Budapesti Hírlap, 1920. november (40. évfolyam, 261–282. szám)

1920-11-23 / 276. szám

Megjelenik hétfő kivételével mindennap. ElőőroSégi érák: Égése évre 380 kor., félévre 140 kor., ne* 70 kor., egy hónapra 35 kor. Egyes esem ára valadenüt Hirdetéseket Budapesten felvesznek ez összes hirdetési Irodák. »e*v~?44vrs itt 1 kor. , ■f4'* , | * % 4ePTM m":>­­*ik. *»#... , Budapest, 1920. XL. évfolyam, 276. szám Kedd, november 23. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd-utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József-körut 5. szám. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. „Hiszek egy Istenben. Hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni ör­ök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Athen,a­ ­ Katasztrtralis drágaság. Budapest, nov. 22. Is higyje el a kormány, higgjék el a poli­­hogy ma semmi sem olyan aktuális, mint a tűrhetetlen, napról-napra növekedő drágaság és a vele lépést tartó nyomorúság. Tegyenek tehát félre minden kérdést, különös­képpen ne zaklassanak bennünket a királykér­­déssel és alkotmányreformmal, mert ezek leg­kevésbé alkalmasak egy didergő és nélkülöző társadalom megnyugtatására. A magyar termé­szet nagyon különös, sokat elbír, puszta álsze­­méremből nem panaszkodik, nem mutogatja rongyait, nem kiáltja világgá, hogy éhezik és fá­zik, de a néma tűrés mellett félelmetes lelki­­változáson megy át. E részben a közelmúlt szo­morú tapasztalásokkal szolgált. A népietek kö­­zömbös maradt, mikor lángbaborulását várták. Önzőnek mutatkozott, mikor az önzetlenség ol­tárain kellett volna áldoznia; konzervativizmu­sában bíztak, mikor egész váratlanul behódolt s szélsőséges irányzatoknak. Mindez nem ok­ nélkül történt így. Az okokat csak a vakok nem látták, kik sorsunk intézőivé tolták fel magu­kat és képtelenek voltak a tragikus meglepeté­seket elhárítani. Most is , valami megfoghatatlan vakság és tudatlanság dob oda bennünket védtelen pré­dául a kapzsiságnak. Ez a tudatlanság azt hiszi, hogy a rossz valutánkkal, a világkonjunktúrá- Val, a blokáddal, szomszédaink zárt falanxával meg­ van fejtve minden és nincs rajtunk mit se­gíteni. De ezzel csak a tehetetlenség és a­ lelki­­femérétlenség takaródzhatik. Értjük a drágasá­got, tudomásul vettük, hogy világszerte meg­drágult­­ az élet, de a telhetetlenség sehol sem garázdálkodik oly kegyetlenül és embertelenül, mint mirajtunk. Ez teszi elviselhetetlenné és katasztrofálissá nálunk a drágaságot. A veszedelem abban van, hogy nálunk szemmel látható rendszer nyilatkozik meg az árak őrületes szökdelésében. Akárhogy nyúl­nak ehez a kérdéshez, mindig áremeléssel vág­nak vissza. Az áremelés ürügyeiből soha ki nem fogynak. Ha kezükre koppintanak, hetekig köp,­laltatnak bennünket. . Az agyonsanyargatott közönség nem­­ érti meg sem a piac, sem a műhely, sem a bolt der­mesztő önkényét. Elvégre a termés nem volt éppen rossz. Az ipari termelésben is állandóan megvolt bizonyos folytonosság. Jósolgatták, hogy az iparosok kétharmada be fogja zárni a műhelyét. Hát nem zárták be, legalább ennyien nem. Feldolgozni való anyag is akad, ha nem is bőven és nem is olcsón, de akad. A boltidra­j­kálók gazdagságán és napról-na­pra váltakozó árain már csak mosolyogni lehet. Logikának és észszerűségnek semmi nyoma az áralaku­lásban. A szegény publikum próbál védekezni. A minimumra szállítja le igényeit. Az értelmiségi osztály évek óta nem csináltat magának ruhát, cipőt, fehérneműt, örül, ha gyerekeinek a mez­telenségét tudja eltakarni. De hiábavaló min­den védekezés, lemondás és takarékosság. Ke­resel kisebb lakást, ráfizetsz a lakáscserére. Vegetáriánus akarsz tenni, még a salátát sem tudod megfizetni. Ugyanígy jársz, ha színház helyett moziba akarsz járni. Várod a karácsony örömeit, huszonöt percentes áremelésben leszen részed. Akármerre fordulsz, a drágaság mere­­vedek fala zár körül A gazdasági élet törvényei igen rejtelmesek és igen bonyodalmasak, de egészen bizonyos, hogy az árak mostani gonosz játékában nem ezek a törvények érvényesülnek. Itt a legke­gyetlenebb és legembertelenebb kapzsiság űzi velünk istentelen játékát. Mindenki tízszer, százszor annyit akar keresni, tízszer, százszor akkora hasznot akar besöpörni, mint annak­­előtte. A gazda panaszkodik a drága csizma miatt, a kereskedő, az iparos panaszkodik a drága kenyér miatt. A különbözetét tízszeresen, százszorosan hajtják be a fogyasztón, így kép­ződnek gombamódra vagyonok és minél na­gyobbakra nőnek e zsivány-korszak vagyonai, annál mélyebben sü­lyedünk a nyomorúságba. Ebbe az örvénybe pillantsanak bele a nagyhangú világbolsogító politikusok, itt akad a legsürgősebb tennivaló. Ha drákói rendszabá­lyok óvhatnak meg bennünket a társadalmi összeomlástól, akkor áol lássuk a drákói rend­szabályokat". Ha a teljesen szabad forgalom válthat meg bennünket, akkor jöjjön hát a sza­bad forgalom. Csak tudatlan intézkedésekkel ne fokozzák az elkeseredést és olyan törvények­kel, melyeket­ nem hajtanak végre. Hallják meg a szegény, rongyos társadalom elfojtott sírását. Katasztrófa elött,állunk.­­ j/r t 9 rain­ás okiraiak­ Farkba küldték. Ver^Jecskó/ jelenti. tudósítónk telefonon. Avatott forrásból nyert értesülés szériái a trianoni béke­szerződés ratifikálásának okiratait tegnap Budapest­ről Fámba küld­ték. #Mpdísás Esslimsásfa. -4 Megütött Stansaryk helyzete la. — ,P«4«(flavító prágai események, következménye*• K­iépp megingod­ a prágai­ kormány adása s nem le­hetetlen, hogy a konfliktus kabinet vált­ozást idéz­ elő. Az égeri, prágai és az oschi­ incidensek megmutat­ták, hogy a légionáriusok teljesen kezében vannak a naiionaista pártnak, a­mely ezeket a csapatokat bármikor felvonultathatja az uralkodó kormány­­rendszer ellen. Cseh agráriusok körében mozgalom támadt Benes ellen s mivel Massaryk elnök teljes mértékben támogatja a miniszterelnököt, a küzde­lem az­ elnök és az agráriusok között való erőpró­bájává fog kialakulni. •­ Csehország ném­etlakta területein folyik a cseh kisebbségek felfegyverzése légionáriusok vezetésé­vel. A prágai német főiskolai hallgatók egyesülete közleményt tett közzé, a­melyben ki­jelenti, hogy a legutóbbi hét eseményei következtében a német diákok egy része kénytelen volt­ elhagyni Prágát, a többiek azonban el­ vannak szánva, hogy a végsőig­­ragaszkodnak az egyetemhez, mint legfőbb kultúr­­javukhoz. A német színház, igazgatósága a szenve­dett károk megterjtése céljából­ segíllj:'tér! folyamo­dott a­ kormány' ?. - ( ^ Az ant jegyzéke a cseh kormányhoz. jelen,'i tudósítónk telefonon: Prága­, bár jelentik:’ Az utóbbi napokban a szövetségesek koron:)nyalnak prágai képviselői együttes jegyzéket nyújtottak át a cseh kormánynak.- A jegyzék a né-'­mettek elleni kihágásokkal foglalkozik és barátságos javaslatokatt tartalmaz az ellentétek kiküszöbölésére vonatkozóan. Nagy a tüntetés Bécsben a csehek ellen. Bécsből jelentik: A Belvárosban a prágai ese­mények miatt ma a diákság heves tüntetéseket ren­dezett Délelőtt tizenegy órakor az egyetemen abba­hagyták az előadásokat és az összes egyesületek az épület feljárója elé gyülekeztek, a­hol beszédeket mondottak a csehek ellen. Végül elénekelték a Y­acht am Rheint és kiadták a jelszót, hogy a cseh követség elé vonulnak. A rendőrség fegyveres ké­szültséget rendelt ki, a­mely elzárta a követség felé vezető utakat. A tüntetők mégis megkísérelték a rendőri kordon áttörését, a­mi részben sikerült is nekik. Lovas rendőrség indult az előnyomulók után, de nem ért idejében a Lobko­vi­tz-férre, a­hol már összegyü­lekeztek a tüntetők a cseh követség előtt- Később az egész rendőri készültséget a Löbkowitz­­térre vezényelték és így sikerült a rendőrségnek a tüntetőiket a külső kerületekbe szorítani, mire a rend helyreállt. A bécsi főiskolák közös diákbizott­sága elhatározta, hogy követelni fogja a főiskolai hatóságoktól a bécsi főiskolákon levő csehek kizá­rását mindaddig, a­m­íg a németek nem kapnak elégtételt a cseh köztársaságon szenvedett sérel­mekért. Ii­ rplmpyízés m­ititiáus.­ ­ Célja a Zaouarkia feltámadásának lehetet­­lenné tétele. A olasz sajtó pártkülönbség nélkül méltatja a rapallói egyezség jelentőségét és ünnepli Storia kü­l­ügy­m­in­isztert. A Corriere della Sera rámutat arra, hogy az egyezség történelmi jelentősége abban van, hogy biztosítja a velencei politika győzelmét és lehetetlenné teszi, hogy a dunai kettős monarkia va­laha is föltámadjon A délszlávok körében viszont az elkeseredés lángján tárgyalják a délszláv kiküldöttek engedé­­k'E'.'nységét. A belgrádi minisztertanácson Debinacsin ,Rapaslót második Higemetőhöz hasonlította. Jokics pápa pedig a közeledő új háborúra való tekintettel kézigránátok készítésének szükségességét hangoz­tatta. Az egyezség ellen tiltakozó gyűlések is voltak, melynek befejeztével a tömeg a külügyminisztérium elé vonult, a­melynek beverte minden ablakát. In­nen az olasz bizottság épületéhez akartak vonulni, de ebben a szándékukban a fel­vonuló katonaság megakadályozta őket. D'Annuunzio, a­kinek csapatai legutóbb meg­szállották­­ülbit és Salve-szigeteket is, a kvarnerói tartomány kormánya nevében jegyzékben tiltakozott a rapallói szerződés ellen, a­melyben kijelenti, hogy, az egyezségbe csak akkor nyugszik bele,­ha az ál­la­l követelt fiat­árkiigazitásokva­l megvalósítják és a felek beleegyeznek, hogy ^egfia,és Arbe szigetek a kormámyzóság területéijre^csatoltassanak. /D’Amian^rt elfoglalta Sebenb­ot­­ tes/rdr­ür­ekintik:­­ Bácskai Hírlap úja: Pre’grifiból srktósó éjjeli órákban hivatalosan jelen­tik, Kburl­'Annunzio csapataival elfoglalta Sebe­­nicot. Az olaszok a csak pár nap el­őtt kötött szer­ződést máris lábbal,­tiporják. D'Annunzio ha nem is felelős, de felessap az olasz kormány, a­melynek kö­telessége a szíj»vodé­s megtartásán őrködni. (M. T. I.) A vegrafis ratifikálta a rapallói szerződést. Zrádból jelent­­ a Délszláv Sajtóiroda. A te­­egnap ratifikálta a rapallói szerződést. (MTI.) lisiaíáfsi® ii proaz-lenove! bíketárgyalást !- Az ujetlán hadsereg­ is megsemmisült. — i|WrangQ*llTjj harcra készül. — A románok tár- t Jftalni kivannak a bolusevikokkal. — Az orosz-lengyel végleges béke dolgában­, a mini apjr sejteni, lehetett, •----csakugyan kitört a ■válság. A lengyel-orosz tárgyalás megszakadt. Joffe, az orosz küldöttség vezetője ugyanis kijelentette, hogy miután a lengyelek nem telj­esítették azt a feltételt, hogy:'hadseregeiket a határra visszavonják, a­­tárgyalásokat szem főig látják , mindaddig, míg a lengyelek ennek a ■'kötelezettségüknek nem­ tesznek eleget. A bolusevikoknak ez a keresett vagy igazi ok természetesen csak akkor jött eszükbe, a­mmi­­korra Wrangel után még a Petljura vezetése alatt levő ukrán ellenforradalmi, illetve nemzeti hadse­reget is sikerült szófugnasztani. Petljura csapatai menekülésük közben átlépték a keletgaliciai határt s a lengyelek már le is fegyverezték őket. Varsói hírek szerint most azután a szovjet főhaderőket a Kaukázusba fogják vezényelni, a­hol az utóbbi idő­ben a kozákok között fokozódott a bolysevistaele­­nes mozgalom. Ám a belysevikok n­emcsak a len­gyelekkel szemben lépnek fel egyszerre követelően, hanem Georgia­­kormányához is ultimátumot intéz- e.

Next