Budapesti Hírlap, 1901. november (21. évfolyam, 301-330. szám)
1901-11-01 / 301. szám
2 oly tökéletes idealizmussal fogja föl a parlamenti elnök tisztét, hogy klasszikus mintát állít a magyar országgyűlésen arra nézve, hogy mit személyesít meg a törvényhozás népképviseletének feje. A népképviselet egész szuverenitása, Magyarország önállósága, állami függetlensége, nemzeti méltósága, munkaképessége, a pártok hazafias egysége s mindezek fölött az igazság, a szólásszabadság, a házi törvény és az erkölcs uralma: ezek foglaltatnak össze székfoglaló beszédében, Apponyi egyéniségében. Egyszerre fölemelte az ő magas színvonalára ezt az országgyűlést. Az ő elnöksége nagy biztosítéka nekünk az uj képviselőház sikeres működésének. Egyszersmind kezdete Apponyi Albert jövendőjének. Jászberényben, mint egy telegramunk jelenti, fáklyával járják be az utcát, hazafias énekszóval, s örömtől ujjongva, Apponyi nevét és dicsőségét kiáltozzák az égre és egymásnak. A tiszta, az önzetlen, a tűrő, a reménykedő hazafiak napja ez, mikor Apponyi Albert fölemeltetik, és vigasztalása mindeneknek, akik az igazságban, az erkölcsben, az ideális hazafiságban bíztak, mert ime, a mai nap mindezeknek diadalnapja lett. Lóránt, Hieronymi Károly, Kammerer Ernő, Miklós Ödön, Molnár Antal, Pinkovics József és Scitovszky János tagokat jelölte ki a párt mai értekezlete. — Az összeférhetetlenségi bizottságba, melynek a múlt országgyűlés alatt való viselkedése annyi jogos kritikára adott okot, magának a Háznak kell az uj összeférhetetlenségi törvény értelmében az elnököt és helyettes elnököt is választania. A szabadelvű párt értekezlete kijelölte e bizottság elnökének Andrássy Tivadar grófot, helyettes elnökének Apáthy Pétert. — Legközelebbi értekezletét a szabadelvű párt hétfőn este fogja tartani. Mint halljuk, ezen az értekezleten jelölik ki a felirati bizottság tagjait. A progresszív adó. Egy bécsi börzelap minap azt híresztelte, hogy Lukács László pénzügyminiszter a munkában lévő adóreform tervezetéből elejtette a progresszív megadóztatás tervét. A félhivatalos M. N. most kijelenti, hogy a hírnek nincs semmi alapja. A progresszív adó benne van a kormány programjában, a kormány be is fogja váltani azt, amit ígért s a pénzügyminiszter néhány nap múlva elmondandó expozéjában nyilatkozni is fog erről. A megtámadott mandátumok. Most, hogy az október 2-án megválasztott képviselők, tehát a Ház harmadrészének mandátuma ellen való kérvényezési határidő november 2-án, szombaton délután 5 órakor lejár, tömegesen érkezik a királyi kúriához a petíció. Hosszú lista kerül ki a mai napon megtámadott választásból : Andrássy Géza gróf rozsnyói képviselő mandátumát megtámadták Hagy Emil budapesti ügyvéd útján Gudohin Márton és társai. Ellenjelöltje Hodinka Tivadar Kossuth-párti volt. Lázár Menyhért gyergyószent-miklósi képviselő mandátumát megtámadták Blenesy István gyergyószent-miklósi lakos és társai Polónyi Géza ügyvéd útján. Ifjabb Eggenhofer József nemes-ócsai képviselő mandátumát Szigethy Károly és társai támadták meg petícióval. Képviselőjük Polónyi Géza, Szemere Miklós tasnádi képviselő mandátumát megtámadták Nagy Emil fővárosi ügyvéd útján Szongott Jakab és társai. Egyszersmind följelentést tettek Sántha Dezső választási elnök ellen, elnöki jogaival való visszaélés miatt. Szemere ellenjelöltje Kávássy Sándor függetleségi volt. Orley Kálmán margttai képviselő mandátumát megtámadták Lipeczky Gyula éstársai margittai lakosok Erőss Samu dr. budapesti ügyvéd útján. Gorove László dr. végvári képviselő ellen Técsi Ferenc dr. török-szákosi lakos és társai peticionálnak Teller Miksa dr. fővárosi ügyvéd útján. Konkoly-Thege Miklós, a tatai képviselő választása ellen Pák Antal és társai adtak be kérvényt, amelyben Csethe Béla választási elnököt is részrehajlással vádolják. A petíciót Spett Ferenc budapesti ügyvéd adta be. Dessewffy Emil gróf szempéi képviselő mandátumát Tetétleni Ármin budapesti ügyvéd útján Mézy A rend őrének keze süvegéhez röpül áhitatos tisztelettel. Ám egyszerre összerezzen, leereszti kezét, félig fölemeli, megint leereszti — nyilván nem tudja, hogy mitévő legyen. Hiszen az el vagyon tiltva . . . parancs jött, hogy a nemzeti dalnak nem szabad megadni a tiszteletet . . . A zsandárok ottan állnak fejükön sipkával s oldalukhoz pöckölt kézzel . . . Tétovázik, küzd magával, keze emelkedik, megereszkedik, iparkodik a süveg karimájába fogódzani ... Tán elbocsájtják . . . elveszik a hivatalát .. . feleségének s gyermekeinek nem lesz kenyerük ... A többi rendőrt is mind egy szálig elbocsájtják . . . még az óbestert is ... Aztán ki jön a helyükbe ? Ki őrködik a renden ? Azok a zsandárok! Zsandárokat raknak a helyükbe . . „ Keze a csípőjéhez hullott, fölemelkedett meg leereszkedett. De egyre buzgóbban, lelkesebben, hatalmasabban törnek elő a nemzeti dal hangjai ezer meg ezer honfi kebeléből. — Hiszen ez a hazám dala! A nemzetem dala! Kit tiszteljek meg, ha azt nem! . . . Veszszen bár el minden . . . bármi jöjjön, megadom a tiszteletet! Keze a süveg karimájához lódul s ott marad szilárdul. Mintegy vezényszóra odafordul a nép felé, melytől elfordult volt. S mielőtt a nemzeti dal véget érne, ottan áll ő mereven, mintha oda volna öntve a helyére, akárcsak a bronzszobor, előtte a tengernyi nép, s mögötte az alaptörvények címere. Csöndes béke s szilárd bizo-Imre nagy mázondi lakos és társai támadták meg. Harkányi János báró facseti képviselő mandátumát Arbó István facseti lakos és társai Friedmann Bernát dr. utján támadták meg. Valasek János verbói képviselő megválasztása ellen Hasenberg Károly dr. és társai adtak be kérvényt. Wittmann János dr. új-szent-annai képviselő megválasztását Kreitler Ferenc és társai támadták meg. Ellenjelöltje a szabadelvűpárti Bauchbauer Nándor volt, aki 214 szóval maradt kisebbségben. A petíciót Steinitzer Pál dr. aradi és Holló József dr. budapesti ügyvéd nyújtotta be. Dókus Ernő sátoralja-ujhelyi képviselő mandátumát megtámadták Csapó Lajos és társai, egyben panaszt tesznek id. Meczner Gyula és Miklóssy István, választási elnökök ellen. Tormai Károly baranya-szent-lőrinci képviselő ellen Bán László és társai adtak be petíciót. Egry Dezső pécsváradi képviselő megválasztása ellen Schnell János és társai éltek a petíció jogával. Fassie Tódor magyar-csékei képviselő mandátuma ellen Bácskay Abert dr. budapesti ügyvéd nyújt be petíciót. Fassie ellenjelöltje Kovács Dénes dr. hirlapíró volt Enyedi Lukács tápéi képviselő mandátumát megtámadták Nagy Emil dr. fővárosi ügyvéd útján Czékus János és társai. Enyedi ellenjelöltje Kelemen Béla dr. Kossuth-párti volt. Teleki Sándor gróf magyar-láposi képviselő mandátuma ellen is ma adta be Bránosz István dr. fővárosi ügyvéd a kérvényt, egyszersmind panaszt tesznek a kérvényezők Barabás Samu és id. Bárdy Károly választási elnökök, Szabó Gusztáv szolgabíró és több köztisztviselő ellen. Teleki Sándor gróf ellenjelöltje Kupsa Viktor volt. A felvinci kerület szabadelvűpárti képviselőjének, Miksa Imrének a mandátumát is megtámadták. A kérvényt Benkő Pál és társai székely-kocsárdi választók megbízásából ma adta be Szabó József dr. budapesti ügyvéd. A kérvényezők etetéssel, itatással, erőszakossággal és vesztegetéssel vádolják Miksa Imrét és vádjaik bizonyítására öt-hatszáz tanúnak a kihallgatását kérik. E mandátumokon kívül eddig a Kúriához petíció érkezett, mint a Búd. Tud. jelenti, a következő képviselők mandátuma ellen: Bánhidy Antal báró (Kisjenő), Fogarassy Zsigmond (Halmi), Gágern Miksa báró (Galgóc), Hámory László (Vízakna), Karátsonyi Jenő gróf (Zichyfalva), Kiss Ferenc (Szolnok), Madarász Imre (Karcag), Makkai Zsigmond (Ákosfalva), Nesz Gyula (Szepesszombat), Pavlovics Lyubomir (Török- Becse), Rakovszky István (Csorna és Zsámbokrét), Sziváró Imre (Fehértemplom), Szombathy György (Jószáshely), Teleki Domokos gróf (Deés), Werner Gyula (Magyar-Igen). Cáfolat. Zágrábból táviratoztak : Egy idevaló ellenzéki újság újra föltálalja azt a hírt, hogy Khuen- Héderváry bánt Kállay Benjámin helyébe közös pénzügyminiszterré nevezik ki és vele Krajcsovics osztályfőnök is boszniai szolgálatba lép. Az Agramer Zei-tung illetékes helyről arról értesül, hogy a boszniai országos kormányzatban való változásokról szóló hírek dalom ragyog arcán, és boldogság sugárzik szeméből. Ajka a dalnak végső hangjai szerint mozog. A sokaságból női kéz villan ki, egy kis virágbokréta röpül ívben az emberek feje fölött s a rend őrének lábához esik. Ő lehajlik, fölszedi a virágokat és a hazát éltető kiáltások harsogó visszhangja közepett a törvényeket oltalmazó ércoroszlán lába elé teszi őket. Ott a cár szobra tövében azon a szent virágnapon . . . A szabadelvű párt értekezlete. Az országgyűlési szabadelvű párt ma este tartott második értekezletén kijelölte a Ház összes bizottságaiba a párt kebeléből választandó tagokat. Ez a kijelölés nem volt könnyű dolog; az értekezlet Podmaniczky báró indítványára köszönetet is szavazott a párt vezérének, a miniszterelnöknek azért a nagy gondosságért, melyet erre a munkára fordított. Nehézzé tette a kijelölést különösen az a körülmény, hogy az általános választások nagy hézagokat ütöttek a bizottságok szabadelvű párti tagjainak sorában. Egyik-másik bizottságot, éppen a legfontosabbakat, régi tagjainak a fele részétől is megfosztották s igazán nagy körültekintés és emberismeret volt szükséges ezeknek a hézagoknak alkalmas erőkkel s megfelelő egyéniségekkel való kitöltéséhez. A Ház legfontosabb és legtekintélyesebb bizottságában, a pénzügyiben például nyolc üresedés támadt a szabadelvű párti tagok közt a választás folytán. Erre a nyolc helyre Csörghő Gyula, Hegedűs meg ezer nép özönlik a téren. Mukkanás se habszik ; minden csöndes, akárcsak temetéskor. Itt-ott egy-egy zsandár cirkál. A rendnek őre, egy vén kiszolgált katona, lottan áll a virághalom őrzéseképpen. Komoly és csöndes, arcára nem tükröződik sem öröm, sem bánat, de én kék szeme mélyéből kiolvasom a gondolatját: — Voltaképpen minek is állítottak engem ide ? . . . Hogy őrködjem ? . . . Tán a virágokon ? . . . hogy el ne vigye őket valaki ? Hiszen úgy látszik, hogy senki sem akarja elvinni őket, sőt inkább egyre újakat hoznak. — Hogy a rendet fönntartsam ? Hiszen úgy látszik, hogy ezek itten maguk is fönntartják a rendet. — A parancs úgy szól, hogy itt kell állnom, míg az utolsó néző el nem távozik. Alkalmasint ezt vártomban itt kell állnom holtig. De legalább itt állhatok én is egyszer, mint a cár diszőre ... és az alaptörvényeké. Zsolozsma zendül a nép ajkáról. Erősvárunk nekünk az Isten, hangzik az egyetem lépcsőzetétől a szenátuséig, cseng vissza a Miklóstemplom falairól. Mindnyájan hajadonfőit állnak ottan. A rendnek őre is illendően letakarja fejét s úgy áll ottan markában a süvegével, mint a szabadég alatti istentiszteletkor. — Szép egy zsolozsma volt . . . Süvegét lassan a fejébe nyomja. Könny csillog szemében. Hogy eltitkolja, elfordul a néptől s úgy tetteti, mintha a virágot nézné a szobor lábánál. — Csudálatos szép egy zsolozsma volt . . . . Uj dallam hangzik föl, a Hazánk, s minden fej fedetlen áll újra. Örök virág. Bájoló az érzelmeknek őszinte megnyilatkozása, magasztos egy nemzetnek hála áldozata. A leghidegebb tél közepett, a hófúvások alól és a hóförgetegeken át virágokat varázsol az eső. Gyásza koszorújaképpen az emlékek sírjára tűzi, búbánata jeléül a jótevő léleknek szenteli őket. De mégsem gondol csak a gyászára, és a virág sincsen csupán csak a búbánatnak szánva. A remények kertjéből vannak azok szedve és jobb napokba vetett bizalmat illatoznak. És ezért a hideg kőre szórva sem fagynak meg, hótól borítva sem hervadnak el. Ezért éjjelre kelve új bimbó fakad rajtuk, hogy reggelre kelve kitárja kelyhét. Az uj nap uj virágot talál a szobor lábánál, és az a virág mégis mindig ugyanaz. Szakasztott olyan az, mint az a szent tűz, a hajdankor templomainak oltárain, mely soha sem aludhatott ki a nélkül, hogy nagy szerencsétlenség ne szakadjon a hazára. Ottan ég az majd piros, majd kék, majd sárga lánggal, és az egész nemzet lányai in- BUDAPESTI HÍRLAP, (301. sz.) 1901. november 1.