Budapesti Hírlap, 1920. november (40. évfolyam, 261–282. szám)
1920-11-21 / 275. szám
1920 november 21., majd az azt követő díszebédről való részletes megemlékezésünket szintén a már említett külön füzet számára vagyunk kénytelenek hagyni. Az alkonyra hajló, ködbe ereszkedő vasárnap délutánján Acsád büszke úrnőjének pompás lovai röpítik kocsinkat Rákosi Jenő szülőfaluja felé, büszkén, tüzesen kapkodva fékezhetetlen gyönyörű fejüket. A kis falu első házánál kürtszó jelzi a falu szülöttjének megérkezését. A Szegedyek főúri kastélyának bejáratánál a falu jegyzője üdvözli meleg, szívből jövő szavakkal Rákosi Jenőt, aki ötven éve nem látta szülőfaluját. A kastély udvarára gyülekezve várt az egész falu- A tűzoltóság zenével vonult ki, fáklyákkal felszerelve. Majd előlépett vezetőjük, egy tisztes öreg polgár és a maga nyelvén, egyszerű szavaival, közvetlen kifejezéseivel valósággal elragadja az embert. A kastély belső bejáratánál Szegedy Györgyné, a ház úrnője, a főúri nagyasszony köszönti leányával együtt Rákosi Jenőt. Virágcsokrot nyújt neki s beszélni kezd. Amit mond és ahogy mondja, olyan szép, hogy az ember nem tudja, mit csodáljon? A nyugodt, megfontolt, gyönyörű előadást, avagy a mondottak mélyen szántó tartalmát. Rákosi Jenő hősiesen, emberfeletti erővel küzdi le a fokozhatatlan meghatottság emberi megnyilvánulását. Válaszol minden beszédre különkülön s magával ragadja falujabelieit az ő eszmevilágába.— Hangosan kérdezi, hogy ott van-e az ünneplők között Keszey Kálmán, az ő egyetlen élő játszótársa. — Felelnek, hogy nincs, mert beteg s így nem tudott eljönni. — Na, akkor holnap felkeresem, mondja Rákosi. — A Himnusz eléneklése után elvonulnak a tűzoltók és az ünneplő falubeliek, minket pedig a ház úrnői fogadnak utánozhatatlan szeretetreméltósággal és szívélyességgel. A cselédség szobáinkba vezet bennünket. Közben szóba elegyedem egyikkel: — Na, hogy voltak a kommün alatt? — Bizony gyengén, nagyságos uram, a fiatal bélóságok autóval keresték, de sikerült neki még idejében elbujdosni . . . Gyönyörű az acsádi kastély. Van abban minden a világon. De azt hiszem, legkülönb a fiatal Méltósága, aki többet ér 5 ügyvédnél, 10 gazdánál, 20 kereskedőnél és legalább is még egyszer annyi politikusnál . . . mint a két úriasszony vendégei fölséges estét töltöttünk. Tán a hajnalt is bevártuk volna, ha hosszú utazásunkra való tekintettel nem lett volna szükségünk a pihenőre. Reggel Szegedy Györgyné bárónő a kastélyból gyalogosan kísért el bennünket ahhoz a házhoz, ahol Rákosi Jenő született. Ezután a szíves fogadtatást, szeretetreméltó vendéglátást és fejedelmi ellátást megköszönve, elbúcsúztunk s felkerestük Keszeg Kálmánt. A tiszta, csinos házacska ajtajában álló hatalmas termetű embert kérdezzük, itt lakik-e KeszegKálmán? .— Igen — volt a válasz. Éli vagyok a fia . . Itt a büszkeség, ami ennek az embernek a szemében ivott, elég lett volna fiz generálisnak.És most találkozik két ember. Egy nemzet ünnepdtje és egy egyszerű földművelő. Együtt voltak gyerekek. Ötven éve csak levélből ismerik egymást. Kinyílik az ajtó. Rákosi belép a tisztes paraszti szobába. — Szervusz Keszey Kálmán! . . . De Keszey Kálmánnak nem jön szó ajkára. Myakába borul méltóságos játszótársának, megcsókolja többször és hevesen zokog . . . Egy pesti embernek sem maradt szárazon a istenre! Miklós egy idő múlva magához tér, beszélni kezd: — Csakhogy az Úr Isten ezt megérnem engedte, hogy én Rákosi Jenőt még egyszer láthattam, most már nyugodtan megyek az Ur színe elé . . . Megható beszélgetés kezdődik közöttük. De itt sem időzhetünk tovább. Szivetfojltogató érzékeny búcsú után innen is mennünk kell. Feledhetetlen emlék gyanánt vésődött szivünkbe Kőszeg Kálmán egyetlen kérése RákosiJenőhöz, hogy: Mentse meg ezt a drága édes hazánkat, mert ő úgy érzi, hogy nincs minden rendben!* Jámbrits Lajos Kőszeg szab. kir. város kiváló polgármestere Kőszeg város diszfogatáral már kora reggel Acsádra érkezett Rákosi Jenőért. Ragyogó télies száraz idő kedvezett a másfélórás kocsiútnak. A nap is keresztül tört a ködfátyolon, mikor délfelé megérkeztünk a gyönyörű fekvésű városba, mely Zászlódiszbe öltözve várta az egykori kis kőszegi tősákot ... A város tanintézeteinek összes növendékei, igazgatóik és tanáraik vezetésével, a hivatalok vezetői, testületek elnökei és küldöttségei, a helyőrség kiküldöttei és rengeteg közönség várta. A nagy éljenzés és lelkes ováció lecsillaputtával Kincs István apátplébános üdvözölte magas szárnyalása, költői vonatkozásokban gazdag beszéddel Rákosit.é — Én is itt álltam egykor — mondotta válaszában Rákosi Jenő — ilyen sorrendben, de fogcsikorgatva, amikor Albrecht főherceg fogadására rendelték ki a kőszegi ifjúságát, hogy a hazánkba tört, de itt elesett honát, horda sirhalmait megkoszorúzzák. Most úgy látom az ifjak arcán, hogy szeretettel jöttek ide és vártak egy embert, a ki épp oly szegény kis kőszegi diák volt egykor, mint most ezek . — Fiaim! Előttetek is nyitva az út oda, a hol az érdemest a szeretet rajongásával veszik körul. Tanuljatok, küzdjetek, hogy egykor titeket is szeretettel várjanak majd egy szebb, egy boldogabb hazában. Lelkes éljenzés közepette ment fel Rákosi Jenő Jámbrits polgármester hivatalos helyiségébe, ahol a küldöttségek tisztelgését fogadta. 1. Itt ismét megható jelenet játszódott le. Rákosi Jenőnek Kőszegen egyetlen élő iskolatársa, Fügh Károly Kőszeg város nyugpolgármestere, volt országgyűlési képviselő jelent meg a teremben, aki a nagy eremtől meghatva, hosszú ideig szótlanul ölelte át régi barátját. Bámulatos az az ellentét, ami Rákosi Jenő és Kőszeg Kálmán meg Fügh Károly között van. — Míg Rákosi Jenő fizikai és szellemi képességeinek teljesen érintetlenül birtokában van, addig utóbbiakban az öregség kérlelhetetlen nyomai erősen meglátszanak. Kőszegen a híres-nevezetes tudós bencés papok vendégei voltunk. Kapu Balázs igazgató ritka közvetetlenségű vendégszeretettel fogadta vendégeit. A bámulatos előzékenységű és figyelmes provizor, Szentkirályi dr., a legkisebb apróságra is gondosan ügyel, hogy minden a legnagyobb rendben legyen. — De úgy is volt. Egyet meg kell adni, hogy a bencések magyar és keresztény hazafiaságának lángoló ereje szinte szuggesztív erővel sugárzik át mindazokra, kikkel a sors őket összehozza . . . — Jézus Krisztus a pohár vízért jutalmat adott — mondotta nagyszerű felköszöntőjében Nagy Balázs igazgató. — hogyne jutalmazná hát az Ur Rákosi Jenőt, a ki egy egész nemzetet üdített fől és tart ébren mindörökké. Megható volt Fogh bácsinak mélyérzésü beszéde is s mindenki jóízűen mosolygott, mikor a többek között elmondta, hogy könnyű volt Ő Felségének Rákosi Jenőt ..főrendnek" kinevezni, mert hiszen az ő ..fejében" „rend" is van . . . Ebéd után Rákosi Jenő boldogult édes nagyatyja sírját kereste föl, majd különböző látogatásokat tett. Kíséretének egy része Kincs Istvánnak, ennek a minden magyar plébánosnak méltó mintaképe gyanánt odaállítható nagyszerű apátplébánosnak kincsesházát — a borházát tekintette meg, hol is a fukar házigazda vendégeit a legolcsóbb boraiból kínálta meg. — Olyannal, a minek a literje még — egy koronába se került. Az utolsó nap tekintettük meg a templomot, a hol Rákosi Jenő a miséken ministrált, az iskolát, a hová járt. — Mosolyogva emlékezett itt vissza Rákosi Jenő arra, hogy milyen boldog volt egyszer, mikor foghúzás miatt nem kellett órára mennie . . . A kitűnő bencések pompás bucsulakomája után előállott Kőszeg város öiszfogata. — Kincs István apátplébános, Jambrits Lajos polgármester, Nagy Balázs igazgató, Fuak bácsi és az összes bencés papok kocsijához kisérik Rákosi Jenőt áldást, szerencsét, kitartást és törhetetlen erőt kívánnak neki a további nagy munkához . . . Kedden este érkeztünk vissza Kőszegről Szombathelyre. Mint magánember szándékozott Rákosi Jenő a Kovács-szállóban megszállni, hogy a másnap délben induló Gordonexpresszet bevárja. De megérkezésénél már várták a szombathelyiek, Schirlina Lajos vendégszerető házában gazdag uzsonnával és barátságos szóval fogadtak bennünket. Utána a kereskedő egyesület helyiségében volt vacsora Rákosi Jenő tiszteletére, amely alkalommal szintén meleg hangú felköszöntőkben üdvözölték az ünnepeltet. Vacsora után a szombathelyi dalárda énekelt szebbnél-szebb dalokat mesteri vezetés műlett. Ő hozzájuk is volt Rákosi Jenőnek néhány szívből jövő köszönő szava. Szerdán délben Kiskos István polgármester és Ujváry Ede dr. helyettes polgármester kísérték ki Rákosi Jenőt a pályaudvarra és tolmácsolták neki bucsuzásképpen Szombathely város közönségének minden jó kívánságát. Megindult a vonat velünk. Visszagondoltunk az elmúlt szép napokra s megelevenedett elöttünk a kőszegi bucsuzás. Magunk előtt láttuk az öreg Fogh bácsit, a mint forró, nehéz könnyek peregtek le orcáin, mikor távolodni látta azt, ki neki pajtása, játszótársa volt hajdan. De hiába minden. — Az idő kérlelhetetlen. Eltűnt már szemünk elől Acsád, el Kőszeg, el Szombathely * . . .Eljő majd az idő, mikor már rá sam leszünk . . • Az egyszerű öreg acsádi^ői velőnek, Keszeg Kálmánnak szív mondását ismételhetjük: „Csak hogy al-Ur^. Isten , ezt, gedte!“ . -/ Anglia megkezdi a kereskedést a MyserimkkA1 — Franciaország nem támogatja se eljen^•tradahnat, — A" UTong^-hadsereg megsemmitetésével vétcozott oroszoik&ági helyzetnek érdefces. vasága, hogy. Csicseri0T orosz külügyi népbiztos Curzxm lordot, az anaBf^külügyminisztert táviratban megfenyegette, hogy a mennyiben az angol hadihajók Wrangert se,gítenék, ezt a szovjet kormány ellenséges tettnek tekintené. Ily segítségről azonban annál ketfésbbé lehet szó, mert Wranger seregének maradványa, mintegy 20.000 ember, római jelentések akrut, már a Boszporusban válni és nincs is meg a fizikai lehetőség, hogy ez a kis fegyveres erő valamelyes új akciót kezdjen. Különösen, miután a francia miniszterelnök kijelentette, hogy Franciaország ezentúl sem rangeinek, sem esetleges utódának semmiféle segítséget nem fog nyújtani. Gsicserin távirata annál feltűnőbb, mert a Times szerint Anglia és Oroszország között a kereskedelmi szerződés már készen van s aláírásra vár, s hogy életbelépése a bolusevikoknak is eminens érdeke, bizonyítja, hogy Kraszin az orosz delegáció vezetője az orosz adósságok elismerése mellett foglalt állást. A Kraniából Konstantinápolyba menekült 90 000 orosz nagy gondot okoz a franciáiknak, akiik a menekülteket a különböző Balkán-államokban kívánják elhelyezni. —^ MAPIHIRJHI. ..Csensta-Magyarország — nem ország. Egész Magyarorzág — mennyország Lefejezték a nyomozást a Britanniára figyelően. Tygrapi fáradságos munka után a főkapitánysáyi osztálya majdnem teljesen befejezte a nyomozást a Britannia-szálló terroristáinak ügyében. Az utolsó esemény a nyomozás során az volt, hogy tegnap bekísértek a főkapitányságra egy tizennyolc éves fiatalembert, akiről kiderült, hogy a megölt rendőr bántalmazói között volt. Ez a fiatalember kihallgatása során megnevezte Gellért Antal orvostanhallgatót, mint akinek szintén része volt a gyilkosságban. Erre bekísérték a rendőrségre az orvostanhallgatót is, aki vallomása során elmondotta, hogy a Britanniában Liszt Elemér néven szerepelt. Megvallotta azt is, hogy Miklós József rendőrellenőr nem Serenicstől vette el a bajonettjét, hanem ő tőle s a fölmutatott bajonettben a sajátjára rá is ismert. Azt azonban tagadta, hogy a targoncán haldokló rendőrt bántalmazta. Ugyancsak ma reggel elfogták a detektívek Vagner Lajost, aki ellen körözőlevél volt, mint a gyilkosság egyik részese ellen. Vagner Csikós Pát néven bujkált a fővárosban. Egyúttal ma délelőtt értesítést kapott a főkapitányság Kecskemétről, hogy ott elfogták Hacker Jenőt, a gyilkosság egy másik részesét, aki a gyilkosságot követő napon lábsérüléssel érkezett oda. Hackert is már, napok óta körözik. A kecskeméti értesítés szerint Budapestre fogják kisérni. A rendőrség egyébként ma délben szabadifikrahelyezte Tőkés Ferencet, akit a rendőrgyilkossággal gyanúsítottak, mert megállapították, hogy nem volt benne semmiféle része. Miklós rendőrelenőrt szembesítették Gellért Antallal, akiben Miklós határozottan fölismerte azt az embert, akinek bajorejére a kapualjban elvette, akit igazoltatott és akit a később odajött járóőr kiszabadított, így ékes gyanúsítása elesett. A belügyminiszter ötezer koronajutalmat tűzött ki annak, aki a rendőrgyilkos Mészáros Imre nyomára vezet, vagy kézre keríti. A rendőrség Kmetty Károlyt, a britarantasok egyik vezérét tudvalévően átírtta az ügyészségnek. Kmetty bűnügyében Pogány Nándor dr. királyi főügyész-helyettes fog indítványt tenni, egyelőre azonban visszaküldte az iratokat a rendőrségre, mert az egyik feljelentésre nézve a mely rablásról szól, a nyomozást nem folytatták le. Kmetty fogságának első napjára egy levelet akart kicsempészni, amelyben arra kéri egyik barátját, hogy mentse meg a Britannia-szákió egyik szobájában elrejtett, értékes vadászfegyverét és messzéjét,ó fiát. Arra is kéri barátját, hogy kérje föl védőjéül Lengyel Zoltán drt. Az ügyészségen Kmetty Károlyrnak egy korábbi bűnügyével is foglalkoznak. Az egyik vád szerint tavaly december elején ugyanis megölt egy embert és ezért a rendőrség le is tartóztatta. Néhány nappal később azonban a vizsgálóbíró szabadlábra helyezte, mert úgy találta, hogy a bűnesetek-