Budapesti Hírlap, 1889. október(9. évfolyam, 271-300. szám)
1889-10-09 / 278. szám
9 egy napot elmúlni a nélkül, hogy e célnak, az elvnek szolgálatában egy lépéssel előbbre haladt legyen. Vagy az szolgálja ez elvet hivebben, ki beéri vele, hogy platonice rajong érte, dicsőíti szép beszédekben, azután tarisznyába köti, mint „fiaink s unokáink örökségét“ s ráül, hogy őrizze, az évek pedig kegyetlen gyorsasággal repülnek tova, az elvhű szónok fatalisztikus nyugalommal mond pár újabb beszédet, egyebet pedig nem tesz, csak vár, vár, mig az isteni gondviselés megkönyürül rajta s vagy fölmenti vén szolgáját a további semmittevés gondjai alól, vagy megcselekszi helyette jó kedvében, nemzetünk iránti kegyelemből, amit vén szolgája tenni rest volt, vagy nem tudott. A felelet nem nehéz. Az isteni gondviselés a történet lapjain mindig az emberek tehetségeiben, nem pedig meddőségében nyilatkozik meg. Csodát: a kedvünkért nem történnek; az események nem állnak meg, ha azokba beavatkozni, a történet csinálásába befolyni nem akarunk. Az a politika, mely így cselekszik, rosszabb a lemondásnál. S itt eljutottunk Irányi másik tévedéséhez: ő a „fiaink és unokáink számára“ tartogatja a függetlenségi eszmét. Aki számos emberöltő, száz esztendő után elkövetkezhető dolgokkal végzi számadását, az lehet igen jó próféta, igen jó bölcsész, igen jó csillagvizsgáló, de túljár a határon, mely a gyakorlati politikusnak, a tettek emberének természetes otthona. S ki épp oly föllengős, mint kényelmes, mert semmi veszedelemmel vagy felelősséggel nem járó pályára kivan, az „elvek“ jelszava alatt, bilincselni egy nagy, életképes pártot, — az személyestelentélyével csak kárt csinál, mert arra készti követőit, hogy vele együtt bezárkózva éljék át meddőn, ábrándozva, egy csillagásztoronyban a szép, nagy eseményekben oly gazdag, tettekre annyi alkalmat adó s tovaszálló, soha vissza nem térő életet, — hogy vele várják, várják, mig a gondviselés megkönyörül rajtuk, — mig majdan kivénülnek s a várakozással — elkészülnek. Alt hiszünk a függetlenségi párt valódi életerejében, életösztöneiben s bízunk benne, hogy csak idő kérdése, mikor elveinek teljes fenntartásával, sőt azol, világos érdekében szólalni fog a meddő, fataisztikus állásponttal, mely a békési beszédben nyilatkozik, s rátér a gyakorlati élet kézzel fogható feladataira s cinál praktikus nemzeti politikát, melynek luéfia, JiLeubecrt,Mgf vétrésse,' firölynek szolgálatában a párt annyi jeles tehetsége érvényesülhessen, vád gondolatokat, munkát az elméknek, tartalmat a közérzésnek, melyekkel fokozza az erőt idebenn, a tekintélyt odakinn s hagy benne „fiaink és unokáink“ számára oly vagyont, mely a munka folytatását,az elv teljes érvényesülését nekik megkünnyítendi. Ha ezt nem tennék, bizony-bizony mondom, azok a „fiaink és unokáink“ nem sok hálára lesznek a tétlen, platonikus, rajongó apák iránt kötelezve, kik a függetlenségi eszmét átadják ugyan nekik hiven, de holt töke gya IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, okt. 8. * (Szigeti József ünneplése.) A nemzeti szintáz veterán művésze : Szigeti József, a múlt év december 13-án játszott utoljára a nemzeti színházban. Azóta a jeles művész folyton betegeskedett s nem egyszer életéért is aggódtak. Szigeti erős szervezete azonban diadalmaskodott a betegségen s már annyira felépült, hogy holnap este fölléphet a saját darabjában, a Rang és mód-ban. A jeles művész ma jelent meg hosszas távolléte után először a színpadon s ez alkalommal pályatársai meleg ovációban részesítették. Valamennyien összegyűltek a színpadon s mikor Szigeti belépett, lelkes éljenzéssel fogadták. Erre Beniczky Ferenc intendáns üdvözölte rövid beszédben az ünnepeltet, majd pedig Paulay Ede igazgató a nemzeti színház tagjai nevében. Paulay egyúttal egy díszes arany névjegytartót nyújtott át, melyet a nemzeti színház tagjai vásároltak ajándékképpen pályatársuknak. Szigeti József meghatottan mondott köszönetet, mire az ováció véget ért. * (Kordin Marizka érdekében) az opera magánszereplőinek egy küldöttsége ma kérvényt nyújtott át az opera intendánsának, Beniczky Ferencnek. Sz e n d rö i, a küldöttség szószólója, ama megjegyzéssel nyújtotta el a kérvényt, hogy az operaház magánszereplői készek mindent elkövetni kollegájuk szerződtetése érdekében. Beniczky Ferenc válaszában kiemelte, hogy nagyon szép dolog az opera magánszereplőitől, hogy kollégájuk iránt ilyen ragaszkodást tanúsítanak, hanem az ő kezei meg vannak kötve a költségvetés által , ha hajlamos kívánsága szerint lehetne elintézni ezt az ügyet, ő mindenesetre továbbra is megtartaná Kordin Mariskát ; de 35.000 írttal csekélyebb most a rendelkezésére álló összeg s igy kénytelen mindenütt a legnagyobb takarékossággal eljárni. * (Az operából.) M azzan tini, az opera balletmestere, körutat tesz Magyarországon, hogy a Mazzantini-Záray-Stojanovics által szerzett magyar tárgyú halléthez a népviseletet és a néptáncot tanulmányozza. Az Offenbach-operák után Adamnak a Lonjumcanli postás című operáját hozzák színre. Strébingernek, a bécsi opera néhai balletmesterének zeneműveiből Marsantini ballet-egyveleget állított össze. A ballet címe: Festők. * (Blaháné Berlinben.) Arról értesülünk hogy Bla háné szerződésileg kötelezte magát, hogy Berlinben hat egymásután következő estén hat hangversenyben fog föllépni. Okt. 21-kén lép föl utoljára a népszínházban, 22-kén utazik, 23-kán pihen s október 24 kén adja az első hangversenyt. Kizárólag magyar népdalokat fog énekelni, magyarul s gazdag műsorából a legjavát úgy állítja össze, hogy minden estére frissek jussanak. A művésznő egy estére ötszáz forint tiszteletdíjat kap. Népdalai az egyes hangversenyeknek csak egy részét képezik s föllép azokon többek közt Wilt Mária asszony is. Kiváncsiak vagyunk, hogy a magyar csalogány, népdalaink leghivatottabb csattogója, minő hatást tesz a németek fővárosában. * (A népszínházban) F. Hegyi Aranka rekedtsége miatt a csütörtökre hirdetett Boccaccio helyett a Magdolna kerül színre. Holnap, szerdán, A gerohtemi nagyhercegitől ismétlik, a címszerepben Pálmai Ilkával. (Pálmai liba asszony, mielőtt életét az Atlanti óceán ismert szeszélyeire bízná, november 7 én búcsúzik el a főváros közönségétől, egyik legjobb operettszerepében. Innen még valószínűleg Aradra megy néhány föllépésre s aztán indul csak az uj világba. * (A szinészegyesület rendkívüli közgyűlése.) A magyar szinészegyesület központi igazgató tanácsa legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy december hó 17., 18. és következő napjaira rendkívüli közgyűlést hl össze. A közgyűlésen tárgyalni fogják Bártfay Antal ismert reformjavaslatát, az alapszabályok revideálását és a kerületi rendszer behozatala iránti javaslatot. Az alapszabályok módosítását a jövő évben megkezdődő nyugdíjazások teszik szükségessé. * (A kolozsvári nemzeti színházat, mint Kolozsvárról táviratozzak, .1 e k e r f a l u s s y, min. tanácsos, ma megvizsgálta és berendezésében nehány szükséges javítást ajánlott. * (Hunfalvy irodalmi hagyatéka.) A magyar tudományos irodalom a múlt évben elhunyt Hunfalvy János tudósnak irodalmi hagyatékából egy nagybecsű kötettel lesz gazdagabb. Az elhunyt kitűnő tudós „Egyetemes földrajz“ című művének harmadik kötete fog ugyanis még a tél folyamán a sajtó alól kikerülni, melylyel Európa földrajzának leirása befejezést nyer. A kötetet Hunfalvy kívánságára Terring Gusztáv dr. egykori tanítványa rendezi sajtó alá, ki a mű egyes hiányzó részeit is kiegészítette.A nagybecsszereki színház) megnyitása október 16-án lesz. Bokos Antal színtársulata, mely az idénre operettel bővült, Szigeti József színművét a Hang és mód- ot adja elő. Várady Antal a megnyitó estére prologot írt Magyar-szerb ölelkezés cím alatt. Ezt az előadás megkezdése előtt nagy némakép kíséretéül Bokodi szavalja. * (A budai dalkör) 25 éves jubileuma alkalmából a Vigadó nagytermében e hó 11-én rendezsndó hangverseny műsora a következő! Ünnepi dal, Huber Károlytól ; Erdőmagány, Storch A.-tól; Dalra magyar? Zimay Lászlótól; Sóhajtás, Hubay Jenőtől; Tarass hálója, Goldmarck Károlytól; Magándal, énekli Ábrányiné Wein Margit; Páros dal, Kremser Edétől; Fiji dal az erdőben, Schubert Ferenctől; Ki a gonddal, Rieger Györgytől ; Reggdi vándorlás, Esser Henriktől; Szózat, Egressy Bénitől. A 6. sz. kivételével valamennyi szára férfikar, ezek közt az 5, 8. és 10 zongorakísérettel, a 11. sz. pedig Zenekar kísérettel. * (A magyarországi néprajzi társaság) a hó 9 én délután 5 órakor, az akadémia földszinti saroktermében választmányi ülést tart. * (Új zenemű.) Kun Lászlótól tíz ismert népszerű dalnak cimbalomátirata jelent meg. Ajánlva van Egyedy Artúrnak, ára 1 frt 50 kr. * (Felhívások előfizetésre.) Röszler Gyula, ki eddig szaklapokba dolgozott, Pihenő órák cím alatt egy kötet verset és novellát irt. A kötet 10—12 ívnyi tartalommal december hóban jelenik meg, díszes kiállításban. Előfizetési ára 1 frt (bolti ár 1 frt 20 kr.) Az előfizetések a szerzőhöz (Budapest, Vörösmarty utca 33. sz., földszint 3.) küldendők. — Első fecskék cím alatt negyven líraikölteményt fog közrebocsátani Hegyi József. Ára 1 frt, mely az egyetemi olvasókör irodájába küldendő. (Lipót utca 25. sz.) A kötet december elején fog megjelenni. * (A Turisták Lapja) idei 5-ik száma negyedfélév terjedelemben jelent meg, ami eléggé bizonyítja, hogy a Kárpát-egyesület budapesti osztálya hivatalos lapja tud is, akar is a tagoknak olvasmánynyal szolgálni. A füzetből megemlítjük Csory Albin grófnak, a Kárpát egyesület elnökének, közgyűlést nyitó beszédjét, Budapest környéke közlekedésének ismertetését, melyhez kis térkép is van mellékelve; a turista kirándulásokból a pomázi Kőhegy van ismertetve ifj. Jánki János tollából s Téry Ödön dr. fényképével, továbbá a dobogókői kirándulás Bárány Jánostól, a gerlácsfalvi csúcs megmászása Páter Kálmántól, a vasmegyei Királykut Ebenspanger Jánostól stb. BUDAPESTI HÍRLAP. (978 sz.) 1889. október 9. nánt, mely egy emberéleten át a zacskóban hevert, mert Irányi rajta ült s nem hagyta kamatozni, nem hagyta gyümölcsözni. Natália otthon. A királyné-kérdés Szerbiában a Daily News értesülése szerint, még a szkupstina összeülése előtt kielégítő megoldást fog nyerni. Gruics miniszterelnök és Mihály metropolita, hogy a kiegyezésre még egy kísérletet tegyenek, tegnap ismét elmentek a királynéhoz. Ez ismét vonakodott Milán király föltételeit elfogadni, de kijelente, hogy minden politikai pártüzelemtől tartózkodik és Belgrádot elhagyja arra az időre, míg Milán király ott időzni fog. Még bizonytalan, hogy e nyilatkozat alapján Natália királyné találkozni fog-e Sándor királylyal. Minthogy azonban mind a régensség, mind a kormány mindent elkövet arra, hogy a királyné-kérdés föltétlenül a szkupszina összeülése előtt megoldassák, holnap vagy holnapután valószínűleg mégis megtörténik a királynénak fiával való találkozása. Ez értesüléssel ellenkezik egy bécsi lap ama jelentése, hogy a királynéval állítólag történt új megállapodásokról szóló hírek alaptalanok. Milán király sem írt ez ügyben sem az egyik régenshez, sem a kormányhoz és erre nem is volt oka, mert az anyakirályné és a régensség s a kormány közötti tárgyalások megszakítottak, mégpedig az okból, mert a királyné nem akarta magát az állami fensőbbségnek olyképen alárendelni, mint ez minden állampolgárnak kötelessége, hanem, ellenkezőleg, olyasmit követelt, amit az államhatalom nem adhatott meg. Nem annyira a Risztics régenssel való nem-törődés és barátságos tanácsának figyelembe nem vétele, hanem inkább ama kicsinylés, melyet az anyakirályné az állami hatalommal szemben mintegy tüntetőleg tanúsított, a régensséget és a kormányt is arra bírta, hogy az állami tekintélynek nyomatékos kifejezést adjon és csakis ez utóbbiak rendeletére tiltatott meg a hivatalos fogadás és bezárattak a konok kapui. Nem Milán király rendelte azt el, hanem a regensség és a kormány, mert az ő kötelességük az állami tekintélyt fönntartani és megvédeni. A királyné-kérdést az államhatalom fogja szabályozni, míg az anya találkozását Hával kizárólag a családfő, Milán király, szabályozza. A dolgok mai állapota mellett általában valószínű, hogy az alkotmány 75. §-nak módosítása fog a szkupstinától követeltetni, de a királyné iránti hangulat nem lesz ezen alkalommal