Budapesti Hírlap, 1887. augusztus (7. évfolyam, 211-239. szám)
1887-08-01 / 211. szám
dig különös figyelemmel viseltettek Magyarország iránt, tiszteletben tartották annak függetlenségét belügyi kérdésekben, sőt e tekintetben annyira mentek, hogy csak kivételesen foglalkoztak a magyarországi szerbekkel és mindannyiszor a legbarátságosabb hangon írtak a magyarokról, különösen hangsúlyozza, hogy a szerbek vezetőinek mindenáron ki kell békülniök a magyarokkal.Teljes határozottsággal állíthatom, hogy ezt az álláspontot maga a Jusztics-kormány is helyesli és bizalmas úton azt a tanácsot adta a magyarországi szerbeknek, hogy hagyjanak fel a viszálykodással és keressék a magyarokkal való őszinte kibékülést. Tudom, hogy önök abból az alaptalan feltevésből kiindulva, hogy Szerbia eloroszosodott, jelenlegi kormányunkkal nem rokonszenveznek. Kijelenthetem azonban, hogy Szerbia ma ép oly kevéssé orosz, mint volt egy évvel ezelőtt. Sokat ráfognak Riszticsre, de a legalaptalanabbul éri az a vád, hogy Szerbiát eloroszosítani akarja. Risztics programmja : Szerbia legyen a szerbeké! Ő az egyedüli államférfiú Szerbiában, aki az ország teljes függetlenségére törekszik és ép ezért a múltban is, de ma még jobban mint valaha, ő szinte barátja Magyarország függetlenségének. Talán nemsokára eljön az az idő, amikor ezt be is bizonyíthatja. Hogy Risztics óhajtja a szomszéd államok függetlenségét és önállóságát, bizonyítja többek között Bulgáriával szemben követett magatartása is. Eddig sem Budapesten, sem másutt nem vehették észre, hogy a szerb-bolgár viszonyok megváltoztak , annál kevésbbé lehetne azt állítani, hogy a szerb kormány támogatja az orosz törekvéseket Bulgáriában. Kívánatos volna tehát, ha Magyarorszáon a sajtó befolyása oda irányulna, hogy Risztics tetteit, ne elfogultan és ellenszenvvel, hanem higadtan és tárgyilagosan bírálják meg és csakhamar meg fognak arról győződni, hogy Risztics jobb, őszintébb és mindenesetre megbízhatóbb barátja a magyaroknak, mint más szerb államférfiak, akik talán kérkedtek ezzel a barátsággal, de annak érdekében vajmi keveset vagy épen semmit sem tettek. Kísértsék meg, ily szempontból megbírálni a helyzetet, szakítsanak az előítéletekkel és akkor jobb véleméynyel lesznek Risztics kormánya felelősabb ellenségünkkel, aki, mikor legtüzesebben szórja ránk a sugártüzet, akkor fog ki rajtunk legkevésbbé, mert Waenzeleinkkel hatalmas sortüzet produkálunk feléje — persze töltény nélkül, mert a hatalmas ellenségnek, a legrégibb fölkelőnek az úgy is teljesen mindegy. Végig vezényeljük és korrigáljuk azután önmagunkat mindenféle rend- és szakaszmozdulattal s mig hatalmas bakancsaink praehisztorikus képleteket hagynak vissza a homokban, az alatt van alkalmunk a szakasz humoristájának mozdulataitól egy kicsit felvidulni, ha mindjárt a napszúrás útja felé is járunk. Négy órai kánikuláskodás után megint visszavonulunk az akadémia lövőtermébe, ahol azután három órai elméleti tanfolyam kezdődik. A teóriákkal a nélkül is teljesen jóllakott professzor-népségnek azonban sokkal inkább imponál a gyakorlat, melyet mindanynyian kifogástalan ambícióval szolgálnak meg. Mindjárt az első nap megjelent közöttünk a tábornok lóháton. Minden népfölkelő katonásan bemutatkozott a nyájas tábornoknak, aki végül katonai stílben, röviden, de velősen jó például emlegette azokat a „Schulmeistereket“, akik nemcsak kathedráikon szereztek hazájuknak dicsőséget. Azóta persze nagyot emelkedett az ázsiónk önmagunk előtt. Olyan impozáns ázsióval azonban sohase fogunk rendelkezni, mint az a mi kánikulai bajtársunk, aki harmadszor is fölcsapott népfölkelőnek, hogy valamikor az ellenséget és akkor foszsza meg komolyságától, mikor arra a legnagyobb szüksége volna. Gaston, BUDAPESTI HÍRLAP, (211. sz.) A szerb alkotmány revíziójára kiküldendő bizottság a legközelebbi napokban fog megalakulni. A bizottságnak 60 tagja lesz és pedig 20 radikális, ugyannyi liberális és haladópárti. Biztosnak látszik, hogy Protsanac is be fog fog lépni a bizottságba. Nagy az érdeklődés kormányköreinkben a bolgár kérdés iránt. Bulgáriában már legközelebb döntő események fognak bekövetkezni, melyek kötelességükké teszik a kormánynak az éberséget és a kettőztetett figyelmet. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, júl. 31. — A belügyminiszter jóváhagyta a főváros ama határozatát, amelylyel a ferencvárosi polgári fiúiskola kereskedelmi szaktanfolyammal való kibővítését elhatározta. E szerint a kereskedelmi szaktanfolyamot már a legközelebbi tanévben meg fogják nyitni. A munkás-családházakra nézve az építőszövetkezet megkötötte a szerződést Herich Károlyisal a szent-lőrinci pusztán építendő 1000 családház telkére nézve, úgyszintén az építésre vonatkozólag Taschner Mátyás vállalkozóval. A szövetkezet most egyelőre 320 telket, azaz 80 holdat vett át, négyszögölenkint 80 krjával. Taschner Mátyás bécsi vállalkozó, mint legolcsóbb ajánlattevő, 2100 frtért épít fel egy-egy házat. Az évenkint lefizetendő összeg 130 irtot tesz ki, hanem az egyes tagok évenként nagyobb összeget is fizethetnek s ezáltal megtakarítják a kamatokat. Mihelyt valaki akár egyszerre, akár nagyobb törlesztéssel az egész építési költséggel lefizette, az ingatlant saját nevére írják át telekkönyvileg. A közlekedés olcsó. Oda-vissza tiz krajcárért utazhatni. — Uj kórházi orvosi állás. A polgármester jóváhagyta a Rókus-kórház igazgatójának azt a felterjesztését, hogy az elmebeteg-osztályon egy bentlakó napidijas segédorvosi állomás rendszeresittessék s erre az igazgatóság már ki is írta a pályázatot. IRODALOM és MŰVÉSZET, Budapest, juli 31. * (A ,,Mikádó“-t) Nagyváradon pénteken este játszották először zsúfolt ház előtt. Az érdekes Operette igen jó előadásban került szilire s tetszett a közönségnek. Ebben főrésze van Krecsányi Ignác színigazgatónak, aki a legnagyobb áldozatokat sem kimélve a darab színrehozatalánál; az érdem másik része pedig a szereplőké, kik teljes erejükből igyekeztek a darab sikerének előmozdításán. Ez sikerült is nekik. A közönség zajos tapsokkal jutalmazta őket. A címszerepet Kiss Mihály a szép hangú színész játszotta Yum-Yumot Spányi Lenke, Katiskát Somlóné Vadnai Vilma, társulatunk e két kitűnő hangú énekesnője, „a legtöbb minden egyéb“-et a jóízű játékáról ismert Kulinyi, Ko-ko-t, Nyi- lassy, Nanki Poo-t pedig Németh János adta. Szombaton és vasárnap ugyanezt játszották. * (A berlini művészeti akadémia) nagy kiállítását az országos kiállítási palotában ma — mint táviratban jelentik — nagy ünnepséggel megnyitották. Gosser miniszter is jelen volt. A kiállításban 970 olajfestmény, 39 rajzfestmény, 132 akvarellekép és 147 szobormű van. * (Berczik Árpádtól) a Franklin-társulat kiadásában legközelebb egy kötet vig elbeszélés fog megjelenni. A tanítási terv reformja. Budapest, júl. 31. Régi és meg-megújuló panasza pedagógusainknak, hogy a polgári és középkereskedelmi iskolák tanulói a legkitartóbb munkássággal sem képesek megküzdeni ezzel a roppant anyaggal, melynek elsajátítását a tanítási terv megköveteli tőlük. Ennek tulajdonítják azt az elszomorító jelenséget, hogy a tanulók rövid idő alatt kimerülnek s csak igen felületes ismeretre tesznek szert. E hajón segítendő, a főváros hatósága már régebben szakférfiak tanácsát kérte ki arra nézve, hogy miképen lehetne a tanulók túlterheltetését megszüntetni. A törvényhatósági közgyűlés küldötteiből és az érdekelt iskolák tanítóiból alakult bizottság a kérdésre azt felelte, hogy elsősorban a tanórák száma szállítandó le, azután a tanórák számának megfelelőleg korlátozni kell a tananyagot és a tankönyveket a tanítási anyaghoz képest megválasztani. A tanórák számának leszállítására nézve háromféle javaslat készült. Az egyik a polgári fiú- és a középkereskedelmi iskolákra vonatkozik, a másik a polgári leányiskolákat érdekli, a harmadik pedig mind a polgári fiú és középkereskedelmi, mind pedig a polgári leányiskolák számára készült, és tulajdonképen nem egyéb, mint a két elsőnek a kritikája. Az elsősorban említett javaslat abból indul ki, hogy a tanítási idő leszállításának kétféle módja van : vagy az iskolai tanfolyam meghagyása mellett, ez a valóságos leszállítás, vagy a tanfolyam meghosszabbításával, ez a látszólagos leszállítás. Ez utóbbi mód oly iskoláknál bizonyult helyesnek, melyekben a tanfolyam rövid. Helytelen volna azonban ott, ahol a tanfolyam talán kelleténél is hosszabb. A polgári fiúiskoláknál az első mód alkalmazandó, mert azoknak hat éves tanfolyamát lehetetlen meghosszabbítani, hanem a mennyire lehet a heti óraszám lejebb szállítandó. E javaslat szerkesztői lejebb szállították a polgári iskola negyedik osztályában a földrajzi egy órával. Óhajtandónak tartják azonban, hogy a negyedik osztályban heti két órában a mathematikai és a fizikai földrajz felvétessék. Leszállították az első és a hatodik osztályban, a számtant egy-egy órával, továbbá a harmadik osztályban a mértani egy órával, a hatodik osztályban az egytant két órával, az első osztályban a szépírást egy órával, a második osztályban a szabadkézi rajzt egy órával, a második, harmadik, ötödik és hatodik osztályban a mértani rajzt egy-egy órával, az ötödik és hatodik osztályban az éneket, az ötödik osztályban pedig a könyvvitelt törölték. Ellenben szaporították a polgári iskola V. és VI. osztályában a német nyelvet egy-egy órával, a harmadik osztályban a történelmet egy órával, mert itt a tanítás tárgya a hazai történelem; az ötödik és hatodik osztályban a vegytant egy órával, mert a szervetlen vegytan tanítása számos kísérlet miatt legkevesebb heti három órát igényel, az ötödik és hatodik osztályban a szabadkézi rajzot két-két órával, mert a kiválóan gyakorlati irányú polgári iskolánál a szabadkézi rajz tanítása minden osztályban igen fontos, a hatodik osztályban a könyvvitelt egy órával. A középkereskedelmi iskoláknál hogy azok az önálló középkereskedelmi iskolákkal egy nívón megállhassanak, a heti órák számán jelentékenyebb változtatást nem tettek. A változások a következők: A harmadik osztályban a német nyelvet egy órával szaporították, a harmadik osztályban a kereskedelmi földrajz három óráját törölték s e helyett ezt a tárgyat az első és második osztályba heti két-két órával vették fel; a H. osztályban a történelemből egy órát törültek, de a harmadik osztályban egy gyet szaporították; a számtani órákból a második osztályban egyet törültek, de a harmadik osztályban a kereskedelmi számtant egy órával emelték; ez I-sö osztályban a kereskedelmi számtanból heti négy órát vettek fel; a kereskedelmi isme és levelezés óraszámából a második és harmadik osztályban egy-egy órát törültek, az áru ismét az első osztályban törültek, a váltó- és kereskedelmilog a nemzetgazdaság és a pénzügytan heti óraszámát pedig egy-egy órával szaporították. A heti órák felsorolt leszállítása és részben fölemelése azt eredményezte, hogy tisztán a polgári iskolánál heti 9, a középkereskedelmi iskolánál pedig heti két órával lett a tanulók munkaideje megrövidítve, anélkül, hogy ez által a tanítás sikere és célja veszélyeztetve lenne. A második javaslat a polgári leányiskolákra vonatkozik és a polgári iskolai tanítók országos egyesületének megbízottai dolgoztak ki. A javaslat készítői annak a nézetnek adnak kifejezést, hogy polgári leányiskoláink jelenlegi szervezete, tekintve a kor és nőnevelés igényeit, a követelményeknek meg nem felel. A tanulók annyira túlterheltek, hogy az egész napi tanítás mellett majdnem minden idejüket az iskolában töltik. Délelőtt 8—12-ig, délután 2—4-ig görnyednek az iskola padjain, sőt még a rendes szerda és szombat délutáni szabad időt is majd a francia és a zene, majd a torna és egyéb órák foglalják el, úgy, hogy a házi dolgok elkészítésére még az estét is fel kell áldozniok. Ily körülmények között sem él és egészséges növendékeket nem nevelhetünk, sem pedig a háziasság nem fejlődhetik ki a leánynövendéknél. Ezek alapján a javaslat készítői a polgári leányiskolák jelenlegi szervezetét megváltoztatandónak tartják és azoknak öt osztályra valakik.