Budapesti Hírlap, 1920. szeptember (40. évfolyam, 207–231. szám)
1920-09-16 / 219. szám
2 1920 szeptember 16. Budapesti Hirlap cml.«A merénylet végrehajtásának körülményeit állapítják meg, a másik főcsoportban pedig tárgyalta azokat a momentumokat, amelyek a vádlottak bűncselekményének indító okaira vetnek világosságot. Ezután a megokolás fölsorolja a gyilkosságnak a főtárgyalásom ismertetett részleteit, s ismerteti a vádlottak beismerő vallomását. Megét tanítja, hogy a vádlottak csak azt ismerik be, ami felfogásuk szerint rájuk nézve kisebb veszedelmet jelent. A felbujtói, X főtárgyalás folyamán a vádlottak álhatatéten és következetesen tagadták, hogy a merénylet terve és kivitele az ő agyuk szüleménye,, saját egyéni akciójuk lett volna. Elmondották, hogy a merénylet megszervezésével a politikusok közül Fényes László, Friedrich István és Kéri Pál, valamint a tizenegyeskatonatanácsnak Károlyi Mihály óhaja folytán megválasztott elnök, Csernyák Imre házattak meg. Ennek a bizottságnak a tagjai voltak állítólag azok, akik azzal a hamis beállítással akarták őket rávenni a gyilkosságra, hogy nemzeti hősökként fogják őket ünnepelni. Majd arról beszéltek nekik a felbujtók, hogy pénzágazattól sem riadnának vissza. Erre vonatkozólag ugyancsak Hüttener és Sztanykovszky azok, akik vallomásukban azt állították, hogy több olyan, részben egyedül Friedrich által, részben Fényes és Friedrich, illetve a nemzeti tanács más tagjai által aláirt levél fordult meg titokban többeknek (így Hüttnemek is) kezén, melyekben ki volt fejtve, hogyha nemzet régi vágyainak megvalósíthatása céljából mennyire szükséges Tisza gróf láb alól való eltétele és a kik ezt végrehajtják, százezer korona jutalomban részesülnek. Minthogy a vádlottak által felbujtóknak megjelölt s a polgári büntetőbíráskodás illetékessége alá tartozó egyének ellen a bűnvádi eljárás a polgári bíróságnál folyamatban van, a haditörvényszék vádlottak vallomásából a felbujtók kilétére vonatkozó résznek értékelésére, valamint a bizonyítási eljárás során fölmerült vonatkozó adatok elbírálására indíttatva nem érezhette magát. Fontán az indokolás a Pesti Napló forradalmi cikkeit ismerteti, majd így folyatja: Ha a nemrég múltból szerzett tapasztalatok után a jelenlegi viszonyok szemüvegén keresztül olvassuk a Pesti Napló föntebbi közléseit, senki sem maradhat az iránt kétségben, hogy az 1918. október 31-iki forradalom, amelyben Károlyi Mihály és hívei, Garbaiakkal, Kunfiakkal, Pogányokkal, stb. testvériesültek, már születése pillanatában a destrukció hatalomra jutásét jelentette. ► Hogy a merénylet elő volt készítve s hogy, a Végrehajtás hírét bizonyos elemek lázas türelmetlenséggel várták, kitetszik abból, miszerint a gyilkosság bírót vidékre már október 31-én, a kora délutáni órákban, tehát még a merénylet végrehajtása előtt ismeretlen egyének hírül vitték, illetve megtelefonálták, noha a telefonközéppont azon a napon a nemzeti tanács hatalmában és ellenőrzése alatt állott. . . _ . Minthogy vádlottaknak a — más körülményekkel is alátámogatott — beismerése szubjektíve kimeríti a felbérlés, helyesebben felbérlettség fogalmát, a haditörvényszék őket a Kbtfe. 413. §-ába ütköző s a 414. §. 3. pontja szerint minősülő bűntettben bűnösöknek mondotta ki. ........ Súlyosbító körülmények. Súlyosbító körülménynek vette a bíróság első-, másod- és harmadrendű vádlottnál a bűntény gondos előkészítését és tervszerű végrehajtását. Dobónál és Sztanykovszkynál azonkívül az a kegyetlenség, hogy a gyilkosság az áldozat legközelebbi családtagjainak jelenlétében, azok életveszedelmeztetésével lett végrehajtva. * Dobónál, hogy a súlyos testi sértés háromszorosan minősült büntette. Dobónál azonkívül, hogy a haditervényszéket beismerő vallomásának visszavonása után valótlan körülmények koholásával tévútra vezetni igyekezett, Hübnernél, hogy a bűntény elkövetésére hivatásos tiszt létére engedte magát reácsábitani, hogy műveltsége, eszessége képessé tette őt arra, miszerint a bűncselekmény súlyosságát és következményeit minden körülmények közt felismerje. Végül mindháromnál, hogy Tisza István gróf meggyilkolásával a nemzetet egyik legkiválóbb, leghatalmasabb energiájú államférfiktól fosztották meg olyan időben, midőn a hazának az ő nagy tehetségére és vasakaraterejére legnagyobb szükség lett volna. Nem lehetett azonban enyhítő körülménynek venni azt, hogy Hübner könnyen megszökhetett volna, nem lehetett hosszú harctéri szolgálatát sem figyelembe venni, mert ez a tényleges tisztnek élethivatása. A megokolás ezután az illetékességi kérdéssel foglalkozik, s több törvénycikkel bizonyítja, hogy Dobó, Sztanykovszky, valamint Vágh is a katonai bíróság illetékessége alá tartoznak. A védők semmiségi panaszt jelentenek be. Az ítélet felolvasása után a vádlottak az elnök kérdésére kijelentik, hogy az ítéletet megértették. Ezután az elnök a védőknek a vádlottakkal való tanácskozásra öt perc szünetet rendelt el. Szünet után a védők előterjesztést tettek, melyben három napi időt kérnek a semmiségi panasz bejelentésére. Vágó Wilhelm tudomásul vette az ítéletet és védője kérte szabadlábsrakelyezését. Elnök ezután a főtárgyalást berekesztette. Megalaz az uj eset hozzá!. Prágából jelenti a cseh sajtóiroda. A köztársaság elnöke Tusát miniszterelnökhöz ma kéziratot intézett, amellyel elfogadja a kormány lemondását és a kabinet valamennyi tagjának köszönetet mond. Önök —írja az elnök. — olyan pillanatban távoznak el amikor az önök politikája külföldön és itthon igen jelentékeny sikereket ért el. Az úgynevezett kisantant valóban nevezetes siker. A közvélemény nem tudja, hogy ez azokat a tárgyalásokat koronázza meg, amelyek két év előtt kezdőd-ttek. A kézirat így végződik: . . Azt hiszem, Marxra és azokkal a szocialistákkal együtt, akik politikai tapasztalataik és képzettségük révén az egész világra kiterjedő álláspontot tudták elfoglalni, hogy legalább néhány előrehaladott nép a társadalmi rend gyökeres megváltozását, békés utón keresztül tudja vinni. Azt gondolom, hogy a mi nemzetünk a maga köztársaságával és demokráciájával ezek közé a tudatos és politikailag érett népek közé tartozik. A köztársaság elnöke ma kinevezte az új kormányt. Belügyminiszter: Cserny, Morvaország politikai igazgatásának elnöke lett, akit egyszersmind a minisztertanácson való elnökléssel is megbízott az elnök. Honvédelmi miniszeter: Husar tábornok, posta- és távirór miniszter: Falka, földmivelésügyi miniszter: Brdlik dr., vasútügyi miniszter: Barger dr. osztályfőnök, tárcanélküli miniszter: Miaura dr. zsupán, népjóléti miniszter: Gruber dr. tanár, a törvényhozás és a közigazgatási szervezet egységesítését előkészítő miniszter: Fajnor dr., közélelmező miniszter: Prusar, a politikai tartományi igazgatás alelnöke, közegészségügyi és testnevelési miniszter: Prohaska dr. közegészségügyi tanácsos, külügyminiszter: Benes dr. a pénzügyminisztérium vezetője: Englisch dr., közoktatási miniszter: Susta dr. tanár, igazságügyminiszter: Popelka dr. a legfelsőbb törvényszék elnöke, kereskedelmi miniszter: Hotovec, s ki megmarad a külkereskedelmi hivatal vezetőjéig is. (M. T. I.) Tzsdeadó és interpellációit. — A nemzetgyűlésből. — Egy távirat története. — A töredeadót felemelték.—Kilenc interpelláció.— A nemzetgyűlés ma folytatta az illetékekről szóló javaslat részletes tárgyalását. Fél egytájban félbeszakították a tárgyalást, hogy meghallgassák a honvédelmi és az igazságügyminiszter válaszát Fangler Béla interpellációjára. Erről lapunk más helyén közlünk tudósítást. . .(A napirend előtt Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter felvilágosítást adott a tegnapi beszédében említett táviratról, melyben egy képviselő figyelmeztet egy kormánybiztost, hogy vigyázzon, pénzkicserélés lesz, bőr ne legyen. Tegnap nem nevezte meg a képviselőt, ma sem nevezi meg, mert az illető felkereste őt és igazolta magát. A képviselő nem akarta megkárosítani a kincstárt, táviratával csupán egy adását akarta megijeszteni és fizetésre kényszeríteni. A miniszter kéri a Házat, hogy tekintsen el a képviselő megnevezésétől. A Ház igen értelemben határoz. Ezután áttértek az illetékekről szóló javaslat tárgyalására. -Nagyobb vita csak a tőzsdét érintő szakaszoknál fejlődött ki. A tőzsdebíróság itézeli illetéeiről szóló szakasznál az előadó azt indítványozta, hogy rójja ki az állam egy negyedrészét annak az illetéknek, melyet a rendes bíróságok előtt fizetnének a felek. Gaál Gaszton: Nincs szüksége a tőzsdének kíméletre! — Ereky Károly: Ez a jó beszéd, nem a Sándor Pálé. — Sándor Pál: A tőzsdebíróság nem kerül az államnak, semmibe. Ismerteti a tőzsdebíróság eljárását, amely az állam érdekét amúgy is biztosítja az illeték dolgában. A pénzügyminiszter, aki minden egyes módosításhoz hozzászól, igazat ad Sándor Pálnak. A Ház elfogadja a szakaszt az elő-, adó módosításával. A tőzsdeadóról intézkedő 44. szakasznál megint nagyobb vita kerekedett. Gaál Gaszton módosítást ad be, hogy az adót 2 koronáról emeljék 10 koronára. Sándor Pál: Ezzel az emeléssel nem ártuzik a zsidóknak. Csak a stomszedi áramok örülnének neki, mert magukhoz ragadhatnák a közgazdasági hatalmat és a vele járó hasznot. Korányi pénzügyminiszter: Nem a tőzsdelátogatókra, hanem a tőzsde intézményére kell tekintettel lenni. A javaslat kéttized százalékával szemben a tőzsdeidőt háromtized százalékra kívánja emelni. Gaál Gaszton ellenvetése után a Ház elfogadja a szakaszt a pénzügyminiszter módosításával. Itt félbeszakították és a holnapi ülésre halasztották a vitát. Az ülés végén Mahunka Imre figyelmezteti a földművelésügyi minisztert, hogy a bortermelőket nagy veszedelem fenyegeti a hordóhiány miatt. Hordókészletünk és hordógyáraink idegen kézbe kerültek. Frahwirth Mátyás a fa- és szénellátásról interpellál. Nagy Pál a 3000 koronán aluli kényszerkölcsönök visszafizetéséről interpellál. Jaross Antal az ellátatlanok dolgában interpellál, akik augusztus óta a fejkvótát sem kapják meg. — . - ■■ ■ ' ■■■= Hí aj alpolgármesteren. A főváros törvényhatósági bizottsága, ma délután Sipőcz Jenő polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. Napirend előtt Pető Sándor szólalt föl és a választás elhalasztását, indítványozta, majd támadta a kijelölő választmányt, amely szerinte működésében megnyilvánuló párt tendenciával nagyon rossz példát adott a főváros tisztviselői karának. Déri Ferenc mellőzését elhibázott lépésnek mondta. Wolf Károly felszólalása után az elnök elrendelte a választást. A választás tartama alatt az indítványokat terjesztették be, így Gál Jenő indítványozta, hogy a közgyűlés küldjön ki haladéktalanul bizottságot, amely Budapestnek a Duna-bizottság székhelyévé való kijelölése tárgyában folyó tanácskozásokon a főváros érdekeit képviselje. A közgyűlés magáévá tette ezt az indítványt. Kovács Sándor az aprópénzhiánynak szükségpénzek kiadásával való megszüntetéséről nyújtott be indítványt. Baransky Gyula pedig a főváros kegyuraságával összefüggő kérdésekről, különösen a római katolikus lelkészek választásáról. Az indítványt a közgyűlés egyhangúan elfogadta. Közben beérkezett a szavazatszedő küldöttség jelentése, amely szerint Folsuaházy Lajos alpolgármestert 140 és Rényi Dezső tanácsost 187 szavazattal alpolgármesterekké, Buzáth János tanácsost pedig 186 szóval címzetes alpolgármesterré választották, összesen 188 szavazatot adtak le. Az új polgármestereket Sipőcz Jenő polgármester üdvözölte meleg szavakkal; nevükben Folkusházy Lajos köszönte meg az üdvözlő szavakat és a közgyűlés bizalmát. i ----1—^-..v ■■■■■■■ ■ .....—- ír ■■ jp. Kiért válasz Fangler interpellációjára — A nemzetgyűlés üléséből. — Sréter honvéd* miniszter fölvetette a bizalmi kérdést. — Ülésterem, karzat tegnap kongott az ürességtől. — csak az ország pénzügyi helyzetéről volt szól— ma benépesedett az ülésterem és a karzatok is a roskadásig megteltek. Heltai Viktor szökéséről, Friedrich szerint megszöktetéséről volt szó. Ilyen csiklandós téma lebírhatatlan vonzóerőt gyakorol a budapesti politikai érzékre. Már egy óra telé járt az idő, mikor fölállott Sréter István honvédminiszter, hogy válaszoljon a Friedrich-párti Fangler Béla minapi interpellációjára. A miniszter beszéde, mint eddig minden megnyilatkozása. Őszinte, határozott és katonás volt. Az ügy kényessége nem feszélyezte s mint maga jelezte, kertelés nélkül beszélt. Az ügyben vizsgálat folyik, az eddigi eredményt készséggel föltárta, de a vizsgálat befejezéséig érdemlegesen nem óhajt tolia nyilatkozni, mert úgy látja, hogy Fangler interpellációja csak első lökése annak a hadjáratinak, melyet a Friedrich-csoport a Tisza-perrel kapcsolatban a kormány ellen indít. A miniszter azután elmondotta a János Andor és IbstaiViktor szabadulásának és bécsi szökésének történetét. Történtek tévedések, történtek hibáik, de ezek eddigi megállapításai szerint jóhiszeműek voltak és minden biztosítékot, intézkedést megígér arra nézve, hogy a jövőben ilyen tévedések ne ismétlődhessenek. De ilyfajta támadásokkal szemben a parlamentben csak akkor állhat meg, ha bírja a nemzetgyűlés bizalmát, enélkül minden pillanatban kész megválni a miniszteri tárcától. A miniszter szavai rendkívül hatást tettek a nemzetgyűlésre. A Friedrich-párti mérgezett közbeszólások belevesztek a nemzetgyűlési többség lelkes éljenzésébe és tüntető tapsába. Ahányszor megmozdult a Friedrich-csoport, annyiszor zúgott föl az éljenzés és tapsokán. A nemzetgyűlés, emlékezetünk szerint, még senki mellett sem exponálta magát annyira, mint a honvédminiszter mellett. Tonrcsányi igazságügyminiszter szintén teljes nyíltsággal mondta el a történteket. Az ő hatáskörében is megindultak a vizsgálatok, itt is derültek ki jóhiszemű tévedések, de szándékosságról ezekben ez esetekben sem lehet szó. Fangler Béla a miniszteri válaszokból próbálta a maga igazságait megtámogatni- De rajtavesztett, valahányszor pártpolitikai tőkét akart kovácsolni az esetből. Megállapította, hogy a miniszterek Heltai Viktor narék úgy kenilték,mint macskaa. forró ká-