Budapesti Hírlap, 1920. szeptember (40. évfolyam, 207–231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

2 1920 szeptember 16. Budapesti Hiblap 8ml.«> merénylet végrehajtásának körülményeit állapítják meg, a másik főcsoportban pedig tárgyalta azokat a momentumokat, a melyek a vádlottak bűncselek­ményének indító okaira vetnek világosságot. Ezután a megokol ás fölsorolja a gyilkosság­nak a főtórgyalásom ismertetett részleteit, s ismer­teti a vádlottak beismerő vallomását. Mfcgéttapitja, hogy a vádlottak csak azt ismerik be, a mi felfogá­suk szerint rájuk nézve kisebb veszedelmet jelent, A felbujtói. X íötárgytatós folyamán a vádlottak álhatato- ten és következetesen tagadták', hogy a merénylet terve és kivitele az ő agyuk szüleménye,, saját egyéni akciójuk lőtt volna. Elmondották, hogy a merénylet megszervezésével a politikusok közül Fényes László, Friedrich István és Kéri Pál, vala­mint a tizenegyes (katonatanácsnak Károlyi Mihály óhaja folytán megválasztott elnök. Csernyák Imre házaitok meg. Ennek a bizottságnak a tagjai voltok állítólag azok, a kik azzal a hamis beállítással akar­ták őket rávenni a gyilkosságra, hogy nemzeti bő­sökként fogják őket ünnepelni. Majd arról beszéltek nekik a föibujtók, hogy pénzáMozattÖI sem riadná­nak vissza. Erre vonatkozólag ugyancsak Hütfcner ás Sztanykovszky azok, a kik vallomásukban azt állí­tották, hogy több olyan, részben egyedül Friedrich által, részben Fényes és Friedrich. illetve a nemzeti tanács más tagjai által aláirt levél fordult meg ti­tokban többeknek (így Hüttnemek is) kezén, me­lyekben ki volt fejtve, hogyha nemzet régj vágyai­nak megvalósíthat ás a céljából mennyire szükséges Tisza gróf labalól való el tétele és a kik ezt végre­hajtják, százezer korona jutatomban részesülnek. Minthogy a vádlottak által felbujtóknak meg­jelölt s a polgári büntetőbíráskodás ifletékessége 6lá tartozó egyének ellen a bűnvádi eljárás a pol­gári bíróságnál folyamatban van, a haditörvényszék vádlottak vallomásából a föibujtók kilétére vonat­kozó résznek értékelésére, valamint a bizomjitási eljárás során fölmerült vonatkozó adatok elbírálá­sára indíttatva nem érezhette macát. 1 Fontán az indokolás a Pesti Napló forradalmi cikkeit ismerteti, majd igy foltyaija: Ha a nemrég múltból szerzett tapasztalatok után a jelenlegi viszonyok szemüvegén keresztül ol­vassuk a Pesti Napló föntebbi közléseit, senki sem maradhat az iránt kétségben, hogy az 1918. októ­ber 31-iki forradalom, a melyben Károlyi Mihály és hívei. Garbaiakkal, Kunfiakkal, Pogány okkal, stb. testvériesültek, már születése pillanatában a destrukció hatalomra jutásét jelentette. ► Hogy a merénylet elő volt készítve s hogy, ae Végrehajtás hírét bizonyos elemek lázas türelmet­lenséggel várták, kitetszik abból, miszerint a gyil­kosság bírót vidékre már október 31-én, a kora dél­utáni órákban, tehát még a merénylet végrehajtása előtt ismeretlen egyének hírül vitték, illetve meste- lefonálták. noha a telefonközéppont azon m napon a nemzeti tanács hatalmában és ellenőrzése alatt állott, . , _ ; Minthogy vádlottaknak a — más körülmé­nyekkel is alátámogatott — beismerése szubjektjve kimeríti a felbérlés, helyesebben felbérlettség fo­galmát, a haditörvényszék őket a Kbtfc. 413. §-ába ütköző s a 414. §. 3. pontja szerint minősülő bűn­tettben bűnösöknek mondotta ki. ........ Súlyosbító körülmények. Súlyosbító körülménynek vette a bíróság első-, másod- és harmadrendű vádlottnál a bűntény gon­dos előkészítését és tervszerű végrehajtását. Dobónál és Sztanykovszkynál azonkívül az. a kegyetlenség, hogy a gyilkosság az áldozat legköze­lebbi családtagjainak jelenlétében, azok életveoze- ídelmeztetésiével lett végrehajtva. £ * Dobónál, hogy a súlyos testisértés háromszo­rosan minősült büntette. Dobónál azonkívül, hogy a liadüörnényszéket beismerő vallomásának visszavonása után valótlan körülmények koholásával tévútra vezetni igyekezett, HüUnernél, hogy a bűntény elkövetésére hiva­tásos tiszt létére engedte magát reácsábitani; hogy műveltsége, eszessége képessé tette 5t arra, miszerint a bűncselekmény súlyosságát és következményeit minden körülmények közt felis­merje. Végül mindháromnál, hogy Tisza István gróf meggyilkolásával a nemzetet egyik legkiválóbb, leg­hatalmasabb energiájú államférfidtól fosztották meg olyan időben, midőn a hazának az ö nagy tehetsé­gére és vasakaraterejére legnagyobb szükség lett volna. Nem lehetett azonban enyhítő körülménynek' venni azt, hogy Hültner könnyen megszökhetett volna, nem lehetett hosszú harctéri szolgálatát sem figyelembe venni, mert ez a tényleges tisztnek élet­hivatása. A megokolás ezután az illetékességi kérdéssé! foglalkozik, s több törvénycikkel bizonyítja, hogy Dobó, Sztanykovszky, valamint Vágd is a katonai bitóság illetékessége giá tartoznak* A védők semmiség! panaszt jelentenek ©e. Az ítélet felolvasása után a vádlottak az elnök kérdésére kijelentik, hogy az ítéletet megértették. Ezután az elnök a védőknek a vádlottakkal való tanácskozásra öt perc szünetet rendelt el. Szünet után a védők előterjesztést tettek, melyben három napi időt kérnek a semmiségi panasz bejelentésére. Vágó-Wilheim tudomásul vette az ítéletet és védője kérte saabadláhsiabelyezését. Elnök ezután a főtárgyalást berekesztette. MegalaM az tij eset borrá!. Prágából jelenti a cseh sajtóiroda: A köztár­saság elnöke Tusát miniszterelnökhöz ma kéziratot intézett, a mellyel elfogadja a kormány lemondá­sát és a kabinért valamennyi tagjának köszönetét mond. Önök —írja az elnök. — olyan pillanatban távoznak eh a mikor az önök politikája külföldön és itthon igen jelentékeny sikereket ért el. Az úgy­nevezett kisantant valóban nevezetes siker. A köz­vélemény nem tudja, hogy ez azokat a tárgyaláso­kat koronázza meg, a melyek két éo előtt kezdőd-, tek. A kézirat igy végződik: . — Art hiszem, Marxra! és azokkal a szocia­listákkal együtt, a kik politikai tapasztalataik és képzettségük révén az egész világra kiterjedő állás­pontot tudtok elfoglalni, hogy legalább néhány elő­rehaladott nép a társadalmi rend gyökeres megvál­tozását, békés utón keresztül tudja vinni. Azt gon­dolom, hogy a mi nemzetünk a maga köztársasá­gával és demokráciájával ezefc közé a tudatos és politikailag érett népek közé tartozik; A köztársaság elnöke ma kinevezte az uj kor­mányt. BeJfigyminiszter: Cserny, Morvaország poli- : tikai igazgatásának elnöke lett, a kit egyszersmind a minisztertanácson való el nők léssel is megbízott az elnök. Honvédelmi miniszeter: Hnsar tábornok, posta- és távirórainiszter; Faika, föld mivé lésügyi miniszter: Brdlik dr.. va&utügyi miniszter: Barger dr. osztályfőnök, tárcanélkült miniszter: Miaura dr. zsupán, népjóléti miniszter: Gruber dr, tanár, a törvényhozás és a közigazgatási szervezet egysé­gesítését előkészítő miniszter: Fajnor dr.. közélel­mező miniszter: Prusar, a politikai tartományi igaz­gatás alelnöke, közegészségügyi és testnevelési mi­niszter: Prohaska dr. közegészségügyi tanácsos, külügyminiszter: Benes dr„ a pénzügyminisztérium vezetője: Englisch dr., közoktatási miniszter: Susta dr. tanár, ig^zságügyminiszter: Popelka dr, a legfelsőbb törvényszék elnöke, kereskedelmi mi­niszter: Hotooec, f ki megmarad a külkereskedelmi hivatal vezetőjéig is. (M. T. I.) Tfizsdeadó és interpellációit. — A nemzetgyülésből. — Egy távirat története. — A tözedeadót felemelték.—Kilenc interpelláció.— A nemzetgyűlés ma folytatta az illetékekről szótő javaslat részletes tárgyalását. Félegytájban félbeszakították a tárgyalást, hogy meghallgassák a honvédelmi cs az igazságügyminiszter válaszát Fang- ler Béla inJórpellációjára, Erről lapunk más helyén közlünk tudósítást. y .(A napirend előtt Korányi Frigyes báró pénz­ügyminiszter felvilágositást adott a tegnapi beszédé­ben említett táviratról, melyben egy képviselő figyel­meztet egy kormánybiztost, hogy vigyázzon, pénz- kicserclés lesz, bői ne legyen. Tegnap nem nevezte meg a képviselőt, ma sem nevezi meg, mert az illető felkereste őt és igazolta magát. A képviselő nem akarta megkárosítani a kincstárt, táviratával csupán egy adását akarta megijeszteni és fizetésre kénysze­ríteni. A miniszter kéri a Házat, hogyi tekintsen el a képviselő megnevezésétől. A Ház Hyen értelemben határoz. Ezután áttértek az illetékekről szóló javaslat tárgyalására. 1 ­Nagyobb vita csak a tőzsdéi érintő szakaszok­nál fejlődött ki. A lőzsdebteó6ág i téteti iltetófceiről szóló szakasznál az előadó azt indítvány ózta. hogy rójja ki az állam egy negyedrészét annak az illeték­nek, melyet a rendes bíróságok előtt fizetnének a felek. Gaál Gaszton.: Nincs szüksége a tőzsdének kíméletre! — Ereky Kátoly: Ez a jó beszéd, nem a Sándor Pálé. — Sándor Pál: A tőzsdehiró-ág néni kerül az államnak, semmibe. Ismerteti a tözsdebiró- ság eljárását, a mely az állam érdekét amugvis biz­tosítja az illeték dolgában. A pénzügyminiszter, a ki minden egyes módosításhoz hozzászól, igazat ad Sándor Pálnak. A Ház elfogadja a szakaszt as elő-, adó módosításával. A tőzsdeadóról intézkedő 44. szakasznál megint nagyobb vita kerekedett. Gaál Gaszton mó­dosítást ad be, hogy az adót 2 koronáról emeljék 10 koronára. Sándor Pál: Eszel az emeléssel nem árturtk a zsidóknak. Csak a azomszéxfáHamok örül­nének neki, mert magukhoz ragadhatnák a közgaz­dasági hatalmat és a vele járó hasznot. Korányi pénzügyminiszter: Nem a tőzsdelátogatökra, hanem a tőzsde intézményére kell tekintettel lenni. A javas­lat kéttized százalékával szemben a tőzsdéidét há­romtized százalékra kívánja emelni. Gaál Gaszton ellenvetése után a Ház elfogadja a szakaszt a pénz­ügyminiszter módosításával. Itt félbeszakították és a holnapi ülésre halasz­tották a vitát. Az ülés végén Mahunka Imre figyelmezteti a földmivelcsügyi minisztert, hogy a bortermelőket nagy veszedelem fenyegeti a bordó-hiány miatt. Hordókészletünk és hordógyáraink idegen kézbe kerültek. Frúhwirth Mátyás a fa- és szénellátásröl interpellál. Nagy Pál a 3000 koronán aluli kény- szerkölcsönök visszafizetéséről interpellál. Jaross Antal az ellátatlanok dolgában interpellál, a kik augusztus óto a fejkvótát sem kaplak meg. — . - ■■ ■ ' ■■■= Hí aj alpolgármesteren. A főváros törvényhatósági bizottsága, ma dél­után Sipőcz Jenő polgármester elnöklésével rendki- , yüli közgyűlést tartott. Napirend előtt Pető Sándor szólalt föl és a vá­lasztás elhalasztását, indítványozta, majd támadta a kijelölő választmányt, a mély szerinte működésé­ben megnyilvánuló párt tendenciával nagyon rossz példát adott a főváros tisztviselői karának. Déri Fe­renc mellőzését elhibázott lépésnek mondta^ Wolf Károly felszólalása után az elnök elrendelte a választást. A választás tartama alatt az indítványo­kat terjesztették be, igy Gál Jenő indít vány ózta, hogy a közgyűlés küldjön ki haladéktalanul bizottságot, a mely Budapestnek a Duna-bizottság székhelyévé való kijelölése tárgyában folyó tanácskozásokon a főváros érdekeit képviselje, A közgyűlés magáévá tette ezt az inditványt. Kovács Sándor az aprópénzhiánynak szükség- pénzek kiadásával való megszüntetéséről nyújtott be indítványt. Baransky Gyula pedig a főváros kegy- uraságaval összefüggő kérdésekről, különösen I római katolikus lelkészek választásáról. Az indít­ványt a közgyűlés egyhangúan elfogadta. Közben beérkezett a szavazatszedő küldöttség jelentése, a mely szerint FoHsuaházy Lajos alpol­gármestert 140 és Rényi Dezső tanácsost 187 szava­zattal alpolgármesterekké, Buzáth János tanácsost pedig 186 szóvaL címzetes alpolgármesterré válasz­tották’. összesen 188 szavazatot adtak le. Az uj pol­gármestereket Sipőcz Jenő polgármester üdvözölte meleg szavakkal; nevükben Folkusházy Lajos kő- szönte meg az üdvözlő szavakat és a közgyűlés bi­zalmát. i----1—^-:.v ■■■■■■■ ■ .....—- ír ■■ jp.­K iéri válasz Fangler interpellációjára — A nemzetgyűlés üléséből. — Sréter honvéd* miniszter fölvetette a bizalmi kérdést. — Ülésterem, karzat tegnap kongott az üresség­től. — csak az ország pénzügyi helyzetéről volt széf -— ma benépesedett az ülésterem és a karzatok isi roskadásig megteltek. Heltai Viktor szökéséről,' Friedrich szerint megszöktetéséről volt szó. Ilyen csiklandós téma lebirhatatlan vonzóerőt gyakorol a budapesti politikai érzékre. < Már egy óra telő járt az idő, mikor fölállotÜ Sréter István lionvédniinitzier, hogy válaszoljon a Friedrich-párti Fangler Béla minapi interpellációjá­ra. A miniszter beszéde, mint eddig minden meg­nyilatkozása. Őszinte, határozott és katonás volt. Aa ügy kényessége nem feszélyezte s mint maga jelezte, kertelés nélkül beszélt. Az ügyben vizsgálat folyik, az eddigi eredményi készséggel föltárta, de a vizsgálat! befejezéséig érdemlegesen nem óhajt tolió nyilat­kozni. mert úgy látja, hogy Fangler interpellációja csak első lökése annak a hadjáratinak, melyet * Friedrich-csoport a Tisza-pörrel kapcsolatban a kor­mány ellen indít. A miniszter azután elmondotta á János Andor és Ilelíai .Viktor szabadulásának és» bécsi szökésének történetét. Történtek tévedések,' történtek hibáik, de ezek eddigi megállapításai sze­rint jóhiszemüek voltak és minden biztosítékot, in­tézkedést megígér arra nézve, hogy a jövőben ilyen tévedések ne ismétlődhessenek. De ilyfajta támadá­sokkal szemben a parlamentben csak akkor állhat meg. ha bírja a nemzetgyűlés bizalmát, enélkül minden pillanatban kész megválni a miniszteri tár­cától. 1 A miniszter szavai rendkívül hatást tettek a nemzetgyűlésre. A Friedrich-párti mérgezett közbe­szólások belevesztek a nemzetgyűlési többség lelkes éljenzésébe és tűntető tapsába. A hányszor megmoz­dult a Friedrich-csoport, annyiszor zúgott föl az éljenzés és tapsoTkán. X nemzetgyűlés, emlékeze­tünk szerint, még senki mellett sem exponálta ma­gát annyira, mint a honvédminiszter mellett. Toatcsánui igazságügyminiszter szintén teljfes nyíltsággal mondta el a történteket. Az ő hatásköré­ben is megindultak a vizsgálatok, itt is derültek ki jóhiszemű tévedések, de szándékosságról ezekben ez esetekben sem lehet szó. Fangler Béla a miniszteri válaszokból próbálta a maga igazságait megtámogatni- De rajtavesztett, valahányszor pártpolitikai tőkét akart kovácsolni az esetből. Megállapította, hogy a miniszterek Heltai Viktor naréli úgy kenilték^mmt inacskaa. forró ká-

Next

/
Thumbnails
Contents