Budapesti Hírlap, 1921. február (41. évfolyam, 25–47. szám)

1921-02-25 / 45. szám

, a m­aikor tudja, hogy Drózdy is vizsgálat alatt áll. Ru­­kinek sokat panaszkodott, hogy támadják őt, parla­menti bizottság kiküldésével kellene tisztázni ezeket az ügyeket. Lehetetlen közéleti tisztaságot teremteni, a­mikor az országban heteken át arról beszélnek, hogy egy úgynevezett kisgazdapárti miniszter állító­lag elkötött egy lovat egy valódi kisgazdától. (Moz­gás.) Azután beszélt, arról a tendenciáról, a­mely osz­tály­ellentéteket igyekszik felszítni. Most szükség van minden magyar ember együttes munkájára. Ha a kormány ebben­ az irányítani fog munkálkodni — Pallavicini így végzi beszédét, — akkor ebbeli törek­vésében támoga­ti fogja. Drózdy Győző szerzélyes kérdésiben válaszolt Pallavicini megjegyzésére, kijelentve, hogy őt ismé­telten vádolták ugyan, de vád alá nem helyezték. A következő szónok Orbók Attila azzal kezdte felszólalását, hogy üdvözölte a pénzügyminiszterben nemcsak a kiváló szakembert, hanem a vérbeli szé­kelyt. A Teleki-kormány mai összetétele iránt biza­lommal viseltetik, már csak azért is — mondotta zajos derül­tség közben — mert az ország leg­zsugo­ribb három embere, Hegedűs, Gratz és Belitska he­lyet foglalnak benne. Azután beszélt a munkáskon­dásról. A szociáldemokraták ugyan nagy hibát kö­vettek el, de mi is hibáztunk velük szemben. El kell ismerni a nemzetközi szervezetet, de törekedni kell arra, hogy a munkásságot a nemzeti szolgálatba ál­lítsuk. Majd a lakáskérdés mizériáit fejtegette s itt találkozott azzal a közbekiáltással, hogy a gand­ai zsidókat védi. Erre Orbók azt felelte, hogy a zsidó­kérdést olyképp kell megoldani, hogy ne ártson az ország presztízsének. Ő a maga részéről a tisztes­séges, korrekt zsidó embert épp úgy szereti, mint fajtiszta magyar testvéreit. Az a hiba, hogy a zsidók ellen emelt vádakat általánosítják s ezzel faji és fe­lekezeti választófalakat állítunk föl. Ilyenformán so­hasem lesz elég erőnk arra, hogy visszaszerezzük az ország integritását. Azzal végzett ezzel a témával, hogy azt mondotta: a zsidókérdés megszűnik abban a pillanatban, a­mikor a középosztályt fölegítjük. Az ország integritását a belső rend helytállításaival, az agrárdemokáriával és a közszabadságok biztosí­tásával érhetjük el. A kormánytól azt követeli a szónok, hogy szüntesse meg a cenzúrát, emel­lett azonban idézi a debreceni Fehér Újság­ot, a­mely Hazafias gránát címmel azt írta, hogy egy gránát, a­mely véletlenül felrobbantva, több zsidót megölt, ezzel hazafias kötelességet teljesített. Az ilyen közleményeket ő is töröltetné a cenzúrával. .Végzetül sokorópátkai Szabó István szólalt föl s azt hangoztatta, hogy a lelkek békéje nélkül nem lehet konszolidációról beszélni. A törvények és rendeletek csak a falu népét sújtják s ez elégedet­lenséget szül A kisbérletekről és házhelyekről szóló törvény nincs végrehajtva, ellenben rekvirálnak és maximálnak s üldözik a falu népét, holott vigyázni kell, a vörös veszedelem még nem múlt el, a mely­nek a kisgazdák állottak ellen a­ leghatásosabban. A birtofóreformot végre kell hajtani s meg kell csi­nálni a közigazgatás reformját. Csak a sza­­badforgalomon és a szabadtermelés mentheti meg az országot. A kormány tegye lehetővé a termelést. A faluban annyira nincs szén, hogy a kovácsok nem tudnak patkósul. A zsidókérdést nem fejbeveréssel kell megoldani. A cenzúrát, sajnos, fenn kell tartani. A sajtó lelkét sok bűn terheli. Izgatott osztagok el­len, állam ellen, vallás ellen. A kormány kénytelen kezében tartani a gyeplőt, ő még tovább menne, de viszont tudja, hogy szabad sajtóra szükség van. Be­szédét azzal végzi, hogy szerencsétlen nemzetünknek csak egv maradt meg: a honszerelem és a vallásos érzés. A mentőkövé­ pedig a földmivelő nép. Rövid ,házszabályita következett s ennek el­döntése után az ülés félháromkor véget ért. A piillii ütatifflü apusa i BiZíppsríöa Aj Nemzeti Középpárt pénzügyi bizottsága Lu­kács László v. b. fr. t. elnökl­ésével ülést tartott, a­melyen a pénzügyminiszter törvényjavaslatait vi­­­­tatták meg. Fellner Frigyes, a pénzügyi bizottság elő­­­­adója részletesen foglalkozott elsősorban a borter­melési adóval, a­melynek 84 koronára való feleme­lését­­elégtelennek tartja, mert a régi adótétel az akkori bor áréhoz képest viszonylag nagyobb szá­zalékot képvisel, mint ez új adótétel a bor mostani árához képest. Indítványozza, hogy a bor italadó, nagyobb összegben állapíttassék meg és a pénzügy­miniszter hatalma­ztassék fel, hogy a­mennyiben a konjunktúra megváltozásával a bor ára lényegeseb­ben csökkenne, akkor jogosíttassék fel a törvényben a pénzügyminiszter arra, hogy a pénzügyi tanács meghalgatása után az adótétel rendeleti után is le­szállítható legyen. Majd részletese­n ismertette a betétek, részvé­nyek vagyonváltságáról szóló törvényjavaslatot, a­mely gazdasági hatásában legjelentősebb. Óvakodni kell, úgymond, nehogy a tömeges adórealizálás a pénz- és értékpapírpiacon válságot idézzen elő. Szük­­ségesnek tartja, hogy a törvényjavaslatban foglalt háromféle módozaton kívül a készpénzbefizetés út­ján is lehessen leróni a vagyonváltságot, mindenféle alaptőke leszállítás és fölemelés nélkül, mert nem érdeke a kincstárnak, a részvények átvétele esetén azok tömeges értékesítése, mert ez nyomná az árfo­lyamokat és minden ok nélkül károsítaná a részvé­nyeseket és a nyomott áro­n való értékesítés a kincs­tár bevételeit is csökkentené. A készpénzfizetés elő­mozdítása érdekében kivonatos volna prémiumot biztosítani oly módon, hogy minden százezer korona vagyonváltság lerovás 106.500 koronának számít­tassák, vagyis, a­mint az állam a késedelmes lero­vás esetén 6 és fél százalék késedelmi kamatot szá­mít, úgy térítsen 6 és fél százalékot a rögtöni fize­tésnél. Szakkörökben aggodalom mutatkozik a résa­­ványva­gyon válts­ág túl rövid idő alatt való realizá­lása tekintetében, minthogy oly óriás pénztömeg megmozgatásáról van itt szó, a­milyen eddig nem volt. A budapesti tőzsdén jegyzett részvények árfo­lyamértéke 36 milliárd volt, a­melyhez a tőzsdén nem jegyzett részvények értéke számítandó, a tárca­­részvények értékének bizonyos korlátok között való levonásával. A vagyonváltság alap tehát mintegy 24 milliárd lesz, úgyhogy a vagyonváltság hozadéka részvények után 4 milliárdra tehető. Ily összeg elő­teremtése és megmozgatása csak akkor lehetséges a pénz- és értékpapírpiac megrázkódtatása nélkül, ha a pénzügyminiszter előzetesen gondoskodik a va­gyonváltság finanszírozásáról, a­midőn módot fog nyújtani arra, hogy a felállítandó államjegykibo­­csátó intézetnél úgy az új részvények lombardiro­zása, mint készpénzfizetés esetén a bankok által benyú­jtandó egyéb ért­ékek lombardirozása bizto­sítva legyen. Az infláció ugyan nem fog lényegesen megszűnni, ide az eddigi fedezetlen papírpénz érték­telen tömegét helyettesíteni fogja az új államjegy, a­mely azonban tényleg már részben fedezett bank­jegy természetével fog bírni. Belső értéke tehát sok­­kal különb lesz a mai papi pénznél, a bizalom és hi­tel irónia nagyobb lesz, tehát árfolyama is feltétle­nül jobb lesz a mai papírpénznél.­­Szükségesnek tartja az előadó, hogy a m­agyar aranyérmek és ezüstérmék is vagyonváltság alá vo­­nandók legyenek, mert tulajdonképp ezek belső ne­mes érctartalmuknál fogva a külföldi valutákkal egyenlő elbírálás alá esnek és nem méltányos, hogy a­ki arany- és ezüstkoronákat tezaurált, — de lege lata — vagyonváltság alól meneküljön. A szövetke­zetek vagyonváltságát úgy kell megállapítani, hogy a vagyonváltság alapja az üzletrész és tartalék együ­t­tes összege legyen, nem pedig csak az esetben, ha a tartalékok elérték a befizetett üzletré­szek nagysá­gát, mert lehet, hogy pá­r százalék hiányzik a tarta­lékokból és ez ipar a vagyonváltság adótételének fe­létől való szabadulást jelentene, a­mi az állampénz­ügy mai súlyos helyzetében nem volna megokolt. "Az előadást élénk vita követte, a­melyben Bel­la­ting Artúr és Mánál­ Samu a bortermelési adó föl­emelését az előadóval szemben nem­ tartják meg­okoltn­ak, de kívánatosnak tartják, hogy a borexport esetén köteleztessék az állato a bortermelési adó visszafizetésére. Lakatos Gyula aggodalmát fejezi ki a vagyon­­váltság gyors megvalósításával szemben, mert szá­mos életképes vállalat tönkretétellével járna. Óvatos és hosszabb idő alatt törlesztendő válságot tart szükségesnek. Vadász Lipót szerint bizonyos, hogy a rész­vénytársaságok szempontjából fonost is panaszolt gyors tempó bajokkal járhat, de nagy kérdés, várjon a lassúság nem hoz-e több bajt. Hegedűs fő célja­ va­lutánknak a csak belső erőnktől várható mielőbbi föl­ja­vítása és ez egy nagy okkal több a gyors cselek­vésre. "A bizonytalan veszedelmektől és terhektől való félelem sokkal károsabban hat a­ közgazdasági életre, mint a mérvében; megállapított bizonyos te­ Stééssi a km m­űnemzeti pirt MéMin­isspar tinié. — A keresztény nemzeti párt értekezlete. —­ A keresztény nemzeti párt ma este értekezletet tartott Rakovszky István elnöklésével. A négyes bizottság javaslatára a párt vezetésére a következő tizenhéttagú intézőbizottságot választották meg: An­­drássy Gyula gróf, Beniczky Ödön, Bleyer Jakab, Bernolák Nándor, Ernszt Sándor, Homonnay Tiva­dar, Haller István, Huszár Károly, Kontra Aladár, Kutkafalvy Miklós, Lingauer Albin, Prőhle Vilmos, Szabó József, Szádeczky Lajos, Szmrecsányi György­, Túri Béla, Windischgraetz Lajos herceg. Az intéző­bizottság tagjai hivatalból: a párt miniszterei, állam­titkárai és a nemzetgyűlés elnöke és a pártigazgató. Az egyhangú választás után Bleyer Jakab szó­lalt föl. Kéri, hogy a nemzeti kisebbségek miniszté­riuma önálló hatáskörében továbbra is föntartassék. Kutkafalvy Miklós a rutén kérdést fejtegette. Andrássy Gyula gróf a pártnak a nemzetiségi kér­désre vonatkozó álláspontját a magáévá tette és kérte a pártot, hogy minden kérdésben egységesen járjanak el A párt elhatározta­, hogy e kérdések tisz­tázását a miniszterelnöknél és a külügyminiszternél a legerélyesebben szorgalmazni fogja. Azután Hal­ler István indítványára Bozsik Pál vezetésével mező­­gazdasági bizottságot is választottak. Erre az érte­kezletet öt percre felfüggesztették, mialatt az intéző­bizottság egyhangúan Andrássy Gyula grófot válasz­totta m­eg elnöknek, a ki az ezután következő nyílt értekezleten megköszönvén a bizalmat s köszönetét mondván Haller Istvánnak a párt eddigi vezetéséért, az értekezletet esti nyolc óra tájban berekesztette, Lakoma Andrássy tiszteletére. A képviselők és a párttagok azután átmentek a Gellért-szállóba­, a­hol a párt Andrássy tiszteletére vacsorát rendezett. A banketten az első pohár­köszöntőt Haller Ist.­ van mondta Andrássy Gyula grófra. Beszéde elején azt fejtegette, hogy a nemzet javát és a magyarság tal­praállását csakis a keresztény nemzeti egyesülés pártja által követett eszméikben lehet megtalálni. A pártnak két jelszava van, a keresztény és a nemzeti. És Andrássy legutóbbi beszédéből is az domborodott ki, hogy a történelmi Magyarország legyen itt az úr s annak a fajnak a géniusza érvényesüljön a kultúrá­ban és a politikában, a­mely a legtöbbet szenvedett és áldozott az egész országért. Andrássynak is, a párt­nak is másik vezetőeszméje a kereszténység, mely nem jelent gyűlöletet és elnyomást. Ezzel az iránnyal hiába állítják szembe Kosuth, Deák Ferenc és Eötvös liberalizmusát A párt nem ezt a liberalizmust ta­gadja meg, csak azt a liberalizmust, a­mely önimá­­dás volt és a mely minden nemzeti értéket hajlandó volt fölégetni. Végül a párt hűségéről és ragaszkodá­­sáról biztosította az ifj vezért Haller István beszéde utáni Andrássy Gyula gróf emelkedett szólásra. A következetlenség vádjá­ról szól, a melyet némely kérdésben való álláspont­jának megváltoztatása miatt emelték ellene. Nagy neveket sorol fel, Kossuth és Széchenyi példájára hivatkozik, a­kiknek pályafutásában szintén nagy átalakulásokat látunk. A külföldi nagy politikusok mindig az ellenkező táborban végezték be pályafu­tásukat, mint a­hol megkezdték. „A legcsúnyább bű­nök egyike ragaszkodni olyan meggyőződéshez, a­melynek téves voltáról meggyőződött valaki. Védekezhetném — úgymond — azzal, hogy nem állok magaimban, mert hisz emlékszem azokra az időikre, a­melyekben a néppárt igen kis részét képviselte a nemzetnek, most pedig tényleg azok a jelszavak, a­melyek alatt küzdött, nemcsak ennek a pártnak­ váltak jelszavává, hanem az összes kor­mányt támogató pártoknak, még az ellenzéknek is. Ha az egész nemzetnek szabad volt tanulnia, a tör­téntekből a tapasztalatokat levonni, miért nem volna szabad ez nekem? Miért volna ez olyan különleges bűn? De én vállalom a nagyobb felelősséget, mert sok imákénál nagyobb szerepem volt és nem szok’­’ lám mások mögé bújni, mikor támadásról van szó. A háború alatt és háború utáni társadalmunk bizo­nyos elemei nem váltak annyira be, mint azt hitt­­­tem, reméltem. Ennek köve­tkeztében levontam Se Ntpal­l a tárgyalás Hyogafiagyamágról. Pécs, febr. 24. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) a Nyugat- Magyarországról folyó tárgyalás a mai napon meg­­szakadt. A két állam képviselői között ugyanis olyan differenciák támadtak, a­melyek miatt eddig még nem sikerült megegyezést létrehozni Magyar­­ország és Ausztria között. Hogy a legközelebbi tár­gyalás miikor lesz, ma még nem tudják Ezeket a tanácskozásokat azonban­ Budapesten tartanák meg, Bécsből jelentik p­ Magyar Távirati Irodának. Az osztrák és magyar szakelőadók bécsi tárgyalásai ma déli egy órakor egyelőre befejeződtek. A tár­gyalás folytatása céljából a szakelőadók, a­kik a tárgyalásokon nyert benyomásaikat időközben fel­dolgozzák, a jövő hét végén Budapesten ismét összeülnek. A magyar delegátusok holnap délelőtt ii­la­tak el Bécsből­. * * Szentgotth­árd község elöljárósága táviratozza, h,.­gy Szentgotth­árd nagyközség és a járás valameny­­nyi elszakításra ítélt községe egyhangúan és a leg­­erélyesebben tiltakozik Ausztriához való átcsatolása ellen. ItoPEsn Hírlap (45 1921 február 25. hez. A vagyonváltsági törvényt tehát mielőbb kell meghozni, de a váltságtörlesztés könnyítése dolgá­ban a lehető legmesszebb határig kell elmennünk, mert rés­zvén­y­társas­ága­i­nk életképessége egyetemes érdek Éppen ilyen szükséges, hogy a részvények forgalm­i­­értéke­ ne a december 20-iki tőzsdei jegy­ 993 nyomán, hanem az értékeket lesz­állító változott helyzet figyelembevételével állapíttassák meg. Lukács László elnök köszönetet mondott a bizottság tagjainak és elhatározták, hogy a további pénzügyi javaslatot tárgyalása céljából szerdán dél­után fél 6 órakor ismét értekezletet tartanak- kéri a bizottság felhatalmazását, hogy albizottság kül­dessék ki, a­mely fel volna hatalmazva, hogy a mai tárgyalások eredményeként memorandummá­, for­duljon a pénzügyminiszterhez.

Next