Budapesti Hírlap, 1902. október(22. évfolyam, 269-299. szám)

1902-10-19 / 287. szám

34 ítélt, a­kit büntetlen hitvese önként követni hajlandó, rögtön a possélentsy-be jut s megszabadul a börtöntől. A fegyenctelep ma korántsem oly szigorú, mint volt hajdanában. Az emberséges érzés oda is eljutott már. A börtön, a­­hol a deportált az első éveket tölti, még ma is borzalmas ugyan, könnyen osztogatják a kancsukát, de legalább jó a táplálék. A­mikor a rab odakerül, a haját leberetválják és bilincseket laka­tolnak a lábára, de bélyeget már nem sütnek az ar­cára, mint hajdanában, hogy egész életén át viselje a büntetés eltörülhetetlen nyomát. A fegyencek reggel négy órakor kelnek, ekkor megmosdanak, aztán teát kapnak reggelire. Az első őr kiosztja a napi munkát: kit a kikötői építkezéshez, kit az útcsináláshoz, hidak javításához rendel. Tizenegy órakor van az uzsonna, a­mikor két órai pihenőt is kap a rab. Déli egy óra­kor megint megkezdődik a munka és tart este hat óráig. Ekkor jön az ebéd, a­melyet istentisztelet kö­vet. A dohányzást megengedik ebben a börtönben, de a szesz és a kártya tilos. A táplálék nem rossz. Heten­­kint négyszer kapnak főtt húst, kétszer halat, vasárnap pedig sültet. Ebben a börtönben állandóan bilincsben van a rab. Az enyhített börtön — a munkatelep — már sokkal tűrhetőbb. A fegyenc nincs leláncolva, a haját is megnövesztheti és szuronyos kíséret nélkül mehet munkába. Ha jól viseli magát, megengedik neki, hogy a faluban lakjék és csak munkára kell je­lentkeznie reggelenkint. A munkában is folytathatja tanult mesterségét. De pénzt nem kap; a­mit a mun­kájával szerez, az az állam é­s a­mit barátai vagy ro­konai küldenek neki, azt a kincstárban őrzik a szá­mára, a­mig büntetése letelt és visszaviszik hazájába. A büntetéseknek öt fajtája van: a koplaltatás, az elzárás, a sötét börtön, a vesszőzés és a kancsuka. Az első háromtól nem nagyon fél a fegyenc, de a vesszőtől, meg a kancsukától reszket. A szigetbeli tör­vényszék száz kancsukaütésre ítélheti a rabot; a kerü­leti főnöknek húsz kancsukáig és száz vesszőig ter­jed a joga, a börtönigazgató csak 20 vesszőt rendelhet el. Ezek a büntetések azonban mind ritkábbak lesz­nek, mert orvosnak kell előbb az elitéltet megvizs­gálnia, várjon kiállja-e a botot? s ezek az orvosok humánus emberek. Csak nemrégiben történt, hogy egy szakaim szigeti orvos nyíltan megmondta: — Ha engem kérdeznék, várjon kiállja-e a rab a botbüntetést, mindig azt mondom: nem. Mert ez a barbár szokás éppen olyan megszégyenítő arra, a­ki adja, mint arra, a­ki kapja. Gyakori eset, hogy a­mikor a fegyenc kikerül a fogságból, hogy büntetése utolsó éveit mint szabad települő töltse a falvakban, sajnálja a börtönt. Ott legalább megvolt a rendes ellátása és dolgoznia is alig kellett, míg a faluban, a­hol sok az ember és keveset terem a kopár föld, nagyon nehéz a megélhetés. Ezek a szabad fegyencek rettenetesen nyomorognak és cso­portosan könyörögnek a börtönök előtt, hogy bocsás­sák oda vissza őket. De hiába. A törvény az, hogy ha a rab megjavult, szabadon kell bocsátani. De vájjon csakugyan megjavultak ezek a rabok? Egy francia utazó, Paul Lobbi, hosszabb időt töltött a Szakalln szigeten s hogy tanulmányozhassa a fe­gyencek életét, egy Vaszalij Cserkaszin nevű szabados házában lakott néhány hónapon át. A fegyenc — írja Labbé­­— derék, becsületes emberré lett; az arcán jó­ság és szerénység. Egy napon azonban a franciának kiloptak a zsebéből 400 frankot. Nem is mert gyana­kodni a fegyencre, a­kinek olyan becsületes arca volt, pedig az volt a tolvaj. Vaszilij egy korcsmáros barátjá­nak adta a pénzt megőrzés végett. Később aztán a fe­gyenc visszakérte az orgazdától a lopott pénzt, de a korcsmáros tudni se akart róla. Erre a rászedett fe­gyenc három összetoborozott társával és idején meg­támadta a korcsmárost, azt a feleségével és a cseléd­jével együtt legyilkolta. A javító-kolónia tehát nem sokat javított a gonosztevő lelkén: az első alkalommal ismét viszaesett abba a bűnbe, a­mely tíz évvel azelőtt Szakatin szigetére juttatta. A Voltaire és a tokaji bor, Voltaire min­dig szükségét érezte annak, hogy koronás főkkel barátkozzék. Állandó érintkezésben volt XV. Lajos­sal, II. Frigyessel, később Károly Tivadar választó fejedelemmel. Az első kettővel azonban csúfolódó természete miatt összeveszett és csak a választófeje­delemmel való barátsága volt tartós. Egy alkalommal Károly Tivadar a beteg Voltaire-nek a következőket írja: „Minthogy a magyar bort az egészségre na­gyon hasznosnak tartom s tudom, hogy önnek en­nél jobb bora nincs, elrendeltem, hogy mihelyt jóra­­ fordul az idő, küldjenek önnek egy hordóval. Bár­csak máskor is, de mindenesetre jobb alkalommal, tehetnék önnek ilyen szívességet.“ Erre Voltaire a tudományt és irodalmat kedvelő Károly Tivadarnak, hálából egy tragédiát küldött: a L’Orphelin de la Chine (1754.) címűt. BUDAPESTI HÍRLAP. (287. sz.) 1902. október 19. A hivatalos lapból. — Október 18. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Eirt György al­igazgatót a Selmecbányai dohánygyárhoz dohánygyári igaz­gatóvá, Fádasy Kálmán és Hadházy Imre dohánygyári gyártási osztályvezetőket a szt.-gotthárdi, illetve kolozs­vári dohánygyárhoz dohánygyári aligazgatóvá és Fejér Vator TX. fizető osztálybeli dohánybeváltó hivatali keze­lőt VIII. fizető osztálybeli dohánybeváltó hivatali ke­zelővé, a pécsi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevő­séghez Kapdebó Vilmos pénzügyi számviisgálót számtaná­csossá, az aradi pénzügyigazgatósághoz Szabó Lajos pénz­ügyi fogalmazót segédtitkárrá, és a beregszászi pénzügy­­igazgatósághoz Janka Gyula állami végrehajtót pénzügyi fogalmazóvá, a pozsonyi pénzügyigazgatósághoz Fehér Albin Edgár dr. budapestvidéki pénzügyigazgatósági fize­­téstelen pénzügyi fogalmazót fogalmazóvá, a nagy­károlyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez Fagy Antal számellenőrt pénzügyi számvizsgálóvá, a debreceni pénzügyigazgatósághoz Béndek Árpádot pénzügyi fogalma­zó-gyakornokká, Schelle Gyulát bányagyakornokká; a vallás- és közoktatásügyi miniszter Sebestyén Mihályt a zimándújfalusi, Csohány Bélát a felső-hutkai, Ferenczy Kálmánt a tokodi üveggyár-telepi, Jójárt Bélát a horlyói, Pacuk Mihályt a bereg­szilvási elemi népiskolához taní­tóvá, Bajgató Gézát a székudvari gazdasági ismétlő isko­lához gazdasági szaktanítóvá, Baumann Vilmát a szántói, Tóth Ilonát a hajdan­i, Hamlock Rózsát az almás-kama­­rási, Germán Izabellát a csermői, Harrach Idát a nagy­szénása, Strauss Olgát a holicsi és Király Ilonát, az algyői elemi népiskolához tanítónővé, Eperjessy Gizellát a szent­­antali kisdedóvóhoz óvónővé; a belügyminisztérium ideig­lenes vezetésével megbízott miniszterelnök Krassó-Szörény vármegyében a bozsuri anyakönyvi kerületbe Földváry Jenő jegyzőt anyakönyvessé, Zemplén vármegyében a vám­­újfaluiba Horkay János jegyzőt anyakönyvessé, a mádaiba Halász Pál segédjegyzőt, a helyibe Matisz István segéd­­jegyzőt, a szedliszkeibe Bács Béla segédjegyzőt, a homonna­­olykaiba Nagy Lajos segédjegyzőt, a nagykövesdibe Gutt­­mann Vilmos segédjegyzőt, az erdőhorvátiba Éles Gábor segédjegyzőt, a csanálosiba Szelényi Géza segédjegyzőt, a monokiba pedig Nagy István segédjegyzőt anyakönyves he­lyettessé, Moson vármegyében a nezsideribe Hahn Béla helyettes aljegyzőt anyakönyves helyettessé, Vas vármegyé­ben a nemesi Zsoóiba Zsigmond Ernő körjegyzőt, a gérce­­facskándiba Velencsics Pál körjegyzőt, a szerdahelyibe pedig Peczeli Ferenc körjegyzőt anyakönyvessé, továbbá a mártonhelyibe Fülöp János segéd­jegyzőt , a szerdahelyibe Jagodics János szerdahelyi lakost, a sárváriba pedig Günthner Olivér segédjegyzőt anyakönyves helyettessé, Nyitra vármegyében a krakovániba Újhelyi Jenő jegyzői Írnokot, s a nagy-békicibe Vida Alajos jegyzői Írnokot anyakönyves helyettessé; az ipolysági pénzügyigazgatóság Harsányi Istvánt az ipolysági adóhivatalhoz segítő-díjas gyakornokká; a var­asd­i pénzügyigazgatóság Skrnjág Fe­rencet a krapinai adóhivatalhoz fizetéstelen gyakornokká nevezte ki. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Benkő Dezső bálványos-váraljai tanítót a gurahonci elemi iskolához, Kolumbán Lajos liptószentmiklós polgári is­kolai tanítót a késmárki polgári iskolához, Papp Péter brassó-alsó-tömös-telepi tanítót a brassó-belvárosi­ Bene­­diktyvé-Ötvös Mária nagy­atádi tanítónőt a kaposvári elemi iskolához helyezte át. Névmagyarosítás: Kereskedő László szatmárné­meti főgimnáziumi tanár Kőszegi-re, kiskorú Rothstein Áron Dávid brassói csendőr Miklós-ra, kiskorú Posner Oszkár és Sándor keszthelyi lakosok Erdős-re, Kalb Fü­löp öcsödi lakos, valamint Manó, István és Ella gyermekei Kovács-ra, Tomsits Antal kaposvári tanító, valamint Ilona­ Teréz leánya Tarján­ra, Lamberger Ignác debreceni lakos, valamint Alice, Erzsébet és Pál gyermekei László­ra magyarosították a nevüket. Árverés. Október 20-dikán: Beck Gusztáv 700 ko­rona VI. Vörösmarty-utca 42. Koffer Márton 200 korona V. Akadémia-utca 14. Holocher Zsigmond 200 korona T. Rashegy-utca 71110. Király Károly dr. 2000 korona VI. Teréz-körút 1/c. Október 21-dikén: Krieger S. 128 korona VI. Váci-körút 31. Kugler János 1200 korona VIII. Csoko­­nay-utca 10. Október 22-dikén: Farkas Béla 765 korona VIII. Bérkocsis­ utca 21. Pályázat. A rimaszombati adóhivatalnál ellenőri, a tokajinál adótiszti, a temesvári törvényszéknél bírói, a gyulainál aljegyzői, a nagybecskerekinél jegyzői, a mar­cali járásbíróságnál aljegyzői állásra két hét alatt. A ma­­rosújvári főbányah­ivatalnál bányaőri állásra november 23-dikáig, nyitva d. e. 9—1 óráig. — Magyar kir. szítba­tinim! levélMr (VIT, kor. E­rzsébet-körut 19. szám alatt) nyitva van naponkint délelőtt 9 órától délután 1 óráig. ér egy. kir. Keresked­elmi Múzeu­m­­­igazgatóság, kereske­delmi szakkönyvtár és keleti mintatér, V. Váci-körút 32. szám. Hivatalos órák délelőtt 9 órától délután 2 óráig. A hazai termékek állandó kiállítása és kereskedelemtörténeti gyűj­temény, továbbá a házi-ipari kiállítás (melyben az üzlet­­vezetőség árusításokat is üszközöl) a városligeti Iparcsarnok­­ban nyitva, délelőtt 9 órától 12 óráig ás délután 3—6-ig. A külföldi kirendeltségek központi üzletvezetősége (Magyar kereskedelmi részvénytársaság) V„ VÁo­-körút 23. sz. alatt * Kttzlekertés­­ét tizen in nyitva van minden hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt 9—12, d. n. 2—6-ig, vasárnap d. e. 9—12 óráig. Természetrajzi gyűjtemények múzeum­ (VIIL Múzeum­­korút 4. szám alatt) nyitva délelőtt 10 órától 12 óráig. — A Szentő-egyesület helyiségei megtekinthetők d. e. 8-tól délután 6-ig, a Sólyom- és Markó-utca sarkán az egyesületi házban. — A magyar kir. fölvtani intézet mindenma a közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és csütörtökön délelőtt 10—1-ig. Más napokon hétfő és péntek kivételével, délelőtt 10—1-ig egy korona személyenkinti be­lépő din­as tekinthető meg. (Stefánia­ ut 11.) — Mezőgazd­a­­sági kiállítás a városligeti Iparcsarnokban állandóan nyitva délelőtt 10 órától délután 1 óráig. Belépődíj nincs. — Az Akailémia Göth­e-H­obá­­n nyitva délelőtt 10—12-ig. — Iparművészet s­zinzenm könyvtára hé­tfő kivételével mindennap nyitva van, vasárnap is, délelőtt 10 órától 12 óráig és este fél 7 órától fél 9 óráig. — A magyar királyi központi statisztikai hivatal könyvtára nyitva d. o. 10—1 óráig. — Slínzenmi könyvtár egész nap zárva van. — Az akalémiai könyvtár e­gész nap zárva van. — Fővárnál könyvtár (S­ároly­ körut 58.) nyitva hétköznapon délelőtt 9—2-ig, vasárnapon és ünnepnapon d. e. 0—12-ig. — I egyetemi könyvtár nyitva d. e. 9 órától 12 óráig. — Am­ikért a Városligetben nyitva egész nap. Belépődíj 60 fillér. KAFinKHIl. X«i»k­tr. Vasárnap, október 19. Római katolikus: Alk. Péter. — Protestáns: Ludas. — Görög-Orosz. (okt. 6.) Tamás. — Zsidó­­ Tischin 19. — Nap kél: 6 óra 9 perckor, — nyugszik 4 óra 10 perckor. — Hold kél: 6 óra­­2­1 perckor este, — nyugszik 8 óra 82 perckor reggel. — A mit m i­szerett nőm­ lezallnak. — Búcsú a Terézvárosban. Ünnepi mise a plébánia-templom­ban 10 órakor. — A S Petőfi-Társaságt felolvasó ülése az Akadémiában délelőtt 10 órakor.­­ A Stristgar .jogász­­egyesület közgyűlése az ügyvédi kamara helyiségében 10 ó. — Az új országház megtekinthető d. e. 1 órától d. u. 1-ig. — A Nemzeti Szalon őszi tárlata nyitva (Kerencsek-terv 8. sz.) délelőtt 9 órától este 6 óráig. Belépődíj 50 fillér. — Az orvosszövetség képk­iálltása a városligeti műcsarnok­ban nyitva délelőtt 9 órától délután l óráig belépődíj 1 korona, azután este 11 óráig belépődíj negyven fillér. — Nemzeti i­nseinz képtára nyitva *d. e. 9—1 óráig. A többi tárat egy korona belépődíjjal megtekinthetők. — Az ültei­nti botimlens-kert hétköznap reggel 7 órától déli 12 óráig és délután 2 órától 7 óráig nyitva van. Vasárnap, ünnepnap és sáros időben zárva. Gyermekek csak felnőttek kíséretében látogathatják meg. — Orszászos­kén­t ez az Akadémiában nyitva d. e. 9—3-ig. — I mnimű­vészel­ tunzeum­ot az iparművészeti társulat állandó kiállítása (Üsiöi-vit) nyitva d. e. 9—3 óráig. — Technológiai l|mi*niúzeum (József-körut) nyitva d. e. 9—1 óráig. —­­ Mezőogazd­aszági tunzenz» (K­erepesi-ut 72. szám alatt) A királyi meteorológiai Intézet távirati idő­jelentése 1902 október 18-án reggel hét órakor.­ ­kun-Szlatina . • • Ferér................ Un érvé­r . • • • Késmárk­­ • • Arvn.varn.fia. • Selmecbánya • Budapest • • * Ó-Gyalla • . • Komárom. * • Mastyar-Óvár • Sopron . . . • FTerény . . . • Keszthel­y • • ■ Pécs.................... Csáktornya . • Eszék . . • • * Zászráb . . • • Fiam«................ Orrkronica . ■ Debrecen . . « Kis-Kantal . • Szolnok . . • • Zombor ...» Szecred . • • • Naprylak. •­­ « A rád................ Zsombolya • • Temesvár . . • Versen Pancsova . . . Urenkova . . • Natrv várad . • Kolozsvár. . • Vf.­Vás­árhely . VaMa-U­nnya­l Natrv-Szeben . Botfalu . . « • Bécs .­e . • • Bornin . . . « . Biarritz .... Perpignan • • Nizza................ Pár*« ..... Szt-Pétervár . ' ■ncfunf.'níMly •­­ • 'Firenze .... Róma . . ... Ném­lv .... Málta................ Jehvagyardeat, K. — kelet, Ny. — nyugat, 'D. dél, E. ~észak A szél­ereset 0 szélcsend. 1—2 — gyenge szél B · mérsékelt szél, 4 élénkülő szél, 5 — kellemetlen szél 6 — erős szél, 7 ~ vihar, 8—9­­ pusztító vihar, 10 — orkán. Az északi depresszió mélységéből veszített és a Bal­kánig terjeszkedett, a magas levegőnyomás pedig keleti,­­m­eg délnyugati Európát borítja. Európában az idő jobbára esős és szeles , a hőmérséklet nyugaton csökkent, keleten pedig emel­kedett. Hazánkban a változékony időt Erdély kivételével, hű­vösebb, szeles és esős idő váltotta fö. Jelentékeny volt az eső északon, meg az Alföld déli részén. Jóslat: Változékony, szeles és hűvös idő várható, inkább csak keleten esővel. A helység neve ■§1­4% i-v ©_© 3 S 3*5 _ «-S S d i ■K[ tj r* A felhőzet A^ei **pa­óze 24 óra híTffiírtéilfli mm. ma. mi*. 712*0 15­0B.4 esős 196 __ __— ——— — 750*6 11*0EK 2többny.bor. 85 149 751*7 11*0E 0 esős 12 15 30 755*6 2*0E 4 esős 42 —­— 755*7 2-0 esős 23 112 753*0­­*6E 6 esős 22 12­­2 1750-8 7-8­FNy4 esős 23n s 754*1 6-2E 4 esős 17 351 5*4EXy4 esős 15n 6 756-8 7-0ENy4 borult6 186 756*7 7-2E 6 borult 108 6 751­*7 8-0E 2 borult2 337 714*4 7*2E 7 esős 82 186 753-6 6-6E­Ki borult 10 206 756*6 6-2E 2 esős 18 216 7*2ENys esős 29 216 757*9 6*8DK.1 esős 20 199 1c-6 EK.2 borultn 209 755*1 10-6EK.1 borult6 199 749*1 12-0K 3 borult2 18 13 750-5 10*4Ny4 borult 36 IS6 751-1 9**ENy2 borult 12 196 ENy8 esős 23 217 751-6 9*8ENy4 borult5 20 10 _ . ■— , -*-— — 75,7*3 DNy4 borult1 19 13 751*8 11*2DNy1 borult4 20 31 750*7 14-4DNy1 borult1 20 14 759b 136 DNy1 borult— 22 13 1 1-1K­2 borult2 209 753*5 13-2DK2 esős ay-189 753*5 13*2K 3többny. bor.— 209 754*4 10-0— többny. bor.— 367 752-2 36*4n 2 esős 18 13 16*8DDNy6 többny. bor.— IS 30 754-9 90K •4felig borult— 197 757*1 7-2NyEN 1 borults 157 Ny­írószb. borult— — — K­*8D 1 többny.bor. 10 is 12 56b. 13*1ENyílásig borult— 17 30 760-0 10-4KEK6 derült— 19 10 757*8 7*9D 1 esős2 13 1. 752-8 4*8D 1 ködös1 — — 760*1 16-g EKc derült— 21 14 7SH-I 9-7 I­ 2 derült­­— 189 757-4 13-CK 1többny. bor. 24 20 12 756‘b 13-1 NyDN5 borult 19 39 13— — —­— *—— —* VÍZÁLLÁS. Okt. 18. Inn (mil»«» O3 Sohärdiog. . . + 130 < 2 + o Onus: Passail...» _ Pozsony . • •. + Komárom . .. + Budapest . .. 4-D.-Földvár Gombos • • ».­­4-Újvidék . . ». + Zimony •. •• *4* Pancs0v» . •. + Drenkova ... 4-VAff: Zsolna .« • * Trencsén »•• 4* Szered . .. •. + Érd­e n: Győr............• -f* I»r­ívn s '·^4 kény ..... Eszek ............ Sziszek .... . + Mitrovica ... + Tisza : M.-Sziget . .. + Tekphaza • •. + Tisza-Újlak .. -4-V.-Nízmény .. -4-Zab­on­y (Csap) -+­Toka? .... . -f-Tisza-Fílred .. + 230 › 7 4- 6 4S · 12 + 8 50 › 14 + 9 195 ›1+7 264 ›21 + 12 195 ‰ 23 + 7 169 í 17 + 7 239 < 1 + 8 186 < 11 4- 10 205 <‘.5 4-11 177 < 29 + 10 129 < 39 + 33 2C0 < U + 13 96 < 36 + 5 hO <16+8 8á > i + 6 82 > 2 4- 8 222 < 4 + 7 56 > 13 x 13 170 >19+8 áli >86 + 11 c35 <23 + 10 60 > 19 + 18 tó > 5 4- 11 6» > 10 4- 17 160 > 44 -p 11 76 >84-1-10 269 > b‘2 + 10 Í08 > 30 4- 9 l’I.Ka­­frik­»«. O* Szolnok .... -4-£15­­ 7 + 11 Cson­rrád ... -4-‘.60­­+ 30 Szeged . . -4- 268 ^" 2 4- 10 Török-Escse . + 175 ^ 8 31 Titel ...............+ £32 ‰17+9 filzninoN.' 21 › 32 + 14 Szatmár .... 4* 125 ^·11 + 14 Kraszna­a Nagy-Mai tény Lntorzs: Mrinkács . . . + 81 ‰ 6 + 12 (»mm­vn-Tapak­ : 60 C 18+5 Sztropkó . .. + 102 ‰ 42 4* 6 Hoór .... —• 97 › 5+6 Ifoik­o«:­­ Ladmóc .... 15›*ret(14 B.-Uifalu ... — 24 > 1+14 Ifftrttff: SekMT N.-Várad — 2 > 8 + 17 1 ‡ 7­­+­ 33 bMr: Boroasonő 4-2 ‰ 6 + 18 Kettős: Békés 4-66 + 36 m­r*­* * Gyom­a -f-94 ‰ 4 + 13 Wáros: Branyicska .. 4-36 · 10 + 13 Arad ................— 8* · 4 + 15 7 > 8 + 15 Teilten t Kis-Kostély . -1* 42 › 10 + 14 l­éffa : Kiszetó ... 4* 73 · 34 + 34 Temesvár ... — 20­1­1+10 N-Becaberok . — 4 ‰ k + 10 Jelek magyarázata : *­­egeovia. + null fölölt, — null alatt m áradt, · apadt, skétséges, O 1 hómérsek Celziusz szerint.

Next