Budapesti Hírlap, 1900. június(20. évfolyam, 149-177. szám)

1900-06-07 / 154. szám

1900. junius 7. BUDAPESTI HÍRLAP. (154. sz.) KÜLÖNFÉLE. X Asszonyok csatája. Amerikai lapokban borzasztó részleteket olvasunk arról az asszonycsatáról, a­mely nemrég Idaho amerikai államban folyt le. Az idahói asszonyoknak korlátlan választó­joguk van. En­nek az a következménye, hogy Idahóban nem csak férfi-politikusok, hanem asszony-politikusok is van­nak. Nemrég választás volt Weiser idahói városban. Az asszonyok is korteskedtek és ketten közülök, mrs. Martinson és mrs. Harrison, csúnyán össze­vesztek a jelöltön. A veszekedés folyamán mrs. M­a­r­­t­ins­on a következő bókot mondta ellenfelének: — Ha hivatalt akarnék és azt látnám, hogy olyan összeaszott boszorkány korteskedik értem, mint maga, úgy inkább lemondanék a hivatalról. Az ily módon megszólított nem felelt, hanem belenyúlt ellenfelének arcába s azt irgalmatlanul össze­karmolta. Mrs. Martinson pedig erre a kedveske­désre hatalmas pofonnal válaszolt, mire aztán a két asszony oly bensőn kezdett ölelkezni, hogy a férfiak csak minden erejük megfeszítésével tudták őket szét­választani. A csatatér egészen el volt borítva tűvel, copffal, pántlikával, virággal, csattal, fodorral, ruha­­foszlánynyal, gyöngygyel és más effélével, a­mit a gyöngébb nem piperéül szokott használni. A szétvá­lasztott verekedők bepanaszolták egymást. Az esemény természetesen nagy izgalmat keltett a helységben, a­hol természetesen nyomban két párt támadt. A tárgya­láson konstatálták, hogy a férfiak nem tudják helye­sen megbírálni az asszonyi szív izgalmait s ennélfogva a törvény értelmében női esküdtszéket hívtak össze. A tizenkét asszony meghallgatta a tanukat s a biráktól kapott utasítással visszavonult tanácskozásra. Nagyon nyugodtak voltak a tárgyaláson s nagyon nyugodtan fogtak a tanácskozáshoz, de ez csak a vihart megelőző nyugalom volt, mert a törvényszolga fülét néhány perc múlva oly éktelen lárma ütötte meg, hogy ijedten rántotta ki az ajtót és berohant a szobába. Itt oly lát­vány tárult eléje, a­mely a legerősebb férfiszivet is megremegtetheti. A tizenkét asszony véres harcot ví­vott egymással. A szolga csendet parancsolt s miután a nyugalom helyreállott, fölszedte a földről a külön­böző toalet-tárgyakat és távozott. A tizenkét asszony komor arccal s kissé összekuszált hajjal lépett be a tárgyaló terembe s az elnöknő könyezve jelentette, hogy az esküdtek nem tudtak megegyezni. Az elnök kénytelen volt a tárgyalást elhalasztani és már most azzal fog kísérletet tenni, hogy hat férfiból és hat nő­ből való esküdtszékre bízza az ügy eldöntését.­­ A cifra sat­r. Somogyvári Somogyi József úr Szombathelyről e sorokat írja lapunknak: A Budapesti Hírlap ez évi június hónapi ekei számában megjelent közlemény, reflektálván Sobri (vasmegyei szólás szerint Subri) Jóska cifra szűrére, úgy tünteti föl a dolgot, mintha a hírhedt betyár cifra szűre indította volna a vármegyét arra, hogy a cifra szűr viselését tilalmazza s a kanászok és juhászok szű­réről a paszományt rendeletileg lehámoztassa. Bármily furcsának tűnik is fel, igaz, hogy Vasmegyébent tény­leg meg volt a cifra szűr viselését tilalmazó rendelet, de ehhez Sobri személyének semmi köze sem volt. Évtize­dekkel Sobri előtt meg volt az már. Tudtommal a megye első rendeletét 1752-ben bocsátotta ki. Abból in­dult ki ugyanis, hogy a tolvajlás és fosztogatás a pász­tornép fényűzésével állván kapcsolatban, a fényűzés pedig leginkább a drága, cifra szülök viselésében nyil­vánul, tehát 1752 szeptember 18-án tartott gyűlésén a szűrszabóktól készített, szegett vagy cifra szűrök vi­selését elkobzás terhe alatt eltiltotta. Rendeletét a megye folyton föntartotta, sőt a harmincas évek ele­jén szigorította, a­mennyiben kimondotta, hogy a szű­rök elkobzásán kívül azoknak varrói a viselőkkel egyenlő büntetésben részesittessenek és hasonló intéz­kedés megtételére a szomszédos Zala-, Veszprém- és Sopron megyét is megkereste. Hogy az első két várme­gyében az atyafiságos átirat minő kedvet és gondolato­kat keltett, nem tudom; de Sopron megye az ipar el­nyomását hozván föl okul, a cifra szűrök készítését­­és viselését továbbra is nyugodtan megengedte. Később­­Vas megye is szelídítette rendeletét, míg végre teljesen megszüntette. . . X Szoknyás inasok. Az amerikai és angol hölgyek nincsenek megelégedve férfi-cselédjeikkel s többen elhatározták, hogy nőket bujtatnak a pincemesteri, komornyiki és portási libériába. Eleinte kinevették az ideát, de ma már kezd divattá válni s New-Yorkban általánossá vált a libériás női cselédek intézménye. Elvált sok a skót leány, ki ilyen szolgá­latra jelentkezik; szép, magas termetűek a, skót leá­nyok. A­ komornyik-leány libériája: fekete kabát, fe­kete szoknya, földig érő finom francia gyolcskötény, oldalt és alul fekete selyem pánt szegélyezi a kötényt. A kabát Eton-szabású, kihajtott, széles selyem rezervek­­kel, fehér ing, fehér nyakkendő, simán hátrafésült haj, ez az esti dressz. Napközben tarkább a libéria, sötét­kék vagy barna szoknya, piros vagy sárga pánttal, állig gombolt mellény fehér-piros vagy fehér-sárga pettyes szövetből, Eton-kabát hat aranygombbal s olyan gal­lérral, a­milyen a szoknyán levő pánt. X Telefonograf. Pulsen, dán mérnök a minap mutatott be a berlini telefon vezetőinek egy új találmányt, melynek az a célja, hogy a telefon hangját fonográf módjára megörökítse úgy, hogy egy telefon­­üzenet bármikor megismételhető legyen. A találmány azon a jelenségen alapul, hogy ha acél vagy vaslemez fölött mágnessel írunk, az írás helyén a lemez mág­neses lesz és ráhintett vasporral előhívható hosszabb idő múlva is. A­hol a mágnes erősebben hatott, ott a lemez is erősebb mágnes lesz. A telegrafon égfak min­táján 25 cm. hosszú és 14 cm. átmérőjű fahengerre csa­vart acéldrót van, mely egy kis elektromágnes két sarka alatt vonul el a henger forgatása közben. A kis elektromágnes, mely ugyanolyan, mint a minő a tele­fonban a vaslemez mögött van, be van kapcsolva a mikrofon vagyis a távbeszélő vezetékbe. A mikrofomn árama a beszéd szerint változik s így erősebb vagy gyengébb mágnesezést hoz létre a mozgó acéldróton, a­mi megfelel a fonográf viaszhengerén keletkező je­leknek. Ha most az igy jelekkel ellátott drótot a kis mágnes alatt éléstől kezdve végig forgatjuk, a mág­nes tekercseiben indukció utján áramlökések keletkez­nek s a bekapcsolt telefon visszaadja a beszédet, éppen úgy, mint a fonográfnál a jelekbe ütköző csúcs rez­gése. Meglepő, hogy a gyenge mágness jelek elegen­dők arra, hogy még 1200-szori ismétlésnél is egészen jól legyen hallható a beszéd.Ebben az alakjában a tele­grafon csak egy percnyi beszélgetés följegyzésére ele­gendő, azért több módosított formát is készítenek, a­melyek 15 percnyi beszéd rögzítésére is alkalmasak. Ezeknél a fölvevődrótot a Morse-gép papirosszalagjá­hoz hasonlóan elhelyezett s mozgatott acélszalag he­lyettesíti és ez őrzi meg csodás módon a láthatatlan fonogramot. Ugyanaz a szallag, ha már nincs szükség a rajta levő írásra, más beszéd fölvételére is használ­ható, mert a jeleket könnyű megsemmisíteni. Csak egy elem áramát kell bevezetni a kis elektromágnesbe s alatta végig húzni a szalagot, ekkor mindenütt egy­formán mágnesi lesz s a jelek eltűnnek. a hivatalos lapból. — Jun. 6. — Sineveaus. A pénzügyminiszter az országos kataszteri fölmérésnél Soós Aladár főmérnököt fölmé­rési felügyelővé, Piringer Ede és Scidléty László mér­nököket főmérnökké, Gera Járms, Kresztics Balázs, Ujzheim Bódog, Sándrik Mihály, Ohm Jenő, Jani Bálint és Martinics József mérnöksegédeket mérnökké, Mudrcs Antal, Alföldy Gyula, Jód Endre, Forgás Jenő, Szereday­­Ferenc,­ Sildi Aladár, Miklási Gyula, Weiss Mihály és­­Gyurik Mihály fölméresi növendékeket mér­nöksegéddé, továbbá Boult Árpádot, Poppl Jánost, Sípost Rézkőt, Püskinecz Artúrt, Nagy Józsefet, Brumm Teofilt,, Schulz Pétert, Breberin Miklóst és Dricnka Mihályt felmérési növendékké, a bányászati tisztvise­lők összesített létszámában Fizély Sándor mérnököt és Szentistványi Gyula címzetes főmérnököt főmérnökké, Szembratovics Sándor és Richter Géza segédmérnökö­ket mérnökké, végül Deutsch Aladár tisztjelöltet segédmérnökké, a pénzverésnél, fémbeváltásnál és fémjelzésnél alkalmazott tisztviselők létszámában Lukatsik Ferenc segédmérnököt mérnökké, Nagy Dá­niel vasgyári segédmérnököt mérnökké és Markó Tivadart számfölötti segédmérnökké, a nagyenyedi pénzü­gyigazgatóság mellé rendelt számvevő­séghez Kiss Lajos ottani pénzügyi számellenőrt pénzügyi számvizsgálóvá, Kardos Gézát pénzügyi számtisztje a miniszteri számvevőséghez, Cser­viczky Andort a zom­­bori pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség­hez pénzügyi számtisztté, a vukovári adóhivatalhoz Fabiancsics Istvánt adóhivatali tisztté, Istvánfi Lászlót vasgyári tisztjelöltté, a nyíregyházi pénzügyigaz­gatósághoz Jedlovszky Józsefet állami végrehajtóvá, az igazságügyminiszter Lisszel Albert vízaknai járás­­bírósági írnokot a vízaknai járásbírósághoz segéd­­telekkönyvessé ; a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök Sopron vármegyében a kór­házi anyakönyvi kerületbe Zvitzkó Mihály bírót, a beo­­sárkányiba pedig Perepatis Jenő segédjegyzőt anya­könyves helyettessé; a kir. tengerészeti hatóság Mann Gyula és Bussieh Ferenc kereskedelmi hadnagyokat h­osszujáratu tengerész kapitánynyá, továbbá Mikulicich Alajost hosszujáratu tengerész hadnagygyá; a buda­pesti ítélőtábla elnöke László Sándor dr.-t és Reismann Sándort díjas joggyakornokká nevezte ki. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Kiss Gyula váci járásbírósági végrehajtót az újpesti járásbíróság­hoz helyezte et.. 13 kirendelés: Az igazságü­gyminiszter Joób Imre szolnoki törvényszéki joggyakornokot a szolnoki ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottal ren­delte ki. megerősítés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Karádi Győző jászberényi és Hornyánszky Gyula dr. kaposvári fő­gimnáziumi tanárt rendes tanári minőségében, az igazságügyminiszter pedig a szilágy­­somlyói járásbíróságnál alkalmazott Jancsovics András írnokot állásában végleg megerősítette. Névmagyarosítás. Kiskorú Singer Frigyes és György székesfehérvári lakosok Somogyi-ra, Francs Győző tolcsányi lakos Ferenci-re, Stem Salamon érsekujvári városi állatorvos Szende-re magyarosította a nevét. Árverés: Június 7-dikén: Süss Miksa és Szerafin 6000 kor. VI. Nagymező-utca 16. Braun Ignác ISO kor. VI. külső Váci-út 83. Manh­ell Jakab 41 kor. V. Lipót-körut 19. Wälder János és fia 961 kor. VII. Golya-utca 43. Horváth Antal 465 kor. X. Szállás-utca 13. Szapáry Iván gróf 130 kor. IV. Zöldfa­ utca 31. Junius 8-dikán: Lebi Dániel 121 kor. VHI. Szeszgyár­utca 3. Hermann Mór 1000 kor. VH. Alsó-Erdősor 36. Breuer Zsuzsanna 20 kor. VH. külső Kerepesi­ ut 24. Junius 9-dikén: Róth Dezső 94 kor. VI. Nagymező­utca 41. Pályázat. A szakolcai kir. közjegyzői állásra 3 hét alatt. Utazás a fürdőbe. — Az államvasutak igazgatóságától. — A f. évi fürdőévad tartama alatt Budapest—keleti, illetve nyugati pályaudvarról a hazai nevezetesebb fürdőhelyekre, illetve azok vasúti állomásaira a követ­kező vonatösszeköttetések állanak fönn. Alap, (vasúti állomás Sárbogárd.) Budapest-Kelen­­földön át: Budapest k. p. u. indulás gyorsvonattal reggel 7 óra 15 perckor, személyvonattal reggel 8 órakor, gyv. d. U. 3­6., szv. este 8­6. 30 p. és 9­6. 35 p. Sárbogárd érkezés gyorsvonattal reggel 8 óra­ 50 perckor, személyvonattal délelőtt 11 óra 01 perckor, gyv. d. u. 4 ó. 51 p., szv. éjjel 11 ó. 31 p. és 12 ó. 31 p. Barlangliget, (vasúti állomás Szepes-Béla.) a) Kassa—Poprád-felkán át, Budapest k. p. u. ind. gyv., reg­gel 7 ó. 10 p., szv., 8. 6. 00 p., gyv. éjjel 10 ó. 40 p. * Szepes- Béla érk. szv. d. u. 5 ó. 04 p., d. e. 11 ó. 25­ p., reggel 8 6. 50 p. * b) Zsolna—Poprád-Felkán át: Budapest ny. p. u. ind. szv. este 9 6. 05 p. Szepes­ Béla érk. szv. d. u. 5 6. 04 p. Bártfa, (vasúti állomás Bártfa.) Kassa—Eperjesen át: Budapest le. p. u. ind. szv. r. 7 6. 50 p., este 8 6. 00 p., gyv. éjjel 10 6. 40 p.,­ Bártfa érk. szv. este 7 ó. 29 p., d. e. 10 ó. 27 p., d. e. 10 6. 27 p. Bázna, (vasúti állomás Medgyes.) a) Kolozsváron át: Budapest k­. p. u. ind. szv. r. 8 ó. 30 p., d. u. 5 ó. 45 p., gyv. este 9 ó. 15 p. Medgyes érk. szv. éjjel 2 6. 30 p., d. u. 4 ó. 06 p., gyv. éjjel 10 ó. 00 p. b) Aradon át: Budapest k. p. u. ind. szv. r. 8 ó. 10 p., éjjel 10 ó. 00 p. Medgyes érk. szv. éjjel 2 ó. 30 p., d. u. 4 ó. 06 p. Bikszád, (vasúti állomás Técsö, vagy Szinyér-Vár­alja.) a) Miskolc—Bátyú—Királyházán át: Budapest k. p. u. ind. szv. reggel 8 ó. 50 p., este 8 ó. 55 p. Técsö érk. szv. este 9 ó. 58 p., gyv. d. u. 4 ó. 21 p. b)Püspök-Ladányon át: Budapest 1­. p. u. ind. gyv. reggel 6 ó. 60 p., szv. d. e. 9 ó. 15 p., este 7 ó. 05 p., gyv. este 9 ó. 15 p. Técső érk. gyv. d. u. 4 ó. 21 p., szv. este 9 ó. 58 p., reggel 8 ó. 58 p., reggel 8 ó. 58 p. c)Püspök-Ladány—Szatmár-Németin át: Buda­pest k. p. u. ind. szv. d. e. 9 ó. 15 p., este 7 6. 05 p., gyv. este 9 6. 15 p. Szinyér-Váralja érk. szv. este 9 6. 14 p., reg­gel 8 óra 12 p., reggel 8 6. 12 p. Borszék, (vasúti állomás Szász-Régen.) a) Kolozs­vár—Székely-Kocsárdon át: Budapest k. p. u. ind gyv. este 9 6. 15 p. Szász-Régen érk. szv. d. u. 12 6. 16 p., b) Arad—Székely-Kocsárdon át: Budapest k. p. u. ind szv. reggel 8 ó. 10 p., gyv. d. u. 2 ó. 15 p., szv. éjjel 10 ó. 00 p. Szász-Régen érk. szv. reggel 6 ó. 19 p., reggel 6 ó. 19 p., este 7 ó. 14 p. Buziás, (vasúti állomás Buziás-fü­rdő.) Temesvár- Józsefvároson át: Budapest ny. p. u. ind. gyv. reggel 8 ó. 15 p., szv. reggel 8 ó. 30 p., gyv. d. u. 2 6. 30 p. szv. este 7 ó. 00 p., gyv. este 10 ó. 10 p. Buziás érk. szv. d. u. 4 ó. 14 p.,­ éjjel 10 ó. 19 p., éjjel 10 ó. 19 p., d. e. 10 ó. 30 p., d. e. 10 ó. 30 p. Csíz, (vasúti állomás Csíz.) a)Miskolcon át: Budapest u. p. u. ind. gyv. reggel 7 ó. 10 p., szv. reggel 8 ó. 50 p., gyv. d. u. 2 ó. 35 p. Csíz érk. szv. d. t­. 12 ó. 48 p., d. u. 4 ó. 49 p. este 8 ó. 54 p., b) Füleken át: Budapest k. p. u. ind. gyv. reggel 7 ó. 30 p., szv. d. e. 9 ó. 35 p., gyv. d. u. 3 ó. 45 p., szv. este 11 ó. 10 p. Csíz érk. szv. d. e. 11 ó. 54 p., d. u. 4 ó. 14 p., este 8 ó. 34 p., reggel 7 ó. 44 p. Csorbató, (vasúti állomás Csorbató.) (A' csorba­­csorbatói fogaskerekű vasút csak junius 15-étől szeptember 15-éig bezárólag van nyitva.) a) Kassa—Csorbán át: Buda­pest k. p. u. ind. gyv. reggel 7 ó. 10 p., szv. este 8 ó. 00 p. gyv. éjjel 10 ó. 40 p.* Csorbató érk. szv. d. u. 5 ó. 30 p., el­, e. 10 ó. 55 p.,* reggel 8 6. 35 p.,* b) Ruttka—Csorbán át: Budapest k. p. u. ind. gyv. reggel 7 6. 30 p., szv. d. u. 5 ó. 20 p., éjjel 11 ó. 10 p. Csorbató érk­. szv. reggel 5 6. 30 p.,* d. u. 1 6. 00 p.* d.u. 5 6. 30 p.,* c)Zsolna—Csorbán át: Budapest ny. p. u. ind. gyv. reggel 7 6. 30 p., szv. este 9 ó. 05 p. Csorbató érk. szv. reggel 5 ó. 30 p.,­ d. u. 1 ó. 00 p. Czemete, (vasúti állomás Eperjes.) Kassán át, Buda­pest k. p. u. ind. gyv. reggel 7 ó. 10 p., szv. reggel 7 ó. 50 p., gyv. d. u. 2 ó. 35 p., szv. este 8 ó. 00 p., gyv. éjjel 10 6. 40 p.* Eperjes érk. gyv. d. u. 2 ó. 10 p., szv. d. u. 5 ó. 08 p., éjjel 10 ó. 25 p., reggel 8 ó. 05 p., reggel 8 ó. 05 p. Élőpatak, (vasúti állomás Földvár.) a) Kolozs­váron át: Budapest k. p. u. ind. szv. reggel 8 ó. 30 p., d. u. 5 ó. 45 p., gyv. éjjel 9 ó. 15 p. Földvár érk. szv. reggel 7 ó. 11 p., este 9 ó. 38 p., gyv. d. u. 1 ó. 34 p., b) Aradon át: Budapest k. p. u. ind. szv. reggel 8 6. 10 p., gyv. d. u. 2 6. 15 p., szv. éjjel 10 6. 00 p. Földvár érk. szv. reggel 7 6. 11 p., gy­v. reggel 4 ó. 34 p., szv. este 9 ó. 38 p. Feketehegy és Igló-Füred, (vasúti állomás Igló.) Kassán át: Budapest k. p. u. ind. gyv. reggel 7 ó. 10 p., szv. reggel 6 ó. 50 p., gy­v. d. u. 2 ó. 35 p., szv. este 8­6. 00

Next