Budapesti Hírlap, 1893. október(13. évfolyam, 271-301. szám)
1893-10-01 / 271. szám
1893. október 1. BUDAPESTI HÍRLAP, (271. sz.) Budapest, szept. 30. Oly hosszú bizonytalanság után ma végre Wekerle miniszterelnök a képviselőházban nyilatkozott a kormány egyházpolitikai akció-tervéről. Megtudtuk tőle, hogy az anyakönyvekről, a vallásszabadságról és a recepcióról szóló törvényjavaslatokat az illető bizottságok talán a jövő hét végén kezdik el tárgyalni, s hogy — úgy reméli — nemsokára beterjesztheti a polgári házasságról szóló törvényjavaslatot is. Minden esetben azonban „tudni fogja a kötelességét.” A miniszterelnököt Polónyi kényszerítette szólásra, egyenes kérdést intézvén hozzá, s ezt az alkalmat mellékesen arra is felhasználván, hogy — Eötvösékkel szemben — tüntessen a maga szabadelvűségével. Ma felelt meg Csáky miniszter is Okolicsányi szerdai interpellációjára, amelylyel szóvá tette a miniszternek azt a rendeletét, hogy a tanítóknak nyugdíj alapul szolgáló fizetéseik összeírásánál földilletményeik jövedelme a kataszteri becsű alapján tüntetendő ki. A miniszter, ellentétben azzal a félhivatalos fejtegetéssel, melyet annak idején a B. Il. megtámadott, teljesen megnyugtató magyarázatot adott, melyet a ház egyhangúlag tudomásul vett. Végül Bérezd Dezső interpellált a takarmánykiviteli tilalom tárgyában. Hétfőn a ház a Tisza-szabályozásról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg. Kezdete d. e. 10 órakor. Elnök : Bánffy Dezső dr. A kormány részéről jelen vannak : Wekerle Sándor, Csáky Albin gróf, Bethlen András gróf. Bejelentések. Az elnök bemutatja az érkezett kérvényeket. Antal Gyula beterjeszti a kérvényi bizottság jelentését a legújabban letárgyalt kérvényekről. Szabó Imre beterjeszti a közigazgatási bizottság jelentését a főváros kerületi elüljáróságainak szervezéséről szóló javaslatra vonatkozólag. Pálffy Elemér beterjeszti a zárszámadási bizottságnak az állami számvevőszék jelentéseiről és a zárszámadásokról szóló jelentését. Mi lesz az egyházpolitikai javaslatokkal ? Az elnök javasolja, hogy a hétfői ülés napirendjére a Tisza-szabályozásról szóló törvényjavaslat tűzessék ki. Polónyi Géza hozzájárul a javaslathoz, de a törvényhozás jövendő munkaterve iránt is tájékozást óhajtván szerezni, néhány kérdést intéz a kor— Először életében becsipett. — Ugyan! — Tessék csak ránézni. Milyen vörös és hogy üti az asztalt. Szóljon neki és vigye el, másra nem hajt. Odaléptem Mihály gazdához: — Jobbatlán úr, az amerikai levelek irodalmi részét szeretném elintézni, pénzügyileg. Az öreg fölkelt és követni akart, de megtántorodott. Megkapta a karomat és ijedt hangon suttogta: — Tudtam, tudtam ... ne hagyjon el, tekintetes úr! Kiértünk az utcára, Jobbatlán rettenetesen tántorgott és sinni kezdett. — Mi baja ? — Megkaptam, megint megkaptam . . . — Mit? — A tengeri betegséget. Sohse lesz kigyógyulás belőle, halál oka lesz, halottkémileg. Szerencsésen hazaértünk aliliom-utcába. — Tudja mit, Jobbatlán ? Én tudom a gyógyítás módját. Ha vizen kap valaki ilyen betegséget, szárazföldre kell mennie. Ha szárazföldön kapja, vízbe kell mennie. Gryüljön ! Ezzel a vízvezetéki csap alá nyomtam a fejét s öt percig ráeresztettem a vizet. Öt perc múlva Jobbadán olyan józan volt, mint a csap, (mert, kérem, tévedés azt hinni, hogy a csap részeg, hiszen nem tartja meg magában a bort). — A kúrát zajos helyesléssel, szerzőjét köszönettel illetem és a lefekvést mint utókorát tekintem. Ezzel Mihály gazda eltávozott, én meg lezártam az ő amerikai útlát,mányhoz. Amaz egyházpolitikai kérdésekben, melyek a kormány exisztenciájának fundamentumául szolgálnak, sajátságos szélcsend következett be, mely igen könnyen megengedi azt a föltevést, hogy a kormány e kérdéseket egyszerre csak nem tartja sürgőseknek. (Wekerle miniszterelnök tagadólag int.) Ő és elvtársai nagy súlyt fektetnek arra, hogy e kérdések mielőbb elintéztessenek s azzal a megzavart felekezeti béke helyreálljon. A kormány határozott ígéretet tett, hogy a kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslatot már ez ülésszak elején beterjeszti, ami azonban csodálatos módon mindez ideig nem következett be s igen furcsa hírek keringnek e javaslat sorsáról. Nyújtson tehát a kormány felvilágosítást, hajlandó-e támogatni a függetlenségi párt abbeli törekvését, hogy az egyházpolitikai javaslatok, addig is, míg a pénzügyi bizottság a költségvetést fogja tárgyalni, rendes bizottsági tárgyalás alá vétessenek, s hajlandó-e megígérni, hogy a kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslat is minél előbb a képviselőház napirendjére kerül ? (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Wesserla miniszterelnök azt hiszi, Polónyi nem méltatta kellő figyelemre azokat, amiket akkor mondott, midőn a ház közelebbi munkarendje iránt tette meg javaslatát (Halljuk ! Halljuk !), amikor is épp azzal okolta meg, hogy a ház bizonyos ügyek elvégzése után nyilvános üléseket ne tartson, hogy a bizottságokban a készen levő anyag egész nyugalommal és alapossággal feldolgoztassák. Arra is utalt, hogy nemcsak a pénzügyi bizottság, hanem a háznak más bizottságai is ilyen fontos javaslatokkal el vannak foglalva. Ami különösen az egyházpolitikai javaslatokat illeti (Halljuk ! Halljuk !), három ilyen javaslatunk van előterjesztve és ez bőséges anyagot fog a bizottságoknak közelebbi működésükre nyújtani. A kormány megállapodása e tekintetben az, hogy mihelyt az az időpont beáll, hogy nyilvános ülések egy időre nem tartatnak és érdemleges tárgyalások nem lesznek, mondjuk a jövő hét végével, a készen levő egyházpolitikai javaslatok az illető bizottságokban azonnal tárgyaltassanak. Ami a házassági javaslatot illeti, e tekintetben is legyen megnyugodva a t. ház, hogy a kormány ismeri kötelességét. Ismeri ezen nagy elvi kérdésben elfoglalt álláspontjának egész komolyságát és arra törekszik, hogy ezt a házassági javaslatot már legközelebb beterjessze. (Élénk helyeslés jobbfelől.) De egy fegyvert nem fogunk kiadni a kezünkből. (Egy hang a szélsőbalon : Csak rozsdás ne legyen! Egy hang jobbfelől : Nem tudja még, legalább várja meg! Polónyi iskolája!) és ez a fegyver az, t. hát, hogy megint fel ne hozhassák ellenünk azt, hogy mi kényszerhelyzetbe hoztuk a koronát, hogy valamibe beleegyezzék. (Mozgás a szélsőbalon. Helyeslés jobbfelől.) Mi egész lojalitással terjesztettük az ügyet a korona elé, figyelmessé téve őt a kérdés komolyságára és fontosságára, önmagunk kérve azt, hogy beleegyezését a kérdésnek egész alapos, megfelelő tanulmányozása, minden irányban való tájékozásszerzése után adja meg s remélem, egész alapos, biztos reményem van arra, hogy ez legközelebb meg fog történni; ha pedig nem történik meg, akkor csak ismétlem, ismerni fogom kötelességemet. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Erre a ház elfogadja az elnök által javasolt napirendet s interpellációs ügyek következnek. A tanítói fizetéseit összeírása. Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter, válaszolva Okolicsányi László szerdai interpellációjára, kijelenti, hogy a tanítói nyugdíjak megállapításánál a fennálló törvény értelmében kíván eljárni, azaz a tényleges átlagos jövedelmet venni a kiszámítás alapjául. Sőt amennyiben a törvény bizonyos latitüdöt enged, azt inkább a tanítók sorsának javítására, semmint károsításukra fogja felhasználni. Ha mindazáltal elrendelte a tanítói földjavadalmak kataszteri tiszta jövedelmének öszszeirását, tette azért, mert az 1890-ki és 1891-is összeírások a nevetségig eltérő adatokat nyújtottak, s hogy a kataszteri jövedelem-kimutatásban egy biztos alap álljon rendelkezésre, melyből kiindulva lehessen a tiszta jövedelmet megállapítani, mégpedig oly formán, hogy ez a kataszteri tiszta jövedelem összevettetik az eddigi bevallásokkal és vidékenkint megállapíttatik az, hogy micsoda hozzászámítással, micsoda percentuális összegnek a hozzátételével lehet a legigazságosabban, a legméltányosabban a valódi jövedelmet megállapítani. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Kéri válasza tudomásul vételét. (Helyeslés.) Okolicsányi László interpelláló s a ház is a választ tudomásul veszi. A takarmánykiviteli tilalom. Ferczel Dezső, rövid megokolás után, a következő interpellációt intézi a földmivelési miniszterhez s általa az összes kormányhoz: 1. Mily indokokból bocsátotta ki 1. évi július hóban a kormány a takarmánykiviteli tilalmat ? 2. Tekintve, hogy azóta 2, ha folyt le, minő hatását tapasztalta ezen intézkedésnek közgazdaságunk, valamint főképp mezőgazdaságunkra nézve ? 3. Az eddigi tapasztalat és az eddig beszerzett részletes adatok alapján mi a kormány szándéka e részben a jövőre nézve ? Az interpellációt kiadják a miniszternek, s ezzel a napirend ki lévén merítve, az elnök az ülést 3/41-kor berekeszti. Evangélikus közgyűlés. Budapest, szept. 30. A bányakerületi evangélikusoknak ma volt az első kerületi közgyűlésük, mit az új zsinati törvények alapján hívtak össze. Az ülésen Fabiny Teofil és Sárkány Sámuel püspök elnököltek. Fabiny megnyitó beszédében felemlítette, hogy az egyház a jövőre mélyen kiható időszak előtt áll, mert a zsinat által alkotott új törvények végrehajtása új helyzetet fog teremteni. A közgyűlés érzelmeit fejezi ki, mikor a koronás király irányában a hódolattal párosult háláját nyilvánítja a zsinati törvények szentesítéséért, ami által az törvényerőt nyert. Majd a pánszláv mozgalmakról nyilatkozik. Egyházi életünk — úgymond — alig indult meg azon az alapon, melyet a zsinati törvények teremtettek, máris aggasztó jelenségek mutatkoznak a láthatáron, hogy azon jogok és szabadságok, melyeket az egyház érdekében nyertünk és bírunk, az egyetemes egyház békéjének és egységének veszélyeztetését vonhatják maguk után. E veszedelem elhárítására őrt kell állanunk, minden ily irányzatt ellen állást kell foglalnunk. Nem szabad semmiképpen megengednünk, hogy jogosulatlan nemzetiségi aspirációk és küzdelmek egyházi életünkben tért foglaljanak, tárgyalásaiba belevitessenek, mert egyházi alkotmányunk a hitéletünk fejlesztésére van hivatva és annak oly célok szolgálatára nem szabad felhasználtatni, melyek az egyházi élet körén kivül esnek. Annyi teendő vár ránk, hogy nyugodt, összetartó munkára kell készülnünk és az egyház hit fia nem lehet, ki üszköt akar dobni közibónk és az egyenetlenség magvát hinti el. Ezután áttér a zsinati törvények végrehajtásának módozataira. Szükségesnek mondja nemcsak az esperességek, hanem a kerületek uj beosztását is. A kerületek uj beosztásával válnék lehetővé, hogy a magyar állam egységének eszméje, mely egyházunk egyetemét lelkesíti, minden kerületben tért foglaljon és sikerülhetne az egyház belbékéjét zavaró nemzetiségi törekvésektől megóvni a jövő nemzedéket, amivel az utókor hálájára teszszük magunkat érdemesekké. (Élénk éljenzés.) Az egyházpolitikai kérdéseket is érinti a megnyitó beszéd. A zsinat a felekezeti szempont mellőzésével a magyarállam érdeke és szuverenitása előtt meghajolva, az egyházpolitikai kérdésben a kormány álláspontját helyeselte. Kiemeli azonban, hogy az egyház állami dotációjának emelése nélkül az egyház nyugodtan nem tekinthet a jövőbe. Nem alamizsnát kér az egyház, hanem az 1848: XX. törvénycikk végrehajtását. Bízik a törvényhozás igazságszeretetében, hogy ezt a fontos ügyet az egyház érdekeivel egyértelműen fogja eldönteni. Ezzel az ülést megnyitja. (Élénk lelkes éljenzés.) Ezután Sárkány Sámuel püspök mutatja be jelentését az egyházkerület beléletéről. Kiemeli az egyház szellemi életének és közigazgatásának rendes menetét, iskoláinak föllendülését. Az egyházpolitikai kérdésekben az egyházkerület papsága tartózkodott az izgatásoktól. Elkeresztelések fordultak ugyan most is elő, de miután a törvényhozási intézkedések az ellen közel állanak, az ágostai hitvallású evangélikus lelkészek tartózkodtak a pereléstől, melyek csekély pénzbüntetéseket eredményeznek és így csak olcsó mártírok teremtésére alkalmasak. Az egyházi közigazgatás köréből kiemeli Stelzer Frigyes kiszácsi lelkésznek régóta húzódó botrányos ügyét, melynek legutolsó stádiuma az, hogy ámbár Stelzert a kúria végérvényes ítélettel egy havi börtönre és 200 főt pénzbüntetésre ítélte, a kerületi konzisztórium , mégis visszahelyezte lelkészi állásába, úgy, hogy most Stelzer felfüggesztésének egész idejére járó fizetését követeli. A püspöki jelentés ezután felöleli az egyházkerület összes eseményeit, a személyváltozásokat, anyagi állapotát. Kéri, hogy a püspöki hivatal mellett püspöki irodavezetői és segédlelkészi állás szerveztessék. A jelentést éljenzéssel fogadták. Pulszky Ágost terjesztette elő ezután indítványát az egyházkerületek új beosztása iránt, melynek kapcsában fájdalommal emlékezik meg arról, hogy találkoznak az egyházak bizonyos részében oly jelenségekkel és nézetekkel, melyeket a legélesebben és leghatározottabban kell elítélni, ha nem akarják, hogy az egyház autonómiája veszélyeztessék és régről ismert hazafiassága kétségbe vonassák. Ha sporadikus volna ez a jelenség, elég volna tapintatosan és óvatosan lépni fel ellene, de ha mint látjuk, szervezett és következetes formában lép fel minden alkalommal, akkor szükséges a legkíméletlenebbül eljárni ellenük. A képviselőház ülése.