Budapesti Hírlap, 1887. január (7. évfolyam, 6-30. szám)
1887-01-07 / 6. szám
6 egyesület pályázatot hirdet az általa kezelt ösztöndíjakra, melyekre csak magasabb tanintézetekbe járó zsidó vallású ifjak reflektálhatnak. Bővebb útbaigazítással az egyesület titkára, Simon József dr. szolgál, ki a fürdő-utcában 10. szám alatt lakik. — Vonatkésés. Az osztrák-magy. államvasut tegnap esti bécsi gyorsvonata 1 óra 40 percnyi késéssel érkezett a fővárosba. — Vadászatok. Zichy Géza gróf tetétleni uradalmában négy napig tartó körvadászaton 504 nyulat és négy rókát lőttek. — Zichy Ferenc gróf érdiószegi birtokán hajtóvadászat volt, mely azonban a rossz idő következtében csak egy napig tartott. Lőttek ötven nyulat és tiz rókát. — Az üvöltő dervisek sejkje Alif Baba a múlt kedden 110 éves korában meghalt. Holttestét a rend kolostorában terítették ki és ott is temették el. — (Hymen.) Eljegyezte: Schönvitzky Bertalan dr. pozsonyi kir. kat. főgimn. tanár Fóris Gizella kisasszonyt. — Dalnoki Béla dr. főv. ügyvéd Kohner Adél kisasszonyt, Kohner Zsigmond nagybirtokos leányát. — Nőül vette: Quittner Zsigmond, ismert fővárosi építész Weisz Minka kisasszonyt, özv. Weisz Mórné, a Spitzer Gerzon és társa nagykereskedő cég tagjának leányát. — (Gyászrovat.) Elhunytak: Gyurkovics György, m. kir. kincstári jogügyigazgatósági segédhivatali igazgató, 62 éves korában Budapesten. ■— Urbányi Béláné, szül. Cziffra Katinka jan. 1-én élete 49-ik évében Aradon. — Özv. Szvetenay Jánosné, Szvetenay altábornagy anyja dec. 28-án Felső-Csöppönyben. — Sommer Miksa élete 60-ik évében Nagy-Kanizsán. — Ujfalussy Gusztáv élte 36-ik évében Mihálydin. — Horváth Sándor győri ev. lelkész. — özv. Koller Imréné Győr-Szt.-Mártonban. — (A hivatalos lapból.) Jan. 6-diki szám. Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kögyesy Antal közalapítványi kasznárt számtartóvá nevezte ki. A nagybecskereki törvényszék a szerb nyelvű tolmácsi állomásra Zsivkovits Bogdán nagybecskereki lakost nevezte ki. A pozsonyi törvényszék elnöke Marek László pozsonyi törvényszéki díjtalan joggyakornokot és Mittermaier Frigyes győr-szt. mártoni járásbírósági joggyakornokot a pozsonyi törvényszékhez díjas joggyakornokká nevezte ki. A győri törvényszék elnöke a győri törvényszékhez , Jászay Mihály végzett jogászt segélydíjas joggyakornokká nevezte ki. A soproni pénzügyigazgatóság Horváth Ferenc vámgyakornok-jelöltet a soproni fővámhivatalhoz vámgyakornokká nevezte ki. — Megerősítések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Fodor László besztercebányai kat. főgimnáziumi ideiglenes rendes tanárt, rendes tanári minőségében véglegesen megerősítette. Végh Mátyás brassói állami polgári iskolai rendes tanítót, Laub Flórián pancsovai állami polgári iskolai rajztanítót, Poszpisil József cerovai állami elemi iskolai rendes tanítót, Nagy Jolán bánffihunyadi állami elemi iskolai rendes tanítónőt, Szatmári Jakab entradámi állami elemi iskolai rendes tanítót, és Szerb Cirill prilipeci községi elemi iskolai rendes tanítót jelen állásában végleg megerősítette. — Kilépési engedélyek, Levitzky Gyula 21. sz. honvéd gyalog-féldandárbeli szabadságolt állományú hadnagynak, Pallácsek Móric dr. m. kir. 13. honvéd gyalogféldandárbeli szabadságolt állományú főorvosnak, és Bertleff-Maurer Lajos dr. m. kir. 18-ik honvédgyalog-féldandárbeli szabadságolt állományú főorvosnak, a m. kir. honvédség kötelékéből szérelmezett kilépések a védkötelezettség teljesitése után, viselt tiszti rendfokozatuknak megtartása nélkül, népfölkelési kötelezettségüknek fentartása mellett, 1886. évi december hó 31-ével megengedtetett. Feymann Gusztáv m. kir. 1-ső honvéd-gy.-féldandárbeli szabadságolt állományú gyógyszerész-gyakornoknak, Klein József dr. m. kir. 7-ik honvédgyalog-féldandárbeli szabadságolt állományú főorvosnak, Pósch Dezső dr. m. kir. 16-ik honvéd-gyalogféldandárbeli szabadságolt állományú főorvosnak, Krausz Móric dr. m. kir. 18-ik honvéd-gy.-féldandárbeli szabadságolt állományú főorvosnak, Schaffer Adolf m. kir. 28-ik honvéd-gyalog-féldandárbeli szabadságolt állományú főorvosnak, a honvédség kötelékéből kérelmezett kilépésük, védkötelezettségüknek teljesitése után, viselt tiszti rendfokozatuknak megtartása nélkül, népfölkelési kötelezettségüknek fentartása mellett — 1886. évi december hó 31-ével — megengedtetett. — Árverések: Jan. 8. Blau Jakab ing. 435 írt. (Deák Ferenc u. 5.) Jan. 10. Reiner József ing. 508 frt. (Váci körut 56. sz.) Jan. 7. Deutsch Jakab ing. 410 frt 70 kr. (Csömöri út 26.) — Pályázatok: Adóvégrehajtói állomás a budapesti adófelügyelőségnél 3 hét alatt. Alügyészi állomás a balassagyarmati és rimaszombati ügyészségeknél 2 hét alatt. Járásbirói állomás a nyárád-szeredai járásbíróságnál 2 hét alatt. II. oszt. lottó tiszti állomás a nagyszebeni lottóhivatalnál jan. 20-ig. Aljegyzői állomás a nagyatádi járásbíróságnál 2 hét alatt. Alügyészi állomás az aradi kir. ügyészségnél 2 h. a. Albirói állomás a komáromi tvényszéknél 2 h. a. Iroda segédtiszti állomás az eszéki pénzügyigazgatóságnál jan. 30 ig. Albirói áll. a berettyó-ujfalusi és gálszécsibiróságnál 2 hét a. Bírói áll. a szatmárnémeti törvényszéknél 2 hét a. Alügyészi áll. a marosvásárhelyi és kézdi-vásárhelyi ügyészségnél 2 hét a. Albirói áll. a beregszászi jbiróságnál 2 hét a. Bányász számgyakornoki áll. a marosujvári főbányahivatal számvevő osztályánál 2 hét a. II. oszt. jegyzői állomás a zombori törvényszéknél 2 hét a. Aljárásbirói áll. a temesvári jbiróságnál 2 hét a. Közigazgatási gyakornoki áll Szolnokon jan. 25-ig. Főjegyzői áll. a soproni orsz. fegyintézetnél február 12-ig. Urmesteri áll. a nagyszebeni államépitészeti hivatal kerületében. Irnoki áll. a szászvárosi és kulai járásbíróságnál 4 hét a. II. oszt. adótiszti áll. a kismartoni, esetleg más adóhivatalnál 3 hét a. Joggyakornoki áll. a szolnoki törvényszéknél 4 hét a. Kovácsmesteri áll. a sóvári főbányahivatalnál 5 hét a. Postamesteri állomások: Zákány pályaudvar (Somogym.) ; Lubityin és O Sztapáron, Gospodincen (Bács-Bodrogm.); Bohunicen (Pozsonym.); Aradszentmártoni; Kottomiben (Zalamegye); Novoszellon, Nadályon, Kovil-Szt.-Ivánon és Bács-Ujfalun (Bács-Bodrogm.); Leszence-Tomajon (Zalam.) 3 hét a. Adóhivatali szolgai állomás a zágrábi pénzügyigazgatóság kerületében jan. 30-ig. Segédszolgai áll. a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél 6 hét alatt. — (Időjárás.) Európában: A depreszszió (738—740) Anglia felől nyomul az Adria felé (744), a nagy légnyomás (762—764) Oroszországban van. Az idő növekedő hőmérséklet mellett, többnyire borús, szeles, helyenkint csapadékkal. — Hazánkban: Délkeleties, helyenkint erős szelekkel, a hőmérséklet kissé nagyobb, a légnyomás mindenütt kisebb lett. Az idő többnyire borús, helyenkint ködös, keleten meleg, nyugaton éjjel fagyos. Csapadék gyéren, itt-ott délnyugaton volt. — Kilátás hazánkban: Többnyire borús, szeles, enyhébb időt várhatni, helyenkint csapadékkal. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Merénylet Bratiano ellen. — Saját levelezőnktől. — Bukarest, jan. 4. Lapunk mai számában kimerítően ismertette bukaresti levelezőnk a Bratiano román miniszterelnök ellen elkövetett merénylet tényállását s közöltük a bukaresti esküdtszék verdiktje alapján hozott ítéletet is, mely Soka Alexandrescu fővádlottat húsz évi kényszermunkára ítéli. A tárgyalásnak legérdekesebb momentuma a vádlottak kihallgatása volt, melyről levelezőnktől a következő tudósítást vettük. Elsősorban kihallgatták Soka Alexandrescut, az első rendű vádlottat. Az elnök: Két bűnténynyel vádoltatik ; szeptember 4-én a vám utcában gyilkossági kísérletet követett el a miniszterelnök ellen, s ugyanakkor Robescut is meg akarta ölni. — A vádlott: Igaz, de azzal a különbséggel, hogy én csak a minisztert akartam megölni, a második golyó tévedésből érintette Bobescut. Az elnök: Mi indította arrra, hogy a minisztert megölje ? A vádlott: Drován József unszolt és fogadott fel a tettre. — Az elnök : Meg tudná mondani, mily módon ? A vádlott: Egy napon hozzám jött Oroveán, sok mindenféle szép dolgot ígért, ha a tett végrehajtására vállalkozom. — az elnök: Többször kereste-e fel Oroveán, vagy csak egyszer ? A vádlott: Többször. — Az elnök Csak Oroveán József unszolta e tettre, másokkal nem jött érintkezésbe ? A vádlott : Engem csak Orovean fogadott fel, a többiek mit sem tudtak egyességünkről. A vádlott ezután elbeszélte mint egyezkedett M u s c a 11 a 1, mint társsal, mint utaztak Bukarest városába, mit csináltak ott s részletesen elbeszélte a merényletet. Vádlott társairól igen kedvezően nyilatkozik s erősen ragaszkodik Oroveanra vonatkozó állításaihoz. Sok a félénken nézegett körül s igen halkan beszélt, úgy hogy az elnök többször figyelmeztetette, hogy hangosabban beszéljen. Az elnök : úígy látszik ön el volt tökélve, hogy annyiszor lő a miniszterre, míg meghal. A vádlott : Igen. Oroveán azzal biztatott, hogy a nép engem védelmébe vesz s megment az elfogatástól. A főügyész : Mikor a lövés után elfogták s a színhelyén a miniszter kérdezte, hogy miért akarta megölni, azt felelte, hogy egy biztos küldte. Miért mondta ezt akkor? A vádlott: Ráfogtam Tocarescura, mert az egyszer megvert. Megfontoltam azonban a dolgot s megvallottam az igazat. Lahovári védő : Megverték a helyszínen is ? A vádlott: A helyszínen ütlegeltek, de azután nem bántott senki. Robescu : Akkor én vertem meg. Ezután bevezették Tanasescu Muscalt. Az elnök: Beszélje el, mi összeköttetésben volt Alexandrescuval. Muscal: Előadja részletesen mint beszélték meg a dolgot, mint utaztak Bukarestbe s folytatja: Alexandrescut meg kellett valakinek vesztegetnie, mert pénze volt, egy idő óta csirkehúst evett és vörös bort ivott. Szándékom volt elvenni tőle a pénzt s a revolvert s ott hagyni. Hogy Oroveán fogadta volna fel, arról semmit sem tudok. Az elnök : Figyelmeztetem, hogy Oroveánra vonatkozólag a vizsgálat rendjén terhelőleg vallott. Muscal: Igen, mert megvertek, megkínoztak, sőt a vizsgálóbíró 500 frankot ígért, ha Oroveánra vallok. Az ügyész : Orvosok vizsgálták meg, miért nem mondta nekik, hogy megverték? Museal: Az orvosok megvizsgáltak s aztán keserű sót adtak. Bajommal előállani nem mertem. A főügyész öklével az asztalra at s tagadja, hogy a vádlottat bántalmazták volna, míg a vádlott a főügyészszel szemben is fentartja állítását; ragaszkodik ahoz, hogy Oroveánra csak azért vallott terhelőleg, mert megkínozták. Ezután bevezették Oroveán Józsefet. Az elnök: Mit mond az ön ellen emelt vádra ? Oroveán (sírva) : Hazugság! El akarnak veszteni Azután részletesen előadja, hol volt ő a tett elkövetése előtt, alatt és után, hogy ő merényletről csak elfogatásakor hallott. Sem társai nincsenek, sem az ellene emelt vád nem bir alappal. Elbeszéli, hogy fogságában mennyit szenvedett, nélkülözött. Alexandrescuval, mint bukott emberrel, soha szóba nem állott. Az ügyész , Pavalescu, Bostan és mások előtt Bukaresten a miniszterelnök hevesen isikelt és megfenyegette. Oroveán : Nem igaz. Oroveán teljesen meg van törve, siránkozva beszél, és sok gyávaságot árul el. A többi vádlottak szintén tagadnak minden összeköttetést a tettessel, s egyátalán úgy nyilatkoznak róla, mint elzüllött emberről, akivel szóba sem lehetett állani. A védelem tanúi protestáltak ama bánásmód ellen, melyben az előtte való nap részesültek. Mindenekelőtt ama tanukat hallgatták ki, akik a merénylet szemtanúi voltak. Konstantin Jonitsa városi rendőr volt az, aki először rátette kezét a merénylőre. A tett részleteit híven adja elő s a vádlott a vallomását hitelesnek tartja. A tett színhelyén a miniszter kérdésére azt felelte, hogy Torcarescu bízta meg a bűnténynyel.A többi tanú vallja, hogy a vádlottat földre teperték, kínozták, habár a miniszterelnök úgy Robescut, mint a többi embereket kérte, hogy ne bántsák. Kihallgatták azután ama tanukat, kik az előzményekről s a vádlottak egyéb viszonyairól adtak felvilágosítást. Patrascu tanú vallja, hogy Stoikát veszedelmes embernek tartotta mindig. Hallotta tőle, hogy a miniszter sok nyomorúságot hozott az országra, azért meg kellene ölni, hogy aztán ismét Cuza vehesse át a hatalmat. (Cuza fejedelem rég nyugszik a föld alatt). A tanuk meghiteltetése s a vád és védbeszéd után az esküdtszék határozott, aztán a törvényszék meghozta a már ismert ítéletet. — A ceglédi botrány. Olvasóink bizonyára még emlékezni fognak arra a botrányra, mely 1884. évi március 15-én folyt le Cegléd városában. A város elöljárósága által a nemzeti ünnepre meghívott vendégek, név szerint Ugrón Gábor, Herman Ottó, Hoitsy Pál, Prónay Gábor dr. és Hegedűs Károly orsz. képviselők ugyanis szónoklatokat akartak tartani a főtéren, midőn oda érkeztek Verhovay Gyula, Csatár Zsigmond s Széll György orsz. képviselők híveikkel együtt s az Ugrón Gábor s társai számára hatóságilag kijelölt szónoki emelvényt a maguk számára reklamálták. A felbőszült csőcselék nem érte be a kurjongatással s fenyegetődzéssel, hanem orvul megtámadta BUDAPESTI HÍRLAP. (6. sz.) 1887. január. ) * Club Halifax Kertész Tódornál.