Budapesti Hírlap, 1924. december (44. évfolyam, 257–279. szám)

1924-12-16 / 268. szám

8 népzenét ritmikai és prozódiai szempont­ból, majd előadása végén az ősi magyar dallamok megmentéséről és­ megörökíté­séről szólott s kiemelte Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak az ősmagyar zenekincs megmentése körül szerzett érdemeit. Bar­tók és Kodály ősmagyar dalgyűjteményé­ből Molnár Imre dr. énekelt mutatvány­képpen néhány dalt, Kern Aurél szakszerű magyarázata mellett. A közönség a ki­tűnő muzsikus élvezetes előadását lelkes tapssal jutalmazta, a­miből kijutott bőven a közreműkő Molnár Imrének is. Az ülésen ezenkívül Havas István és Gyökössy Endre szerepelt mint fölolvasó. Az előbbi bemutatta Jókai című hatásos költeményét, a­mely igen alkalmas arra, hogy a Jókai-ünnepségeken prológusként szerepeljen. Gyökössy Endre legújabb köl­teményeit mutatta be, a­melyek közül kü­lönösen a Hiszek című, a magyarság föl­támadását hirdető verse keltett nagy tet­szést. Az ülés elején Pekár Gyula elnöki meg­nyitójában megemlékezett a Budai Da­lárda jubileumáról, majd Szávai­ Gyula főtitkár tett jelentést a Bulyovszky- és Grünwald-pályázatról. A Bulyovszky-díjat nem adták ki egyik pályázónak sem, de a pályázatra beérkezett, szavalásra alkal­mas költemények közül megdicsérték a Harmadik temetés című költeményt; a Grünwald-pályázatra beérkezett lírai köl­temények közül a díjra érdemesnek tartja a bizottság a Második nász című költe­ményt, a­melynek szerzője — mint a jeligés levélből kitűnt, — Váry Nagy Géza. Megdicsérték a Pihenni vágyom és az Utolsó este Székelyhidán című költeménye­ket. Szávai­ főtitkár bejelentette továbbá, hogy a kultuszminiszter a Jókai-centená­­rium céljára ötmillió koronát adományo­zott a Petőfi-Társaságnak és ugyancsak a centenáris ünnepség céljára Csanád vár­megye és több más törvényhatóság is ado­mányokat juttatott a társaságnak. * (A vörös ember.) Drégely Gábor és liptai Imre darabját úgy a bemutató elő­adás, min­t a többi esték közönsége a leg­nagyobb melegséggel fogadta. A színházat teljesen megtöltő közönség igen jól mula­tott a darab ügyes, mulatságos szituációin és elmés, kedves vígjáték dialógusán. Az egyes jeleneteknek naivságaira a­mi egy , és más kritika fennakadt, a közönség túltette magát, a­mi — ha mulatságos a darab — rendesen így is szokott történni, mert a kritika sok mindent követel a darabtól, a közönségnek azonban csak egy a kíván­sága: jól akarja magát érezni a színházban. Drégely Gábor és Liptai Imre vígjáték­ a teljes mértékben kielégítette a közönség kí­vánságát és a Magyar Színház úgy látszik meglelte benne idei kasszadarabját.­­ (A Jókai centenárium-bizottság ü­lése.) A Jókai-centenáriumbizottság vasárnap dél­előtt az Otthon-körben, Rákosi Jenő, majd Berzeviczy Albert elnöklésével ülést tar­tott. A bizottság megbízta az elnökséget, kérje föl Ravasz László református püspö­köt, hogy Jókai születésenapján, február 18-án a Kálvin-téri templomban tartandó ünnepség egyházi részét szervezze meg. Huban­ Jenő dr.-nak, a zenebizottság elnö­kének javaslatára a zenebizottság tagjai­nak Bartók Bélát, Hodálg Zoltánt, Radnai Miklóst, Siklós Albertet és Szabados Bélát választották meg. Somló Sári az emlék­­tárgybizottság nevében jelentette, hogy a Jókai-emlékéremn­ek Berán Lajos szobrász­­művész által készített tervét elfogadta a bizottság, továbbá jelentette, hogy a pénz­ügyminisztérium hajlandó az érmeket az állami pénzverdében elkészíttetni s az el­adásból az előállítási költség levonása után fönmaradó összeget a bizottság rendelke­zésére bocsátani. Ezután Révai János jelentette, hogy a kulturegyesillérekhez az elnökség fölhívást intézett a Jókai-centenárium megünneplé­sére, majd fölsorolta azokat az egyesüle­teket, a­melyek már bejelentették a bizott­ságnak, hogy Jókai-ünnepet rendeznek. A jelentkezők között van a Képzőművészek és Iparművészek Gazdasági Szövetsége is, a­mely Jókai regényalakjainak megszemé­lyesítésével tavaszi ünnepet fog rendezni az Epres-kertben, ünnepelni készül Jókait a munkásság is, a­melynek helyi csoportjait a szakszervezeti tanács fölhívja a munká­sok részére rendezendő Jókai-ünnepek elő­készítésére. Majd a centenáriumra megje­lenő irodalmi művekről volt szó. Körösi Henrik Jókai-emlékkönyvet szerkesztett Rákosi Jenő előszavával. A könyv vezér­fonalul fog szolgálni a kisebb Jókai-ünnep­­ségekhez. Az Est kiadja a Jókai-hármas könyvet. Krúdy Gyula ifjúsági könyvet írt Jókairól, a főváros pedig tervbe vette, hogy kiadja Wildner Ödön Jókai és a fő­város című művét. Tudomásul vették örömmel, hogy a Pe­­tőfi-Társaság Jókai-emlékbélyegeket ad ki és az eladásukból befolyó jövedelmet Jó­kairól szóló irodalmi művek jutalmazá­sára fordítja A bizottság felkéri a fővá­rost, hogy a Jókai-szobor környékét a cen­tenáris ünnepség alkalmával hozassa rendbe. Erre nézve a jelenlévő Lobmayer Géza tanácsos megnyugtató kijelentést tett. Bán Aladárnak a külföldi Jókai-ünnepsé­­gek dolgában történt felszólalására Berze­viczy Albert kijelentette, hogy ezeknek a szervezését a Külügyi Társaság elvállalja és külügyi képviseleteinkkel az irányban is érintkezésbe lép, hogy Jókainak egy-egy főművét minden országban lefordítsák. Az emléktáblabizottság mindazokat a budapesti házakat, a­melyekben Jókai la­kott, emléktáblával kívánja megjelöltetni a szóbanforgó házak tulajdonosai által. Em­léktáblát kivárnia elhelyeztetni a bizott­ság a többi között a Bajza­ utcai Petőfi­­házon, Jókai svábhegyi nyaralóján, a Ma­gyar­ utca 21. számú házat, a­melyben Kisfaludy Sándor és Szigligeti is lakott. Berger Leó bemutatta az Erzsébet­ körút 44—40. számú házán elhelyezendő emlék­tábla tervét, a­melyet Phillip István szob­rászművész készített. A bizottság köszöne­tet mondott Berger Leónak áldozatkész­ségéért. Végül az Epres-kertben rendezendő ta­vaszi ünnep részleteit beszélték meg és fölkérték sipeki Balás Béla volt főispánt, hogy a társadalomnak az ünnepségbe való bevonását szervezze meg. * (A Túrán férfikar hangversenye.) A Túrán válogatott férfi énekkar. Kiss Károly karigazgató vezetésével szépszámú közön­ség előtt mutatkozott be vasárnap délelőtt a Zeneművészeti főiskola kamara­termében. A dalos csapatnak igen szép sikere volt. A Tarán hangversenyeit a jövő év elején Bu­asten megkezdi s csonka hazánk na­gy) városaiban folytatva, majd külföldi ágversenykörútra indul. Naiv tapsot arat­t it a Tarán bemutatkozásán Szedő Miklós dr., az Operaház művésze is előadott ének­számaival, különösen Te a tavaszt szereted című, Tarnay Lajos zeneakadémiai tanár által megzenésített s a szerző zongorak­isé­­retével előadott Petőfi-dallal. * (Pető­-Társaság Jókai-ünnepségei.) A Petőfi-Társaság felolvasó ülésén Pekár Gyula elnök bejelentette, hogy a Társaság 1925 március 15-én díszközgyűlésen áldoz Jókai emlékezetének, február 22-én pedig Új-Komáromban, az ottani Jókai-egyesület bevonásával rendez nagyszabású ünnep­séget. * (Láva.) Forgács Rózsi Kamaraszínháza tegnap délután Forró Pál és Színi Gyula Láva című színműjét mutatta be. A darab, a­mely témájával és felépítésével, valamint rekvizitumaival (démon asszonya exotikus millió) operettlibrettó benyomását kelti, al­kalmil szolgált arra, hogy Forgács Rózsi kitűnő játéka mellett, Molnár József ko­moly értékű művészetét megismerhessük. A két főszereplőn kívül Góth-Gertler Viktor játéka tűnt fel. * (A Bethlen Gábor­-Kör kulturdélután­­ja.) A Bethlen Gábor-Kör vasárnap délután a ref. teológia dísztermében kulturdélutánt rendezett, a­mely fényes erkölcsi és anyagi eredménnyel végződött. A szépszámú kö­zönség Herczegh József dr. érdekes ameri­kai előadását, Baranyai Gyula gordonka­­művészetét, Bakó László szavalatát, Kémeri Mahtid énekét s Mu­rgács Kálmán dalait szűnni nem akaró tapssal hálálta meg. Az ünnepet Kovács J. István lendületes záró­szavai fejezték be.­­ (A Krisztinavárosi Színkör ügye.) A fő­város törvényhatósági bizottsági hatáskör­ben ülésező tanácsa tudvalévően a nyár folyamán elhatározta a Krisztinavárosi Színkör lebontását. Az erre vonatkozó fő­városi határozatot a kultuszminisztérium megfelebbezte a belügyminisztériumhoz, azonban a belügyminisztérium határozata máig nem érkezett be a fővároshoz. A leg­utóbbi tanácsülés a Várszínház ügyével kapcsolatosan foglalkozott a Krisztinavá­rosi Színkör ügyével is. A főváros a belügy­minisztérium határozatát meg fogja sür­getni és a­menyiben a főváros határozatá­hoz a belügyminisztérium is hozzájárul, a főváros építési ügyosztálya saját rezsiben fogja a lebontást elvégezni. Az építési ügy­osztály ezzel kapcsolatosan azt az előter­jesztést intézte a tanácshoz, hogy a lebon­tásból megmaradó anyagokat nyilvános versenytárgyaláson értékesítse a főváros. * (Xánitz Gézánné és Sugár Károly nö­vendékeinek hangversenyén) K. Biró Mária operaénekesnő mint vendég gyönyörű hanggal énekelt két opera áriát. Tetaikája már-már mesteri. Szinte mint vendég énekelt Holló Klára dizör, az ő ismert tehetségével és rutin- f­iával. A növendékek közül a drámai mezzo­­ hangú Hallos Mária indiszpozícióját nagy elő-­­­adó készségével küzdötte le. Horváth Sándorné osztatlan elismerésben részesült, szöveg kiej­tése még csiszolásra szorul. Schuller József Schumann egy dalával kész baritonistának mu­tatkozott be. Tavaly óta igen nagyot haladtak Ilánitz Viola és a kissé még félénk Kánitz Magda. Előadásukkal kitűntek Vági Feri és Honig Alice. Frenkl Sándor dr.-né hangja és­­ tekniká­ja infliszpozíciója miatt nem érvénye­sült. Jól énekeltek még Cik­il Margit és Varga Magda. Általában meglátszott az összes növen­dékeken, hogy úgy a hang képzésére és fej­lesztésére, mint az előadói művészetre a mes­terek igen nagy súlyt vetnek . (Erdélyi képek.) Ezzel a címmel száz­oldalas kis kötetet adott ki Gáspár Ármin. Mint a címe is mutatja, elejétől-végig Er­délyről szól s benne az oláhokról. Apró történetek sorakoznak a kőtelkében a rég megszűnt Zaránd vármegyéről, Janik­s Áb­­rahámról, a Hóra-Kloska lázadásról, azután afféle komoly anekdotaszerű kurta elbeszé­lések megannyi jellemzői a román karak­ternek. A régi Erdély és a ma Erdélyé. A régi oláhok és a maiak, a­kik elmaradott­ságukban, babonás fanatizmusukban, ke­gyetlenségükben és haszonleső voltukban ma is csak olyanok, mint apáik voltak. És ma ezeké a gyönyörű, a gazdag Erdély. A könnyen fordulatosan, minden tendencia aláhúzása nélkül megírt tört­énet, kéknek az az alapgodolata, hogy a könyvben elevenen megrajzolt embertipusnak a kezében nem maradhat ez a drága föld. A mennyi faj­­szeretet, épp annyi írói készség szól ebből az igénytelennek látszó kis kötetből, melyet a Budapesti Hírlap nyomdájában nyomtak s a melynek ára 20.000 korona. * (Fischer Mór) MÁV főfelügyelő: A pá­risi futball olimpiász című előadását szer­dán délután fél 4 órakor befejezi az Urá­niában. * (Cholnoky Jenő dr.) egyetemi tanár az Egyesült­ Államok kultúrájáról (Kalandos utazások XV.) beszél csütörtökön délután fél 4 órakor az Urániában. Szintaéz. * (Hírek a Kamara-Színházból.) A kará­csonyi két ünnep délutánján és az utána következő délután a Nemzeti Színház Ka­mara-Színháza a gyermekvilág számára művészi és kedves meglepetéssel szolgál. Először történik, hogy a Nemzeti Színház erői vesznek részt hat- és tizenkétéves gyermekek számára h­olt darabokban. Ezekre a délutánokra a színház igazgató­sága egy­­magyar betleh­emes-játékot és két finom mulatságos és kedves francia gyer­­mek-egyfelvonásost válogatott össze: Jan­csi és a királyfi és Péterke meggyógyul című komédiákat.» A két darab közt Jászai Mari szaval Petőfi verseket. A darabokban Ligeti Juliska, Somogyi Erzsi, Rózsahegyi, Horváth játsszák a főszerepeket. Az elő­adásokra a jegyek már válthatók a Ka­­nyara­ Színház és a Nemzeti Színház nappali pénztárainál. A Kamara Színház három újonnan elő­adásra kerülő egyfelvonásosának szerep­­osztása a következő: A gunyh­ó előtt sze­replői: az öreg csősz Rózsahegyi Kálmán, fiatal csősz Petites Sándor, Panni Somogyi Erzsi, Miska Garamszeghy Sándor, Mari néni Rákosi Szidi, Sipos Péter Almási Endre; Az Örzse néni-ben a címszerepeit Rákosi Szidi játsza, Kisasszony Nagy Te­réz, Mihály bácsi Almási Endre; A Tiszta dologban András gazda szerepét Rózsahegyi Kálmán alakítja, Julis, a párja Gömöri Vilma, Imre Garamszeghy Sándor, Marika Somogyi Erzsi. * (­A tükörfolyosó.) Bernstein Henry há­­romfelvonásos színműve, a­melyet szomba­ton adnak először a Vígszínházban, a kö­vetkező szereposztásban kerül bemutatóra: Agnes Vasseur .... Gombaszögi Frida Mandeleine Bénédy . . Varsányi Irén Charles Bergé ..... Lukács Pál I.Ionel Vasseur .... Rajnai Gábor Victor Morescat . . . Béla Miklós Jeanne......................Gazsi Mariska Komornyik ..............Szalay Károly Inas..........................Perczel Oszkár A premierre előjegyzett jegyeket a pénztár legkésőbb kedden délig tartja fenn. * (A gyermekek legnagyobb öröme) a Vígszínház vidám, énekes és táncos kará­csonyi gyermekelőadása. Jövő szerdán dél­után a Jru­bele Balázs kerül színre. Rend­kívül mérsékelt helyárak. ! MftX LINDER S ja innia Mndja I Bsyal Rpoüóimn I december S9-én, pénteken PBOJECTOGKAPH-í'ILM BUDAPESTI Hiriap Í924 (íecemlíer 16. (268. Sz.Y ^ * (Az Üvegcipő.) A Vígszínház e heti mű­sorát — bezárólag péntek estig, — az Üvegcipő, Molnár Ferenc nagyszerű víg­­játéka tölti be. * (A Nótás kapitány.) A Fővárosi Ope­­rettszính­ázban tegnap is utolsó helyig meg­, telt nézőtér előtt adták a Nótás kapitányt. Farkas Imre népszerű operettje a jövő hé­ten éri meg a harmadik jubileumot. JBaisovarsony. * (Karácsonyi oratoriismesS.) Perosi Lo­renzo, a sixtinai kápolna karnagya, a múlt század végén három nagy egyházi művei: La Trasfigurazione di Gesu Cristo, La Re­­surrezione di Lazzaro és La Strage degli Innocenti című oratóriumaival európaszerte nagy feltűnést keltett. E művekben nyilvá­nuló reformtörekvései: a latin egyházi nyel­­vezet visszaállítása, a liturgikus anyag bő felhasználása és a zenekar minden fényének kiaknázása Perosit az újkori katolikus zene legkiválóbb reprezentánsává avatják. Leg­népszerűbb művét, a Lázár feltámasztását, az Ének- és Zenekaregyesület karácsony első ünnepén adja elő a következő szerep­­osztásban: Jézus: Palló Imre, Márta: Medek Anna. Mária: Marschalkó Rózsi, evangé­lista: Székelyhídi­ Ferenc dr., szolga: Kál­mán Oszkár. Perosi műve előtt Schütz Hen­rik 300 éves karácsonyi oratóriuma kerül bemutatóra. A nagy német mesternek ezt a sokáig elveszettnek hitt kompozícióját csak három évvel ezelőtt fedezték fel az upszalai könyvtárban. A kis remekmű zenei becsét a szentírási szöveg hű deklamációja, a közbeszőtt gyönyörű régi karácsonyi éne­kek és a jellegzetes kórusok adják. Az evan­gélistát Székelyhidy dr., az angyalt Medek Anna, Heródest pedig Kálmán Oszkár éne­keli. Mindkét oratóriumot Lichtersberg Emil tanította be és vezényli. Fi­nuszmitiát.. . (Kamarában a nagysikerű amerikai mű­sor: Sohsem megyek férjhez és Három a feleség.) Ezenkívül Pethes Sándor és Dé­nes György személyes föllépése minden előadáson fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. * (Tib­án-Mozgó.) (Nagymező­ utca 21.): Koenigsmark, Pierre Balert, Királykisasz­­szony szeretője című világhírű regénye két részben és 12 fejezetben. I. rész: A tatár hercegnő, II. rész: Ármány és szerelem. SZÍNHÁZ és sznozi. Budapest, kedd, 1921. december 16. Operaház: Fidelio (7). Nemzeti Színház: Síit a nap (7). Nemzeti Színház Kamara Színháza: A becsü­­letesség öröme (W 7­). Városi Színház: Iglói diákok (%8). Renaissance Színház:­ Szeretni (148).­­ Vígszínház- Az ü­vegcipő (%8). Fővárosi Operett Színház: Nótás kapitány (548). Magyar Színház: A vörös ember. (548). Király Színház Marica grófnő (548). Belvárosi Színház- Az olasz asszony (548). Blaha Lujza Színház: Fügefalevél (548). Álfod­ó Színház: Medgyaszay Vilma: Homok­zsák. Célhalott. 72. számú őrház (8). Terézkörúti Színpad: Uj műsor (549). Vidám Színpad—Békeffy-kabaré: Uj műsor. Kezdete pontosan 9 órakor. Royal Orfeum Nemzetközi Varieté: Decemberi műsor (8). Papagáj: Decemberi műsor (11). Kis Komédia: A visegrádi Vénusz: Die ver­kaufte Wohnung: Rolf. Steinhardt (18). Corvin Színház: Megmentett lelkek. A polip karjaiban Intim Pista Amerikában. Híradók. Előadások kezdete 5. 7. 9, vasárnap fél 4, fél 6, fél 6 és fél 10 órakor. Uránia: A párisi rongyszedő (8 felv.). A kacsavadász borbély. Mack Sennett burleszk (2 felv.) Futó tébriv Fix-Fox burleszk (1 felv.). (5. 17. 1 9 és 10.10). Kamara: Sosem megyek férjhez. (Miss Hobbs). Három a feleség. (Helene Chadwick, Carmel Myers). Peth­es és Dénes személyes fellé­pése. 546. 548. 5410. Capitol filmpalota Keleti p. u. mellett, József 142—09 Párisi rongyszedő (8 felv) Billy Buliv Bébi burleszk (5 felv.). Kende Mária sanzonokkal szerepel. Előadások: 144, 11­5, 548, 5410. Mozgókép-Otthon: Sába királynőjé. Előadások 4, 6­0. 10 órakor.

Next