Budapesti Hírlap, 1889. november (9. évfolyam, 301-330. szám)

1889-11-08 / 308. szám

1889 november 84 . BUDAPESTI HÍRLAP. (308 sz.) Végért valaki „a társaságból“ a törvény­szék elé állíttassák, mint­ más közönsé­ges vádlott s esetleg a büntetőtörvény paragrafusainak súlyát szenvedje: ez urak a képviselőházban csúfolták fel igy az igazságot. Meg nem gondolták, hogy az igaz­ságszolgáltatás kétfelé osztó, hogy a törvény nemcsak a feljelentőt, de a be­­vádoltat is védi jogában és szabadságá­ban, hogy tehát, ha társukat és barát­jukat kötelességszerűen kiadják, ezzel neki is jogot és módot adnak, hogy magát tisztázhassa és megvédhesse, el­lenfelét a bíróság előtt leleplezhesse és bevádolhassa; ha pedig e jogától kép­viselőtársukat megfosztották, őt immár ama hamis helyzetbe juttatták, hogy tettét és magaviseletét a törvényszék előtt nem igazolhatja. Nem tekinthetünk el attól sem, hogy fel ne említsük azt az erkölcsi kárt, mely abból származik, ha a képviselő­ház eljárásából, mely az egész ország megfigyelése alatt áll, sokakban az az érzület keletkezik, hogy­ a­mi senki másnak nem szabad, a főuraknak és képviselőknek minden szabad. A kép­viselőháznak vigyáznia kell magára, hogy olyasmiket ne miveljen, melyekből a társadalom és a jogállam egyszerű alap­elveinek megingatása következik, így nem szabad tagadásba vennie például a tulajdonjogot, sem pedig a jogegyenlősé­get, sem összetéveszteni a törvényhozói, a bírói és a végrehajtó hatalmakat. Szeszély és könnyelműség volt ez a szavazás, más mentsége a háznak nincs. De ez sem menti azt a szellemet, mely a képviselőházban is, a társada­lomban is elterjedt s talán arisztokra­tizmusnak volna nevezhető, ha a finom­sággal és lelki nemességgel nem volna ellentétben ; de mely szellem határo­zottan középkori. Ennek egyik tünete aratott többséget a mentelmi ügyek tárgyalásánál a képviselőházban. Ha ez véletlenül történt , vigyázzon a modern gondolkozású s demokratikus irány, hogy ez ne ismétlődhessék. 'ik Budapest, nov. 7. A szövetségesek találkozása. B­i­s­­marck Herbert gróf holnap délben érkezik külön vonaton Konstantinápolyból B­u­d­a­­pestre. A gróf valószínűleg egy-két napig marad Budapesten és a német főkonzul ven­dége lesz. Bismarck budapesti látogatását megelőzi Vilmos német császár találko­zása az olasz királyival és a mi királyunkkal. Vilmos császár körülbe­lül e hó 12-én érkezik hajón Konstantinápoly­ból Velencébe, a­honnét egy-két napra Mon­zába utazik az olasz királyi család látogatá­sára.. Innét osztrák területen át utazik haza, útját félbeszakítja a királyunkkal való talál­kozása Innsbruckban. Bismarck Herbert gr. budapesti látogatá­­sának és a szövetséges uralkodók találkozásá­nak a friedrichsruhei tanácskozások és a kon­stantinápolyi fény­es napok után a politikai körök különös fontosságot tulajdonítanak és azokat különféle magyarázatokkal kisérik, a­melyek természetesen csak a találgatás értéké­vel bírnak. Berlinben — mint tudósítónk táviratozza — Vilmos császár találkozását Umberto király­­lyal, de különösen Ferenc József királylyal nemcsak a személyes barátság jeléül, hanem a friedrichsruhei tanácskozások fontos kiegészítéséül is tekin­­t­i­k. Kálnoky utazásáról félhivatalosan ezt írja a Hamburger Nachrichten: Ez az utazás a béke garanciáit jelentékenyen megszilárdí­totta.Bismarck Herbert gróf budapesti látoga­tásáról a Times azt jelenti, hogy a gróf azért utazik Budapesten át, hogy itt a kon­stantinápolyi látogatás eredményéről jelentést tegyen. Ez eredmény állítólag a következő . A császár, a­nélkül, hogy egyes kérdésekre ki­terjeszkedett volna, a szultánt igyeke­­zett a hármas szövetség békés céljairól meggyőzni, a­mi sikerült is neki. Ennek következtében valószínű, hogy a jövőben Törökország és Ausz­­tria-Magyarország között ja­vulni fognak a viszonyok. A nagy­vezérrel folytatott beszélgetés alkalmával Bis­marck Herbert gróf sem a bolgár kér­désre, sem a krétai ügyre nézve nem tett javaslatot. A Corr. de l’Just jelentése szerint Bis­marck Herbert gróf külön kihallgatásra megy Ferenc József királyhoz, hogy a német császár konstantinápolyi látogatásáról és a jelenlegi helyzetről jelentést tegyen. Bismarck gróf ez alkalommal Tisza, Baross és Szapáry miniszterekkel is fog értekezni. A bécsi diplo­máciai és politikai körökben e látogatásnak, mely megelőzi az innsbrucki találkozást, nagy jelentőséget tulajdonítanak, úgy a nemzetközi politika, valamint a gazdasági viszonyok szem­pontjából is. Bismarck Herbert gróffal Ber­linbe utazása előtt Kálnoky gróf is fog konferálni. A zóna sikere. Félhivatalos adatok szerint a zóna-tarifa rendkívüli lendületet adott a személy­forgalomnak. Ez adatokból a következő tűnik ki : 1889. augusztus 1-től október 31-ig a magyar államvasutak összes állomásai által kiadatott 3.324.239 személyjegy, ebből a szomszédos forgalomban 1.786,628 jegy, a távolsági forgalomban 1.687,611 jegy. A múlt év ugyanama szakában összesen 1.276,118 utas szállíttatott a magyar államvasutakon és az időközben államosított magyar-nyugati és budapest-pécsi vasúton. Podgyászdarab szállíttatott ezen idő alatt 196,756 db, a múlt év ugyanezen szakában 144,490 db. A bevétel volt a személyszállí­tásból a zónatarifa első három havában 3.027,110 frt 43 kr, a múlt év megfelelő szakában 2.569,069 frt 95 kr, a podgyászszállításból a bevétel volt a három hó alatt 166,908 frt 72 kr, a múlt év három havában 93,683 frt 37 kr. A személyforgalom tehát ez idő alatt 2.048,121 személyisel növekedett, a podgyász­­forgalom 52,266 darabbal. A személyforgalmi bevé­tel növekedett 458,040 frt 48 krral, a podgyászszál­­lítási bevétel 73,225 frt 35 krral, az összes bevételi szaporulat 531,265 frt 83 kr. A magyar kir. állam­vasutak üzleteredményei a folyó év első felében a végleges számadások szerint 8,157,191 frt 86 kr üz­leti eredményt tüntetnek ki. E fölösleg 825,574 frt 53 krral nagyobb, mint a múlt év első felében a magyar államvasutakon és az időközben államosított magyar-nyugati vasúton együttvéve mutatkozott. A budapest-pécsi vasút számadásai a folyó évben még elkülönítve vezettetnek, onnan le : a házfelügyelő, ki balra lakik, a tűzoltó, ki jobboldalt tanyáz a bejárónál, mé­lán köszöntenek, az ajtót takaró pokróc lehull a háta mögött : még három lépés és künn van, künn az utcán. Ijedten áll meg. Utolszor jöt­tem ki . . . Jaj ! . . Elfelejtettem valamit . . . Húsz ember ugrik szolgálatkészen , kihozom én, kihozom én ! . . . Nem, nem, magamnak kell visszamennem ... És visszafordul, és gyönge szép kezével megemeli a súlyos pok­rócot és vissza belép a lépcsőszínbe. Egy pil­lantást vet körül, fel a lépcsőn, a nagy fekete táblára, a­hova a napirendet,írják . . . Neki nem írnak rá több próbát. És megcirógatja a durva szőrös pokrócot, mint valami kedves állatát és megtörli két szép szemét a zsebken­dőjével . . . Nem, nem felejtettem itt semmit, csak a szívemet, de azt . . . azt itt is hagyom! És újra kilép, kocsijába ül és robog a bankettre, a­melyről tudósítónk holnap fog je­lentést tenni. Ma csak ennyit : a legtalentumosabbak közül való a mostani művésznemzedékben Pálmay Ilka. Egyszerűség, igazság, természe­tesség, őszinteség a jókedvben és szomorúság­ban és a szív közvetlen részvétele játékában : ezek a fő erényei. Külsején több a báj, mint a szépség, magaviseletében a szolgálatkészség, a szivjóság vezérei. A vezérlő ösztön és az in­spiráció alkotásainak a forrása ; az iskola hiánya egyszer erénye, egyszer hibája. Azt hiszem, senki sincsen, a­ki ne kí­vánná, hogy a válságot, a­melybe művészi temperamentuma ezúttal sodorja, szerencsésen kiállja, s az is csak további emelkedésének le­gyen eszközévé. 10. Az italmorási jövedék és a pénzűrő bizot­ság. Budapest, nov. 7. A képviselőház pénzügyi bizottsága mai ülésén folytatta a pénzügyi tárca költségvetésének részlet­es tárgyalását. Hosszabb eszmecsere fejlődött ki a f­o­l­­y­a­s­zt­á­s­i adók tételénél. W­e­k­e­r­­­e miniszter a kezelési költség sza­­porítására nézve megjegyezte, hogy ez az új cukor­­gyárak fokozódó ellenőrzése miatt szükséges, Matlekovics a külföldi sör nagyobb kedvezménye, Horánszk­y pedig a galíciai szesz túlságos versenye miatt szólalt fel.­­W­e­k­e­r­­­e mi­niszter elismerte a magyar sörtermelés stagnációját , legközelebb e baj orvoslására szakértekezletet fog összehívni. A Gácsországból behozott szeszmennyiség nem túlságos nagy. A szeszadó jövedelmezésére bénítólag vannak a készletek, melyekkel az új campagneba a múlt évből átjöttünk. Az átmeneti állapot elmúlása után a szesztermelési és adózási viszonyok normális mederbe jutnak. Wahrmann, Eötvös és Wekerle miniszter felszólalása után a 22 milliónyi előirányzat megszavaztatott. Legérdekesb volt az italmazási jöve­dék tétele fölött lefolyt vita. G­a­j­á­ri bizonyos kompenzációban kérte ré­szesülni ama községeket, melyek a váltságösszegnél nagyobb díjat kénytelenek az italmérési jogosult­ságért fizetni. Horánszk­y a városok érdekében szólalt fel, melyeknek a törvény szerint a jövedelemből ré­­szeltetés jár, kérdi, miért nincs ennek nyoma a bud­getben ? W­e­k­e­r­­­e miniszter ismertette a községek­kel szemben követett eljárást. Megjegyzi, hogy a kizárólagos italmérési jog érvényesítésére csak olyankor került sor, ha se egyezmény, se árverés útján nem juthatott a kincstár megfelelő eredményre A miniszter kiemelte a kincstár végletekig menő előzékenységét a városok irányában. Participálásuk összege — úgymond — az előirányzott tételben bő­ven fedezetet talál. Horánszky nem osztozik a miniszter re­ményében s állítá, hogy csak a fővárosnak járó összeg felülmúlja a 300,000 irtot. A tételt legalább 400,000 írttal tartá fölemelendőnek. Tisza miniszterelnök megjegyzi, hogy a participálás csak akkor lesz napirenden, ha a jöve­dék az egész országban fölösleget mutat. A végleges leszámolás 1891-ben lesz. Hozzászóltak még a kérdéshez Wahrmann, Hegedűs Sándor, Darányi és Wekerle miniszter. Végül a bizottság kimondá, hogy a t­étel összegéből a kormány a zárt városok participálása fejében adandó előlegeket is födözni tartozik. A részletes tárgyalás fonalán a bizottság ez­után a horvát út-, híd- és révvám tételéig jutott. A legközelebbi ülés holnap lesz. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, nov. 7. A főváros költségvetése. A pénzügyi bizottság mai ülésén folytatta a jövő évi költségvetés tárgyalását. Hosszabb vita volt a vízvezetéki ke­zelési kiadásoknál, hol a főszámvevő 20.000 frt megtakarítást indítványozott. Ez indítvány azonban azért talált ellenzésre, mert a közönség a jövőbeli vízhiányt e megtakarítás miatt a pénzügyi bizottság terhére írhatná. A vízmérő órák kezelési s fentar­­tási 10,000 frt költségét is törölni akarták. De Wein igazgató azt a felvilágosítást adta, hogy ezen órák­nak i­. e. 50,000 frt vizv. bevételi többletet köszön­hetünk. Darányi Ignác ez alkalomból súlyt he­lyezne arra, hogy a város a vízvezetéki javításokat saját hivatala által eszközöltetné. Bechner kijelen­tette, hogy ily intézkedés már kontemplálva van. Az utak, hidak és árkok jókarban tartására fölvett 300.000 írtból Steiger Gyula 20.000 irtot kívánt törölni. Fenyvessy Adolf e tételnél kiemelte, hogy az útfenntartást nem fölösleges, nem halasztható ki­adásnak tekinti. Általában a törlésekre nézve meg­jegyzi, hogy ne argumentáljanak azzal, hogy deficit van, mert tényleg nincs deficit, mint­hogy a pénzügyminiszter az országgyűlés pénzügyi bizottságában ma kijelentette, hogy a regále­ váltság kamatjövedelméből — a­mi Budapestre nézve, ha nem is 600.000 írtra, de 400.000 írtra fog rúgni — már a jövő évben a zárt városoknak, tehát Buda­pestnek is, előleget, készpénzt adhat. Darányi Ignác, ki jelen volt az ország, pénz­ügyi bizottság ülésén, azt hiszi, hogy a kamattöbb­let a költségvetésbe föl nem vehető, arra csak k­i­­látás van. De ez nem menti föl a várost ama kötelezettség alól, hogy az egyensúlyt helyre­állítsa. Ha 280.000 frt pluszunk lesz, annál jobb lesz. (Helyeslés.) A bizottság ezután az útfenntartási költségből 90.000 frtot törölt.

Next