Budapesti Hírlap, 1915. május-június (35. évfolyam, 120–180. szám)

1915-05-16 / 135. szám

30 BUDAPESTI HÍRLAP CM. SZ.O 0315. piajta Ip­­ sen Tich­. itt-ott már kapálják, a babot jórészt még csak isiost ültetik. A korai ültetésekben a fagy sok­ h­elyű, tetemes kárt okozott, ugy hogy egyes helye­ken ujra kell vetni. A melegágyi káposztapalánták mindenütt szépek és erőteljesek. Kiültetésük már sok helyük­ kezdetét vette, egyes helyeiken, különösen az északi és a királyhágóntúli vármegyékben azonban eső hiánya folytán a palántázást még nem lehetett foganatosítani. A korábban kiültetett palánták elég szépek és kielégítően fejlődnek, a­hol elegendő csa­padék volt. Kiadós, meleg esőre volna szükség. Ro­­varkárt eddig sehol sem észleltek. A komló a Duna-Tisza közén szépen fejlődik, szára egyes­ helyeken 140—150 cm. magas. A Duna jobb partján fejlődése kielégítő, itt-ott a bolha némi kárt okozott a fiatal hajtásokban. A Tisza—Maros­szécén szintén jól fejlődik, a Királyhágón tuli vár­megyékben azonban egyes helyeken a fiatal hajtások lefagytak s igy fejlődésében kissé visszamaradt. Kö­tözése, metszése jórészt befejeztetett, úgyszintén első kapálása, is. A köles, tatárka és cirok vetése most van fo­lyamatban, egyes helyeken már kezd kelni. A cirok itt-ott rosszul kel és foltos. A kendert és lent majd­nem mindenütt elvetették. Szépen kelt. A vetések sü­lnek, csak egyes helyeiken, a­hol kevés volt a csa­padék, ritkábbak. Fagykárt csak­ kevés helyen ész­leltek. Általában kiadós, meleg esőre volna szükség. A dohány melegágyi palántája szép, erőteljes és egészséges kiülte­tése a legtöbb­­helyen kezdetét vette, sok helyütt azonban a kiültetést a száraz időjárás késlelteti. .A mesterséges takarmányok közül a lóhere fejlődése általában kiélésí­tő, kivéve a Duna jobb és balpartját, a­hol az egérkár következtében sok ki­pusztult. Kaszálása zöld etetésre egyes helyeken kez­detét vette. Jó, meleg esőre még sokat javulhat. A lucerna fejlődése jó közepes, sok helyütt az utóbbi hűvös időjárás fejlődésében megakasztotta. Helyen­ként alacsony, ritka és gyom­os. Első kaszálása majd­nem mindenütt megkezdődött. A bükköny általá­ban jól kelt, fejlődésében azonban a száraz időjárás hátráltatja. A korábbi vetés kielégítő, a későbbi azonban hiányos és itt-ott gazos. A bolha okozta kár csak szórványosan észlelhető. Jó meleg esőre volna szükség. A mohár vetése folyamatban van. .4 csato­rnádó vetése folyamatban van. A korai vetés jól megmunkált talajban szépen kell, elég sűrü és jó, rögös talajban ellenben rosszul kel. A kelést kés­lelteti a száraz időjárás. A kikelt vetésben a fagy csak kevés kárt okozott. A rét fűm­ísrése a lapályo­kon, hol a talajvíz a száraz időjárás következtében javarészt, már teljesen fölszikkadt, kielégítő, a dom­bosabb helyeken azonban a szárazá­g folyton fejlő­désében kissé visszamaradt. Általában közepes szénatermésre van kilátás. Meses idő és bő csapadék még lényeges javulást hozhat. A legelők állása ki­elégítőnek mondható, bár a szárazság és hideg idő­járás hátráltatja a gyepesedést. A jószág, melyet a legtöbb helyen már kihajtottak, elegendő és elég jó táplálékot talál. Javulásához meleg idő és eső szük­séges. .A gyümölcstermés reménységében az utóbbi fagy okozta kár lényeges változást nem idézett elő. A fagy kártétele főleg az északi és délkeleti várme­gyékben volt nagyobb mértékű és itt is leginkább csak a barack és mandulában, valamint cseresznye és meggyben. A dió és mogyoró alig szenvedett a­­fagytól, legkevesebb kárt okozott a fagy szilva, alma és körte, valamint egyéb gyümölcsben. A termés­m­eret sok, eltekintve fenti csak helyi jelentőséggel já­ró kártól, jónak mondható. — A cukorpiacról. Prágából jelentik: Az uj termésből várható áruból még mindig ritkán for­dul egy-egy­­ üzletkötés, mert kevés az előre való eladás. A finomítók tehát csak azt az árut szerzik meg, a­melyet a kereskedők a szállítás terminusa előtt rendesen rendelkezésre bocsátanak. A jegyzés 32,50, az új áru névleg 33,75 korona. A Lloyd Társulat közgyűlése. A Pesti Lloyd Társulat ma délután tartotta Kohner Adolf báró dr. elnöklésével hatvanharmadik rendes köz­gyűlését, a­melyen a tagok igen nagy számban jelen­tek meg. A közgyűlést az elnök hosszabb beszéddel nyitotta meg, melyben üdvözölte mindenekelőtt a megjelenteket, majd áttért a társadalom mai hely­zetének ismertetésére. Kiemelte a nemzet önfeláldozó magatartását, melynek csak a kölcsönös megbecsü­lés szeretet lehet az alapja. Végül kifejezte azt a re­ményt, hogy a béke munkájában is megtalálják tár­sadalmi osztályai azt a harmóniát, mely előbbre viszi a nemzetet. Az évi jelentés, melyet Langel Aurél dr. terjesztett elő, kegyelettel megemlékezik a társulat lapja két kiváló munkatársának, Vukovári Albert és Beer Ágost elhunytáról. Ezután Madarassy-Beck Gyula báró köszönetet mondott a vezetőségnek sike­res működéséért. Auer Róbert indítványára elnökké egyhangúan újból szászbereki Kohner Adolf báró dr.-t választották meg. Gelsei Guttmann Vilmos bárót és Tolnay Lajos titkos tanácsost az igazgatóságba újból beválasztották. Választmányi tag lett: Frey Kálmán, Havas Emil udvari tanácsos (uj), Jónás Bertalan, Kraus­ Simon, Kubics Gusztáv (uj), Riess Tivadar (uj), Werkner Ármin és Zala Adolf. — A hadsereg­ és a mezőgazdasági munka biztosítása. Az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület fölterjesztése kapcsán Ghillány Imre báró földmivelésügyi miniszter tájékoztatta az egyesüle­tet azokról az intézkedésekről, melyeket a mezőgaz­dasági munka és a termelés biztosítása érdekében a hadsereg részéről sürgősen megtettek. E szerint Frigyes királyi herceg tábornagy rendeletet inté­zett valamennyi hadsereg főparancsnokságához, valamennyi hadtápparancsnoksághoz, az erődítmé­nyek parancsnokságaihoz és a cs. és kir. katonai parancsnokságokhoz, melyben utasította őket, hogy a mezőgazdasági munkák eredményesebbé tétele ér­dekében a polgári hatóságokat minél hathatósabban támogassák. Nevezetesen megtiltotta, hogy a kiutalt vetőmag, valamint a szükséget szenvedő lakosság részére szolgáló élelmiszerkészlet legkisebb há­nyadát is akár hadiszolgáltatásra, akár a hadsereg, vagy egyes katonai személyek számára lefoglalják és igénybevegyék. Felhatalmazta továbbá Frigyes kir. herceg főparancsnok a hadtápparancsnokságo­kat, hogy a hadműveletek szünetelése esetén a helyzethez mérten, de mindenkor katonai felügyelet mellett segítségképpen átengedhessék a vetőmunká­lathoz a nélkülözhető és pihenésre beosztott legény­ség és fogatok egy részét. Elrendelte ezenkívül Fri­gyes királyi herceg tábornagy minden olyan meg­művelhető katonai terület hasznosítását, melynek bevetése a ráfordított vetőmagot előreláthatóan megéri. E területeknek bevetéseihez szükséges vető­mag kiszolgáltatására az illetékes katonai parancs­nokságok kaptak utasítást. Végül gondoskodás tör­tént arról is, hogy az egyes hadtápparancsnoksá­gok a katonai célokra hasznavehetetlenné vált, de nem beteg lovakat árverés útján, közigzgatási tiszt­viselők jelenlétében adják el a helyszínen kör­nyékbeli gazdáknak, a­kiket az ilyen árverés idő­pontjáról előzetesen kell értesíteni. A kereskedőket és lókupeceket ezekről az árverésekről a legszigo­rúbban ki kell tiltani. — A gyapjúkészlet bejelentése: A kor­mánynak a gyapjúforgalom szabályozása iránt való törekvésével kapcsolatban 1663/1915. M. E. szám alatt újabb rendelet jutott napvilágra, mely szerint mindazok, a­kik még fel nem dolgozott vagy feldol­gozás alatt nem álló gyapjút saját vagy idegen he­lyiségben készletben vagy más részére őrizetben tar­tanak, kötelesek ezeket a készleteket: 1. az 1915. május 20. napján volt állapot szerint; 2. az 1915. június 1. és 15. napján volt állapot szerint; 3. az 1915. július hónaptól kezdődően pedig minden hó­napban a hónap első napján volt állapot szerint leg­később mindig az illető naptól számított nyolc napon belül a hatóságnak bejelenteni. A­ki készletét beje­lentette, újabb bejelentést tenni csak akkor köteles, ha készletében változás állott be. Gyapjútermelők és gyapjúkereskedők az első bejelentés alkalmával azt is kötelesek bejelenteni, hogy a folyó évi nyírásból eredő gyapjúból ezen első bejelentésükig minő mennyiséget és kinek szál­lítottak. A későbbi bejelentések alkalmával pedig kö­telesek bejelenteni, hogy az előző bejelentés óta mily mennyiséget szállítottak és kinek. A bejelentési kötelezettség nem terjed ki arra a készletre, a­melyre a birtokosnak saját házi szükségletére vagy általá­ban háziipari célra szüksége van, valamint nem ter­jed ki a dög-, tímár-, szűcs- és műgyapjúra, végül gyapjúhulladékra sémi. A bejelentést annál az első­fokú iparhatóságnál (kis- és nagyközségben a fő­szolgabírónál, rendezett tanácsú városokban a ta­nácsnál, törvényhatósági joggal felruházott váro­sokban a rendőrkapitánynál, Budapest székesfővá­rosban a kerületi elöljáróságnál, Fiume városában és kerületében a rendőrkapitánynál­ kell benyújtani, a­melynek területén a készlet van. A bejelentéshez kizáróan az émlített hatóságoknál és a községi elöl­járóságoknál kapható bejelentőlapokat kell felhasz­nálni és azokat két példányban az összes rovatok ki­töltésével kell benyújtani. Postai úton való bekül­dése esetében a bejelentőlapokat legkésőbb a határ­idő, utolsó napján kell postára adni. Az elsőfokú iparhatóság a bejelentőlapok egyik példányát meg­tartja, a másikat pedig késedelem nélkül közvetet­lenül a kereskedelemügyi minisztérium ipari mű­szaki osztályának (Budapest, II., Lánchíd­ utca 1/3.) küldi be. Gyapjutermelők bejelentésüket szóval is előterjeszthetik annál a községi elöljáróságnál, a­melynek területén a bejelentendő gyapjúkészlet van. A­ki a birtokában levő készletet a rendelet ellenére be nem jelenti, vagy nem a valóságnak megfelelően jelenti be, a hatóság előtt eltitkolja, vagy az ellenőr­zést meghiúsítja, az, a­mennyiben cselekménye sú­lyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és hat­száz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.­­ A Magántisztviselők Országos Nyug­díjegyesülete e hónap 30-án (vasárnap) délelőtt 11 órakor tartja meg a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara üléstermében (V., Szemere­ utca) hu­szonegyedik rendes közgyűlését.­­ A lefoglalt nitrogén ára. A honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, a­mely szeri­nt a hadi­célokra igénybe vett nitrogén-tartalmú anyagukból meglévő készletet kötelesek a tulajdonosok a kato­nai igazgatás kívánságára és költségére az álala megjelölt helyre szállítani. A katonai kincstár a kö­­vetkező árakat téríti meg: 1. nyers gáz- (ammóniák­ vízben lévő térítési összeg 100 kilogram tiszta am­móniák után 60 korona; 2. legalább 15 százalék ara­moniákot tartalmazó töményített gáz- (arhmoniák) vízben levő 100 kilogram tiszta ammóniák után 125 korona; 3. kénsavas ammóniákban levő 100 kilo­gram nitrogén után (csomagolás nélkül) 172­­ ko­rona; 4. mésznitrogénben (calcium­cvarramid) lévő 100 kilogram nitrogén után (csomagolással együtt) 150 korona. — Adriai Biztosító Társulat Triesztben. A társulat május 6-án tartotta meg hetvenhatodik rendes évi közgyűlését, a­melyen az 1914. évi záró­számadást terjesztették elő. Az igazgatóság jelenté­sében rámutatott arra, hogy a háború okozta gaz­dasági megrázkódtatás természetesen a társulat üz­letmenetére is visszahatással volt, azonban a vállalat szilárd gazdasági alapja és egészséges üzleti megala­pozottsága lehetővé tette, hogy ezt a visszahatást is könnyű szerrel állja ki. Annak ellenére, hogy a há­ború folytán előállott és egyéb rendkívüli kiadások, valamint a társulat értékpapír-állományának 2.799.709 koronát kitevő árfolyamveszteségét teljes összegben az üzem­i költség terhére írta, a társulat bármely tartalékalapjának igénybevétele nélkül az alapszabályszerű dotációk levonása után 130 korona kerül, az előző év 160 koronájával szemben, részvé­nyenként osztalék ül ki­tüzelésre- Az üzleti év rend­kívüli kiadása között különös figyelmet érdemel az a tekintélyes összeg, a­melyet a társulat a különböző hadi jóléti intézmények céljára adományozott. A társulat a harctéren elesett tisztviselői emlékének fájdalmas kegyelettel adózik. A zárószámadások té­teleiből a következők emelendők ki : Az életbiztosí­tási (A) osztályban 69,688.580 korona tőkeösszeg­ről szóló ajánlat terjesztetett be, a kiállított kötvé­nyek pedig 62,361.460 korona biztosított tőkéről szólnak. Az üzletév végével az életbiztosítási állo­mány biztosított tőkében kerek 559 millió korona, biztosított járadékokban pedig 1,866.130­­ koronát ért el. Halál- és elérési esetekért, valamint járadékok fejében a társulat 11,098.411 koronát fizetett ki. Az életbiztosítási osztály díjtartalékai az év végével 166,983.844 koronát, illetően a viszontbiztosított rész levonásával 151,636.696 koronát tettek ki és így az előző évvel szemben saját számlájukra 7,098.960 korona növekedést mutatnak. Az elemi ágazatok (B) osztályában a díjbevétel a következő számokat mutatja: tűzbiztosítás 29,137.218 korona, szállítmány-biztosítás 4,286.446 korona, betöréses lopás elleni biztosítás 845.524 korona. A viszontbiz­tosítás összesen 15,519.709 koronát igényelt. Az elemi ágazatokban a társulat károk fejében 21,998.742 koronát, illetően a viszontbiztosított résznek levo­násával 11,193.392 koronát fizetett ki. Az elemi ága­zatok díjtartalékai 21,773.348 koronát, illetően a viszontbiztosítókra eső rész levonása után­­12,060.941 koronát tesznek ki. Az üzletév végével a társulat tőkéi és tartalékai a következőképpen alakultak: tel­jesen befizetett részvénytőke 10,000.000 korona, va­gyontartalék 12.000.000 korona, nettodíjtartalékok 162.697.638 korona, netto kártartalék 5,980.464 ko­rona, összesen kerek 190.000.000 korona. A nyug­díjpénztár és az alkalmazottak ellátási­ pénztára ösz­szesen 4,941.661 korona vagyon fölött rendelkezik. Az igazgatóság tagjaiul Brunner Jenő dr. ismételten és Salem­i Henrik Pál utonain megválasztanák, mig az igazgató­tanácsba Dell' Adami Géza nyugalmazott ellentengernagy és Rizzi Lajos dr. isztriai tartomány­főnököt hívták meg,­szüntették. — Ellenséges államokból származó áruk. A kormány a velünk ellenséges államból származó következő áruk behozatalát és átvitelét tiltotta meg: Égetett szeszes folyadékok. Bor (szőlőbor) hordók­ban vagy palackokban. Pezsgőbor. Csipkék, léghím­zések is (kiétetett áruk). Baliszt, gázé, linón és más ritkás szövetek. •Csomózott szőnyegek. Másféle sző­nyegek és a nemezből valók, szinnyomatosan is. Tiszta selyemáruk és félselyemáruk. Művirágok, azaz kész virágok egészen vagy részben szövőanyagokból. Megmunkált disztollak és ezekből készült áruk. Min­dennemű női és leánykalap. Mindennemű "kalap di­szitve. Ruházatok, pipereáruk és egyéb varrott áruk kelmékből. K. m. n. n. kefekötő áruk finom anya­gokból való szereléssel (az ecsetek kivételével). Min­dennemű szivarkapapiros. Bőrkeztyü. Aruk tajték­ból, lávából, celluloidból, stb. Aruk valódi vagy utánzott teknősbékahéjból, közönséges, finom vagy más legfinomabb anyagokkal kapcsolatban is. Fény­érzékeny szárazlemezek fényképészeti célokra. Iró­tollak és tollhüvelyek. Leoni áruk. Illatos ecsetek, zsiradékok és olajok. Alkoholos, aromatikus esz­szenciák. Illatszerek, kozmetikus szerek. Szappan, NEW-YORK SZÁLLODA BÉCS, n Qnapb­occa 5 perc a központtól. JOO szobával 3.60 Opel lydsao. X-tól följebb. Modern családi szálloda.

Next