Budapesti Hírlap, 1899. július (19. évfolyam, 180-210. szám)
1899-07-27 / 206. szám
8 BUDAPEST! HÍRLAP. (206. as.) frigy. junius 27. úti vicinális vasutak ügyét. A város tehát visszaszivta a képviselőházhoz beadott panaszát s megengedte, hogy a budafoki vicinális a kelenföldi átlós útig bejöjjön. A vasutat megépítették s a vállalat ma tudatta a fővárossal, hogy legkésőbben augusztus 31-ig a vonalat megnyitja, noha az engedelemokirat szerint szeptember 8-ig van a megnyitásra határideje. A vállalat egyúttal beterjesztette a menetrendet is. A menetrend szerint a kocsik 30 percenkint közlekednek, csak reggel, délben és este közlekednek 15 percenként. — Új iskola. A második kerületi iskolaszék arra kérte a tanácsot, hogy az Oszlop-utca és Bimbó utca környékén új iskolát építsen, mert a Margit-körúti iskolában nem kapnak elegendő helyet az iskolakötelesek. A tanács felhívására a mérnöki hivatal ma azt javasolta a tanácsnak, hogy az új iskolát a Szent János kórház mellett, a Margitkörút és Menház utca sarkán levő fővárosi telken építsék. Az építés 35.000 forintba kerül. — A katonai puskaporraktár. A gubacsi és a budafoki határban van a katonai kincstárnak a puskapor- és dinamitraktára. A főváros már régebben kérte, hogy a raktárakat a város határán túl vigyék, mert a raktárak közelében már számos ház épült s a raktárak állandóan veszedelmeztetik a vidéket. A közgyűlés a belügyminiszterhez fordult, aki a hadügyminiszternél akarta kieszközölni a raktárak kitelepítését. A hadügyminiszter azonban nem enged, mert az ő véleménye szerint semmiféle veszedelem nem fenyegeti a fővárost. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizottságok holnap, csütörtökön, a következő helyrajziszámú III. osztályú keresetadó-javaslatokat tárgyalják : a III. kerületben 3827—3997 számig; a IV. kerületben a meghivottakét; az V. kerületben az első bizottság 835—845 számig, a második bizottság a külön meghivottakét; a VI. kerületben az első bizottság 3994—4006 számig, a második bizottság 3495—3511 számig; a IX. kerületben 9541—9560 számig. IRODALOM és MŰVÉSZET, Budapest, júl. 26. A Petőfi-ünnnep. Petőfi Sándor emlékezetére ma jelent meg az első emlékkönyv. A magyar ifjúság hivatalos lapja, az Egyetemi Lapok kiadásában jelent meg. Gebhardt Károly és Hamvay Ödön szerkesztették. Az emléklap Wlassics Gyula miniszter következő soraival kezdődik: Ki az, a ki a nemzet örök büszkeségének, Petőfi Sándornak halála ötvenéves évfordulójakor hálával és kegyelettel ne áldozna a halhatatlan költő emlékének ? Van-e e magyar földön hazafi, kinek lelkét ne gazdagította volna Petőfi halhatatlan szelleme? Van-e a nemzeti kultúrának nagyobb kincse, mint a nemzeti érzés leghatalmasabb kifejezői és lelkesítői, az ő dalai? Van-e a hazaszeretetnek lángeszűbb, önfeláldozóbb apostola, az emberi méltóságnak önérzetesebb, nemesebb dalnoka, mint ő ? Van-e, aki tisztább idealizmussal rajongott a szabadságért, mint az ő lantja ? Van-e, aki jobban tudta és tudja ma is lelkesíteni nemzetét, mint az ő költői Géniusza ? Erre felel az egész nemzetegész szivével és egész lelkével, midőn halála ötvenéves évfordulója alkalmából emlékének oltártüzet gyújt és hálát ad a Mindenhatónak, hogy nekünk, magyaroknak adta a világirodalom egyik legbámulatosabb tüneményét. A Petőfi-keresők címen Jókai Mór költeményt irt az emléklapba. Utolsó versszaka a költeménynek ekkép hangzik: Csirát vert a földrül az eltemetett mag; A régi szabadság ága fakad; Minden, mi halott, föltámad ez évben; Csak tégedet hagy-e az uj kor a mélyben, Csak te maradsz-e halva magad ? Oh, élve ha volnál, büszke dalodtól Lángra lobogna a két haza most. Hallgatsz. Bizonyítja halálodat ez. Ha keresed sírodra tapos. Oh, halva bizonynyal a dalnoki Cikkeket és verseket írtak a füzetbe: Apponyi Albert gróf, Madarász József, Ábrányi Emil, Pósa Lajos, Gracza György, Bartók Lajos, Endrődi Sándor és még többen. Apponyi gróf gyönyörű cikkét itt adjuk: Petőfi halálának ötvenedik évfordulójára. Mikor Petőfi a hazáért küzdve elesett, várjon minő gondolatok közül ragadta őt ki a halál ? remélt e, csüggedett-e ? nemzete diadalát látta-e előre, vagy bukását? minő mértékkel mérte ama utáni harc esélyeit, melynek egyik mártírjává lön ? megszámlálta-e az ellenséget és vele szemben maroknyi hadunkat ? vagy csak azt az örökkévaló, azt a kifogyhatatlan, azt a legyőzhetetlen hatalmat érezte-e, melylyé a nemzeti tudat a költő lánglelkében nőtt és izmosodott, és, a géniusz kiváltsága szerint, ezt a győzelmes súlyt vetvén latba statisztikával, hadászattal, politikával szemben, bízva a bizalom minden törvénye ellen, édes reménynyel hunyta-e be szemeit ? Igenis, így lehetett; költőnk egész egyénisége ezt teszi valószínűvé, ő nem félt a nyers hatalom végleges győzelmétől az igazság, a szabadság, a testvériség erkölcsi ereje fölött; ő az eszményi erőtényezők diadalában bízott. — Hiszszük, hogy e bizalom édesítette meg végső perceit és hogy Isten, ki őt lángelmével megajándékozta, mivel e lángelmét le nem alacsonyitotta, mivel azt nemes és magasztos érzelmek ébresztésére használta, a költő utolsó óráját is megáldotta, így láthatta maga előtt Petőfi nemzete jövőjét távozó lelke szemeivel, biztatóan, dicsően, kétely és félelem nélkül, mert amit ekkor mérlegelt, amit egymáshoz viszonyított, az csak a nyers erő volt egyfelől, és az eszmény hatalma másfelől; a magyar nemzet pedig ez utóbbihoz van kötve, örök, felbonthatatlan frigyben. Örök, felbonthatatlan frigyben ? miért kell ide kérdőjelt tennünk ? Boldog vagy, Petőfi, hogy ezt a kérdőjelt nem láttad, a valós költőpróféta előrelátásának e számítási hibáját, az egyetlent, mely bizonytalanná teszi különben csalhatatlan bizalmadat: nem azt az igazságot, melyen e bizalom fölépül, hanem azt, hogy megmarad-e nemzeted az igazság hű képviselőjéül, s uj diadalának részeséül. — Boldog, a kit ez a kétely meg nem közelitett, boldog a hit költői szive a kételytől mentesített, boldog a ki akkor élt és akkor halt meg, mikor a nemzeti lélek csodálatos tisztasága és emelkedettsége azt meg sem engedte. Komor és kétségbeejtő lett volna a hős költő haláltusája, ha olyan időket lát vala maga előtt, midőn üres szóvá satnyul, hazugságra fordul és e metamorfózisban erkölcsöt gyilkoló légy vérré alakul mindaz a nagy eszme, a melyért élt, énekelt, küzdött, meghalt. — A ki ilyen időt látott és a kiben egy szikrája élt a nagy korszak eszményiségének, az átélte ama kínokat is, melyektől a gondviselés Petőfit megóvta.. De a gondviselés ennél többet tett. — Petőfi halálának 50-ik évfordulójára nem remény sugarai esnek, hogy megvalósul a haldoklónak látománya: a magyar nemzet összeforrva a jog, az igazság, a szabadság, a testvériség, az emberiség minden szent eszményének ápolásával és e frigyben diadalmaskodva minden ellenséges erőn, az idők minden viszontagságán. Hála Istennek, hogy 1899-ben újra e remény biztat — és úgy legyen mindenkorra. Apponyi Albert.* A kormány az ünnepen. Zsilinszky Mihály kultuszminiszteri államtitkár levélben tudatta Bartók Lajossal, a Petőfi Társaság alelnökével, hogy Wlassics Gyula kultuszminiszter, megrongált egészsége miatt, nem vehet részt a segesvári Petőfiünnepen, melyen a magyar kormányt és vallásos közoktatásügyi minisztériumot Zsilinszky Mihály államtitkár, Gopcsa László dr. miniszteri titkár és Martos Ferenc dr. segédfogalmazó fogják képviselni. A küldöttség, mely koszorút is visz, az e hónap 29-én induló különvonaton megy Segesvárra.* Képviselők az ünnepen. A segesvári Petőfiünnepen való részvételre eddig a következő képviselők jelentkeztek: Illyés Bálint, Kalocsay Alán, Kállay Lipót, Kobek István, Komlóssy Ferenc, Kulik Béla, Lázár György, Leszkay Gyula, Lónyay Sándor, Madarász József, Major Ferenc, Mezőssy Béla, Malek Lajos, Polczner Jenő, Pildner Ferenc, Rátkay László, Teleki Domokos gróf, Török Bertalan, Trauschenfels Emil, Várossy Gyula, Wolfner Tivadar, Zeyk Gábor. * . A börze is megünnepli Petőfi emlékét. Ma a börzén ivet köröztek, a melyben azt kérik, hogy a börze hétfőn, Petőfi emlékére maradjon zárva. Az ivet száznál többen írták alá s ma délután fogják benyújtani a börze tanácsához, amely a dologban határozni fog.* A Magyar Színházat Filó János alelnök, Beöthy László igazgató, Molnár László és Lukácsy Sándor fogja képviselni. Az Akadémia Zsilinszky Mihályt és Komáromy Andrást küldötte ki. A Krisztinavárosi nyári színház Petőfi-ünnepe iránt igen nagy az érdeklődés, Makó igazgató a díszelőadásra új díszleteket festetett. Teljes nagyságban látható lesz Petőfi szobra, a görög stílusú Petőfi-ház, számos jelesünk mellszobra és az igazgató egykorú, hiteles 48-as tárgyakkal teszi a színpadot érdekessé. A Krisztinavárosi Nyári Színház Petőfi-műsorát a legtöbb vidéki színház is átvette, amennyiben Petőfi emlékezetére csaknem mindenütt Jókai Mór Apotheozisát és Rudnyánszky Gyula Petőfijét adják elő. A harmadik szakaszban a haldokló Petőfi víziójában, láthatók lesznek a szabadságharc főbb eseményei. A Népszínházat Vidor Pál, Faludi Miklós és Fodor Oszkár képviseli. A Kisfaludy Színházban vasárnap Hídvégi Ernő szavalja Taksonyi Józsefnek Petőfihez című ódáját. Utána a Szalamitot adják. A Városligeti Színkörben ugyancsak a Taksonyi ódáját szavalják és a Szigetvári vértanukat adják elő. * Jókai Mór ma Bartók Lajoshoz, a Petőfiünnepet rendező bizottság elnökéhez a következő levelet intézte, mely válaszul szolgál mindazoknak, kik hozzá az utóbbi időben a Petőfi-ünnepen való megjelenés dolgában kérdést intéztek: Kedves Lajosom ! Kérlek, légy szíves közhírré tenni, válaszul több oldalról érkezett tudakozódásokra, hogy mi írók és művészek, kik a Petőfi-ünnepeken résztveszünk, egyszerű polgári ruhában fogunk ott megjelenni. Petőfi egész lelkével demokrata volt, ellenkeznék az ő egész szellemi irányával, ha mi most az ő emlékét parádés ruhában ünnepelnék meg. Aki honvéd, aki katona, az felkötheti a kardot Petőfi emlékünnepén, de mi egyszerű polgárok hagyjuk otthon az aranyos, ezüstös kardjainkat ezeken a napokon s dicsőítsük az egyenlőség bajnokát abban a viseletben, a mit rendesen hordani szoktunk, ha díszes társaságba megyünk, abban a viseletben, a melyben az 1848 — 49-iki március 15-ikét Petőfi vezetése alatt végigküzdöttük. Baráti üdvözlettel öreged : Jókai Mór. * Képviseletek az ünnepeken. A segesvári ünnepre újabban a következő testületek jelentették be képviseltetésüket : A dunántúli közművelődési egyesület igazgatóválasztmánya Lakatos Sándor hírlapíró személyében; a lipótvárosi kaszinó koszorút tesz le a segesvári és a budapesti Petőfi-ünnepen. — A Kisfaludy- Társaság kiküldöttjeiként Ábrányi Emil és Bayer József rendes tagok fognak az ünnepben részt venni és a Petőfi-emlékre leteszik a társaság diszes koszorúját. — Az országos magyar képzőművészeti társulat küldöttségileg képviselteti magát az emlékünnepen. A küldöttség tagjai: Vastagh György és Telepy Károly festőművészek. A társulat koszorúját Telepy Károly fogja letenni. — A műemlékek országos bizottsága Faludy Kálmánt, Czobor Béla drt és Szendrey Jánost küldi ki. — A magyar könyvkereskedők egyesületét a budapesti emlékünnepen Hoffmann Alfréd elnök, Segesvárit pedig Ranschburg Viktor főtitkár fogja képviselni. — A Budapesti Újságírók Egyesületét a segesvári Petőfi-ünnepen Balhay Béla dr., Cziklay Lajos, Gara József, Lovászy Márton és Neszmélyi Arthur fogják képviselni. A küldöttség diszes koszorút visz az emlékre. A mezőberényi Petőfi-ünnepen az egyesület képviseletében Clair Vilmos fog megjelenni. A budapesti Petőfi-szoborra Bán Zsigmond dr., Bleicher Miksa, Hollósy Géza, Zlyka Károly és Soltész Adolf dr. viszik a koszorút. A vidéki hírlapírók szövetségét a segesvári Petőfi-ünnepen Szávay Gyula és Barát Ármin alelnökök, Erotjer Lajos dr. és Lenkei Lajos igazgatósági tagok fogják képviselni. A kassai Kazinczy-kört Segesvárott Ladányi Béla, a kör főjegyzője fogja képviselni. A törvényhatóság külön küldöttséget küld. Székesfejérvár városát és az ottani Vörösmartykört a segesvári Petőfi-ünnepen Havranek József kir. tanácsos polgármester fogja képviselni, aki szép koszorút tesz a város és a kör nevében a Petőfi-emlékre. A polgármester vezetésével különben a városi bizottság tagjai közül is többen lemennek Segesvárra.* A Petőfi-ház. A hazafiságnak és kegyeletnek szép példáját adta Kispest községe, amely a Budapesten építendő Petőfi-házra, szerény anyagi viszonyaihoz mérten, százforintos adományt szavazott meg. * Kis-Körösön, ahol Petőfi született, az eddigi elhatározástól eltérően e hónap 31-én tartják a Petőfi-ünnepet, ezzel a programmal: 1. Megkérik az ottani egyházak fejeit, különösen az evang. lelkészeket, hogy 31-én délután 5 órakor isteni tiszteletet tartsanak. 2. Az isteni tisztelet után a közönség a Petőfi-szobor elé vonul, azt megkoszorúzza, a dalárda két alkalmi dalt énekel, Benedikty Andor kiskőrösi ügyvéd pedig emlékbeszédet tart. 3. A szobortól a közönség Petőfi szülőházához vonul, ahol megint a dalárda énekel s talán Pósa Lajos fog emlékbeszédet tartani. Az ünnepre meghívják Földváry Mihályt, a kerület képviselőjét, az Otthont, a Petőfi Társaságot, az írókat és művészeket. A község 100 forintot szavazott meg a Petőfi-házra. E határozatát a község egyhangúlag, igaz, hazafias lelkesedéssel hozta.* Jelentkezés a budapesti Petőfi-ünnepre. A rendező-bizottság felkéri a budapesti Petőfi-ünnepen résztvenni szándékozó küldöttségeket és testületeket, hogy magukat a rendező-bizottságnak az új városházán (Lipót u.) földszint 5. szám alatt lévő irodájában előjegyeztessék, hogy helyük eleve biztosítva legyen. Az irodában adják ki a személyre szóló belépőjegyeket is.