Budapesti Hírlap, 1921. február (41. évfolyam, 25–47. szám)
1921-02-26 / 46. szám
2 ludAPEST) Hírlap (46. 1921 február 26. ügyminiszternek nincs módjában a választások kiírását meggátolni. De azután hozzátette az ideiglenes belügyminiszter, hogy ha az új közigazgatási törvény életbe lép, akkor új választások lesznek. Ferdinándy volt belügyminiszternek erre vonatkozólag beterjesztett törvényjavaslatában van is egy szakasz, amely erről intézkedik. A közigazgatás reformjáról szóló törvényt a kisgazdapárt, amelyhez ő tartozik, a pártszövetség programjában külön is kidomborította s reméli, hogy az új belügyminiszter a javaslatot sürgősen be fogja terjeszteni. A Ház a választ tudomásul vette s ezzel az ülés három óra után véget ért. A palifika helyzet. — A miniszterelnök elkedvetlenedése. — A kisgazdapárt bizalmat szavazott nagyatádi Szabó Istvánnak. — Az a végnélküli hosszú vita, amelyet a nemzetgyűlés a kormány programjáról folytat, már érezteti kelletlen hatását a politikában. Már ismét van politikai helyzet, amelyről számot kell adnunk. A Ház folyosóján ma többen említették, hogy a miniszterelnök el van kedvetlenedve s hogy a lemondás szándékával foglalkozik- A programvitában a pártszövetség, úgy látszik, nem váltotta be azokat a reményeket, amelyeket a miniszterelnök az útialakulás guvernementális képességéhez fűzött. Másfelől azonban arról biztosítanak bennünket, hogy a lappangó válság most nem fog akut erővel kitörni. A programvitának hétfőtől kezdve, a sürgősség kimondása utján napi nyolcórás ülésekkel hamarosan véget fognak vetni. De magában elég hiba az, hogy már az új alakulás programvitájában ilyen súlyos természetű politikai vonatkozások egyáltalán fölmerülhettek. De vannak más irányú érdekes politikai mozzanatok is, amelyekről említéstkell tennünk. Nevezetesen napok óta azt beszélik politikai körökben, hogy nagyatádi Szabó földmivelési miniszter bizalmas érintkezést tart fönn a most alakult munkás- és polgári szövetséggel s hozzáteszik, hogy ennek az érintkezésnek messzemenő konzekvenciái lehetnek a közeli jövőben. És noha ezeket a híreket a kisgazdák körébőlmegcáfolták, mindazáltal a ma estére kitűzött pártértekezlet kritikusnak ígérkezett. Az értekezleten azonban nagyatádi Szabó István miniszter fölszólalása és fölvilágosításai után a kisgazdapárt egyhangúan bizalmat szavazott vezérének. Végezetül fel kell jegyeznünk, hogy apolitikai fáma új konzervatív-liberális párt alakulásáról is tud, amelyet jobbára a nemzetgyűlésen kívül maradt politikusok hoznának létre, a radikális és forradalmi vonatkozású elemek teljes kizárásával. A miniszterelnök nyilatkozata. A képviselőház folyosóján ma arról beszéltek, hogy Teleki Pál gróf miniszterelnök lemondani készül. Az újságírók kérdésére a miniszterelnök a híresztelésről ezeket mondotta: — Ennek a hírnek valami alapja csakugyan van. Én valóban mondtam, hogy nem látom annak szükségességét, hogy a kormány programjáról ilyen hosszú vita legyen és hat ez így folyik tovább, én nagyon szívesen el is hagyom a helyemet, hogy a nemzetgyűlés az új kormány bemutatkozása alkalmával újra kezdhesse a programvitát. Magam két okból nem indítványozhatom a vita berekesztését: először, mert személyemről van szó, másodszor, mert nem vagyok politikus és így nemen tudom belátni, mire jó ezt a vitát még ma is folytatni. Én nem is a magam szempontjából látom károsnak a programvita folytatását, hanem a nemzetgyűlés szempontjából, amely így, nem tudom, várjon praktikus munkát végez-e. Arra a kérdésre, hogy lesz-e következése a vita további elhúzódásának, a miniszterelnök azt felelte, hogy most még nem, de van a mentőknek egy jelszava: Mindnyájunkat érhet baleset. Ezt ő megfordítja, őt szerencse érheti. A kisgazdapárt értekezlete. A kisgazdapárt ma este értekezletet tartott, amelyen több fontos kérdés került tárgyaásra. A napirend előtt Gömbös Gyula azt az indítványt terjesztette elő, hogy a párt bizalmáról biztosítsa nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisztert, a pártvezérét, akit egy déli újság igaztalanul támadott azon a címen, hogy összeköttetésben sír a liberális blokkal és állítólagos köztársasági mozgalmakkal. Az indítványban utalás történt arra is, hogy a kisgazdapárt nincs rálszorulva olyan pártokkal való együttműködésre, amelyeknek iránya és összetétele ellentétes a keresztény alapon álló kisgazdapárt irányával és összetételével. Több föszólalás után nagyatádi Szabó István miniszter kijelentette, hogy a pártot semmiféle idegen befolyásnak nem engedi át, a kisgazdapárt programjából egyetlen pontot sem áldoz föl és mindenben a párt előzetes tudtával jár el. Az Esterházy-kormány óta mindenik kormány és csaknem valamennyi párt tárgyalt vele. Ez már az ő sorsa. Legutóbb a szocialisták is meghívták tárgyalásra, de ő kijelentette, hogy csak a földmivelésügyi minisztériumban a nyilvánosság előtt tárgyal velük. Ha arra a tapasztalatra jutna, hogy nem lehet a keresztényszocialistákkal együttműködnie, ■akkor nyíltan föllépne olyan javaslattal, amely a fegyverbarátság fölmondását jelentené. Négyesy László hangoztatta, hogy fölösleges minden támadó újságcikk alkalmából bizalmat nyilvánítani a pártvezér iránt. Sréter István volt honvédelmi miniszter kifejtette, hogy a párt túlságosan lojálisan viselkedik a keresztény párttal szemben, holott szüksége volna több önérzetre, sőt aggreszszivitásra A párt egyhangúan elfogadta Gömbösbizalmi indítványát. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter és ideiglenes belügyiminiszter tájékoztatta azután a pártot az intézőbizottság határozatairól. Ami a cenzúrát illeti: a kormány nevében némi könnyítéseket helyezett kilátásba és jelezte, hogy ebben az irányban már törvényjavaslat is készül. Ebben a javaslatban figyelmeztetés lesz az újságírók részére arra nézve, hogy milyen tárgyú cikkek ütköznek államérdekbe; ilyenek például azok, amelyek a haderő belső sztratégiai tényeire vonatkoznak. Hangoztatta, hogy a kormány annyival inkább hajlandó a cenzúra kezelése tekintetében bizonyos engedményekre, mert a cenzúra mai formájához való szigorú ragaszkodás azt a látszatot keltené, mintha a kormány a cenzúrát saját védelmére használná föl. A kormány komolyan foglalkozik a sajtójog új szabályozásával. Kérte a párt tagjait, hogy minél előbb fejezzék be a kormányprogram vitáját és térjenek rá a pénzügyi javaslatokra. Rátért azután a katonai rekvirálásokról szóló panaszokra. Megígérte a közélelmezési miniszter megbízásából, hogy minden visszaélést, ami a katonai rekvirálásoknál előfordulna a jövőben, a legszigorúbban fogja megtorolni. Ellenben a katonai segéderővel való elszámoltatást, mint szükséges rosszat, kénytelen a kormányon tartatni mindaddig, míg a közellátás biztosítva lesz. Dömötör Mihály megállapította, hogy a közélelmezési miniszter nem tartotta meg azokat az ígéreteket, amelyeket még karácsony előtt a kisgazdapártnak tett a gabona rekvirálás kérdésében, kifogást tett továbbá amiatt, hogy az ellátatlanok katasztere ígéret ellenére se készült el november közepére és ez a körülmény igen nagy nyugtalanságot keltett a gazdatársadalomban. Az értekezlet elhatározta, hogy a legközelebbi tanácskozásra meghívja a közélelmező minisztert, a hitel fölvilágosításokat fognak kérni jövő terveiről és a párt tudtára fogja adni, hogy ha a közélelmező miniszter nem teljesíti a párt jogos kívánságait, akkor bizalmát és támogatását megvonja tőle. Szijj Bálint indítványt terjesztett be Szólítsák föl a kormányt, hogy a katonaságot rendelje vissza a rekvirálásoktól és hogy a földmivelésügyi miniszter útján sürgessék meg a földreform végrehajtási rendeletének sürgős kibocsátását, még az új adótörvények életbelépése előtt. Az indítvány követeli továbbá a kisbérletekről és házhelyekről szóló törvények erélyes végrehajtását, úgyszintén azt, hogy a belügyi tárcát mennél előbb kisgazdapárti politikussal töltsék be. Schandl Károly azt indítványozta, hogy a szabadforgalom előkészítése céljából a kormány már most dolgozzon ki tervezetet. Mind a két indítványt elfogadták és bizottságot küldöttek ki, amely a keresztény nemzeti párttal valló együttműködés módozatait fogja megállapítani. Hadik János grófcáfolata. Néhány újság híradása szerint Hadik János gróf több politikussal új párt alakításáról tárgyalt, Hadik János gróf ma kijelentette, hogy semmiféle pártalakító munkában nem vett részt és senkivel sem tanácskozott. Megalakult a nemzetgyűlés véderő-bizottsága. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ma délután 5 órakor alakult meg Könyves Lajos korainak vezetésével a nemzetgyűlés véderő bizottsága, amely elnökének Karafiáth Jenő nemzetgyűlési képviselőt, jegyzővé pedig Minich Vidor nemzetgyűlési képviselőt választotta meg. A munkásbiztosító törvényjavaslat. A népjóléti miniszter a munkásbiztosító törvényjavaslat előadójául Bernolák Nándor képviselőt kérte meg, aki a megbízást azzal a föltétellel vállalta, ha a szociiádemokratákkal bizonyos megállapodásra tud jutni. A szociáldemokrata párt vezetőségének két tagja, Farkas István és Propper Sándor ma délelőtt a képviselőházban fölkereste Bernolák Nándor képviselőt, akivel több mint három óra hosszat tárgyaltak. A szocialisták tudvalévően ellenzik a munkásbiztosító államosítását. Egy híradás szerint a Bernollákkal folytatott tárgyalás során sikerült némi közeledésre jutni. Avatott forrásból arról értesülünk, hogy a szociáldemokraták nem ellenzik a munkásbiztosító állalmi ellenőrzését, de az autonómiához ragaszkodnak. Minthogy Benárd Ágost miniszter ragaszkodik az államosításhoz, a szocialisták az ő távozását is kívánják. Az ügy elintézése Teleki Pál gróf miniszterelnök elhatározásától függ. — A pénzügyi és a véderő-bizottság elfogadták a javaslatot. — A Magyar Távirati Iroda jelenti. A nemzetgyűlés egyesített pénzügyi és véderő-bizottsága Klebelsberg Kunó gróf elnöklésével ma délután öt órakor ülést tartott, a melyen általánosságban letárgyalta a hadiváltságról szóló törvényjavaslatot. A javaslatot általánosságban valamennyi fölszólaló elfogadta. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter reflektált a fölszólalásokra. Rámutatott arra, hogy a hadiváltságról szóló törvény közvetetten célja nem az, hogy a hadinyereséget megadóztassa. Erre a hadinyereség, adóról szóló törvény hivatott és különben is koncepciója szerint a vagyonváltságban fog módot találni arra, hogy e tekintetben a kívánt egyensúlyt helyreállítsa. Nagy elismerését fejezte ki ezután Exner Kornél államtitkárnak, a törvényjavaslat megalkotójának, kitűnő munkájáért és különösen kiemelte, hogy ez az első javaslat, amelyet nem idegenből mentettünk és nem osztrák vagy német mintáról másoltunk. A javaslattal mi tesszük az első lépést a nemzetek között ilyen természetű adó behozatalára. Az általános vita befejeztével az egyes felszólalókból bizottságot alakítottak, amelynek az lesz a feladata, hogy a javaslaton az egyes felszólalások értelmében a kívánt módosításokat végrehajtsa. Ez a szőkebb bizottság hétfőn, február 28-án délután öt órakor fog összeülni, fiziklai utolérést isk. Az állami italmérési jövedékről szóló törvényjavaslat, mely legközelebb kerül a nemzetgyűlés elé, a mellett, hogy az állam bevételeit jelentős mértékben fokozza, erős etikai és szociális tartalommal bír. A szóban forgó kérdéseket tételes törvénnyel huszonegy év óta nem szabályozták. A javaslat gondoskodik arról, hogy italmérési engedélyt a jövőben csakis föltétlenül megbízható egyének nyerhessenek s hogy mindazoknak az engedélyei, akik a megbízhatóság követelményeinek meg nem felelnek, az összes már kiadott engedélyek revíziója során elvonassanak. A javaslat mindazokat, akik italmérési engedélyre méltatlanoknak tarthatók, taxatíve sorolja fel. Ilyenek a bűntettek, nyereségvágyból elkövetett vétségek, a súlyosabb jövedéki kihágások és árdrágítási visszaéléseik elkövetői, a borhamisítók, az orgazdák, hazárdjátékosok, uzsorások, az állam- és társadalomelenes tanítások, valamint az erkölcstelenség terjesztői, az engedélyekkel üzérkedők, a notórius engedély nélküli (zug) kimérők és mindezek közös háztartásban élő családtagjai is. Ezekkel vannak szembeállítva azok, akiket az italmérési engedélyek kiszolgáltatásánál elsőbbségben kell részesíteni és pedig: az ipar és kereskedelem föllendülését előmozdító vendégfogadók tulajdonosai, vagy bérlői, fogyasztási szövetkezetek, a hadirokkantak, hadiözvegyek, és hadiárvák, a szakmabeli iparosok, alkalmazottak és munkások, az önhibájukon kívül állásukat vesztett közszolgálati alkalmazottak és magánalkalmazottak (munkások), a baleset következtében rokkantakká vált egyének és családtagjaik, a közszolgálati alkalmazottak özvegyei és árvái s a nyugdíjazott közszolgálati alkalmazottak, a háború vagy a forradalmak következtében létföntartásuk föltételeit elvesztett egyének s végül, akik 1918. évi november hónap 1. napja előtt legalább is 12 héten át arcvonalbeli katonai szolgálatot teljesítettek. Az engedélyek revíziójával fog járni a korcsmalétszám rendezése és a több italmérési üzlettel bíró egyének engedélyeinek egyre való redukálása. Hogy a revizionális eljárás egyesek méltatlan üldözésévé el ne fajulhasson, a javaslat tüzetes rendelkezései garantálják. A javaslat az engedélyekkel való üzérkedések és egyéb visszaélések kiküszöbölése érdekében egyrészt az engedélyelvonási okok szabatos és céltudatos meghatározása, másrészt pedig a jövedéki büntető rendelkezések útján drákói szigor kifejtésére nyújt módot. Az a kivételes jog, hogy a fővárosban, üzleti helyiség megjelölése nélkül is lehetett engedélyt nyerni, megszűnik. Nagyjelentőségű rendelkezése a javaslatnak, hogy a szeszes italok nagybani forgalmát és közvetítését jövedéki, közegészségügyi, közerkölcsiségi és közrendészeti ellenőrzés alá helyezi és bejelentési, könyvvezetési, valamintilletékfizetési kötelezettséghez köti. Ezen az úton meg lesz akadályozható az, hogy mindenféle kétes elemek a szeszesital-kereskedelemre vessék magukat, s hogy milliós vagyonok legyenek szerezhetők anélkül, hogy ezeket az adóztatás keze utolérhetné. A javaslat már számol pénzünk értékének a közeljövőben remélhető emelkedésével és éppen ezért az eddigi engedélyilleték tételeket átlag csak 3 és félszeresükre emeli föl. A javaslat az eddigi jogbizonytalanságot megszünteti, az italmérési üzletekben alkalmazott meg.