Budapesti Hírlap, 1888. szeptember (8. évfolyam, 242-270. szám)
1888-09-11 / 251. szám
Budapest, 1888. Vili. évfolyam 251. sz. Kedd, szeptember 1. Budapesti Hírlap Előfizetési árak: Egész évre 11 frt. félévre 7 frt, negyedévre 8 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Felelős szerkesztő: Csukássi József. Szerkesztőségi és kiadóhivatal: IV. Kalap utca 16. 87. Hirdetések díjszabály szerint. Egyes számára helyben 4 kr., vidéken 5 kr. Brassó II. Budapest, szept. 10. Brennerberg ur, Brassó városa polgármestere megszólalt, mint olvasóink lapunk utolsó számából tudják, hogy kezeit mossa és aztán beleterülje a nemzeti zászlóba. A nyilatkozatot kiadtuk, de beérjük azzal, hogy vele a kormány pártlapja sem volt megelégedve és érdemébe bele nem bocsátkozunk. Kiemelünk annyit, hogy a polgármester, aki a hirhedt interpellációra a választ megadta, sógora Dück úrnak, az interpellálónak. És kiemeljük még a következőt : A polgármester nyilatkozata e hó 5-ről van keltezve. E napon jelent meg Brassóban Bethlen András gróf főispán. Két napig volt itt és az elégtelen nyilatkozat kétségkívül az ő látogatásának diplomáciai eredménye. És ez az, ami mindennél jobban jellemzi a helyzetet Brassóban. A kormány t. i. elhitette mintegy magával, hogy egy előzékeny békepolitikával megnyeri a szászok szivét a hazának és mintegy hat évvel ezelőtt Bethlen András gróf választatott ki erre a miszszióra, mint békeangyal. A gróf úr ma már annyira át van hatva küldetése hiábavalóságáról, hogy Brassóban alig lehet őt látni. Még akkor kerül ide leggyorsabban, ha, mint most, valamit hirtelen el kell tussolni. Vereséget szenvedett minden ponton , sokat adott, semmit se kapott és köteteket írhatna a szász hálátlanságról. A „békepolitika“ képére alakult természetesen Brassó társadalmának az a része, amely az állam szolgálatában áll. Ide persze a megyét nem lehet számítani s azért az senkit meg nem lephet, hogy Brassó megye összes tisztviselői csupa szászok és románok, az egy főjegyző kivételével, aki magyar, kitűnő tisztviselő is, de természetesen nem gondolhat arra, hogy ő csináljon valamelyes politikát, szemben a szász urakkal. Már a kir. ügyész, akit az igazságügyminiszter küld oda, az szász. Kolozsvártt volt még egy fél évvel ezelőtt. Jó magyar is volt ott, de Brassó számára nincsen kvalifikálva, ha az állameszme különösebb szolgálatát egyáltalán van jogunk várni egy kir. ügyésztől. A törvényszék elnöke oláh eredetű, csendes, békeszerető ember, pontos hivatalnok, aki a közügyek minden mozgalmán kívül áll. Tehát a megyére az ország nem számíthat, az állam saját hivatalnokai pedig nélküle vannak annak a becsvágynak, amely annak előtte legalább elődjeikben még megvalt. A régi törvényszéki elnök, anélkül, hogy szakmája megsüithette volna, sok jeles tulajdonsággal, imponáló képességekkel apostola volt az államnak Brassó társadalmában. A békepolitika eltette öt láb alól és hozott helyébe egy „ártalmatlan embert“. A régi kir. ügyész lelkes és nagy befolyású magyar ember volt. A békepolitika felbuktatta törv. elnöknek Besztercére és helyébe hozta Phleps urat, akiről fentebb szóltunk. Kihez támaszkodjék a lelkesebb polgárság ? Kinek vezérlete alá bocsássa magát a nép? Hol kerhessen erkölcsi segítséget, hol keresse hazafi érzéseinek táplálékát a 9000 brassói magyar? A szász a várost tartja körmei közt, a „békepolitika“ uralkodik a megyén és teszi harcképtelenné; az állami tisztviselők közül, aki alkalmas volt arra, hogy az ügynek szolgálatot tegyen, eltávolíttatott . Magyarország Brassóból részben ki van tiltva; amennyiben pedig benne van, szilenciumba van téve. Csak az állami tanítóintézetek profeszszorai gyakorolják a haza védelmét, amennyiben nagyon elfoglalt és gyengén fizetett emberek ebbeli jó akarata és igyekezete szemben a viszonyokkal ily védelemnek mondható. Ez siralmas helyzet, szomorú látvány és egy vigasztalan állapot. Ez magyarázza meg azt, hogy ott oly interpelláció lehetséges, hogy az interpellációra a polgármester oly feleletet adhat, hogy egy félhivatalos kormánylapban e polgármester még védheti is magát és erre az egész nemzeti nyomorúságra egy fejedelmi Bethlen András gróf teríti ősei palástját védelemül. Nem is a szászokat szidom én szívesen. Az egy élelmes, szemes nép, amely kifacsar magyart, oláht, németet, aki csak a keze ügyébe kerül. Én inkább szidom azt a magyar élhetetlenséget, mely még főispánt, törvényszéket, ügyészséget, mindent olyat küld oda, hogy a szász mentül háborútlanabbul élvezhesse zsarnokságait; én azt a magyar gyámoltalanságot szeretném inkább ostorozni, amely büszkélkedik azon, hogy miniszterelnökének milyen erélyes európai hite van; hogy egész Németország előtt ki vagyunk kiáltva a szászok hóhérainak, és igazában nem vagyunk képesek megvédeni saját fajrokonainkat, 9000 magyart, a nemzeti zászlót és a magyar kulturegyesületet egy szász interpelláns, egy polgármester és egy kisvárosi képviselőtestület ellen. Mai számunk 12 oldal. A Kaas-párt megalakulása. — Saját tudósító nyitó 1. — Budapest, szept. 10. A belvárosi választó polgároknak az a része mely ha a sávor báró körül csoportosul, ma délután 5 órakor tartotta meg alakuló és képviselőjelölő értekezletét az iparos kör nagytermében. A népes gyülekezeten a választó polgárság pártkülönbség nélkül volt képviselve és miután kimondotta a Kaas-párt megalakulását, Királyi Pál és Poónyi Géza indítványára egyhangúlag, nagy lelkesedéssel Kaas Ivor bárót kiáltotta ki jelöltnek és küldöttséget menesztett érette hogy a jelöltség elfogadása iránt nyilatkozzék Kaas Ivor báró megjelenvén az értekezleten, kijelentette, hogy a jelöltséget elfogadja, amit zajos éljenzéssel fogadtak. Az értekezleten részt vett a többi közt : Királyi Pál, Némethy Antal, Polónyi Géza, Wimmer Antal, Becker Károly, Ivánka Zsigmond Kramer Miksa, Szadovszky József, Oseczky Károly, Kramer Bernát, Rosenbaum István, Anderlik Ede, Frey József, Eőry János, Bálint Imre, Goldstein Jakab, Hegedüs Károl, Hosszú Rezső, Lichtenstatt Salamon, Preyer Hugó, Rosenberszky Ödön, Fenyvesi Adolf, Taky István, Vidán Ádám, Kerekes Elek, Diamantstein Ármin, Zilahi Simon, Mutschenbacher Béla dr., Ruttkay Vilmos, Vasskó Endre, Kőváry Ármin, Fellner Manó, Hajnik Béla, Török György, Stoll Nándor, Grebner Károly, Stojanovics István, Klein Gyula, Blázy Pál, Némethy Ignác, Habóty Sándor, Cséry Lajos, Sigray Pál. Az értekezlet következőkép folyt le : Polónyi Géza orsz. képviselő javaslatba hozza az értekezlet megnyitását és mivel Kléh István, fia betegsége miatt, nem jöhetett el, Török Györgyöt kéri fel az elnökség elfogadására. (Helyeslés.) Török György elnök örömmel üdvözli a nagy számmal megjelent választókat és örömest konstatálja, hogy köztük az iparos elem erősen van képviselve. Kaas Ivor báró, Magyarország első publicistája, a munka embere és megérdemli, hogy megválasztását a munka emberei támogassák. (Eljenzés.) Királyi Pál mindenekelőtt kegyelettel emlékezik meg Trefort Ágostonról, kinek képviselői megbizatását a kérlelhetetlen halál megszakította. A közművelődés és nemzetgazdaság terén szerzett kiváló érdemei mindnyájunk előtt megörökítik emlékezetét, de különösen a belváros polgársága előtt, amely áldásos és hazafias működésének egyik jelentékeny terrénuma volt. Elhunytéval több rendbeli méltóság, állás és hivatal üresedett meg. Közülük egyiknek a betöltése a belvárosi választópolgárok feladata, melynek lelkiismeretes körültekintéssel akarnak megfelelni. Bármely párthoz is tartozzunk, el kell ismernünk, hogy közéletünk számos ága a reformátor szigorú kezét várja. (Általános helyeslés.) A közigazgatás ázsiai jellegét meg kell szüntetnünk, az igazságszolgáltatás legfontosabb kérdései megoldásra várnak. Pénzügyeinket már néhány évtizeden át rendezzük, de még mindig nem készültünk el. Közoktatási intézményeink kiegészítésre várnak. Vízi közlekedésünk minden évben ránk ijeszt, kereskedelmünk és iparunk föllendülése nagyszabású iniciatíváktól függ. Ily állapotok mellett oly férfiút kell választanunk, akire rábízhatjuk bajaink orvoslását. (ügy van !) Olyan férfiút, akinek függetlensége, meggyőződése, jelleme, becsületes munkássága és hazafias érdemei teljes garanciát nyújtanak. Ha igen férfiúra találunk, ragaszkodnunk kell hozzá szívvel-lélekkel, különösen manap, ami-