Budapesti Hírlap, 1925. november (45. évfolyam, 248–271. szám)

1925-11-17 / 260. szám

T7­1625 november 17. (260. sz.­ BUDWRTI HÍRUP királyné-szanatóriumnak 25—25,­­ végül a Charité poliklinikának és Te’eia-egyesület­­nek 15—15 millió koronát szavaztak meg. A köztisztasági hivatal költségvetésének tárgyalásainál Székeli­ János az utcasep­rők fizetésének javítását kérte. Csillag Fe­renc a VII-ik kerületi elöljáróság épülete előtt levő szeméttelep eltávolítása, a nyil­vános piacok hulladékainak undorító vol­tára mutatott rá. Rozenák Miksa dr. a jár­dák reggeli tisztántartására, az öntözésre hívta fel az ügyosztály figyelmét. A napi­rendre felvett több költségelőirányzat vitá­jával a bizottság a késő éjjeli órákban­­végzett. — A polgármester nevenapja. .Jelentettük, hogy a székesfőváros keresztény közönsége el­határozta, hogy Sipőcz Jenő polgármestert név­ünnepének előestéjén, e hónap 18-án, szer­dán ünnepelni fogja. Az ünnepség formája lampionos szerenád lesz. A többi keresztény egyesülésekhez hasonlóan ezen a szerenádon a Baross Szövetség is résztvesz. A Szövetség vezetősége felkéri a tagokat, hogy lehetőleg mindannyian jelenjenek meg­ Gyülekezés este 6 órakor a Városháza I. számú udvarán. Az ünnepség keretében több zenekar és da­lárda fog szerepelni. Üdvözlőbeszédet H­olff Károly nemzetgyűlési képviselő mond­ A Magyar Tisztviselők Országos Egyes­­­­lete (VIII., E sztori­­árv­ utca 4.) elnökének ne­­venapja alkalmából részt vesz a városháza ud­varán tartandó szerenádon. Találkozás: 18-án, szerdán este fél 6 órakor az egyesület helyi­ségében. — Öt vállalkozásra — 387 ajánlat. A fő­város törvényhatósági­­bizottságának legutóbbi közgyűlése tudvalévően tizenötmil­liárd koro­nát szavazott meg öt iskolaráépítésre. A mun­kákra a nyilvános versenytárgyalást ki­s írta a tanács és ma bontották fel a beérkezett ajánlatokat. Az öt vállalatra 387 ajánlkozó jelentkezett, ami mutatja azt a nagy ínséget, ami a vállalkozók között van. Érdekes, hogy az egyes ajánlatok között 500 százalékos differenciák is mutatkoznak, van olyan munka, amelyiket az egyik vállalkozó 300 millióért hajlandó elkészíteni, m­íg a másik vállalkozó ugyanezért a munkáért másfélmilliárdot kér. A döntés november utolsó hetében lesz, ami­kor is a nyertes vállalkozók kötelesek a munkát azonnal megkezdeni. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Bársony István ünneplése. A magyar irodalom egyik büszkeségét, Bársony Istvánt hetvenedik születésnapja alkalmából a Pátria Klub tegnap ünnepi vacsora keretében ünnepelte a klub nagy­termében. A vacsorán résztvett az irodalmi és művészeti világ számos kiválósága, akik közül a többi közt ott láttuk Pekár Gyulát. a Petőfi Társaság elnökét. Budai­ Barnát. Dóczy Jenőt. Petri Mórt. Lőrinc­zy Györ­gyöt. Harsányi Kálmánt. Szathmán­ Ist­vánt. Milotay Istvánt. Tóth László dr.-t. Farkas Zoltánt. Miklós Jenőt. Kállaii Mik­lóst. Hegedüs Gyulát, Pethő Sándort, Ha­­raszthy Lajost, Komáromi­ Jáno­st és még másokat. A vacsora során az első felköszöntőt Tóth László dr., a Nemzeti Ú­jlág felelős­­szerkesztője mondotta a Pátria Klub nevé­ben. Pekár Gyula a Petőfi Társaság nevé­ben köszöntötte lendületes szavakkal az ünnepeltet és méltatta irodalmi jelentő­ségét.­­— Bársony István — mondotta a többi között — ellentétben azokkal az írókkal, akiknek­ a világ egyik végétől­­, másikig kellett utazgatni, hogy impressziókat gyűjt­­hessenek, Magyarországon találta meg mindazt, ami tehetségét ily gyönyörű és színpompás alkotásokra ösztönözte. Bár­sony Istvánról is el lehet mondani, amit Jókai Mórról: ha Magyarország egy napon elsülyedne s Bársonynak csak egy kötete maradna fenn, akkor is pontosan meg le­hetne alkotni az egész magyarság arcu­latát. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Bársony István emelkedett szólásra szűnni nem akaró ováció közepette. Meghatottam közvetlen s meleg szavakkal köszönte meg ez ünneplést, az elhangzott beszédeket, amelyekre vonatkozólag megvallotta, hogy lelkének legfontosabb vonása, valóban a ma­gyar földnek áhitatos és a benne még mind­­en e­re jobban fejlődő imádása. Bensőséges szavakkal kért és intett mindenkit, hogy ragaszkodjék a magyar földhöz, szeresse szívből és védje meg minden erejével. És ha egyszer sor kerül rá, ne hiányozzék senki a nagy vadászatról. Ezután egy vihar ferdőségeket romboló­ pusztítását festette nagy naturalizmussal a hallgatóság, m­ely figyelme közben s szavait azzal fejezte be, ahnonan az Isten haragszik, amilyen pusz­tító harag a fojtott levegőjű nyári nap dél­utánján az erdőben ki tud robbanni, van­ kell haragudni tudnunk nekünk, magya­roknak is. Az ismét ugyancsak nagy­ lelkesedéssel kitörő ünneplés után a vadászok nevében Nuszbek Sándor üdvözölte az ünnepeltet hangulatos alkalmi költeménnyé­. A vacsora során még számos felköszöntő hangzott el és a társaság a késő éjszakai órákig lelkes hangulatban volt­ együtt. * A Petőfi Társaság tagjai ma este a nyu­gati pályaudvar külön termében ünnepel­­ték Bársony Istvánt. A kiváló író tisztele­tére adott vacsorán mge­jelent Balázs Ár­pád, a Petőfi Társaságnak nemrég megvá­lasztott tagja is akit a vacsora résztvevői ugyancsak meleg ünneplésben részesítettek. Az első fel­köszön­tő Pekár Gyula, a Petőfi Társaság elnöke volt, aki fordulatos beszéd keretében ünnepelte Bársony Istvánt és Balázs Árpádot. Felköszöntőt mondottak még Hegedüs Sándor, Petri Mór, Ferenczy Zoltán, Szatyimáry István és m­ég számosan. /1 SZ0RMF-BUNDAK MSI MMJ DETAILBAN IS LEGOLCSÓBBAN FERENCIEK TERE­M, FELEMELET KORONAHERCEG-UTCA SAROK. PISZKER EMIL A Petőfi-Társaság ülése. A Petőfi-Társaság vasárnap délelőtt a Tudományos Akadémiában Pekár Gyula elnöklésével felolvasó ülést tartott, amely ez alkalommal két részből, Széchenyi em­lékezetének szentelt, s a rendes felolvasó ülésből állott. Pekár Gyula elnöki megnyitójában me­leg szavakkal emlékezett meg Bársony Istvánról, aki az­nap érte meg 70-ik szü­­­letésenapját. Megnyitó beszédének további során kijelentette, hogy a Petőfi-Társaság, — amely Széchenyi alkotásának, az Aka­démiának, második ki­sarjad­zása, — úgy érzi, hogy örököse a Széchenyi eszmének. A rendkívüli nagyhatású elnöki beszéd u­tán Ferenczy Zoltan tartotta meg ünnepi előadását Széchenyi emlékezete címmel. Megkapó, találó és ékes vonásokkal raj­zolta meg előadásában Széchenyi alakját­ s a gondolatoknak, beszédeknek, Írások­nak és tetteknek egész sorára mutatott rá, amelyek azt bizonyítják, hogy Széchényi­nek lángelméjéhez méltó nemes szíve is volt. A közönség az emlékbeszédet hosszan­tartó, lelkes tapssal köszönte meg. Ezután következett az ülés második része, amely­nek keretében Petri Mór Széchenyiről szóló szonettjét és a Szentesi hun sírok című megkapó költeményét olvasta fel nagy tetszés mellett. Végül Bán Aladár, a jeles finn költőnek, Vinter Koskennieminek költeményeiből olvasott fel szemelvénye­ket. * (Zenekari est.) Kamarazenekari hang­versenyt hirdettek ma estére Komor Vil­mos vezetésével. A kamarazenekarhoz azonban vajmi kevés köze volt a mai hangversenynek. Nemcsak azért, mert ki­záróan nagyzenekari művek szerepeltek a műsoron, de a zenekari kisplasztika lé­nyege, a finom kidolgozás helyett pongyo­laság és készületlenség uralkodott minden vonalon, amit az est szólistái: egy zongo­rázó angol hölgy, de még Földessy Arnold sem tudtak jóvá tenni. Strausz János egyik keringője volt az est jubiláns da­rabja. Strausz csipkeveretű­ muzsikájára lidermayer arszlánok és dámák suhantak. Komor úr, úgy látszik, az egykori udvari keringőkirályt szakácsnők és tisztiszolgák verklisének képzeli, mert ilyen ritmusta­­lan és durva muzsikálást még a Práterben is csak vasárnap délután lehet hallani. Nem tudjuk milyen célt szolgálnak ezek a koncertek. Zeneit nem, az bizonyos. (h. e.) * (Kamaraszínház.) A Kamaraszínház vasárnap délután felújította a Sas Ede kedves, ügyes gyermek darabját, a Vásár­­fiát. A darab megkapó poézise, a gyer­meki lelket kitűnően ismerő pszichológiája éppen úgy megkapta a hálás gyermekkö­zönség lelkét, mint a tavalyi szezonban. A csillogó szemű gyermeksereg gyönyör­ködését igazi élvezet volt nézni minden­kinek. A színészek is a legnagyobb kedv­vel és szeretettel­ játszottak, mintha nekik még külön örömük telt volna abban, hogy a gyerekeket mulattatni, elérzékenyíteni, meghatódni és nevetni látják. Xaau Ador­ján Sugár, Kiss Irén, Ligeti Juliska, (Gyö­­möry Vilma. Szőke és a többiek nevét a legnagyobb elismeréssel kell megemnteni Ma este Seribe Egy pohár uiz­emui da­rabját adták a Kamaraszínházban. Az elő­adásból elsősorban Márkus Emma ra­gyogó hercegnőjét kell felemlítenünk. Már­kus Emma fényes színésztehetsége telje­sen érvényesül ebben a szerepben, s a kö­zönség zajos és lelkes tapsokkal fejezte ki háláját ezért, a még Márkus Emma pá­lyáján is jelentős számottevő alakításért. Meleg dicsérettel kell még beszélnünk Aczél Hana megkapó külső formájában és benső elgondolásában pompásan megfor­mált királynőjéről, Odry Henrikáról, Radó Mária, Harasztos, Rónai, Kelemen Mária, Forgács Antal, Mészáros Lajos mind hoz­zájárultak az est sikeréhez. * (Hangversenyek.) A Budapesti H­ang­­versenyegyesület, Langer Ernő vezetésével vasárnap rendezte első Beethoven-matiné­­ját. A műsoron a II. és az V. szimfónia és S. Gervay Erzsi előadásában az Ah Perfido ária szerepelt. A zenekar még nem eléggé érett arra, hogy Beethovent tolmá­csolja, de a törekvés így is elismerésre méltó. —­ Vasárnap délután a Melles—Gul­den—Molnár—Zsámboki vonósnégyes adta ez idei első kamaraestéjét. A lelkes és a zenében komolyan elmélyedő együttes összjátéka tavaly óta még kiegyenlítettebb, csiszoltabb lett. Őszinte sikert arattak Beethoven Hárfa-kvartettjével, Ravel F-du­r vonósnégyesével és Mozart E-dur zongoratriójával, melynek zongoraszóla­m­át Bartók Béla, a jelenkor egyik legna­gyobb Mozart-interpretátora játszotta. — Este Goldsand Róbert zongorázott a Viga­dóban. Műsorából kiemeljük Beethoven Waldstein szonátáját, Schumann Szimfo­nikus etűdjeit és a Chopin darabok soro­zatát. A fiatal művész nagy tehetség, csak technikai biztosságát kell még fokoznia. Nagy sikere volt.­­ A Székesfővárosi Énekkar hétfői hangversenyének első száma Kern Aurél LXXXIV. zsoltárának egyik tétele volt. Az ötszólamú vegyes­­karra írt, érdekes harmóniákban és finom hangszínekben gazdag mű, az énekkar ki­tűnő előadásában, mély hatást keltett. A magyar szerzők közül Kodály Zoltán, He­gyi éjszakákból vett női kórusát meg kel­lett ismételni. Bartók Béla tót népdalsoro­zata és Harnmth Artúr lendületes Fóti dala szintén nagy sikert aratott. Előadásra került d’Indy és Reger egy-egy kantátája és Strauss János centenáriuma alkalmából a Wein Weibe u. Gesang-keringő. Az ének­kar nagyy fegyelmezettsége, finom hangvé­tele és széles dinamikai skálája kitűnő ve­zetőjének, Karvaly Viktor rátermettségét bizonyítja. A kántáték magánszólamait Nagy Margit és Budánovits Mária énekelte. Hegedűn Golden Jenő dr., oboán Turry Peregrin, orgonán pedig Zalánffy Aladár játszott; utóbbi Franck Cézárnak egy ko­­rálfantáziáját is előadta, ismert művésze­tével. A közönség valamennyi szereplőt melegen ünnepelte. — A Vigadóban Ru­binstein Erna adott hangversenyt. Beteh E-dur versenyművét és Franck Cézár he­­gedűzongora-szonátáját játszotta. Széles, meleg tónusa, temperamentuma és értel­mes előadása ezúttal is zajos sikert szer­zett hegedűs-művé­szet­ének. * (Hangverseny.) A Budapesti Helyiér­dekű Vasutasok Otthonának vonós­zene­kara és énekkara vasárnap mutatkozott be hangverseny keretében a közönségnek. A hangversenyen úgy a Herzog Miksa mű­szaki főtanácsos által betanított és vezé­nyelt zenekar, valamint a Friedmann Fe­renc karnagy vezetésével szereplő énekkar igen nagy és megérdemelt sikert aratott. A nagyszámú és előkelő közönség soraiban ott láttuk Bódy Tivadar vezérigazgatót, Sós ügyvezető-igazgatót, Csorba királyi ta­nácsost és Bakonyi János igazgatót. * (Jászai Mari vitézi telke.) Egyik dél­utáni lap jelentése szerint­ Jászai Mari vitézi telkének ügyével a Petőfi­ Társaság zárt ülés keretében foglalkozott. A zárt ülé­sen megvitatták azokat az eshetőségeket, amelyekkel a kínos érzést keltett ügyet végérvényesen és megnyugtatóan lehetne elintézni. Zongora WALDMANN Revictkr-atc» 9. lí ! * (Észt—magyar ünnepség.) A Buda­­­pesti Kertészeti Főiskola vasárnap dél­után 5 órakor sikerült ünnepséget rende­zett az észt—magyar rokoni kapcsolatok ápolására. A műsort Dezsényi Béla főigaz­gató beszéde nyitotta meg, majd Bán Ala­dár dr., a Finn—észt intézet vezetője, tar­tott előadást a magyar nemzet rokonairól, különösen a finn-ugor népekről. Utána Kepp Erik észt főiskolai hallgató, Észtor­szág történetét ismertette. Az intézet ének­kara észt dalokat s a magyar és észt Him­nuszt énekelte. Schilberszki Győző pedig a Turul Szövetség tagjaihoz intézett lelkes beszédet méltatva a rokoni kapcsolatok ápolásának fontosságát az ifjúság hazafias érzületének előmozdítására. * (Székfoglaló a Geothe Társaságban.) A Magyar Goethe Társaság vasárnap dél­előtt 11 órakor felolvasó ülést tartott Lu­kács György dr. nemzetgyűlési képviselő elnöklésével, aki ez alkalommal foglalta el a Gieswein Sándor halálával megürese­dett elnöki széket. A felolvasó ülés telje­sen Gieswein Sándor emlékének volt­­szen­telve és a kiváló politikusnak és tudósnak barátai és tisztelői nagy számban jöttek össze a Magyar Kereskedelmi Csarnok dísztermében, hogy Gieswein Sándor iránt való kegyeletüket lerójják. * (Előadás a német irodalomról.) Ma este 6 órakor a régi képviselőházban a magyar—német kereskedelmi kamara elő­adássorozatának negyedik előadása kere­tében Hans Göttling dr. előadó, a magyar állami pedagógiám lektora a Sturm és Drang korszak költőiről, mint pl. Leise­­witzről, Klingerről, Wagnerről, végül Her­der egyéniségéről, az ifjú Goethe tanító­járól fog szólani. * (Erdélyi est.) A Debreczeni Székely Társaság kitűnően sikerült erdélyi estét rendezett, amelynek keretében Szilágyi Zoltán dr.. volt nagyenyedi professzor, Er­dély kultúráját ismertette. A vetített ké­pekkel kísért előadást a Brda-szálló nagy­termét zsúfolásig megtöltő közönség nagy figyelemmel hallgatta. Az est műsorának további részében a debreceni filharmo­nikusok gyönyörköd­tették» a­ közönséget. A kitűnően sikerült ősi rendezése Darkó Jenő érdeme. * (Magyar festő párisi kiállítása.) Mint Parisból értesülünk, az ottani Durand- Burl-féle kiállítási helyiségben tegnap nyílt meg Kasnya Bélának, a nemzetgyűlési szerepléséről is ismert festőművésznek, képkiállítása. Kasnya francia földön ké­szült festményeit állította itt ki, melye­k a művész figyelemreméltó fejlődéséről ta­núskodnak. -A-.i.-..-­* (Angol művészeti kiállítás Budapesten.) A Szinyei­ Társaság művészeinek nagysikerű londoni szereplése arra indította az angol művészek egy jelentékeny csoportját, hogy alkotásaikból Budapesten rendezzenek ki­állítást. Úgy értesülünk, hogy ez ügyben Howard Francis, a londoni művészvilág egyik jelentékeny alakja, a közel­jövőben Budapestre érkezik, hogy itt az angol ki­állítás ügyét előkészítse. * (Halmos Izor ujabb alapítványa.) Halmo.* Izor földbirtokos 10 millió koronát tett le a Nemzeti Múzeum főigazgatóságánál azzal a rendeltetéssel, hogy az összegnek kétévenkinti kam­ataiból a Muzeum régi­ségtára magyar vagy magyar földből való kisplasztikát figurális művekkel gazdagít­­tassék. Az alapítványt letétként az Pesti Ha­zai Első Takarékpénztárnál kezelik. * (Előadás.) A Magyar Nyelvtudomá­nyi Társaság kedden délután 5 órakor a Magyar Tudományos Akadémia kistermében felolvasó ülést tart, melyen elsőnek Rédei Tiva­darné dr­. Hoffmann Mária A magyar lovasnem­zet címen tart előadást. Paizs De­zső pedig az ízig-tül üreg­ ig hangváltozásról értekezik. Vendégeket a Társaság szíve­sen lát. SZOPOGASSON Szent István gyógy­malátacukorkáz, mert e tiszta Szent István malátakivonatból készült kiváló nyálkao­­­dószer enyhíti a légzőszervek lobos bántalmait.

Next