Budapesti Hírlap, 1900. július (20. évfolyam, 178-208. szám)
1900-07-01 / 178. szám
1900. julius 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (178. sz.) mint nem lehet. Másodszor Magyarországnak nem áll érdekében követelni az uralkodó család tagjai számának a szaporítását. Harmadszor és főként becstelenpolitika volna leendő királyunkat esküszegésre kötelezni. * A rimaszombati választás megvolt. A kerületben, amely a kormánypárté volt, a szélsőbal, a Kossuth-párt győzött egyhangúlag. Miképp bukott a kormánypárt és miképp győzött a Kossuth-párt, ez tanulságos, meg pikáns is. Török Gyula Kossuth-párti. De a rimaszombati szélsőbal megegyezett a rimaszombati szélsőjobbal, a Bánffy-féle csoporttal, hogy Draskóczy kormánypárti ellenjelöltet nem állít és támogatni fogja Draskóczy urat. A rimaszombati Kossuth-párt tehát szükség esetén szélső szabadelvű, úgynevezett klauzulapárti. De Draskóczy visszalépvén, a rimaszombati szélsőjobb egyszerűen belépett a szélsőbali táborba. A rimaszombati szélsőjobb-párt tehát voltaképp, vagy szükség esetén Kossuthpárti. Közjogi különbség tehát e szerint a Kossuth- és a Bánffy-párt közt nincs". A Kossuth-párt egy jelese így magyarázta munkatársunknak a rimaszombati választást . — Nem nagy história ez a választás. Ezen a mondáson alapszik: inter ditos . . A két veszekedő kormánypárti csoport közt győztünk mi. Hogy pártunk a pánszlávokkal szövetkezett, az mellékes, nem fontos; a paktum-pontok nevetségesek, mert a közölt kortesigéretek olyan dolgokra vonatkoznak, amelyek nem a függetlenségi párt, hanem a kormány ingerenciája alá tartoznak. Ebből csak az látszik, hogy Gömörben ügyesek a szélsőbalt kortesek. Még egy nevezetes vonása van a rimaszombati választásnak. Török Gyula úr politikai hitvallásában benne van az egyházpolitikai revízió is. Ezt adja hírül az Alkotmány. * A választás gondolata is foglalkoztatja az elméket. A rimaszombati választás alkalmas volt a kormánynak demonstrálni azt, hogy a hivatalos nyomást csakugyan tilalmazza. Jó lecke volt ez a választás arra, hogy ki-ki nagyon vigyázzon a báránykáira. A választók nem igen csinálnak már skrupulust maguknak az elvekből. A múlt választáson részint a hatalom öklének, részint a hatalom pénzének meghódoltak , most már nagyon is megkívánják, hogy meghódítsák őket. Legnyilvánosabban készül a választásra a néppárt. Mindenfelé tartja szervező gyűléseit. Megjelent már a Székelyföldön is. A Csikszéken úgyszólván egyszerre hét községben tartanak szervezkedő nagygyűlést. A Kossuthpárt készülődéséről ez a nyilatkozat ad fölvilágosítást. — Örülök, hogy a B. K. mi hozzánk is intéz kérdéseket s nemcsak ellenfeleinket igyekszik megszólaltatni. És jó lesz, ha önök is hírül adják, hogy a Kossuth-párt, igazabban a 48-as és függetlenségi párt teljes bizalommal várja a legközelebbi választást. Kossuth Ferenc már a múlt őszszel megkezdte a kerületek szervezését egész csöndben s ma már úgy áll a dolog, hogy százhúsz kerületben állíthatunk jelöltet. Jelöltjeink közt sok új és kiváló erő van, köztük országos nevű emberek. A választástól pártunk megerősödését, megújulását várjuk, mely aztán a jövő országgyűlésen nagyszabású működést fejthet ki minden oly törekvés ellen, mely a népet uj terhekkel akarja megrakni. ❖ A nagyváradi szózatra keletkezett összetűzés hullámai elsimulóban vannak. Tisza István gróf személyesen is adott magyarázatot beszédének és élőszóval is sietett kijelenteni, hogy távol állott tőle a volt nemzetipártiak méltó érzékenységének az érintése. Ebből a dologból őszre most már nem lesz komoly civódás. Sokkal nagyobb és igen jelentős ügyek kerülnek majd az őszi ülésszak elé, amelyek szükségessé fogják tenni a szabadelvű párt tagjainak egy csatasorban állását. Ezt hirdette a múlt vasárnapi számunkban A helyzet kritikája címen egy volt miniszter is, aki többek közt az összebékülés rugóját abban a motívumban is kereste, mely szerint a nemzeti párt is lemondott nemzeti politikájának a túlhajtásáról. Erre vonatkozólag a legilletékesebb helyről ezt a két nyílt kérdést kaptuk: 1. Melyik nemzeti követelménye a volt nemzeti pártnak az, amely túlzottnak nevezhető ? 2. Melyik az, amelyről a volt nemzeti párt lemondott? Magas díjra méltó, aki e két kérdésre helyt álló választ tud kifundálni. Budapest, jan. 30. A hadügyminiszter megrendelése. Bécsi tudósítónk telefonon jelenti: A közös hadügyminisztérium a Hirtenberg-féle töltésgyár magyaróvári telepénél megrendelést tett a tüzérség számára. A megrendelés a N. W. Tagbl. szerint csekély ugyan, de arról tanúskodik, hogy a hadügyi kormányzat meg akar felelni a magyar delegáció utasításának, hogy a megrendeléseknél a magyar ipart is figyelembe vegye. A lippai kerület mandátuma nemrégiben cserélt gazdát. Az új képviselő, Fülöp Béla dr., máris fölkereste kerületét Kabdebó Gergely temesi alispánnal. A két urat diadalkapuval, bandériummal és lelkesedéssel fogadták a föllobogózott Lippán. Steiner János ügyvéd mondta az üdvözlő beszédet s a banketten az alispán a királyt, Fülöp dr. pedig választóit éltette. Beszámolót azon az okon nem mondott, hogy még csak rövid ideje tagja a képviselőháznak és így politikai működést még nem fejthetett ki. Az új osztrák nyelvrendeletek. Lembergből táviratoztak . A Szlovopolszki-nak jelentik Bécsből. Az uj nyelvrendeletek, amelyekkel a nemzetiségeket ki akarják békíteni, a nyár végén fognak megjelenni. Új házszabályok oktrojálásáról szó sincsen. Beszámoló: Palczner Jenő, Szeged város második kerületének képviselője tegnap fejezte be beszámoló körútját. Az utolsó stáció Szatymaz volt. Innen Szegedre ment, hol tiszteletére bankett volt. Halász Ferenc ünneplése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, jan. 30. A magyar állami tanítók ünnepelték ma munkavezetőjüknek, Halász Ferencnek, az állami iskolák miniszteri ügyosztálya vezetőjének harminc éves tanfelügyelői jubileumát. Budapest környékéről az állami iskolák tanítói és tanítónői szinte teljes számban jelentek meg az ünnepelt tiszteletére. Az ország távolabb részeiből pedig kisebb-nagyobb küldöttségek képviselték a megyei tanítótestületeket, felsőbb iskolák tanár-egyesületeit és a felekezeti tanítókat. Nincs oly vidéke az országnak, ahonnét legalább üdvözlő távirat ne érkezett volna a jubilánshoz. A Vigadó dísztermében volt az ünneplés. Zsilinszky Mihály államtitkár és Molnár Viktor miniszteri tanácsos jelenléte emelte az ünnep fényét. Részletes tudósításunk itt következik: Kozma László (Debrecen), az állami tanítók országos egyesületének elnöke, nyitotta meg az ülést s üdvözölvén Zsilinszky Mihály államtitkárt és Molnár Viktor miniszteri tanácsost, háromtagú küldöttséget menesztett Halász Ferencért, aki megjelenvén a zsúfolt teremben, a hallgatóság éljenzése közben az elnök jobbján foglalt helyet. Kozma László üdvözölte. Halász Ferencben, úgymond, szent lelkesedés van az ügy iránt, amelyet szolgál. Nem egyszerű akta-intéző beamterő, hanem lelkes kulturpolitikus, akinek törekvéseiben az eszményi szerencsésen egyesül a gyakorlati fölfogással s az a munkatér,melyet magának választott, még sem tette őt egyoldalúvá. Nem az üres forma, de a benső lényeg embere, akit a legnagyobbnak látszó akadályok sem riasztanak vissza a céljától. Szervező ereje és képessége bámulatos. Munkálkodásának minden mozzanatában arra törekszik, hogy a magyar faj művelődése és haladása által kulturális és gazdasági téren egyaránt nyerjen. Hogy háromezer állami tanító nevében szólhat az elnök, az ebben a pillanatban boldoggá teszi, mert érzi, hogy a vezér láthatja, hogy ime megértették intencióit, önzetlenül szeretik mindenfelé, kitartással követik és hosszú és boldog életéért imádkoznak. Sokszor megújuló éljenzés és taps után Molnár József, a délmagyarországi tanítóegyesület kiküldöttje üdvözölte az ünnepeltet. A hétféle nemzetiségtől lakott Dél-Magyarországon a honszeretet fényévétől ragyogó templomokat látunk emelkedni. Sugaruk behatol a szívekbe, világít és melegít. Ezeknek a templomoknak papjai az állami tanítók, akiknek evangéliuma Halász Ferenctől ered. Józsa Dániel, újpesti igazgató tanító, a budapest-környéki állami iskolák nevében üdvözölte a jubilánst, díszes emlékkönyvet nyújtván át neki. Most Deltl Erna kisasszony, állami tanítónő óriás virágbokrétát adott át Halász Ferencnének, az ünnepelt hitvesének. Ezután rendre egész serege a küldöttségeknek lépett az elnöki asztal elé, hogy megbízóik nevében tolmácsolják az országos szeretetet és nagyrabecsülést. A küldöttségek sora ez volt: A magyarországi tanítók országos bizottsága (szónok Lakits Vendel), az Eötvös-alap és a tanítók háza (szónok Péterffy Sándor); a tanítóképző intézeti tanárok egyesülete (szónok Nagy László); a népnevelők budapesti egyesülete (szónok Schön József); az országos zsidó tanítóegyesület (szónok Pfeifer Ignác); a kisdednevelők országos egyesülete (szónok Peres Sándor); a budapesti tanítótestület (szónok Gáti Győző); az újpesti tanitók nevében Földes Károly; a beregmegyei tanitó-egyesület (szónok Sárkány Gábor, aki disztagsági oklevelet is adott át); a pestvármegyei tanitó-egyesület (szónok Gosztonyi József); az ungmegyei tanitó-egyesület (szónok Takács Lajos, aki díszoklevelet adott át); az alsófehérmegyei tanitó-egyesület (szónok Szalmágyi Imre, kir. tanfelügyelő); a nyitramegyei tanitó-egyesület (szónok Kropácsi István); az ugocsamegyei tanitó-egyesület (szónok Matyi János); a heves megyei tanító egyesület (szónok Havas Pál); a hatvani polgári iskola tantestülete (szónok Boda László); a beregszászi állami iskola tantestülete (szónok Nagy Lajos). Az ünnepi beszédek hosszú sora után az ünnepelt emelkedett szólásra. Elsősorban a tiszteletére megjelent Zsilinszky államtitkárt és Molnár Viktor miniszteri tanácsost üdvözölte. Hálájával ezután a minisztert aposztrofálta, akinek eszméit szeretettel és ragaszkodással ülteti az iskola talajába. Hogy mennyi történt a legutóbbi években a tanítóságért és a nemzeti iskoláért, azt egy tekintet erre az intézményre, megvilágosítja. Az állami tanítók anyagi helyzete évről-évre javul s nincs messze az az idő, amidőn az állami tanítók mint állami tisztviselők javadalmazás tekintetében ezekkel egyenlő ellátásban fognak részesülni. Az állami népoktatás, öt év előtti terjedelméhez képest, szinte megkétszereződött s az egész ország közvéleménye helyesléssel fogadja a miniszter kultúrpolitikáját, amelylyel a magyar faj kultúrái emelésére veti a fősúlyt. A felekezeti tanítók anyagi helyzetének javítása immár évi két millió korona állami támogatásnál is többet vesz igénybe. A tanítóság egyetemének hő óhaja, amelyet sokan még csak pár év előtt is megvalósíthatatlan ábrándnak tekintettek, immár teljesült a Ferenc József tanítókházával, egy vidéki tanítói internátus megnyitásával s a Kolozsvárott is létesítendő tanítók házával. A népoktatás intenzív és nemzeti irányú fejlesztése az egész vonalon munkába van véve s a miniszter nemcsak el nem zárkózik a tanítói kar szakvéleménye elől, de sőt ki is kéri. A népoktatásnak a gyakorlati életre való kihatását mutatják a gazdasági ismétlő iskolák. Mindezekben neki, mint osztálytanácsosnak, csak annyi az érdeme, hogy szeretettel valósítja meg minisztere eszméit és szereti munkatársait le egészen az utolsó tanítóig. Szerénytelenség volna, úgymond, önmagáról beszélnie, de nem hallgathatja el, mert büszkén érzi, hogy a magyar tanítóság véréből való vér és éppen ezért nemcsak a magyar tanítóságra háramló hazafias kötelességek pontos teljesítésének éber szorgalmazója, hanem egyszersmind a tanítói kar jogos és méltányos érdekeinek is minden alkalommal legmelegebb szószólója volt és lesz. Szűnni nem akaró taps és éljenzés követte az ünnepelt beszédét. Fölolvasták még az üdvözlő táviratokat. A kisszebeni, a győrvidéki, a torda-aranyosi, a fogarasi, a nógrádmegyei, az aranyosi, a gyöngyösi, a máramarosi, a pásztói, a losonci, a nagyági, a balatonfüredi állami iskolai testületek és tanítóegyesületek, valamint az ünnepelt tisztelői nagyszámban küldöttek üdvözlő táviratokat. A díszközgyűlést lakoma követte, melyen 3