Budapesti Hírlap, 1920. augusztus (40. évfolyam, 182–206. szám)
1920-08-08 / 188. szám
1920 augusztus 8.Budapesti Hírlap áss.».) A kenyérkérdés vitája. — A nemzetgyülés ülése. — Indítvány a zsidókérdésről. — Osztrák agitáció Sopronban. — [i j ] nemzetgyűlésen m^interpellációs nap volt s n? egyik képviselő figyel'Sny alakjában a zsidókérdés megoldását sür sítte, erre nézve pontokba foglalt javaslatot bectődnek elő. Az érdeklődést azonban a mai napyja,és főként a kenyérkérdés, illetve a kormányviták a termés értékesítéséről kiadott rendelete kötötte le. ' 1 . Huszár Elemér, a vitát megindító indítványf előterjesztője ma határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben a többek között a malmok rekvirálását s a gabona összegyűjtése költségeinek leszállítását sürgette. Erre nagyatádi Szabó közélelmezési miniszter felszólalván, kikelt az ellen a magatartás ellen, amelyet, a kormánytámogató többség tagjai követnek a kormánnyal szemben. Folyton külön indítványokkal ostromolják a kormányt s minden rendeletét támadják, így semmiféle rendeletet nem lehet sikeresen végrehajtani. A közegeket ez a kritika határozatlanokká teszi a rendelet végrehajtásában s a közönség viselkedését is befolyásolja. A miniszter ma kijelentette, hogy ezt az állapotot mindenesetre a pártértekezlet elé viszi, mert így neon lehet kormányozni. Ám buktassák meg a kormányt, ha nincsenek vele megelégedve, de így lehetetlen dolgozni. (Mozgás.) Azelőtt követelték a Haditermény megszüntetését. Ez megtörtént s most egy tiszta keresztény szerv végzi a gabonagyűjtés munkáját. Erre most már tele vannak panasszal az Áruforgalmi ellen. Huszár Elemér itt közbeszól: De nem óhajtottunk olyan szervet, amely zsidóbb a zsidónál. (Derültség.) Erre nagyatádi Szabó: De az Áruforgalmi nem nyerészkedik a gabonagyűjtésen , pontosan felszámítja a kiadásait, amit ellenőrizni lehet. Végezetül kijelentette a miniszter, hogy össze fogja állítani azt a miniszterközi szakértő bizottságot, amely hivatva lesz megvitatni a kérdés egész anyagát s erre a kilátásra és a közérdekre való tekintetből arra kérte a képviselőket, hogy tegyék mihamarabb lehetővé ennek a vitának berekesztését. A miniszter ilyetén fejtegetéseit általában helyesléssel hallgatták. Minthogy azonban nagyon kevesen voltak a Háziban — az ülés elején határozatképtelenség miatt fel is kellett függeszteni a tanácskozást — s minthogy még többen vannak feliratkozva s ma — mint fönnebb már jeleztük — egyebekkel és interpellációkkal is foglalkozott a nemzetgyűlés igy a vitát ma nem fejezték be. Hétfőn folytatni fogják. A zsidókérdést ma Budavárii László vitte a nemzetgyűlés elé. Indítványa, amelynek értelmében a problémát meg akarja oldani, a következő posztulátumokat foglalja magában: — Magyarországon zsidó sem nem vehet, sem nem bérelhet földet, a zsidó tulajdonban lévő földek a vételi árak alapján megváltandók; a zsidó bérletek ez évi október 1-i hatállyal érvényüket vesztik és az igy fölszabaduló földek parcellázandók; a zsidókézen lévő házhelyek és lelkek megváltandók; zsidóknak csak egy házuk lehet, a többi megváltandó; zsidó kézen lévő felesleges lakrészek elrekvirálandók; a zsidók letelepedési jogot vagy honosságot neki kaphatnak; az 1914 óta bevándorolt zsidók kitoloncolandók és vagyonuk megváltás nélkül elkobzandó. Követeli az oktatás terén s a gyáraknál és a bankóknál a numerus clauzust; zsidók nem tarthatnak fönn iskolákat; tanuló- és tanárképzőbe jövőre zsidót nem szabad fölvenni; zsidó kézen lévő orfeumok szigorúan ellenőrizendők; színházak élén zsidók nem állhatnak. Zsidók semmiféle közszállítást nem kaphatnak; ipari nyersanyagok elsősorban keresztényeknek adandók. Zsidók nem tarthatnak személyes szolgálatra keresztény alkalmazottat. Napilapok vagy folyóiratok főszerkesztői, lapvezérei, felelős szerkesztői és főmunkatársai zsidók, vagy szabadkőművesek nem lehetnek s az újságírók esküt tartoznak tenni a magyar alkotmányra, törvényekre és a hazához való hűségre. Héber nyelvű újságok nem jelenhetnek meg. A héber címtáblák eltávolítandók. Az összes állami kedvezményeket és jogosítványokat revízió alá kell venni. Zsidók sem miniszterek, sem államtitkárok, sem osztályvezetők, sem külső képviseletek alkalmazottai nem lehetnek. Hasonlóképpen nem lehetnek sem közjegyzők, sem bírák, sem tisztek, sem pedig a rendőrségnek vagy a megyei, községi, városi elöljáróságok alkalmazottai. Politikai jogokat nem gyakorolhatnak -és végül azok, akik a kommunizmusban vétkesek vagy külföldön agitálnak Magyarország ellen, tettenérés esetén statáriális „utón halállal büntetendők. Nem lévén jelen más miniszter, nagyatádi Szabó szólalt föl s jelezte a kormány álláspontját az indítvánnyal szemben. Azt mondotta, hogy nem ért ugyan mindenben egyet az indítvány tartalmával, de minthogy nem lehet tagadni, hogy zsidókérdés van, ennélfogva a maga részéről is szükségesnek tartja az indítvány napirendre tűzését. De azt ajánlotta, bízzak az elnökre, hogy azt mikor tartja idejénvalónak. A nemzetgyűlés többsége erre ebben az értelemben határozott. A kisebbséggel,yattyis az indítvány napirendre tűzése ellen szavaztak a többi között Apponyi Albert és Andrássy Gyula is. Ezek után az új honvédelmi miniszter, Sréter István válaszolt régebben előterjesztett interpellációkra, amelyek a rokkantak, hadiözvegyek és árvák késedelmes segítését tették szóvá. A miniszter az első felszólalásában a nemzetgyűlésen melegszívű érdeklődést tanúsított a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák iránt s kitartásba helyezte a hibák és visszásságok megszüntetését s általában az ellátás gyorsítását és javítását. A nemzetgyűlés nagy szimpátiáival és helyesléssel fogadta a miniszter válaszát. Végül sorra következtek az új interpellációk. Csontos Imre az iparcikkek és ruházat ára, valamint a fa- és szénhiány dolgában, továbbá a karcagi árvízkárok és végül több karcagi tisztviselő letartóztatása dolgában terjesztett elő háromrendbeli interpellációt. Bírta József benzint követelt a kisgazdák számára a cséplés ellátása végett. A legnagyobb érdeklődést azonban SigrayAntal gróf interpellációja keltette, aki azt kérdezte a külügyminisztertől, hogy van-e tudomása arról, hogy Nyugatmagyarországon, főképpen Sopron vármegyében az antant-bizottsághoz beosztott osztrák küldöttek céltudatos osztrák agitációt folytatnak és azzal akarják megnyerni a lakosságot, hogy azt hirdetik: Ausztriát végleges elhatározás szerint Németországhoz csatolják. Teleki Pál gróf miniszterelnök, külügyminiszter válaszában kijelentette, hogy erről az izgatásról közvetetlen tudomása nincs, de nem tartja kizárt dolognak. Mihelyt azonban meggyőződést szerez erről, szóvá fogja tenni az antant-kormány előtt. A Németországhoz való csatlakozásra vonatkozó izgatás azonban elsősorban az antantot kell, hogy érdekelje. Azután kérte az interpellálót, hogy adatait hozza tudomására. Sigrau Antal gróf ezt kilátásba helyezte és a választ tudomásul vette. Szűcs Dezső interpellációjában a pápai szövőgyár keresztényszocialista munkásai számára jobb bánásmódot kívánt. Végül Brechsler János a felekezeti és községi tanítók családjainak kedvezményes vasúti jegy kiutalványozását kérte. Az interpellációkat kiadták a minisztereknek. Ezzel az ülés délután három órakor véget ért. Politikai hírek: Friedrich látván mentelmi jogának felfüggesztése A mentelmi bizottság csak hétfőn terjeszti a nemzetgyűlés elé a Friedrich István kiadatásáról szóló jelentését. A késedelem oka az, hogy a határozat megszövegezése dolgában nézeteltérés támadt Mikovényi Jenő előadó és Ereky Károly, a mentelmi bizottság elnöke között és Eresky ma megtagadta a határozat aláírását. Az előadó és az elnök között hosszabb tárgyalás frányt, amelyben részt vett Tomcsányi Pál igazságügyminiszter is. Végül abban állapodtak meg, hogy újból megszövegezik a jelentést. Mikovényi Jenő reméli, hogy sikerülni fog álláspontjáról Ereket meggyőzni és hétfőn a Ház elé terjesztheti a jelentést. Nem tartják azonban kizárt dolognak, hogy ebben az ügyben a mentelmi bizottságot újra össze kell hívni. Adóamnesztia. A pénzügyi bizottság tegnap tárgyalta az egyenes adó fölemeléséről szóló movelláris javaslatot. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a tárgyalás során adóamnesztiát indítványozott azok számára, akik eddigi bevallásaikban eltitkolták vagyonukat, de mulasztásukat most jóváteszik. Ellenkező esetben a vagyondézsmáról szóló törvényjavaslat büntető rendelkezéseit fogják alkalmazni, amelyek igen súlyosak. ’ A lengyelek döntő támadásra készülnk A lengyel vezérkar legújabb jelentése szerint a fronton jelentékeimen..friegyanyít a helyzet. A Narev és a Bug folyók között nagy vereség érte a bolusevikokat, akik ötadbi foglyot, négyszáz kocsit s nagyszámú ágviszes géppuskát vesztettek. A többi arcvonalon is óráról-órára erősbödik a lengyelek ellenállása. A lengyel hadvezetőség nagyon valószínűen döntő csatára készülődik. Délen Dobricin közelében ismét visszavetették az oroszokat a Bug folyó túlsó partjára. A lengyelek nagy ellentámadást készítenek elő Sziedliecnél. Az angol tengernagyi hivatal szikratávíró útján parancsot adott valamennyi angol hajóegység parancsnokának, hogy szervezzék meg Oroszország tengeri blokádját. Kraszint értesítették ezekről az intézkedésekről. A lengyel kormány tegnap hosszabb jegyzéket küldött Csicserinnek, amelyben rámutatva a szovjet kormány eddigi kétszínű halogató politikájára, kijelenti, hogy hajlandó delegációt küldeni Minszkbe és egyidejűen tárgyalni a fegyverszünetről és az előzetes békéről. A lengyel-orosz harctéri helyzetre való tekintettel, Bukarestben koronatanács volt. Take Joneszku kijelentette, hogy a román kormány inforrmációi szerint a bolusevik csapatok ugyan parancsot kaptak, hogy a román határtól 15 kilométernyire álljanak meg, mindazáltal szükség van bizonyos biztossági intézkedésekre, különösen a Dnyeszter mellett és Bukovinában. Ezeket az intézkedéseket a kormány meg is tette. A szovjet kormány elismeri Lengyelország Paris, aug. 7. (A M. T. I. szikratávirata.) Sajtójelentések szerint a szovjet kormány az angolt kormányhoz intézett válaszában kijelenti, hogy hajlandó békét kötni Lengyelországgal. Lengyelország teljes függetlenségének elismerése, sőt nagylelkű határ megállapítás mellett. A katonai műveleteknek azonbart mindaddig folyniok kell, amig a fegyverszünet és béke meg nem köttetett. Kamenev jegyzéke Lloyd Georgehoz. London, aug 7. Kamenev Lloyd Georgehez jegyzéket intézett, melyben kifejti, hogy Lengyelország és Oroszország közvetetlen tárgyalása felelne meg legjobban a két nép érdekeinek, míg a Londonban tartandó konferencia arra lenne alkalmas, hogy a bűnösség kérdését elintézzék és az általános békét megteremtsék.Az angol kormány ezt a jegyzéket tegnapi kezdte tárgyalni. (M. T. 1.) A bihollof 9 iPadsség tette eredménytelenné. Bécsből jelentik, hogy Forstner képviselő jelentést tett a kerületi munkástanács tegnapi ülésén a bojkott megszüntetésének szükségességéről és ezt mondja: .. ■.' f — Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az osztrák minijausadg az utóbbi napokban éppen olyan szigorúan hajtotta végre a bojkottot, mint az előtt, ellenben az angol munkások voltak azok, akik legkevésbbé szigorúan hajtották végre. A német szaksszervezetek sem vettek benne részt a szükséges mértékben. Sok bajt okozott nekünk az is, hogy a cseh szakszervezetek minden ígéret ellenére sem hajtották végre elég szigorúan a bojkottot. A délszláv munkások, akiknek vezérei,részben börtönben ülnek, azzal a kéréssel fordultak a szakszervezetek szövetségének irodájához, hogy a Magyarország ellen elrendelt bojkottot terjesszék ki a Délszláv államra is, hogy az ottani munkásmozgalomnak tere legyen a cselekvésre. Az is megtörtént, hogy derék olasz elvtársaink a bojkott első napjától fogva megakadályozták, hogy bárminő küldemény is eljusson Magyarországba, a délszláv államban azonban megtették, hogy bizonyos Bécsnek szánt küldeményeket Budapestre irányították. Elhatároztuk tehát, hogy abbahagyjuk.. Kérjük a kerületi munkástanácsot, hogy járuljon hozzá ehhez a határozatunkhoz. A tegnapi ülésen nem történt döntés, mert a tárgyalást mára halasztották. Az Arbeiter Zeitung a munkásokhoz intézett felhívásában bevallja, hogy a szakszervezeti internacionale még nem elég erős ahhoz, hogy a jogért és emberiességért való harcban feltétlenül győztes lehessen. Azokban az országokban, amelyek nem közvetetlenül határosak Magyarországgal, a munkások nem fejtettek ki annyi erőt, amely elegendő lett volna ahhoz, hogy országuk közvéleményét elegendőképp befolyásolja. .A bojkott tökéletlen eredményének másik, nem kevésbbé nyomós oka az volt, hogy a magyarországi munkásság nem támogatta önálló akcióval a külföldi elvtársak mozgalmát. Megoldották a (esetiem kérdést. A szepesi és árvai kerületek határmegállapitása. ^^t*00*****”^ Paris, aug. 6. ' "•—'Ji^»--^ancia miniszterelnök Benes dr. külügyminiszterhez juilius 28-iki kerettel levelet intézett, melyben csatoltan megküldte a szövetséges és társult hatalmaknak a tescheni hercegség, valamint a szepesi és árvai kerületek határmegállapításáról szóló döntésének szövegét és felhívja, hogy a prágai kormány az odaítélt területeket a számára kiszabott határig vegye birtokába, hogy a szövetségesek e területekről megszálló csapataikat rövid időn belül visszavonhassák. . (A cseh-szlovák köztársaság e döntés következtében megkapja a darwini szénbányterületet és az egész kassai oderbergi vasútvonalat. Oderberg, Karwin, Freistadt városokat, Teschen külvárosát, Trinkowot és Jablunkaut. Árvában Lengyelországnak ítélték oda Jablunkau vidékét a Babiagorától a Maguráig terjedő vonallal együtt. A Szepességben pedig Kromcsi vidékét Jurgovtól Nemecig terjedő vonallal. A terület felosztásáról hozott határozatot a résztvevő felek július 28-án este írták alá. 6 óra 30 perckor. POLOSKAIRTÁST LAKÁSTAKARÍTÁST 12643 Telefon Cl-06, csak „PAX”.VÁLLALAT