Budapesti Hírlap, 1901. október(21. évfolyam, 270-300. szám)

1901-10-01 / 270. szám

1901. október 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (270. sz.)­ nulására, a választási székhelyen való elhelyezésére és a szavazási helyiségekkel való összeköttetésükre nézve oly rendelkezéseket tett, melyeknek célja a vá­lasztás eredményének a képviselő javára szolgáló meghamisítása volt (16. pont). Elnöki részrehajlás és föltétlen érvénytelenségi ok az is, ha a választási elnök a képviselőjelöltül ajánlott egyéni törvény el­lenére (156. §.) el nem fogadta, vagy ha a megvá­lasztott képviselő törvényesen nem volt jelölve (18. pont), s ha bizalmi férfiak alkalmazását a törvény ellenére (156. §.) nem engedte meg (19. pont). c) A választási elnök visszaélése folytán érvényte­len továbbá a választás, ha az elnök a választási tör­vény ellenére (157. §.) befejezettnek nem nyilvánította,­­ ha oly esetben, midőn több egyén képviselőjelölt­nek ajánltatott, a szavazást valamennyi törvényszerűen ajánlott jelöltre el nem rendelte,­­ vagy ha a szava­zást akár a választási elnök, akár a szavazatszedő kül­döttség elnöke szükség nélkül a törvényben meghatá­rozott időn túl kezdette meg (20. p.) A szavazást 8 órakor kell megkezdeni s megkezdése 10 órán túl el nem halasztható; ha pedig a választás megnyitása után fél óra alatt csak egy jelölt ajánltatott, a vá­lasztást befejezettnek s az ajánlott egyént országgyű­lési képviselőnek kell nyilvánítani. Az ajánlásnak ké­sőbb történt elfogadása esetén, vagy ha kellő időben több jelölt ajánltatott s a választási elnök a szavazást nem valamennyi jelöltre rendelte el, a törvényellene­sen ajánlott megválasztása a választást érvénytelenné teszi. d) Feltétlen érvénytelenségi ok az is, ha a vá­lasztási törvénynek az a rendelkezése (76. §.), hogy a szavazás nyilvánosan és élőszóval történjék, meg nem tartatott (22. p.), vagy ha a választás a választási törvény 82. §-ának bármely rendelkezése ellenére történt (25. p.). E §­ arról szól, hogy a­mennyiben több jelölt közül egyik sem nyerte el a szavazatok általános többségét, a legtöbb szavazatot nyert két jelöltre új szavazás tör­ténik. Új választásnak van helye akkor is, ha két je­lölt egyenlő számú szavazatot nyert, vagy ha az egyik jelölt időközben, az új határnap előtt meghalt. A­mennyiben a két jelölt közül valamelyik visszalép, a másik jelölt az új határnapon országgyűlési képviselő­nek nyilvánítandó. E szabályok bármelyikének meg­szegése, vagyis az új választás törvényellenes konsta­­tálása a 25. pont alá eső érvénytelenségi ok. e) Végre föltétlen érvénytelenségi ok az, ha a választási elnök által országgyűlési képviselőnek ki­jelentett egyén az érvényes szavazatok általános több­ségét nem nyerte el (27. pont). Feltételes érvénytelenségi okok: bizonyos választók, a­kik nem a megválasztott kép­viselőre, hanem más jelöltre akartak szavazni, a vá­lasztás helyén kellő időben való megjelenésben oly célból gátoltattak, hogy a választásban, részt ne ve­hessenek (12. pont)vagy ha az ily választók a vá­lasztás folyama alatt az azt isé­ető vagy más hivatalos közeg által törvényellenesen­­ gátolva lettek választó­joguk gyakorlatában, vagy ha az ily m egyének szavazata a szavazatszedő­ küldöttség elnöke által törvényellene­sen visszautasíttatott vagy semmisnek nyilváníttatott (13. pont). A választás ez esetekben akkor érvényte­len, ha ki lehet mutatni, hogy a képviselő az akadá­lyozott választók szavazatának számbavételével nem nyerte el az érvényes szavazatok általános többségét, vagy ha az újabb szavazás, melyen a képviselő meg­választatott, nem ama két jelölt között lett volna el­rendelendő, a­kikre nézve megtartatott. Ha tehát az eredmény az, hogy a megválasztott képviselő akkor is elnyerte volna a szavazatok általános többségét, ha az akadályozott vagy visszautasított szavazók a másik jelöltre leszavaznak: ekkor a választás érvényes. b) Feltételes érvénytelenségi ok az is, ha a vá­lasztási törvény 75. és 83. §-ainak ellenére szavazásra föl nem hivattak azok a községek és városrészek, a­melyek a megállapított sorrendben meg nem jelentek (21. p.). A föltétel ez esetben az, hogy a képviselőre legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a­meny­nyi a választók névjegyzékében foglalt választók álta­lános többségének megfelel. Ha ezt nem lehet kimu­tatni , a választás érvényes. c) Érvénytelen továbbá a választás, ha a szava­zás, a választási törvény 80. §j­ ának ellenére, két órát meghaladólag függesztetett föl és csak azután folytat­­tatott (23. p.); az érvénytelenség föltétele azonban az, hogy a képviselőre a megszakítás időpontjáig legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a­mennyi a vá­lasztói névjegyzékben foglalt összes választók általá­nos többségének megfelel. d) Ha a választási elnök oly jelölt visszalépését jelentette ki, a­ki nem lépett vissza, a választás akkor érvénytelen, ha kimutatható, hogy a képviselőre a ki­jelentés időpontjáig legalább annyi érvényes szavazat nem adatott, a­mennyi a választók általános többségé­nek megfelel (24. p.). e) Hasonló feltételhez van kötve a vá­lasztás érvénytelensége az esetben is, ha a kúriai bíráskodásról szóló törvény 159. §-ának a záróra kitűzésére vonatkozó rendelkezései megsértettek (26. pont). E §­ szerint a válasz­tási elnök, miután a községek és városrészek leszavaz­tak, a sorban meg nem jelentek pedig szavazásra föl­­h­ivattak, legalább egy órai, de két órán túl nem ter­jedhető határidőt tűz ki a szavazásra való jelentke­sága fölü­lmúlhatatlan, a­kiről legnagyobb el­lenségei, az új-törökök vezetői is kénytelenek elismerni, hogy a török trónon évszázadok óta nem ült egy ilyen erkölcseiben kifogásta­lan, élvezeteiben mérsékelt uralkodó; s a­ki minden nap elárulja szellemi képességeinek felsőbbségét és erkölcsi bátorságának szilárdsá­gát, ma mint az árnyék jár kietlen nagy palotájában, sápadt, pergamenszínti arca, ösz­­szeszorított ajaka, zavart, félénk tekintete el­árulja félelmét mindentől, a mi környékezi, félelmét, a mely megfosztja nappali nyugalmá­tól és éjjeli álmától. Mert a szultán ma csak két óra hosszat tud az ágyban pihenni. ÜS nyolc-tiz háló­szobájában van megvetve az ágy s két óránkint uj szobába költözik, hogy hűséges belső cselédjei se tudják, hogy hol alszik az Ozmán birodalom padi­­sája, a mohamedánok kalifája, a próféta utódja, része. Ez idő letelte után is mindazok szava­­i csalandók, a­kik a záróra előtt szavazásra­­­tek. A­mennyiben a választási elnök e szabály melyikét megsérti, s kimutatható, hogy a­z tüzesének időpontjáig nem adatott annyi sz képviselőre, a­mennyi az összes választók többségének megfelel: a választás érvénytelen ■ a) Ez okok között első helyen áll a választók megakadályozása a szavazásban, így különösen, ha tak, hogy­ Umberto olasz király meghalt. Most meg a Mac­Kinley ellen elkövetett merénylet­ből az első h­ír az volt, hogy a külhatalmak uralkodói mind nagyon melegen érdeklődnek az elnök állapota iránt. De se merényletről, see revolvergolyókról az egész idő alatt szó sem volt. Ellenben a palota mindenről ponto­san értesül, s mikor a tavaszszal a bécsi rend­őrség szignalizálta a palotában és a követsé­geken, hogy az anarkisták kelet felé vonul­nak, akkor a palotában lebontották az idege­nek erkélyét, melyről azelőtt a szelamlikot nézték, s eltiltották az idegenek belépését. A mel­lett­e lévén éppen tavaszszal a legerősebb ide­gen járás, b előkerítettek egy embert, a­kinek valami mirigydaganata volt, ki­vitték Anatoli- Kavakba, s kinevezték pestises betegnek. Az idegenek sebtében összecsomagoltak s a pestis­től való félelmükben, vagy hogy a karantént kikerüljék, az orient-expresszel haza utaztak.­­Aznap az orient-expressznek két vonatot kel­lett összecsatolnia. Az idegenek közül csak az maradt itt, a­kinek vagy valami üzleti elfog­laltsága volt, vagy más valami gátolta az eluta­zásban. Ezeket aztán már könnyen kontrolálta a török spion-had. Nem sokkal ezután fölbontot­ták az idegen postákat, a­minek egyik főmo­­tívuma szintén az volt, hogy a rendőrség az anarkista és új-török összeköttetések szálaira akadjon. Azt mondják, hogy nem egy basá­nak hoztak selyemzsinórt azok a jogtalanul föltört postazsákok. A­ legutóbbi gyászos anarkista tény óta m­eg már éppenséggel meg van törve a padisah. Ez az ember, a­kinek vonzó kedvessége el­bűvöli azt, a­ki vele egyszer érintkezik; a kinek értelmessége meglepő, munkában való szívós­. A múlt pénteken fent voltam a sze­­lamliknál, a­mikor a szultán déli istentisztele­tére megy. Az utat három évben átgázolhatat­­lan lovas és gyalogos haderő vette körül. Ide­gent kilométertávolságokról sem lehetett látni. Csak a­­Tildsz­kioszk fenntartott sarokablakából nézte a török császár megtört, sápadt alak­ját néhány diplomata az asszonyaival. A­mi­kor az istentisztelet végével könnyű sotonján, a mely elé gyönyörű szürke paripák vannak fogva, maga hajtott vissza a palota falai közé, révedező tekintettel, szinte bátortalan fejbó­­lintással viszonozta a diplomata-páholy hajlon­­gását. S ekkor a kivonult katonaság köréből ezer meg ezer torokból fölhangzott: — Padisahim csak jasa ! S a kalifa, a császárok császárja, ettől a hangtól is összerezzent. A választás: Budapest, szép A fővárosban. A központi választmány ma délelőtt Hak­a­nos polgármester elnöklésével ülést tartott, és több lemondott szavazatszedő tag helyébe újat v­­ottak. Az V. kerületben Baracs Marcell lemond», •« szavazatszedő-küldöttség jegyzői tisztéről, kel a központi választmány ifj. Keresztessy József őt­­ küldötte ki. A VI. kerületben Beck Géza jegyző­hely mondott le; most az ő helyébe Táoitk János dr. 1­r 5 A IX. kerületben lemondott a tisztéről . ■ Gyula jegyző-helyettes; a központi választmány az ő helyébe Bogyó Kálmánt küldötte ki. Az ülés folyamán Feleki Béla dr. azt a kV­­ t terjesztette elő, hogy a VI. kerületben, a 1 d­o.-­­láthatólag hatezernél több választó fog le, alakítsanak még egy újabb szavazatszedő-k­ödön­­­­yet. Mivel azonban a polgármester kifejtette,­­ . nagy nehézségekbe ütköznek, az idő rövidjég Feleki a kérelmet visszavonta. A központi választmány, a megtörtént sok után, másnap, csütörtörkön délelőtt i­­­g tartani. A fővárosban Rudnay Béla főkapitány kerületbe nagyobb rendőri kirendeltséget kül I. kerületben Szirmay Andor kerületi kapu­ ve­zetésével három tisztviselő, harminc gyalogos rendőr, hat lovasrendőr és két detektív fog a rer.­­ fel­ügyelni. A II. kerületben Almássy György k­énp rendelték ki három tisztviselővel, tizenkét jh alig' ■% két lovas rendőrrel és két detektivel. A III. 1 •■’k­it­ét­ben Sajó Aladár kapitánynyal öt tisztviselő, hatvan gyalogos és tíz lovas rendőr és két detektív vonul ki a választás helyére. A IV. kerületben Splényi Ödön báró vezetésével négy tisztviselő, húsz gyalogos és négy lovasrendőr ügyel föl. Az V. kerületben Bota Dezső kapitányt küldte ki a főkapitány tíz tisztvi­selővel, hatvan gyalogos és húsz lovasrendőrrel és négy detektivel. A VI. kerületben Czajlik Alajos rendőr­­tanácsos hét tisztviselővel, nyolcvan gyalogos és nyolc lovasrendőrrel és négy detektivel ügyel föl a remire. A VII. kerületben Tóth Lajos kerületi kapitá­ny ve­zetésével hét tisztviselőt, hetven gyalogos és tizen­nyolc lovasrendőrt és négy detektívet küldtek ki. A VIII. kerületben Krecsányi kapitány hét tisz­tes, száz gyalogos és tíz lovasrendőrrel és négy de­tektivel fog a rendre felügyelni. A IX—X. 1­0-üle** választás helyére Brincsay Lajos rendőrtanács,­­ tisztviselő, negyven gyalogos és nyolc lovasrendőr vo­nul ki. Az I. kerületben a szabadelvű Bernát-pár­t­tzátokon közli a lakosságot, hogy Széll Kálmán mes­terelnöknek bejelentették, hogy Bosnyák Zoltán bel­ügyminiszteri titkár (Széll Ignác államtitkárra hi­vatkozva) Ssokovits Lajos pénzügyminiszteri osztály­tanácsos, Kerékgyártó István, a kereskedelmi minisz­térium számvevőségének igazgató-helyettese és Baróti Ede pénzügyminiszteri osztálytanácsos a belügy­miniszteri rendelet megszegésével alantas hivatal­nokaikat befolyásolták Falk Miksa érdekében. A mi­niszterelnök kijelentette, hogy az illető tisztviselők ellen a legszigorúbban fog eljárni. Baráti Ede pénz­ügyminiszteri osztálytanácsos ma mégis folytatta a pressziót. A Bernát-párt végrehajtó bizottsága e miatt az ügyészségnél bűnvádi följelentést fog tenni Baráti Ede ellen. A végrehajtó bizottság fölszólítja a polgár­ságot, hogy ha ilyen erőszakoskodás valakinek tudo­mására jut, azt azonnal jelentsék be a bizottság iro­dájában. A Bernát-párt följelentést intézett még a fő­város tanácsához Osztoics Mihály I. kerületi városbíró ellen, mert a másik jelölt, Fálk Miksa érdekében meg nem engedett módon korteskedett, többek között kül­döttségekben vesz részt, házról-házra jár. A székesfő­város polgármestere, Halmos János a panasz folytán hivatkozással az 1899. évi XV. t.-c. 167. és 168. §§-ra, Osztoics Mihály ellen elrendelte a fegyelmet megelőző vizsgálatot, annak foganatosításával Rényi Dezső főjegyzőt bízva meg azzal, hogy eljárása ered­ményéről szóló jelentést 8 nap leforgása alatt tegye meg. Az I. kerület iparosai ma este az alagút­ utcai Schlaucher-féle vendéglőben értekezletre gyűltek össze, melynek célja az volt, hogy a kerület szabad­elvű párti képviselőjelöltje, Bernát István az iparoso­kat érdeklő ügyekben nyilatkozhassék. Az értekezletre mintegy 200 kisiparos jött össze. Elsőnek Fojt István kalaposmester szólalt föl. Beszédében rámutatott az iparosság rossz helyzetére és azokra a követelményekre, melyektől a kisipar föllendítését várhatják. Utána

Next