Budapesti Hírlap, 1893. július (13. évfolyam, 179-209. szám)
1893-07-20 / 198. szám
10 BUDAPESTI HÍRLAP. (198. si.) 1893. juliua 20. géb egy részének tekintetében már az 1894. évi költségelőirányzatban történjék gondoskodás. A X/2 alcsoport (folyók és csatornák, folyam csatorna- és tóhajózás) részére a városligeti tó partján, a tengerészeti kiállítás szomszédságában, de lehetőleg a közlekedési csoporthoz tartozó többi pavillonok közelében egy külön pavilion volna létesítendő, miután az ezen csoportban kiállítandó tárgyak minden más közlekedési csoport kiállítási tárgyaitól lényegesen eltérnek és miután egyes tárgyak célszerűen csak a vizen mutathatók be. Oly tárgyak, melyek nagyságuk és szerkezetüknél fogva a városligeti területen természetben ki nem állíthatók, de ott modellekben, rajzokban és leírásokban feltüntetve lesznek, természetben azonban a fővárosi Duna valamely könnyen megközelíthető részén lesznek közszemlére kiállítva, szintén versenyképes kiállítási tárgyaknak tekintessenek és a jury bírálata alá bocsáttassanak. Beható tanácskozás után a bizottság azt is kimondja, hogy a nagyobb terveknek, modelleknek és domborműveknek kiállítását a maga részéről is óhajtja, tekintettel azonban arra, hogy az ebből felmerülő költségek igen jelentékenyek lehetnek, a bizottság elsősorban a költségek megállapítását véli szükségesnek, s minthogy arra a kellő adatokkal nem rendelkezik, javasolja, hogy a kereskedelmi m. kir. miniszter úr megkérendő lenne, hogy kérdéses költségek megállapításával a minisztérium illető szakosztályát bízná meg. A X/3. alcsoport (tengerészet és tengeri hajózás) programjának felolvasása után elnök előadja az említett albizottság azon javaslatát, hogy a X/3. alcsoport részére a városligeti tó partján egy külön pavililon építtessék. A javaslatba hozott program némi módosítással elfogadtatott. A X/4. alcsoport (vasutak) programjára nézve a bizottság hozzájárult a programkészítő bizottságnak azon javaslatához, hogy a vasúti csoportba tartozó összes tárgyak egy és ugyanazon csarnokban állíttassanak ki. Ennek felolvastatván a X/5. alcsoport (távírda, távbeszélő, posta) programját, annak „távirda és távbeszélő“ című fejezetének a tárgyalásánál javasoltatott, hogy abba a hangátvitelre szolgáló külön berendezések is vétessenek fel , megjegyezvén, hogy azoknak működésben leendő bemutatására a közlekedési csarnokkal összefüggésben egy külön, mintegy 80—100 m2 térfogatú teremnek az előállítása szükséges. E javaslathoz a bizottság beható tanácskozás után hozzájárulván a X/5. alcsoport programja ezzel megállapittatott s külön szövegeztetett. Értesítők. A nagyszebeni állami főgimnáziumba fölvettek 411 tanulót, vizsgázott 373. A nemzetiségi viszonyokról nem közöl jelentést az Értesítő. Tiszta jeles volt: az I. osztályban a Fischer Albert, Pap Lajos, Strömpel István, Tiák Ödön, Denk Gusztáv, Lupás János, a II-ban Borbát György, Borda Lajos, Miklós János, Stojka József, a IlI-ban Biró István, Cserey Mihály, Oczay János, a IV-ben Publig Károly, az V-ben Cauper Tivadar, Thomandl Ernő, a VI-ban Lányi Tivadar és László, Mustárdy Miklós a Vll-ben Ajtay József, Demeter Gyula, Pisztor Egon, a VSH-ban Debecaur Lajos, Göltl Arnold, Mátyás Lázár, Mihály Gyula. Érettségire jelentkezett 19, sikerrel végzett 12, jelesen érett Bothos Gyula, Pápin Enea. A maturuszok közül 3 választotta a papi, 9 a jogi, 2 a technikai, 1 a gazdászi, 1 a pénzügyi, 3 a katonai pályát. Veress Ignác szerkesztette az Értesítőt, eléje Ferenczy István írt útmutatót a pályaválasztáshoz. A nagyszombati hát. érseki főgimnáziumba beiratkozott 414 növendék, vizsgázott 397 . 179 magyar, 109 német, 107 tót, 2 morva. Mindenből jeles volt: az I. osztályban : Boreczky K. Elemér, Majláth György gr., a IV-ben Horváth László, a Vll-ben Duschek Győző, a VSH-ban Dömötör Mihály, Fieber Henrik, Jabloniczky János. Érettségire jelentkezett 32, sikerrel végzett 26 , jelesen érett: Dömötör Mihály, Fieber Henrik, Jabloniczky János, Skarnitzl Jenő. Az érettségit megállott fiatal emberek közül 5 választotta a teológiai, 7 a jogi, 4 az orvosi, 3 a gazdászi, 1 az erdészi, 2 a mérnöki, 1 a katonai pályát; 1 még nem határozott. Az iskola megülte XIII. Leó püspökségének 50 éves jubileumát, a király és királyné nevenapját, Deák Ferenc halálának évfordulóját, a koronázás emléknapját. Schlik István állította össze az Értesitőt, bevezetésül Horváth Zoltán írt a Virágok költészetéről. A lugosi kir. kat. főgimnázium tanulóinak száma 212 volt, vizsgázott 195 , 48 magyar, 68 német, 78 román, 1 más nemzetiségű. Tisztajeles volt: az I. osztályban Pataky Arnold, Rosenzweig Henrik, a H-ban Dragonescu Titus, a IV-ben Both Péter, Tremba József, az V-ben Gerstl János, a VIH-ban Goldstein Kornél, Podhardczky Olivér, Schreiner János. Érettségire jelentkezett 10, sikerrel végzett 9 , jeles volt: Goldstein Kornél, Podhardczky Olivér, Schreiner János. Ünnepet tartott az iskola a király nevenapján, XIII. Leó félszázados püspöki jubileumán, a koronázás évfordulójakor. Az intézetnek ez évben hunyt el igazgatója, Billmann Márton. Az Értesítőben Tafferner Béla szól hozzá az Egységes középiskola kérdéséhez. A pannonhalmi Szent Benedek-rend soproni főgimnáziumába fölvettek 287 tanulót, vizsgázott 277; 183 magyar, 80 német, 1 tót, 13 horvát. Mindenből jeles volt az I-sö osztályban Schöfer Bernát; a II-ban Pogácsa János, Schweifer János, Ermesz Ferenc; a IH-ban Fennesz János L., Flandorffer Pál, Somogyi Béla, Sunner István, Wagner Mihály; a IV-ben Garday Béla, Huber János, Miskey István, Ragáts János; az V-ben Bornemisza Gábor, Kocsis Gyula, Winkler Ernő; a VI-ban Smidelius Jenő; a Vll-ben Meiszner Ernő, Schuppler Ferenc; a VIH-ban a két Grünwald József, Köller György, Rössler Ottó. Érettségire jelentkezett 20, s mind sikerrel állotta meg; jeles 14 volt. A maturuszok közül 8 választotta a teológiai, 3 jogi, 2 az orvosi, 1 a mérnöki, 5 a gazdasági, 1 az erdészi, 1 az alsóbb tisztviselői, 4 a katonai pályát. Az Értesítő elé Mohácsi Pál írt értekezést. A nagykikindai gimnázium tanulóinak száma az év elején 185 volt, vizsgázott 169. A nemzetiségre nézve nem közöl jelentést az Értesítő. Tiszta jeles volt: az I. osztályban Barbier Péter, Kindlein Ferenc, Michelbach Jenő, Nack Ferenc, Rotter Salamon, Újházi Tihamér. Ez évben az intézetnek egyik jeles tanára, Erödi Dániel elhunyt. Az Értesítőbe Morvay Győző dr. irt értekezést. A temesvári állami főreáliskolába fölvettek 335 tanulót, vizsgálatot tett 298: 135 magyar, 6 szerb, 11 román, 1 angol, 145 német. Mindenből jeles volt: az I. osztályban Krausz Ignác, a II-ban Fischer Miklós, a III-ban Dörner István, a IV-ben Korsós József, az V-ben Gallia Trifun, Themák Ede, a Vll-ben Hagyits István, a VlII-ban Horváth Kálmán. Érettségire jelentkezett 10, sikerrel végzett 4. Jelesen érett: Alföldy Dezső, Horváth Kálmán, Leipnik Manó, Szilágyi Géza. Az érettségit megállottak közül 1 választotta a jogi, 1 a tanári, 1 a mérnöki, 1 a vegyészi, 1 a gazdászi, 1 az erdészi, 1 a katonai, 1 az elektrotechnikai pályát. Az intézet megülte Katona József születésének 100. évfordulóját és március 15-ikét. Az Értesitőt Laky Mátyás dr. közli. Egyesületek. A budapesti mészáros ipartestilet és a kebelében működő betegsegítő pénztár augusztus hó 1-én a József körút 82-ik számú házába teszi át a hivatalos helyiségét.* A magyar turista egyesület budapesti osztálya e hó 23-án, vasárnap, Kispallag vidékére rendez kirándulást. Indulás szombat délután 7 óra 10 perckor a magyar államvasút nyugati pályaudvarából induló vonattal Szobig; itt meghálás. Másnap reggel Mária-Nosztrára gyalog s a fegyház megtekintése után gyalog a Sashegyre, innen Kospallagra ebédre. Délután ismét gyalog Verőcére, a honnan a társaság vacsora után tér haza. Az összes gyaloglás 5—6 óráig tart.* A budapesti családház-építő egyesület tizenöttagú küldöttsége tisztelgett ma Horváth János dr. ügyvéd vezetése alatt a belügyminiszternél, kit Andrássy Gyula gróf államtitkár helyettesített. A küldöttség szónoka panaszként előadta, hogy az egyesület Puszta-Szt-Lőrincen vett 60 holdnyi területet és azt 274 részre osztván, tagjai közt kisorsolta. Ezen a 274 háztelken azonban eddig csak 20—25 ház épült, a házhelyek többi része pedig parlagon és elhagyatva hever, mivel az egyesületi vagyon és pénzkezelés körül nagy rendetlenség uralkodik. Az egyesület üzleti könyvei és okiratai részben elvesztek, részben pedig elégtek, a tagok pénze megbízhatatlan vállalkozók kezei közt eltűnt, a telkek túl vannak terhelve jelzálogos kölcsönökkel s ami fő, Kodály Ignác elnök már 3 év óta nem enged közgyűlést tartani és így azóta zárószámadások sem készültek. Az államtitkár, arra való tekintettel, hogy itt 100.000 írtnál több forog kockán,megígérte, hogy a vizsgálatot gyorsan és szigorúsággal fogja megejteni. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Budapest, júl. 19. — A zsebtolvajok királynője. Hosszú, viszontagságos pálya után ezt a hízelgő címet küzdötte magának az a Buchiváld Róza nevű gonosz vénasszony, akit a rendőrség mint a tolvajvilág egyik specialistáját régen ismer. Zsebtolvajlásait sötét éjszakákon, elhagyott utcákban fűzi, ahol az arra tévedt férfinépre szokott rálesni. A rendőrség tegnapelőtt, amikor Buchwald Róza egy eléje került vidékinek az óráját és tárcáját akarta elemelni, tetten érte és letartóztatta. Ma kellett volna átkísérni a törvényszék fogházába, minthogy azonban az ügyben hosszabb nyomozást kell teljesíteni, a kir. ügyészség megengedte, hogy a rendőrség még pár napig tarthassa a furfangos tolvajnőt a saját fogházában. — Régi bukási bűnpörben hozott ma ítéletet a kúria. 1885-ben, mikor a Fürst Albert és társa nagykereskedő cég csődbe jutott a fenyitő törvényszék Fürst Albert és Fürst Emil cégtagokat hat-hat hónapi börtönre ítélte. Az ítélet jogerőssé válása után Fürst Albert, ártatlanságát erősítve megújította a pert, de hasztalan, mert megint csak helybenhagyta a büntetést a törvényszék is, meg a kir. tábla is. Ma foglalkozott az esettel a kúria, mely a csalárd bukás büntette helyett csupán vétkes bukást látott és három havi fogházbüntetést mért ki. Minthogy pedig Fürst Albert ennél hosszabb időt tölt már fogsában, a kúria azonnal való szabadon bocsátását is elrendelte. V I D É K. — Tűzoltók mulatsága. A kőrösladányi önkéntes tűzoltó-egyesületnek pompásan sikerült mulatsága volt a minap. A közönség annyira támogatta a derék tűzoltók mulatságát, hogy a jövedelem nagysága fölülhaladta a legnagyobb reményeket is. Csaknem száz forinttal gyarapította a mulatság az egyesület pénztárát. — Kórház Aszódon. Aszód város képviselőtestülete elhatározta a minap, hogy kórházat épít. Ez ügyben legközelebb rendkívüli közgyűlés lesz, mely alkalommal végleg megállapodnak majd az építkezést illetőleg s kiírják a kórház tervezetére a pályázatot. A lakosság örömmel fogadta a képviselőtestület elhatározását, mindamellett akadtak olyanok is, akik érthetetlen okokból akadékoskodnak s azt kérték az alispántól, hogy ne engedje meg a kórház fölépítését. — Újvidék város haladása. Az utolsó évtizedben örvendes módon emelkedett minden tekintetben Újvidék városa, ami különösen a város kiterjedt kereskedelmi forgalmának köszönhető. Nemrégiben telefonhálózatot létesítettek a városban, majd elhatározták, hogy Újvidék-Zombor és Baja között vasutat építenek. E mellett építenek templomot a belvárosban a katolikus hívek részére, igazságügyi palotát, honvédkaszárnyát, egy hatalmas gőzmalmot s konyakgyárat, továbbá polgári leányiskolát, új városházát s színházat. Újvidéken tehát nemsokára általános lesz az építkezés s pár esztendő alatt úgy megváltozik a város, hogy büszke lehet majd rá Bács-Bodrogh megye. — A hazai fürdőkben, mint a fürdőigazgatóságok jelentik, nagy már az élénkség. Megkezdődtek már a fürdőmulatságok is, melyek kedves specialitásai a különben 13 élvezetes fürdői életnek. — Trencsén-Teplicen most készülnek táncmulatságra, melyet a Felvidéki magyar közművelődési egyesület javára rendeznek. A nagyszámú fürdőközönség alig várja már a mulatság napját. A budapesti Erzsébetsósfürdőben a minap sikerült hangverseny volt a Semmelweisz-szobor javára. A tiszta jövedelem 70 frt volt. A fürdőben 180 állandó vendég van. — Buziáson 746, Koritnycán 595, Szliácson 802, Tarcsán 386, Uj- Tátrafüreden 523, Tátrafüreden 1355, Vihnyén 528, Élőpatakon pedig 324 fürdővendég fordult meg, akik közül sokan állandóan a fürdőkben tartózkodnak. közgazdaság. Budapest, júl. 19. — A mezőgazdaság köréből. Csákováról írja levelezőnk: Június közepén volt az első tavaszi eső, majdnem egészen megkésve , azóta már több jó és hasznos esőnk volt. Az árpát elcsépelték, keresztje két zsáknál is többet fizetett. A búzák ritkásak, későn jött az eső, a fattyúhajtás nem fejlődött ki. Keresztjétől 50—60 klómot remélnek. A tavaszi vetések: kukorica, burgonya, bab stb. nagyon fejlődik, mert kedvező az időjárás. — Szobránci levelezőnk Írja: Járásunkban az aratás javában folyt, de a folytonos esőzések a munkálatokat nagyban megakasztják. Az aratási eredmények általában jók. Tengeri szépen gyarapodik, töltögetik ; a zab szintén jó termést ígér, ha a már mutatkozó rozsda nagyon el nem terjed. Széna és takarmány gyenge terméssel biztat, takarmányhiányra biztosan lehet számítani. — Komáromból jelenti levelezőnk. Az egész megyében, néhány község kivételével, megkezdődtek az aratási munkálatok, de az elmúlt héten a folyton tartó esőzések nagyban megakasztották, minek következtében félni lehet, hogy a termés, mely amúgy is még nincs jól kifejlődve, rothadásnak fog indulni. A csallóközi és udvardi járás egyes vidékein, nevezetesen azokon a a helyeken, hol a Vág meg a Duna a tavaszi áradások folytán kiöntött, az aratásról még szó sem lehet, mert a gabona szemei többnyire még nincsenek megérve s igy kifejletlen lévén, az aratási munkálatokkal nagyrészt hátra vannak maradva. A tatai és gesztesi járásokban azonban már kedvezőbbek az aratási munkálatok, mert azon a vidéken a gabonanemek védve vannak a viz káros hatásától s igy szépen is fejlődtek, miért is az aratást néhány napi esőzés után akadálytalanul lehet végezni. Az idei termést általában véve kielégítőnek, közepesnek lehet mondani; vannak azonban egyes határokban oly helyek, hol nagyon ritkán nőtt a gabona s igy csak-