Budapesti Hírlap, 1898. február (18. évfolyam, 32-59. szám)
1898-02-14 / 45. szám
Hétfő, február 14 Budapest, 1898. XVIil. évfolyam 45. sz. Megjelent mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Elmilítetési árak: Egész évre 14 frt, félévre 7 írt, negyedévre 6 írt 50 kr., egy hónapra 1 frt 20 kr. Egyes számára helyben 4 kr., vidéken 5 kr. Főszerkesztő és laptulajdonos: Rákosi Jenő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vill. ker., Rökk Szaárd utca 4. sz. Előfizetés- és hirdetés-főktétel: Ugyanezen ház József-körut 5. sz. a. oldalán. Apróhirdetések Ára : Egy szó 8 kr., vastagabb betűvel 4 kr. Hirdetések nonparetle számítással díjszabás szerint. A titkos tanács. Budapest, febr. 13. Bánffy báró tegnap hirtelen Bécsbe ment, ma pedig gyorsan haza jött. Váratlan telegram szólította őt oda s ő fölrándult egyedül, Lukács, Darányi, Dániel, Popovics és más segédminiszterek és miniszteri segédek nélkül. Nagy nyugtalanság keletkezett a szabadelvű párton, hogy mi lehet ennek oka. Mert hiszen a kiegyezési kérdések részben tisztában vannak, amennyiben a szerződések régen készek, csak előterjesztésük föltételeit és lehetőségét várják. Ami nincs tisztázva, amiről a minap tárgyaltak, az a kvóta. A kiegyezésbe úl pontképpen az osztrák kormány az őrlési forgalomnak azonnal való megszüntetését követelte volt, amit a magyar miniszterek megtagadtak s hatvani Deutschnak s a malmok küldöttségének kijelentették, hogy a kormány ragaszkodik a külföldi búza vámmentes behozatalához a malmok részére s az osztrákok hiába tiltakoznak ellene, aminek a budapesti malmok részvényesei sokkal inkább megörültek, mint a magyar gazdák. A magyar kormány járadékkötvényeink bélyegmentességét kérte az osztráktól, de meg nem kapta. De ez a kérdés nem is tartozik a Bánffy szakköréhez. Viszont az osztrák belügyekbe nem avatkozunk, de meg sem engednék, hogy ebbe Bánffy beleszóljon. Nem könnyű tehát elképzelni, miért utazott a miniszterelnök Bécsbe. A király mindenekelőtt külön kihallgatásra bocsátotta Bánffyt, ki azután még szombat délelőtt Gautschoz ment, az osztrák miniszterelnökhöz. Három órakor lett volna az a nagy, közös értekezlet a Burgban, hol állítólag ő felsége elnökölt, külügyminiszter, hadügyminiszter, bosnyák miniszter és a két miniszterelnök lett volna jelen. Ezt az értekezletet az egyik félhivatalos kőnyomatos (és utána minden lap) tegnap jelentette, ma a másik letagadja. Megvolt-e, nem-e, intézzék el egymás közt a kőnyomatos újságok. Minket az érdekel, és a szabadelvű pártot az nyugtalanítja, mert kellett a miniszterelnöknek Bécsbe menni az udvar lejövetele előtt, miről tanácskoztak akár tanácsban, akár magánvizitelesen. Lehetetlen másra, mint a keleti kérdésre gondolnunk, melyben, Goluhovszki és Kállay jártasak, ahadügyminisztert pedig illeti az akció, ha a békejövendölések be nem válnak. Nagyon éles ellentétek fejlődtek ki hirtelen a krétai kormányzóság kérdése miatt. Pedig mit tartozik ránk Kréta? Kréta kicsiny, Macedónia pedig nagy nekünk. Hogy a külügyek foglalkoztatták a minisztereket, abból is gyanítjuk, mert Bánffy Goluhovszkinál járt ez utóbbinak a palotájában. Vájjon minő utasításokkal érkezett haza? Interpellációra sem fogná megmondani. De nekünk fölötlik viszonyunk Romániához, az ellenünk Bukarestben folytatott hajsza s a helynevek magyarosításáról szóló törvényjavaslat szentesítésének késése. Vagy Bánffy kivitte, hogy a fölterjesztés megnyerje a király aláírását, vagy ellenkezőleg Groluhovszki vitte keresztül, hogy elhalaszszák a szentesítését. Erről értekezhetett Bánffy négyszemközt Groluhovszkival. De Gautschsal is tárgyalt. Mondják, hogy a kvóta deputációk kiküldéséről és a kiegyezés beterjesztéséről, tehát az eljárásról, mely most a legfontosabb s Gautsch tudhatja, mikor hívja össze a Reichsrathot, miután a tartománygyűlések nemsokára befejezik működésüket. Ha a magyar budgetet e héten letárgyalják, a kormány jövő héten a magyar kvótaküldöttséget is meg akarja választani, a szívességből Ausztria iránt, hogy szelid nyomást gyakorljon a Reichsrathra s ez se vonakodjék bizottságát kiküldeni. Mi ugyan nem látjuk be, hogy minek siessünk, inkább szeretnék látni, a Reichsrath mit csinál. De csak az lényeges, kik lesznek a magyar kvótabizottság tagjai, Széll Kálmán-e, vagy Ruffy Pál? Lehet az is, hogy Bécsben föladták a reményt, hogy a Reichsrath és Gautsch együtt működhetnek s a ki- Regény-Csarnok. Angol regény. Irta: Bram Stoker. 41 -----A Westminsteri Újság. Szegi. 25. A stampstead-i rejtély. Hampstead környékét sajátságos esetek sorozata tartja izgalomban. Az elmúlt háromnégy nap folyamán több ízben előfordult, hogy apróbb gyermekek, akik felügyelet nélkül kószáltak el hazulról játszani, nem tértek meg estére a hajlékukba a pusztáról. Minden egyes előforduló esetnél a gyermek sokkal kisebb volt, hogy sem kellő fölvilágosítást tudott volna adni elmaradásáról, de valamennyi mentségének az alapja egybehangzóan az volt, hogy a „fehér asszonynál“ voltak. Mindenkor estefelé tűntek el a gyermekek és két ízben nem találták meg a hiányzókat, csak másnap reggel korán. A környékbeliek azt hiszik, hogy miután az első gyerek, aki elveszett, mesélte, hogy őt a fehér asszony hívta magával sétálni, a többieknek megtetszett ez a mese és alkalomadtán ők is előveszik. Már annyira belejöttek a dologba, hogy rendes játékaik közé tartozik a fehér asszony, aki a kicsinyeket sétálni csalja. De a különös dolognak alighanem komolyabb oldala is van, mert a gyermekek némelyikének sőt tán valamennyijének, aki eltűnt éjszakára, a torka kissé meg volt rekedve vagy tépve. A seb olyanforma volt, amilyet egy patkány vagy pici kutya ejtene és noha magában véve nem súlyos, mégis azt látszik bizonyítani, hogy bármely állattól ered is, az egy bizonyos rendszert követ az eljárásában. A rendőrséget megbízták, hogy szemmel tartsa a kószáló gyermekeket, kivált ha kicsinyek, mindenütt a hampsteadi puszták körül és elfogjon minden csavargó kutyát. A Westminsteri Újság. Szept. 25. (Különkeiadás.) A Hampstead borzalma. Ismét egy sebzett gyermek vagy A fehér asszony. Épp most vettük hírét, hogy ismét egy gyermeket, aki az elmúlt éjjelen eltűnt, csak ma reggel találták meg egy bokor alatt a hampsteadi dombok alján, amely meglehetősen elhagyatott hely. Ugyanolyan sebhely van a torkán, mint a többi eddig eltévedt gyermekekén. Roppant el volt gyengülve, szinte átlátszónak tetszett. Ez is, amikor magához tért, a rendes mesével állt elő, hogy a „fehér asszony” csalta magával. XIV. Harkerné Minna naplója. Szept. 23. Jonathán úr, egy rosszul töltött éjszaka után jobban van. Oly boldog vagyok, hogy annyi dolga van, hogy nem gondolhat semmi másra sem. Ma is távol lesz egész nap, még villásreggelire sem jöhet haza. A Lázi teendőkkel mára készen vagyok, előveszem tehát az ő külföldi naplóját, bezárkózom a szobámba és elolvasom. Szept. 24. Nem volt kedvem tegnap este a jegyezgetéshez. Az a rettenetes, Jonathan által írott napló igazán kivett a sodromból. Szegény drágám! Mennyit szenvedhetett, akár igaz, akár csak képzelődés volt az egész, amit irt. Azon tűnődöm, hogy lehet-e valami igazság a dologban. Lázbeteg volt-e már, mikor ezeket a borzalmas dolgokat írta, vagy van-e valami alapja a dolognak? Lehet, hogy soha sem fogom megtudni, mert nem merem előtte szóvá tenni az dolgot ... És mégis, ez az ember, akit tegnap láttunk! Jonathán, mintha egész bizonyos lett volna felőle . . . Szegény fiú! Lehet, hogy csak a temetés izgatta fel és juttatott eszébe mindenfélét . . . Bizonyos, hogy ő hisz a dologban. Nagyon jól emlékszem, amint esküvőnk napján mondta : Hacsak valamely komoly kötelesség nem kényszerit visszatérni azokhoz a keserű órákhoz, amelyeket ébren vagy alva, őrülten vagy józanon éltem át. És van valamely borzalmas összefüggés az egészben . . . Az a rettenetes gróf is Londonba készült . . . Ha csakugyan úgy volna és Londonba jött volna a nyüzsgő milliók közé . . . Lehet, hogy komoly feladat vár ránk, amelytől nem szabad visszarettennünk ! . . . Én kész vagyok. Még ma hozzá fogok látni, hogy ezeket a gyorsírási jegyzeteket gépemmel tisztába írjam, hogy mások szeme is elolvashassa, ha kell. És ha csakugyan úgy fordulna és én készen leszek, nem kell szegény Jonathánémat izgatni vele, önért én beszélhetek helyette. (Folyt. köv.) Mai számunk 8 oldal.