Budapesti Hírlap, 1897. február (17. évfolyam, 32-59. szám)

1897-02-01 / 32. szám

1897. február 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (32. sz.) iparosokat és kereskedőket, kijelölvén számukra a csarnokok karzatán levő terület egy részét. Oly hatósági intézkedéssel állunk szemben, a­mely kellően megokolva nincsen és minden kény­szerítő ok és szükség nélkül 1740 családapa létét veszélyeztetve ezeket, a tönk szélére juttatja, vagy a kivándorlásra kényszeríti. A főváros vásári érdeke nem szól e rendszabályozás mellett, mert a vásár­­csarnokokban megállapított magasabb helybéreket készséggel fizetjük mi is. A főváros közegészség­ügyi érdekei az általunk árusított ipari cikkek nyílt és korlátlan forgalma által veszélyeztetve nincsen. Mindezeknél fogva mély tisztelettel és alázat­tal kérjük Nagyméltóságodat. Méltóztassék a tör­vények által biztosított ellenőrzési jogánál fogva a fővár­os közönségét sürgősen utasítani, hogy a budapesti vásáriparosok és kiskereskedőknek a vá­­sárcsarnoki övezeten belül való ideiglenes elhelye­zéséről azonnal gondoskodjék. — A budai Vigadó terve. A budai Vigadó tervére beérkezett munkákról vasárnap délelőtt dön­tött az e célból kiküldött bizottság, a­melynek elnöke Haberhauer János alpolgármester, tagjai pe­dig: Hausmann Alajos, Csigler Győző, Eckermann Ede, Pitcher József, Kaiser János, Bakos János, Heuffel Adolf. A bizottság a 3000 forintos első díjat a Fő­ utca jeligével ellátott pályaműnek ítélte oda, a­melynek szerzői Kalina Mór és Arkay Miklós építészek. A második 1200 forintos díjat a Gaudeamus jeligéjű művet ítélték; ennek a szerzői Korb Flóris és Kiergl Kálmán építészek. A 800 forintos harmadik díjra legjobbnak találták az Él magyar áll Buda még jeligés műnek, a­melynek a szerzői Balds Ernő és ifj. Orczy Gyula székes­fővárosi mérnökök. A bizottság a pályadíjak ki­adására vonatkozó eme javaslatát azzal terjeszti a tanács elé, hogy az első díjat nyert pályamű szer­zőjét az építéssel bízzák meg.­­ A kelenföldi házépítő szövetkezet teg­nap tartotta rendes évi közgyűlését, melyen tóvárosi Fischer Ignác elnökölt. A szép számmal megjelent tagok az évi jelentést, és az igen kedvező vagyoni állást kimutató zárószámadást helyeslőleg tudomá­sul vették és a fölmentést minden irányban egy­hangúlag megadták. Végül közfelkiáltással megvá­lasztották a tisztviselő kart s a választmány 24 rendes és 6 póttagját, az államvasutak autonóm kezelését továbbra is a politikai élettől elvontan föntartani. A szenátus helyeslőleg vette tudomásul a miniszter válaszát és lemondott a bizottság kiküldéséről. Kairo, jan. 31. A velencei nemzetközi egészség­­ügyi értekezleten Egyiptomot Serif basa külügyi ál­lamtitkár fogja képviselni. TÁVIRATOK. Muravjev, Berlin, jan. 31. Muravjev gróf m­a dél­után hir szerint Hohenlohe kancellárral és Mar­schall államtitkárral értekezett. Ottó kir. herceg porosz huszárjai. Bécs, jan. 31. Ma délután érkezett ide a 11. számú porosz huszárezred küldöttsége, hogy bemu­tassa magát az ezred tulajdonosának, Ottó kir. her­cegnek. A küldöttség, mint a kir. herceg vendége, az Irtijjjisk­ai-szállóban lakik. Választott bíróság Anglia és Portugál közt. Firenze, jan. 31. Vigliani szenátor Anglia és Portugál képviselőivel közölte a Manica-ország kérdésében tegnap hozott választott bírósági ítéle­tet, mely a Fokgyarmat és Lourenco-Marquez közt megállapítja a határt a vitás területen. Visszautasított meghódolás. Makrai, jan. 31. Manilai magántávirat jelenti, hogy Emilio Agminaldo, a kiaritei fölkeltik vezére Polavieja tábornoknak írt levelében kijelentette, hogy megadja magát, ha a szökevényeknek amnesz­tiát­ adnak. A tábornok a levélre nem válaszolt. ____ | A dervisek. X.endou, jan. 31. A Stenter-ügyn­ö­k­s­égne­k je­lentik Kairóból. A barátságos törzsek egyik elő­­örsosztálya Debbelsbe érkezett s azt jelenti, hogy a dervisek rablóharcra indultak Ombellije hadállása ellen, mely ötven mértföldnyire van a sivatagtól. Más hir még nem érkezett. A romániai vasutasok sztrájkja. Bukarest, jan. 31. A szenátus tegnapi ülésén Exarcu Bacan interpellációt intézett az építési mi­niszterhez a vasúti hivatalnokok mozgalma dolgában és külön bizottság kiküldését indítványozta, azzal a megbízással, hogy ügyét vizsgálja meg és te­gyen a szenátusnak jelentést a vizsgálatról. Porum­­buru közmunkaügyi miniszter kijelentette, hogy ez idő szerint két törvényjavaslaton dolgozik, mely véget fog vetni annak a visszás helyzetnek, mely­ben a vasúti hivatalnokok vannak. Mindazáltal kénytelen kijelenteni, hogy a vezérigazgató ellen intézett támadások igazságtalanok, és igyekezni fog „Budapesti Hírlap“ Kérjük azokat a t. c. vidéki elófizeté-­ssel, kirenak előfizetésük január végével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szivesked­­jenek, lakóhely változás esetében pedig úgy helybeli, mint vidéki előfizetőinket arra­ kér­jük­, hogy előbbi elmüket velünk közölni szí­veskedjenek, nehogy a lap küldése f­enn­­akadást szenvedjen. 1897. február 1-ével új előfizetést nyitunk lapunkra. Elönzetési ára : Február hóra 1 fzrc 20 kr. 3­1-től m­árc.31-ig 2­­ 40 15 jan. 30-ig 3 „ 80. dec. 31-ig 12 „ 80 N A P­­ H I R E K. Budapest, jan. 31. — (Személyi hírek.) Blanka kir. hercegné­nek, Lipót Szalvátor kir. herceg feleségének, mint Zágrábból t.dlográfozzák, ma fia született. — Ugrón István kamarás, az uj tifliszi konzul, ki e kon­zulátus fölállításával van megbízva, holnap Bécsből Erdélybe utazik, onnan pedig néhány nap múlva Kaukázusba indul. — (Kitüntetett alispán.) Becze Antal Csik­­vármegye alispánjának, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül, a harmadik osztályú vaskorona­­rendet adományozta a király. — (Új magyar nemes). A király Sajalo- I­vics Dániel százados és magyar testőrnek, valamint törvényes utódainak a magyar nemességet a jezer­­niczei előnévvel adományozta. — (Hogyan táncoljak az udvari bálon?) Külső képét ezeknek a mulatságoknak sokan sok­szor megrajzolták már, de nem feleltek meg arra a kérdésre, hogyan táncolnak ezeken a bálokon? Rö­viden szólva, az udvari bálok tánc dolgában csöp­pet sem különböznek más polgári mulatsá­goktól. Mégis, bizonyos tekintetben érdekes változásokon ment át újabban a táncrendjük. Most itt is a keringő a bál uralkodó planétája. Vi­dámabb táncosokat, mint a­minőket az udvari bálra szoktak meghívni, semmiféle bálteremben nem lehet találni. A cerk­aónia-teremben éppen úgy forognak előre-hátra, három és hat lépésben, mint akármely vidéki kaszinóban. Az udvari bálok mostani előtán­­cosa Dobrzenszky báró gárdafőhadnagy, a­ki ebben a tisztjében Kociebrodsky és Hardegg grófok utódja, virtuóz keringő-táncos. A keringő mellett táncolják még a többi szokásban levő táncot is, kivéve azokat, melyek határozott nemzeti táncok, így a csárdást sem táncolják. A Sir Rogier, melyet néhány év óta honosítottak meg a tánctermekben, szintén száműzve van. De a lancier, melyet már más polgári mulatságokon csak kivételes alkalmak­kor táncolnak, az udvari bálon most is napirenden van. Az elitbálok piée de résistance-a, a kotillou, szintén szerepel az udvari bálon, de a kombinált, külö­nös figurákat kihagyják, úgy, a­hogy ott táncolják, nem egyéb a kotiflom­, mint keringő, polka, francia és gyorspolka változatos sora. A talp alá való muzsikát a Siratov-dinasztia szolgáltatja. Más kom­ponista keringőjét soha sem játszassák. A többi tánc­hoz szükséges zenét Strauss Ede állítja össze, kü­lönféle operák ismerős melódiáiból. — (Házasság.) Jamniczky Gyula budapesti kir. albiró, eljegyezte Szegeden Dravocsky Adorján, szegedi kir. itélő­táblai tanácselnök leányát, Annát. — Uj hadihajó. A közös hadügyminisztérium haditengerészeti osztálya — mint értesülünk — egy torpedó hajó építését rendelte el. A haditengeré­szetünk összes hajói közt ez lesz a legerősebb és leggyorsabb. Jaguar-nak fogják elnevezni. — (Amerikai magyarok vérkeresztsége.) A Clevelandi Magyar Redaktor írja, hogy súlyos testi sértéssel egybekötött keresztelő volt Mayfield községben, Cleveland mellett, egy magyar család­ban. Kruzsán házában történt a lagzi, melyet véres verekedés követett. Két embert megöltek, kettő haldoklik, ötöt csúnyán összevagdaltak. A vereke­kedésben résztvevők neveit így írja az említett újság: Guzy Péter halálosan megsebesült, Zubai Vazul, haldoklik, Turpakone János, Paulack Pál, Neszter János, Ob­anits Mihály és Telep Andris könnyebben sebesültek meg.­­ (A villamos vasúti balesetek.) A villa­mos vasút vonalainak szaporodásával a villamos sí­neken a balesetek is erősen ismétlődtek. A főkapi­tányság a balesetek okának tanulmányozása után a minap a villamos vasutak igazgatóságát és személy­zetét illetőleg adott ki üdvös rendeletet, ma pedig egy másik rendeletében a közönség számára állít rendszabályokat, mert a rendőrségen rájöttek arra, hogy a baleseteknek oka nagy részben a közönség gondatlansága és hanyagsága. E rendelet megszív­lelendő intézkedései ezek : A síneken kocsinak, embernek tartósabban tartózkodni nem szabad. Kocsikat, állatokat, vagy tárgyakat a síneken felügyelet nélkül hagyni tilos. A kocsiknak a villamos kocsik elől a sínekről kellő távolságban ki kell térni. A mellék­utcákból ki­jövő kocsiknak, mikor a közúti vasút arra megy, meg kell állani. A közönségnek a sínekről a köz­úti kocsi közlekedésekor le kell mennie s föl vagy le­­szállani csak a megállóhelyeken szabad. Menet köz­ben a kocsi lépcsőjén állani nem szabad. A közön­ség a kalauznak és ellenőrnek figyelmeztetéseit, a menetrendre és biztosságra vonatkozó utasításait mindenben követni tartozik. A­ki a rendelet ellen vét, azt ötven forintig terjedhető pénzbírsággal, vagy megfelelő elzárással büntetik meg.­­ (Gigászrovat.) Lazsénszky Zsigmondné bárónő, szül. Koma Gizella, életének 3O-ik évében Budapesten tegnap meghalt. Temetése hétfőn dél­után 4 órakor lesz, a Lónyay­ utca 14. sz. házból. Nyéki Rauch György báró nyolcvanegyéves korában Luznicán meghalt. Martin Sándorné született Hajós Margit har­­minckilancéves korában elhunyt Budapesten. Vincenty Pálné született Eckensberger Biri negyvenhatéve­s korában Nagy­ Károlyban meghalt.­­ (Hazafias munkások gyűlése.) A haza­fias munkásoknak két gyűlésük volt ma a főváros­ban. A budapesti nemzeti kőművesek egyesületének vagy ötszáz tagja Szentkirályi-utcai helyiségükben, a kereskedősegédek pedig egy nádor-utcai kávéház-­­ban szintén vagy ötszázan, tiltakoztak a szocialis­ták hazafiatlan magatartása és nemzetietlen érzü­lete ellen. A kereskedősegédek gyűlésén megjelent néhány szocialista is s szokásuk szerint lármázva és botrányt csinálva akarták megakadályozni a gyű­lést, de kiutasították őket.­­ (A középiskolai tanterv) revíziója fog­lalkoztatja most a középiskolák tanártestületeit. Minden intézet tanári kara értekezletet tart s ott a tanárok összes észrevételeiket megteszik szaktár­gyaik oktatásáról Ezeket írásba foglalják s a fő­igazgatók elnöklése alatt tartandó tankerületi gyű­lés elé terjesztik. Különösen az alsó osztályok írásbeli dolgozatai miatt tapasztalható sok kifogás. Ezek számának eddigi szabályozását a legtöbben céltalannak tartják. A túlságos sok írásbeli gya­korlat, egyrészt eredménytelen a növendékek előre­haladására nézve, másrészt haszontalan munkával terheli minduntalan a tanárokat.­­ (A bécsi rablógyikost elfogták.) A bécsi Goethe-­utcai rablógyilkost tegnap éjjel Dé­vényben a magyar csendőrök elfogták. Bűnét rövid vallatás után bevallotta, s a mikor nevét kérdezték, azt mondta, hogy Wiedenfeldnek­ hívják. Nyomára a kabátja vezetett, a melyet véres cselekedetének helyén feledett, s a melyben egy korcsmái kontó volt e névvel: Pribil 42. A dévényi csendőrőrs a rablógyilkost erős fedezet alatt ma Bécsbe szál­líttatta. A budapesti rendőrség éjjel két óráig még semmi értesítést sem kapott Bécsből arra nézve, hogy Wiedenfeld-Pribil azonos-e a sokat keresett Hrady Alfonzzal.­­ (Hirtelen meghaltak.) Antalik József napszámost tegnap este, mert részegségében botrá­nyokat csinált az utcán, a X. kerületi rendőrség börtönébe csukták be. Ott a börtönben hirtelen rosszul lett s meghalt. — Adorján Sándorné nap­számos asszony ma reggel a Rözer-bazárban, Ra­­schovszky Vilmos pálinkáméra angyalföldi lakásán délután és Weiter Jánosné napszámosné a X. kerü­leti Örley-féle téglagyár előtt halt meg minden elő­zetes rosszullét nélkül, hirtelen. Mind a négy halot­tat fölboncolják.­­ (Egy iskolásfiú bűna.) Rettenetes eset történt a székesfehérvári állami főreáliskolában. A Székesfehérvári Hírlap igy beszéli el az esetet: A főreáliskola IV. osztályában egy Reitman Jenő nevű tanuló szünet alatt mosdatlan szájjal szidta a ke­resztényeket és a magyarokat. Egyik társa Ke­­resztury Ernő tiltakozott ez ellen, ebből verekedés lett. Reitman földhözvágta Kereszturyt s a padba .

Next