Budapesti Hírlap, 1892. február (12. évfolyam, 32-60. szám)

1892-02-14 / 45. szám

2 papról, ki, ha nem is tesz úgy, mint Hegyi Antal, de csak úgy érez. A leg­nagyobb hibának tartanók a kedélyeket még inkább felhevíteni és elkeseríteni. Par a prímás jelszava s a fentbrgó eset­­ben nem az üldözés, hanem a bölcs érseklét adjon a katolikua^gyk&ajp­­pasztorainak tanácsot. ' HeTyes^Inr''EwHld^yTh Antal levelét nem lehet épp oly kevéssé, mint a bánffi-hunyadi parasztok lázadását a polgárokat választási joguktól meg­fosztó igazságtalan elnök és szavazat­szedő bizottság ellen. De a vérengző parasztok igazságuk érzetében rohan­ták meg a pártos elnököt, ki hatalmá­val visszaélt s hasonló sértett jogérzés­ből fakadt a csongrádi plébános kitö­rése püspöke ellen. S bármi legyen saj­nos következése e kitöréseknek, egy bi­zonyos : jövőre a választási elnökök óvatosabbak lesznek a választók jogait elkobozni s jövőre — reméljük — a püspökök óvatosabbak lesznek a kor­mány mellett korteskedni és papjaik polgári és politikai jogait és szabadsá­gát illetéktelen presszionálással kor­látozni. És itt elértünk a ponthoz, a­hol a ■baj gyökerét látjuk. A csongrádi levél nagy hatása abban rejlik, hog­­ eleve­nére tapintott a magyar püspöki kar betegségének. A püspököket huszonöt év óta csak politikai okokból nevezik­­ ki s pártérdekből osztogatják a nagy papi javadalmakat és méltóságokat. ki nem kormánypárti és nem kortes, az a magyar katolikus egyházban előme­netelre ne számítson, a­ki pedig előre jutni akar, tagadja meg hazafias meg­győződését, ha ellenzéki s csapjon át jelleme rovására a minisztérium szol­gájává s ezt különösen választásoknál kitüntetni iparkodjék. Hányan változ­tattak így pártállást ? Hányan ez által jutottak előre s lettek nagyokká ? Ez rontotta meg nálunk a püspöki kar te­kintélyét,- ez idézte elő a szakadást az érzelmekben az alsó papság és a püs­pökök között, ezért van annyi elégület­­lenség az alsó papságnál és Forrongás, mely flagráns jogsértés eseteiben „láza­dásba”” tör ki. T-fak tehát segíteni akarnak a bajon s a harmóniát helyreállítani, ezt nem fenyítő szigorral érhetik el püspökeink, mely az elkeseredést növeli, hanem a korteskedés és kapaszkodás helyett az érdemek elismerése és a polgári és po­litikai szabadságok tiszteletben tartása által ott kell a magyar katolikus egy­házat reformálni, a püspöki karban s fölülről lefelé. Akkor majd nem kell pfiíítáSt" keresni a szerzetesek közt, mert a világi főpapságban csak aspi­ránsokat találhatni s hivatottat nem. Akkor a kultuszminiszter sem fogja a képviselőházban a püspöki kart meg­­torolatlanul megsérthetni, az alsó pap­ságot pedig bevádolhatni, hogy egy esztendővel később ugyanazon kormány mindkettőtől pénzt és támogatást kér­jen hivatalos jelöltjeinek megválasztá­­sára ,­ra megadják neki ezt a támo­gatást. "“'"'“A csongrádi levél hatásának, titka ez : óvás a főpapság korteskedése ellen, mely a nemzetet és az egyházat a kor­mány szolgálatába hajtja. Mási körhöz egy háromszáz méter átmérőjű körre van szüksége, úgy két propellerrel hajtva csak kétszáz, sőt százötven méter átmérőjű kis kört is képes befutni, ha az egyik propeller­jével — a kör felé esővel — hátra, a külsővel pedig előre hajtja a hajót. Ez óriási főgépezeten kívül a Rudolf-nak több segédgépe van, melyekkel a fa­ágyuk páncéltornyait forgatják, az ágyucsöveket irá­nyozzák és megtöltik, a­melyekkel továbbá a hatalmas csónakokat ki- és beemelik; az ivó­vizet desztilálják és a villamos világítási esz­közük. Második sorban van ugyan említve, de rangra nézve legkevésbé sem áll a Rudolf után a Stefánia trónörökösné nevű páncéltornyos hajó. Csaknem egészen olyan arányú és számú ágyukkal, mitrailleusökkel és torpedókkal fel­fegyverezve, gyorsaságra nézve még felülmúlja a Rudolf­ot, mert a Stefánia nyolcezerhárom­­szász lóerejű gépe óránként tizenhét mérföldet képes megtenni. A háromszögbe sorakozott csatahajók között harmadik a Ferenc József. Némi tekin­tetben gyengébb ugyan, mint két elődje, de sok tekintetben viszont felülmúlja őket. Az egész hajó, a­melynek csak az ágyúi és vízalatti részei vannak vastag páncéllal vér­tezve, hosszabb az előbbieknél, t. i. kilencven­nyolc méter hosszú, holott csak négyezer tonna vizet szorít ki a helyéből. Tökéletesen vízhatlan rekeszekre van beosztva; falai cellu­loiddal vannak bélelve, mely anyag a lőtt résen benyomuló víz által megdagad és magától zárja el a vészthozó rést. A parancs­híd szintén páncéllal van vértezve és ép úgy, mint az előbbieknél, a hajón levő összes ágyuk,­ mitrail­­leusok, torpedók, továbbá a két különálló gép, a jelzések, a gőzzel hajtott kormánykerék, mindezek együtt és egyszerre a parancs­hídról elsüthetők, kilőhetők, vezethetők és felvonhatók. És mindehhez hozzájárul, hogy kilencezer lóerejű gépével óránként tizenkilenc mérföldnyi gyorsaságot képes kifejteni. Szóval, egy kis fantáziával el lehetne róla mondani: egy szét­­téphetetlen repülő páncél-szörnyeteg! A csatahajók háromszögébe sorakoznak még a hatalmas Custozza kazamata hajó, széles óriási testével és az ennél kisebb Prinz Eugen páncélos fregatt. Valamennyire el lehet azonban mondani, hogy­ erős várunk nekünk a­­ páncélhajó. A második sorban, a csatahajók három­szögéhez bajtársat megillető közelben, sora­koznak rang és jelentőség szerint a hajórajnak nem kisebb jelentőségű, csak másnemű hajói, t. i. a torpedóvadászok, a­melyek, ha páncél­­hajókkal szemben meg nem állanak ugyan, de azért veszedelmes ellenféllé válhatnak ezeknek, a kisebbeknek pedig, különösen a torpedó­­naszádoknak esküdt ellenségei. Jelenleg hárman képviselik ezt a typust: a Panther, a Tigris és a Leopárd. Valóságos száguldó, tűzokádó bestiák. Könnyű testüket — csak a víz alatti részük van páncélozva — a négyezer lóerejű kettős gépezet tizenkilenc mértföldnyi gyorsasággal hajtja.Tekintettel hiva­tásukra, t. i. hogy ütközetek alkalmával egy­részt mint éclaireurök — kémhajók — szol­gálnak, a­mely hivatást aránylagos óriási gyor­saságuknak köszönhetik, —­ másrészt pedig tekintettel arra, hogy főhivatásuk abban áll, hogy hatalmas páncél-bajtársaiktól tisztelet­­teljes távolban tartsák a veszedelmesen tola­kodó torpedonaszádokat —indo nomén: torpedo vadász — fegyverzetük csak könnyű ágyukból áll. T. i. fedélzetükön van két darab hosszú, tizenkét centiméteres Krupp (oly karcsuk, nyú­lánkak és kecsesek, mint egy fiatal leány) és BUDAPESTI HÍRLAP. (45. sz.) 1892. február 14. Budapest, febr. 13. A helyzet: Zseh­ József gróf pozsonyi fő­ispántól a Nemzet mai esti lapja a következő nyi­latkozatot közli: „Tegnapi bécsi utam alkalmából a fővárosi sajtó egy része a kombinációk egész sorát látta jónak közzé tenni. — Ennek véget vetendő, kinyilat­koztatom, hogy a legfelsőbb kihallgatásra saját iniiciatívámból én jelentkeztem és pedig azon ok­ból, hogy trencsén-vármegyei főispáni minőségem­ben a legfelsőbb helyen ez alkalommal először tisz­telegjek. Ez az egyszerű tény, melylyel szemben minden személyemet illető hír és az állítólag történ­tekről való közlemények alappal abszolúte nem bírnak. Pozsony, 1892. febr. 12. Zichy József gr.“ A házszabályok módosítása dolgában a félhiva- Bud. Kotr. ma ezeket jelenti: „S­z­á­p­á­r­y gróf miniszterelnöknek Temes­várit tett kijelentését, hogy az országgyűlésnek egyik legelső teendője a házszabályok módosítása is leend, az ellenzéki sajtó ismételve oda magya­rázta, mintha egyedül és kizárólag a k­­­o­t ú­r behozataláról volna szó. Ez teljesen téves. A mi­niszterelnök és vele együtt nem csak a szabadelvil párt, hanem az ellenzék számos tagja abból a né­zetből indulnak ki, hogy a most érvényben levő házszabályok számos intézkedése nem felel meg egy jó ügyrend követelményeinek, sőt, hogy a ház­szabályok több pontja egymással tényleg ellentét­ben van, hogy sok szükséges intézkedés egyáltalá­ban hiányzik és hogy égető szükség van a házsza­bályoknak egy, minden egyes pontjára kiterjedő gyökeres átalakítására, illetőleg kibővítésére. Éppen ezért jelezte a miniszterelnök eleve a házszabályok módosításának elodázhatatlan voltát, hogy a kép­viselőház abban a helyzetben legyen, hogy kiküld­­jön idejében egy nagyobb bizottságot, a­mely hivatva lesz még a költségvetés tárgyalása közben a házszabályok módosítására és átdolgozására vonat­kozó javaslatait elkészíteni.M­agyárváry báró mandátuma. A fővárosi I. ker. egyesült ellenzék tegnap népes értekezletet tartott. A végrehajtó bizottság beszámolt működésé­ről a választás óta. A mandátum ellen az ország­gyűléshez beadandó kérvényhez szükséges okirato­kat már beszerezte a bizottság s e hó 20-án fogja a petíciót beadni. Már eddig is kétszáznál jóval több ama polgárok száma, kik hiteles alakban nyilatkoztatták ki, hogy­ Hattyus Arisztidre akartak szavazni, de joguk gyakorlatában Országh Sándor választási elnök megakadályozta. A bizottság ezen­kívül Országh Sándor ellen a főváros törvényha­tóságához fegyelmi kérvényt intézett s azt az értekezleten felolvasta, mire az értekezlet elhatározta, hogy e kérvényt azonnal rendeltetése helyére juttatja. Ebből kifolyólag a kérvényt már ma délben benyújtották a főváros törvény­ható­­ságánál. A választásra vonatkozó törvények és rende­letek felsorolása után a kérvény ezeket mondja: „A fővárosban ez évi január hó 28-án lefolyt or­szággyűlési képviselőválasztások alkalmával a fő­város I. kerületében Országh Sándor dr. m. kir. nyugalmazott miniszteri tanácsos, volt országgyűlési képviselő volt a választási elnök; ezen tisztet azonban az 1874. évi 33.­­cikk 21. §-ban letett esküje ellenére sem híven, sem lelkiismeretesen, sem részre­ha­j­­latlanul nem teljesítette, hanem ellenkezőleg oly durva törvény­sértést követett el, mely az idé­zett törvény 92. § - a alapján fe­gyelmi úton való megtorlást kö­vetel. E­­ részrehajló törvénytelen eljárás a tizenkét golyószóró meg gyorságyu, a­melyekkel valóságos acélzáport képesek a támadó torpedó­­naszádokra zúdítani. Ez ágyukon kívül azonban, melyek az e nemű hajóknál nem annyira támadásul, mint inkább védelmül szolgálnak, belsejükben négy helyen vannak torpedókat láncírozó apparátusok elhelyezve, melyeket kizárólag nagyobb fajtájú páncélosok ellen használnak. E három torpedó­vad­ászszal egy kategó­riába tartoznak — és velük ugyan egy sorba sorakoznak — kisebb testvéreik, az u. n. torpedó­járművek : a Villám, az Üstökös és a Meteor. Kár, hogy a szó „csatakígyó“ már más, ember­gyilkoló műszerre van alkalmazva. Mert ez utóbb említett hajók jellegzésére ez lenne a legtalálóbb elnevezés. Hosszú, karcsú és nyúlánk testükkel alig emelkednek ki a vízből. Aránylag óriási kürtő­jük és a jelző lobogók felvonására szolgáló vékony árbocaik merészen dűlnek hátra, mint,­­egy jelezve azt a gyors száguldást, a­melyre túlerős gépük képesítik. T. i. a csak háromszáz tonna súlyú kis hajót egy háromezer lóerejű gép hajtja tova! Ezek a hajók a torpedónaszádnak a tulaj­donképpeni esküdt ellenségei. Amazoknak, s a torpedónaszádoknak, a nagy páncélhajók légberöpítésére szánt torpedólövedékeken kívül semmi fegyverük nincs, kivéve óriási gyorsa­ságukat. Faluk pedig oly vékony, hogy egy Mannlicher-löveg képes azt átütni. Az előbbiek azonban, a Tigris, a Leopard és a Panther csak­nem épp oly gyorsan futnak, mint a kis na­szádok, t. i. huszonegy mérföldet, ezenkívül a fedélzetükön kilenc­-tíz revolverágyu van, és miután nagyobbak a naszádoknál, a hullámzást is könnyebben bírják el. Jaj annak a naszádnak, mely egy ilyen Tigris-nek vagy Leopard-nak közelébe jutott.

Next