Budapesti Hírlap, 1909. december (29. évfolyam, 284-309. szám)
1909-12-01 / 284. szám
1909. december 1. BUDAPESTI HÍRLAP (2SL- sz.) — horvát bán kétnapi budapesti tartózkodás után, mely idő alatt Wekerle Sándor minisztrelnökkel és Josipovich Géza horvát miniszterrrel tanácskozott és több minisztériumban horvát ügyeket intézett el, ma éjjel tizenegy órakor visszautazott Zágrábba. Képviselőválasztás Nagyszebenben. A hindnét Gusztáv halálával megüresedett agyszebeni második választókerületben a szászok kor.mű képviselete Gründisch Guide dr.-t jelölte képviselővé szász nemzetiségi programmal. A szász radikálisok hír szerint ellenjelöltet akarnak állani. A nagyszebeni függetlenségi és negyvennyolcas párt szintén szervezkedik és tömörülésre hívja fel a város magyarságát. A képviselőválasztás decemberben lesz. Válságos idők háttere, hogy a király — amit állandóan hangoztat — alkotmányosan akarja megoldani a válságot s e szerinte szeretné kerülni az exlexet is- Minthogy a király ,töpreng és gondolkozik, arra való volna az indemnitás, hogy az exlex kelletlenségei nélkül,, időt nyerjen, a király arra, hogy alkotmányos döntését megérlelje magában. Ez lehetne azindenitás kérésének pszichológiai rugója. De nyilvánvaló, hogy ez a gondolat egy politikai lehetetlenségetfoglal magában. Mert nagyon természetes az,, hogy a kormány, ha a király a kért nemzeti engedményekkel fölszerelve megerősíti hivatalában, nyomban ,indemnitási javaslatot tartozik előterjeszteni s nem lehetetlen, hogy a hivatalában utólag megerősített minisztérium keresztül is viszi a képviselőházban a költségvetési fölhatalmazás megszavazását,s ezzel elkerülné az ország a törvényen kiváli háztartást De a kormánynak mai lemondott helyzetében, amikor nemcsak az ország sorsa bizonytalan, hanem magának a kabinetnek helyzete is a legnagyobb mértékben kétséges, semmi ereje nincs a parlament irányítására s nem is vállalhatja a felelősséget, sem azért, ami történik, sem azért, ami esetleg elmarad. Mai helyzetében a kormány, ha előterjesztené az indemnitást, legfölebb csak gyöngeségét leplezné le. Az exlexet elkerülni —a Justh-párt obstrukciójával szemben — nem állna módjában. Ezen a lehetetlen állapoton csak az segíthetne még, ha sürgősen elkövetkeznék a várva- várt királyi döntés. A kormány holnap miniszteri faltájékozást tart,, amelynek az a rendeltetése lesz, hogy a kabinet határozatot hozzon további magatartásáról. A kormány tagjairól tudjuk azt, hogy régóta kínosan érzik magukat tarthatatlan helyzetükben. A kormány lemondott és számtalan sürgetés ellenére sem fölmentését, sem adős kormányzásnak általa fermrulázott föltételeit megkapni nem tudja. A holnapi miniszteri tanácskozás határozatából előreláthatólag Wekerle. miniszterelnök ismét Bécsbe fog utazni, hogy megjelenvén a király szike előtt, újólag megsürgesse döntő elhatározását. -■ y -• , •- -tatta a fiát. E gyógyító füveket igen gyakran messze földön kellett összegyűjtetnie, tehát külön embereket kellett e célra alkalmaznia. Barkóczy Krisztina ez embereket füvesekneke (füveseknek) nevezi. „Több füjest küldök Szendrőbe — írja az urának ~ azt fogom kontinuálni, mivel igen kevés lévén, arra halasztott azon ember akkor is, hogy újat szed, miként fü fü!“ Valamivel később aztán azt jelenti az urának, hogy a szendrei fü nem használt a fiúnak, de kevés is volt a fü, tehát várni kell, mig a mező ismét zöldbe borul. Mikor 1705-ben a katonák Erdélyből visszajöttek, Károlyiné számára ezekkel szedetnek sátán lőtte füvet, a mit aztán te mondád füvei elegyest megpároltak s a beteg gyermeket azzal mosogatták. Maga Láng doktor is gyógyító füvek levében fürösztgette a beteg Károlyi fiút. Mivel erre a célra kevesen kellett a fű, Károlyiné az urát is többször megkérte, hogy a katonáival gyógyító füveket szedessen. Igen természetes dolog ez. A katonák sok földet bebejártak, olykor-olykor heverő hetük is akadt, tehát könnyen gyűjtögethették a gyógyító füveket Barkóczy Krisztina az 1705. év május 27-én is ilyesmire nógatta az urát, írván neki: „Emberszivet, bőven többet is nem árt szerezni, mivel jó ideig javalják (tudniillik az orvosok), hogy kéne vele éltetni. Csak szálasszák meg, s a mikor alkalmatosság adatik, felküldheti kegyelmed.“ Nem nehéz megértenünk, hogy itt nem a német katonák kivágott szivéről esik a szó, ahogy Thaly Kálmán gondolta, hanem holmi gyógyító fűről, amit a beteg fiút kezelő orvosok ajánlottak. Igazi emberszivet Károlyi akkor akarva sem küldhetett volna a feleségének, mert hiszen száznapi fegyverszünet lévén, nem akad német, akinek a szivét kivájhatták volna! És Károlyi a katonáival mégis gyüjtetett emberszivet (sziverősitő füvet), de mivel nem szárittatta meg, megfülledt az. Tehát újra szedetett A miniszterek. A kormány itthon lévő tagjai ma a hivatalukbandolgoztak. Zichy Aladár gróf király személye körüli miniszter, tegnap este Bécsből Budapestre érkezett. Apponyi Albert gróf kultuszminiszter, ma, délelőtt fölkereste a kereskedelmi minisztériumban Kossuth Ferencet s hosszasan tanácskozott vele. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter ma este hazatért ’Betlérről, ahol a Henrik porosz herceg részvételével rendezett vadászat alkalmából két napig időzött. Miniszteri tanácskozás. ’A kormány tagjai’ holnap, szerdán miniszteri tanácskozást tartanak." A tanácskozás délután négy órakor lesz a’ kereskedelmi minisztériumban. ■ ? A kormány, mint értesülünk, újból kérni fogja a király döntését, mert az idő sürget, december hónapban vagyunk, közbeesned „a karácsonyi üninépek és az exlex erősen fenyeget. Ez nagy veszedelemmel jár, mivel január elsejével kell kiutalványozni a hadügyi és egyéb közös költségeket. Ez a kormány azonban aligha utalványozza majd ki exlexben is a közös költségek járulékait. A kormány mellett álló pártok fölfogása szerint a kormányról még föltenni sem szabad, hogy hajlandó volna törvényhozásilag meg nem szavazott kiadásoké teljesíteni. A holnapi miniszteri tanácskozás arról is fog határozni, hogy a kormány mai helyzetében jöhet-e az indemnitás kérdésével a Ház elé. Olyképpen vagyunk értesülve, hogy ezt kizárt dolognak kell tekinteni. . Wekerle Bécsben. Mint félhivatalosan jelentik, Wekerle Sándor miniszterelnök a hét második felében, valószínűen már csütörtökön Bécsbe fog utazni, ahol ő felségénél külön kihallgatáson jelenik meg. A Kossuth-pártból. A függetlenségi Kossuth-párt körében fönjártak ma este Kossuth" Ferenc "és Apponyi Albert gróf miniszterek is. Körülbelül egy óra hosszat beszélgettek híveikkel, de politikáról nem igen esett szó. A helyzet nem változott, mondották és nem is tudja senki, hogy mi történik a legközelebbi napokban. A holnapi miniszteri tanácskozás után Wekerle Sándor miniszterelnök .Bécsbe utazik és az ,a királyi kiBudapest, nov. 30. A válság hosszadalmas folyamában ismét olyan pontra jutott, ahol a tájékozatlanság általános. Ködös homály takarja a politikai szemhatárt s irányt mutatni, fölvilágosítást adni s utat jelölni a jövő számára voltaképpen senki sem tud.. Úgy látszik, talán a király maga sem tudja, mire fogja magát elhatározni a közeli napokban, s a kormány várja a felséges úr döntését a nélkül, hogy tudhatná, mi következik és mi lesz az ország sorsa. A tájékozatlanságnak és bizonytalanságnak ez a hallatlan teljessége természetesen dús teret nyit a legképtelenebb híresztelések és mindenféle érthetetlen célzatú mahináció számára, így például híresztelik azt, hogy a kormány tagjai között ismét nézeteltérés merült föl. A mi tudomásunk szerint ez teljesen önkényes híresztelés. A kormány tagjainak fölfogása a válság megoldásának föltételeiről nem változott. A minisztérium szolidárisan áll ama javaslatok alapján, amelyeket a király elé terjesztett, s várja és óhajtja a kormány vagy javaslatainak elfogadását, vagy pedig — fölmentését, minél hamarább. ..... . • Egy másik hír, amely már közel két hét óta kísért, olyképpen szól, hogy a király a jelenlegi kormánytól, a válságnak érdemi eldöntése előtt, azt követeli, hogy terjesszen indentitást a képviselőház elé. Ennek a kívánságnak, föltéve, hogy valóban kifejezésre jutott, az lehet a csalván Barkóczy Krisztina és Károlyi Sándor ama leveleit, amik az emberszivről, s a vele, való élésről szólanak. Már Pauler Gyulának feltűnt, hogy a nyugati írók az embersziv-érésről egy d árva szót sem ejtenek. Pedig jól tudjuk, hogy a mi nyugati szomszédaink ezer éven át kígyót-békát kiáltottak a magyar nemzetre, s ezernyi oly dolgot fogtakt rá, ami ellen a józan ész is tiltakozott. Ki hinné el, hogy nemlármázták volna téli a világot, ha Rákóczi Ferenc egyik vezérlő tábornoka zsákszámra küldi a német katonák szívét a feleségének? Ki meri állítani, hogy az ilyesmi nálunk titokban maradhatott volna, mikor tudjuk, hogy Károlyi Sándor katonái majdnem mind reformátusok voltak, akik még a táborban is sanda szemmel nézték a pápisták minden dolgát! Aztán ha ezeréves múltúnkban, még a legelvetemültebb korban sem fordult elő az elesett vitézek szívének a kivájása, föltehetjük-e józan ésszel, hogy az ország egyik legelőkelőbb, legvallásosabb családja, a tizennyolcadik században mivel ilyesmit? Nem, nem, ilyesmit csak a teljesen elvakult ember találhat ki. Thaly Kálmán a Károlyi nemzetség levéltárában találta azokat a leveleket, amik az emberszív küldéséről szólanak. Mi is onnét merítjük az alábbi adatokat. Károlyi Sándornak László nevű fia hosszabb ideig betegeskedvén, a felesége a leghíresebb orvosokkal gyógyittatta őt. A többi között Rákóczinak udvari orvosa, Langenthali Láng is sokáig kezelte a beteg ifjút. Károlyi Sándorné ugyanis annyira fölvilágosodott volt, hogy a kuruzslók és a varázslók tanácsával soha sem élt. Amikor például maga az udvari orvos ajánlott neki egy felvidéki embert, nem merte a fiát rábízni. „Valami babonás tótot -- írja a férjének — le ne hozzunk, mert itt sem hagyom varázsolni s hiába lesz járása!11 A kuruzslás helyett tehát gyógyító füvekkel orvosoli azt szeptember hónapban a kókai mezőről e sorokkal küldi a feleségének: „Az nyári orvosság megküzdödvén — ha evvel is úgy nem járnánk — újabb emberszivet küldöttem édesem. Adja Isten, hogy használjon.41 Mivel a kókai mező sem csatatér volt, s ott a németnek híre sem akadt, bizonyos, hogy Károlyi nem emberi szivet, hanem emberszív füvet küldött a feleségének. Maga a levélíró is világosan megmondja ezt, mikor a szedett emberszivet nyári orvosságnak írja. Akinek az elméjét ezek a sorok sem világítják meg, az vegye elő Láng udvari orvos és Vizaknay, György doktor leveleit. Megvannak ezek a Károlyi nemzetség levéltárában. E két nagyhírű orvos gyógyítgatta a beteg Károlyi fiút, s a kuruc generálisnak mind a kettő megírta, hogy gyógyító füvekkel orvosolják a beteg fiút. Arról egyik sem szól, hogy igazi emberszívvel etették őt. Vizaknay, akit Erdélyből Rabutin engedelmével hozattak a beteg fiú mellé, maga is fájdította a szivét. Egyik levelében meg is írja, hogy jó volna, ha kolozsvári kertjéből orvosságot kaphatna. De ha az emberszíven csakugyan gyógyító füvet kell értenünk, vájjon miféle fű lehetett az? A legrégibb magyar és német füves könyvek a leonurus cardiaca nevű füvet hívják szivfűnek vagy szíverősítő fűnek. E gyógyító növénynek a levelei az emberi szívhez hasonlók. A régi orvosi könyvek azt mondják e fűről, hogy a gyönge szivet előre hozza, s hogy a gyermekek füresztésére is használják. Külön említik e könyvek a boldogasszony szive és a boldogasszony tenyere nevű füvet. Hogy az embersziv mellől miért maradt el a fü szó, nem nehéz megfejtenünk. . Ha a régi magyar füneveket vizsgálgatjuk, azt látjuk, hogy a fű szót rendesen Csak a magában álló szónál írták ki, de az összetett szóknál majd majdig. .........v........ ■ 3 ............................................................. V ..... I ■ ■■ m