Budapesti Hírlap, 1921. február (41. évfolyam, 25–47. szám)

1921-02-26 / 46. szám

2 ludAPEST) Hírlap (46. 1921 február 26. ügyminiszternek nincs­ módjában a választások ki­­írását meggátolni. De azután hozzátette az ideiglenes belügyminiszter, hogy ha az új közigazgatási törvény életbe lép, akkor új választások lesznek. Ferdinándy volt belügyminiszternek erre vonatkozólag beter­jesztett törvényjavaslatában van is egy szakasz, a­mely erről intézkedik. A közigazgatás reformjáról szóló törvényt a kisgazdapárt, a­melyhez ő tartozik, a pártszövetség programjában külön is kidomborí­totta s reméli, hogy az új belügyminiszter a javasla­tot sürgősen be fogja terjeszteni. A Ház a választ tudomásul­ vette s ezzel az ülés három óra után véget ért. A palifika­ helyzet. — A miniszterelnök elkedvetlenedése. — A kis­gazdapárt bizalmat szavazott nagyatádi Szabó Istvánnak. — Az a végnélküli hosszú vita, a­melyet a nem­zetgyűlés a kormány programjáról folytat, már érezteti kelletlen hatását a politikában. Már ismét van politikai helyzet, a­melyről számot kell adnunk. A Ház folyosóján ma többen említették, hogy a mi­niszterelnök el van kedvetlenedve s hogy a lemondás szándékával­­ foglalkozik- A programvitában a pártszövetség, úgy látszik, nem váltotta be azokat a reményeket, a­melyeket a miniszterelnök az úti­ala­kulás guvernementális képességéhez fűzött. Másfelől azonban arról biztosítanak bennünket, hogy a lap­pangó válság most nem fog akut erővel kitörni. A programvitának hétfőtől kezdve, a sürgősség kimon­dása utján napi nyolcórás ülésekkel hamarosan véget fognak vetni. De magában elég hiba az, hogy már az új alakulás programvitájában ilyen súlyos termé­szetű politikai vonatkozások egyáltalán fölmerül­hettek. De vannak más irányú érdekes politikai moz­zanatok is, a­melyekről említést­­kell tennünk. Ne­vezetesen napok óta azt beszélik politikai körökben, hogy nagyatádi Szabó földmivelési miniszter bizal­mas érintkezést tart fönn a most alakult munkás- és polgári szövetséggel s hozzáteszik, hogy ennek az érintkezésnek messzemenő konzekvenciái lehetnek a közeli jövőben. És noha ezeket a híreket a kisgazdák köréből­­megcáfolták, mindazáltal a ma estére ki­tűzött párt­értekezlet kritikusnak ígérkezett. Az értekezleten azonban nagyatádi Szabó István miniszter fölszólalása és fölvilágosításai után a kis­gazdapárt egyhangúan bizalmat szavazott vezérének. Végezetül fel kell jegyeznünk, hogy a­­politikai fáma új konzervatív-liberális párt alakulásáról is tud, a­melyet jobbára a nemzetgyűlésen kívül ma­radt politikusok hoznának létre, a radikális és forra­dalmi vonatkozású elem­ek teljes kizárásával. A miniszterelnök nyilatkozata. A képviselőház folyosóján ma arról beszéltek, hogy Teleki Pál gróf miniszterelnök lemondani ké­szül. Az újságírók kérdésére a miniszterel­nök a hí­resztelésről ezeket m­ondotta: — Ennek a hírnek valami alapja csakugyan van. Én valóban mondtam, hogy nem látom annak szükségességét, hogy a kormány programjáról ilyen hosszú vita legyen és hat ez így folyik tovább, én na­­gyon szívesen el is hagyom a helyemet, hogy a nem­zetgyűlés az új kormány bemutatkozása alkalmával újra kezdhesse a programvitát. Magam két okból nem indítványozhatom a vita berekesztését: először, mert személyemről van szó, másodszor, mert nem vagyok politikus és így nemen tudom belátni, mire jó ezt a vitát még ma is folytatni. Én nem is a ma­gam szempontjából látom károsnak a programvita folytatását, hanem a nemzetgyűlés szempontjából, a­m­ely így, nem tudom, várjon praktikus munkát végez-e. Arra a kérdésre, hogy lesz-e következése a vita további elhúzódásának, a miniszterelnök azt fe­lelte, hogy most még nem, de van a mentőknek egy jelszava: Mindnyájunkat érhet baleset. Ezt ő meg­fordítja, őt szerencse érheti. A kisgazdapárt értekezlete. A kisgazdapárt ma este értekezletet tartott, a­melyen több fontos kérdés került tá­rgya­ásra. A napirend előtt Gömbös Gyula azt az indítványt ter­jesztette elő, hogy a párt bizalmáról biztosítsa nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisztert, a párt­­vezérét, a­kit egy déli újság igaztalanul támadott azon a címen, hogy összeköttetésben sír­ a liberális blokkal és állítólagos köz­társasági moz­galmakkal. Az indítványban utalás történt arra is, hogy a kisgazdapárt nincs rálszorulva olyan pártok­kal való együttműködésre, a­melyeknek iránya és összetétele ellentétes a keresztény alapon álló kis­gazdapárt irányával és összetételével. Több föszólalás után nagyatádi Szabó István miniszter kijelentette, hogy a pártot semmiféle ide­gen befolyásnak nem engedi át, a kisgazdapárt programjából egyetlen pontot sem áldoz föl és mindenben a párt előzetes tudtával jár el. Az Es­­terházy-kormány óta mindenik kormány és csak­nem valamennyi párt tárgyalt vele. Ez már az ő sorsa. Legutóbb a szocialisták is meghívták tár­gyalásra, de ő kijelentette, hogy csak a földmive­­lésügyi minisztériumban a nyilvánosság előtt tár­gyal velük. Ha arra a tapasztalatra jutna, hogy nem lehet a keresztényszocialistákkal együtt­működnie, ■akkor nyíltan föllépne olyan javaslattal, a­mely a fegyverbarátság fölmondását jelentené. Négyesy László hangoztatta, hogy fölösleges minden támadó újságcikk alkalmából bizalmat nyil­­­­vánítani a pártvezér iránt. Sréter István volt hon­­­­védelmi miniszter kifejtette, hogy a párt túlságosan lojálisan viselkedik a keresztény párttal szemben, holott szüksége volna több önérzetre, sőt aggresz­­szivitásra A párt egyhangúan elfogadta Gömbös­­bizalmi indítványát. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter és ideiglenes belügyiminiszter tájékoztatta azután a pártot az intéző­bizottság határozatairól. A­mi a cen­zúrát ille­ti: a kormány nevében némi könnyítéseket helyezett kilátásba és jelezte, hogy ebben az irány­ban már törvényjavaslat is készül. Ebben a javas­latban figyelmeztetés lesz az újságírók részére arra nézve, hogy milyen tárgyú cikkek ütköznek állam­érdekbe; ilyenek például azok, a­melyek a haderő belső sztratégiai tényeire vonatkoznak. Hangoztatta, hogy a kormány annyival inkább hajlandó a cen­zúra kezelése tekintetében bizonyos engedményekre, mert a cenzúra mai formájához való szigorú ragasz­kodás azt a látszatot keltené, mintha a kormány a cenzúrát saját védelmére használná föl. A kormány komolyan foglalkozik a sajtójog új szabályozásával. Kérte a párt tagjait, hogy minél előbb fejezzék be a kormányprogram vitáját és térjenek rá a pénzügyi javaslatokra. Rátért azután a katonai rekvirálások­­ról szóló panaszokra. Megígérte a közélelmezési mi­niszter megbízásából, hogy minden visszaélést, a­mi a katonai rekvirálásoknál előfordulna a jövőben, a legszigorúbban fogja megtorolni. Ellenben a katonai segéderővel való elszámoltatást, mint szükséges rosszat, kénytelen a kormány­­on tart­atni mindaddig, míg a közellátás biztosítva lesz. Dömötör Mihály megállapította, hogy a köz­­élelmezési miniszter nem tartotta meg azokat az ígéreteket, a­melyeket még karácsony előtt a kis­gazdapártnak tett a gabona rekvirálás kérdésében, kifogást tett továbbá amiatt, hogy az ellátatlanok katasztere ígéret ellenére se készült el november közepére és ez a körülmény igen nagy nyugtalan­ságot keltett a gazdatársadalomban. Az értekezlet elhatározta, hogy a legközelebbi tanácskozásra meghívja a közélelmező minisztert, a hitel fölvilá­­gosításokat fognak kérni jövő terveiről és a párt tudtára fogja adni, hogy ha a közélelmező minisz­ter nem teljesíti a párt jogos kívánságait, akkor bizalmát és támogatását megvonja tőle. Szijj Bálint indítványt terjesztett be Szólítsák föl a kormányt, hogy a katonaságot rendelje vissza a rekvirálásoktól és hogy a földmivelésügyi minisz­ter útján sürgessék meg a földreform végrehajtási rendeletének sürgős kibocsátását, még az új adótör­vények életbelépése előtt. Az indítvány követeli to­vábbá a kisbérletekről és házhelyekről szóló törvé­nyek erélyes végrehajtását, úgyszintén azt, hogy a belügyi tárcát mennél előbb kisgazdapárti politikus­sal töltsék be. Schandl Károly azt indítványozta, hogy a szabadforgalom előkészítése céljából­ a kor­mány már most dolgozzon ki tervezetet. Mind a két indítványt elfogadták és bizottságot küldöttek ki, a­mely a keresztény nemzeti párttal valló együttmű­ködés módozatait fogja megállapítani. Hadik János gróf­­cáfolata. Néhány újság híradása szerint Hadik János gróf több politikussal új párt alakításáról tárgyalt,­­ Hadik János gróf ma kijelentette, hogy semmiféle pártalakító munkában nem vett részt és senkivel sem tanácskozott. Megalakult a nemzetgyűlés véderő-bizottsága. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ma délután 5 órakor alakult meg Könyves Lajos korainak vezeté­sével a nemzetgyűlés véderő­ bizottsága, a­mely el­nökének Karafiáth Jenő nemzetgyűlési képviselőt, jegyzővé pedig Minich Vidor nemzetgyűlési kép­vise­lőt választotta meg. A munkásbiztosító törvényjavaslat. A népjóléti miniszter a munkásbiztosító­ tör­­­vényjavaslat előadójául Bernolák Nándor képviselőt kérte meg, a­ki a megbízást azzal a föltétellel vál­lalta,­ ha a szociiádemokratákkal bizonyos megálla­podásra tud jutni. A szociáldemokrata párt vezetősé­­gének két tagja, Farkas István és Prop­per Sándor ma délelőtt a képviselőházban fölkereste Bernolák Nándor képviselőt, a­kivel több mint három óra hosszat tárgyaltak. A szocialisták tudvalévően ellen­­zik a munkásbiztosító államosítását. Egy híradás szerint a Bernollákkal folytatott tárgyalás során sikerült némi közeledésre jutni. Avatott forrásból arról értesülünk, hogy a szo­ciáldemokraták nem ellenzik a munkásbiztosító ál­lalmi ellenőrzését, de az autonómiához ragaszkod­nak. Minthogy Benárd Ágost miniszter ragaszkodik az államosításhoz, a szocialisták az ő távozását is­­ kívánják. Az ügy elintézése Teleki Pál gróf minisz­­­­terelnök elhatározásától függ. — A pénzügyi és a véderő-bizottság elfogadták a javaslatot. — A Magyar Távirati Iroda jelenti. A nemzetgyű­lés egyesített pénzügyi és véderő-bizottsága Klebels­­berg Kunó gróf elnöklésével ma délután öt órakor­­ ülést tartott, a melyen általánosságban letárgyalta a hadiváltságról szóló törvényjavaslatot. A javasla­tot általánosságban valamennyi fölszólaló elfogadta. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter reflektált a fölszólalásokra. Rámutatott arra, hogy a hadivál­t­­ságról szóló törvény közvetetten célja nem az, hogy a hadinyereséget megadóztassa. Erre a hadinyereség, adóról szóló törvény hivatott és különben is kon­cepciója szerint a vagyonváltságban fog módot ta­lálni arra, hogy e tekintetben a kívánt egyensúlyt helyreállítsa. Nagy elismerését fejezte ki ezután Exner Kornél államtitkárnak, a törvényjavaslat meg­­alkotójának, kitűnő munkájáért és különösen ki­emelte, hogy ez az első javaslat, a­melyet nem ide­genből mentettünk és nem osztrák vagy német min­táról másoltunk. A javaslattal mi tesszük az első lé­pést a nemzetek között ilyen természetű adó beho­zatalára. Az általános vita befejeztével az egyes felszó­lalókból bizottságot alakítottak, a­melynek az lesz a feladata, hogy a javaslaton az egyes felszólalások értelmében a kívánt módosításokat végrehajtsa. Ez a szőkebb bizottság hétfőn, február 28-án délután öt órakor fog összeülni, fiz­iklai utolérést isk.­ ­Az állami italm­érési jövedékről szóló törvény­javaslat, m­ely legközelebb kerül a nemzetgyűlés elé, a mellett, hogy az állam bevételeit jelentős mér­tékben fokozza, erős etikai és szociális tartalommal bír. A szóban forgó kérdéseket tételes törvénnyel huszonegy év óta nem szabályozták. A javaslat gondoskodik arról, hogy italmérési engedélyt a jövőben csakis föltétlenül megbízható egyének nyerhessenek s hogy mindazoknak az enge­délyei, a­kik a megbízhatóság követelményeinek meg nem felelnek, az összes már kiadott engedélyek revíziója során elvonassanak. A javaslat mindazokat, a­kik italmérési enge­délyre méltatlanoknak tarthatók, taxatíve sorolja fel. Ilyenek a bűntettek, nyereség­vágyból elkövetett vétségek, a súlyosabb jövedéki kihágások és árdrá­­gítási visszaéléseik elkövetői, a­ borhamisítók, az or­gazdák, hazárdjátékosok, uzsorások, az állam- és társadalomelenes tanítások, valamint az erkölcste­lenség terjesztői, az engedélyekkel üzérkedők, a no­tórius engedély nélküli (zug) kimérők és mindezek közös háztartásban élő családtagjai is. Ezekkel van­nak szembeállítva azok, a­kiket az italmérési enge­délyek kiszolgáltatásánál elsőbbségben kell részesí­teni és pedig: az ipar és kereskedelem föllendülését előmozdító vendégfogadók tulajdonosai, vagy bérlői, fogyasztási szövetkezetek, a hadirokkantak, hadiöz­vegyek, és hadiárvák, a szakmabeli iparosok, alkal­mazottak és munkások, az önhibájukon kívül állásu­kat vesztett közszolgálati alkalmazottak és magán­­alkalmazottak (munkások), a baleset következtében­ rokkantakká vált egyének és családtagjaik, a köz­­szolgálati alkalmazottak özvegyei és árvái s a nyug­díjazott közszolgálati alkalmazottak, a háború vagy a forradalmak következtében létföntartásuk föltéte­leit elvesztett egyének s végül, a­kik 1918. évi no­­­­vember hónap 1. napja előtt legalább is 12 héten át arcvonalbeli katonai szolgálatot teljesítettek. Az engedélyek revíziójával fog járni a korcsmalétszám rendezése és a több italmérési üz­lettel bíró egyének engedélyeinek egyre való redu­kálása. Hogy a revizionális eljárás egyesek méltat­­lan üldözésévé el ne fajulhasson, a javaslat tüzetes rendelkezései garantálják. A javaslat az engedélyekkel való üzérkedések és egyéb visszaélések kiküszöbölése érdekében egy­részt az engedély­elvonási okok szabatos és céltu­datos meghatározása, másrészt pedig a jövedéki büntető rendelkezések útján drákói szigor kifejté­sére nyújt módot. Az a kivételes jog, hogy a fővá­rosban, üzleti helyiség megjelölése nélkül is lehetett engedélyt nyerni, megszűnik. Nagyjelentőségű rendelkezése a javaslatnak, ho­gy a szeszes italok nagybani forgalmát és köz­vetítését jövedéki, közegészségügyi, közerkölcsi­­ségi és közrendészeti ellenőrzés alá helyezi és be­jelentési, könyvvezetési, valamint­­illetékfizetési kö­telezettséghez köti. Ezen az úton meg lesz akadá­lyozható az, hogy mindenféle kétes elemek a szeszesital-kereskedelemre vessék magukat, s hogy milliós vagyonok legyenek szerezhetők a­nélkül, hogy ezeket az adóztatás keze utolérhetné. A javaslat már számol pénzünk értékének a közeljövőben remélhető emelkedésével és éppen ezért az eddigi engedélyilleték tételeket átlag csak 3 és félszeresükre emeli föl. A javaslat az eddigi jogbizonytalanságot meg­szünteti, az italmérési üzletekben alkalmazott meg.

Next