Budapesti Hírlap, 1901. június(21. évfolyam, 148-177. szám)

1901-06-01 / 148. szám

1901. június 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (148. sz.) győ­zőleg beszélt. A legérdekesebb tünet e részben az a naivitás, melylyel a mohamedán és szerb túlzók — persze mindegyik titok­ban homlokegyenesen ellenkező célzatból — először a szultánhoz appellálnak, majd az uj-törö­­kökkel kacérkodnak, egyszerre próbálnak szerencsét a török követnél, az alldeutschoknál és az új­ cse­­heknél, csak egyet felejtettek el: a bosnyák nép valódi érdekét. Most már érthető az is, hogy annak a húsz szerb egyetemi hallgatónak, a­ki a delegációhoz petícióval fordult, mely urak állnak a hátuk mögött. Ugyanis itt időzik Jel’tanovics, a szerb túlzók egyik vezére, kit tegnap fogadott a király a kihallgatáson. Kiderülvén így az akció szálai, tudjuk, hogy mit kell tartanunk ezekről a panaszokról s a panaszkodók személyéről. Tebb bizottság jelentését, mely szerint a katonai élelmezés árainak emelkedése megfelel a változott gazdasági viszonyoknak. A hadügyminiszter rajta van azonban, hogy lehetőleg termelőktől szerezze be az élelmiszert, így a kenyértermékek negyven­hat százalékát egyenesen magyarországi termelők­től szerezte be. Szállításban is igyekszik kellő­képpen részeltetni a magyar ipart s a posztó harminchárom százalékát magyar kisiparosoktól fedezte. Fulszky Ágost elismeréssel fogadja, hogy a hadsereg számára való szállítás körül a magyar kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg jártak el. A bőrárukra nézve csak esztendő múlva újítják meg a szerződéseket, fölhívja eleve a kormány figyel­mét arra, hogy e szerződések megkötésénél 1907-nél tovább ne menjenek. A posztóra vonatkozólag már megkötött szerződésekre nézve e tekintet mellőzé­sét bizonyára nagyon fontos nagyobb érdekek javasolták. A hadügyi albizottság azután a rendkívüli ki­adásoknál való néhány rövid fölszólalás után el­fogadta a hátralevő címeket. Hozzájárult az al­bizottság alá 1899­­ 1900-ra engedélyezett rend­kívüli hitel fölhasználása és kiterjesztése dolgában való hadügy­miniszteri előterjesztéshez. A hadügyi kormány előterjesztéseinek tárgya­lását ezzel befejezték és a jelentés hitelesítését hétfőn délelőtt tíz órára tűzték ki. A tengerészeti albizottság jelentése. A magyar delegáció tengerészeti albizottsá­gának jelentése, melyet Teleki Sándor gróf tegnap terjesztett be s hitelesítették is, nagy elismeréssel szól tengerészeinknek Kínában való viselkedéséről. Továbbá ezt mondja a jelentés : A mi magát a költségvetést illeti, az össz­­előirányzat 1902-re 3.200.000 koronával magasabb a folyó évre megállapítottnál. Az emelkedés oka főleg létszámszabályozásokban, már engedélyezett és meg­kezdett hajóépítkezésekben, valamint néhány új té­telben van. Új tétel gyanánt szerepel egy póthajó, két dunai monitor, öt őrjárati naszád és egy acél­­úszómedence építése. A tengerészeti albizottság a javaslatokat tüzetesen megbírálta és arra a meg­győződésre jutott, hogy a kért összegek szüksége­sek és ezért a költségvetést úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlja. Megelégedéssel konstatálta az albizottság a tengerészet vezetőségének kijelentéséből, hogy a tengerészet vezetősége az elmúlt évben is fárado­zott azon, hogy a magyar ipar a haditengerészet szükségleteinek fedezésében megfelelő részt kap­jon, a­mennyiben igyekezett annak új tevékeny­séget nyújtani. A tengerészet vezetőjének szóbeli felvilágosításaiból kitűnik, hogy az ez irányban való működést siker koronázta, a­mennyiben Magyar­­ország részesedése a tengerészet megrendeléseiben az 1900. évben ismét nagyobb volt, mint az előző év alatt. Miután azonban a haladás a kitűzött célt még nem érte el, kívánatos, hogy ezt a­ fontos ügyet folytonosan ellenőrizzék, minek folytán az albizottság azt javasolja, hogy az utolsó ülésszak alatt hozott határozat megnyitassék és a következő határozati javaslatot terjeszti elfogadásra az orszá­gos bizottság elé . Utasítja az országos bizottság a haditengeré­szet vezetőjét, hogy a haditengerészet számára eszközölt megrendeléseknél és beszerzéseknél a hazai nyers- és ipari termelés oly mértékben vétes­sék figyelembe, hogy Magyarország közgazdaságá­nak legalább megközelítőleg megtérüljön az a rész, mely őt a hozzájárulási arány szerint a tengeré­szetre fordított kiadásokból jogosan megilleti és hogy erre vonatkozó intézkedéseiről, valamint ezek eredményéről a delegációnak évenként jelentést tegyen. A tengerészeti albizottság továbbá azt az indítványt terjeszti az országos bizottság elé, hogy ez a tengerészet jelenlegi vezetőjének odaadó te­vékenységéért köszönetet, bizalmat és elismerést szavazzon. A választó­kerületekből, Békés­ Gyulán Bariba, Miklós vasárnap délután négy órakor tartja meg beszámolóját. Az alsó-lendvai szabadelvű pártnak, abból az alkalomból, hogy Mandel Pál képviselő beszámolója alkalmával a kormány három tagját üdvözölte, Széll Kálmán ezt felelte : Fogadják őszinte köszönetemet üdvözletükért. Szívélyesen köszöntöm a szabadelvű párt egybegyűlt lelkes híveit. Széll. Meleg sza­vakkal mondtak köszönetet Wlassics Gyula és Darányi Ignác miniszterek is. Balassa-Gyarmatról ezt sürgönyzik lapunknak: Nógrád vármegye szabadelvű pártja ma tartja szer­vezkedő közgyűlését. Ennek következményeként jelezhetjük, hogy a vármegyénkben annyira kiélese­dett ellentétek kiegyenlítése ismételten meghiúsult­nak tekinthető. A volt megyei ellenzék tagjai bi­zottsági állásaikról lemondanak. Scitovszky János és párthívei a megyei szabadelvű pártba be nem lépnek, a már belépettek­ közül is történt jelentke­zés kilépésre. A párt megbízásából: Hanzély Gyula.­ Horvát pártmozgalmak. Zágrábból távira­tozzék. A jogpárt tegnapi üléséből átiratot intézett a tiszta jogpárthoz és az Obzor-párthoz. Az első átiratban figyelmezteti a tiszta jogpártot, hogy tar­tózkodjék minden személyes támadástól és ferdítés­től, mert a párt komolyan veszi az ellenzék egye­sítését, a­miért is minden személyes animozitásnak meg kell szűnnie, mert ebben a munkában az ellenzék összes elemeinek közre kell működnie. A jogpárt fölszólítja a tiszta jogpártot, hogy világo­san és minden kétséget kizáró módon nyilatkozzék, egyúttal pedig válaszszon meghatalmazottakat a közös tárgyalásra, hogy a nemzet csalhatatlan bizo­nyítékot kapjon az egyetértésre való hajlandóság­ról. Ellenkező esetben a jogpárt befejezetteknek tekinti a tárgyalásokat. Hasonló felszólítást intézett a párt az Obzor-párthoz is. Azonkívül átiratot intéz­tek Brestyénszky képviselőhöz, a­melyben köszöne­tet mondanak neki az egész akció támogatásáért és megkérik, hogy álljon a mozgalom élére. Törvény a kivándorlás ellen. Sopron vár­megye májusi közgyűlésén állást foglalt a kivándor­lások ellen és köriratban hívja föl a törvényhatósá­gokat, hogy a képviselőházhoz föliratot intézzenek a kivándorlásról szóló törvény megalkotása végett. A delegációk. — Távirati tudósítás. — Bécs, máj. 31. A magyar delegáció hadügyi albizottsága ma folytatta és befejezte a hadügyi költségvetés tár­gyalását ; az előirányzatot elfogadták s hétfőn az előadói jelentést hitelesítik. Az osztrák dele­gáció költségvetési albizottsága ma tartott ülésén letárgyalta és elfogadta a haditengerészet költség­­vetését. A mai ülésekről szóló részletes tudósítás a következő: A magyar delegáció. A hadügyi albizottság i­lése. A magyar delegáció hadügyi albizottsága ma délben Szilágyi Dezső elnöklésével folytatta az 1902-iki hadügyi költségvetés tárgyalását. Az ülésen Krieghammer báró közös hadügyminiszter és Kállay Béni közös pénzügyminiszter, Széll magyar miniszterelnök és Széchenyi gróf, a király személye körüli magyar miniszter volt jelen. Münnich­ Aurél előterjesztette a hadsereg el­helyezése dolgában kiküldött szűkebb bizottság je­lentését, mely szerint a hadsereget nagyjában a területi elv alapján helyezik el s csak akkor térnek ettől el, a­hol, mint a nagy városokban, nagyobb helyiség kell, továbbá, a­hol az elszállásolás ne­hézséggel jár, végül Boszniában, Hercegovinában és Galíciában. A jelentést észrevétel nélkül tudo­másul vették. Miklós Ödön előterjeszti az élelmezési szót­ Az osztrák delegáció. Az osztrák delegáció költségvetési bizottsága ma délután három órakor Baernreither elnöklésével ülést tartott, a­melyen Galuhovszki gróf közös kül­ügyminiszter, Kállay Benjámin közös pénzügy­­miniszter és Spawn báró tengernagy, a haditenge­részet parancsnoka is jelen volt. A bizottság a haditengerészet költségvetését tárgyalta. Pergelt előadó ismertette a haditengerészet előirányzatát és különösen dicsérettel emlékezik meg az osztrák-magyar haditengerészetnek a kínai expedícióban tanúsított magatartásáról. Vissza­pillantást vet haditengerészetünknek a kínai műve­letekben való egész részvételére és hangoztatja, hogy az idegen kormányok is elismerték hadi­tengerészetünk szolgálatait. A legénység tekin­télye magatartása következtében növekedett a kínaiak előtt is, a­kik szívesen helyezték magukat osztrák-magyar védelem alá. Kramar szívesen csatlakozik az előadóhoz és különböző óhajtásokat hoz föl. Spaun báró tengernagy, tengerészeti parancs­nok kijelenti Kramar megjegyzéseire, hogy az élelmi­­ ­­ szerek szállítása a hadihajók részére 1905-ig szer­ződésileg biztosítva van. Az élelmezésnek házi ke­zelésbe vétele tekintetében meg fogja tenni a szük­séges tanulmányokat és ezek eredményeit annak idején a delegáció elé terjeszti. Pergelt dr. előadó zárószavában különösen azt ajánlja, hogy a haditengerészet szükségletét a belföldön fedezzék, mindenesetre azonban a minő­­ségszerű szállítás fönntartásával. A haditengerészet előirányzatát elfogadták és azután az ülést berekesztették. Új rend az állami népiskolában. Budapest, máj. 31. Az idei állami költségvetés tárgyalásakor Wlas­sics Gyula miniszter a Ház általános helyeslése köz­ben kijelentette, hogy az állami elemi népiskolák gond­noksága és az állami elemi iskolák tanítói, illetve igaz­gatói számára az 1868. évi XXXVIII. és az 1876. évi XXVIII. törvénycikk végrehajtása tárgyában egészen uj utasítást fog kiadni. Az uj utasítás elkészült s az 1901/2. iskolaévben már életbe is lép. Az uj utasítás kodifikációja az állami elemi népiskolák anyagi és szellemi ügyeire vonatkozó összes törvényes intézke­déseknek és rendeleteknek. A régi utasítás kibocsátása óta huszonnégy év telt el. Ez idő alatt nagy arányok­ban fejlődött ki az állami elemi népoktatás. A nép­oktatási adminisztrációra s az iskolák külső és belső életére vonatkozó rendeletek nagy számban jelentek meg, a­melyek a régi utasításból hiányoztak. A nem­zeti népoktatás intenzív fejlesztése folytán elsőrendű feladattá vált az iskolák belső életének irányítása, tü­zetes szabályozása. A tanítói kar közszelleme, művelő­dési nívója jelentékenyen fejlődött, ez pedig megköve­telte, hogy a tanító egyénisége az iskolában érvénye­süljön és hogy a tanító jogai és kötelességei kellő együtthangzásba hozassanak. A­mennyire szükséges, hogy a társadalom érdek­lődését az iskola ügyei iránt fölkeltsük és ébren tart­suk, éppen úgy nem lehetett kitérni immár az elől sem, hogy az iskolák helyi felügyeletére hivatott testületek hatásköre úgy szabályoztassék, hogy a testület intéz­kedési köre főleg az iskolák külső ügyeire szorítkoz­zék: a tanítás és nevelés irányítása, vezetése pedig a tanító, tanítótestület, igazgató-tanító és a tanfelügyelő hatáskörébe kerüljön,­­ természetesen szigorúan kör­­vonalazott jogokkal és kötelességekkel. A változott viszonyok immár halaszthatatlanná tették, hogy az állami népiskolák számára egészen új utasítások készüljenek. Szükséges volt ez azért is, mert a régi gondnoksági utasítás úgy az elemi, mint a pol­gári iskolák helyi felügyeletét együttesen szabályozta. A polgári iskolák helyi felügyeletére azonban a múlt évben külön utasítás készült, a régi utasítást tehát a mostani szövegében már csak ez okból sem lehetett érvényben hagyni. De szükséges volt az új utasítás ki­adása még azért is, mert a gazdasági ismétlő iskola, mint egészen új intézmény, bár nagy lendületet vett, mégis ennek helyi felügyelete s az elemi (mindennapi) iskolával való szerves kapcsolata meg egyatalán nem volt szabályozva. Az új gondnoksági utasítás két részből áll. Az első szabályozza az állami elemi iskolai gondnokságok egész ügykörét, a második megszabja­ az állami elemi rendtartását és az iskola belső eletét. Mind a két résznek alapeszméje az, hogy az állami elemi népiskolák helyi felügyeletére hivatott gond­nokság egyfelől kapcsolat legyen a szülői ház, társa­dalom és az iskola között, másfelől gondozza­ az iskola külső, anyagi ügyeit s ellenőrizze a tanítótestületet kötelessége teljesítésében, a nélkül azonban, hogy az iskola belső életéb­e­n r­e­n­­delkező, avagy irányító hatásköre volna. Az állami népiskolákban a nevelő, tanító, rendtartó és fegyelmi ügyeket, szóval az iskola belső életét a tanító, illetve igazgató-tanító vezeti és igaz­­gatja. Mennyi keserűségnek és otromba torzsalkodás­nak veszi elejét e bölcs rendelkezés! Ebben az utasí­tásban nyilvánult meg csak igazán Wlassics mi­niszternek a tanítói kar iránt érzett igaz szeretete és jóindulata. A­mily becses utasítások vannak az új gondnok­sági szervezetben az elemi iskola külső és belső ügyeire, épp oly nevezetes intézkedéseket látunk abban a köz­ponti adminisztráció egyszerűsítése, a népiskolai köz­­egészségügy emelése, a gazdasági fiú- és leányiskola felvirágozása és az iskolakötelezettség pontos végre­hajtása érdekében. A központi adminisztráció egyszerűsítése érde­kében ezentúl a gondnokság elnökét (esetleg alelnökét) és tagjait, a királyi tanfelügyelő javaslatára a vár­megye főispánja nevezi ki hat évre. Ugyancsak az ad­minisztrációnak egyszerűsítése a célja az új utasítás huszonharmadik szakaszának, a­mely szerint az állami elemi iskolai gondnokságok az iskolai számadásokat

Next