Budapesti Hírlap, 1887. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1887-02-09 / 39. szám

1887. február 9. BUDAPESTI HÍRLAP. (39. sz.) Szófia, febr. 8. (A „Bp. H.“ eredeti távirat­a.) Mihelyt a bolgár küldöttség visszatér Konstantinápolyból, összehívják a nagy szobrányét. London, febr. 8. A bolgár államcsínyről nyilvánosságra hozott kék könyv a decem­ber 17-ig terjedő táviratokat tartalmazza. Giersnek november 11-én kelt, h­­­a a­­ londoni orosz nagykövethez intézett táviratában a cárnak az ügyek állásáról való véleményét nyilvánítja s hozzáteszi, hogy Oroszország nem kívánja Bulgária függetlenségét megtámadni, de jogában és kötelességében áll a bolgár nép elnyomását, a­mire a kisebbségben levő izgatók törekednek, megakadályozni. A cár igyekezni fog, hogy e célt békés után elérje, annélkül, hogy a szerződési kötelezettségektől eltérjen, míg a többi hatalmasság ezeket szintén tiszte­letben tartja. Sddesleigh dec. 8-ikán kelt válaszában kijelenti, hogy ámbár Oroszoror­­szágnak a bolgár eseményekre vonatkozó nézetei eltérnek az angol kormányéitól, mely azt hi­szi, hogy e kérdésben lényegileg egyetért a többi kormánynyal, mindamellett az angol kormány ép úgy, mint az orosz, azt óhajtja, hogy a szer­ződések megtartassanak, a kérdés békés után oldassák meg, valamint hogy Bulgária szabadon gyakorolhassa autonómiáját. Az angol kormány szívesen vesz részt a berlini szerződést aláírt hatalmak tárgyalásain, hogy e célok eléresse­­nek. E tárgyalásoknak meg kellene előzniök az új fejedelem választására vonatkozó bármely ha­tározatot is. Az angol kormány e tárgyban fen­­tartja véleményét akkorára, a­midőn a feltételek a bolgár unióra nézve megfontolva és szabá­lyozva lesznek. Közgazdasági táviratok. Bécs, febr. 8 Búza 9.48—9.53, 9.53—9.58, 3.06—9.11. — Rozs 7.22—7.27, 7.27—7.32, — .. . — Zab 7.07-7.12, 7.12-7.17. — Tengeri 6.62—6.67, 6.65—6.70, 6.70—6.75. — Repce 10.90—11.00, 11.70—11.90. — Szesz vál­tozatlan. Bécs, febr. 8. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földtehermentesitési köt­vény 103.70. — Erdélyi földtehermentesítési köt­vény 103.25. — Erdélyi vasutrészvény 176.50. — 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 115—. — Magyar nyer. k. sorsjegy 116.50. — Szőlődézsmaválts. kötv. —.—. — Tiszai és szeg. kölcsönsorsjegy 119.75. — 4 százalékos aranyjáradék 96.95 — Magyar vas­úti kölcsön 145.50. — Magyar hitelbankrész­vény 282.25. — Alföldi vasút részvény 179.—. — Magy. észak-keleti vasut-részvény 160.50. — 1869. m. kir. áll. els. kötvény 95.90.—. — Tiszavidéki vas. részvény 248.—. — Magyar lesz. és váltób. részv. 93.50. — Kassa-oderbergi vasutrészvény 144.—. — 5 százalékos papirjáradék 87.10. Bécs, febr. 8. (Osztrák értékek zár­lata.) Osztrák hitelrészv. 273.50. — Déli vas.-rész­vény 91.50. — 4°/0-os osztrák aranyjáradék 109.30. — Londoni váltóár 127.75. — 1864. sorsjegy 165.—. — 4-2° 0-os ezüstjáradék 80.45. — 1860. sorsjegy 131.50. — Török sorsjegy 15.50. — Dunagőzh­ajó­­zási társ. részvény 392.—. — Osztrák államvas. részv. 242.25. — 20 frankos 10.10.—4.2­/0 papirjára­dék 78.20. — Osztrák-magy. bankrészvény 853. — — Cs. kir. arany (vert) 5.99. — Német bankvál­tók 62.70. Szilárd. Bécs, febr. 8. (Esti tőzsde.) Osztr. hitel­­részvény 271.50. — Osztr. államv. részv. 241.50. — Angol-osztrák-bankr. 105.—. — 20 frankos 10.12. — Déli vasút részvény 90.50. — Magy. hitelbank részvény 280.50. — 4°/0 magy. aranyj. 96.30. Gyenge. Frankfurt, febr. 8. (Esti tőzsde.) 4° 0 magy­­ar.­járadék 76.40. — Osztrák hit­elrészvény 213.62. — Osztrák államv. részv. 192.90. — Déli vasut-részvény 71.25. — 4 száz. osztr. aranyjáradék 87.20. Bágyadt. Paris, febr. 8. (Előtőzsde.) 3 száz. francia járadék 78.25. — Egyiptomi 357.50. — Otto­­mánbank részvény 483.75. Olasz 93.60. — Exterieurs 61.37. — Magyar aranyjáradék 77.18. — Török konzol 13.25. Pária, febr. 8. (Z­á­r­­­a t.) 3°/„ francia járadék 78.02. — Osztr. államv. részv. 478.75. — 4 száza­lékos magyar aranyjáradék 76.5/e. — Ottomán­­bank részvények 482.12. — 4­/2% francia járadék 107.05. — Déli vasút részv. 195.—. — Francia törleszthető járadék 82.27. — Magy. vasúti köl­csön 299.50. — Magy. országos bankrészv. 310. Báevadt, Szepesi bál. Budapest, febr. 8. Előre biztosított sikerrel rendezte ma bálját — először a vigadó nagytermében — a szepesi egyesület. A szép sikert legjobban illusztrálja, hogy az első négyest 104 pár táncolta. A balanya Münnich Aurél orsz. képviselő neje rövid cercse után megnyitotta a táncot. Rózsa­színű atlaszruhát viselt tengerzöld derékkal és uszálylyal, fehér csipkedísszel, hajában rózsaszínű tollat viselt. A házikisasszony Münnich Zelma szintén rózsaszínű ruhában volt, ugyanoly' szinti dí­­szítéssel. Notabilitásaink közül ott voltak : Csáky Kál­mán és Albin grófok, De Maistre Arthur gróf, Da­rányi Ignác és Andah­ázy László orsz. képviselők. A női táncrend a Rózsa-menedékházat ábrázolta dombor­műben, vörös bársony keretben. A táncban résztvettek : Leányok: Gr. Csáky Mária és Eleonóra (Mindszentről), Münnich Zelma (Iglóról), Andah­ázy Gizella és Melanie, Komáromi Mariska, Jordán Te­rike (Nagy­­ Károly), Best Margit (Szepes Várallja), Bódy Mariska, Máhr Margit és Etelka (Nyíregy­háza), Székely Kornélia, Schmidt Erzsike, Bartha Hana, Bielek Irma, Vogel Mariska, Steinbach Emilia, Becker Hermia, Bruckner Karolin, Rédl Erzsike, Láng nővérek, Fleischmann Vilma, Odor Ilona, Fischer Aranka, Bachmayer Anna , Streck Jo­lán és Katica, Telkessy Jolán és Irén, Mol­nár Jolán és Vilma, Fölsinger Gizella, Szey­­fert Ilona, Földessy Aranka, Kreutzer Etelka, Schmidt Irma, Ivanics Kornélia és Giza, Kalmár Irma és Margit, Fekete Jolán és Erzsike, Fischer Ima és Ilona, Engler Zsófia és Giza, Dömötör Ilona és Izabella, Haggenmacher Irma, Haggen­­macher Melanie, Troll Anna, Stoffer Mici, Weydl Mariska, Dürringer Hermin, Benedek Iza, Müller Teréz, Buschmann Irma, Károlyi Szidi, Bo­­lemann Emma, Fesztetich Irma, Adriányi Vilma, Lutilszky Mariska, Kleberg Ilona, Doman Eugénia, Milde Adrienne, Kunhegyi Kamilla, Ujváry Jolán és Róza. Asszonyok: Csáky Albin grófné, Rózsa­völgyi Gyuláné, Bielek Miksasné, Jordán Ferencné, Grünwald Róbertné, Rickl Gyuláné, Vogel Lajosné, Bartha János dr. né, özv., Steinbach Józsefné, Csepreghy Ferencné, Becker Adolfné, Odor Re­­zsőné, Bruckner Antalné, Rédl Jenőné, Fleisch­mann Rezsőné, özvegy Fischer Károly­né, Bach­­mayer Edéné, Streck Sámuelné, Fölsinger Rezsőné, Molnár Endréné, Szeyfert Károlyné, Föl­dessy Józsefné, Czakó Kálmán dr.-né, Schmidt Károlyné, Stoffer Ágnes, Bódy Jánosné, Ivanits La­josné, Kalmár Lajosné, Fekete Lajosn­é, Fi­scher Jánosné, Weydl Auguszta, Dürringer Jánosné, Jámbor Gyuláné, Geszler Józsefné, Muraközy Ká­roly dr.-né, id. Haggenmacher Henrikké, ifj. Hag­genmacher Henrikke, Szelnár Adolfné, Károlyi La­josné, Dömötör Józsefné, Ordódy Pálné, Engler Mórné, Lutilszky Tivadarné, Szlávy Antalné, Kle­berg Jánosné, Milde Józsefné, Adriányi Vihnosné, Ujváry Ignácné, Czakó Kálmánné, Székely Nán­­dorné. N A P I H I R E K. Budapest, febr. 8. — (Királyi állományok.) A király a vár­­kön­­nyéki és pinka-miskei önkéntes tűzoltó-egye­sületeknek egyenkint száz forintnyi segélyösszeget adományozott magánpénztárából.­­ (Igazságügyi kinevezések.) A király törvényszéki bíróvá: a nagy-becskereki törvény­székhez: Ivkovics Péter módosi járásbirósági albirót; járásbiróvá: a belényesi járásbírósághoz: Benedek László ottani albirót és ügyészszé: a pozsonyi ügyészséghez: Kramplin Viktor dr. budapesti alügyészt nevezte ki.­­ (A király szive.) Tegnapelőtt reggel hét órakor csak kevesen hallgatták a bécsi hofburg ká­polnájában a reggeli misét. A király az oratóriumban imádkozott. A mise vége felé egy elegáns hölgy, ki az első sorok egyikében ült, hirtelen elsápadt a el­fojtott sikoltással ájultan esett a pad könyöklőjére. Két fiatal nő segítségére sietett s zajtalanul ébreszt­­gette őt. A király látta mindezeket s gyorsan oda hagyta az oratóriumot. A templomba nyíló ajtó zárva volt s ő felsége fedetlen fővel ment végig a hosszú folyosón s a követségi lépcsőn sietett le a kápol­nába. Öt perc múlva ott volt a király az ájult nő mellett, ki akkor már ébredni kezdett. „Szegény asszony — mondá az uralkodó — ön bizonyára na­gyon beteg! Csak gyorsan segítséget !­ A hölgy ránézett a királyra, de nem ismerte meg őt. Egy nő fülébe súgta, hogy ő felsége áll mellette. Erre már udvari szolgák és zsandárok is jött­k. A király el­rendelte, hogy kerítsenek kocsit s vigyék lakására a beteg asszonyt. — (Személyi hírek.) Schön­herr Ágos­ton máramarosi főesperes a márkusi címzetes apát­ságot kapta. — Magyarevich István dr. fő­törzsorvos s a trieszti 9-ik számú helyőrségi kórház vezetője, valamint törvényes utódai magyar ne­mességet nyertek „vidpoljei“ előnévvel. — S­u­­h­a­j­d­a Antal cserm­ői községi jegyző arany érdem­keresztet kapott. — Treiber Vince dr. pestvi­déki kir. alügyészt kir szerint a budapesti kir. ügyészséghez fogják áthelyezni. — Pestmegye főis­pánja Rónai Hugo dr. fóthi uradalmi és köror­vost t.­megyei járásorvossá nevezte ki. — Intado­­rici M­i­h­a­l­i­k János, volt honvédezredes és köz­lekedésügyi miniszteri tanácsos súlyos betegen fek­szik imreházi pusztáján. — (Trefort-ünneplés) T­r­e­f­o­r­t Ágos­­ton 70-ik születésnapját tegnap, hétfőn sete az Andrássy-uti állami tanítónő­képző inté­zetben is megünnepelték. A tanári kar s né­hány vendég jelenlétében mutatták be a növen­dékek az alkalmi dolgozatokat. Trefort életrajzát­ G­y­ő­r­y Vilmos leánya, Ilona írta meg s olvasta föl, azonkívül Tocsek Helén értekezett a magyar­­országi nőnevelésről. Három más növendék szavalt, vagy olvasott föl Trefort műveiből részleteket. Az ünnepet karének nyitotta meg és zárta be.­­ A budapesti állami felsőbb leányiskolában e hó 17-én díszes iskolai ünneppel ülték meg Trefort születés­napját. Az alkalmi beszédet R­é­v­y Ferenc az inté­zet magyar nyelv- és irodalom tanára tartotta.­­ (Eltévedt királyi pár.) A görögök királya és királynéja a múlt csütörtökön kirándulást tett Dam­ionba. Oda érve a királyi pár leszállott kocsi­járól és egy ideig sétálgatott. Séta közben eltévesz­tették az utat s nem találtak vissza kocsijukhoz. Nagy sokára találkoztak egy kertészszel, ki megis­merve a királyt, vezetőjéül ajánlkozott. A királyi pár gazdagon megajándékozta az udvarias kertészt.­­ (Diplomaták lakomája.) P­á r i s b­ó ! Írják: H o­y o s gróf osztrák-magyar nagykövet teg­nap lakomát adott, mely a legfényesebb volt a sze­zonban. Jelen voltak az arisztokrácia, a politikai világ s az osztrák-magyar kolónia legkiválóbb tag­jai. A lakomát diplomáciai ebéd előzte meg, mely­ben részt vettek Flourens, Goblet, Bou­langer s a többi miniszterek, valamint Müns­ter gróf s a többi nagykövetek.­­ (A Karajáthy-Keglevích-ügy.) Kom­játhy Béla válaszul Keglevich István gróf­nak az ügyvédi körben tegnap felolvasott levelére, a következő levelet küldte az ügyvédi kamarához : Tekintetes ügyvédi kamara! Ma érkezvén meg vi­dékről, a hírlapokban olvasom, hogy Keglevich Ist­ván gróf m­. kir. operaházi intendáns úr, a buda­pesti ügyvédi kör elnökségéhez egy levelet intézett, melyben az mondatik, hogy én a Jósika János elleni fegyelmi ügyben ügyvédi képviseleti jogomat sem a tárgyalás előtt, sem a fegyelmi tárgyaláson történt felszólalásomkor nem igazoltam; ügyvédi meghatalmazást sem a tárgyalás előtt, sem a tár­gyalás alkalmával fel nem mutattam. Miután az in­tendáns úr ugyanezt a levelet — ígérete szerint — e tek. kamarához is beküldi; és miután én a tekintetes kamarához e tárgyban intézett jelentésemben ennek épen ellenkezőjét álitot­­tam , nehogy­ oly színben tűnjek fel, mint a­ki tudva valótlant állít, tisztelettel kérem a tekintetes kamarát: méltóztassék a m­. kir. opera­házi intend­an­túráról a Jósika János elleni összes fegyelmi iratokat átkivánni, ezekből ki fog tűnni, hogy: a fegyelmi eljárást rendelő végzés ellen a fellebezést én készí­­tettem, azt mint megbízott ügyvéd ellen jegyeztem, és ahhoz az ügy­védi meghatalmazást becsatoltam,­­ az tehát ma is ott van az iratok között. A fegyelmi vizsgálat megkezdésekor is Barkasi belügyminiszteri titkár, Alszeghy­ fogalmazó, mint kiküldött vizsgáló­biztosok előtt, én, mint Jósika János képviselője jelentkeztem és velem a nevezett urak, mint képviselő ügyvéddel, jegyző­könyvet is vettek föl, a­mely szintén az iratok közt van. Megjegyzem még, hogy a tárgyaláson történt felszólalásomkor ennyit mondtam: „Én mint Jósika János képviselője“ — többet nem mondhattam, mert az intendáns ur beszédemben erőszakkal megakasz­tott s többet szólni nem engedett. Tisztelettel Komjáthy Béla, ügyvéd. — (A kolozsvári színházi válság.) B­e­­niczky belügyminiszteri államtitkár a kolozsvári szinházi válság ügyében ma Kolozsvárra érkezett. Az államtitkár ma délelőtt tanácskozott Eszter­­h­á­z­y gróf intendánssal és a szinházi választ­mánynyal.­­ (Hármas kikép­zés.) Garázdában (Bosznia) e hó 1-én végezték ki Rist­o, Pero Magyar és Vejzo H­e­r­o­t a hírhedt haramiákat, kik 1884. és 1885 ben a rogaticai kerületben több rablást és gyilkosságot követtek el. A siralomházban mind a három gyilkos jó kedvűnek látszott, s ettek ittak, akár csak mulatságon lettek volna. A vesztőhelyen azonban Heleta elájult, s ebben az állapotban vé­gezték ki. A bitófák ezúttal nem voltak egymástól spanyolfal által elválasztva. Heletát és Magyart hát­tal voltak a bitófáknak felállítva, hogy­ ne lássák társuk kivégeztetését. Helet, a­ki utolsónak maradt, többször akart visszafordulni, hogy lássa a kivégez­­te­tést, de a katonák ebben megakadályozták. "

Next