Budapesti Hírlap, 1888. szeptember (8. évfolyam, 242-270. szám)

1888-09-11 / 251. szám

Budapest, 1888. Vili. évfolyam 251. sz. Kedd, szeptember 1­. Budapesti Hírlap Előfizetési árak: Egész évre 11 frt. félévre 7 frt, negyedévre 8 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Felelős szerkesztő: Csukássi József. Szerkesztőségi és kiadóhivatal: IV. Kalap­ utca 16. 87. Hirdetések díjszabály szerint. Egyes szám­ára helyben 4 kr., vidéken 5 kr. Brassó II. Budapest, szept. 10. Brennerberg ur, Brassó városa pol­gármestere megszólalt, mint olvasóink lapunk utolsó számából tudják, hogy kezeit mossa és aztán beleterülje a nemzeti zászlóba. A nyilatkozatot ki­adtuk, de beérjük azzal, hogy vele a kormány pártlapja sem volt megelé­gedve és érdemébe bele nem bocsátko­zunk. Kiemelünk annyit, hogy a pol­gármester, a­ki a hirhedt interpellációra a választ megadta, sógora Dück úrnak, az interpellálónak. És kiemeljük még a következőt : A polgármester nyilatko­zata e hó 5-ről van keltezve. E napon jelent meg Brassóban Bethlen András gróf főispán. Két napig volt itt és az elégtelen nyilatkozat kétségkívül az ő látogatásának diplomáciai eredménye. És ez az, a­mi mindennél jobban jel­lemzi a helyzetet Brassóban. A kor­mány t. i. elhitette mintegy magával, hogy egy előzékeny békepolitikával megnyeri a szászok szivét a hazának és mintegy hat évvel ezelőtt Bethlen András gróf választatott ki erre a misz­­szióra, mint békeangyal. A gróf úr ma már annyira át van hatva küldetése hiábavalóságáról, hogy Brassóban alig lehet őt látni. Még akkor kerül ide leg­gyorsabban, ha, mint most, valamit hir­telen el kell tussolni. Vereséget szen­vedett minden ponton , sokat adott, semmit se kapott és köteteket írhatna a szász hálátlanságról. A „békepolitika“ képére alakult természetesen Brassó társadalmának az a része, a­mely az állam szolgálatá­ban áll. Ide persze a megyét nem le­het számítani s azért az senkit meg nem lephet, hogy Brassó megye összes tisztviselői csupa szászok és románok, az egy főjegyző kivételével, a­ki ma­gyar, kitűnő tisztviselő is, de természe­tesen nem gondolhat arra, hogy ő csi­náljon valamelyes politikát, szemben a szász urakkal. Már a kir. ügyész, a­kit az igaz­ságügyminiszter küld oda, az szász. Kolozsvártt volt még egy fél évvel ez­előtt. Jó magyar is volt ott, de Brassó számára nincsen kvalifikálva, ha az állameszme különösebb szolgálatát egy­általán van jogunk várni egy kir. ügyésztől. A törvényszék elnöke oláh eredetű, csendes, békeszerető ember, pontos hi­vatalnok, a­ki a közügyek minden moz­galmán kívül áll. Tehát a megyére az ország nem számíthat, az állam saját hivatalnokai pedig nélküle vannak annak a becs­vágynak, a­mely annak előtte legalább elődjeikben még megvalt. A régi tör­vényszéki elnök, a­nélkül, hogy szak­mája megsüithette volna, sok jeles tu­­lajdonsággal, imponáló képességekkel apostola volt az államnak Brassó tár­sadalmában. A békepolitika eltette öt láb alól és hozott helyébe egy „ártal­matlan embert“. A régi kir. ügyész lel­kes és nagy befolyású magyar em­ber volt. A békepolitika felbuktatta törv. elnöknek Besztercére és he­lyébe hozta Phleps urat, a­kiről fen­tebb szóltunk. Kihez támaszkodjék a lelkesebb polgárság ? Kinek vezérlete alá bo­csássa magát a nép? Hol kerhessen erkölcsi segítséget, hol keresse ha­zafi érzéseinek táplálékát a 9000 bras­sói magyar? A szász a várost tartja körmei közt, a „békepolitika“ uralkodik a megyén és teszi harcképtelenné; az állami tiszt­viselők közül, a­ki alkalmas volt arra, hogy az ügynek szolgálatot tegy­en, el­távolíttatott . Magyarország Brassóból részben ki van tiltva; a­mennyiben pe­dig benne van, szilenciumba van téve. Csak az állami tanítóintézetek profesz­­szorai gyakorolják a haza védelmét, a­mennyiben nagyon elfoglalt és gyen­gén fizetett emberek ebbeli jó akarata és igyekezete szemben a viszonyokkal ily védelemnek mondható. Ez siralmas helyzet, szomorú lát­vány és egy vigasztalan állapot. Ez magyarázza meg azt, hogy ott oly in­terpelláció lehetséges, hogy az interpel­lációra a polgármester oly feleletet ad­hat, hogy egy félhivatalos kormánylap­ban e polgármester még védheti is ma­gát és erre az egész nemzeti nyomorú­ságra egy fejedelmi Bethlen András gróf teríti ősei palástját védelemül. Nem is a szászokat szidom én szívesen. Az egy élelmes, szemes nép, a­mely kifa­csar magyart, oláht, németet, a­ki csak a keze ügyébe kerül. Én inkább szidom azt a magyar élhetetlenséget, mely még főispánt, törvényszéket, ügyészséget, min­dent olyat küld oda, hogy a szász men­tül háborútlanabbul élvezhesse zsarnok­ságait; én azt a magyar gyámoltalan­ságot szeretném inkább ostorozni, a­mely büszkélkedik azon, hogy miniszter­­elnökének milyen erélyes európai hite van; hogy egész Németország előtt ki vagyunk kiáltva a szászok hóhérainak, és igazában nem vagyunk képesek meg­védeni saját fajrokonainkat, 9000 ma­gyart, a nemzeti zászlót és a magyar kulturegyesületet egy szász interpelláns, egy polgármester és egy kisvárosi képviselőtestület ellen. Mai számunk 12 oldal. A Kaas-párt megalakulása. — Saját tudósító nyi­t­ó 1. — Budapest, szept. 10. A belvárosi választó polgároknak az a része mely h­a a s­ávor báró körül csoportosul, ma dél­után 5 órakor tartotta meg alakuló és kép­viselőjelölő értekezletét az iparos kör nagytermében. A népes gyülekezeten a vá­lasztó polgárság pártkülönbség nélkül volt k­épvi­selve és miután kimondotta a Kaas-párt megalaku­lását, Királyi Pál és P­o­­­ó­n­y­i Géza indítvá­nyára egyhangúlag, nagy lelkesedés­sel Kaas Ivor bárót kiáltotta ki jelöltnek és küldöttséget menesztett érette hogy a jelöltség elfogadása iránt nyilatkozzék Kaas Ivor báró megjelenvén az értekezleten, k­i­jelentette, hogy a jelöltséget el­fogadja, a­mit zajos éljenzéssel fogadtak. Az értekezleten részt vett a többi közt : Királyi Pál, Némethy Antal, Polónyi Géza, Wimmer Antal, Becker Károly, Ivánka Zsigmond Kramer Miksa, Szadovszky József, Oseczky Károly, Kramer Bernát, Rosenbaum István, Anderlik Ede, Frey József, Eőry János, Bálint Imre, Gold­­stein Jakab, Hegedüs Károl, Hosszú Rezső, Lichtenstatt Salamon, Preyer Hugó, Rosenberszky Ödön, Fenyvesi Adolf, Taky István, Vid­án Ádám, Kerekes Elek, Diamantstein Ármin, Zilahi Simon, Mutschenbacher Béla dr., Ruttkay Vilmos, Vasskó Endre, Kőváry Ármin, Fellner Manó, Hajnik Béla, Török György, Stoll Nándor, Grebner Károly, Sto­­janovics István, Klein Gyula, Blázy Pál, Némethy Ignác, Habóty Sándor, Cséry Lajos, Sigray Pál. Az értekezlet következőkép folyt le : Polónyi Géza orsz. képviselő javaslatba hozza az értekezlet megnyitását és mivel Kléh István, fia betegsége miatt, nem jöhetett el, Török Györgyöt kéri fel az elnökség elfogadására. (Helyeslés.) Török György elnök örömmel üdvözli a nagy számmal megjelent választókat és örömest konsta­tálja, hogy köztük az iparos elem erősen van kép­viselve. Kaas Ivor báró, Magyarország első publi­­cistája, a munka embere és megérdemli, hogy megválasztását a munka emberei támogassák. (El­jenzés.) Királyi Pál mindenekelőtt kegyelettel emlé­kezik meg Trefort Ágostonról, kinek képviselői meg­­bizatását a kérlelhetetlen halál megszakította. A közművelődés és nemzetgazdaság terén szerzett kiváló érdemei mindnyájunk előtt megörökítik em­lékezetét, de különösen a belváros polgársága előtt, amely áldásos és hazafias működésének egyik je­lentékeny terrénuma volt. Elhunytéval több rend­beli méltóság, állás és hivatal üresedett meg. Kö­zülük egyiknek a betöltése a belvárosi választópol­gárok feladata, melynek lelkiismeretes körültekin­téssel akarnak megfelelni. Bármely párthoz is tartoz­zunk, el kell ismernünk, hogy közéletünk számos ága a reformátor szigorú kezét várja. (Általános helyeslés.) A közigazgatás ázsiai jellegét meg kell szüntetnünk, az igazságszolgáltatás legfontosabb kérdései megoldásra várnak. Pénzügyeinket már né­hány évtizeden át rendezzük, de még mindig nem készültünk el. Közoktatási intézményeink kiegészí­tésre várnak. Vízi közlekedésünk minden évben ránk ijeszt, kereskedelmünk és iparunk föllendülése nagyszabású iniciatíváktól függ. Ily állapotok mellett oly férfiút kell választanunk, a­kire rábízhatjuk ba­jaink orvoslását. (ügy van !) Olyan férfiút, a­kinek függetlensége, meggyőződése, jelleme, becsületes munkássága és hazafias érdemei teljes garanciát nyújtanak. Ha igen férfiúra találunk, ragaszkodnunk kell hozzá szívvel-lélekkel, különösen manap, a­mi-

Next