Budapesti Hírlap, 1920. augusztus (40. évfolyam, 182–206. szám)

1920-08-08 / 188. szám

1920 augusztus 8.Budapesti Hírlap áss.».) A kenyérkérdés vitája. — A nemzetgyülés ülése. — Indítvány a zsidó­kérdésről. — Osztrák agitáció Sopronban. — [i j ] nemzetgyűlésen m^interpellációs nap volt s n? egyik képviselő figyel'Sny alakjában a zsidókér­dés megoldását sür­ sítte, erre nézve pontokba foglalt java­slatot bectődnek­ elő. Az érdeklődést azonban a mai napyja,és főként a kenyérkérdés, illetve a kor­­­mányviták a termés értékesítéséről kiadott rendelete kötötte le. ' 1 . Huszár Elemér, a vitát megindító indítvány­­f előterjesztője ma határozati javaslatot terjesztett elő, a­melyben a többek között a malmok rekvirálá­­sát s a gabona összegyűjtése költségeinek leszállítá­sát sürgette. Erre nagyatádi Szabó közélelmezési mi­niszter felszólalván, kikelt az ellen a magatartás el­len, a­melyet, a kormánytámogató többség tagjai kö­vetnek a kormánnyal szemben. Folyton külön indít­ványokkal ostromolják a kormányt s minden rende­letét támadják, így semmiféle rendeletet nem lehet sikeresen végrehajtani. A közegeket ez a kritika ha­tározatl­anokká teszi a rendelet végrehajtásában s a közönség viselkedését is befolyásolja. A miniszter ma kijelentette, hogy ezt az állapotot mindenesetre a pártértekezlet elé viszi, mert így neon lehet kor­mányozni. Ám buktassák meg a kormányt, ha nin­csenek vele megelégedve, de így lehetetlen dolgozni. (Mozgás.) Azelőtt követelték a Haditermény meg­szüntetését. Ez megtörtént s most egy tiszta keresz­tény szerv végzi a gabonagyűjtés munkáját. Erre most már tele vannak panasszal az Áruforgalmi el­len. Huszár Elemér itt közbeszól: De nem óhajtot­tunk­ olyan szervet, a­mely zsidóbb a zsidónál. (De­rültség.) Erre nagyatádi Szabó: De az Áruforgalmi nem nyerészkedik a gabonagyűjtésen , pontosan fel­számítja a kiadásait, a­mit ellenőrizni lehet. Vége­zetül kijelentette a miniszter, hogy össze fogja állí­tani azt a miniszterközi­ szakértő bizottságot, a­mely hivatva lesz megvitatni a kérdés egész anyagát s erre a kilátásra és a közérdekre való tekintetből arra kérte a képviselőket, hogy tegyék mihamarabb lehe­tővé ennek a vitának berekesztését. A miniszter ilyetén fejtegetéseit általában he­lyesléssel hallgatták. Minthogy azonban nagyon ke­vesen voltak a Háziban — az ülés elején határozat­­képtelenség miatt fel is kellett függeszteni a tanács­kozást — s minthogy még többen vannak felirat­kozva s ma — mint fönnebb már jeleztük — egye­bekkel és interpellációkkal is­ foglalkozott a nemzet­gyűlés igy a vitát ma nem fejezték be. Hétfőn foly­tatni fogják.­­ A zsidókérdést ma Budavárii László vitte a nemzetgyűlés elé. Indítványa, a­melynek értelmében a problémát meg a­karja oldani, a következő posztu­­látumokat foglalja magában: — Magyarországon zsidó sem nem vehet, sem nem bérelhet földet, a zsidó tulajdonban lévő földek a vételi árak alapján megváltandók; a zsidó bérletek ez évi október 1-i hatállyal érvényüket vesztik és az igy fölszabaduló földek parcellázan­­dók; a zsidó­­kézen lévő házhelyek és lelkek meg­váltandók; zsidóknak csak egy házuk lehet, a többi megváltandó; zsidó kézen lévő felesleges lakrészek elrekvirálandók; a zsidók letelepedési jogot vagy honosságot neki kaphatnak; az 1914 óta bevándo­rolt zsidók kitoloncolandók és vagyonuk megváltás nélkül elkobzandó. Követeli az oktatás terén s a gyáraknál és a bankóknál a numerus clauzust; zsidók nem tarthatnak fönn iskolákat; tanuló- és tanárképzőbe jövőre zsidót nem szabad fölvenni; zsidó kézen lévő orfeumok szigorúan ellenőrizen­­dők; színházak élén zsidók nem állhatnak. Zsidók semmiféle közszállítást nem kaphatnak; ipari nyersanyagok elsősorban keresztényeknek adandók. Zsidók nem tarthatnak személyes szolgálatra ke­resztény alkalmazottat. Napilapok vagy folyóiratok főszerkesztői, lapvezérei, felelős szerkesztői és fő­­munkatársai zsidók, vagy szabadkőművesek nem lehetnek s az újságírók esküt tartoznak tenni a magyar alkotmányra, törvényekre és a hazához való hűségre. Héber nyelvű újságok nem jelenhet­nek meg. A héber címtáblák eltávolítandók. Az összes állami kedvezményeket és jogosítványokat revízió alá kell venni. Zsidók sem miniszterek, sem államtitkárok, sem osztályvezetők, sem külső kép­viseletek alkalmazottai nem lehetnek. Hasonlókép­pen nem lehetnek sem közjegyzők, sem bírák, sem tisztek, sem pedig a rendőrségnek vagy a megyei, községi, városi elöljáróságok alkalmazottai. Politikai jogokat nem gyakorolhatnak -és végül azok, a­kik a kommunizmusban vétkesek vagy külföldön agitálnak Magyarország ellen, tettenérés esetén statáriális „utón halállal büntetendők. Nem lévén jelen más miniszter, nagyatádi Szabó szólalt föl s jelezte a kormány álláspontját az indítvánnyal szemben. Azt mondotta, hogy nem ért ugyan mindenben egyet az indítvány tartalmá­val, de minthogy nem lehet tagadni, hogy zsidó­kérdés van, ennélfogva a maga részéről is szüksé­gesnek tartja az indítvány napirendre tűzését. De azt ajánlotta, bízzak az elnökre, hogy azt mikor tartja idejénvalónak. A nemzetgyűlés többsége erre ebben az értelemben határozott. A kisebbséggel,­yattyis az indítvány napirendre tűzése ellen sza­vaztak a többi között Apponyi Albert és Andrássy Gyula is. Ezek után az új honvédelmi miniszter, Sré­­ter István válaszolt régebben előterjesztett inter­pellációkra, a­melyek a rokkantak, hadiözvegyek és árvák késedelmes segítését tették szóvá. A mi­niszter az első felszólalásában a nemzetgyűlésen me­legszívű érdeklődést tanúsított a rokkantak, hadi­özvegyek és hadiárvák iránt s kitartásba helyezte a hibák és visszásságok megszüntetését s általában az ellátás gyorsítását és javítását. A nemzetgyűlés nagy szimpátiáival és helyesléssel fogadta a minisz­ter válaszát. Végül sorra következtek az új interpellációk. Csontos Imre az iparcikkek és ruházat ára, valamint a fa- és szénhiány dolgában, továbbá a karcagi árvízkárok és végül több karcagi tisztviselő letartóztatása dolgában terjesztett elő háromrendbeli interpellációt. Bírta József benzint követelt a kis­gazdák számára a cséplés ellátása végett. A legnagyobb érdeklődést azonban Sigray­­An­tal gróf interpellációja keltette, a­ki azt kérdezte a külügyminisztertől, hogy van-e tudomása arról, hogy Nyugatmagyarországon, főképpen Sopron vármegyében az antant-bizottsághoz beosztott osz­trák küldöttek céltudatos osztrák agitációt folytat­­nak és azzal akarják megnyerni a lakosságot, hogy azt hirdetik: Ausztriát végleges elhatározás szerint­ Németországhoz csatolják. Teleki Pál gróf miniszterelnök, külügyminisz­ter válaszában kijelentette, hogy erről az izgatásról közvetetlen tudomása nincs, de nem tartja kizárt dolognak. Mihelyt azonban meggyőződést szerez er­ről, szóvá fogja tenni az antant-kormány előtt. A Németországhoz való csatlakozásra vonatkozó izga­tás azonban elsősorban az antantot kell, hogy érde­kelje. Azután kérte az interpellálót, hogy adatait hozza tudomására. Sigrau Antal gróf ezt kilátásba helyezte és a választ tudomásul vette. Szűcs Dezső interpellációjában a pápai szövő­gyár keresztényszocialista munkásai számára jobb bánásmódot kívánt. Végül Brechsler János a feleke­­zeti és községi tanítók családjainak kedvezményes vasúti jegy kiutalványozását kérte. Az interpelláció­kat kiadták a minisztereknek. Ezzel az ülés délután három órakor véget ért. Politikai hírek: Friedri­ch látván mentelmi jogának felfüggesztése A mentelmi bizottság csak hétfőn terjeszti a nemzetgyűlés elé a Friedrich István kiadatásáról szóló jelentését. A késedelem oka az, hogy a hatá­rozat megszövegezése dolgában nézeteltérés támadt Mikovényi Jenő előadó és Ereky Károly, a mentelmi bizottság elnöke között és Eresky ma megtagadta a határozat aláírását. Az előadó és az elnök között hosszabb tárgyalás­­ frányt, a­melyben részt vett Tom­­csányi Pál igazságügyminiszter is. Végül abban álla­podtak meg, hogy újból megszövegezik a jelentést. Mikovényi Jenő reméli, hogy sikerülni fog álláspont­járól Ereket meggyőzni és hétfőn a Ház elé terjeszt­heti a jelentést. Nem tartják azonban kizárt dolog­nak, hogy ebben az ügyben a mentelmi bizottságot újra össze kell hívni. Adóamnesztia. A pénzügyi bizottság tegnap­ tárgyalta az egye­nes adó fölemeléséről szóló movelláris javaslatot. Ko­rányi Frigyes báró pénzügyminiszter a tárgyalás so­rán adóamnesztiát indítványozott azok számára, a­kik eddigi bevallásaikban eltitkolták vagyonukat, de mulasztásukat most jóváteszik. Ellenkező esetben a vagyondézsmáról szóló törvényjavaslat büntető ren­delkezéseit fogják alkalmazni, a­melyek igen sú­lyosak. ’ A lengyelek döntő támadásra k­észü­lnk A lengyel vezérkar legújabb jelentése szerint a fronton jelent­ékeimen..friegyanyít a helyzet. A Na­­rev és a Bug folyók között nagy vereség érte a bolu­­sevikokat­, a­kik ötadbi foglyot, négyszáz kocsit s nagyszámú ágvisz­es géppuskát vesztettek. A többi arcvonalon is óráról-órára erősbödik a lengyelek ellenállása. A lengyel hadvezetőség nagyon valószínűen döntő csatára készülődik. Délen Dobricin közelében ismét visszavetették az oroszokat a Bug folyó túlsó partjára. A lengyelek nagy ellentámadást készítenek elő Sziedliecnél. Az angol tengernagyi hivatal szikratávíró út­ján parancsot adott valamennyi angol hajóegység parancsnokának, hogy szervezzék meg Oroszország tengeri blokádját. Kraszint értesítették ezekről az intézkedésekről. A lengyel kormány tegnap hosszabb jegyzéket küldött Csicserinnek, a­melyben rámutatva a szov­­jet kormány eddigi kétszínű halogató politikájára, kijelenti, hogy hajlandó delegációt küldeni Minszkbe és egyidejűen tárgyalni a fegyverszünetről és az elő­zetes békéről. A lengyel-orosz harctéri helyzetre való tekin­tettel, Bukarestben koronatanács volt. Take Jo­­neszku kijelentette, hogy a román kormány inforr­­mációi szerint a bolusevik csapatok ugyan paran­csot kaptak, hogy a román határtól 15 kilométer­nyire álljanak meg, mindazáltal szükség van bizo­nyos biztossági intézkedésekre, különösen a Dnyesz­­ter mellett és Bukovinában. Ezeket az intézkedése­ket a kormány meg is tette. A szovjet kormány elismeri Lengyelország­ Paris, aug. 7. (A M. T. I. szikratávirata.) Sajtójelentések szerint a szovjet kormány az angolt kormányhoz in­tézett válaszában kijelenti, hogy hajlandó­ békét kötni Lengyelországgal. Lengyelország teljes függet­lenségének elismerése, sőt nagylelkű határ megálla­pítás mellett. A katonai műveleteknek azonbart mindaddig folyniok kell, a­mig a fegyverszünet és béke meg nem köttetett. Kamenev jegyzéke Lloyd Georgehoz. London, aug 7. Kamenev Lloyd Georgehez jegyzéket intézett, melyben kifejti, hogy Lengyelország és Oroszország közvetetlen tárgyalása felelne meg legjobban a két nép érdekeinek, m­íg a Londonban tartandó konfe­rencia arra lenne alkalmas, hogy a bűnösség kér­dését elintézzék és az általános békét megteremtsék.­­Az angol kormány ezt a jegyzéket tegnapi kezdte tárgyalni. (M. T. 1.) A b­ihollof 9 iPadsség tette eredménytelenné.­ ­ Bécsből jelentik, hogy Forstner képviselő je­lentést tett a kerületi munkástanács tegnapi ülésén a­ bojkott megszüntetésének szükségességéről és ezt mondja: .. ■.' f — Mindenekelőtt m­eg kell állapítani, hogy az osztrák minijausadg az utóbbi napokban éppen olyan­ szigorúan hajtotta végre a bojkottot, mint az előtt, ellenben az angol munkások voltak azok, a­kik leg­­kevésbbé szigorúan hajtották végre. A német szaks­szervezetek sem vettek benne részt a szükséges mér­tékben. Sok bajt okozott nekünk az is, hogy a cseh szakszervezetek minden ígéret ellenére sem hajtották végre elég szigorúan a bojkottot. A délszláv munká­sok, a­kiknek vezérei,részben börtönben ülnek, azzal a kéréssel fordultak a szakszervezetek szövetségé­nek irodájához, hogy a Magyarország ellen elrendelt bojkottot terjesszék ki a Délszláv államra is, hogy az ottani munkásmozgalomnak tere legyen a cselek­vésre. Az is megtörtént, hogy derék olasz elvtársaink a bojkott első napjától fogva megakadályozták, hogy bárminő küldemény is eljusson Magyarországba, a délszláv államban azonban megtették, hogy bizonyos Bécsnek szánt küldeményeket Budapestre irányítot­ták. Elhatároztuk tehát, hogy abbahagyjuk.. Kérjük a kerületi munkástanácsot, hogy járuljon hozzá eh­­­hez a határozatunkhoz. A tegnapi ülésen nem történt döntés, mert a tárgyalást mára halasztották. Az Arbeiter Zeitung a munkásokhoz intézett felhívásában bevallja, hogy a szakszervezeti inter­­nacionale még nem elég erős ahhoz, hogy a jogért és emberiességért való harcban feltétlenül győztes lehes­­sen. Azokban az országokban, a­melyek nem közve­­tetlenül határosak Magyarországgal, a munkások nem fejtettek ki annyi erőt, a­mely elegendő lett volna ahhoz, hogy országuk közvéleményét elegendő­képp befolyásolja. .A bojkott tökéletlen eredményé­nek másik, nem kevésbbé nyomós oka az volt, hogy a magyarországi munkásság nem támogatta önálló akcióval a külföldi elvtársak mozgalmát. Megoldották a (esetiem kérdést. A szepesi és árvai kerületek határmegállapitása. ^^t*00*****”^ Paris, aug. 6. ' "•—'Ji^»--^ancia miniszterelnök Benes dr. külügyminiszterhez juilius 28-iki kerettel levelet inté­zett, melyben csatoltan megküldte a szövetséges és társult hatalmaknak a tescheni hercegség, valamint a szepesi és árvai kerületek határmegállapításáról szóló döntésének szövegét és felhívja, hogy a prágai kormány az odaítélt területeket a számára kiszabott határig vegye birtokába, hogy a szövetségesek e te­­­rületekről megszálló csapataikat rövid időn belül visszavonhassák. .­­ (A­ cseh-szlovák köztársaság e döntés következ­tében megkapja a darwini szénbányterületet és az egész kassai oderbergi vasútvonalat. Oderberg, Kar­­win, Freistadt városokat, Teschen külvárosát, Trin­­kowot és Jablunkaut. Árvában Lengyelországnak ítélték oda Jablunkau vidékét a Babiagorától a Maguráig terjedő vonallal együtt. A Szepességben pe­dig Kromcsi vidékét Jurgovtól Nemecig terjedő vonallal.­­ A terület felosztásáról hozott határozatot a­­ résztvevő felek július 28-án este írták alá. 6 óra 30 perckor. POLOSKAIRTÁST LAKÁSTAK­ARÍTÁST 12643 Telefon Cl-06, csak „PAX”.VÁLLALAT

Next