még oroszbarát bolgárt sem tűrne meg a kor­mány élén s az orosz kabinet, mig a fejedelmet tényleg megválasztják, egy orosz méltósá­got bízna meg a kormány vezetésével, a ki nem más volna, mint Stoj­anovszki szenátor. Uj rendeletek a tartalékos tisztek számára. Az 1881. évi nyilvántartási rendszabályok második részéhez — a tartalékos havi fizetése­sekre vonatkozólag — e napokban egy pótlék jelent meg, a­melyet mi, tekintettel arra, hogy e határozatok széles­ kör érdekeit érintik, teljességé­ben közlünk: 1. Pótlék az 1881. nyilvántartási rend­szabályok második — a tartalékos havi fizetésesekre vonatkozó részéhez. A 40. és 41. lapon a 6. pont szövege törlendő és helyére a következő szúrandó be : „A többi katonai jelentkezések, a­melyre a tar­talékos havi fizetésesek kötelezve vannak, a cs. kir. hadsereg szolgálati szabályzata I. rész 267. b) pontjában, illetőleg a cs. kir. haditengerészet szolgálati szabályzata II. rész 13. §-ban vannak elő­írva. A négy hétnél tovább tartó időleges tartózko­dási változásokra nézve előírt j­elentkezés — a­mi mellett e paragrafus 2. pontjában foglalt je­lentés érintetlen marad — a tér-, illetőleg a katonai állomás parancsnokságnál a tartózkodási helyen a­k­kor teendő meg, ha az utóbbi helység egyszersmind a nyilvántartásra illetőségű hadkiegészítő kerületi parancsnokságnak székhelye nem volna. Azonkívül tartoznak a havi fizetésesek, a­kiknek állandó tartózkodás helyén oly csapattestek (hadseregbeli intézetek) vagy csapattestek szakaszai létez­nek, a­melyhez a beosztási tárca szerint a mozgósítás esetén kijelölve vannak, e csa­pattestek (hadseregbeli intézetek) illetőleg szakaszok parancsnokainál jelentkezni. Végül ama tartalékos havi fizetésesek, kiknek külföldön való tartózkodá­suk alatt a katonai egyenruha viselése kivételesen megengedtetik, kötelesek magukat a tartózkodásuk helyén levő katonai­ állomási hatóságnál és a cs- és kir. képviseleti hatóságok székhelyén, ezeknél is egyenruhában bemutatni. Az 50. oldalon az 1. pont szövege törlendő, helyébe a következő határozatok jönnek: Katonaszolgálati alkalmaknál a tartalékos havi­fizetésesek kötelesek az előírt katonai egyenruhában megjelenni. Tartalékos tábori lelkészek azonban a 30. §. alapján teendő jelentkezéseknél a nekik az egyházme­­gyei rendbeli vagy más szabályzat által előírt papi öltö­nyeiket használhatják. Ezenkívül megengedtetik az egyenruha viselése ama havidíjasoknak, kik tényleges tisztek (tábori lelkészek, katonai hi­vatalnokok) voltak megfelelő alkalmakkor, míg azok közülök, kik nem a tényleges tiszti pályáról va­lók, szolgálaton kívül csak ünnepies alkal­makkor viselhetik az egyenruhát. Ez alkal­mak közé tartoznak: A királyi udvarnál vég­bemenő ünnepiességek, tisztán katonai és hi­vatalos jellegű olyan aktusok, melyeknél a po­­litikai és egyéb állami hatóságok képviseletei meg szoktak jelenni, továbbá a királyi ház valamely tag­­jának tiszteletére rendezett ünnepségek, végre azok az esetek, a­melyekben valamely helyőrség tiszti­kara vagy annak egy része bajtársi összejöveteleket tartanak. Ama tartalékos havidíjasok, kik vala­­mely polgári hivatalt viselnek, akkor, midőn ily minőségükben működnek, a katonai egyen­ruhát nem hordhatják. Az egyenruhában megjelenő tartalékos havidíjasokat a tettleges állományú tiszt (tábori lelkész, katonai hivatalnok) jogai és köteles­ségei megilletik, minélfogva egyenruházatuknak sza­bályszerűnek kell lennie. A katonai fegyelem fogal­maival össze nem egyeztethető, hogy katonai sze­mélyek egyenruhában politikai jellegű nyilvános gyűléseken és tüntetéseken résztvegyenek. Az ily részvétel ennélfogva minden katonai egyenruhában megjelenő tartalékos tiszt, tábori lelkész és ka­tonai tisztviselőre nézve tilos. Ugyane tila­­­lom áll fönn a tengerészet tagjaira nézve is. Az 55. oldalon a 42. § 2. és 3 pontjai törlendők. Ellenben felveendő : „3. Az összes tartalékos havi­díjasok alávetvék a katonai fegyelmi hatalomnak: a tiszti ellenőrzési (és utó-) szem­lén való megjelenési kötelezettségük indokolatlan elmulasztása eseteiben, valamint egyáltalán ezen szemle tartama alatt, mihelyt egyenruhát viselnek, nevezetesen akkor, ha ez egyenruhában a katonai alárendeltségi vagy fölebbvalói viszony ellen véte­nek vagy az egyenruházati szabályzat határozmá­­nyait figyelmen kívül hagyják, valamint akkor is, ha az előírt egyéb katonai jelentéseket (30. §. 6 pont) elmulasztják. FŐVÁROSI ÜGYEK. A villamos vasút. Ha valaki végig megy a Dunaparton és elgon­dolja, hogy néhány nap múlva közigazgatási bejá­rása lesz itt egy villamos vasútnak, mely az elevá­tortól az egész Dunasoron végig az akadémiáig fog haladni — nagy csodálkozva kérdi magában : hogyan lehetséges az ? Megszűnik a korzó s oda vasúti sí­neket raknak ? A Dunapartot elzárják a közönség elől ? Dehogy zárják ! sőt szélesebb lesz a sétáló és tisztességesebb arculatot nyer a Dunapart és min­­denekfölött lesz egy intézményünk, a­mivel megelő­zünk sok európai nagy­várost. A­kik még nem tanulmányozták volna Buda­pest jövő közlekedési tervét, azok számára el kell mondani, hogy nem céltalan ez aránylag rövid pá­lyának az építése, mert az a vállalat e pályát össze­köttetésül akarja felhasználni a nagykörút vonalának boráros téri végpontja és a Podmaniczky­ utcai vasút kiinduló pontja közt. Evvel a vállalat még a közúti vasút cirkulusaiba se ütközik, azért remélhető, hogy a részvényes urak a városházán nem tagadják meg tőle az áment. Igen érdekes, hogy mikép akarják a villamos vasutat kiépíteni. Memorandumjukban, melyet a város uraihoz benyújtottak, azt mondják, hogy a borárustértől kezdve egy vágány megy az elevátor és közrakodóházak mellett a vámházig, onnan ket­tős vágány kanyarodik a vámház alatti alsó rakodó­hoz, s azután a lépcsős rakodópartnál az alsó sé­táló fölött, majdnem 3 méteres vasoszlopokon nyugvó vaspályatesten megy az eskütérig, honnan a korzó mellett, szintén az alsó rakodóra helyezett vas­oszlopokon vonul a kettős sínpár a Ferenc József­­térig, s itt alagúton át csatlakozik a Podmaniczky­­utcai vasút síneihez. A vasoszlopok egymástól 10 méternyi távolra lesznek. A forgalom, közlekedés tehát hátrányt nem szenved. A pálya alatt minden a kép mehet azután is, mint most. Technikai kivihetősége fölött ítéletet mondani a szakközegek hivatása. A közlekedési minisztérium műszaki tanácsa már a kivitelről kedvezőleg nyilat­kozott, mert máskép a miniszter a közigazgatási be­járást alig rendelte volna el. Azok után, a­miket a közönség főleg közleke­dési ügyekben a város részéről eddig tapasztalt hogy háznak-halasztanak ismeretlen okból — nem akarunk hanyagságot mondani, mert ez kemény szó — már évek óta mindent, tesznek cifrábbnál cif­rább kikötéseket, kölöncöt kötnek minden szekér­­kerékre , itt is lehet félni egy kis akadékosko­dástól. Látjuk a stáció­ utcai és köztemetői vasútnál (évek óta vannak a levegőben), sőt a Podmaniczky­­utcainál is, hogy van határozat egy tucat, de vag­­yon még nincs egy se. Talán a város, mely a leve­gőben szereti a vasutat, a villamos vasúttal szem­ben, mely valósággal a levegőben jár, ezért nem lesz olyan kegyetlen! Érdekes a memorandumnak az a része, mely a korzó melletti pálya a­l­j­á­n­a­k a kihasználásáról szól. E viadukt alatt az alsó rakodó par­ton üressé­gek támadnak. „Ezeket — mondja az irat — a leg­különbözőbb módon lehetne értékesíteni. Oda lehetne tenni a helyi csavargőzösök és gőzhajók jegyárusító irodáit, élelmi­szerek árulóhelyeit a rakodóparti munkások számára, a rakodóparti eszközök és szer­számok vagy áruk lerakó helyeit, melyek jelenleg legtöbbnyire a szabadban s legfeljebb ponyvákkal betakarva vannak összehalmozva. Odajöhetnének a kloszetek s több efélék is, úgy hogy a rakodópart alsó része ily formán sok, szemet sértő disz­­telenségtől mentesittetnék.“ A villamosságot egy állandósított gépházból fogják vezetni, mely a Csepel-rakodópart egyik te­lepén a pálya közelében lesz. Másrészt minden vil­­lamos kocsinak meg lesz az ő másodrendű villamos dinamogépe, mely a kocsit mozgásba hozza. Egy­idejűleg több kocsi is futhat, egyenként vagy egy­máshoz kapcsolva. Annyi bizonyos, hogy a közönség örömmel fogadhat minden, érdekeivel egyező újabb intéz­ményt és beruházást; több család kap itt is kenye­ret, pedig nálunk, hol a szabad ég alatt tanyázó családok fogalmat adhatnak a jólétről, erre súlyt kell helyezni. Annak meg épen nagy ideje, hogy a fővárosnál mozduljon meg már egyszer az élet s a törvényhatóság őrködjék a közlekedési érdekek fej­lesztése fölött is!* A villamos vasút közigazgatási bejárá­sához kiküldött fővárosi bizottság ma előleges érte­kezletet tartott. Jelen voltak Rózsa Péter taná­csos, L­e­c­h­n­e­r Lajos középítészeti igazgató, T­o­l­d­y főügyész , H­e­u­f­f­e­r osztálymérnök, Preuszner József, Szarvassy Sándor biz. tagok, Buchmayer V. kerületi, Geb­hardt IV. kerületi elöljárók, Zwick IX. ker. elöljáróhelyettes, Schweiger mérnök, a pálya tervezője és Balázs Mór a vállalkozó Siemens és Halóké berlini cég képviseletében. A bizottság alaposan tájékozta magát a vasútépítés kérdésében s úgy találta, hogy általában a tervezett pálya el­len semmi nehézség nem emelhető. Némely cseké­lyebb módosítást fognak tenni a terven a részlet­tervek bemutatásánál, tőlem a subáért kaptál, hát adok egy piros­­hasút, ha nyomra vezetsz. Mikor a markában volt a borravaló Baka Jancsinak, azt mondta a biztosnak, hogy men­jen a kapitányhoz, ott van Baló Péter, a­ki most akar passzust íratni a sárgának, a­me­lyik most is ott nyomtat a tanyáján. Egy hadnagy lóra ült azonnal és kivágta­tott Baló Péter tanyájára, a biztos pedig indult a kapitányhoz. A kapitánynál sürgött-forgott a sok vásá­ros s Baló Péter is ott várta türelmesen, hogy mikor hozza Baka Jancsi a sárga pasz­­szusát. — Hát kend Baló mi járatban van így, kérdi gúnyosan a kárvallott biztos. — Egy lovat vettem, annak a passzusáért jöttem be. — Úgy ? Többet nem szólt a biztos, hanem csak szemmel tartotta mindaddig, mig egyszer hozza ám be a hadnagy az udvarra a sárgát. Szegény sárgából a nyomtatás olyan ,,Ro­­zinántét“ csinált, hogy a csendbiztost a düh fogta el a kiálló oldalbordák láttára. — Tán ez az a ló Baló uram ? Baló Pé­ternek kezdett a háta bor­sók­ázni, mert úgy szimatolta, hogy itt valami baj van. Ijedtében egészen hebegve mondta , hogy „ez.“ — Hát aztán, hogy jutott ez rendhez ? Baló Péter még hebegebben azt mondta, hogy a Baka Jancsitól vette. — De az árgyélusát kendnek nem, suba ez ! Előre, de vele. Szegény Baló Péter be került s akár meny­nyit esküdözött, csak rajta száradt ez a jó his­tória és még azt is el kellett szívelnie, hogy vala­hányszor csak találkozott Baka Jancsival, az mindig azt a nótát fütyülte a fülébe : „ki for­dítom befordítom, még is bunda a bunda.“ Kada Elek. BUDAPESTI HÍRLAP, (309. sz.) 1886. november 8.

Next