Budapesti Hírlap, 1921. január (41. évfolyam, 1–24. szám)
1921-01-13 / 9. szám
ára 1 torana, Budapest, 1921. XII. évfolyam, 9. szám Csütörtök, január 13. Megjelenik hétfa kivételével mindennap. Xlffl*et*»l *r»kl Effét* 280 kor., félérTM 140 kor., rsgyeflévr. 70 kor., egy hónapr» 25 kor. ügyes .zöm ára mindandtt 1 kor. Hirdetéseket Budapesten felvesznek az. fisssos hirdetési Irodák. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Zsajthay Ferenc Szerkesztőség: Vili. ker.,Rökk Szilárd utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József-keret 5. szám. TelsfonSzámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. , Hiszek így Istenben, Istende egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen Egy gyűlés. Budapest, jan. 12. A nyugat magyarországi liga és a területvédő liga együtt ma estefelé gyűlésbe hívta a hazafias egyesületeket és ligákat Nyugatmagyarország védelmében. A megyeház szép terme, — melyben tegnap az ősi vármegyei intézmény integritásának a vélelmében hoztak lelkes és érdemes határozatot — Magyarország integritásának a hivő szavára is megtelt. Igen, megtelt. El voltak foglalva a széksorok s a sorok körül is egy nép álló koszorúja fonta körül az ülőket. Én azonban meg vagyok arról győződve, ha plakátok egy, kétfejű malac (pláne ha erkölcsi malac) megtekintésére hívták volna oda a „pestieket akkor tán kő kövön nem maradt volna a megyeház épületéből. A Temps cikke, melyet félhivatalosan is buzgón terjesztettek s barátságosan kommentáltak, nyilván csillapító hatással volt s letompította az érdeklődést Nyugatmagyarország veszedelme iránt Ez a kétszínű francia újság , amely egymaga tesz annyit, mint, maga az egész francia külügyminisztérium, azzal biztatja a magyart, legyen okos és türelmes, hiszen majd jön a határ kiigazító bizottság, ahol lehet folyamodni, az továbbítja az esetleges kéréseket vagy panaszokat Pakisba. Párisban megvizsgálják és ha méltányosnak találják, nincs kizárva stb., sttb. Ne higgjetek neki. Ez csak narkotizálás. Előre tömik a szánkba az édesgyökérport, s ha elcsendesedtünk, jön a pirula. A Pista gyerek is azt mondta, amikor tudniillik tányérjáról elvette a papa a pecsenyét, hogy Tinike tányérjára tegye, a Pista elkezdett bőgni (amiben nagy virtuóz volt). A mama ijedten szól közbe: De Pistike, légy okos! Erre mondta a Pista gyerek: Miért mindig én? Legyen egyszer a papa okosabb! De azt már hiába várjuk, hogy az antant legyen végre okosabb. Annak adja a pecsenyét, akinek akarja, mi pedig, ha a Temps (a mama) eléri célját, abbahagyjuk (ma már, úgy látszik, egyetlen) tudományainkat, az egészséges bőgést. A rúd a gyűlésen Ausztriára járt rá, mert Ausztria szerepe ebben piszkos és perfid. Ha, így okoskodott Klebelsberg Kunó gróf egyik hatásos részén a beszédének: ha a győzők és segítőtársaik hódítani akarnak, azt meg lehet érteni. De Ausztria nem győző, Ausztria legyőzött ország, hogy meri hódításra kinyújtani a kezét annak a birtokára, a ki szövetségese volt és védte a harc veszedelmeiben. Gyönyörű volt és megkapó, amit ezután beszélt Klebelsberg gróf egy, valamely magyar kórházban ápolt Ikajismaiszter Takarói. A fronton egy gránát leterhelte őt is, meg a közelben álló magyar tisztet is. Neki a két lábát vitte el, a magyar tisztnek a ruháját tépte foszlánnyá és a mellét szakasztotta fel. Ott feküdtek ketten egymás mellett A magyar haldoklóit, az osztrák nézte s e közben meglátja a tisztnek a kabátjából kifordult, nagy bankótól dazadó tárcáját s otthon nyomorgó családjáraés saját elvesztett testi épségére gondolva, magához eresztvén a kisértőt, háromszor is utána nyúl a temérdek bankónak, melyet mindjobban elborít a vér. De háromszor vissza is húzza a kezét, és a tiszt s a vagyonim bankó ott maradt el és ott temetődött el. Letérítve fekszünk a béke gyilkaitól egymás mellett rokkantan mi is, osztrák és magyar. Most van az utolsó kisértés: Kinyujtja-e az osztrák a kezét, hogy elvegye elesett bajtársa véres kincsét. Ki meri-e nyújtani? Képes-e kinyújtani, s ha kinyújtja, mely szó jellemzi aljasságát? Mintha lefojtották volna ránk a levegőt abban a teremben, úgy feszült a tüdőnk és dobogott a szívünk a megrázó kép hallatára . . . A gyűlés fénypontja pedig a végére esett, amikor délceg katonaruhában, kedves bajuszszal, fiatalos ajakénak szép árnyéka gyanánt, szólásra jelentkezik egy ifjú emler, a dunántúli fiatalság üzenetét hozva. Attait Ivánnak hívják, s mindjárt kellemesen zengő hangjára megrendülnek a szívek. Szépen és okosan beszélt. Okosan és tüzesen. És lelkes taps szakította félbe, mikor ilyet mondott: Mert mi nemcsak unokák, honfoglaló ősök unokái vagyunk. Mi ősök is vagyunk, eljövendő unokák ősei, akik tartozunk unokáinknak ezt a földet hiánytalanul átadni, úgy, mint ahogy mi kaptuk őseinktől. És fogadjuk, hogy átadjuk-Oh szép Dunántúl! Az alkotó erő tebenned lakozik. A nemzeti öntudat ott él még, ahol az első magyar kultúra felvirágzott. Áldottak legyenek öregeid, üdvöz legyen fiatalságod. A bölcseség és a vitézség karöltve járott és felváltva lép a cselekvés mezejére, hogy megmentse, megváltsa és megtartsa a Hazát, tragikus végzős, hogy Nyugatmagyarország kérdése abban apercben ver éket a két állam közé, a műkort a gyümölcsöző politikai és közgazdasági együttműködés megvalósulása biztosítottnak látszott. Úgy vélem, érdeke a francia politikának is, hogy az európai politikát oly irányba terelje, hogy Nyugatmagyarország ne lehessen állandó választófal Ausztria és Magyarország között, hanem maradjon az, ami volt eddig is, összekötő kapocs a két szomszédos ország között. __ Az egymagában életképtelen Ausztria csak a kelet közt választhat. Vagy csatlakozik Németországhoz, vagy keresi az együttélés lehetőségét Magyarországgal. Ha ezt az utóbbi törekvését lehetetlenné teszik, ebből hasznot csak a Németországhoz való csatlakozás politikájának hívei húzhatnak. Másfelől kétségtelen, hon Nyugat magyarország annektálása a két ország barátságos viszonyát beláthatatlan időre lehetetlenné tenné. Ennek magyarázata kézenfekvő. Magyarországot a háborúban legyőzték és kényszerűségből belátja, hogy a győzök felhasználva az alkalmat, területéből elszakítani, igyekeznek annyit, amennyit csak tudnak. Azt azonban soha sem fogja tudni, sem belátni, sem pedig megérteni, hogy a vele együtt legyőzött Ausztria hasonlóképp számot tart arra, hogy egy darabot kihasíthasson Magyarország testéből. Azt a magyar kormányt, amely ezen az alapon akarna megegyezni Ausztriával, a közvélemény egyszerűen elsöpörné. A mi törekvésünk arra irányul, hogy az Ausztria és Magyarország között lévő határ végleges megállapítása az osztrálokkal való előzetes békés tárgyalás alapján történjék. Felfogásunkat alapítjuk egyfelől a békeszerződésnek arra a kikötésére, hogy a határmegálapítás csak a trianoni béke ér,vénybelépte után történhetik, másfelől a trianoni béke kísérőlevelének amaz ígéretére, hogy az etnikai és közgazdasági követelményeknek nem egészen megfelelő határozatok esetleg megváloztathatók lesznek. Számos egyesi kérdés is bonyolulttá teszi még a helyzetét s éppen ezért még ma sem vesztettem el a reményemet, hogy Ausztria előbb-utóbb rá fog lépni a megegyezésnek egyetlen célravezető útjára s közvetetten tárgyalni fog velünk. Selakovits S. (Presse Associé): FeMMin a cisráslintiai emléket. Prágából jelentik: A cseh sajtóiroda közli: dévényi milléniumi emléket ismeretlen tettesek felrobbantották. Az oszlop a Duna partjára zuhant le. (M. T. I.) Orosz Gusztáv Magyarország külpolitikájáról. Bécs, január. (Saját tudósítónktól.) Alkalmam volt beszélgetést folytatni Grotz Gusztáv dr. magyar követtel, aki Magyarország külpolitikai helyzetéről a következőket mondotta nekem: — Magyarország külpolitikáját a bolosevizmus ellen való küzdelem irányítja. E szempontból Magyarország érdekközösségben van Lengyelországgal is Romániával és az ország kész magára nézve levonni ennek az érdekközösségnek minden következményét. Magyarország tehát ez országokkal szemben nem fog pártolni oly politikát, amely ez országoknak a bolosevik támadásokkal szemben kifejthető ellenállását gyöngítené. Tévednek azok, akik azt hiszik, Magyarország lesi a pillanatot, amikor az oroszok Romániát meg fogják támadni, hogy ezt az alkalmat fölhasználva, revánst vehessen ellenségén. Ez rövidlátó politika volna, mi ezzel ellentétben együttműködni óhajtunk a lengyelekkel és a románokkal, hogy legyőzhessük a Kelet felől fenyegető veszedelmet. — Magyarország általában is békés politikát óhajt folytatni a szomszéd államokkal szemben. Azok a hírek, hogy Magyarország meg akarja támadni az utódállamokat, mind egy forrásból erednek, s céljuk nyilvánvaló: bizalmatlanságot akarnak szítani Magyarország és szomszédai között. Magyarország már a legközelebbi jövőben szorosabb kapcsolatot fog létesíteni a szomszédos államokkal, különösen gazdasági téren, ami fölöslegessé fogja tenn, ho"-- ezek az államok rólunk való információikat ama körökből szerezzék, akik mesterségesen meg akarják bontani a jó viszonyt köztünk és az utódállaijok között. — A mi Ausztriához valóviszonyunkat -Heti, bemostttt a francia kormány. Páris, jan. 12. A kamara mai ülésén három interpelláció volt napirenden. Az egyik a kormány pénzügyi politikáj járól, a másik Németország lefegyverzésérül, a harmadik pedig a kormány általános politikájáról szóll. Leygues miniszterelnök vonakodott azinterpellációkra azonnal válaszolni és a válaszadás elhalasztását kérte, amit azonban a kamara az elrendelt szavazás során 463 szóval 165 ellenében elvetett. A kormány erre lemondott. (M. T. /) Politikai események, miniszteri tanácskozás. A kormány tagjai ma délelőtt Teleki Pál gróf miniszterelnök elnöklésével miniszteri tanácskozásra ültek össze. A Bécsben időző Hegedűs Lóránt pénzügyminisztert Virtossy Sándor pénzügyminiszteri államtitkár helyettesítette. A közigazgatási reform. A belügyminisztériumban tegnap este Ferdínandy Gyula belügyminiszter elnöklésével a közigazgatási reform dolgában értekezlet volt, melyen valamennyi főispán megjelent. A főispánok csaknem kivétel nélkül a belügyminiszter eredeti javaslatához ragaszkodtak és a vármegyék állásfoglalása értelmében a nők választójogának mellőzését és a virilizmus fentartását követelték. A belügyminiszter ismertette a vármegyei és községi választójogi reformról szóló javaslatának részleteit. A javaslat szerint a törvényhatósági életben választójoga lesz minden 24 évet betöltött ma